IX. evf. 6. szam, 1997. februar 6.


Szuret

-interju-
***A Szokai-Tocsik-ugy: "Nem mondhatom el senkinek" (Liszkai Peter, az
APV Rt. volt vezeto jogtanacsosa)***

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek

-nagyitas-
***A rendszervaltas dokumentumai: Korhatar film nelkul***

POLITIKA

-magyar globusz-
Az MSZP frakcioulese: "Az Imre kicsi kongresszusa"
Kinai etterem: Kezigranat a Nagy Falban
Solt Ottilia 1944-1997

-vilagfalu-
Sajat holott (Torokorszag es a NATO)

ELET + MOD

-elet + mod-
Militaria (Tortenelmi ismeretterjesztes)

-guide-
*** Dianetika alapfokon: Capaidomitas***

-gep + narancs-
Az igazi Doktor Doolittle

KULTURA

-kritika-
Film: Lekvar (Space Jam - Zur az urben)

-interju-
"Csaladi mozit szeretnenk" (Barbalics Peter producer)

-kritika-
Szinhaz: Molnarissimo (Liliom Zalaegerszegen)
Konyv: Rejtelmek ha nem zengenek (Szaz rejtely a magyar irodalombol)
***Film: Vampirok balaban (Roberto Rodriguez: Alkonyattol
pirkadatig)***
Konyv: Elfekvo (Vilem Flusser: Az agy)

-kriti-
Tandori Dezso: Voros Istvanrol - csak ugy (tiszta raadas)
A konyhafonok ajanlata: Ferfitorta

-kritika-
Taglonak (Little Axe)
***Ugat, ha rap (Snoop Doggy Dogg: Tha Doggfather)***

-visszhang-
Nyolc kis kritika

PUBLICISZTIKA

-egotrip-
Bodoky Tamas: Fajloves
Keresztury Tibor: Keleti kilatasok (A mikroklima)
***Seres Laszlo: Dekoder***

-publicisztika-
***Molnar Gusztav: Oroszorszag nem letezik***

-a szerk.-
Jelentestervezet
***Bohumil Hrabal cseh iro kiesett az ablakon es meghalt***

-olvasoi levelek-

Bohumil Hrabal cseh iro kiesett az ablakon es meghalt

Azt ugye ismerjuk, a Karinthyt, az Igy irtok tibol a Marianne harom
szive cimut, amiben a Szobalany folyton bejon, es ilyeneket mond, hogy
meltosagos asszonyom, a kis Jacques beleesett a hordoba, es most nem
talaljuk a lekvar alatt, tovabba a meltosagos ur az V. emeletnel
tart.

Vagy valami hasonlo: de kinek van ideje idezetet pontositani,
filologizalni, mikozben jelentos irodalmi szemelyisegek zottyennek az
ember nyakaba, meg csak ki se irjak, hogy vigyazz, a teton dolgoznak a
sunyi kis parkak vagy azok a pufok kis kozep-europai zsirangyalok,
akik kisorsoltak kozotte azt az ot emeletet, mikozben a Zrinyi
vadkanjanak mintajara nehany pragai bergalambot uszitottak ra,
megfeledkezven arrol - vagy epp nagyon is a tudataban leve annak -,
hogy H. maga is kedveloje (volt) a vaskos trefaknak, olyannyira, hogy
tan meg ropteben is rohogott, ha mason nem, hat azon, hogy valami
hasonlot, valami szinten a katasztrofa es a seggre eses
hatarmezsgyejen jaro tortenetet mar o is leirt, nem is egyszer.
(Meltosagos asszony, a kis Alajos felrobbantotta a gazorat, es a
meltosagos ur a IV. emeletnel tart.)

Illetve dehogy ropteben, zuhantaban, amiben a Dosztojevszkij-szisztemat
ismerhetni fel, amikor Zoszima sztarec holtteste a ravatalon szaglani kezd,
hogy a testnek abbol a megalaztatasabol szarnyaszegetlenul
reppenhessen fel a lelek. (Meltosagos asszony, a kis Marguerite
gyermeket szult a neger inasnak, es a meltosagos ur a III. emeletnel
tart.) Bohumil sztarec teste a neki kijaro repules helyett a zuhanast
(Meltosagos asszony, a kis Evelyne nadragot huzott a fejere, es
lelotte a hazitanito urat, es a meltosagos ur a II. emeletnel
tart.) valasztotta, hogy elhagyja ezt a sanda es csufondaros vilagot,
ezt a taptalajat megannyi izetlen trefanak, melyben a csattanot
(Meltosagos asszony, a kis Rodolphe kicipelte Merimee ur holttestet a
szobabol, es csuzlit csinalt a hulla fulebol, tovabba a
meltosagos ur az I. emeletnel tart.) aztan a hazmester dolga felmosni
a jardarol - de csak a teste er el a foldszintre, a lelke, barataim,
az koztunk el, azt felcsipegettek a tulsagosan zajos galambok, csak
gyozzuk kalapunkrol lekaparni megkesett uzeneteit az
elkovetkezendokben.

"A magyar sajto karakter es arc nelkuli szornyetegekkel van tele."
Zombie-holocaust a Kiskegyednel? Testrablok invazioja a HVG-nel? Az
elohalottak visszaternek a Nepszabadsagba?

Nem talalt. Lengyel Laszlo nyilatkozik.

A Penzugykutato Rt. vezetoje olyan ismert kozeleti megszolalo, hogy
ha az ES vagy a Magyar Hirlap interjut keszit vele, oda se kell irniuk
az alcimbe, ki az interjualany es hol dolgozik. Lengyel Laszlo
kozgazda, a Penzugykutato Rt. elnoke a Magyar Koztarsasag Elo
Lelkiismeret-dijas intezmenye, hetente nyilatkozik valahova valamirol,
igy termeszetesnek szamit, hogy pl. az ES szamara masfel kolumnan
at erdekes a velemenye mediaugyben.

"Azok az ujsagirok, akik '90 es '94 kozott sok szempontbol
szabadsagharcot vivtak, hirtelen kormanypartiak lettek", de aztan "egy
fel ev utan kiderult, hogy nem erre szamitottak, es az
ertelmiseggel egyutt komoly valsagot eltek at a politikaval
kapcsolatban". A humor forrasa itt a nyilatkozo szemelye es a
nyilatkozat targya kozti diszkrepancia: Lengyel eddig egy miniszternek es
ket miniszterelnoknek probalt tanacsadni (legtovabb meg a Horn
birta), mert a mai Magyarorszagon a
kozgazda-szocio-polito-holdudvarologus ertelmisegi leginkabb aktiv
tanacsadassal probal iranyt szabni a hatalomnak. Ez az MH-ban igy nez
ki: "Ugy gondolom, talan alkalmatlan lettem volna miniszternek,
allamtitkarnak vagy partfunkcionariusnak. Vagy talan tulsagosan
alkalmas is."

Ily modon belulrol megismerve hatalom mukodese, tulsagosan alkalmas
is kozgazda barmikor megelni abbol, hogy kulso, kritikus leleplezes.

 "Mara konyortelen egyertelmuseggel valt nyilvanvalova, hogy ki a
tulajdonos, es kitol fugg. (...) Az ujsagirok, akik korabban
relative szabadon mozogtak, mostanra fuggelmi viszonyba kerultek" a
konyortelen sajtoprivatizacio elotti allapothoz kepest, amikor,
ugye, barmikor tenyfeltarhattam az MSZMP-t, a Groszt, a Kadart,
elvegre nem volt az olyan veszes idoszak, inkabb relative szabad
mozgas.

Bezzeg a mai tulajdonosok. "A politikaval osszefonodott nagy gazdasagi
erdekcsoportok (...) gyujtik ossze egymasrol a lehetseges tamadasi
pontokat (...), aztan egy adott ponton a dossziet elohuzzak, es egy
joizu ebed vagy egy tarsasagi parti alkalmaval felmutatjak a
tartalmat. Es ket kanal etel kozott kicserelik mindazt az
informaciot, amit egymasrol tudnak." Media-keresztapa a Nancsi
neniben egy adott ponton felmutat, leszamol, majd ket kanal etel
kozott konyortelen egyertelmuseggel nyilvanvalova teszi, hogy o a
tulajdonos.

Na most nem azt akarom mondani, hogy en mint Postabank-sajtomunkas
barmikor tenyfeltarhatnam a Princzet, de ez mindegy, mert majd megteszik
vicos, bertelsmannos vagy ezektol is fuggetlen ES-es sajtomunkas
kollegaim. En meg majd az o tulajaikat oknyomozom, ha olyanom van. Nekem
ez igy rendjen van. Ami nincs rendjen: "A magyar sajtopiacon ma az a
baj, hogy tul sok a szereplo." Mert ha ez baj, akkor mi a megoldas?

Alabecsulnenk Lengyel kozgazdat, ha nem tudnank, hogy igenis tud o
kiutat az ujsagiro-tarsadalom szamara. A muveszek alkossanak
remekmuveket, irany a mikszathi karakterleiras. "Ha valaki belulrol
meg tudna irni ezt a BMW-s vilagot es a tarsasagi eletet, az nagyon
erdekes lenne. [az ujsagirok] keptelenek megrajzolni a
vallalkozokat, a bankarokat."

Akkor hat egy igaz ember van e mikszathi feladatra: a mi jo kozgazdank.
Majd o kivulrol-belulrol megismer, megrajzol, BMW-zik, megir - es
aztan ket kanal etel kozott nyilatkozik. Mindorokke.

Mikozben az Europai Unio keleti hatara ugy 2005 tajan minden
bizonnyal a huntingtoni limesen fog beallni (vagyis a magyar-cseh-lengyel
harmason kivul a Baltikum, Szlovakia, a volt Jugoszlaviabol pedig
Szlovenia es Horvatorszag fog bekerulni), a NATO-ovezet kelet fele
egyszerre lesz szukebb es tagabb a huntingtoni civilizacios
hatarvonalnal.

A NATO-nak - amennyiben mind kredibilitasat, mind belso koherenciajat
meg kivanja orizni - minimum egy, maximum het uj tagallama lehet.
Annak, hogy a Lengyelorszagon kivuli potencialis tagallamok, vagyis
Magyarorszag, Csehorszag, Szlovenia, Romania, valamint Ausztria es
Szlovakia kozul vegul is melyik orszag es mikor, milyen sorrendben
kerulhet be az Eszak-atlanti Szovetseg teljes jogu tagjai koze, nincs
akkora jelentosege, mint ahogy azt ma a bekerulesben bizok es a
kimaradastol rettegok kepzelik.

Az elkovetkezo evtizedben Europa elso szamu biztonsagpolitikai
kerdese nem a NATO formalis kibovitese, hanem a NATO altal
ellenorzott es koordinalt ugynevezett strategiai ovezetek (strategic
homes) kiepitese. Harom ilyen strategiai ovezet letrehozasara van
szukseg, ha a NATO a kelet-europai hideghaborus hadszinter
osszeomlasa nyoman keletkezett vakuummal akar valamit kezdeni. Az elso
vilaghaboru utolso szakaszaban Nemetorszag, majd - a bekekotest
kovetoen - Franciaorszag es Nagy-Britannia probalta meg a
Nemetorszag es Oroszorszag kozott hirtelen gazdatlanul maradt
terseget a maga kliens-allamaival betolteni, ami a jol ismert
katasztrofahoz vezetett. A csod oka kezenfekvo: az erintett europai
nagyhatalmak halalos ellensegei voltak egymasnak, Amerika pedig,
latvan, mibe keveredett, meltosagteljesen kivonult Europabol.

Ronald D. Asmus es F. Stephen Larrebee, a RAND Corporationnek a
NATO-bovites strategiai megtervezesevel foglalkozo kutatoi
legutobbi tanulmanyukban a strategiai ovezetek kerdeset a bovites
elso korebe bekerulok es az abbol kimarado potencialis tagjeloltek
kozotti rendkivul fontos es kenyes viszony szempontjabol
vizsgaljak. A bovites legfontosabb, kelet-kozep-europai iranyahoz
szerintuk Lengyelorszag, Csehorszag, Magyarorszag, valamint a ket
potencialis tagallam, Szlovenia es Szlovakia tartozik. Az
eszakkelet-europai irany potencialisan a balti allamokat, valamint
Finnorszagot es Svedorszagot erinti, amennyiben ugy dontenek, hogy a
NATO tagallamai kivannak lenni. A legproblematikusabb a
delkelet-europai irany, mivel itt csak Romania es esetleg Bulgaria
johet szamitasba, de eselyeiket minimalisra csokkenti gazdasagi
elmaradottsaguk es a NATO-tagallamok averzioja a balkani
bonyodalmaktol. Az egesz koncepcio kulcsa az az elkepzeles, hogy az
elso korbe bekerulok es a potencialis tagallamok valamennyien egy-egy
regionalis NATO-parancsnoksag fennhatosaga ala kerulnek.

Igy mar nyilvanvalova valik, hogy a strategiai ovezetek
letrehozasanak kerdese valoban strategiai, nem pedig a bovites
elso korebol kimarado allamok erzekenykedeset leszerelo puszta
taktikai kerdes. Larrebee-ek elmondjak, hogy az eszakkeleti ovezetben
Dania es Nemetorszag - amerikai tamogatassal - mar meg is kezdte a
regionalis katonai egyuttmukodes kulonbozo formainak
kiepiteset a minden bizonnyal a NATO uj tagallamava valo
Lengyelorszaggal es a tagsagra palyazo, de e pillanatban bizonytalan
eselyekkel rendelkezo balti allamokkal, valamint az olyan volt
semlegesekkel, mint Finnorszag es Svedorszag.

Ha ezt a modellt a terseg egeszere alkalmazzuk, kiderul, hogy a
ketsegtelenul legfontosabb kozponti strategiai ovezet ket
kulcsallama csakis Nemetorszag es Ukrajna lehet. Ebben a regionalis
vedelmi strukturaban rajtuk kivul a NATO-bovites elso koreben
eselyes Lengyelorszagnak, Csehorszagnak es Magyarorszagnak, a szinten
komoly eselyekkel rendelkezo Romanianak, valamint Szlovakianak es
Moldovanak kellene helyet kapnia. Ezen az ovezeten belul kulonosen
kiemelendo a lengyel-magyar-roman harmas es a NATO-val strategiai
partnersegre torekvo Ukrajna kapcsolata.

A delkelet-europai strategiai ovezet letrehozasa magyar szempontbol a
legerdekesebb es a legigeretesebb. Magyarorszag tobb mint szaz ev
ota eloszor kerulhet megint olyan helyzetbe, hogy a Balkanon komoly
stabilizalo szerepet jatsszon, ami egyutt kell hogy jarjon gazdasagi
jelenletenek megerosodesevel is. E funkcio betoltesere
termeszetesen csakis olyan korulmenyek kozott kerulhet sor, ha az
orszag mar a nyugati szovetsegi rendszer tagja. Romania szinten komoly
regionalis szerephez juthat e strukturaban, amelynek tovabbi
valoszinu reszvevoi: Torokorszag, Gorogorszag, Olaszorszag,
Ausztria, Szlovenia, Horvatorszag, valamint Albania es Macedonia.
Nyilvanvalo, hogy az amerikai kulugyminiszterium altal kezdemenyezett
es annyi ertetlenseget kivalto SECI nem mas, mint a delkelet-europai
strategiai ovezet egyfajta elokeszitese. Az elorelepes legfobb
akadalya a jugoszlaviai es a bulgariai belpolitikai valsag, amelynek
megoldodasa vagy eroszakos befagyasztasa az ovezeten beluli (inkabb
csak szimbolikus jelentosegu) orosz befolyas tovabbi jelenletet is
meghatarozza.

Lathato, hogy a harom ovezet altal lefedett egesz tersegben (a
NATO-tag Nemetorszagot nem szamitva) csak harom olyan orszag van,
amely ket iranyban is lenyeges szerepet jatszik, ami azt jelenti, hogy
legalabb ket regionalis NATO-parancsnoksag ala rendelheto. E harom
orszag: Lengyelorszag, Magyarorszag es Romania. Ezzel nem azt akarom
mondani, hogy oket kellene felvenni az elso korben, de azt igen, hogy az
emlitett strategiai ovezeteket elsosorban rajuk alapozva lehet es kell
kiepiteni.

E rovid vazlatot (amelynek bovebben kifejtett valtozatat A
NATO-bovites geopolitikaja cimen a Beszelo marciusi szamaban
talalhatja majd meg az olvaso) csak azert bocsatottam elore, hogy a
megfelelo megvilagitasba helyezhessem a NATO-bovites (regebbi es
ujabb) magyar-orszagi ellenzoinek vagy a bovitesben meg mindig -
johiszemuen - ketkedoknek ujabban a legvaltozatosabb helyekrol
hallhato erveit.

A NATO szandekainak komolysagat megkerdojelezo, a klasszikus
lebegteto modszerrel mindenutt es mindenben bizonytalansagot sugallo
allasfoglalasokkal vagy finom sejtetesekkel nem foglalkozom. Ennek a
csak nagyon kiveteles esetekben oszinte tamaskodasnak mar az is
elegendo es ekes cafolata lesz, ha a madridi csucson csak egyetlen
allamot hivnak meg a NATO-ba.

Van itt azonban egy fontosabb es bonyolultabb kerdes, ami nem egyszeruen
csak ostobasagbol vagy ilyen-olyan ellenerdekeltsegbol fakad, hanem a
mai vilaghelyzet es benne mindenekelott Oroszorszag poziciojanak
teves megitelesetol. Aczel Endre peldaul, mikozben azt remeli
kurucos remennyel, hogy "lesznek majd buszke orszagok", amelyek "inkabb
nem lepnek be - se a NATO-ba, se az EU-ba", mint hogy elfogadjak a nekik
alnokul felkinalt "nem teljes erteku NATO- es nem teljes erteku
EU-tagsag"-ot, azt feltehetoen tenyleg komolyan gondolja, hogy "a nagy
Oroszorszag a maga erdekkorebe tartozo egykori tagkoztarsasagok
integracios igyekezetet a legnagyobb hatarozottsaggal tereli a sajat
maga altal uralt szervezetek fele", es ezen orszagok semmifele nyugati
orientaciojarol "nem hajlando tudomast venni" (Nepszabadsag, 1997.
januar 25.).

Gomori Endrenek, aki "ketelyeket erez", es jobb ugyhoz melto
buzgalommal szapulja a SECI-t (akarcsak az Uj Magyarorszag februar 3-i
szamaban megjelent erdekes "elemzes"), afelol a jelek szerint nincsenek
ketelyei, hogy "a szuperhatalmi ertelemben meggyengult Oroszorszag
regionalis meretekben" igenis erzekeltetni tudja, "katonailag is" a
hatalmat (Nepszabadsag, 1996. december 24.; 1997. februar 1.).

Tamas Pal nagyon jol latja, hogy a NATO kozep-europai bovitese
"alaassa nemcsak a rovid, hanem a kozeptavu orosz jelenletet is ...
Ukrajnatol a Kaukazusig es a Baltikumig", de valahogy termeszetesnek
es orokkevalonak tekinti, hogy vannak olyan, nem kifejezetten orosz
"kelet-europai tersegek", amelyek "Oroszorszag tortenelmi
nagyhatalomkenti (nem szuperhatalmi!) mukodese szempontjabol valoban
kulcsfontossaguak" (Nepszabadsag, 1996. december 20.).

Vegul Biro Gaspar, aki hosszasan ecseteli, immar a Narancsban, milyen
brilians modon szovogeti a szalakat a primakovi orosz diplomacia, es
a Roszvoruzsenyije orosz allami fegyverexportor kozep-europai
PR-igazgatojat megszegyenito konnyedseggel es alapossaggal
kapraztat el bennunket a 21. szazadi szinvonalu uj orosz
fegyvercsodakkal, akkor mintha oszintenek latszana, amikor azt mondja,
hogy a "szaz sebbol verzo (?) "Oroszorszag kezeben tovabbra is
megvan a legtobb, a volt Szovjetunio altal a Nyugattal szemben
kifejlesztett es alkalmazott politikai, katonai es nem konvencionalis
eszkoz ahhoz, hogy eredeti celjaitol elteritse, tovabb kesleltesse
vagy eppenseggel megakadalyozza volt csatlosainak NATO-integraciojat"
(1997. januar 16.).

Honnan a magyar ertelmisegnek ez a kulonos, nemzeti pszichologiankra
nem kifejezetten jellemzo, tulsagosan is foldhozragadt, tulsagosan is
"realista" attitudje? Amely mellesleg a nyolcvanas evek elejen meg a
magyar ellenzeken belul is altalanosnak mondhato Szovjetunio-kepre
emlekeztet engem.

Uraim, a kiraly meztelen! Oroszorszag nem letezik!

A Nyugatnak pontosan az orosz allam feltartoztathatatlannak latszo
belso osszeomlasa miatt kell terjeszkednie, mert az egykor allando
expanziora itelt birodalom szetesese altal elinditott kaotikus
folyamatok veszelyeztetik legnagyobb erteket: belso koherenciajat. Az
orosz allam szettephetetlenul osszefonodott az orosz birodalommal
(hiszen mar a moszkvai Oroszorszag is szuletese pillanatatol
szazszazalekosan birodalmi jellegu volt), ezert a birodalom szetesese
elkerulhetetlenul maganak az orosz allamnak a szeteseset fogja
eredmenyezni.

Ennek ellenere az a velemenyem, hogy a vegen a NATO es a terkepen
konvencionalisan Oroszorszag nevvel illetett hatalmas terseg kozott
jozan kompromisszum szuletik. A Nyugat fel szemet behunyja, es a
Moszkva-Szentpetervar-korzetben kereskedoi cegerek alatt mukodo uj
orosz haduraknak azt mondja: - am legyen, nevezzuk a tovabbiakban ezt a
teruletet orosz allamnak, de cserebe tudomasul veszitek a
NATO-bovitest.

Snoop Doggy Dogg: Tha Doggfather

Ott vannak szepen, egymas mellett, a CD-fuzetke kozepso lapjan,
tarsak korban, testverek bunben es bocsanatban. Balra az elo, jobbra,
aki belehalt. Az elo, simara sutott uj frizurajaval, lehunyt szemmel
imadkozik, lemezet a halott emlekenek ajanlja, a halott meg rank nez,
homlokan hullamvonalba rendezodo kerdojelek, nyakaban vastag
aranylancon logo Death Row-logo: ember, csuklyaval a fejen,
villamosszekben. A halott: Tupac Amaru Shakur (1971-1996). Nevadoja, a
18. szazadi lazado perui indian mai utodai honapok ota laknak
tuszaikkal tarsberletben a limai japan nagykovetsegen, aminek talan
verfurdo lesz a vege, ahogy Tupac/2Pac is verben vegezte, Las
Vegasban. Maig nincs meg a gyilkos, a nagy ember pedig, aki a Suge Knight
nevre hallgat, es akinek szinten jutott a kocsijukra szort golyokbol,
biztos mondhatna valamit, megsem segiti a nyomozast, panaszoljak a
zsaruk, nana, vaj lehet az o kopasz fejen is.

Suge (ejtsd, akar a cukrot), szuletett Marion Knight, kulcsfigura. Ove a
halalraiteltek bortonszarnyarol elnevezett Death Row Records, a
legmenobb olyan vallalkozas ma az amerikai lemeziparban, ahol a feketek
nemcsak hozzak a penzt, de zsebre is vagjak. Nem maradektalanul persze
- a Death Row anyavallalata, az Interscope (miota a Warner nevu mammut
berezelt tole) terjesztesileg a BMG nevu mammuthoz szegodott -, de
azert boven. Suge (aki most epp itelethirdetest var regi
garazdasagi ugyeben, amit sulyosbit, hogy Tupac halalanak estejen,
egy kaszinoban verekedesbe kerulven, megszegte a probaidos
szabalyokat), tehat Suge Knight, ez a 31 eves exfutballcsillag (1985-ben
az Ev Ujonca volt az egyetemi amerikaifoci-bajnoksagban), nagyon gazdag.
Egy 1994-es cikket kisero foton harom autoval pozolt, a tobbi husz
garazsban allt. 1994-ben leszurkolt szazezer dollart sajat ovadekara
(fegyvertartas engedely nelkul, kozlekedesi szabalysertes,
bantalmazas), de ez semmi, volt a cegenek egymillio dollarja is, hogy
Snoop Doggy Dogg - Snoopy, a rajzfilmkutya reinkarnacioja - nyugodtan
dolgozhasson elso onallo lemezen, ne kelljen bortonben kivarnia,
mig a birosag sort kerit 1993-as ugyere.

Azt a milliocskat joreszt Dr Dre harommillio peldanyban elkelt
albuma (The Chronic) es annak bevezeto kislemeze (Nuthin' But A 'G' Thang)
alapozta meg 1992-ben, Snoop hathatos segitsegevel, magyaran sokat irt
es dumalt bele. Ez a bizonyos G-dolog lehet akar a mitikus G-pont is, de
inkabb a feher lemezkiado oriasokat elrettento gengszter-mitosz
zenebe emelese. Az, hogy Dre, a nyugati parti gangsta-rap
alapbandajatol (N. W. A. = Niggers With Attitude, benne Ice Cube es
Eazy-E), illetve annak kiadojatol (Ruthless Records = Irgalmatlan
Lemezek) pontosan milyen korulmenyek kozott kerult muvesznek es
tarstulajnak a Death Row-hoz, kulonfele tortenetek vannak forgalomban,
az egyik verzio szerint Suge nagyon izmos emberekkel kereste fel a
kiadoban E-t, volt naluk baseballuto is, aztan pereskedtek (E-t AIDS
vitte el ket eve). Akarhogy is, Snoop segitseget 1993-ban Dre
producerkent viszonozta, az ovadek altal megvalosult nyugi
eredmenyekent pedig Snoop, szuletett Calvin Broadus elso albuma, a
Doggystyle meg Dre lemezeladasi rekordjat is megdontotte. Ezen szedte
rapbe sajat gyilkossagi ugyet, ami kesobb 18 perces filmme es
platinaalbumma nott (Murder Was The Case).

"O lehetne Amerika legsikeresebb rapsztarja. Elso albuma negymillio
peldanyban kelt el. De mostanaban Snoop Doggy Dogg tobb idot tolt a
birosagon, mint a lemezstudioban" - ezzel a kvazi-radiohirrel indul
nemreg megjelent masodik albuma, amin rogton elkezdett dolgozni, miutan
tavaly februarban felmentettek az emberoles vadja alol abban a
bizonyos, 1993 ota huzodo ugyben. Az elotargyalast egyebkent Lance
Ito biro vezette, aki O. J. Simpsont is megkapta, a harmadrendu vadlott
- aki ellen hamar ejtettek a vadat - ugyvedje Johnny Cochran volt, aki
kesobb O. J.-t kepviselte, a Los Angeles-i rendorseg pedig mar itt
elkezdte az O. J.-nel is folytatott ketbalkezeskedest (elveszett a
gyilkos golyo es az aldozat veres ruhaja, peldaul). Az eskudtek
elfogadtak, hogy mikozben Snoop a dzsipje volanjanal ult, testore,
McKinley Lee onvedelembol lotte le Philip Woldemariamot. Woldemariam
csaladja 1979-ben vandorolt be a polgarhaborus Etiopiabol, beket
remelve, es biztos inzulinellatast Philip, a het gyerek legkisebbike
cukorbetegsegere. Az inzulinnal nem is volt baj, a gyerek viszont egy
bandaban szocializalodott, megismerte a bortont, vegul 1993
augusztusaban azt is, mire vezethet fegyverrel a kezben szivozni egy
masik hasonlo jomadarral.

Mikozben az ugy retestesztakent nyult, Snoop Doggy Dogg eleteben
valtozasok tortentek, amit akar a benott a feje lagya cimszo ala
is besorolhatunk. Elvesztette Tupacet, viszont osszejott vietnami veteran
apjaval, akit pedig husz eve alig latott, s ami meg fontosabb, neki is
fia szuletett, mondja is az uj albumon, hogy nem szeretne, ha az es mas
kiscsavok olyan utra lepnenek, mint o. Amugy persze eleg
ketertelmu ez az uj uzenet: az album cime (Tha Doggfather) egyreszt
arra utal, hogy a kutyafajzat apa lett, s ennek megfeleloen beket
predikal, masreszt viszont a ravasz betucsere (Godfather) es a
Coppola-film plakatjara emlekezteto tipografia mutatja, hogy Snooptol
a Keresztapa-szerep sem idegen. A Keresztapa is imadta csaladjat, de
ettol meg gengszter maradt. Sugalmazni probalt pozitiv image ide,
fegyverletetelre hivo sorok oda, van azert meg ezen a lemezen
golyozaporba torkollo minihangjatek is. Anelkul, hogy irott verzio
hijan bele mernek menni az angoltudasomat erosen leertekelo
szovegekbe, nem allitanam, hogy ne koszonne vissza a Doggystyle-rol
ismeros gengszterbuli-hangulat. Az altalam megertett legjobb rim
egyebkent nem is Snoope ("Can you say farewell to wellfare?" - Bucsut
tudsz venni a szocialis gondoskodastol?) -, ahogy annak idejen Dre maga
melle vette ot, Snoop is szohoz juttat masokat: Dat Nigga Daz, Tray Dee,
az L. B. C. Crew talan a holnap sztarjai. Zeneileg egyebkent tobbnyire
a megszokott, laza elektro-funk dallamos korusokkal, tancolhat ra a kar,
de cirkalhatsz ra lassan nyitott Cadillacben is, ha van. Hallhato meg
sok shit, fuck, bitch, gangsta, nigga, kutyaugatas, szo van a perrol, a
kolyokrol, Snooprol, O. J.-rol es csajokrol, akiket csak szukanak
szokas nevezni, de mikozben Snoop most azt mondja, mar nem csak az
utcanak ir, hanem mindenkinek, azert a regi szavat sem felejti: "Engem
elvihetsz a gettobol, de a gettot nem viheted el belolem. Akarhol is
vagyok, ugyanaz maradok." Nem kepes ugy meghatni, mint a haverja, Tupac
peldaul a Dear Mamaval, nem is harap annyira, viszont ugathat tovabb,
mert legalabb el.

Sz. T.

Roberto Rodriguez: Alkonyattol pirkadatig

Egy gimnaziumi osztalykirandulas vagy egy eletmodrovat persze nem
szol masrol, mint a baromkodasrol. Tulkoros debilek lotyognek a
buszon, muanyag vodroket hanynak tele, hulyek faltol falig.
Guide-okat irnak, okostojaskodnak, regi otleteket kerodznek vissza,
ujraragjak, kikopik. A videobolti eladok meg egy kulon fajta,
szervileg ragyogyultak az ekranra, masodpercrol masodpercre, snittrol
snittre tudnak olyan filmeket, mint peldaul a The Attack of the Killer
Tomatoes (A gyilkos paradicsomok tamadasa), ha nem torik el a nyakuk, le
tudjak szopni a sajat faszuk, mint Randal a Clerksben (magyarul:
Shop-Stop), de eltorik, tehat megsem tudjak. Hasonlokeppen a
balett-tancosok, kofaragok es a katonazeneszek is. Az utobbiak is hat
reszbol rakjak ossze a szimbolat.

Ha az egeszhez (osztalykirandulas, eletmodrovat, videobolt stb.)
penz tarsul, akkor meg nagyobb az okozott kar volumene. Peldaul filmet
forgatnak belole. Maradando karosodas, szilankos tores,
rokkantnyugdij. Atnezni az atlott tenyeren. Odipalis komplexusilag
darabolos tevenezes a haromunokas elrabolt bankalkalmazottal, aki
annyira hasonlit a mamara, es olyan szepen viszi a Stihl-furesz.
Bankrablo lesz a Strossmayer doktor a Korhaz a varos szelen-bol vagy
a dr. Douglas Ross az ER-bol (Veszhelyzet), vegul is mindegy, debil
occse mindegyiknek lehet, es ugy Csehorszagbol, mint Chicagobol,
delre visz az ut az elmebetegseg fele. Pszichotronikus utazas; a
kilencvenes evekben meglepo volna vallasi hatter nelkul. Kell egy
megnyugtato arc. A lelkesz, aki kozel all onhoz; es eppen a
szcientologiaval kacerkodik. Elhagyni hitet, nyajat, orszagot. Lemenni
delre, Mexiko fele. Megvalositani a Btk. embercsempeszet paragrafusa
torvenyi tenyallasanak minositett esetet. Eddig jo kis marhasag -
ahogy szokas mondani, de ezen a ponton sikerult meggyozni Harvey
Weinsteint a Miramaxnal, hogy Vamos! Los Hooliganos!, cizellaljuk tul,
barokk van, tulhabzo posztmodern, illetve szimplan csak barmok vagyunk,
es ez jo!

Valaminek mindig bealkonyul, egy evben 365-szor a napnak, es mar ez is
valami. A sotet erosebb, mint az ember, meg ha Geckonak hivjak is.
Mert megjon egy cseh nevu, de nagyon is mexikoi kullemu mexikoi
szappanopera-kiralyno, a nezesevel leolvasztja a sot a tequilas
pohar szelerol, asztalon tancol, es felall, es elcsoppen, de
latszat, latszat; melyen lakik a gonosz, mert nem akar mast, mint
olni, olni, es a metamorfozis. Es innentol mar lehet szolokarot
atutni sziven, fokhagyma utan kurkaszni, a Megfeszitett jelet
fabrikalni, bal vall folott atkopni, sot hinteni barazdabillegeto
farkara, nyakos boru vampirokkal birokra kelni, gennyben, takonyban
furdozni, ujholdkor ejfeltajt kretakor kozepen fekete kakast
aldozni, fekete macskat elektromos szogesdrottal kivegezni,
legkalapaccsal belsoseget tomoriteni, nyulos, zold leveket
szivoszalon szivornyazni, buborekot vetve tulhabzani. De leginkabb
csak varni lehet: a hajnalt, egy behizelgo hangu chicano
bergyilkosvezert, Carlost (Cheech Marin megszemelyesiteseben),
korbehordozni tekintetet a romokon, megszamolni a halottakat (body count),
elhajtani a szcientologiaval kacerkodo baptista lelkesz lanyat a
tarka faszra - nehogyma aszthiggye, mer' az ember szemezget vele kicsinyt
tomeggyilkolas kozben, mar neki all a zaszlo -, aztan beulni a
maradek verdaba, huzatni, porgetni a kerekeket, es porfelhot huzva
megindulni Nyugat fele, mert arrol jon majd megint az alkony.

Es aztan visszaternek a gyilkos paradicsomok.

- vba -

Alkonyattol pirkadatig (From Dusk Till Dawn); amerikai, 1996; irta: Robert
Kurtzman novellajabol Quentin Tarantino; operator: Guillermo Navarro;
rendezte: Roberto Rodriguez; szereplok: Quentin Tarantino, George Clooney,
Harvey Keitel, Juliette Lewis, Ernest Liu, Cheech Marin (harom szerepben);
bemutatja a Mokep

Korhatar film nelkul

Ugye, emlekszunk meg az Ellenzeki Kerekasztalra meg arra a nyarra,
amikor biztossa valt, hogy Magyarorszagon verontas nelkul bukik meg a
kommunizmus, amikor ingujjra vetkozott amatorok kienekeltek a hatalmat
az MSZMP szajabol? Hogy pontosan mi tortent ekkor, a resztvevokon
kivul kevesen tudhatjak: az EKA-n, majd az azzal kesobb parhuzamosan
futo Nemzeti Kerekasztalon elhangzottakba, e napsugaras korszak
tortenelmi dokumentumaiba mind a mai napig meg a legszukebb
nyilvanossag sem nyerhet bepillantast. Ezen a buta helyzeten
valtoztatando, a Nyilvanossag Klub tavaly oktoberben beadvannyal
fordult az Orszaggyules adatvedelmi biztosahoz. Arrol, hogy ki mit hol
es miert tudhat vagy inkabb nem tudhat meg a Kerekasztalokrol most,
idestova nyolc ev tavlatabol, a Narancs a kovetkezoket deritette ki.

A Fekete Doboz fuggetlen video-folyoirat forgatocsoportja az Ellenzeki
Kerekasztal (EKA) masodik ulesen jelent meg eloszor. Hogy valaki
hivta-e oket az ELTE AJTK buntetojogi tanszekenek konyvtaraba,
vagy maguktol mentek, arra mar sem Elbert Marta, a Fekete Doboz
szerkesztoje, sem Konya Imre, az EKA-t szervezo Fuggetlen Jogasz Forum
vezetoje nem emlekszik pontosan, de ez talan nem is lenyeges. A Fekete
Doboz volt az egyetlen forgatocsoport, amelyet az EKA-n reszt vevo nyolc
szervezet, egymassal teljes egyetertesben, beengedett a tanacskozasra.
Kesobb, a kovetkezo alkalommal mar mas forgatocsoportok is
megjelentek ("mindenfele szekelyferik", fogalmazott a Narancsnak az EKA
egyik resztvevoje), hogy ok is vennek, ha lehet, am oket az EKA
elhajtotta: a targyalasok ekkor meg inkabb hasonlitottak
konspiraciora (epp az EKA egyik kovetelese volt, hogy
dekriminalizaljak ezt a fajta politikai tevekenyseget), mint felelos
politikusok megbeszelesere, meg akkor is, ha - kulonosen utolag
merlegelve - nagy bajuk a resztvevoknek ekkor mar nem eshetett. Az EKA
resztvevoi fontosnak tartottak, hogy a tanacskozasokrol ne
szivarogjon ki semmi (a nyilatkozatadasi moratoriumhoz tobbe-kevesbe
tartotta is magat minden resztvevo, bar kesobb az SZDSZ es a Fidesz
kepviseloi nemegyszer nehezmenyeztek, hogy az MDF allitolag egyeztet
a szocialistakkal), ezert Konya Imre a leforgatott kazettakat mindennap
hazavitte, es csak a targyalassorozat vegen adta vissza Elbert
Martanak. Az EKA resztvevoi csak avval a feltetellel engedtek be a
Fekete Dobozt, hogy a kesobbiekben az anyag nyilvanossagra hozatalahoz
minden part es szervezet beleegyezese szukseges. Ez a megallapodas
szoban tortent: hogy pontosan mi is hangzott el, az talan rajta van a
Fekete Doboz valamelyik kazettajan, talan nincs (a Narancsnak sem a
Fekete Doboz, sem a Szechenyi Konyvtar Kortorteneti Taranak
vezetoje, Somogyi Palne nem engedett betekintest a dokumentacioba, de
ezt a reszletet megkeresni sem lett volna konnyu), pedig lehet, nem
minden jelentoseg nelkul valo, hogy a partok es szervezetek
beleegyezese szukseges-e a nyilvanossagra hozatalhoz, vagy a reszt
vevo egyeneke. A Doboz osszesen 150 oranyi anyagot forgatott, nagyobb
reszben az EKA-n, kisebb reszben a Nemzeti Kerekasztalon. A
videofelvetelek egyszersmind az EKA jegyzokonyvekent is szolgaltak,
jollehet ez a dokumentacio nem teljes: Elbert Marta szerint az EKA-n
elhangzottak teljes vertikumanak mintegy 80 szazalekat rogzitettek, a
Nemzeti Kerekasztal anyaganak pedig meg ennel is kisebb reszet.
("Azokon az uleseken forgattunk, ahonnan Fejti vagy Pozsgay nem hajtott el
minket", mondta a Narancsnak a szerkeszto.)

A nyilvanossag es az EKA, elso menet

Meg 1989 vegen keszult el az az otszor otvenperces, vagott
valtozat az EKA-rol es a Nemzeti Kerekasztalrol (NKA), amit 1990
januarjaban a Magyar Televizio musorra is tuzott. Az EKA-n reszt
vevo partok kozul harom azonban nem jarult hozza a vetiteshez. Az
MDF, a KDNP es az azota meltan a feledes aranyporaval boritott, Varga
Csaba vezette Magyar Neppart ugy latta jonak, hogy folosleges lenne
az akkor mar nagyban az elso szabad valasztasokra keszulo magyarok
idegeit a nehany honappal azelotti szereplesuk reszleteivel borzolni.
Konya Imre mostani velemenye szerint (aki egyebkent mint a Fuggetlen
Jogasz Forum elnoke akkor beleegyezett a vetitesbe) "a 150 oras
anyagbol keszult nem egeszen otoras valogatas a valasztasok
elott bemutatva ohatatlanul gyanut keltett volna, hogy az egyik
szereplot elonyosebb pozicioban mutatja a masiknal", ezert o
megertessel volt a film bemutatasat megvetozok irant. Szabad
Gyorgy, az Orszaggyules volt elnoke, az EKA resztvevoje es a film
egyik nem engedelyezoje szerint o a film levetitesehez abban az
esetben jarult volna hozza, ha a cimeben szerepel a "valogatas" vagy a
"reszletek" szo - erre azonban Elbert Marta maskeppen emlekezik.

 Akarhogyan is, a vetot emelok kimondva-kimondatlanul azt
nehezmenyeztek, hogy a mu az SZDSZ-t es a Fideszt kaserolja, es a
majdani koalicios partnereket, jelesul az MDF-et es a KDNP-t,
tulsagosan kozel mutatja az MSZP-hez. Ebben lehet, hogy igazuk van, mi
tobb, az is lehet, hogy ez a legkevesbe sem a film alkotoinak a
reszrehajlasat bizonyitja. Az MDF az 1990. tavaszi valasztasi
kampanyaban eroteljes hangsulyt helyezett a kommunistaellenessegre
(tovariscsi, konyec, tavaszi nagytakaritas, ugye, emlekszunk meg),
ekkor elojonni azzal, hogy az elnokvalasztas kerdeseben az MDF a
Pozsgay Imrenek kedvezo es a negyigenes nepszavazason csak hajszallal
megbukott valtozatot tamogatta, buta dolog lett volna - talan ez lehetett
a virtualis letiltas motivuma, talan mas; a film ismerete hijan csak
talalgathatunk. Annyi mindenesetre teny, hogy a Kerekasztalnal
politizalo es a filmet letilto MDF nem ugyanaz az MDF volt: az elobbi
elnoket Biro Zoltannak, az utobbiet Antall Jozsefnek hivtak, es
okkal feltetelezhetjuk, hogy a leendo miniszterelnok a negyigenes
nepszavazas utan mar kinosnak erezte volna a latvanyt, amit az MSZMP
ajanlatait tul konnyeden elfogado MDF jelentett volna. 1993-ban, Antall
Jozsef halala utan aztan a film alkotoinak uzentek a televiziobol:
lemehet a film, ha hajlandok ujravagni. Am az ajanlat elfogadasanak
gondolata, mondta Elbert Marta a Narancsnak, fel sem merult. A Magyar
Televizio azota a Kerekasztal ugyeben nem birt mast kiizzadni, mint
egy tobbreszes studiobeszelgetest. A film pedig pihen, es romlik,
pontosan ugy, ahogy az evek ota dobozban hevero VHS- es Beta-kazettak
romlani szoktak. Es vele egyutt romlik a tortenelmi igazsag is, mar ha
van ennek a szonak barmi ertelme ma Magyarorszagon, meg ugy
altalaban.

A Kerekasztal es a nyil-vanossag, masodik menet

Az EKA-dokumentacio legertekesebb reszenek szamito Fekete
Doboz-videokazettakat 1990 elejen az alkotok lemasoltak, es a
masolatot atadtak az Orszagos Szechenyi Konyvtar Kortorteneti
Taranak. 1992 szeptembereben a konyvtar azota elhunyt foigazgatoja,
Juhasz Gyula torteneszprofesszor levelet intezett az EKA
resztvevoihez, amelyben a hozzajarulasukat kerte az anyag
kutathatova tetelehez. A "kutathatova tetel" a nyilvanossag elso,
legszukebb koret jelenti, azt tudniillik, hogy a korszakkal foglalkozo
torteneszek es politologusok egy hivatalos kutatasi engedely
birtokaban betekintest nyernek az anyagba; ebbe a korbe meg az
ujsagirok sem tartoznak bele szuksegkeppen, nemhogy a konyvtar
egyszeru olvasoi. A kazettak feldolgozasa egyebkent folyik: a
konyvtar munkatarsai a masolatra felvett time-kod szerint
slagvortokban kijegyzetelik az elhangzottakat, majd a cetlit a kazettahoz
csatoljak. (Arrol tehat szo sincs, hogy valaki szepen leirna a
tartalmukat.) Juhasz Gyula munkatarsai 58 levelet postaztak ki: ok mar
nem a partokhoz fordultak, hanem minden olyan resztvevohoz, akit a
videofelvetel alapjan azonositani tudtak. Az otvennyolc hires
emberbol kilencen nem valaszoltak, ami meg akkor is kilenc nem valasszal
egyenerteku, ha tobben (peldaul lapunk volt fomunkatarsa, Tamas
Gaspar Miklos filozofus) feltehetoleg trehanysagbol mulasztottak el
valaszolni. Negyen kifejezett nemet mondtak. (Koztuk van az osszes
valaszado legravaszabbika is, aki ugy mondott nemet, hogy kozben
beleegyezett: o nem jarul hozza a dokumentum hozzaferhetove
tetelehez, de ha csak o nem, es mindenki mas igen, akkor o is igen.
Ezert a szellemes megoldasert cserebe rola nem is irunk tobbet.) A
harom igazi nem tulajdonosanak kiletet sem Elbert Marta, sem Somogyi
Palne nem volt hajlando elarulni.

Hogy a konyvtar helyesen tette-e, es fokent: kinek a szempontjabol,
hogy a kutathatosagot az osszes erintett engedelyehez kototte, lehet
vita targya. Somogyi Palnet semmi mas nem koti, mint az az 1989.
marciusi szobeli megallapodas Elbert es a resztvevok kozott,
amirol mar szoltunk. A ket dokumentator, a filmes es a konyvtaros
elsosorban sajat es az altala vezetett intezmeny hitelet teszi
kockara, ha a harom tiltas ellenere kiadna az anyagokat. Soha, senki
egyetlen keziratot nem adna tobbe at nekunk, mondta a Narancsnak
Somogyi Palne. Soha senki nem ulne le a kamerank ele ezutan, mondta a
Narancsnak Elbert Marta. Pedig mind a ketten nagyon szeretnek, ha mas is
lathatna azt, amit most csak ok.

A Magyar Narancs mas forrasokbol ugy ertesult, hogy a harom szigoru
ember egyike Solyom Laszlo, az Alkotmanybirosag elnoke, az akkori
MDF-targyalokuldottseg egyik prominens alakja. Solyom Laszlo a
Magyar Narancsnak nyilatkozva ezt nem tagadta (bar, mint mondta, pontosan
nem emlekszik mar a levelvaltas tartalmara), de csak hogy kisvartatva
engedekenyebbnek mutatkozzon negy evvel ezelotti onmaganal. Solyom a
Narancsnak kifejtette, hogy a kutatoi nyilvanossag ellen immar nem emel
kifogast: "ha egy kutato bemegy, es kutatja, es idez belole, azt nem
ellenzem"; ettol a ponttol mar minden az adott kutato "tudomanyos
felelossegen" mulik, nyilatkozta az Alkotmanybirosag elnoke
lapunknak. Solyom Laszlo egyebkent azt tartana kivanatosnak, ha az
EKA minden jegyzokonyve egy kritikai, teljes kiadasban jelenne meg, de
erre, ugyebar, keves az esely.

(Jegyezzunk meg e helyt meg annyit, hogy ha az EKA anyagainak
kutathatosagahoz egy lepessel talan kozelebb is kerultunk, a film
dolgai valtozatlanul csehul allnak. Azok, akik akkor nem adtak
beleegyezesuket a vetiteshez, valoszinuleg most sem gondolkodnak
maskepp. Solyom Laszlo legalabbis ebben a szellemben nyilatkozott a
Narancsnak: tovabbra is ellenzi "barmifele szerkesztett, tehat
manipulalhato valtozat nyilvanossagra hozatalat".)

Miutan Solyom allaspontja ily modon legalabb reszben megvaltozottnak
tekintheto, ertelmetlen firtatni, hogy a politikus eddig miert ellenezte
a hozzaferhetoseget. Az viszont teny marad, hogy legalabb ketten (a
kilenc nem valaszolot nagyvonaluan nem szamitva) meg mindig
lenyegeben tiltjak a kutatoi betekintest is a Fekete Doboz anyagaiba.
Lapunk informacioi szerint ket KDNP-s politikusrol van szo, Fuzessy
Tiborrol es a part tiszteletbeli elnokerol, Keresztes Sandorrol.
Keresztes a Magyar Narancs kerdesere azt felelte: nem emlekszik, hogy
kapott ilyen levelet, es kulonben is, "neki latnia kellene ezt az
anyagot", ami ugyebar olyan jelentos erofeszitest igenyelne az agg
politikustol, amit erzo ember nem varhat el. Keresztes szerint
egyebkent az ugyben a partjanak kell dontenie, hisz a resztvevok nem
magukat kepviseltek. Hogy mit szol mindehhez Fuzessy Tibor, aki akkor
is, most is a KDNP vezetoi koze tartozott, a Narancsnak nem sikerult
megtudnia (a frakciovezetovel tobbszor is eredmenytelenul probaltunk
kapcsolatra lepni). A Kerekasztal legendariuma szerint a KDNP, amely mar
az EKA megkezdese utan csatlakozott a nyolc alapito szervezethez, nem
eppen acelos magatartasaval tunt ki; inkabb ugy tudni, kuldotteik
oly mertekig smuzoltak az MSZMP-vel, hogy egy lobogo haju fideszes
kerdore is vonta oket, ugyan melyik csapatban fociznak. A Narancsnak
Keresztes Sandor is arrol beszelt, hogy "akkor masok voltak a
lehetosegek", meg "itt voltak a szovjet csapatok, es nem lehetett tudni,
mi lesz" - ez a Pozsgay Imre elnokseget tamogatok onapologiajara
emlekeztet. Es nem tul biztato arra nezvest, hogy a szoban forgo
anyagok egyhamar nyilvanossagot kapnak.

Mar ha tenyleg a KDNP es Fuzessy Tibor, a felejtes lovagjanak a szava
lesz a donto.

Es nem a torvenye.

A nyilvanossag es az EKA, harmadik menet

A vitat azok kozott, akik meg akarjak ismerni az EKA tortenetet, es
azok kozott, akik kiretusalnak a tortenelembol, minden
valoszinuseg szerint az Orszaggyules adatvedelmi biztosa fogja
eldonteni. A Nyilvanossag Klub tavaly oktoberi beadvanya, amelynek
elsodleges celja epp a Fekete Doboz anyagainak kutathatova tetele,
avval ervel, hogy "bar a felvetelek nem nyilvanos kozszereplesrol
keszultek", a "tortenesek alakulasa (...) a maganbeszelgeteseket
kozuggye, a szemelyesnek mondhato adatokat kozerdekuve
valtoztatta"; az ezek megismeresehez valo jogot pedig az alkotmany
szavatolja. Ugyanakkor kerdes, hogy ezt az ervelest uberolja-e a
szemelyes adatok vedelmerol szolo torveny. Majtenyi Laszlo, az
Orszaggyules adatvedelmi biztosa - amint azt a Narancsnak elmondta - azt
fogja merlegelni, hogy az EKA-val kapcsolatos adatok "kozerdekuek-e,
csak reszben, vagy egyaltalan nem azok", valamint igyekezni fog az
alkotmanyos vizsgalatot a kerdesek leheto legszukebb korere
korlatozni. Erdeklodessel varjuk, hogy ez hogy fog neki sikerulni.
Majtenyinak mintha azt kellene eldontenie, hogy mi is volt igazabol az
Ellenzeki Kerekasztal jelentosege: az akkor meg valos legitimacio
nelkul tanacskozo ferfiak es nok valoban a rendszervaltast,
illetve a rendszervaltast megalapozo kozjogi helyzetet keszitettek
elo, vagy a rendszervaltas igazi lenyeget a kozelmult
tortenelmenek mas mozzanataiban kell keresnunk; esetleg csak ugy lett.
Majtenyi egyebkent epp ezekben a "tobbe-kevesbe megvalaszolhatatlan
kerdesekben" gyujt szakvelemenyeket - amely kerdesek talan epp
azert megvalaszol(hat)atlanok, mert a rendszervaltas alapveto
dokumentumai csak reszben hozzaferhetok. A kigyo a farkaba harapni
latszik - amugy pedig, ha mar a demokratikus legitimacio felol
fokuszalunk a dologra, ugyan mitol lett volna legitimebb az EKA-nal az
MSZMP, amelynek dokumentumaira (a KB es a PB iratanyagara peldaul)
elvben es egy orszaggyulesi hatarozat szerint nem vonatkozik hasonlo
moratorium?

Es ez meg nem minden

Az EKA-rol mindazonaltal nem a Fekete Doboz videofelvetelei jelentik az
egyetlen dokumentaciot. 1989 juniusatol a Magyar Neppart elnokenek,
Varga Csabanak a hitvese gyorsirasos jegyzokonyeket vezetett, majd -
amint azt a Narancs Szabad Gyorgytol, az Orszaggyules volt elnoketol
megtudta - az EKA befejezo szakaszaban, augusztus 3-tol mar magnoszalag
is rogzitette az elhangzottakat. A gyorsirasos jegyzokonyvek es a
szalagok alapjan keszult irasos kivonatok a partokhoz, illetve az
Orszaggyules leveltaraba kerultek. (Magukat a szalagokat is ez az
intezmeny orzi.)

Am annak, aki a rendszervaltas pillanatat nyakon akarja ragadni, nemcsak
az EKA hiteles tortenetet tanacsos ismernie, hanem a Nemzeti
Kerekasztalet is. Az NKA tanacskozasai mar a Parlamentben zajlottak, a
jegyzokonyveket hivatasos jegyzokonyvvezetok keszitettek, es
leteznek magnofelvetelek is. Az Orszaggyules irat- es leveltaranak
vezetoje, Palmany Bela elmondta a Narancsnak, hogy az NKA (vagy ahogy
ok nevezik: a PET, Politikai Egyezteto Targyalasok) dokumentacioja
teljesnek tekintheto, ok orzik ezeket, es ok azok, aki ezeket az
anyagokat - bizonyos jogi tanacstalansagoknak koszonhetoen - nem
adhatjak ki senkinek. Palmany egyreszt nem tudja, hogy az NKA eseteben
hol vegzodnek a resztvevok szemelyisegi jogai es hol kezdodnek a
kozerdeku informaciok, tud viszont egy szobeli megallapodasrol ("az
NKA tobb resztvevoje is igy tajekoztatott", fogalmazott a
leveltaros), amely a hozzaferhetoseget a resztvevok
beleegyezesehez koti. Ha ez valoban igy van, akkor az NKA
dokumentaciojara nyugodt lelekkel keresztet vethetunk, hacsak nem
prezental valamely lelkes kutato egy idogepet, amelynek
igenybevetelevel ki lehetne enekelni peldaul a Hazafias Nepfront vagy
a Noszovetseg engedelyet - masik megoldasnak pedig az adatvedelmi
biztos majdani pozitiv - a hozzaferhetoseg szempontjabol pozitiv -
allasfoglalasa tunik. Ebben az esetben az NKA iratai atkerulhetnenek
az Orszagos Leveltarba, es ott a leveltari torvenyben foglaltak
szerint belenezhet mindaz, akinek ez a vagya. Es akinek meg ez sem lenne
eleg, es azt is tudni akarja, hogy mi tortent az EKA es az NKA alatt a
tulfelen, annak az Orszagos Leveltar MDP-MSZMP osztalyara kell
elmennie (ismet csak: hivatalos kutatasi engedely birtokaban), hogy a
Kozponti Bizottsag es a Politikai Bizottsag vonatkozo anyagait
tanulmanyozza. Ezeket a jegyzokonyveket es az alapjukul szolgalo
magnoszalagokat a Parttorteneti Intezetbol lett Politikatorteneti
Intezet volt kenytelen egy orszaggyulesi hatarozat folyomanyakeppen
atadni a leveltarnak ("ezeket az iratokat nagy fajdalmunkra
allamositottak", buslakodott a Narancs riporterenek Foldes Gyorgy, az
intezet vezetoje, MSZP-s kepviselo). Es most megvannak ezek is.

Mert nem vesz el semmi

Az EKA reszletes dokumentacioja, amint arra minden interjualanyunk
felhivta a figyelmunket, nem tartalmaz nagy titkokat; ha
hozzaferhetove valik a teljes anyag, akkor sem valtoznak meg dontoen
a Kerekasztalrol kialakult es egymassal gyakran ellentetes velemenyek.
Legfeljebb aki hazudni akar rola, nehezebben fogja tudni megtenni. De
igazabol hazudni sincs miert. Az Ellenzeki Kerekasztal miatt talan egy
resztvevojenek sem kell szegyellnie magat - epp ellenkezoleg. Megis
megtortenhet, hogy valami merhetetlen balfaszsagbol, simlis kis egyeni
szamitasok miatt, a tobbseg (a resztvevok tobbsege es az orszag
tobbsege) akaratanak semmibevetelevel felejtesre iteltetik az, amit
a legjobban szerettunk. Hogy az ingujjra vetkozottek, akik persze azota
is koztunk vannak (hiszen az uj politikai elit szinte kivetel nelkul a
Kerekasztal resztvevoi kozul kerult ki), es akik mar reg nem
ugyanazok, akiknek akkor lattuk oket, visszacsusznak a tortenelem
emelkedojen.

Pedig a dokumentumok leteznek; mert vannak, akiknek fontos volt, hogy
letezzenek es hogy megmaradjanak. Megvan minden. Csak banni kene vele
megtanulni.

Bojtar B. Endre

* Az EKA *

Az Ellenzeki Kerekasztal az 1989. marcius 15-i ellenzeki
tomegtuntetesek utan ult ossze eloszor, tobb ellenzeki politikus
javaslatara, a Konya Imre vezette Fuggetlen Jogasz Forum
koordinalasaval. A nyolc szervezet (MDF, SZDSZ, Fidesz, FKgP, Liga,
Bajcsy-Zsilinszky Tarsasag, Magyar Neppart, Szocialdemokrata Part)
elsodleges celja az volt, hogy egyseges frontot alkossanak az
allamparttal szemben, es egyenrangu targyalopartnernek fogadtassak el
magukat. Az EKA a bekes atmenet kozjogi felteteleinek megteremtesere,
a szabad valasztasokhoz szukseges torvenyek kidolgozasara
koncentralt, az orszag kormanyzasaban valo reszvetelt es a
gazdasagi dontesek felelosseget elutasitotta. Az MSZMP hosszas
egyezteto targyalasok utan junius 13-an vegul tobbe-kevesbe
elfogadta az EKA felteteleit, es targyaloasztalhoz ult. A Nemzeti
Kerekasztal ideje alatt az EKA vegig funkcionalt, bar nyar kozepetol
egyre nyilvanvalobba valtak az EKA egyes partjai kozotti
nezetkulonbsegek a koztarsasagi elnok megvalasztasanak
mikentjerol. A targyalasokat lezaro megallapodas 1989. szeptember
18-an szuletett meg; ezt azonban az SZDSZ, a Fidesz, az FKgP es a Liga
nem irta ala, mivel attol tartottak, hogy a koztarsasagi elnok az
evi megvalasztasanak szuksegessegerol szolo passzus a legfobb
kozjogi meltosagot Pozsgay Imrenek juttatna. Az a teny azonban, hogy
a tobbiek alairtak a megallapodast (amelyben az MSZMP, bizonyos
engedmenyekert cserebe, lenyegeben elfogadta az EKA felteteleit a
szabad valasztasok ugyeben), ervenyesse tette az alkut. Az EKA
szeptember 18-an visszavonhatatlanul szetesett, de ekkorra tulajdonkeppen
mar be is toltotte alapveto funkciojat.

Liszkai Peter, az APV Rt. volt vezeto jogtanacsosa

A Szokai-Tocsik-uggyel foglalkozo kulonbozo bizottsagok - az
illetekes parlamenti testuletektol kezdve az APV Rt.
felugyelobizottsagaig (fb) - osszegzesei kivetel nelkul felvetik
Liszkai Peternek, az APV Rt. volt vezeto jogtanacsosanak a
felelosseget. (Ket hettel ezelott az APV Rt. vezerigazgatoja az fb
jelentesere hivatkozva rendkivuli felmondassal megszuntette Liszkai
munkaviszonyat, noha a volt jogtanacsos tavaly november 12. ota mar
felmondasi idejet toltotte.) Az eddig rendelkezesre allo adatok
alapjan nem veletlenul: Liszkai igencsak exponalta magat a Tocsik
Marta megbizasa koruli, maig tisztazatlan ugyletekben (lasd: Tocsik
bejovetele, MaNcs, 1996. oktober 31., X-aktak, MaNcs, 1996. december
19.). A mar ismert tenyek ugyanakkor azt is mutatjak, hogy Liszkai minden
esetben Szokai Imrenek, a vagyonkezelo igazgatosaga elnokenek az
utasitasara cselekedett. Hogy ez a momentum a jelenleg is folyo
hatosagi eljarasokban ellene avagy mellette szol-e, elvalik. Liszkai
Peter a Szokai-Tocsik-ugy kirobbanasa ota lapunknak nyilatkozott
eloszor hosszabban.

Magyar Narancs: On tavalyelott a Legfelsobb Birosagnak felterjesztett
egy felulvizsgalati kerelmet, amelyben kifejti, hogy az 1989/XIII.
torveny - amely elrendeli, hogy az allami vallalatokbol alakult
gazdasagi tarsasagoknak ki kell adniuk az onkormanyzatok reszere a
belteruleti foldek utan jaro vagyonreszt - egyik passzusa
alkotmanyellenes.

Liszkai Peter: Igen. 1990. julius elsejevel hatalyba lepett az
alkotmany 9. szakasza. A torveny kimondta, Magyarorszag gazdasaga olyan
piacgazdasag, ahol a magantulajdon es a koztulajdon egyenjogu es
egyenlo vedelemben reszesul. Aztan ugyanez az orszaggyules kora
osszel modositotta az 1989/XIII. torveny 21. szakaszat, es azt
rogzitette, hogy az onkormanyzatokat az atalakulo tarsasagokbol a
tarsasagba bevitt belteruleti fold ertekenek megfelelo reszveny,
illetve uzletresz illeti meg. A jogalkalmazo birosagok a jogszabaly
tartalmat, pontosabban a "megfelelo szot az "azonossal" feleltettek
meg. Itt kezdodott a kalvaria.

MN: Miert?

LP: Mert ez azt eredmenyezte, hogy az atalakulo tarsasag
vagyonszerkezetetol fuggetlenul a belteruleti fold ertekevel azonos
erteku reszveny vagy uzletresz illette meg az onkormanyzatot. Ez
ebben a formaban egyertelmuen alkotmanyserto. Es ezzel ma mar nem
lehet mit csinalni.

MN: Mi ebben a jogserto?

LP: Egy atalakulo tarsasag vagyonmerlege sosem homogen. A
vagyontomegnek mindig vannak olyan reszei, amikre nem lehet kibocsatani a
tarsasagi jogokat megtestesito ertekpapirokat - vagyis a
reszvenyeket. Ha peldaul van egy tarsasagnak szazmillio forint
sajat vagyona, ez nem jelent ugyanennyi jegyzett toket, tehat nem lehet
szazmillio ertekben kotvenyt kibocsatani. A szazmillioban ugyanis
benne vannak a kotelezettsegek, a kulonbozo passzivak is. Ennek az a
kovetkezmenye, hogy mondjuk csak hatvanmillio lesz a peldabeli
tarsasag jegyzett tokeje, azaz csak hatvanmillio ertekben bocsathat
ki reszvenyeket. Az APV Rt. kontra onkormanyzatok ugyben az
onkormanyzati tulajdon megkulonboztetest elvez az egyeb
tulajdonosokkal es tulajdonostarsakkal szemben. Vagyis ha ebben a
szazmillio forint vagyonu tarsasagban az onkormanyzatnak
otvenmillios erteku belteruleti foldje van, akkor - hiaba
hatvanmillio mondjuk a tarsasag jegyzett tokeje - az onkormanyzatnak
otvenmillio forintnyi reszvenyt kell kapnia. Ez mutatja a leginkabb e
jogi modell abszurditasat. Annak idejen ki is mutattunk nehany kirivo
esetet: egyik helyen a belteruleti fold erteke 400 szazalekkal volt
nagyobb a jegyzett tokenel. Nincs olyan birosag, amelyik erre azt
mondja, adjak ki 67 millio forintnyi reszvenyt a 17 millio jegyzett
toke elleneben.

MN: Ennek ellenere egy esetben jogeros birosagi dontes is szuletett
arrol, hogy az onkormanyzatot a belteruleti fold ertekevel azonos
erteku vagyonresz illeti meg.

LP: Velemenyem szerint a birosagoknak mindenkor a joghierarchiaval
osszhangban kell ertelmezni a jogszabalyt, tehat az alkotmannyal
osszhangban kellett volna ertelmezni az on altal elobb emlitett
Dunaferr-ugyben is.

MN: Innentol kezdve elvileg az APV-nek nem volt merlegelesi
lehetosege. Megis ekkor merult fol az, hogy meg kell probalni
kiegyezni az onkormanyzatokkal.

LP: Valoban.

MN: '95. november vegen osszeallitottak egy adatsort az
onkormanyzatok koveteleseirol, de az igazgatosag ezt nem tartotta
megfelelonek. Miert?

LP: Volt tobb felmeres is. Magat a tokereszt, ha jol emlekszem, az
utolso becslesek 50-60 milliardra tettek. Konkret informacioim -
peldaul iratok - ma mar nincsenek, az esemenyek sodrasa pedig sok
szamot kimosott a fejembol.

MN: Egyre tobbet tudunk arrol, mi tortent tavaly januartol, de hogy ez
az egesz Szokai-Tocsik-ugy hogyan kezdodott, arrol alig valamit. A
Vektor, vezetojenek allitasa szerint, '94 tavaszan kezdte el ezeket az
adatokat gyujteni, es ekkor jelentkezett Lascsik Attilanal, az APV
akkori vezerigazgatojanal nehany onkormanyzat kepviseleteben...

LP: Errol nem tudok mit mondani. Nezze, az interju megbeszelesekor
mondtam onnek, hogy itt kulonbozo polgari es buntetojogi
eljarasok folynak az ugyben. Ennek, sajnos, bizonyos reszeiben en is
erintett vagyok. Az olyan konkret kerdesekrol, hogy mikor, hogyan, mi
tortent, ki volt ott, ki mit mondott, milyen tevekenyseget vegzett, en
nem adhatok informaciot. Amit elmondok, es amit onok leirnak, annak
lehetnek a szamomra kulonbozo konzekvenciai.

MN: A kerdes arra vonatkozott, hogy a Vektor jelentkezesetol
fuggetlenul is probaltak-e onok valami megoldast talalni?

LP: Persze. Volt az a jogi szituacio, hogy egyik oldalon van egy igeny,
es attol fuggetlenul, hogy maga a jogszabaly alkotmanyserto, az
akkor hatalyban levo rendelkezes alapjan hozott birosagi itelet
kovetkezteben a teljesitesi strategiat ki kellett dolgoznunk. Azt
azert szeretnem megjegyezni, hogy az APV Rt.-t, illetve ezen keresztul
az allamhaztartast erinto kotelezettsegeknek csak az egyik resze
volt a belteruleti foldek ugye, bar az egyik legnagyobb volumenu.
Egyeb vagyonatadasi kotelezettsege is volt a tarsasagnak, peldaul a
tanacsi alapitasu vallalatok utan az onkormanyzatokat megilleto
privatizacios ellenertekhanyad vagy az energiaszolgaltatok utan
jaro onkormanyzati resz. Itt el kell mondani azt is, hogy az 1989/XIII.
torvenybol fakado problemakat az 1992/LIV. torveny korrekt modon
korrigalta. Az 1989 es 1992 kozotti atalakulasokkal vannak a gondok.

MN: Tocsik Marta osszel azt nyilatkozta, hogy nem Szokai Imre reven
kerult az APV Rt.-be. A tavaly januari jegyzokonyvekbol viszont ennek
az ellenkezoje derul ki.

LP: Ebbe vegkepp nem tudok most belemenni. De velemenyem szerint ennek a
momentumnak nincsen jogi relevanciaja, hogy a tanacsado hogyan, mikepp
kerul oda. Ez meggyozodesem. Odakerulhetett volna akarki. Lehet persze
kulonbozo mogottes inditekokat keresni.

MN: De nem akarki kerult oda, hanem eppen Tocsik Marta. Az sem vilagos,
hogy ezzel kapcsolatban miert nincs irasos dokumentum nehany fontos
dontesrol.

LP: Nem tudok ujdonsaggal szolgalni.

MN: Az is peldaul, hogy a Vektor es az APV Rt. kozott Tocsik fog
kozvetiteni, csak szoban hangzott el.

LP: A tortenteket rogzitettek, azon tul nem tudok mit mondani.

MN: A januar 17-i eloterjesztes, amelyben mar Tocsik alkalmazasa is
szerepel, s amelyet az igazgatotanacsi ulesen on osztott ki - s utana
be is szedett -, szinten nincs meg az irattarban. Hogy van ez?

LP: Az iratkezelesrol nem tudok mit mondani. (Csond.)

MN: A Tocsiknak tortent elso kifizetes utan Kamaras Miklos penzugyi
vezerigazgato-helyettes megprobalta a kifizetes szabalyossagat
felulvizsgalni. Lascsik Attila Szokai Imre keresere hivatkozva az
eljarast felfuggesztette. Tud ennek a hattererol valamit?

 LP: Nem tudok, de hat en nem arra gondoltam, hogy itt ilyen oknyomozo
tevekenyseget fogunk vegezni. Nezze, ezek azok a kerdesek, amikre a
hatosagoknak is valaszt kell kapniuk. En nem tehetem meg azt, hogy a
hatosagi vizsgalattal parhuzamosan beszelek ugyanazokrol a dolgokrol.

MN: Vilagos.

LP: Tudja, disszonans ez a helyzet, nem akarom, hogy az legyen a latszat,
hogy onok felteszik a kerdeseiket, s aztan az jon ki, hogy a Liszkai
meg mellebeszel. Az elmult egy honap viszonylag nyugodtabb volt a
szamomra. Nem kerestek, nem idezgettek be sehova se. Nem szeretnek en
indukalni egy olyan szituaciot, ami tovabbi problemakat okozna.

MN: Azt hogyan ertekeli, hogy az ugy kapcsan az on nevet emlegetik a
legtobbszor, mig peldaul fonokerol, Szokai Imrerol alig esik
szo?

LP: Ezt nem tudom megitelni. Azt viszont szeretnem elmondani, hogy amig
polgari birosag errol az ugylet-lancrol vagy ennek valamelyik
elemerol polgari jogi szempontbol valami rendellenesseget nem allapit
meg, addig aggalyosnak tartom az egyeb, peldaul a buntetojogi
felelossegek felveteset, illetve megallapitasat. Ahogyan ezt az
egeszet kezelik, az az en szamomra, mondjuk igy, furcsa. Nehany
baratom mar az elso pillanatban ugy velte egyebkent, hogy Peter, te
vagy a legoptimalisabb alany arra, hogy mindent rad verjenek. Azt hiszem,
ez tenyleg igy van: semmifele parthoz nem allok kozel, nincsenek nagy
emberek mogottem.

MN: Es Suchman Tamas?

LP: Suchman Tamast harminchet eve ismerem. Suchmannak az a legnagyobb
politikusi hibaja, ami a legnagyobb emberi erenye: az, hogy egyenes es
becsuletes ember. Vele nem lehet fu alatt kulonbozo dolgokat
elintezni, Szerintem ebbol adodtak politikusi konfliktusai is. En nem
varom, de nem is varhatom el tole, hogy a honom ala nyulva kiemel
ebbol a helyzetbol. Szerintem nem is tudna, de ha tudna se csinalna.
Mas kapcsolatom pedig, akar sajto-, akar politikai berkekben, nincsen.
Ram nyugodtan mondhatjak, itt ez a kis bunozocske, ha elintezte
magat, bunhodjon.

MN: Akkor miert nem tesz ez ellen valamit?

LP: Remelem, soha nem fogok olyan helyzetbe kerulni, hogy konkret
eseteken keresztul kelljen azt bemutatni, hogy nekem, illetve altalaban a
jogaszoknak, a mi velemenyunknek mekkora sulya volt az APV Rt.-ben az
egyes dontesekben. Volt olyan ugy, amivel kapcsolatban a mai napig vannak
aggalyaim. Ellenveteseimre azt feleltek, hogy mit okoskodok, ne
hatraltassam az ugymenetet.

MN: Mondana errol valamit?

LP: Nem. Bizom abban, nem kell majd sarokba szoritottan azzal vedekeznem,
hogy ha en tenyleg olyan jelentos, befolyasolo tenyezo voltam, mint
feltetelezik rolam, akkor tessek mondani, ebben es ebben a dologban
miert nem tudtam az elkepzeleseimet ervenyesiteni?

MN: Bizik a korrekt hatosagi eljarasban?

LP: Igen is meg nem is. Tizenhat eve dolgozom az igazsagszolgaltatasban,
es mindig azt mondtam, csak olyan helyzetbe ne keruljek, hogy az en
ugyemben kelljen az igazsagszolgaltatasnak dontenie. Ezt mindig nagyon
szerettem volna elkerulni. Most realis eselye van annak, hogy a sorsom az
igazsagszolgaltatas kezebe kerul. Ebbol a szempontbol pesszimista
vagyok, s azt mondom, barmi elofordulhat.

MN: Erzekelte-e azt, hogy az on ellen folyo eljarasban az
illetekeseket barki vagy barmi is befolyasolja?

LP: En csak azt tudom megitelni, hogy... Nezze, itt van az en munkajogi
viszonyom. Megszuntettuk es megallapodtunk korrekt modon, ugy, ahogy
kell, aztan jott a politikai hiszteria, hogy megkezdodott a Tocsik-ugy
eltussolasa, lam, a Liszkai, ez a gazember is elmehetett szabadon, es egy
heten belul kikuldtek nekem az APV-bol egy rendkivuli felmondast. A
vizsgalatot vegzo hatosagokra gyakorolt befolyasolast azonban, akar
kozvetettet is, eddig nem erzekeltem. Mindazonaltal van olyan erzesem,
hogy azok az emberek, akikkel egyutt en az ugyben erintett vagyok, azok
nalam fajsulyosabb egyenisegek, sokkal ismertebbek.

(Folytatas a 18. oldalon.)

(Folytatas a 7. oldalrol.)

MN: Vagyis?

LP: Amikor roluk van szo, akkor azert erzodik, meg ha nem is
szandekos a dolog, hogy oket mashogyan kezelik. Hogy hat regi, jo
ember, jelentos ember, csak nem lehet, hogy valami nagy baja legyen,
ilyenekre gondolok. Lehet persze, hogy tevedek.

MN: Tavasszal egy leveleben azt irta, hogy az egyik napilapnal vannak a
Tocsik-szerzodes adatai, de az nem hozza az anyagot. Azt is megjegyezte,
arra viszont nincs garancia, hogy egy masik ujsag nem kozli a sztorit.
Mondana errol valamit?

LP: Az informacioaramlas mindig is oriasi problema volt az APV
Rt.-ben. Az utobbi idoben epp azt probaltam jogaszkent forszirozni,
hogy valamilyen modon szankcionaljuk, ha olyan informaciok kerulnek ki,
amik a ceg erdekeit veszelyeztetik. Titoktorveny egy darabig nem volt,
aztan lett, de nem volt megfelelo vegrehajtasi rendelkezese. Am az
igazi problema az, hogy gyakorlatilag minden eljutott a sajtohoz. Akar
idezojelbe tett pontos idezet formajaban, akar fenymasolt
dokumentumkent, minden kikerult a cegtol, azonnal. Ez, mindenfele
ugytol fuggetlenul, egyaltalan nincs rendjen. Persze
megmagyarazhato: van egy mamutszervezet tobb szaz dolgozoval, akik a
legkulonfefebb ismeretsegi es erdekkorrel rendelkeznek, de hogy
ennyire ne mukodjon a sajat ceg iranti lojalitas... En olyanokat
lattam viszont a sajtoban, amit a munkatarsaim csak belso
eszrevetelkent, feljegyzes formajaban irtak nekem. Csak
feltetelezeseim vannak ez ugyben, ahogyan utolag probalom ilyen
szempontbol is vegiggondolni a tortenteket. A sajto kapcsolata bizonyos
erdekkorokkel, peldaul az APV Rt.-n belul, nagyon tanulsagos tema,
higgye el. Hogy egyes informaciok mikor, milyen sorrendben kerulnek
nyilvanossagra. Az a benyomasom, ebben a Tocsik-ugyben olyan erok
iranyitottak ezt az egeszet a sajtoban, akik ezt megfeleloen tudjak
kezben tartani, vagy legalabbis ezt hiszik magukrol. Egy-ket esetben
persze pontosan tudom, kik voltak a sugok. De errol nem kivanok
nyilatkozni.

MN: Van elkepzelese arrol, hogy a sikerdij-sztori hogyan kerult a
sajtohoz?

LP: Csak feltetelezeseim vannak.

MN: Megosztana velunk legalabb egyet?

LP: Az egyik volt kozvetlen - es legjobb - munkatarsam a sikerdijrol
eloszor tudosito hetilap egyik vezetojenek a felesege.

MN: Korabban arra is celzott, pontosan tudja, milyen erdekcsoport es kik
allnak Tocsik Marta mogott.

LP: Ezt nem tudom pontosan. Lehetnek felteveseim a tapasztalataim alapjan,
de ez annyira kenyes kerdes, hogy meg feltevest sem akarok kozolni.

MN: Arrol hallott korabban, hogy Tocsikot egyes, az alvilaggal is
kapcsolatba hozott szemelyek "Martikam"-nak hivnak, s azt allitjak,
regota jol ismerik a jogasznot?

LP: Nem. Nekem Tocsik Martaval egyszeru munkakapcsolatom volt csak. Ma
mar vannak hiteles forrasokbol szarmazo adalekok, amiket akkor meg
nem tudtam, de errol egyreszt nem akarok beszelni, masreszt ezek olyan
dolgok, amikrol ha tudok akkor, Tocsik Marta megiteleset nem
befolyasoltak volna.

MN: Utolag sem merult fel onben ketely akar Tocsik szemelyevel, akar
a jogaszno tevekenysegevel kapcsolatban?

LP: Nem. Olyan munkakapcsolatban voltunk, amelyben o a raeso feladatot
korrekt modon vegezte el. A tobbi engem nem erdekelt, meg nem is lett
volna ildomos azzal foglalkoznom.

MN: Es az a korulmeny, hogy a jogaszno egy sehol nem fellelheto
megbizas alapjan dolgozik milliardos nagysagrendu ugyekben, s csak az
elso, nagy osszegu kifizetes utan legitimaljak tevekenyseget
utolagos palyaztatassal? Vagy ez is az APV Rt., ugymond, sajatos
mukodesi mechanizmusabol fakadt csupan?

LP: Ennek megvan a pontos magyarazata, es tenyleg sajnalom, hogy ezt nem
mondhatom el, de ez kemenyen a vizsgalat resze, sot annak egyik
legfontosabb pontja.

MN: Mi a velemenye a Tocsik Martanak kifizetett sikerdijrol?

LP: A sikerdij merteket abszolut realisnak tartom. Maganak az
osszegnek a nagysaga persze egy hetkoznapi embernek - nekem is - nagyon
nagy, de a tiz szazalek az ugyvedi, az uzleti es az altalanos
gyakorlatban elfogadottnak szamit. A megtakaritas mertekehez
viszonyitva Tocsik sikerdija realis. Ez nem jogi kerdes.

MN: Mondana legalabb egyvalamit, amit ma maskepp csinalna?

LP: (Elgondolkodik.) Jobban adminisztralnam a dolgokat. Ha valaki valamit
mond nekem, vagy utasit valamire, akkor azt mondanam, fektesd le irasban
is.

MN: Miert, ez nem magatol ertetodo egy hivatalban?

LP: Nezze, en es a munkatarsaim vegeztuk a munkankat abban a
munkarendszerben, ami a szamunkra adott volt. A mai napig ugy gondolom,
hogy nem tudtunk mindenrol. Ez talan termeszetes is. Maga a jogi
kornyezet sem volt optimalis, ezt el is mondtam az alkotmanyugyi
bizottsagi meghallgatason, meg az elejen. Az ezzel kapcsolatos
jogszabalyok ebben a formajukban ellentmondasosak voltak, tisztazatlanok
es vegrehajthatatlanok, ahogyan arra a beszelgetes elejen utaltam.

MN: Amikor felmerult annak a gyanuja, hogy kormanypartok tagjai, illetve
azokhoz kozel allo szemelyek, cegek erintettek az ugyben, akkor az
ujdonsag volt az on szamara?

LP: Igen.

MN: Arrol, hogy Boldvai Laszlo, az MSZP penztarnoka februar elejen
allitolag arra utasitotta Tocsikot, milyen alvallalkozokkal dolgozzon,
tudott akkor valamit?

LP: Nem. A politikai vonatkozasrol semmit az egvilagon. Ezekrol csak
utolag, a sajtobol ertesultem en is. Egeszen pontosan a barataim
ertesitenek altalaban az uj fejlemenyekrol, nekem sajtofobiam
lett.

MN: Jogi szempontbol - tobb mint egy ev tavlatabol - hogyan iteli
meg azt az utat, amit onok valasztottak a belteruleti foldek
atadasaval kapcsolatban?

LP: Mint gyakorlo jogasz azt mondom, egy jogi konfliktusszituacio
megoldasanal egy normalis kompromisszumnal jobb nincs. Ha peldaul
hoznak egy iteletet, amiben engem elmarasztalnak szorostul-borostul,
akkor en elkezdek ilyen-olyan manovereket csinalni, elhuzni a dolgot,
belekotni mindenbe, fellebbezni. A kiegyezesre valo torekves
kulonosen kivanatos akkor, ha, mint nalunk, evekig elhuzodnak a
perek. Kompromisszum: ilyen jogkornyezetben ez a lenyege a normalis
mukodesnek, higgyek el.

MN: Az on, illetve az APV Rt. ugyeben szamit kompromisszumra?

LP: Itt mar nem lehet kompromisszumra szamitani. Egyreszt a
buntetoeljarasban eleve nincs kompromisszum. A polgari eljarasban nem
tudom, hogy lehet-e. Az esszeruseg ezt diktalna, hogy azt a rossz
helyzetet, amit mindenekelott az ellentmondasos es rossz jogszabalyok
ideztek elo, megprobaljak korrigalni.

MN: Az on ertelmezeseben a jogi keretektol kezdve az APV Rt.
mukodesi zavaraiig bezarolag sok minden akadalyozta a munkajat -
miert nem allt fel akkor?

LP: Ez jo kerdes. Sokszor vegiggondoltam ezt. Most is ugy velem, hogy
nekem ezzel az egesszel kapcsolatban egy lehetosegem volt: vagy a
tenylegesen, tradicionalisan kialakult es elfogadott rendszerben vegzem
a munkam, vagy pedig azt mondom, ezt en igy nem vagyok hajlando. Volt
olyan jelzeserteku ugy, ami az utobbi elfogadasara osztonzott.

MN: Ez mit jelent? A jogszabalyok visszassaga volt a jelzes, vagy
mondjuk az, hogy arra utasitjak, vissza kell datumozni egy milliardos
nagysagrendu ugy dokumentumat?

LP: Volt olyan ugy, ahol a jogi es az uzleti erdek kerult merlegre,
es amelyben megitelesem szerint nem az a megoldas szuletett, amit en
jogilag optimalisnak tartottam volna. De ha van egy ervenyes hatarozat,
akkor nekem mint egy szervezet tagjanak, nincs mas dolgom, mint azt a
hatarozatot a leheto leggyorsabban es leghatekonyabban vegrehajtani.
Vagy pedig az, amit onok is felvetettek: felallni. De nekem
vilageletemben a problemamegoldasra iranyult a munkam. Hiaba mondtam
volna, csinalja inkabb mas, ettol a feltetelek nem valtoztak volna. Az
pedig kozerdek, hogy az APV zokkenomentesen mukodjon. Mindent
osszevetve szerettem a munkamat. Sokat is dolgoztam. A vegere ugyan
nagyon elfaradtam, de erdekes volt mindvegig a feladatom, es jok voltak
a kollegak. Nagyon sokat tanultam. Most mar csak egy kerdes nyitott,
hogy milyen aron.

Bundula Istvan

A Scientology Egyhaz sajat szamlatombjen a tanfolyami dijat (5000
forint, de van 30 000 ezerert is, sot tobb) "adomany"-nak nevezik. Bar
a szamlan es az eloszobaban van egy-egy kereszt, Isten szent neve soha
nem kerul szoba. Biblia sincs, csak L. (Lafayette) Ron Hubbard gazdag
eletmuve; a Dianetika magyar es angol nyelvu kiadasa egeszen
elkepeszto mennyisegekben tornyosul az osszes berendezesi targyon.

Dianetika Tesztkozpont

1052 Bp., Semmelweis u. 2.

Nyitva tartas: hetfotol pentekig 13-18

Reszlet Kiss Sandor szcientologus szerkesztosegunkhoz irt
levelebol:

"Az allitas, miszerint a Szcientologia `pszichikai fuggesbe akarja
hiveit donteni`, komplett baromsag. Ezt a minden allamok tanacsadoi, a
pszichiaterek teszik sokkterapiaval, fuggoseget okozo
pszichodrogokkal es egyeb, mukodeskeptelen takolmanyaikkal (az
adozok penzebol persze). (...) Ezzel szemben nekunk nincs
felnivalonk! Tanulmanyozzatok a Szcientologiat, de elso kezbol
szarmazo informaciok alapjan. Ismerjetek meg a valodi tenyeket, ne
hagyatkozzatok mindenfele ujjakbol szopott koholmanyokra! Ne engedjetek
becsapni vagy epp a tudastol tavol tartani magatokat! (...)"

Nem engedtuk.

*

A hatalmas lakas a foiskolai diaknapok kampanykozpontjara emlekeztet.
Az ifi-falanszter jelleg a kesobbiekben csak erosodik. A belepot a
recepcios fiatal utan ujabb fiatal kalauzolja egy meg ujabb fiatalhoz,
aki bemutatja annak a fiatalnak, aki majd a szemelyisegtesztet tolteti ki
vele. (A kiertekelest termeszetesen egy addig ismeretlen fiatal vegzi
majd.)

A szelekcio

a joerzesu emberek kiszuresevel veszi kezdetet. A falakon szamos L.
Ron Hubbard-kep lathato: a profeta fejkozeptol felfele
mahagoni-bronz arnyalatura festett hajat visel. A sapkas kepeken sem
jobb a helyzet: a szcientologia feltalaloja eloszeretettel
fenykepezkedett feher tengeresz-tanyersapkaban, s hogy teljes legyen
a pedofil image, osz pakombartja kiegesziteseul selyemsalat gyurt az
inge ala.

A szemelyisegteszt kiertekelese ugy nez ki, mint egy lazlap: a
vizszintes tengelyen tiz kulonfele tulajdonsag, melyek pontszama
mehet pozitiv (fel) es negativ (le) iranyba. Az, hogy a dianetikusok
osszekotik a kapott pontokat, valoszinuleg csak esztetikai celokat
szolgal, hiszen annak sok ertelme nem lehet, hogy a celratores mezo 60
pontja a felelotlenseg mezore -10-re sullyed, majd a kommunikacios
szintrol tovabb -40-re, igy adva ki a lazgorbe alakot. A kiertekeles
egyertelmuen arra megy, hogy a paciens onertekeleset minimalisra
csokkentsek. Ha valaki valamelyik oszlopban nagyon jo (80 pont), azt a
teszt igy kommentalja: "tokeletesen kedvezo feltetelek mellett
elfogadhato. Ebbe a kategoriaba tartoznak peldaul Szergej Bubka jobban
sikerult rudugrasai. Az atlagos teljesitmeny a szcientologus
terminologia szerint "figyelmet igenyel", a szaggatott vonal alatt
surgos figyelmet. Nem jo tehat semmi, egyszerubb lenne, ha mar a
bejaratnal adnanak egy "szar alak vagy, de a dianetikat pont neked
talaltak ki" papirt.

A kiertekelo lany gyorsan daralja a szentenciat. Elso oszlop, eleg
lent van, labilis, szetszort, ezen a dianetikaval segiteni lehet. A
boldog-lehangolt tengely alulrol nyaldossa a szaggatott vonalat (ezen a
dianetikaval segiteni lehet).

- Elofordul, hogy boldogtalan vagy?

- Persze, de ez normalis, nem? Csak ahhoz kepest lehetek boldog, hogy
elotte boldogtalan voltam.

Miota dianetikaval foglalkozom, folyamatosan boldog vagyok - zarja le a
temat, tobbet nem szakitom felbe. Csak a kovetkezo, IQ-tesztes
lanytol merem megkerdezni, miert van az, hogy ebbol a tesztbol csak
rossz derult ki rolam, pedig meg olyan negativ szemelyisegeknek, mint
dr. Mengele is lehettek jo tulajdonsagaik, peldaul fejlett
kezugyesseg stb. Nem erti, mit mondok, de melegen ajanlja, iratkozzam
be a tanfolyamra, ahol feljebb tornaszhatom a tesztben kapott
kiabrandito pontszamaimat. Otezer forint, most is megejthetjuk, itt
az illetekes a szomszed szobaban.

A tantermekben

az osszevissza asztalok es a csendesen brosuraba melyedo novendekek
eloirasszeru kollegiumi tanuloszoba hangulatat idezik. Velem szemben
harminc-egynehany eves csunya no, nem koszon vissza, amikor leulok,
a mellem telepedo lanyt is hiaba udvozlom.

A szcientologiai tanfolyamokat ovezi nemi hatborzongato misztikum;
miota elterjedt, hogy oda jarok, mindenki meg akarja tudni, milyen is az.
Nos: hasonloan mukodik, mint emlekezetes kalandom az ukran
parafenomennel, aki szimultan delejezte a dohanyzasrol leszokot, a
derekfajos nenit es az agyba vizelo gyereket. Itt is vegyes nepek
ulnek egy szobaban, ami itt sem okoz kavarodast, mivel eloadas nincs.
Mindenki csendesen olvassa a sajat jegyzetet, a tanfolyam-felugyelo
idonkent megmagyaraz egy-egy szot azoknak, akik nem ertik, vagy
kikerdezi azokat, akik azt hiszik, ertik. Tul nehezet kerdezni nem
szabad, hiszen a tanfolyam-felugyelo sem nem okosabb, sem nem idosebb,
mint barmelyik tinedzser a McDonald's csatarsorabol. A tanfolyamok
valaszteka igazan boseges. Ha belegondolunk, hogy a szcientologusoknak
van heroinrol lehozo terapiajuk (vitamin + szauna), nem csoda, hogy
olyan valtozatos kurzusokkal csalogatnak, mint a meggazdagodas titkai, a
kommunikacio rejtelmei vagy a jo hazassag titka. Mielott barki barmi
rejtelmes hokuszpokolast vagy sotet titkot sejtene a tananyagban, meg
kell hogy nyugtassam. A szcientologiai jegyzetek nem sokkal, de
eszrevehetoen alulmuljak a nepszeru Hetkoznapi pszichologia
konyvsorozat szinvonalat es ismeretanyagat. Olyasmit tanitanak, amit
istenigazabol nem lehet tanulni, hiszen az elet egyik fo szepsege epp
az, hogy nincsen ra recept. Hogyan keltsunk jo benyomast (Testbeszed),
hogyan keressuk veresre magunkat (barmelyik menedzsertankonyv) stb. Aki
az emlitett konyveket vagy valami hasonlot meg nem latott, annak biztos
jobb, mint a semmi.

Elso blikkre eleg nagy csalodas; probalom elkepzelni, mikent
vezethet ez a hulyeseg a Fishman-ugyhoz hasonlo esetekhez. A
Travolta-rejtelyt mar megoldottam (a Grease-ben eleg jol elboldogult
Hubbard nelkul is), de hogy a lyoni perben mikent felemlithettek meg a
pszichiater szakertot, amiert el is iteltek oket, kemenyebb dio. A
hulyekbol szervezett hadsereggel csak egyetlen, igen hatasos harcaszati
modszert tudok elkepzelni. Ha naponta tizszer ram telefonalna egy-egy
lelkes szcientologus, es meg beszelgetnem is kene vele, az en
szemelyisegem is szuicidbe fordulna nehany honapon belul, legalabbis
biztos, hogy ok birnak tovabb.

Sciento-fitness

- Egy kis mozgas kovetkezik, hogy felporgessuk magunkat. Gyorsan fussunk
egy nagy kort!

A szobaban! Utana meg kell fogni mindenkinek hat fulet, ket fejet stb.,
a muvelet a zoldsapkas-kikepzes es egy Amway-szeansz morbid
kevereke. Nehany masodpercre mindenkinek hozza kell erni a masikhoz,
ellenallasrol szo sem lehet, bar bevallom, elcsaltam ket szeklabat.
Remenykedem, hogy a szemkozti hazban mar rauntak a latvanyra, es
senki nem nez at. A hallgatok nemi megoszlasa ketharmad koruli no,
az egyharmad ferfi 80 szazalekban harminc koruli, erosen kopaszodo,
pedig hajnoveszto kurzus - egyelore - nincs.

Minden elolvasott oldalert tiz pont jar, ha nem ertenek egy kifejezest,
elmagyaraztatjak maguknak a tanfolyam-felugyelovel (3 pont,
eskuszom!). A kurzus lebonyolitasanak erdekessege, hogy ("felejtsd el
az eddigi tanfolyamaidat!") a huszoras adagot nem lehet sokaig
nyujtani, a legjobb, ha negy nap alatt nyomjuk le, a vizsgat is
beleszamitva. A vizsgatol kulonosebben nem kell felni, egy jobb
kepessegu doberman mar esellyel indul, felteve, hogy el tudja olvasni
a zarofeladatot: olvassa el az x. oldalt, egeszitse ki ismereteit,
fedezze fel a, kezdje el meg ma. Iratkozzon be a Regisztratornal.
Tekintve, hogy az ujabb beiratkozast villamgyorsan koveti majd az uj
blitzkursz, felelmetes gyorsasaggal el lehet tanfolyamozni a csaladi
kastelyt. A hatalmas idoigeny es az ingerszegeny kornyezet ellenallo
szemelyiseget kivan, a teljes beepulest at is passzoltam egy
nepszabadsagos kolleganak.

Eloseg

A Magyarorszagi Szcientologia Egyhazat egyszerre tobb atok is sujtja.
Az egyik, hogy a novendekek az Oxford Szemelyisegtesztnek
koszonhetoen erosen megtepazott onbizalommal rendelkeznek. A masik,
hogy a jegyzet marhasag. A harmadik, hogy rosszul van forditva. A negyedik
az elozo ket dolog kombinacioja. A jegyzetben peldaul az "eloseg"
szora bukkantam. Ezt labjegyzet hivatott megmagyarazni:

"Az eloseg valamilyen iranyban halad egy cel altal hajtva, hogy
valahova megerkezzen." Persze az ember gyanakodni kezd, megprobalja
tukorforditani az eloseget livingnessre, aminek megint csak semmi
ertelme, de legalabb tenyleg benne van az angol nyelvu L. Ron
Hubbard-szotarban. Rendes angol szotarban ne keresse senki. A livingness
ugyanis a profeta abbeli probalkozasainak eredmenye, hogy talaljon
valami mast a pszichologia motivacio vagy drive szavai helyett.

A szcientologia-tanfolyamok sokadik rakfeneje az "egyhaz" egyik
dogmajabol fakad: "Egyetlen okbol hagy fel valaki a tanulassal,
zavarodik bele, vagy lesz keptelen megtanulni, amit tanult:
tovabbolvasott, amikor nem ertett egy szot." Ez igy azert eros
tulzas, de mas a baj. A szcientologusok az imenti tetelt annyira
szigoruan veszik, hogy agyonmagyaraznak minden mondatot. Az ugymenet
raadasul nagyon erosen emlekeztet a marxista szeminariumok stilusara:

- Mi a haboru?

- A politika folytatasa fegyverrel.

- Mi a forradalom?

- Az osztalyharc legmagasabb formaja.

- Mi az osztalyharc?

- Az ipari burzsoazia stb...

A szcientologusok hasonlo lelkesedessel raknak ossze mondatokat
definiciokbol: mindenki ert mindent, a szoveg magabiztos derut
sugaroz, mint egy jehovista prospektus. Azt persze a magyarorszagi csapat
nem vette eszre, hogy a magyar nyelv teljesen maskepp viszonyul az idegen
szavakhoz, mint az angol, es hogy egy atlag magyarnak sokkal kevesebb
gondja van az olvasassal, mint az atlagos amerikainak. Kazinczyeknak
koszonhetoen egy rakas latin eredetu szonak van magyar megfeleloje,
ennelfogva teljesen felesleges es zavaro olyan magyar szavakat, mint
"tenyezo es "szorvanyos", labjegyzettel ellatni.

Es mondom, van meg a gyenge forditas. Mentsegukre legyen mondva, a
jegyzetbe belenyomtak egy "Nem engedelyezett forditas" pecsetet, de
akkor miert aruljak ezt az alig ketszaz oldalas os-xerox minosegu
borzalmat tobb mint ezerharomszaz forintert? Lehet, hogy az is
lenditene a projekten, ha nem a fordito lektoralna.

*

A tantermek ajtajan teatralis L. Ron Hubbard-idezet: "Soha, soha ne
engedd, hogy valaki besetaljon, es felbeszakitson egy tanulot..."
Ezzel egyutt idonkent sugarzo arcu delegacio ront a nebulokra, az
egyik mosolyogva uvolti, hogy X. Y. befejezte a Capaidomitas egy
tetszes szerinti galaxisban tanfolyamot, majd X. Y. szol nehany
kozhelyet, amilyenekkel Pete Sampras szorakoztatja a kozonseget az
Australian Open eredmenyhirdetesen. A delegacio kiuget, a
tanfolyam-felugyelo tinedzser ragyogo arccal uvolt: start! Es
kezdodik minden elolrol.

Winkler Eloseg