Az elso benyomas

- Nezzuk csak. Ez az Amor, itt kozepen,  az Erosz, - donti el Arnold. - Ott
meg az oreg Nelson all, - mutat a Regent Street vegen magaslo talpazaton
allo alakra, - es mogotte az a zold rekettyes a Hyde Park. - Szinte
restelli, hogy ilyen egyszeru az egesz.  Kihuzza magat, varakozva nez ram. 

Harombol egyet eltalalt. Eroszt meg o sem tudta elteveszteni, de a szobor
mar nem a Nelsone volt, de meg csak Lady Hamiltone sem, hanem  Fredricke,
York hercegee. Jo, jo, a park az tenyleg park volt, de St. Jamese. 

Harmic fok van arnyekban, tobbszorose a napon. Leulunk a Helios Lovai elotti
koparkanyra, szemben  a Rock Circus-szal, elvezzuk a szokokut huvos
permetet.  Csodaljuk a viszonylag szuk utcakon boszorkanyos ugyesseggel
manoverezo emeletes, piros autobuszokat. 

Elindulunk talalomra, minden sarkon ovatosan, tobbszor korulnezunk, mielott
megkockaztatnank atmenni a tulso oldalra. Nem csak nekunk jelenthet
nehezseget a baloldali kozlekedes, mert majdnem minden atkelohelyre ra van
festve, hogy "Look Right" vagy "Look Left". Igaz, hogy felolem ugyan
nyugodtan irhatnak amit csak akarnak,  mert mindig eltelik egy kis ido amig
eldontom, melyik a bal es melyik a jobb kezem. Egy par halalmegveto kiserlet
utan ugy teszek, mint a japan turistak: behuzom a fejemet a vallaim koze, es
felemelt kezemben valami jol lathato targgyal nekivagok a gyalogatkelonek.
Elo bizonyiteka vagyok annak, hogy mukodik a modszer.

A Pall Mallon megyunk egy darabig, aztan atvagunk a Mallra, vegul egy
hatalmas kapu alatt atmenve a Trafalgar teren talaljuk magunkat. A ter
kozepen fiatalok hancuroznak a szokokut medencejeben. Arnold vagyakozva nezi
oket. Le mernem fogadni, hogy ha egyedul lenne, kovetne a peldajukat.
Ehelyett inkabb felulunk a harmas autobuszra. Egyenesen az emeletre
iramodunk. Az elso sorokban mar ulnek, a masodikban foglalunk helyet. Kicsit
szokatlan, allandoan az az erzesem, hogy most aztan biztos rahajtottunk a
bal oldalon cammogo, regimodi formaju taxira.

A Big Bent Arnold veszi eszre, felpattanunk es maszunk lefele a lepcson. A
megallo a tulso sarkon, a busz a zold fenyre var. Hirtelen elhatarozassal
leugrunk az indulo jarganyrol. Egybol szabadnak es husz evvel fiatalabbnak
erzem magam. Boldogan tekergetjuk a nyakunkat. - Ez is olyan, mint a
kepeken. - Allapitja meg Arnold. Kisetalunk a Westminster-hid kozepeig. A
Temze akkora, vagy talan kisebb mint a Duna Budapestnel. Partjain ko es
betonkolosszusok. Talalgatjuk, melyik mi lehet. A demokracia fellegvarat
elsore kilistazzuk, a tobbihez segitsegre lenne szuksegunk.

Setalunk visszafele, a Trafalgar ter fele. Nezegetjuk a vendeglok
kirakatait, de nem tudjuk elhatarozni magunkat. Nem is nagyon tudnank, hogy
mit rendeljunk, meg aztan nem is valami olcsok a fogasok. Igy aztan, az
ismeros ceger latvanyatol mindketten megkonnyebbulunk.  Mindig igy szokott
tortenni, elobb vagy utobb a McDonaldsban kotunk ki. Tiszta, huvos,
megbizhato. Nem erhet meglepetes, nem kell targyalasokba bocsatkozz a
pincerrel es a borravalon sem kell tornod a fejed. Zsenialis, kar, hogy nem
en talaltam ki. Pedig eleinte berzenkedtem meg a gondolatatol is annak, hogy
a helyi specialitasok helyett najlon kajat tomjek magamba. Mint Gunnar, aki
ket hetig volt Parizsban, es egesz ido alatt csak a McDonaldsban etkezett. 

Gunnar az egyeduli kollegam aki jart a szulovarosomban is. Egeszen
Bulgariaig utazott, vonattal, stoppal. Kellemesen meglepett  azzal, hogy a
minap behozta a fenykepeket amelyeket tiz evvel ezelott keszitett. - Ez a
Foter, ez meg a Piarista templom. - Magyaraztam neki. - Ezt az utcat azota
mar lebontottak. Ezen mentem vegig, nap mint nap az iskolaba. Ez valodi
tortenelmi dokumentum! - Kedves volt tole, hogy szolt. A tobbiek nem sokat
torodtek avval, hogy melyik elhagyatott lyukbol is jottem.  

Kolozsvaron nem volt McDonci, ezert kozonseges vendegloben ebedelt.  - Nem
szereted a halat? - kerdezte egyszer a kantinban amikor latta, hogy milyen
kedvetlenul piszkalom a szalkas loncsot. - Pedig nalatok minden etkezeskor
halat szolgaltak fel. 

- Egy  halacska volt, kistanyeron? - Valami kezdett derengeni. Bolintott,
aztan inkabb mentegetozve mondta. - Az igazat megvallva nem volt valami jo
ize, de meg lehetett enni.  

Hat persze! A nyolcavanas evek elejen vezettek be orszagszerte a halat mint
kotelezo fogast a vendeglokben. A pincer felvette a rendelest,
terult-fordult es egy szemplillantas alatt kihozta a diszkreten oszlasnak
indult uszonyost. Az ember tudomasul vette, es otthagyta erintetlenul. A
pincer pedig a kovetkezo forduloban mar fel is kapta a tanyert es vitte
vissza a konyhaba, avagy csak a kovetkezo vendeg asztalara. Johetett a
csirkepaprikas nokkedlivel, uborkasalataval, utana a finom vargabeles. 

A szolgalatos halat ette meg Gunnar. Elkepzelem a pincer megutkozeset,
amikor a halacska csontvazaval a tanyeron betamolygott a konyhaba. Konnyen
megeshetett, hogy aznap mar nem tudtak tobb halat felszolgalni, komoly
jovedelemkiesest okozott az orult idegen...

Arnold a szomszed asztalnal ulo ket holland lanyt nezi, kozben nagyokat
harap a Big Macjabol. Nem szolok ra, a bo nyaltermeles jot tesz az emesztesenek

Nehezen szanjuk ra magunkat  a hazateresre. Megegyszer atmegyunk a mostanra
mar fenyben uszo Piccadillyn. Aztan szotlanul zotykolodjuk vegig az utat a
fold alatt.

Az egesz napi ide-oda jarkalastol holtfaradtan fekszunk az agyban. Kanikula
van, lehetetlen csukott ablakkal aludni. Nyitottal sem. A Heathrowrol
felszallo repulogepek eppen az ablakunk elott kapcsolnak kettesbe. Ket
duborges kozott pedig az az allando sszvisss-sszvisss a foutrol. 

Arnold ejszaka ketszer is kiment, de nem tartottam erdemesnek megkerdezni,
hogy miert.

Na1ndi itt ke1t, ketto3, duo, dva, two, zwei alapveto3 politikai a1lgondolat
`fallacy' csapda1ja1ba is beleesik, la1ssuk csak.

1. Az IMF de1moniza1la1sa. Az a szomoru1 helyzet hogy Magyarorsza1g to2bbet
ko2lt(o2tt) mint amit produka1l(t), koraszu2lo2tt jo1le1ti a1llam, stb.
Ezen va1ltoztatni kulcske1rde1s, ami teljesen fu2ggetlen atto1l hogy kik
propona1lja1k az "A" megolda1st e1s kik a "B" megolda1st. Megva1rom, hogy
Na1ndi ezzel eddig egyete1rt-e, azta1n ha igen akkor majd innen folytatjuk.
Addig is megjegyzem, hgy az IMF struktura1lisan olyan szerepet to2lt be mint
a ha1ziu1r: az a1tlag amerikai csala1dto1l pe1nzt ko2vetel a bank a
hitelka1rtya1e1rt, egy ma1sik bank a kocsire1szletre, egy harmadik a
bu1tor-to2rleszte1sre, stb. stb: a lista1n elso3 helyen a1ll a ha1ziu1r aki
ha nem fizetsz akkor kitesz a laka1sbo1l. De etto3l me1g a ha1ziu1r nem
nagyobb o2rdo2g a to2bbi hitelezo3ne1l, csupa1n o3 az aki jobban meg tud
szorongatni mint a to2bbi. Azt se a1rt e1szrevenni, hogy valo1ja1ban
Magyarorsza1g az IMF befolya1sa elleni tiltakoza1s e1lvonala1ban a1ll, most
se ko2to2tte1k meg az esede1kes mega1llapoda1st. Magyarorsza1gnak megvan a
maga kialakult appara1tusa arra hogy az IMF-fel instituciona1lisan
vitatkozzon, e1s ezt meg is teszi.  Ennek eredme1nyeke1ppen a hitelfelve1tel
dra1gul, magyara1n a tiltakoza1s pe1nzbe keru2l, de ki tudja, tala1n mege1ri.
Szerintem nem, de ez most mindegy -- a le1nyeg az hogy az egyensu1ly
helyrea1lli1ta1sa1nak szu2kse1gesse1ge1ben egyete1rte1sre jussunk, azta1n
hogy ezt hogyan lehet a legjobban megvalo1si1tani, pl. a ha1ziu1r
lelo2ve1se1vel (halottnak nem kell fizetni) azt majd legko2zelebb.

2. Az SZDSZ de1moniza1la1sa. KZ-val ellente1tben szerintem az hogy
"kinevezunk egy embercsoportot minden baj okozojanak" az me1g teljesen jogos
is lehet, felte1ve hogy a ke1rde1ses ember(csoport) hatalmon van (ha nem, az
gyanu1s) e1s valo1ban o3(k) okoz(nak) minden bajt, vagy legala1bbis minden a
ke1rde1s szempontja1bo1l releva1ns bajt (esetleg arro1l nem o3k tehetnek
hogy a doha1nyza1s ka1ros az ege1szse1gre). Ilyen szempontbo1l teha1t az
SZDSZ e1ppu1gy mint a hatalom ba1rmely ma1s re1sztvevo3je bi1ra1lhato1,
bi1ra1lando1, a ke1rde1s csupa1n az hogy valo1ban o3k e itt minden baj
(esetu2nkben: nadra1gszi1jmeghu1za1s, Bokros-politika) okozo1ja. Szerintem

(a) ez a politika alapja1ban helyes, ezt nem ta1madni kell hanem javi1tani,
e1spedig u1gy hogy az izola1lt elemek (tandi1j, nyugdi1jpre1s) melle1
megteremtju2k a korszeru3 o2nfinanszi1roza1s kereteit (oktata1si hitelek,
nyugdi1jpe1nzta1rak), ele1rju2k hogy az ado1za1s ne becsu2let e1s dicso3se1g
dolga legyen hanem raciona1lis u2zletpolitika (az ado1e1rt csere1be
hate1kony ce1gbi1ro1sa1gi, banki, telekko2nyvi, e1s a1ltala1nos maga1njogi
infrastruktu1ra1t nyu1jtunk), megszu2ntetju2k a kiskapukat (honora1rium)
me1ghozza1 fokozatos, elo3re kisza1mi1thato1 mo1don, hogy az AB ne ko2sso2n
bele, stb.

(b) Aka1r helyes ez a politika aka1r nem, aze1rt a koali1cio1s pa1rtok
ko2zo2sen, manda1tumaik ara1nya1ban felelo3sek. A dolog me1g fokozhato1,
hiszen a koali1cio1s mega1llapoda1s e1rtelme1ben a gazdasa1gi
kulcspozi1cio1k teljes ege1szu2kben szocialista ke1zben vannak, ellente1tben
pl. a mu3velo3de1su2ggyel amie1rt lehet Fodort, teha1t csakis e1s
kiza1ro1lag az SZDSZ-t szidni, ahogy a ko2zbiztonsa1ge1rt Kuncze1t, stb.  Az
SZDSZ felelo3s bizonyos dolgoke1rt, bizonyos ara1nyban: azt hogy ez az
ara1ny tu1lmegy a szavazatok/manda1tumok a1ltal meghata1rozott ara1nyon azt
te1telesen bizonyi1tani ke1ne. Ku2lo2no2sen a gazdasa1gpolitika teru2lete1n,
ahol az SZDSZ-nek egyetlen miniszte1riuma, de me1g egy fo3hato1sa1ga sincs,
ez nem lesz ko2nnyu3: e1rdeklo3de1ssel va1rom Na1ndi e1rveit.

Ve1gu2l megjegyzem hogy tiszta1n szocialista e1rdek azt la1ttatni, hogy az
MSZP a good cop e1s az SZDSZ a bad cop. Egy ro2hej ahogy az ellenze1k ennek
bedo3l, e1s ma1r most megalapozza1k azt hogy az MSZP a va1laszta1sok elo3tt
egy fe1l e1vvel felru1gja a koali1cio1t, mindent az SZDSZ-re kenjen, e1s
nyerjen u1jabb ne1gy e1vet. Ugye az ellenze1k nem is tagadhatja majd majd
hogy mindenro3l az SZDSZ tehet, az MSZP felelo3sse1ge minima1lis, hiszen o3k
maguk mondta1k...

Kornai Andra1s

Tisztelt Szalon, Kedves Eva es Szabo Kalman!

 Ezt a levelet a hetvegen irtam. Szerverunk cimzesi problemai miatt csak 
most ert celba. Eva azota valaszolt ra. 

	Eloszor is el kell ismernem Eva viszont valasza a ket statisztika
(GDP/fo es az en oktatassal es kutatassal kapcsolatos adataim) elegans
riposzt volt.  Mast este mikor megegyszer atgondoltam a napot beugrott,
hogy ezt az osszevetest kihagytam. Ezenkivul a kutatasra szant osszegek es
az egyensulyt veszelyezteto gazdasagi mutatok osszevetese is elnagyolt
volt.  Mivel ez utobbi senki sem kifogasolta, erre most nem terek ki.
	Eva valasza kapcsan, azt azert hozza kell tennem, hogy nem 
gyozott meg es ezert szeretnem folytatni a diszkussziot. Itt 
tulajdonkeppen ketfele stilusban tudok valaszolni. Az egyik nagyon 
preciz, korrekt de valojaban azert kotekedo. A masik valtozatban egy 
egyszerubb kifejtese az erveimnek ember kozelibb es jobban epit arra, 
hogy vitapartnereim szinten rendelkeznek oktatasi tapasztalatokkal, 
ezert a remelhetoleg van egy informalisabb kozos nyelv. Lassuk eloszor 
az elso stilusban adott valaszom:
	Koszonom Evanak, hogy felhivta a figyelmem, hogy a ket fele
statisztika egyuttes elemzese tovabbi kovetkeztetesekre ad alkalmat.  Mint
mar egy korabbi FORUM hozzaszolasomban kifejtettem a statisztikai
elemzeseket a staitisztika tudomanyanak szabalyai szerint kell elvegezni.
A korrektul feltett kerdes ugy szol, hogy van e osszefugges az egyes
orszagok egyfore juto GDP-je es a nemzeti jovedelem kutatasra forditott
szazalake, tovabba, a kuatatoi es az oktatoi letszam kozott. A
rendelkezesre allo adatok osszevetesere azok kozott fonallo kapcsolat
fuggvenyformajaban valo megfogalmazasa es fuggvenynek az adatokhoz valo
illeszthetosegenek viszgalata nyujt modot. A vizsgalat soran tobbfele
fuggvenyt kell megprobalni illeszteni az adatokhoz es a fuggvenyek
egyutthatoinak statisztikai proba segitsegevel valo osszehasonlitasa reven
lehet kivalasztani a lehetseges legjobban illeszkedo fuggvenyt (ha van
egyaltalan ilyen). A vizsgalat kovetkezo fazisaban el kell donteni, hogy
amennyiben kapcsolatot talaltunk az egyfore juto GDP ertekek es a masik
harom adatsor kozott, akkor az egyuttjaras alapjan pl. a GDP fugg a
kutatasra forditott osszegektol, vagy forditva illetve harmadik
alternativa kent valamely kozos tenyezotol valo fugges all az egyuttjaras
mogott. Ehhez a fuggvenyek szerkezete es egyeb nem statiszkai modszerekkel
megallapitott osszefuggesek segitseget adhatnak. A fenti adatokat az
EXCELL tablazatkezelo program segitsegevel dolgoztam fel. A fel dolgozas
reszleges es nehany szamitas eredmnye meg hatra van. Sajnos az e-mail
egyenlore nem ad modot fuggveny abrak tovabbitasra,ezert akit komolyabban
erdekel a dolog kerem vegezze el az adatok abrazolasat valamely
tablazatkezelo segitsegevel. Az elso abram a kutatsra forditott nemzeti
jovedelem szazalekot mutatja az egyfore eso GDP fuggvenyeben. A vizszintes
tengelyen van a az egyfore eso GDP a fuggolegesen a szazalek ertekek. Az
abra rogton mutatja, hogy az osszefugges nem linearis. A szobajoheto
illesztheto fuggvenyek a szigmoid olletve az exponencialis.  Mivel az
EXCELL az illesztes elvegzeset csak elegge korulmenyesen tamogatja, ezert
ezt nem vegeztem e gyenlore el. A SIGMAPLO nevu program segitsegevel ez
sokkal konnyebben megoldhato, es amennyiben hozzajutok kesobb ezt
valoszinuleg potolom. Barmelyik (sigmoid vagy exponencialis) fuggveny
illeszkedne is jol, mindegyik kozos konkluzioja, hogy a kutatsra forditott
nemzetijovedelm szazalekanak nominal erteke egy bizonyos nemzeti jovedelem
szint alatt mar nem csokken. Ennek felteheto oka, hogy a kutatas jelentos
reszben az egyetemeken tortenik es az okatatoi letszam csokkentese mas
tenyezok fuggvenye. Kulonosen erdekes lenne az esetleges szigmoid gorbe
menten valo elhelyezkedes, mert az a korbe az atmentek jellegzetes
fuggveny alakjat tukrozi (sokszor egyebkent hiszterezissel jaro
folyamatokrol van szo). Ebben az esetben a tudomanyra forditott penz
valamilyen kozvetlen kapcsoltaba lenne valamilyen novekedesi folyamattal. 
Ez esetbe az egyes orszagok az atmenetben eddig elert fejlodesi fokuk
szerint szorodnak a gorbe menten.
	A masodik abra a kutatoi letszam es az egyfore eso GDP viszonyat 
mutatja be. Bizonyos mertekeig hasonlo az elozohoz, de csak az latszik 
vilagossan hogy a fugges nem linearis. Ilyen ertelemben az abra uj 
informaciot nem nyujt, de nagyon erdekes lenne tovabbi adatok 
felhasznalasaval megvizsgalni, hogy az egy kutatora eso osszegeknek 
(dollar/kutato) van e fuggese az egy fore eso GDP-tol. Ez utobbi alapjan 
vizsgalhatnank, hogy van e az egyes orszagoknak valaszatsi lehetosege, 
hogy olcsobb vagy dragabb tudomanyteruletekre osszpontositsanak.
	A harmadik abran lathato az oktatoi letszam es az egy fore juto 
GDP viszonya. A pontok elhelyezkedsebol statisztikai analizis nelkul is 
nyilvan valo, hogy a ket mennyiseg nem korrelal egymassal. Hogy ennek mi 
az oka, a fenti adatokbol nem allapithato meg. Szamitasba vehetjuk ez 
egyes orszagok eltero gyaorlatat. Pl. van ahol a PhD student is oktat pl 
Magyarorszag vagy USA), mashol a PhD hallgatok nem vesznek reszt az 
oktatasban (pl itt Olaszorszagban). Emmellett jelentos kulonbsegek 
lehetnek az egyes diszciplinak oktato igenyeben is.
	A fentiek alapjan tentativen levonhato kovetkeztetesek: A kutatas 
es a  nemzeti jovedelem termelo kepesseg kozott szoros kapcsolat van, mig 
az oktatast mas tenyezok is befolyasoljak, amelyek felderitese tovabbi 
vizsgalodast igenyel.
	Kiegeszitesul idekivankozik, hogy a felsooktatas elmeleti 
kerdeseivel kulon szakirodalom foglalkozik. A MEDLINE nevu folyirat 
figyelo rendszer evente atlagossan 10 ilyen iranyu cikket referal. 
Korabban az egyetemek hatekonysaganak mereserol lattam egy cikket, ha jol 
emlekszem a Scientometria cimu lapban. Korabban forras megjeloles nelkul 
hivatkoztam egyik megallapitasara, amely arra mutatott ra, hogy a 
hatekonyabb egyetemeken az hallgato-oktato arany alacsony (a Harwardon pl 
kb 3 hallgato jut egy oktatora, mig az allami egyetemeken akar 50-60.) 
Sajnos a cikket azota sem sikerult ujra beazonositanom (valamikor 76 es 
80 kozott jelent meg, de az ujsagot a MEDLINE-ban nem talaltam). Az talan 
legjobb ilyen iranyu tanulmany, ezert ha valaki veletlen talakozna 
vele, nagyon hasznos lenne az ismertetese.

A valaszom ilyen modon valo megfogalmazasa teljesen korekkt es nem tunik 
koozkodonek, holott valojaban az. Ezt peldakkal szeretnem alatamasztani. 
A HIX rendszeresen irogatok korabbi leveleibol a stilusuk es reakcioik 
kiismerheto egy ido utan. Ezert a vita kozvetett modon is befolyasolhato. 
A korabbi, a statisztikai analizist diohejban ismerteto FORUM cikkemhez 
odabiggyesztettem egy homalyos celzast, ami nagyjabol ugy volt 
ertelemezheto, hogy nincs szegyelni valonk az amaerikai egyetemmekkel 
valo osszehasonlitasban. Eva kesobbi irasaiban elkovette azt a hibat, 
hogy az amaerikai okatast hatekonyabbnak allitotta be a magyarnal. A 
korrekt helyzet viszont az hogy atlagaban nem olyan, hanem a csucs 
egyetemek teljesitmenye az ami kivallo. A tovabbiakban hozzaszolasok 
sorozatat indukalta, akaratan kivul, amelyekben a hozzaszolok sajat 
tapasztalataik alapjan allitottak, igenis meglehetossen jo kepzesben 
reszesultek, amellyel az USA-ban konnyen megalltak a helyuket. Eva egyere 
jobban belebonyolodott (megnyitotta meg a szerencsetlen "puskazas" 
mellekhadszinteret is), amivel ritka egysegbe kovacsolta az olvaso 
tabort. Az ellenvelemenyek visszatero taktikai eleme volt, hogy Eva 
termeszetesen meggondolatlanul banik a statisztikakkal. A vegeredmeny 
szandekaim szerint valo volt. Nott a cikkirok tabora. Nagyon sok emberben 
meggyokeredzett, hogy a magyar egyetemi oktatasnak nincs szegyelni 
valoja. Tovabba, hogy a statisztikakkal ovatossan kell banni. Ha ezeket 
az allitasokat, magam ismetlem a het mindennapjan a FORUM-ban, biztos 
nemertem volna el eredmenyt. Ugyancsak Eva hivta fel a figyelmet az 
elrejtett felmondatomra (tankok es bankok), amely cikknek eredeti 
mondanivalojra nem figyeltek volna fel, igy viszont sokan elolvastak. A 
fenti felmodatot a cimbe nem tehettem, mert bombasztikus lett volna es 
elterelte volna a megallapitasaimrol a figyelmet. Eva kritikaja utan 
viszont lathatoan minden hozzaszolo kereste a hivatkozast, hogy hol 
ertette Eva felre a cikkem. Termeszetesen vannak mas otleteim is, amelyek 
viszont egyenlore nem akarnak a szandekaim szerint mukodni (ilyen peldaul 
az magyar-roman viszony elemzese). Ugyanakkor a ket fenti vita stilusa 
nem felelt meg az izlesemnek es a sajat onbecsulesem 
rombolna, ha rendszeresen visszaelnek Eva sajatos vitasastilusanak 
buktatoival. 

Ezert szeretnek egy mas tipusu valaszt is adni, hatha ezzel konnyebb es 
gyorsabb kozos egyetertesre jutni:

Eva azt a leirasat, amit az "alegyetemekrol" adott, mintha magam mondtam 
volna. Sot hasonlo torteneket kulfoldrol visszatert kollegainktol 
szepszammal korabban is halottam. Mas vonatkozasban kulonosen eros 
egyetertesem valtotta ki Eva azon megnyilatkozasa, amikor kiemelte, hogy 
a szinvonalas oktatshoz szinvonalas kutatomunka is kell (ez alaptetel az 
alatalam kozelebbrol ismert magyarorszagi egyetemeken), es bizonyos 
oraszamnal nagyobb oraszam eseten ez nem valosithato meg. Ezekutan csak 
azt nem tudom, hogy akkor miert vittakozunk, hisz a kindulo pontunk 
kozos. Miert evezunk mi kulon csonakban, vagy ha megis egy csonakban 
lennenk, miert huzunk elenkezo iranyba. Honapok ota errol szol a vita, 
pontossan ezek azok a feltetelek, amibol nem akarunk engedni. Ezert 
mozgat meg egy csomo ember eget foldet, szor atkot, Bokrosra, IMF-re es 
barkire akinek a velemnye veszelyezteti a magyar oktatast. Az a bizonyos 
statisztikai adat a hallgato oktato aranyrol az orszagok atlagat tukrozi, 
amely a gyenge es csak tandijert, semmiere sem hasznalhato diplomat gyarto 
egyetemeket es a kivalloakat egybeatlagolja. Mi a mi rossz gazdasagi 
helyzetunkben nem engedhetjuk meg magunknak, hogy "alegyetemink" 
legyenek. Ezzel szemben a statisztikai adatra valo hivatkozassal a 
penzugyi kormanyzat szep egysegesen borotval.
	A magyarorszagi idevago vitakkal kapcsolatban a mondanivalom 
Szabo Kalmanehoz is kapcsolodik. Teljesen egyetertek azzal, amit a 
miniszterium aranyos lepitesi strategiajarol ir. Csakhat ez az eljaras 
stilus nem ismeretlen, a magyar oktatasnak negyveneves praxisa van, hogy 
hogyan kell a tervszamokat kijatszani. Azt hittuk mar vege. Most persze 
ujra ravasznak kell lennunk. Egy gyengen mukodo foiskola (ez 
felel meg nalunk az alegyetemnek) beolvasztasa 
rendkivuli elonyokkel jar. Az uj karon tallonban tarhato egy barmikor 
leepitheto oktatoi garda. Az uj karra barmilyen mennyisegu hallgato 
buntetlenul es barmilyen tandijert felveheto, diplomahoz fognak jutni, de 
sehol nem lesz rajuk szukseg. Mindenesetre az aranyszamok kivalloan 
teljesulnek. Hogy ez pazarlas? Persze hogy az! Teljesen mindegy, hogy az 
allam penze pazarlodik el vagy az allampolgaroke, akik raadasul fiatal es 
tapasztalatlan emberek, at sem latjak, hogy hogy becsaptak oket. Ilyen 
korabban is volt. Igy kerultek emberek az orvosegyetem helyett a EU 
foiskolara, vagy gimnazium helyett szakkozepiskolaba. Elhittek azt a 
propagandat, ami azt allitotta, hogy az o okleveluk is fog annyit erni, 
mint a gimnaziume vagy az egyeteme, sot tobbet, mert az o kepzesuk 
gyakorlatias lesz. Sokszor volt keseru csalodas es kesei eszmeles 
osztalyraesze a becsapottaknak.

Bathori Gyorgy

Tisztelt Szalon !

Balogh Eva irja a 978-as szamban:
> Annak az IMF-nek a targyalofelei elott, akiktol Magyarorszag 300 
> millios kolcsone fugg!!
    Az MNB evente milliard dollaros nagysagrendben vesz fel kolcsont. 
Az IMF-nek nem a penze, hanem a velemenye fontos. Az IMF alapvetoen 
elegedett a stabilizacios folyamattal (ld. Kopits interju) es ez 
szamit.

> "indifference to the proposals being worked out and a
> deep cynicism about the ability of the lender (and consultants) to
> contribute or, in fact, do anything useful except fork out money."
    Nagyjabol nekem is ez a velemenyem a nyugati szakertokrol 
szemelyes tapasztalatok alapjan. Talan nem veletlen, hogy kb. egy eve 
a cseh kormany bejelentette, hogy nem tart tobbe igenyt a nyugati 
gazdasagi szakertok tanacsaira. Pedig ingyen volt nekik, fizettek oket 
segelyprogram kereteben.

> Nem csak megszorito intezkedesekre lenne szukseg, hanem az egesz 
> gazdasag strukturalis megvaltoztatasara.
    Megkerdeznem Balogh Evat, konkretan hogyan kepzeli el ezt a 
strukturalis megvaltoztatast, mit kellene bezarni, mit letrehozni es 
milyen penzbol.
    Mindezek a rosszindulatu kerdeseket azert teszem fel, mert divat 
lehulyezni a magyar kormanyokat. Pedig latni kellene vegre, hogy 
_barmilyen_ magyar kormanyzat rettentoen szuk mozgasterben lavirozik 
allandoan fenyegeto valsagok kozepette. Feladatuk szinte lehetetlen. 
Vegrehajtani a gazdasag modernizaciojat ugy, hogy ez nem 
eredmenyezheti a kulso adossag kezelhetetlenne valasat, atalakitani 
az allamhaztartast ugy, hogy a szocialis feszultsegek kezben 
tarthatoak maradjanak mindezt a legkevesbe sem kedvezo kulpolitikai 
helyzetben (delszlav haboru, nemzetisegi feszultsegek Romaniaval es 
Szlovakiaval), ez a feladat nem kecsegtet hirtelen sikerekkel. 
Az igazi veszely eppen az, hogy az elegedetlenseg olyan kormanyt 
segit hatalomra, amely vegleg szakadekba loki az orszagot (igen, 
Torgyanra gondolok). Tehat az ido is szorit.
    Mindehhez a kormanyok nem sok segitseget kapnak a "nemzet 
elitjetol", az ertelmisegtol. Az Antall-kormanyt az SZDSZ allando 
"antiszemita" hiszteriai sokkoltak, a jelenlegi kormanyzatot eppen 
onnan erik a legdemagogabb tamadasok, ahonnan talan nem illene 
jonnie, ertelmisegi korokbol. Mert ki remisztgetett itt kulturalis 
nemzethalallal, ha rongyos 4 milliardot elvonnak a nagyjabol 90 
milliardos (allami tamogatas+sajat bevetelek) oktatasi 
koltsegvetesbol ? Ki orvendezett a Bokros-csomag megnyirbalasan a 
leghangosabban, amikor tudjak, pontosan tudjak, hogy koltsegvetesi 
egyensuly nelkul a csod kovetkezik ? (a FIDESZ volt) Ugyan magyarazza 
meg nekem valaki, hogyan kovetkezik az Alkotmanybol az, hogy nem 
megengedheto, ha a betegszabadsag elso 25 napjat a munkaltato fizeti 
? (fuggetlenul attol, hogy a torveny jo vagy rossz-e). Felelotlenul 
viselkedunk, igenis, es a mindenkori felsobbseget karhoztatjuk 
bajainkert. Pedig azok innen jonnek, tolunk, mind a 10 milliotol.

Udv, Gabor

Gabor Paller nagyon kedvesen megkuldte nekem a Szalonba cimezett irasanak
masolatat es igy alkalmam van azonnal valaszolni ra.

>Az IMF-nek nem a penze, hanem a velemenye fontos.

Jo, legyen a velemenye fontos. Hat ebben az esetben Suchman Tamas viselkedese
igen jo hatast fog kelteni! (Figyelem, ez ironia!)  Ugyanis a Magyar Narancs
szerint egyszeruen nem jelent meg a megadott idopontban. Sot, meg annyira sem
tartotta az IMF kepviselojet, hogy meg fel sem hivta volna oket telefonon
elmondani nekik, hogy sajnos nem tud megjelenni. Allitolag a talalkozas
idopontja mar honapokkal ezelott rogzitve volt. Ne haragudj Gabor, de ez
lehetetlen viselkedes.

>> "indifference to the proposals being worked out and a
>> deep cynicism about the ability of the lender (and consultants) to
>> contribute or, in fact, do anything useful except fork out money."
>    Nagyjabol nekem is ez a velemenyem a nyugati szakertokrol 
>szemelyes tapasztalatok alapjan. Talan nem veletlen, hogy kb. egy eve 
>a cseh kormany bejelentette, hogy nem tart tobbe igenyt a nyugati 
>gazdasagi szakertok tanacsaira. Pedig ingyen volt nekik, fizettek oket 
>segelyprogram kereteben.

A csehek lehet, hogy megtehettek ezt, Magyarorszag nem teheti meg. A jelen
pillanatban az a helyzet, hogy az IMF egyszeruen nem hajlando az adott
korulmenyek kozott penzt adni a magyar kormanynak. Tehat, hogy mi mit
gondolunk a nyugati gazdasagi szakertokrol es azoknak tanacsairol, az
tisztara mindegy. Sot, talan jobb lenne ha nem adnank az egesz vilag tuttara,
hogy milyen alacsony a velemenyunk a tanacsadokrol es az IMF kivanalmairol!

Gabor azt irja:

>    Mindezek a rosszindulatu kerdeseket azert teszem fel, mert divat 
>lehulyezni a magyar kormanyokat. Pedig latni kellene vegre, hogy 
>_barmilyen_ magyar kormanyzat rettentoen szuk mozgasterben lavirozik 
>allandoan fenyegeto valsagok kozepette.

A ketto nem "mutually exclusive." Marmint lehet, hogy a magyar kormanyzat
igen szuk mozgasterben lavirozik, de ez meg nem zarja ki annak a lehetoseget,
hogy ugyanakkor a Horn-kormany gazdasagi szakertoi vagy hulyek vagy pimaszok.
Valoszinuleg nem hulyek, csak eppen felsobbrendusegi komplexumban szenvednek,
ami ugy latszik irritalja (csodak csodaja--figyelem, ironia megint) a nyugati
szakembereket.

>Megkerdeznem Balogh Evat, konkretan hogyan kepzeli el ezt a 
>strukturalis megvaltoztatast, mit kellene bezarni, mit letrehozni es 
>milyen penzbol.

Ha nekem volna erre valami csodgyogyszerem, vagy receptem, talan meg a
Horn-kormany is meghivna tanacsadoknak (;)). En csak azt latom, hogy Horn
Gyula egyik marhasagot a masik utan koveti el. Senki sem allitja azt, hogy a
magyar kormanynak konnyu lenne a helyzete, de azert el kell ismerned Gabor,
hogy ennel azert jobban is lehetne csinalni a dolgokat. Meg a Szalon tagjai
is jobban tudnak, hogy mit kell csinalni. Peldaul kidobni Suchmant, es
nekiallni privatizalni, de gyorsan. Ahelyett, hogy kormanyatalakitasokon
tornenk a fejunket, talan valamivel fontosabb dolgokra kellene idot szanni.

Ami pedig a kovetkezoket illeti:

>    Mindehhez a kormanyok nem sok segitseget kapnak a "nemzet 
>elitjetol", az ertelmisegtol.

Te tudod a legjobban regebbi vitak alapjan, hogy mi a velemenyem az
ertelmisegrol. Ugyanaz, ami Neked.

Aztan:

>Felelotlenul 
>viselkedunk, igenis, es a mindenkori felsobbseget karhoztatjuk 
>bajainkert.

Nagyon felelotlenul. Popper Peter irt egy tarcat a HVG-ben errol. Ha lesz
idom leadom a senddoc-ba.

(Balogh) Eva

A magyar kormany un. keszenleti hitelert kilincsel, az IMF-nel. Ilyen
hitelt a fizetesi problemakkal kuzkodo orszagok szoktak igenyelni. A
keszenleti hitel arra szolgal, hogy az illeto orszag elkerulje a kuszobon
allo fizeteskeptelenseget.

Ha egy valalkozo all a csod (fizeteskeptelenseg) szelen es ezt elkerulendo
bankkolcsonert folyamodik, a bank elvarja, hogy az illeto olyan
gazdalkodasi tervet nyujtson be, ami biztositja azt, hogy a bankkolcson
igenybevetelevel a csod elkerulheto es a bank visszakapja a penzet.

Az IMF, amikor keszenleti hitelt nyujt egy csod szelen allo orszagnak,
elvarja azt, hogy az adott orszagnak legyen egy mukodokepes gazdasagi
programja a fizeteskeptelenseg elkerulesere. Magyarorszag eseten mar
sokszor erte csalodas az IMF-t. Az IMF-nek benyujtott gazdasagi programokat
altalaban nem tudtak teljesiteni, es a keszenleti hiteleket a koltsegvetesi
hiany befoltozasara hasznaltak. Ez oda vezetett, hogy az IMF ovatosabb lett
Magyarorszag eseten es csak akkor allapodik meg a magyar kormannyal, ha
latja, hogy az adott program a gyakorlatban is mukodik. Ha az IMF a
legutobbi targyalasokon nem adott hitelt ez vilagosan mutatja azt, hogy nem
bizik a jelenlegi gazdasagpolitikai program sikereben.

300 m$ egy olyan orszag eseten, amely tobb md$ hitelt vesz fel evente,
talan apropenznek tunik. Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy az IMF
iteletet a nyugati penzugyi vilag (ertsd a kolcsonadok) igencsak komolyan
veszik es a jovobeni kotvenykibocsatasok sikere nagyban fugg attol, hogy az
IMF elfogadhatonak tartja-e a magyar gazdasagpolitikai programot vagy sem.


Szabo Kalman

Tisztelt Szalon

En nem irtam Simanyi cikkere levelet, mert egyet ertettem vele.
Ez nem azt jelenti, hogy egyet ertek vele a politikaban,
(habar en sem szeretem az SZDSZ-t), de egy biztos, azok az emberek
akik az MSZMP-re szavaztak, nem azt kaptak amit akartak, es igy a
felhaborodasuk jogos. Hogy melyik a helyes ut, az maslapra tartozik.


Hogy a reszletekben kulonbozik a velemenyunk, az termeszetes, hiszen
kulunbozo partokkal szimpatizalunk. Ugyan ugy nem lehet elvarni tolem
vagy Simanyitol hogy kedveljuk az SZDSZt, mind hogy Balog Evatol
hogy kedvelje az MSZP-t vagy a KNDP-t.

Sandor

Kedves Nandi!

Probalok gyorsan valaszolni, mivel vasarnaptol kezdve nem leszek gepkozelbe
tobb mint egy hetig.

Azt kerdezed:

>Mi a baj Pal Laszloval, vagy az o kinevezesevel?

Komoly bajok, tobbek kozott, hogy parlamenti kepviselo letere egy teljes
allami tulajdonban levo vallalat nagyfonoke lett. Az MSZP nagyhangon
hangoztatta az Antall-kormany mukodese alatt, hogy ez nem megengedheto--mivel
ez--es most mindossze az angol kifejezes jut eszembe--conflict of interest.
Es az is. Amikor az ujsagirok firtatattak Suchman Tamast ezzel a kinevezessel
kapcsolatban es emlekeztettek a part allaspontjara, erre mindossze csak azt
tudta valaszolni, hogy ez kivetel, mivel Pal olyan tehetseges ember es hogy
alapjabanveve nem torvenytelen, mivel a torvenyt meg mindig nem keszitettek
el. Szoval ez nem valami kis csekelyseg. Nem beszelve arrol, hogy ugy nez ki,
hogy Horn ezzel az allassal jutalmazza volt miniszteret, aki eppen a MOL es
mas energiavallalatok privatizalasa miatt mondott le.

Alkotmanybirosagok altalaban--es itt az amerikai Supreme Courtra is
gondolok--meglehetosen fantaziadusan ertelmezi az alkotmanyokat. A magyar AB
is. Es a jelen pillanatban felelotlennek tartom azt a fajta ertelmezest, ami
szerint nem lehet a koltsegvetesbol lefaragni--pontosan akkor, amikor a
koltsegvetes deficitje a legnagyobb gazdasagi problemank.

>Tul finom volt az IMF-es fiukkal a Suchman, ugy latszik, tenyleg uriember.

Remelem, hogy viccelsz, mivel komolyan ilyent nem lehet mondani. A
diplomacianak megvannak a maga torvenyei es etikettje es ez meg a diplomacian
kivul is olyan bugrissagnak szamit, amit meg egyszeru foldi halandok sem
engedhetnek meg maguknak, nem pedig egy orszag vezetoje. Ha Magyarorszagnak
szuksege van az IMF joakarata es penzere, akkor ugy kell tancolni, ahogy ok
futyulnek. Ha nem akarnak ugy tancolni, akkor forditsanak hatat az ENSZ-nek
az Europai Unionak, a NATO-nak es menjenek a maguk utjan. Aztan majd
meglatjuk, hogy akkor mi fog tortenni.

>Most utolag persze konnyu okosnak lenni, de tenyleg elhibazott dolog
>volt a koalicio.

En is ezt mondtam, de nem eppen MSZP szimpatizanskent! Szerintem az SZDSZ-nek
nem lett volna szabad belemennie a koalicioba es mindossze azert mentek bele,
mivel ez volt "a nep akarata." E vegen meg en is ugy gondoltam (valoszinuleg
befolyasolva a sok pozitiv velemenytol), hogy talan megis igy a legjobb,
mivel az SZDSZ nelkul az MSZP, kulonosen Hornnal az elen, meg veszedelmesebb
lesz.

>Kedves Eva, mas borere konnyen lehet meg tobb aldozatot kovetelni!
>Bar tanitana egy magyar egyetemen!

Persze minden magyarorszagi magyarnak ez a nagy aduja. De gondoltal-e arra,
hogy eppenezert az en elemzesem talan helyesebb mint az otthoneloke mivel
velemenyeim nem kotodnek erzelmileg (es penztarcamon keresztul) a napi elet
gondjaihoz. Hiszen mindenki sajat erdeket tartja szem elott.

>A tegnapi
>> New York Timesban volt egy cikk peldaul Oroszorszagrol, ahol lassan, de
>> biztosan javul a gazdasagi helyzet.
>
>Azt a fajta javulast koszonom szepen.

De Nandi, Oroszorszag azert kerult ilyen nagy bajba eredetileg, mivel nem
voltak hajlandok megszorito intezkedeseket hozni es futyultek az IMF-re es a
World Bankra. Nem voltak hajlandok bezarni a veszteseges uzemeket es kozben
nyomtak a rubeleket mintha vece papir lett volna. Aztan persze az is lett.
Irtozatos inflacio es tiszta kaosz. Az utobbi egy-ket evben ellenben
megalltak a nyomdak es megszorito intezkedeseket vezettek be, mivel kulonben
nem kaptak volna egy centet sem kulfoldrol. Es erre megindult egy gazdasagi
javulas. Na persze nem eppen irigylem oket, de ahhoz kepest, hogy mi volt a
helyzet mondjuk negy evvel ezelott, a helyzet ma jobb.

Es vegul:

>Az a 300 millio fog minket megvaltani?
>
>> Sot, pimasz
>> viselkedes sem all toluk tavol--lasd Suchman Tamas sztorijat.
>
>Nem elegge pimasz!

Mint ahogy Paller Gabor emlitette nem a 300 millio a fontos, hanem az IMF
joakarata es a kulfoldi penzugyi korok velemenye. Pimasz viselkedes sajnos
ebben a tekintetben nem eppen hasznos.

Ami pedig "nem elegge pimasz!" kijelentest illeti--tudod, hogy errol mi a
velemenyem. Ez bugris viselkedes, ami nemzetkozi kapcsolatokban, legyenek
azok diplomaciaiak vagy gazdasagiak, elfogadhatatlan. Megint, azt hiszem
sokkal-sokkal jobb matematikus vagy mint politikai vagy gazdasagi megfigyelo.

Udvozlettel:

Eva

Tisztelt Olvaso!
~~~~~~~~~~~~~~~~

Bar meg tegnap meg akartam ezt a hozzaszolasomat irni, de ma a VITAban
megjelent Liptak Bela levele is, ami tovabbi osztonzest adott nekem, hogy
megkrealjam eme iromanyomat. Ugyan Liptak Bela a VITAba irt, de en a SZALONba
is elkuldom eme hozzaszolasomat, mert szerintem ez oda valo.

>Most ertesultem Hamos Laszlotol, A Magyar Emberijogi Alapitvany elnoketol
> igyekezetunk atuto sikererol. Clinton elnok azt mondta Iliescu elnoknek,
>hogy latogatasaval kapcsolatban annyi fax es E-Mail tiltakozast kapott (meg
>kulfoldrol is!), hogy kivizsgalast fog elrendelni, s annyit mar most
>megmondhat, hogy az allando MNF statust nem is fogja kerni Romania szamara, s
>meg azon is gondolkozik, hogy a mult evben magadott egy eves hosszabbitast se
>javasolja.
>
>Oriasi eredmeny ez! [...]

En is orulok, de egyaltalan nem annak, hogy Romania ezek szerint nem fogja
megkapni az MFN (es nem MNF! - lehet, hogy csak eliras volt) (=Most Favored
Nation) statuszt. Ugyanis ha nem kapja meg, akkor vele egyutt masfel millio
erdelyi magyar sem kapja meg. Ami szerintem ebben a hirben igazan fontos, hogy
igenis van eredmenye annak, ha egy kicsiny, de lelkes csapat a demokraciaban
hallatja a hangjat. Mert ezek szerint Clinton ur meghallgatta azokat, akik
tiltakoztak nala. (En nem irtam sem email-t, sem faxot, s igy utolag mar
banom...) (Egyebkent Clintonnak sem vagyok nagy hive.)

De amirol igazan akartam irni, az nem Liptak Bela levele. En nem vagyok egy
politizalo alkat. A napi politizalasom csak addig terjed, hogy
elolvasom/meghallgatom/megnezem a napi hireket, ujabban azt is csak
ket-haromnaponkent. De tegnap megis az amerikai C-SPAN 2 csatornan ragadtam
(ezen szoktak peldaul a bizottsagi uleseket kozvetiteni eloben). Ugyanis az
uj, nagykepernyos tevenket teljes egeszeben betoltotte Ion Iliescu arca. Eppen
a National Press Club elott valaszolt a feltett kerdesekre. Amilyen mazlim
volt, epp akkor talaltam ra erre a csatornara, amikor a romaniai kisebbsegek
ugyerol kezdett el beszelni.

Akik ismernek engem, nyugodt es kiegyensulyozott embernek mondanak. De amit
Ion Iliescu ur osszehordott abban a feloraban, amig en lattam beszelni, az
engem is arra kesztetett, hogy okolbe szoritsam a kezem. Egeszen mas a napi
sajtobol megtudni, hogy mi folyik Erdelyben es Romaniaban, s egeszen mas igy
elobol, kozvetlen a roman elnok szajabol hallani ezeket. Peldaul nagyon
erdekesenek talaltam, amikor a magyarokat es a szekelyeket ket kulon
nemzetisegnkent kezelte (ami nyilvan elonyere valik, hiszen ha az erdelyi
magyarok szamabol kivonja a szekelyek szamat, akkor mindjart kisebb a magyar
kisebbsegek szama, nemdebar?) Vagy amikor Erdely ketezer eves oroksegerol
beszelt, aminek visszaszerzesehez (!?) a romanoknak ket haborura volt
szukseguk. Vagy amikor azt az anekdotat meselte el, hogy a mult szazad vegen
(!) a roman parlament (???) egy szenatora az irant erdeklodott, hogy az adott
evben mely orszagnak volt mersze (!) tobb olajat kitermelnie, mint Romanianak
(egyebkent ez az orszag az Egyesult Allamok volt...)

Egyszoval szamomra ep esszel felfoghatatlan, hogy ennyi marhasagot hogy tud
osszehordani egy felelos politikus az amerikai sajtoklub tagjai elott. En nem
birtam ki rohoges nelkul, de sajnos a nevetesembe rengeteg konny is vegyult.

Viszont hadd mondjak el par dolgot Ion Iliescu elnok VEDELMEBEN! Ha jol
emlekszem, amikor Horn Gyula Amerikaban jart, a kutya sem kozvetitette itt
Amerikaban a sajtotajekoztatojat (ha volt ilyen egyaltalan). Tovabba ha jol
tudom, akkor Horn ur meg sem tud nyikkani angolul. Iliescu elnok VEGIG tolmacs
nelkul, rettenetesen tort angolsaggal, de ANGOLUL mondta el a mondanivalojat
es a mondokajat! Valamint azt is Iliescu elnok pozitivumanak tudom be, hogy
sokszor volt olyan, hogy valaszolt a kerdesre, de NEM HAGYTA ABBA a valaszt
addig, amig el nem mondott mindent, ami az adott pillanatban az eszebe jutott!
Magyarul ontotta magabol a szot (csunyabbat is tudnek erre mondani, de ez itt
egy moderalt forum).

Egyszoval Iliescu tud valamit, amit mi magyarok nem nagyon: tudja, mit jelent
az, hogy "public relations (PR)", azaz hogy hogyan jelenjen meg a nyilvanossag
elott, s hogy hogyan prezentalja magat es az eszmeit, ideait. Ez az, ami
nagyon hianyzik a magyar politikusok nagy tobbsegebol. (A Torgyan-fele
demagogia NEM PR!)

Csak ennyit szerettem volna kozolni. Nagyon ritkan irok politikai temaban, de
amit tegnap lattam a C-SPAN 2-n, az nagyon kihozott a sodrombol. Ugyanakkor
nagyon is gondolkodora kesztetett.

Udvozlettel,
________________________________________________________________________
LaLa (Imre Olajos, Jr.)
WWW :http://homepage.interaccess.com/~lala
Home:  Work:         ---    __o
U.S.A. (Chicago suburbs)         AT&T (NOT!?) Bell Labs      --- _-\<,_
Tel/fax/modem: 1 (708) 691-1622                             --- (_)/ (_)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Amikor hazajottem, vart a dunakeszi csoprt levele, hogy kedden taggyules 
es esetleg a tagdijat is rendezhetnem, ugy tunik, szamon tartottak, mikor 
er veget a kulfoldi munkvallalasom. Lesz tehat ezentul szemelyes 
tapasztalatom megint SZDSZ-ugyben, akkor majd tudok reagalni en is Balazs 
irasara.

Hidas Pal

Kedves Eva, mar hazakoltoztem, de csak jovo hettol leszek allandoan a 
munkahelyemen, ezert kutyafuttaban es emlekezetbol tudok csak valaszolni. 
Gereby Gyuri sajnos sok igazsagot mondott. Nekem is szivfajdalmam a 
kutatas elvalasa az oktatastol, meghozza ilymodon, nem is csak szemelyi, 
hanem intezmenyi szinten is. Csak egy azonnali, tollvonasos, 
atgondolatlan egyesites ellen tiltakozom, az ellen is a sajat teruletemen 
(ugyebar minden szentnek...).

Van hatranya ennek a szetvalasztasnak, pl. nagyon nehez utanpotlast 
szerezni, mert mindenki az egyetemen szeretne csinalni a Ph.D.-jet - ma 
mar csak ott lehet, de akkor is igy volt ez, amikor egy doktori 
osztondijasnak nem kellett, csak a 3 eves osztondij bvegen lefaradni az 
egyetemre egyet vizsgazni, vedeni, majd kezet fogni -, mivel nyilvan az 
oktatoi hatassal vannak ra. Van ugyan az ELTE-n kiserleti fizikai 
tanszek, de a ma legnagyobb kiserleti "agazatot", a kiserleti 
reszecskefizikat csak a KFKI-ban uzik, pontosabban egyutmukodesek 
formajaban azt is zommel a cern-ben. En is ugy kerultem ide, hogy 
vegzesemkor csak egy hely jutott az evfolyamunknak az ELTE-n, s nem en 
voltam a legjobb az evfolyamon, hanem csak ugy negyedik. Utana viszont 
megszerettem ezt a fizikat, s lattam, mennyire nem tanitjak a kiserleti 
reszecskefizikat az elte-n, marpedig ezt nekunk kellene. A rendszervaltas 
ota javult a helyzet, szorosabb lett valamivel a kapcsolat, elo-elofordul 
egy-egy speci, de szerintem kozel sem annyi, amennyinek elo kellene 
fordulnia. Ma mar rendszeresen jarnak fel diakok, az utanpotlasnak mar 
nem annyira a jeloltek, mint a statuszhiany szab hatart. Hosszu, keserves 
folyamat elott allunk, aminek a vegen, evtizedek mulva remelem, hogy az 
rmki reszecskefizikai osztalya akar az elte igazi reszecskefizikai 
tanszekeve valhat egy uj epuletegyuttesben. Lagymanyosnak egyelore eppen 
lottek.

Ateista letemre imadkoztam, hogy az Alkotmanybirosag ne loje szet a 
Bokros-csomag szocialis reszet, mert tudtam, hogy akkor az OTKA is 
kovetkezik. Sajnos a mostani tervezet szerint jovore annyi penz sem lesz 
az OTKA-ban, ami mar a folyo szerzodeseket finanszirozni tudna, nemhogy 
ujakat lehetne kotni. Egyebkent egy altalanos vagast en el tudok fogadni, 
olyat ami x szazalekkal csokkent minden szerzodest, de sajnos a javaslat 
centralizacios reszevel nem tudok egyeterteni. Ugy tunik, az OTKA 
alapjelleget meg akarjak szuntetni, vissza akarnak terni a Kadar-korszak 
kozponti babaskodasahoz, amikor majd megint az igazgato kezel minden 
penzt. Pedig ma nominalisan kevesebb a tudomany tamogatasa, mint 15 evvel 
ezelott, de a decentralizacio miatt - amikor minden kutato, vagy tema maga 
dont, mire kolti a keveset - sokkal hatekonyabb a felhasznalas. Abban 
jeletkezik, hogy ma latszik a fejlodes szamitogepparkban, utazasban, 
abban, hogy a cern-ben a Budapest-csoportokat szamon tartjak, teljesen 
egyenranguak pl. a hasonlo meretu angol csoportokkal. Ma a publikaciok 
szama a merce, nem egyes vezetok szemelyi es temaszimpatiaja.

Hidas Pal

A HIX FTP-szerverre (HIX.MIT.EDU ezen belul a PUB/MISC directoryba
BEKAEVOK.BMP neven) foltettem egy (bitmap) kepet amely egy (gall) kakast
abrazol, amint "szarik a vilagra", folotte egy iras:

                 Some really authentic things from france

      A tiltakozas lenyege az lenne, hogy ezt a kepet szamitogeprol,
modemen keresztul elkuldozgetnenk kulonbozo francia illetosegu intezmenyek
fax-jaira. Ez a tiltakozasi forma mar ismert az amerikai modemes vilagbol es
mi mar meg is tettuk nehany alkalommal - persze az esti orakban, mert ugy
olcsobb.
      Jo lenne persze, ha minel tobb helyrol es tobb helyen jelenne meg nekik
a kep - fogyasztvan ilyen modon a fax-papirjukat...
      Az elso lepes az volt, hogy nem vettem bagettet, de ez nem bizonyult eleg
meggyozonek, mert megiscsak robbantottak   :-))

Remelem hasznat veszitek a kepnek Ti is minel hamarabb.

Udvozlettel, Novaki Andras

ui.   Ha valakinek konnyebb a kepet UU-codolva kezelni, ugy is elkuldhetem.
uui.  Az egesz kep talan meg szar-kasztikusabb volna ha zarojelben alairnatok
      a szoveget franciaul - mintegy a gyengebbek kedveert:
            / Quelques choses authentiques de la france /

Sziasztok, N.A.