Sziasztok!


Ferenc irta:
: Ugyanez tortenik a filmen, a mozgo (forgo) kereket pillanatszeruen veszi
: a kamera, amitol a mozgas allo (vagy lassan valtozo) kepek sorozatanak
: latszik. Semmi elvi kulonbseg nincs, ha esetleg latsz, mutass ra!

stroboszkophatas/mintavetelezes = egysegnyi negyszogjellel valo szorzas,
interferencia = ket jel osszeadasa.

: Ha a kevero tortenetesen nem linearis,

Tudom, hogy mit akarsz mondani, de a kevero eleve nemlinearis, mivel
olyan frekvencia van a kimeneten, ami a bemeneten nem volt.

: mint pl a radiokban a produktdetektor, vagy a kamera (az is szorzo
: tipusu: akkor latunk valamit, amikor a kullo ott van, _ES_ eppen kepet
: csinal a kamera), akkor nem (csak) az amplitudo modulaciojaban jelenik
: meg a kulonbsegi frekvencia, hanem onallo komponenskent (is).
: Ezt is interferencianak hivjuk, sok egyebbel egyutt...

Ezt nem interferencianak hivjuk, hanem demodulacionak. Mivel az
interferencia osszeadast jelent, a kevero pedig szoroz, nyilvanvalo, hogy
a keveroben nem lehet interferencia. Ha az f0 frekvenciaeltolason kivul is
nemlinearis a keveronk, azaz f1 es f2 frekvenciaju bemenettel nem csak
f1-f0 es f2-f0 jon ki belole, hanem a*f1+b*f2(+c*f0) is, akkor ezt
intermodulacionak hivjuk. Ehhez 3 jel kell, a kerek + kamera kombinacional
viszont csak 2 jelunk van.

A miert nem stroboszkophatas a hatrafele forgo kerek kerdesre a
definiciobol kovetkezik a valasz: a kerek egyreszt nem sotetben forog
(altalanosabban: a mozi "sample & zero oder hold" funkciot valosit
meg, mig a stroboszkop csak "sample"), masreszt pedig a mozivasznon nem
allokepek sokasaga latszik, hanem egy hatrafele forgo *mozgas*.

A miert nem interferencia a hatrafele forgas kerdesre pedig a valasz az,
hogy nem osszeadasrol van szo, hanem egy mintavetelezo rendszerben fellepo
szorzasrol.


Udv,
marky

Sziasztok!


Ferenc irta:
: Szuper! Odaig mar eljutottunk, hogy a film kimeriti a stroboszkophatas
: fogalmat. (Tehat belattad hogy nem igaz az, hogy egyik sem)

Nem lattam be. A stroboszkopnal pont az a lenyeg, hogy a mintavetelezes
utan nincsen "kitartva" (hold) a minta (ez egy marginalis technikai
kulonbseg a filmhez kepest) es a mintavetelezesi periodusido pedig olyan
hosszu, hogy nem all ossze mozgokeppe az emberi agyban a latvany (ez pedig
a nagy pszichikai kulonbseg). A stroboszkopeffektusnal tovabba pedig
nincsen alulmintavetelezes (cirkuszban a legtornaszok esete vs. hatrafele
forgo kocsikerek) -- egy fontos technikai kulonbseg.

: Valojaban az interferencia kifejezest tagabb ertelemben
: hasznaljak, ha a ket jel valami nemlinearis eszkozon osszegzodik, azt is
: interferencianak hivjak.

Erre mondj legy szives egy irodalomhivatkozast, ez nekem teljesen uj. Ket
jel tudatos osszegzese egy nemlinearis eszkozon "modulacio", nemkivant
osszegzese pedig "intermodulacio" cimszo alatt fut. Lasd pl. T.H. Lee: The
design of CMOS radio-frequency integrated circuits, 312. oldal.
Radioelektronikanal van pongyola megfogalmazasban "interfering signal",
ami "zavarjel"-et jelent. Azonban ha ennek a konkret hatasmechanizmusarol
van szo, akkor nincsen interferencia, csak "desensibilization", "blocking"
vagy "intermodulation distortion", amennyiben nemlinearis hatast okoz. Az
interferencia pedig egy linearis osszeadas, ami radional kizarolag akkor
jon letre, ha az aktualis ado ala behallatszik egy tavoli ado is, ami
ugyanazon a frekin sugaroz.

: Igy van. Szorzas. Attol az meg interferencia. De ha XOR lenne, vagy
: egyeb kapcsolat, akkor is interferencia lenne.

Legy szives a stroboszkophatas, interferencia, modulacio, intermodulacio
Altalad preferalt definicioit megadni.


Udv,
marky

Hella Gurulok.
Elso kerdesem, van-e vmi megoldas winxp alatti automatizalt
belepteteshez?
Konkretan arra gondolok, hogy van ket felhasznalo, pl user es rg ; es
mikor a
felhasznalokivalasztashoz er, egy megadott ido utan automatikusan
beleptetne az altalam defaultnak megadottat.Osztan ha megis a masik
kell, hat felhasznalovaltas es kesz.
Van vmi ilyesmi?Vagy ehhez mar a windozt kell hekkelni?

Masik kerdesem a thebat 2.01re vonatkozik.Ugyebar bejonnek a hix levelek
es jelzi egy ikonnal
,hogy html-ben is olvashato, meghozza mintha csatolas lenne.Es mivel igy
szeretem olvasni,
hat rabokok(meg mert igy jobban lathatok a korabbi beidezesek).Itt
szokott "teveszteni" ,
neha azt mondja, hogy nem jelenitheto meg, neha az asztal tartalmat
listazza ki (sajatgep, kuka,...)
de max 3-4 kiserletbol azert vegul kiteszi a level tartalmat.
Mi lehet vele, nyugos, orexik, eddig ez nem volt... :-))
Koszi a valaszt elore is.
Kernem maganba is mert allando 50-60 szamos
lemaradasban vagyok az aktualishoz kepest...

udv

KZG

how y  conecting a USB port.
links.skema please!
5DTX ii VER.2.03   (22.04.89)
CIRCUIT INTEGRAT PCI set
                 FW82371AB
                 SL239
                 INTEL"96
                 A72518491B

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194-71-18-81.cr.terrasat.ro)

Hello

Kerdes: mennyire gond az hogy a monitor hatsofele a futotest helyezkedik el, 
az asztalon alig fer el es igy a hatso fele 1 cm-re van a futotesttol, ami 
meleg ugyebar, es igy futom a monitoromat? Lehet ez gond? Roviditi az 
elettartamot, vagy minoseget vagy valamit?

Koszi,
Gyu

>Soha nem probaltam parancssorbol dvd-t irni, de pl. a k3b is valahogy
>"ropteben" irja fel a cuccokat, tehat nem csinalja meg az image-et a
>vinyon. Talan a growisofs-nek van ra valami kapcsoloja.
Van:)
Napi mentésem is így mentem el.
" growisofs -M /dev/hdd ment`date | awk '{print $2,$3,$6}' | tr " " 
"_"`.tar.gz  "  (egy sorban)
-- 
       Bye:csutak

Udv,

> szeretném mindkettöt használni internethez otthon, chello kábelmodem.
> de nem hálozatban, mert a laptopot mozgatnám, és a desktopot nem
> szeretném csak azért bekapcsolni, hogy a laptopt használni tudjam.

erre valok a broadband routerek, 8-10eFt. Internet megosztas, 
csomagszuro tuzfal, stb. Kicsi, hangtalan, alig fogyaszt. Drot nelkuli 
is letezik, az persze dragabb. Windows desktoppal nem csinalnek Internet 
megosztast, magat sem birja megvedeni :-)...

http://www.depo.hu/gyartok/d_link/di_604/
http://www.depo.hu/gyartok/smc/barricade_smc7004vbr/
[...]

Udv: 'Z.

Török István irta:
> Amugy meg a HiFi-be, legutolso tudasom szerint siman belefer
> a jo minosegu FM radiovetel, annak meg csak 2 x 16 kHz-es a
> saveszellesege. A CDDA, ha a teljes atviteli lanc biztositja
> a 2 x 22 kHz-es sav atvitelet, messze tobb mint a HiFi.

Annyiban igazad lehet, hogy a hifi is egy szabványféle, megvannak a
specifikációi, hogy mondjuk 20 Hz - 20 kHz (vagy tán csak 16 kHz) között
+- mennyi dB-n belüli átvitel, mekkora torzitás mellett, stb.
Ami ennek nem felel meg, az egyszerüen nem hifi.
Egyébként nem is olyan erösek ezek a követelmények.
Szokásos pongyola fogalmazásommal persze én most nem erre gondoltam
hifiként, hanem voltak, vannak(?) a vájtfülüek (audiophilek, vagy nevezzem
'audiofülek'-nek), akik a technikai paramétereken túl a hangzásra, a
hangzáshüségre is figyeltek. És itt nem volt mindegy pl. a DD lemezjátszó
hangzása, mert a hifi normát természetesen amúgy teljesitette.
Ez persze már pszihoakusztika. Söt egyeseknél egyszer csak szerintem már
átcsapott inkább pszihoba, mint akusztikába. Ugyanis kimutatható és
teszteken reprodukálható hangzáskülönbségeket tulajdonitottak pl. olyan
dolgoknak, hogy másképp, szebben szól a berendezés, ha a hálózati kábel
sodrott vezeték helyett merev rézdrótból van, vagy ha a bejáratnál valami
müanyag lemezzel letakarják a kismegszakitótáblát.
Meg hogy a CD szebben szól, ha piros filctollal valahová csikot húzunk, de
talán nincs olyan jó, ha kékkel.
Az MP3 minöségromlása feltételezem ennél jóval nagyobb.

> Summa summarum, az MP3 nem feltetlenul azonos a csokkent
> minoseggel, de igaz, hogy a pornep kozott keringo fajlok
> 99%-a tenyleg silany. Ettol fuggetlenul az MP3 lehet
> a CDDA-nal sokkal jobb, marcsak s nagyobb mintavetelezesi
> tartomany es tobb hangcsatorna miatt is. Persze, ezt nem CD-rol
> kell grebbelni, mert azzal nem nyerunk semmit.

Az MP3 veszteséges tömörités, tehát egy 'vérbeli' hifista nem fogadhatja el,
amikor még pl. a hangszinszabályzástól is irtóztak.
Az, hogy CD minöségnél jobb felvételt alakitanak MP3-má, attól még romlik.
Azt tényleg nem tudom, hogy egy sima CD-vel összehasonlitva milyen lenne.
De ahogy irod is, kinek van módja ilyenhez hozzájutni?
A mai világban nincs is erre komolyabb igény, amikor buszon, vonaton, utcán
stb. hallgatnak MP3-at valamiféle fülhallgatóval.
Érthetöen a lényeg, hogy valahogy szóljon, és sok helyet ne foglaljon.
De hangzáshüségre nem is lehet ilyen körülmények közt számitani.

WynX

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: chip.antsz.hu)

Török István irta:
> Amikor utoljara lattam "ejszakai aramot", akkor nem is volt mas,
> csak 1 db fazis. Olyan villannyora-rendszer volt, ami egy, a droton bejovo
> kb. 1200 Hz-es impulzusra atkapcsolt "ejszakai" szamlazasra, ill. vissza.

Természetesen nem lehet feltétele az ún. "éjszakai áramnak" a több fázis
megléte, mert mi lenne ott, ahol csak 1 fázis van bevezetve.
Egyébként hivatalosan már nem éjszakainak hivják, mert nem is csak
éjszaka szolgáltatják.
Úgy tudom meg van határozva, legalább mennyi ideig kell napközben is.
Hangfrekvenciás vezérléssel kapcsolgatják, ahogy irod, és a neve is
"B" lakossági vezérelt az ELMÜ-nél.
Dija most kb. fele az általános árszabásnak, 13,0 Ft/kWh + ÁFA.
Annyi a lényeg, hogy külön villanyórával legyen mérhetö, és a hálózatára
fixen vannak rákötve olyan fogyasztók mint bojler, hötárolós kályha.

WynX

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: chip.antsz.hu)

Kedves Istvan,

> nem neveznem a dolgot "ejszakainak"

  Ne is annak nevezzed, hanem "csucskizarasosnak". Ez azt jelenti,
hogy aramszolgaltato valalja, hogy napi X orat (emlekeim szerint 8)
van aram, de nem garantalja, hogy mikor. Racio benne az, hogy
igy csokkenteni tudja az orszag maximalis fogyasztasat, igy
bizonyos eromu epiteseket meg tud sporolni. Meg egyenletesebbe
tudja tenni a fogyasztast, ami olcsobba teszi annak eloallitasat.
Alaperomuvek olcsobban termelnek, de lassan allithatok (ha allithatok
egyaltalan). 
  Tudtommal az aramszolgaltato valt at folyamatosan csucskizarasosra
ejszakairol (ha meg meg nem tette). Gondolom kicsit dragabb megoldani,
de megeri nekik. Ha vegre valaki megoldja az elektromos energia
olcso es hatekony tarolasat, akkor meg fog szunni (gazos eromuvekkel
egyetemben).
  Ha jol tudom, akkor (ha kered) megoldhato, hogy alapvetoen ejszakai
aramrol mennek egyes fogyasztok (bojler, hotarolos kalyha), de ha
szukseged van ra, akkor ideiglenesen at tudsz valtani nappali
aramra (mert kifogyott a bojler).

Gyula

Kedves Ferenc,

> Tengerész üdv mindenkinek

  Peldaul tengeri merfold jo, mert egy szog perccel egyenlo a fold
felszinen...
  De felreteve a viccet: bizonyos dolgok meg vannak merve bizonyos
mertekegysegben. Egyesek tortenelem elotti idokben lettek megmerve.
Ha atkonvertalnad mai mertekegysegre, akkor elo kene asni a regi
merest, es megnezni, mi volt a meresi hiba. Ha nem konvertalod,
akkor felteszed, hogy annyi jegy van kiirva, amennyire pontos a
meres.
  Most kicsit egyszerusitettem, de messze nem trivialis problema
konvertalni egyik mertekegysegrol a masikra. Peldaul mennyi
1.18 * 5? 5.9 vagy 5.90? Nem mindegy. Ez kulon tudomany a matekon
belul. Marky diffegyenlet peldaja mutatja, hogy nem is olyan
legbolkapott az egesz, nagyon is szukseg van ra.

Gyula

Végy 1db rádiós routert (kb 12-14e pénz) az asztali gépet bekötöd kábellel, 
a laptophoz veszel egy USB rádiós hálókártyát (7-8e pénz) beállítod, és 
használod :)

Tamás

>
>
>Ezért azután a stroboszkópos beállitás nem volt más, mint 'parasztvakitás',
>legalább is a szocialista táborban, ahol 50 Hz helyet mondjuk 48,5 vagy 49
>Hz volt a hálózati freki sokszor.
>Mert mihez is állitottuk a fordulatot akkor? Egyböl volt 2-3 % eltérés a
>névlegestöl.
>
>WynX
>
Sziasztok!

Annyira azert nem veszes.
A halozati orajeles orak kb 10 percet kestek naponta.
Ez idoben sok, de valojaban 1% alatt van. Ha az ember ezt tudta,
egy "kicsit sietosre" allitotta a tanyert oszt kesz. Legalabb meg tudtad
tenni. Egy szinkronmotorosnal erre esely sincs.

Udv: Arpi

At 09:25  2005.01.25., Rába Tivadar wrote:
>Sajnos a lenyegi kerdesre nem tudom a valaszt, csak adalekot irok az "elvi 
>sik"-hoz
>. Csak a Netware Filer progijaval
>torteno atnevezes segitett (itt viszont csak a szokasos 8.3 nevet lehetett 
>adni).

Hat igen, ilyen peldat en is tudok mondani, de sajnos ez rajtam nem segit.

>Ui.: Nincs mar olyan progi, mint annak idejen a Norton fele Disk Editor?

Ez ezt a kerdest nemreg igy tettem fel:
Nem keves olyan szoftver van, ami jobban kezeli a lemezt, mint amire az
alatta futo oprendszer kepes. Ez onmagaban meg nem csoda.
A csoda [inkabb atok] az, hogy baromi keves szoftver kepes 100%-osan kezelni
az NTFS particiokat.
Jogvedett az NTFS szerkezeti leirasa? Vagy csak bonyolult?

-- 
Udv,
                   Hunter                -[;]-

On Mon, Jan 24, 2005 at 11:03:47AM +0100,  wr
ote:
> Ahol msot lakom, nincs ilyesmi, de a kornyeken mindenutt bevezettek
> a bevallasos szamlazast. Megegyezes alapjan fizetunk, es csak
> 1x jonnek ki egy evben az ora allasat ellenorizni. Ebbe az "ejszakai"
> megoldas nekem sehogy nem fer bele. 
> 
> Most ez hogyan van?

Amennyire tudom, letezik kozpontilag vezerelheto ora, az ELMU kapcsolja
ki/be tavolrol, ez meri az 'ejszakai' aramot.

-- 
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

On Mon, 24 Jan 2005, ... wrote:

> Az lehet, persze egy walkmanben hallgatott kazetta sem nevezhetö hifi
> élménynek.

Ja, ezen elsiklottam... Azt hittem, csak úgy általánosságban kérdezed.

-- 
  NGabor

Hali!



> Megprobalkoztam az /etc/X11/XF86Config file szerkesztesevel. A monitor
> szekcioba beirtam a kovetkezo (Linux konyvbol kimasolt) sort:

> Modline "1024x768" 98.9 1024 1056 1216 1408 768 782 788 822 -HSync -VSync

Valoban ezt a file-t kell szerkeszteni, de nem igy egy valahonnan 
kimasolt sorral.
Kovetkezo a teendo: rootkent terminalban elinditod az xvidtune nevu 
programot. Indulaskor figyelmeztet, hogy ezzel a programmal akar
tonkre is teheted a monitorodat ha tulleped a monitor kepessegeit.
Vedd komolyan.
Ebben a programban beallitod a kivant felbontast, keppoziciot, stb es
kiprobalod vele (test).
Amikor minden jo, az mondod neki, hogy show, es akkor a terminalban
kapsz egy olyan sort mint a fenti.
Ezt kell beirni az XF86Config file-ba de kulonboztesd meg a mar benne
levoktol mondjuk igy:

Modeline "1024x768/85" .......................

Ezzel meg nincs vege a dolognak az alabbi modositasok szuksegesek meg:

Section "Monitor"
    Identifier	"A monitorod tipusa, vagy hagyd beken ami benne van"
    HorizSync	30-84    # Ide ird be azokat az adatokat amit a
    VertRefresh	50-102   # monitorod tud

Modeline "   "  # Az elozoleg azxvidtune-nal eloallitott sor


Section "Screen"
	Identifier "        "   # Ezeket a sorokat ertelemszeruen
	Device     "        "   # toltsd ki, vagy hagyd beken. Eloszor
	Monitor    "        "   # az utobbit javaslom
	DefaultDepth 24
         ^^^^^^^^^^^^^^^^^


	SubSection "Display"
		Depth 8
		Modes "1024x768" "800x600" "640x480"
	EndSubSection
	SubSection "Display"
		Depth 16
		Modes "1024x768" "800x600" "640x480"
	EndSubSection
	SubSection "Display"
		Depth 24
                 ^^^^^^^^^^

		Modes "1024x768/85" "800x600" "640x480"
                       ^^^^^^^^^^^^^^

                 ITT A MEGKULONBOZTETES !

	EndSubSection
	SubSection "Display"
		Depth 32
		Modes "1024x768" "800x600" "640x480"
	EndSubSection
EndSection


Ezzel kesz a dolog, muxenie kell, ha megsem, kellhet a videokartya
linuxos drivere. Ezekkel szokott gond lenni meg a nagy gyartoknal is,
ha nem muszaly ne installald.

      peritus

Hali!


>>Felado : 

> 
> 
> Amikor utoljara lattam "ejszakai aramot", akkor nem is volt mas,
> csak 1 db fazis. 

Az teljesen mindegy, hogy hany fazis van.


> Olyan villannyora-rendszer volt, ami egy, a droton bejovo
> kb. 1200 Hz-es impulzusra atkapcsolt "ejszakai" szamlazasra, ill. vissza.

Az nagyon ritka volt haztartasi keretek kozott, hogy un. kettarifa merot
szereltek fel. Zommel nemat hanem ki-be kapcsoltak a dolgot es kulon 
meroje volt az ejszakai kornek. Eleinte ezt a dolgot kapcsolo oraval
oldottak meg.


> Ez a dolog hetvegeken nappal is megtortent, ill. hetkozben is,
> eleg rendszertelenul, de ezek miatt mar nem neveznem a dolgot
> "ejszakainak". Es ott pl. nem is lehetet semmi masrol taplalni
> a fogyasztokat...

Csucsido kizarasnak hivjak, az ejszakai mint olyan megszunt.
Ez azt jelenti, hogy az erre kotott fogyasztok csak a napi
csucsfogyasztasi idokben nem mukod(het)nek.
Cserebe ez olcsobb es kulon merik.
> 
> Ahol msot lakom, nincs ilyesmi, de a kornyeken mindenutt bevezettek
> a bevallasos szamlazast. Megegyezes alapjan fizetunk, es csak
> 1x jonnek ki egy evben az ora allasat ellenorizni. Ebbe az "ejszakai"
> megoldas nekem sehogy nem fer bele. 

Ugyanugy lehet evente leolvasni ezt a fogy. merot is.

> 
> Most ez hogyan van?

Lasd mint fent.

> Török István


          peritus
>

A GURU 3624-ban irta Hunter >:

> >>A gyakori KF nem a kepminoseget javitja, hanem konnyebben kezelhetove
> >>teszi a videot. Amugy stimmel.
> >Ez is nagyon borotvaelen tancolas a szavakkal. A gyakori KF JOBB minoseget
> >jelent.
>Nem. ;]
> > Miert? Mert ket kocka kozott MINDIG van valami kis elteres, amit a
> >nem KF-eken egyszeruen elvesztesz...
>Dehogy veszitem el. Hat pont ez az MPEG lenyege, hogy csak a kulonbsegeket
>tarolja el. 

Itt tevedsz. Analizal, aztan mivel ADOTT bitrataval dolgozik, emiatt azt rakja
el a nem KFbe, amit eppen tud. NEM TUD minden valtozast elrakni.

Minden jot, Vili ---  www.macasoft.hu --- HIXEditor 1.2beta3
Csak ujsagba

A GURU 3624-ban irta Nagy Ga'bor >:

>> Ez is nagyon borotvaelen tancolas a szavakkal. A gyakori KF JOBB minoseget
>> jelent. Miert? Mert ket kocka kozott MINDIG van valami kis elteres, amit a
ne
>m
>> KF-eken egyszeruen elvesztesz...
>Csakhogy a KF-ek kozotti kockak csak ezt a kis kulonbseget tartoljak.
>Tehat elvileg nem vesznek el.

Lasd Hunternek irt valaszt. A kulonbseget taroljak VESZTESEGESEN.

Minden jot, Vili ---  www.macasoft.hu --- HIXEditor 1.2beta3
Csak ujsagba

>>>>>  writes:

  > Egy 17"-os Belinea monitor a gepkonyv szerint vizszintesen 30-72
  > kHz-et, fuggolegesen 50-160 Hz-et tud, video savszelessege 110 MHz.
  > Win98SE alatt vigan megy az ajanlott 1024x768 85 Hz-en.

Hello, hasznald a videogen nevu progit, a te parametereiddel a legjobb
elerheto frissites:

,----
| /home/ignotus $ videogen -mdc=110 -mhf=72 -mvf=160 -m="1024x768"
| Modeline "1024x768" 94.46 1024 1056 1104 1312 768 770 776 808  # 94 MHz, 72.0
 kHz, 89.1 Hz
`----

Ha kifejezetten 85Hz-et szeretnel:

,----
| /home/ignotus $ videogen -mdc=110 -mhf=72 -mvf=160 -m="1024x768" -dvf=85
| Modeline "1024x768" 90.11 1024 1056 1104 1312 768 770 773 808  # 90 MHz, 68.7
 kHz, 85.0 Hz
`----

-- 
...sutongi tti olleh
                                                      http://www.hixsplit.hu/

Hi!

Következő a promléma. Egy ismerősöm felhívott, hogy elment a hang a gépéről,
és nem tudja megcsinálni.
Elmentem hozzá, láttam, hogy az alaplapi hankártya engedélyezve van, és van
benne egy plussz hangkártya is.
letiltottam az alaplapit, és már ment is a másik. De azt mondta, 4-5 ki-be
kapcsolás után újra elállítódik.
Cseréltünk elemet az alaplapon, hátha az a gond. Most újra elállítódott.
Aztán mondta, hogy újra lett telepítve a win XP, és azóta csinálja ezt.
Tud valaki segíteni?
Magánban is légyszi!
Köszi!
Csaba

Szasztok,

Nemreg vettem egy LG 700B-s monitort (flatron) es miutan kikapcsoltam a 
gepet es a monitort is tovabbra is hallatszik vmi bugo hang. Olyan mintha le 
se kapcsolt volna teljesen a monitor. Igy csak a halozati dugaljbol valo 
kihuzas segit. Szerintetek szeriahiba vagy egyedi sajatossag, amivel egyutt 
kell elni?

M

> Szeretnek otleteket hallani, hogy ujonnan beszerzett
> hangszoroimat hogyan tudnam lebeszelni arrol, hogy
> a roxiradiot kozvetitsek egyenes adasban!

Mások pénzért vásárolnak rádiót, Te pedig ingyen kaptad hozzá... Hát nem örülni
 kéne inkább?

Most pedig komolyan: Minnél rövidebb vezetékek használata, ha hosszú a vezeték 
akkor kicsire összespulnizni. Ha ez nem segít akkor bármilyen ferrit-gyürüt ven
ni valamely elektronikai boltban, és azon dobozba menö vezetékeket amelyben az 
erösítö van közvetlen a doboznál pár menetet rátekerni a rerritgyürüre. Ilyesmi
t szokott kelleni néha USB kábelhez is (usb-kábel zavarszürö? néven), és van be
építve a vga csatlakozó után is. Ez már elég kell hogy legyen, mert ha ez se se
gítene, csak szétszedésel lehet tovább javítani rajta, de ahoz szakember kell é
s garanciavesztéssel jár.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gate.westel900.hu)

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: Word es Excel fajlok ketszer nyilnak meg ( 21 sor )
>Idopont: Mon Jan 24 20:14:04 CET 2005 GURU #3624

>A WINDOWS lista csekely forgalma miatt itt is a T. listatol varnek
>segitseget:

>Az utobbi idoben azzal kuzdok, hogy barmely letezo .doc illetve.xls fajl
>megnyitasakor azt az uzenetet kapom, hogy az adott fajl mar nyitva van. Ezt
>az Excel hibauzenetkent kozli, amit csak "OK"-ni lehet, a Word meg felajánl
>egy masolatot, ha elfogadom, lesz egy eredeti + egy masolat, de ha nem
>fogadom el, akkor rendben megnyilik az eredeti .doc...

>Windows2000 Professional es Office97 kuzd egymassal, es csak az utobbi
>idoben szorakoztatnak (tehat volt ido, mikor siman megnyiltak az
>Office-fajlok!).
> Lehet hogy valamelyik Windows Update hozta ezt magaval?
> Hibat tulajdonkepp nem okoz, csak baromi bosszanto.
>
>Elore is koszonom a tippeket,
>
>Udv, Bazsi

Tobb forrasa is lehet a dolognak, a nem rendesen erintkezo IDE kabelektol,
a keves memorian at a nem elegendo prociteljesitmenyig. Ill. lemezhiba
is lehet. Probald meg a kovetkezoket:

Nyissad meg rendre a fajlokat, majd hozzal letre uj fajlt, a regi fajl
tartalmat masold at ebbe, es mentsed. Tehat, nagyon fontos, hogy ne "Mentes
maskent" legyen.

Ha ez bejon, akkor a kovetkezo lehet a hiba oka: a faljokban folyamatosan
el van tarolva az elozo allpot visszaallitasat szolgalo info. Az olyan
fajloknal, amelyek soxor vannak modositva, elobb utobb olyan bonyolultta
teszi oket, hogy a programok tobb kort is futnak megnyitaskor, hosszu ideig
tart a megnyitasa, egyszercsak elolrol elkezdik megnyitni, meg hasonlok.
Tipikus M$-Office problema, a 2000-es is ilyen.

--
Török István

>Viszont a 44,1 kHz-en nem tudtak túlnöni a visszafelé kompatibilitás miatt,
>pedig a mai technika ennél játszva többet tudna.

Tudna, de minek? 44kHz mintavetelbol teljes egeszeben visszaallithato a
20kHz
savszelessegu hang. Tehat 0 veszteseggel. Az ilen dumak, hogy "kemenyebb"
meg "ridegebb" a cd hangzasa, hat urban legend. Egyebkent meg mihez kepest?
Az eredeti, koncerttermi hangzashoz, vagy a bakelithez kepest?

udv
a_x

Sziasztok!

Leirom, amit tudni velek ezzel kapcsolatban.

Az elnevezese onnan szarmazik, hogy regen talan csak ejszaka kapcsolt be.
Kulon fogyasztasmerovel merik, egy es haromfazisu taplalast is lehet
bekottetni, termeszetesen ugyanarrol a vezetekrol megy, mint az un. nappali
aram. Egyfazisu tipikusan a bojler, haromfazisu tipikusan a hotarolos
kalyha. A vezerleset kezdetben elektromos felhuzasu mechanikus oraval
oldottak meg.

A megoldas celja, hogy idoben elossza a terhelest, vagyis a tartos, nagy
haztartasi fogyasztokat olyan idoszakban taplaljak, amikor egyeb terhelesek
csokkennek. Ezert szuletett az un. csucskizarasos taplalas, ami talan ugy
mukodott, hogy az ipari fogyasztok csucsuzeme idejen lekapcsolta a
terhelest.

Manapsag hangfrekvencias(?) tavvezerlessel oldjak meg a ki/bekapcsolast,
ezzel elvileg akar egyedileg is lehetne kapcsolgatni a fogyasztokat, felteve
ha kodolassal kelloen sok csatornat lehet kialakitani. Mindenesetre az igy
mukodo taplalas mar nemcsak ejszaka kapcsol be, hanem naponta tobb
szakaszban is.

Egy idoben (talan meg most is) kapacitaltak a haztartasokat, hogy mas
nagyfogyasztokat is kossenek be a tavvezerelt halozatba, pl. az automata
mosogepeket. A tarifa kb. fele az un. nappali aramnak, napi 8 ora taplalast
igernek, viszont nem tudom, ki ellenorzi az aramszolgaltatot sajat magan
kivul. Ha valakinek ennel pontosabb informacioi vannak barmilyen ezzel
kapcsolatos kerdesben, az kerem javitson ki.

pi

Sziasztok!

>===================================================
>Felado : 
>Temakor: Re: stroboszkophatas ( 61 sor )
>Idopont: Mon Jan 24 10:23:59 CET 2005 GURU #3624
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kosz, plusz egy szavazat a cikk mellett :-)

pi

Thus spake HIX GURU:

> A mozivasznon hatrafele forgo kocsikerek nem stroboszkophatas es nem
> interferencia, hanem alulmintavetelezes, azaz a Nyquist-Shannon tetel
> megsertese. Ez kimondja, hogy egy adott jelet csak akkor tudunk

Ez igaz, de a lenyegen nem valtoztat, csak egy mas megfogalmazas.
En ezt is interferencianak hivom, a magas frekvenciaju komponensek
interferalnak a mintaveteli frekvenciaval. Hallhato effektust is okoz,
amikor FM radiobol vesz fel az ember valamit, es a 19kHz sztereo multiplex
freki interferal a magno elomagnesezo oszcillatoraval, elkezd futyulni.
(Sima mintavetelezesnel meg a savviszahajlas jelenseg, a magas hangbol
hirtelen melyebb lesz a mintavetel ritkitasaval)

> 1) stroboszkophatas: sotetben mozgo test periodikus, pillanatszeru
>    megvilagitasa, amitol a mozgas allokepek sorozatanak latszik.

Ugyanez tortenik a filmen, a mozgo (forgo) kereket pillanatszeruen veszi
a kamera, amitol a mozgas allo (vagy lassan valtozo) kepek sorozatanak
latszik. Semmi elvi kulonbseg nincs, ha esetleg latsz, mutass ra!

> 2) interferencia: ket azonos frekvenciaju, de eltero fazisu hullam
>    osszeadasakor eloallo konstans amplitudomintazat. Tagabb ertelemben nem
>    kell azonos frekvencia, ekkor az amplitudomintazat idoben valtozik.

Igy van. Ha a kevero tortenetesen nem linearis, mint pl a radiokban a
produktdetektor, vagy a kamera (az is szorzo tipusu: akkor latunk valamit,
amikor a kullo ott van, _ES_ eppen kepet csinal a kamera), akkor nem (csak)
az amplitudo modulaciojaban jelenik meg a kulonbsegi frekvencia, hanem
onallo komponenskent (is).
Ezt is interferencianak hivjuk, sok egyebbel egyutt...

> marky

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Failed reading source file... (A muvelet sikeresen befejezodott.)"

Thus spake Marcus Nemes >:

> : Ugyanez tortenik a filmen, a mozgo (forgo) kereket pillanatszeruen veszi
> : a kamera, amitol a mozgas allo (vagy lassan valtozo) kepek sorozatanak
> : latszik. Semmi elvi kulonbseg nincs, ha esetleg latsz, mutass ra!
>
> stroboszkophatas/mintavetelezes = egysegnyi negyszogjellel valo szorzas,
> interferencia = ket jel osszeadasa.

Szuper! Odaig mar eljutottunk, hogy a film kimeriti a stroboszkophatas
fogalmat. (Tehat belattad hogy nem igaz az, hogy egyik sem)
Kovetkezo lepes: belatni hogy a stroboszkop mukodese is az interferencian
alapul.

> : Ha a kevero tortenetesen nem linearis,
>
> Tudom, hogy mit akarsz mondani, de a kevero eleve nemlinearis, mivel
> olyan frekvencia van a kimeneten, ami a bemeneten nem volt.

Nem egeszen. Ha siman osszeadsz ket kulonbozo frekvenciaju szinuszt, nem
lesz olyan freki a kimeneten, ami a bemeneten nem volt.
Csak a burkologorbe lesz az interferencianak megfelelo alacsonyabb
frekvenciaju. Ha a kevero nemlinearis, demodulalja ezt a jelet, akkor
kapsz mas frekvenciat.
Ez egy reszletkerdes, mindketto interferencia.

> Ezt nem interferencianak hivjuk, hanem demodulacionak. Mivel az

A kulonbseg az, hogy ha veletlenul jon letre akkor interferencianak
hivod, ha szandekosan, akkor demodulacio. Mas kulonbseget nem latok.

> interferencia osszeadast jelent, a kevero pedig szoroz, nyilvanvalo, hogy

Ha az interferenciat kizarolag osszeadaskent definialod, akkor pl a
radio-interferenciakat szinte teljesen kizarod az interferencia fogalmabol.
Ugyanis ha sima osszeadasrol van szo, nem jon letre a kulonbsegi
frekvencia. Valojaban az interferencia kifejezest tagabb ertelemben
hasznaljak, ha a ket jel valami nemlinearis eszkozon osszegzodik, azt is
interferencianak hivjak. Sot, inkabb azt hivjak annak, ugyanis akkor van
kimutathato hatasa.

> A miert nem stroboszkophatas a hatrafele forgo kerek kerdesre a
> definiciobol kovetkezik a valasz: a kerek egyreszt nem sotetben forog
> (altalanosabban: a mozi "sample & zero oder hold" funkciot valosit
> meg, mig a stroboszkop csak "sample"), masreszt pedig a mozivasznon nem
> allokepek sokasaga latszik, hanem egy hatrafele forgo *mozgas*.

Bocsi, de ez teljesen zavaros. Tok ugyanugy mukodik a mozi es a stroboszkop,
nem veletlen hogy tok ugyanazt latod!
Csak kepzeld el hogy a strobi minden felvillanasakor keszul egy kepkocka.

> A miert nem interferencia a hatrafele forgas kerdesre pedig a valasz az,
> hogy nem osszeadasrol van szo, hanem egy mintavetelezo rendszerben fellepo
> szorzasrol.

Igy van. Szorzas. Attol az meg interferencia. De ha XOR lenne, vagy
egyeb kapcsolat, akkor is interferencia lenne.

> marky

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."

Thus spake Marcus Nemes >:

> Nem lattam be. A stroboszkopnal pont az a lenyeg, hogy a mintavetelezes
> utan nincsen "kitartva" (hold) a minta (ez egy marginalis technikai

:)))) 0 ido nyilvan nincs. A stroboszkopnal egy kis t1 ideig tart a
megvilagitas, a filmnel egy t2 > t1 ideig. Hany mikroszekundum felett
nem 'stroboszkop-hatas' ? Ez nem elvi, csak mennyisegi kerdes.

> kulonbseg a filmhez kepest) es a mintavetelezesi periodusido pedig olyan
> hosszu, hogy nem all ossze mozgokeppe az emberi agyban a latvany (ez pedig

Ez meg foleg hogy jon ide. Kit erdekel hogy az emberi agyban mi lesz?
Olyan gyors jelek is tudnak interferalni, amit az agy fel sem fog.

> a nagy pszichikai kulonbseg). A stroboszkopeffektusnal tovabba pedig
> nincsen alulmintavetelezes (cirkuszban a legtornaszok esete vs. hatrafele
> forgo kocsikerek) -- egy fontos technikai kulonbseg.

Miert ne lehetne? Akar 15-ot is fordulhat a kerek ket felvillanas kozott.
Ezek mind reszletkerdesek, semmi elvi jelentoseguk.
A legtornasz meg nem periodikus mozgast vegez, tehat ott esely sincs
interferenciara, ott tenyleg csak mintavetelezesrol beszelhetunk, de a
kerek periodikus mozgast vegez, van is interferencia.

> Erre mondj legy szives egy irodalomhivatkozast, ez nekem teljesen uj. Ket
> jel tudatos osszegzese egy nemlinearis eszkozon "modulacio", nemkivant
> osszegzese pedig "intermodulacio" cimszo alatt fut. Lasd pl. T.H. Lee: The

Ok. Forditsd meg az egered! Idezek:
"This device may not cause harmful interference, and this device must
accept any interference received, including interference that may cause
undesired operation"
Egy szo sem esik benne sem modulaciorol, sem intermodulaciorol, sem
szorzo keverorol es nemkivanatos keveresi termekekrol.
Arra gondolnak, hogy a kutyu nem fog mindenfele jeleket sugarozni, ami a
TV-ben a hasznos jelekkel keveredve, interferalva, egymast modulalva
futyulest vagy csikozodast okoz. Es erre az interferencia kifejezest
hasznaljak. En is ezt hasznalom ra, mert elvileg errol van szo, es igy
tanultam, igy latom minden nap, ez a kifejezes ezt jelenti.

> Radioelektronikanal van pongyola megfogalmazasban "interfering signal",
> ami "zavarjel"-et jelent. Azonban ha ennek a konkret hatasmechanizmusarol

Nezd, ez olyan mint hogy a kozutas szerint a lampa piros, a majom segge
voros, a vasutas szerint meg a lampa voros, es a majom segge a piros.
Szerinted pongyola, a szabvanyugyi hivatalok szerint (es szerintem is)
tokeletesen szaxeru es talalo kifejezes. Az interferencia fogalomban ez is
benne van. Mas kerdes hogy az interferencia-jelensegeket a kulonfele
szakteruletek kulon targyaljak, kulon neveket adnak neki, de attol a
lenyeg ugyanaz.

> van szo, akkor nincsen interferencia, csak "desensibilization", "blocking"
> vagy "intermodulation distortion", amennyiben nemlinearis hatast okoz. Az
> interferencia pedig egy linearis osszeadas, ami radional kizarolag akkor
> jon letre, ha az aktualis ado ala behallatszik egy tavoli ado is, ami
> ugyanazon a frekin sugaroz.

A radiotechnikaban nem hivjak interferencianak, egy fizikus viszont siman
ravagja hogy interferencia. Az alapja termeszetesen ugyanaz.
Annyi a kulonbseg, hogy interferenciarol akkor beszelnek, amikor hiba
miatt, nemkivanatos modon jon letre a keveres. Ha direkt csinaljak, akkor
az eszkoz rendeltetese alapjan modulaciorol es demodulaciorol stb...
beszelnek. Lenyegtelen, valojaban interferencia tortenik.

> Legy szives a stroboszkophatas, interferencia, modulacio, intermodulacio
> Altalad preferalt definicioit megadni.

Az interferenciara probaltam adni egy leheto legaltalanosabb definiciot
az egyik elozo levelemben. Ha ket terben vagy idoben vagy egyeb dimenzio
menten periodikusan valtozo mennyiseget egy alkalmas fuggvenykapcsolatba
hozunk, az eredmeny a ket frekvencia kulonbsegevel valtozo komponenst is
tartalmaz, mely meglepo modon a rendszerunk atviteli savjaba eshet, vagy
akar erzekszerveinkkel kozvetlenul is megfigyelheto.
Ha szinuszokrol van szo, es linearis a kevero, akkor a burkologorbeben
jelenik meg a kulonbsegi frekvencia. Ezt egyeniranyitani lehet, vagy akar
eleve nemlinearis keverot hasznalni, es kozvetlenul is megvan a kulonbsegi
freki. Nem kell valodi szorzas, tetszoleges nemlinearis elem megfelel,
eleg egyetlen dioda is.
A stroboszkopnal tiszta szorzas van, kozvetlenul megjelenik a kulonbsegi
freki. (Na jo, vegyuk a lemezjatszot, a Glimm fenyereje szinuszosan
valtozik, es az osztasok se elesek legyenek, hanem szinuszosan valtozzon
az intenzitas) Az egyeb modulatoroknal/demodulatoroknal csak az energia
kis resze kerul a hasznos keveresi termekbe, a tobbit szurokkel ki kell
szurni. Illetve egy jol beallitott kiegyensulyozott kevero jo esetben csak
keveresi termeket ad, vivot mar alig. Intermodulacio: ket kulonbozo
frekvenciaju jel interferal, a burkologorbeben megjelenik a kulonbsegi
freki. Ha minden linearis, ebbol nem feltetlenul lesz baj. De az elso
nemlinearis elem frankon demodulalja a burkolot, es meglesz az oda nem
valo kulonbsegi frekvencias zaj. Tehat a modulacio/demodulacio vagy egy
alkalmazasa az interferencianak, vagy eppen pont nem jo az interferencia,
pl ha hangfrekivel szeretnel RF-et modulalni.
Mindennek a kulcsa az interferencia :)

> marky

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Adjatok nekem eleg nagy stacket, es kiforditom a kernelt a 4 sarkabol!"