Sziasztok!

Valójában csak amiatt írogatok, mert úgy vélem, hogy a HIX   
_részben_  közpénzbe kerül, s pazarlás volna, ha nem jelenne meg 
cikkek tömege - s nem volnának ádáz viták egyes rovatokban. 
Varga Endre újra megjelent, s ez egybol ötletett adott.
Sok éve írta, hogy tényleg létezik tárgy, mely inrafavörös sugárzástól 
világít - külön energiabefektetés nélkül (???), ha jól emlékszem.
Gondolatkísérlet: Termodinamikailag zártnak nyilvánuló - elozetesen 
felfu''tött szoba falai belülrol infravörös sugárzás hatására világító 
bevonattal vannak ellátva. A szobában üvegházhatást produkáló 
doboz van. A szoba falai a beltéri meleg hatására látható fénnyel 
világítják meg az üvegházat (azzal is). Vajon mutathat-e örökösen 
magasabb homérsékletet az üvegházon belüli homéro, mint a rajta 
kívüli?

Zoli

country=Hungry;
phone=+1-800-EAT-SHIT; dob=23061976
Organization: ELTE Geophys.
Subject: Re: legkor homersekleti eloszlasa
MIME-Version: 1.0
Content-Type: text/plain; charset=ISO-8859-1
Content-Transfer-Encoding: 8bit

Thus spake HIX TUDOMANY:

Laci:

> Tegnap autovezetes kozben beszelgettem utasaimmal (gyerekek) az ut
> felszinen a tavolban lathato virtualis pocsolyakrol, meg delibabrol.
> Volt egy kerdesuk, amire nem igazan tudtam valaszolni, pedig biztos
> trivialis, csak elejtettem fel: miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
> felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)

Mert a levego nem nagyon nyeli el az elektromagneses sugarakat, csak a
felszin, ezert alulrol melexik, fentrol meg hul ki. Gondolom en...
Az infrat mar elnyeli, igy muxik az uveghazhatas. A felmelegedett felszinrol
sugaroz felfele, tehat az also retegeket melegiti.

Zoli:

> Én meg azt várom, hogy egyértelmuen hitelrontó s egyben igazolatlan
> hamis -_áltudományos_ beszólásod miatt elnézést kérj mindenkitől.
> Állítólag itt áltudományok elleni harc is folyik. ??? Miként?
> Elkendőzéssel nem fog menni. Visszaüt.

Szerintem beke van, csak te harcolsz, mindenki ellen! ;)

--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Volcano - Mentor Graphics - MES
"My love is REAL, unless declared INTEGER."

Haho,

 írta:

> Tegnap autovezetes kozben beszelgettem utasaimmal (gyerekek) az ut
> felszinen a tavolban lathato virtualis pocsolyakrol, meg delibabrol.
> Volt egy kerdesuk, amire nem igazan tudtam valaszolni, pedig biztos
> trivialis, csak elejtettem fel: miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
> felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)

Szerintem azert, mert a napsugarzas elobb a talajt melegiti fel, es a
talaj melegiti a legkort. Minel messzebb van a levego a talajtol, annal
hidegebb.

Szerintem... :)

Udv,
--
Tibcsi(R) - kistee_kukac_chello.hu

Laci

>Volt egy kerdesuk, amire nem igazan tudtam valaszolni, pedig biztos
>trivialis, csak elejtettem fel: miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
>felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)

Mert a levegon atsut a nap, ezert nem tudja felmelegiteni (nincs
kolcsonhatas).
A foldet felmelegiti, a fold meg felmelegiti a levegot.
Az persze elkezd folfele menni, helyebe hideg jon, ez az idojaras.
Foldkozelben ezert vn mindig melegebb.
Foditottja is van: Langyos tavaszi este, derult, reggelre a fold annyi hot
sugaroz ki, hogy talajmenti fagy lesz, bar a levego lehet melegebb 2m
magassagban, ahol a szabvany szerint merni kell.

Lehet, hogy irtam mar, de elkepeszto homerséklet kulonbsegek vannak a
kornyezetunkben.
Pld. eszakon a tundran nyaron is csak nehany fokos a levego, es jeges az
eszaki a szel, de megmertem a zuzmoretegben 35 fok volt, ott mar nem fujta
szel es napsugarzas annyira megmelegitette. A sekely tavak meg kb 25
fokosak, de a totol nehany meterre mar csak 4 fok van hajnalban a fűben.

Udv.: Janos (a digitalis homeros :-)

> miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
> felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)

1. az allitas csak a troposzferara igaz (legalso 10-15 km) esetleg a
mezoszferara (kb 50-100 km között) bar utobbi az atlagember szamara elegge
elmeleti:)
2. roviden azert, mert a troposzfera a foldfelszin felol melegszik, hovezetes
utjan.

A troposzfera olyan suru, hogy dontoen vezetes utjan tud melegedni a felszin
felol. Lent a nyomas (suruseg) is nagyobb, ezert felfele haladva romlik a 
hovezetes is, ami alulrol folfele tovabbitana a hot. Parhuzamosan, folfele 
haladva IR-ben egyre atlatszobb lesz a legkor, igy sugarzassal tobb ho tud 
elszabadulni a vilagur fele. (vizgoz szinte nincs a troposzfera felett) 
Mindez egyutt okozza a negativ homersekleti gradienst (es vele instabilitast)
a troposzferaban, ami intenziven tud keveredni is.
Ez utobbi jelentosen hozzajarul a vezeteshez, csokkenti a gradiens nagysagat 
- de igy is minusz 50 fok korul van a tetejen.

Ahogy felfele nagyon lecsokken a suruseg, a hovezetes hatasa egyre kisebb 
lesz a sugarzashoz kepest. Van egy szint, ahol emiatt a gradiens is megfordul,
e folott van a sztratoszfera. Itt mar a Nap elnyelt UV-sugarzasanak melegito 
hatasa dominal a vezetes felett, igy felfele lesz melegebb, lefele hidegebb. 
Ez az eloszlas stabil allapot, minimalis a vertikalis atkeveredes. Ezert nem 
jo elszennyezni a sztratoszferat, es ezert tart evekig, amig az ide feldobott
vulkani por leulepszik.

Meg feljebb van a mezoszfera, itt megint negativ a homersekleti gradiens, es
eleg durvan, vagy 100 fokot zuhan. Bevallom, nem emlekszem miert van igy, reg
tanultam, es akkor sem volt trivialis:) Bejon a kepbe a molekulak/atomok/ionok 
szabad uthossza, hogy milyen atom/ion milyen sugarzast tud jol elnyelni/
kisugarozni, hogyan rekombinalodnak egymasba az ionok stb.. A sugarzasi 
energiamerlegek szamitanak, szelsosegesen fugg a homerseklet a Nap magassaga-
tol, polusok felett nyaron akar plusz Celsius is lehet, de minusz 100 ala is
hulhet. Persze, ez mar komoly vakuumnak szamit, hetkoznapi ertelemben nem
sok jelentese van e homersekleteknek.
(A legkor mukodeset talan ugy lehet a legegyszerubben leirni, ha homogennak es 
termikusan egyensulyban levonek tekintett infitezimalis retegekre felirjuk a
hovezetes es a sugarzas egyenleteit, aztan kiintegraljuk magassag szerint. 
Legalabbis igy tanultuk anno.)
Emlekeim szerint a mezoszfera fizikajat ismerjuk a legkevesbe, egy dolog az 
elmeletek, es egy masik, amit tenylegesen merni lehet - ami nem is olyan 
egyszeru: repulogephez, ballonhoz ez mar tul magas, muholdhoz tul alacsony,
bar a tetejen rovid elettartamu holdak mar tudnak keringeni.

Feljebb, a termoszfera megint felfele melegszik, kizarolag a Nap sugarzasatol,
eleg szelsosegesen fugg a homerseklet attol is, hogy eppen aktiv a Nap vagy sem
Naptevekenysegi maximum korul 1-2 ezer fok is lehet, minimumkor tizede. Itt 
mar egyre inkabb plazma van, a szelsoegesen ritka kozeg miatt makroszkopikus
szabad uthosszakkal, egyre kevesbe ervenyes a homerseklet klasszikus 
definicioja.

VAti

> trivialis, csak elejtettem fel: miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
> felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)
Mert a legkoron a hosugarzas oda-vissza siman atmegy: leginkabb a Fold
felszine melegiti kozvetlen hoatadassal, ill. utana ez a meleg levego
aramlik felfele es hul le a hideg legtomegekkel talalkozva (ezert kering
egyaltalan: ha fonn lenne a meleg, akkor stabil, mozdulatlan legkor lenne).
Ez addig igaz, amig elerunk addig a retegig, amelyik a kozmikus sugarzas
nagy reszet fogja fel: annak emiatt magas a homerseklete.