Csak csatlakozni szeretnek ahhoz a felteheto levelaradathoz, 
amely korrigalja azt az allitast, hogy a Mathematika foleg
numerikus szamitasokhoz valo. Tevedes, foleg analitikus,
szimbolikus szamitasokhoz talaltak ki. Numerikus feladatokra
is jo lehet, hogy lassu-e vagy nem, az feladattol fugg, nagyon jo
algoritmusokat hasznal, es neha a szamitasok 99%-a 'belul'
fut, azaz nem az interpreter dolgozik. De altalaban jobb, es egy
progrmba konnyebben beillesztheto numerikus konyvtari programokat 
hasznalni, pl. Numerical Recipes, es meg sok egyeb.

A REDUCE-rol nem tudom, hogy jobb-e, diff. egyenletek szimbolikus
megoldasara valoban leteznek a Mathematicanal jobb programok, ha
kell valakinek, megkerdezek valami helyi gurut, most nem jut eszembe,
mit emlegettek. 

Mire jo. Harom dologra lehet jo. 

1. Nem tudjuk az adott formulat, peldaul valami ritka indefinit integral, 
   amit ki kene keresni egy nagy konyvbol. 

2. Nem akarunk hibazni hosszadalmas, de egyszeru szamolasnal. Amit esetleg
   tobbszor is vegig akarunk csinalni apro modositasokkal.

3. A szamolas olyan bonyolult, hogy kezzel nincs eronk vegigcsinalni.

Sajnos a Mathematica az utobbinal fuccsol be a legsurubben, ugyanis 
nagysagrendekkel gyorsabb es butabb mint az ember, es a butasag miatt a
tagok szama tipikusan exponencialisan no a manipulaciok szamaval. Az 
egyszerusitesekhez szukseges ido meg valami kombinatorikus fuggvenye a 
tagok szamanak, azaz a futasido nagyon konnyen par masodpercrol par evmilliora
valtozhat (minosegi ugras ;-).

Vegulis az ember lepesrol lepesre iranyithatja a dolgokat: ez valoszinu
lassab mint kezzel szamolni, de megbizhatobb. A Mathematica nem csak
Fortran, de TeX, ASCII es sajat formatumaban is tudja produkalni az 
eredmenyeket. Es persze abrakat is csinal, ha nem is feltetlenul publikalhato 
minosegben (ha a standardnek szamito Mongo abrakhoz hasonlitom).

Gabor

Zsoter Andrasnak:
"A jelentes a jel hasznalati szabalya" en ugy tudom Bloomfieldtol ered.
Saussure konyvet en nem ajanlanam elso nyelveszeti olvasmanynak, igaz, hogy 
viszonylag konnyen emesztheto, es szerintem sem elavult (bar ezzel nem minden 
nyelvesz ertene egyet), de azert sok minden uj tema felvetodott azota ami meger 
egy miset. Melegen ajanlom Burling konyvet, ami meglepoen atfogo kepet ad a ma 
elo kerdesekrol, ugyanakkor meglepoen kozertheto es szorakoztato olvasmany.
(Emlekeztetoul: Robbins Burling. Patterns of Language: Structure, Variation, 
Change. 1992. Academic Press) 
Horvath Vera

Nemreg valaki erdeklodott Petofi S[andor] Janos nevu magyar
nyelvesz utan, mire tobben veltek latni valahol, Svedorszagtol
Nemetorszagon at Olaszorszagig (nem is szolva Barguzinrol). 

Orommel jelenthetem, hogy mindenkinek igaza van: Petofi mindenhol
ott volt/van (kiv. Barg.)


Petofi Sandor Janos (Miskolc, 1931. apr. 23.) nyelvesz. A
debreceni Tudomanyegyetemen matematika-fizika-abrazolo geometria
szakon vegzett. Tanar lett a debreceni zenei gimnaziumban. 1958
es 1962 kozott elvegezte a nemet nyelv es irodalom szakot is.
1961-tol a budapesti zenei gimnaziumban es a Balettintezetben
matematikat es fizikat tanitott. 1964 es 1969 kozott a MTA
Szamitastechnikai Kozpontjaban tudomanyos kutato. 1969-ben egy
stockholmi szakmai konferenciarol nem tert vissza. Ket evig
Svedorszagban elt. 1971-ben a goteborgi egyetemen altalanos
nyelveszetbol doktoralt, majd habilitalt. 1971-72-ben a konstanzi
egyetemen tudomanyos kutato. 1972-tol 1989-ig a bielefeldi
egyetem Nyelv es Irodalomtudomanyi Karan a jelentestan tanara.
Kozben 1974-76-ban a Kar dekanja volt. 1989-tol a kozep-
olaszorszagi Macerata egyetemen a nyelvfilozofia tanszekvezeto
egyetemi tanara. Fo kutatasi terulete a jelentestan, a
szovegelmelet, nyelvfolozofia, poetika. Szerkesztoje a Research
in text Theory cimu szovegelmeleti sorozatnak, tarsszerkesztoje
a Papiere zur Textlinguistik cimu sorozatnak. Magyar nyelvu
irasait a Magyar Muhelyben, az Irodalmi Ujsagban, az Uj
Latohatarban publikalta.
     F.M.: Transformationsgrammatiken und eine ko-textuelle
Texttheorie (1971); Semantics-Pragmatics Textology (1974); Vers
une theorie partielle du texte (1975).

... es hogy honnan lettem ennyire okos? Tegnap vettem egy
konyvet:

[ez itt a reklam helye...]

Borbandi Gyula (1992): Nyugati magyar irodalmi lexikon es
bibliografia. Hitel Lap-, Konyvkiado es Kereskedelmi KFT.,
Budapest, 826 p. terjeszti tobbek kozott a Puski Konyveshaz
(Budapest), Puski-Corvin (New York). ISBN nnn-nn-nnnn-2. Ara Bp-
en 1350 Ft + 6 % AFA.

Kazmer Miki

Kedves Tippelok!

Az elobb Petofi S.J. [nem jezsuita!] apropojan szerettem volna
kikeresni, hogy ki mit mondott/kerdezett rola nehany hete a TIPP-
ben. A gopher andrea.stanford.edu-n csak az 1 honapnal regebbi
szamok vannak meg (ma pl. #974-ig, azaz marcius 28-ig). Az ELTE
szamitogepen a news-ek kozott pedig ket hetre visszamenoleg. Hol
talalom meg a ket idopont kozotti lapszamokat?


Koszonettel

Kazmer Miki

Ui. A ludens.elte.hu-ra GUEST-kent bejelentkezve a NEWS-ben
allandoan olvashato 14-napi TIPP (elte.hix.tipp).

Kedves TIPPelok,

	Par nappal ezelott (majus 9.-en)  a 401-es SZALONban felvetettem azt a
kerdest, hogy inditsunk-e szamitogepes levelezo rovatot noknek is. Foleg
olyanok problemainak megbeszelesere gondoltam, akik ferjuket kulfoldi
kikuldetesebe kovetve kezdetben elszigetelten otthon elnek gyerekekkel vagy
anelkul (barataiktol tavol, a nyelvet esetleg meg nem is ismerve), de
persze masok is csatlakozhatnanak.

	Kivancsi voltam arra, van-e tomeges igeny erre (en nehany esetrol tudok)
es technikailag megszervezheto lenne-e a nemcsak a rovat inditasa, hanem 
levelek bekuldese es a rovat olvasasa is (hiszen nincs minden otthonban
szamitogep terminal).  Bar akkor eloszor bizonytalankodtam, hogy a TIPPre
vagy a SZALONba irjak-e, a SZALONt valasztottam, mert korabban voltak mar a
nok es ferfiak szerepvallalasairol eszmecserek a HIXen es szerettem volna
olyanok hozzaszolasat is hallani, akiket nem erint a tema kozvetlenul.

	Volt aki arra gondolt, hogy egy ilyen rovat a nok HIXtol valo tovabbi
elszigetelodeset okozna. A 405-os SZALONban (majus 14) probaltam
reszletesebben kifejteni, hogy egy ilyen rovat meginditasa szerintem inkabb
azt eredmenyezhetne, hogy a most meg aktivan nem szereplo es amugy is
szamszeru kisebbsegben levo noi HIX tagok ket lepesben, fokozatosan
csatlakozzanak a nagyobb nyilvanossaghoz: ha sajatos problemaik elvezetik
oket egy kulon rovathoz, akkor kesobb konnyebben figyelemmel kiserik majd a
HIX levelezest mas temakorben is.

	A masodik levelem megjelenese utan a SZALON moderatora javasolta, hogy a
TIPPben erdemesebb ezt a vitat folytatni, mar csak azert is mert irasom itt
tobb embert erhet el.  A SZALONt kezdetben  azert is reszesitettem elonyben
a TIPPel szemben, mert feltem, hogy itt a problemat  elvicceljuk.  Nos, ez,
bar ne'mi kesessel, de a SZALONban is bekovetkezett.

	Osszeallitottam egy hozzavetoleges "statisztikat" marcius 19.-en
kinyomtatott RADIR cimlistabol: 

Osszes cim:                            384    (nehany cim duplan szerepel,
ha az illeto nem torolte a korabbi cimet - probaltam ezt a szamolasnal
kiszurni, de nem biztos, hogy mindig sikerult)

Noi nev                                 52
Ferj az Egyeb rovatban                  13 

Ferfi-nev                              332
Feleseg az Egyeb rovatban               98

(Van nehany olyan par, ahol mind a noi mind a ferfi nev szerepel a
cimlistaban vagy azonos, vagy eltero email cimmel - ilyenkor a hazastars az
Egyeb rovatban megtalalhato. Ez meg egy ok arra, hogy nehany szemely a
"statisztikaban" duplan szerepel. Olyat is talaltam, hogy bar az Egyeb
rovatban emlites tortent arrol, hogy "vendeget szivesen latUNK", hazastars
nem szerepel.)

	A TIPPnek marcius 27.-en 823 megrendeloje volt.

	Kozben talaltam egy kis ismertetot; kerlek, olvassatok el Ti is:

"Imitating Human Conversation

	The challenge to computer programmers was to write software that could
fool human judges into thinking they were conversing with another person
rather than a computer. Last month, Joseph Weintraub of Thinking Software
in Woodside, N.Y. won the contest with a QUIRKY, WISECRACKING, OPINIONATED
program that meanders through a discussion of differences between men and
women. His entry fooled two of eight judges into believing it was a
person." (roviditett idezet, Science News, January 23, 1993, Vol. 143, No 4
- kiemeles tolem). 

	Azt tehat latjuk, hogy elcelodo megjegyzesekre egy jol elkeszitett
szamitogepes program is kepes. Most Toletek a TIPP hasabjain en inkabb azt
szeretnem hallani: lenne igazan szukseg ilyen rovatra, es meg tudnank
szervezni azt, hogy beinduljon (nem ferfiak eleve kizarasaval,
termeszetesen)? Ha a valasz mindket kerdesre igen, akkor a jovoben majd
kernem a segitsegeteket.
						-ggy

BOFOGESROL ERDEKLODOK!

Sokan kertek tolem informaciot bo~fo~ges u~gyben miota feltettem a TIPPben a ker
desemet ezugyben. Kerem turelemmel legyetek, ahogy egy ertelmes es kielegito
adathalmazt osszeszedek, mindenkinek kuldok valaszt. Addig is nagyon koszonom
a jokivansagokat. 
	
	udv. Reka.

A napszemUVEGgel nem is lenne baj, ha tenyleg uvegbol lenne. A baj
csak az, hogy legtobbszor muanyagbol csinaljak, akkor viszont kell
az UV szures.
En szimbolikus matematikara is a Mathematica-t ajanlanam. Azt hiszem
ebben is jobb pl. a REDUCEnal, bar ez utobbit nem nagyon ismerem.
---
U.I. Van valakinek a Volvo 400-as sorozatrol pozitiv/negativ tapasztalata,
vagy informacioja? Kosz.
Peter

Ha komolyabb ismeretekre vagyik valaki, akkor David Crystal, The Cambridge
Encyclopaedia of Language (Cambridge Univ. Press, cca. $25.00 paper) c.
munkajat ajanlom: minden benne van, amire a nyelvi jelensegek irant
erdeklodoknek szuksege lehet, de vigyazat: nem tan- vagy zsebkonyv!

Anekdotikus, bar tobbe-kevesbe megbizhato ismereteket sok konyvbol lehet
kapni, pl. Mario Pei, The Story of Language, vagy Peter Farb, The Language
Game (azt hiszem, ez a cime) c. konyvekbol.

A legkonnyebben emesztheto altalanos nyelveszeti bevezeto tankonyv (szerintem)
V. Fromkin and R. Rodman, An Introduction to Language (5th ed., Holt,
1992), de ebben mas mint angol nyelvu adat igen keves van.

Koszonet mindenkinek, aki szemelyesen vagy a TIPP-en valaszolt a
fuggveny-analizalo programmal kapcsolatos kerdesemre.

                 Rona-Tas Akos

Kedves Tobbnyelvu TIPP-elok!

Nagyon halas vagyok valaszaitokert.  Talan azzal kezdenem, hogy az en
esetemben, huszonhat evig legtobbnyire magyarul beszeltem (meg egy kicsit
oroszul) a masik huszonhat evig meg csak angolul - a masik ket nyelv
hasznalata nelkul.  Ket gyerekem meg, velem angolul anyjukkal meg franciaul
tarsalgott. Ebbol a furcsa csaladi jelensegbol szarmazott a tobbektol eredo
kivancsi kerdes, hogy milyen nyelven gondolkozunk?

Attol fuggetlenul, hogy eletem masodik feleben mindig angolul beszeltem,
valaszom automatikusan az volt, hogy egyik nyelven sem gondolkodunk.  A nyelv
csupan egy "vehicle" arra, hogy egymaskozott kifejezzuk gondolatainkat, de
magambazarkozva nincsen erre a "kozvetitore" szukseg.  Ha a Magyar Puszta
delibabjara gondolok, nem szukseges magyarra forditani annak szepseget,
jelleget es erzeseimet ahhoz, hogy gyermekkori elmenyeim felidezodjenek. Vagy
amikor Death Valley "mirage"-jat idezem emlekezetemben, nincsen arra szukseg,
hogy ezt magamban angolra leforditsam.  Az erzesek hasonlok, de nincs nyelvre
szuksegem ahhoz, hogy emlekezetemben egyiket vagy masikat felidezzem.  Csak
akkor szukseges a nyelv ha valakivel ezeket az gondolatokat meg akarom
osztani.  Erdekes talan a csecsemore is gondolni.  Nem tud nyelveken beszelni,
de tud gondolkodni! Nyelveket kesobb tanul de azelott is kitudja  gondolatait
(ha primitiven(?) is) fejezni.  

Ennek ellenere azonban ha Lermontov vagy mas kolto jut eszembe, akkor a tanult
nyelven idezem "bilejet parusz ogyinokij v tumanye morja golubom" mivel ezt
magolva tanultam nem valami koncepcioval.  Itt hatarozottan oroszul
gondolkodom attol fuggetlenul, hogy ezzel kapcsolatos erzeseim nyelvtelenek. 
Petofi, Kolcsey, Puskin vagy Lermontov az adott nyelven jutnak eszembe eppen
ugy mint a szamok.  De szorzasnal mar koncepcioval mukodik a gondolatmenet. 
Nem kell kimondanom, hogy "otszorotazhuszonot" vagy "fivebyfiveistwentyfive"
ez tul hosszadalmas.  E helyett a ket szam megjelenik elottem az eredmennyel.
Ugy mint a delibabokrol tartando beszamolo - ez teljesen tudatalatt tortenik a
nyelv csak arra szukseges, hogy ezt massal megoszthassam. 

Amikor amerikai vilagban morzet tanultam az adast gyorsan elsajatitottam tobb 
mint 30/40 percenkenti szoval, de venni az Istennek se tudtam tobb mint 10-el.
Elkeseredesemben es hosszu analizalas utan rajottem, hogy amikor peldaul a
"ti"-t hallottam akkor a magyar "i" betut akartam irni mivel az angol(?) "e"-t
hallottam.  Meg kellett tanitani magamat, hogy ne forditsak hanem tudatalatt
kontrolalt akcioval egyenesen irjam a hallott kodokat.  Amikor erre rajottem,
szinte pillanatok alatt le tudtam masolni a telegrafia morze kodjait majdnem
olyan sebesseggel mint ahogy adni tudok.  Talan ugyanebbol az okbol kifolyolag
- ugyanugy mint Pannon Jozsi irja - nekem is problemam van az angol betuzessel
attol fuggetlenul, hogy mamar jobban tudom magam irasban angolul kifejezni
mint akarmelyik masik altalam ismert nyelven.  

Mint fentebb emlitettem, oroszul sem beszeltem tobb mint huszonhat evig amikor
itt a kutatointezetben arra kertek, hogy egy orosz tudomanyos delegacionak
tolmacsoljak.  Velem is olyasvalami tortent mint Cser Ferivel.  Eloszor me`g
ment, ha nehezen is, de amikor vegre belejottem tobszor -az erdeklodok
csodalkozasara - (teljesen tudatalatt) magyarra forditottam az orosz szoveget.
Azt persze senki sem ertette.  Erdekes, hogy angolrol nem volt problema
oroszra forditani.

Eddig ketfajta velemeny volt TIPPen. Azok akik nyelveken gondolkoznak es azok
akik nem.  En nem tudom azt elkepzelni, hogy valaki tenyleg tobbnyire
nyelveken gondolkozzon - es kulonosen almodjon! - (nehany elobb emlitett
kivetellel) mivel ez nem termeszetes tudatalatti, hanem tanult folyamat amely
sok gyakorlattal tudatalatti folyamatta alakulhat de akkor is nagyon nehezkes
es hosszadalmas az eredeti(?) koncepcios gondolkodasmodhoz hasonlitva.

Udvozlettel: Nogradi Istvan

KEDVES NYELVESZKEDOK!

A nyelveszeti tudomanynak rengeteg alagazata van: anthropological 
linguistics, applied linguistics, historical linguistics, morphology, 
neurolinguistics, phonetics, phonology, pragmatics, psycholinguistics,
semantics, sociolinguistics, syntax. Ennel fova igen nehez egy (!) olyan 
konyvet ajanlani, amelyben minden benne van legalabb alap szinten.
	Egy nagyobb atfogo mu az Encyclopedia of Lingusitics, de ezt
nem igazan ajanlom kezdoknek. Egy masik, egyetemi tankonyv jellegu
kiadvany kezdoknek: Language Files (Ohio State University). Ez nagyon 
egyszeruen, vazlatokban vezeti be az olvasot a nyelveszet kulonbozo
alagazataiba, kimondott iskolai tankonyv formaban, feladatokkal ellatva.
Sajnos sok erdekes tema ki lett hagyva.
	A TIPP levelezesekre alapozva, kulonos tekintettel a ketnyelvusegre
vonatkozo megjegyzesekre es kerdesekre, a kovetkezo konyveket ajanlom:
	Life with Two Languages. An Introduction to Bilingualism. by 
Francois Grosjean. Ez egy laikusoknak is konnyen ertheto osszefoglalo 
jellegu munka tobbnyelvusegrol. 
	Psycholinguistics. An Introduction to the Psychology of Language.
by Donald J. Foss & David T. Hakes. Szinten osszefoglalo jellegu konyv.
	Ha valakit jobban erdekel a tema, ismet a KONYVTAR nevu intezmenyt 
ajanlom, kulonosen az egyetemi konyvtarakat. Nyelveszeti temaju muvekbol
olyan sok van, hogy altalaban egy kulon resz csak erre specializalodik.
Kompjuteres temakutatas is lehetseges a legtobb egyetemi konyvtarban, bar 
ez foleg szakirodalmi cikkekre vonatkozik. A REFERENCE reszt megint nagyon 
ajanlom altalanos ismerteto es osszefogalalo kiadasokra.

BILINGUALISM temarol:

	Mint nyelvesz es szinkrontolmacs (tobbek kozott), ez a tema engem 
mindig nagyon erdekelt. Egy-ket fontos tenyezo, mirol nem szabad 
megfeledkeznunk:
	Cselekedeteinket, beleertve a beszeddel kapcsolatos dolgokat, sok 
egymassal szorosan osszefuggo es egymast befolyasolo tenyezo befolyasolja. 
Pl. hol, mikor, kivel, milyen allapotban, milyen hangulatban, milyen
temarol, milyen cellal beszelunk, milyen egyedi tulajdonsagokkal 
rendelkezunk (pl., eletkor, muveltseg, nem, elet hatter). A sok tenyezo
harom nagyobb csoportba foglalhato ossze: 1/ biologiai (nem, eletkor, egyeb 
biologiaval kapcsolatos tulajdonsagok),  2/ tarsadalmi/kulturalis (iskolai 
hatter, etnikai hatter, vilagnezet, tanult szokasok es tradiciok, stb.), es
3/ helyzetre vonatkozo tenyezok, vagyis az adott beszlegetest/cselekedetet 
meghatarozo vagy befolyasolo tenyezok (pl., hely, ido, cel, resztvevok,
a kornyezet fizikai tulajdonsagai (pl. ketszemelyes sator vs. rock koncert),
stb.). (Ezekrol a tenyezokrol orakig lehetne irni, megprobaltam roviden 
osszefoglalni.)
	Ezek a tenyezok a ketnyelvuekkel nem kiveteleznek. Naluk olyan 
tenyezok is szerepet jatszanak peldaul, hogy milyen gyakran, milyen 
korulmenyek kozott, milyen temakorokben hasznaljak a ket nyelvet. Mert ugye
ismetles a tudas anyja (az aparol meg jogi vitak folynak). Pl. ha valaki egy
szakteruletet egy nyelven tanulmanyozott, akkor igen nehez az oda tartozo 
temakrol a masik nyelven beszelni, ertheto modon. Nyelvtudast, beleertve az
anyanyelvet, el lehet felejteni. Minel fiatalabb korban hagyja abba az 
emberke egy nyelv gyakorlasat, annal nagyobb a valoszinusege, hogy ahogy 
oregszik az egyed, egyre nagyobb nehezsegekkel tudja majd kifejezni magat 
azon a nyelven, kulonosen a nem gyakran hasznalt temakorokben. 
	Apropo, tudomanyos tanulmanyok szerint a beszed kozben  
altalaban az agy bal feltekejet hasznaljuk.
	
KETNYELVU GONDOLKODASROL -- SZEMELYI TAPASZTALAT.

	Szemelyi hattermenel, oktatasomnal es munkamnal fogva en minket 
nyelven (magyar/angol) konnyen gondolkozom. Nehany temaban angolul, mas 
temakban magyarul konnyebben forog az agyam (kulonosen szaktemakban) --
attol fuggoen, hogy mennyit beszeltem arrol a temarol az adott nyelven.
Angolul sokminden konnyebben megy, pusztan azert, mert azt gyakrabban 
hasznalom. Mindket nyelven karomkodok (helyzettol fuggoen) es mindket 
nyelven almodok. Almaim sokszor "nyelv nelkuliek", vagyis annak ellenere,
hogy az almaimban elofordulo egyedek sokszor kommunikalnak, nem igazan
tudom megallapitani, hogy milyen nyelven. Neha olyan egyedekrol is almodok, 
akik a valosagban nem is beszelik egymas nyelvet (es soha nem is 
talalkoztak), ennek ellenere az alomban kepesek egymassal kommunikalni --
anelkul, hogy a nyelvbeli kulonbsegrol egy hangyanyi gondolatom is lenne 
az almon belul. Szamokkal mindket nyelven dolgozom. Szamolni (osszeadni,
szorozni, stb.) konnyebb magyarul. Viszont szamokra, pl. telefonszamra 
emlekezni azon a nyelven konnyebb, amelyiken megtanultam az adott szamot
(pl. valakinek a cime, telefonja). Egyik nyelvrol a masikra ugrani altalaban
konnyu, mivel ez gyakorlat kerdese es az egyik munkambol (szinkrontolmacs)
kifolyolag nekem muszaj is beolajozottnak lennem ezugyben. Mindehhez az is
segit, hogy az egyik szakom nyelveszet volt, s ennel fogva eleg jartas 
vagyok a temaban (a tezisem nagy resze is egy ketnyelvuseggel kapcsolatos 
kutatasrol szolt). Raadasul kultur-anthropologiat, szociologiat, es 
pszichologiat is eleg alaposan tanulmanyoztam (ugynevezett interdisciplinary
szakos voltam, pont azert mert szerintem igy tobb szempontbol is tudom 
tanulmanyozni az emberi viselkedes es gondolkodas mikentjet es micsodait.)
	Ennyit errol. Ha valakit jobban erdekel a tema, irjon a cimemre, 
vagy a TIPPre. 

	

U.I.  Elnezest kerek levelem hosszusaga miatt azoktol, akiket nem erdekel a
nyelveszkedes. 

	Reka

U.U.I. OAF, BOOR, LOUT, GOON ugyben elfelejtettem megjegyezni azt, hogy 
nemcsak ertelmi, hanem hasznalati szempontbol is kozelebb allank ezek a 
szavak a magyar BUNKO szohoz, mivel mind az angol mind a magyar valtozat 
hasznalhato ugynevezett udvariasabb korulmenyek kozott is, nem ugy mint az 
ASSHOLE, amelynek hasznalata bizonyos korokben kimondottan BUNKOsagnak lenne 
itelve. (pl. a fonokom elott vagy mas tiszteletben tartott szemely
elott nem hasznalnam az ASSHOLE kifejezest; tarsadalmi szokasokat 
illetoen faragtlansagnak es durvasagnak szamitana, ha ezt a szot 
hasznalnam. Baratok kozott nem problema.) Viszont a fentebb emlitett angol 
szavaknak nincs ilyen jellegu konnotacioja (bocs a szakkifejezesert).

Hello,
Eleg sokan kerestek mostanaban Windows ala magyar billentyuzetet.
Felraktam egy drivert a SENDDOC-ba, winkbdhu.uue neven.
10k az egesz, nincs hozza setup, valahogy varazsolja be mindenki
maganak, akinek kell (pkzip 2.04-el van tomoritve).

Jozsi!
Nem tudom lehet ilyesmit a SENDDOC-ba tenni, ha nem akkor torold ki.

Zoltan

Valaki utkozben rendetlenkedik, es kicserelte (legalabbis errefele)
az ascii 94-et ascii 8-ra (sotet gyemant). Tehat nem jo a uuencode
file. Ha screen capturrel szereztem vissza a winkbdhu.uue-t, az meg
rosszabb volt. Bocs.
Ha megis kell valakinek, akkor elkuldom valami mas kodoloval.

Jozsi, mehet?

Zoltan

>       Subject: New position
> 
> 
> 
> Those of you who can speak French may be interested in the  
> following...
> 
> Andre Roberge
> Laurentian University
> =============================================================
> 
>      Les departements de physique et mathematiques de  
> l'Universite Laurentienne sollicitent des candidatures pour  
> un poste de duree limitee a deux ans au rang de professeur  
> adjoint commencant le 1er juillet 1993 ou au plus tard le 1er  
> septembre.  Ce poste est un poste conjoint et le (la)  
> candidat(e) choisi(e) enseignerait, en francais, dans les  
> deux departements.  Les candidats devront detenir un doctorat  
> soit en physique (de preference) ou soit en mathematiques. Le  
> bilinguisme (francais / anglais) serait un atout.  En  
> physique les domaines de recherche du departement sont la  
> physique de l'Observatoire de Neutrinos de Sudbury, la  
> physique medicale, la biophysique, l'optique et l'acoustique;  
> et en mathematiques les domaines sont la statistique, la   
> recherche operationelle, la theorie de l'informatique ou  
> l'analyse numerique.  La ville de Sudbury est un centre  
> regional de service pour le nord-est de l'Ontario et offre de  
> nombreuses activites culturelles et recreatives ainsi que la  
> possibilite de collaborer a la recherche dans le secteur des  
> ressources.  En conformite avec les exigences canadiennes      
> de l'immigration, la preference sera accordee aux citoyens  
> canadiens et aux residents permanents.  L'Universite  
> Laurentienne applique une politique d'equite dans l'emploi.   
> Ce poste est offert egalement aux femmes et aux hommes.  Ce  
> poste est sujet a l'approbation budgetaire.  L'annonce  
> restera en vigeur jusqu'au moment ou le poste sera comble.        
> Faire parvenir le plus tot possible un curriculum vitae et  
> les lettres de references de trois repondants a:
>           
> 
>                Prof. C.J. Virtue
>                Departement de physique et d'astronomie
>                Universite Laurentienne
>                Chemin du lac Ramsey
>                Sudbury, Ontario  P3E 2C6.
>       
> 
>      ou par courrier electronique a: 
>

Valahogy eljutott hozzam egy u.n. "nerd-test" szovege. A szerzoje,
e-mail cime szerint, egy CIS (Computer and Information Systems Dept.) tagja
(valoszinu diak), amely tanszekek elegge bla-bla dolgokat tanitanak altala-
ban (frusztralt es kinezett volt computer scientist-ek altal...). Szoval a
400 "tudomanyosan osszeallitott" kerdes elegge felboszitett (;-)) es a ko-
vetkezot valaszoltam:
______________

Dear Mr./Dr./Prof./Excellency/... "X",

        Thank you for the nerd-test. It seems to be somewhat redundant for me --
I am PROUD to be a nerd and, therefore, the test score is likely to be over
100%. (Additional reasons: I do not wear cowboy boots and hats, and despise
those who do; I have never seen a baseball/football/basketball match and do not
even know their rules; I never watch sitcoms or listen to country/Western/rock
music; etc.)

        I also take pride in competing with the Japanese in technology and edu-
cational activity, can spell and write proper sentences, do not own guns and
have never used any, never resort to double or triple negatives in a sentence,
do not try to work my way to a Ph.D. by writing nerd-tests, etc.

        I suspect, you are also a hidden nerd but trying to cover it up by
writing "refridgerator", etc.

        Yours humbly,

        Nicholas V. Findler

Akinek nincs kozvetlen Internet kapcsolata (azaz csak mailt tud
kuldeni/kapni, de nem tud pl. telnetelni, vagy a HIX gophert
hasznalni), annak esetleg erdemes megfontolnia az alabbit:

A Speedway nevu ceg ingyenes accountot ad mindenkinek, annak fejeben,
hogy az illeto az AT&T-n keresztul hivja oket (aki egyebkent is AT&T-t
hasznal, annak egyszeru, a tobbieknek 10288-at kell eletarcsazni).
A hivas ugyanannyiba kerul, mint barmely mas long-distance hivas,
a cegnek abbol van haszna, hogy az AT&T a nagyobb forgalom miatti haszon
egy reszet (2-3 cent/min) atadja nekik. Mas tarsasagon keresztul eppenezert
nem lehet a szamot hivni, foglaltat jelez. Ennyi elozetes utan itt van
az ismertetojuk.

Jozsi.

Ui.: Persze, aki sokat hasznalja az Internetet, annak erdemesebb mas modot
     talalnia, mert a sima telefonszamla is lehet sok idovel, de alkalmi
     telnetelgetesekre jo lehet (vegulis az account felallitasa nem kerul
     semmibe).

Ui.2.: A kotelezo AT&T hasznalat miatt azok, akiknek a szam helyi hivas
       lenne, nem tudjak ezt a lehetoseget hasznalni.

>From:  (Speedway Support)
Organization: Speedway Free Access (10288-1-503-520-2222)
To: >
Subject: Re: info

Here's what we're offering right now.  SLIP/PPP and a BBS coming soon.

If you would like a shell account on Speedway, please provide us with
the following information:
	
	Your real name.
	A permanent address.
	Date of birth.
	A telephone number where we can contact you to verify this 
	information and the hours that we may call.
	Three or more choices for a login name.  It must be between 
	three and eight characters and be all lower-case.
	An initial password, consisting of at least five characters and
	including a mixture of letters and numbers.  When you log on the 
	first time, please change it.
	Your name as you wish it to appear on the system.  You can
	change this later with the 'chfn' (CHange Full Name) command.

If you do not hear from us in the next few days, please try the login 
name(s) and password you provided, as we may have approved your account
based on other records.  Our number is 10288-1-503-520-2222.  All
modems are v.32bis 8N1.

Note that Speedway was established to enable more people to be
connected to the Internet and beyond.  Telnet access to our systems may
be restricted in the future, since the ability to telnet indicates that
you already have Internet access and we may need the resources to
instead help out people who have no connectivity at all.

If you would like to set up a UUCP account, send us the name of your
site.  If you don't already have a domain name you can use ours.  For
example, if your site's UUCP name is foobar, you would be
foobar.speedway.net, and people would send mail to
.  If you have your own registered domain name
and are currently getting your mail from another site, then we have to
arrange to change your nameserver record.  This takes about a week and
we can handle the paperwork for you.

If you would also like to receive a newsfeed, let us know what groups
you want to get and at about what time (Pacific Time) you expect to call 
in and receive news, so that we can batch it up just before you call.  This 
assumes that you have news software all up and running on your machine.

-- 
Support Operations (remote from our Tokyo office)
Speedway Free Access -- Dial 10288-1-503-520-2222 for info

Szerintebb a legszebb akvarium Bostonban van. Van egy magas uveghenger ami
kore csigalepcsot epitettek, igy kulonbozo melysegben (nyomasban) lehet
a kulonbozo halfajokat megcsodalni. Meg macskacapa is van. E mellett egy
csomo 'kozonseges' akvarium van a falakba epitve. Az egyikben egy
electric eal busul, amit idonkent egy kapcsolo segitsegevel kisuthetsz,
es ilyenkor egy lampa felvillan. Itt is van delfin es foka show. Ezen felul
Bostonbol kihajozhatsz a nyilt tengerre egy kis balna-nezobe (whale watching)
Egy jo napot szanjatok ra a programra. Masnap pedig elmehetsz a bostoni
tudomanytorteneti muzeumba - de errol maskor.

Szalai Gabor
(Ithaca, NY)

A latszattal ellentetben MINDEN ujsag elerheto a HIX Gopheren, csak
nem egy helyen. Az egy honapnal regebbi szamok a HIX Archivumban,
a fiatalabbak a Senddoc/Arch reszben vannak. Az egy honapos vagast
nem kell szoszerint evnni, jelenleg azt hiszem a hatar kozelebb
van a ket honaphoz, de az a lenyeg, hogy ahol vegeter az egyik,
pontosan ott kezdodik a masik.

Biztos nem hiszitek el, de ez direkt van igy szetvagva, mert
ugy gondoltam, hogy konnyebben kezelheto... :-)
Ha lesz egy kis idom, akkor majd osszerakom egybe az egeszet.

Jozsi. /HIX/

Jaratos valaki a hierarchical storage temakoreben?
Szeretnek nehany dolgot kerdezni.

Koszi,
Jozsi