Kedves Tudosok,

Vazul vetette fel, hogy tenyleg sos-e a para a tenger mellett, es,
hogy hogyan jut a so a levegobe, illetve, hogy miert nem sos (avagy
sos-e) az eso.
Itt, Delafrikaban ugy vettem eszre, hogy a meleg (atlag, telen-nyaron
+23C feletti) Indiai Ocean partjan erosen sos a para, nemcsak
kozvetlen a tengerparton, de me'g jocskan 3-4 kilometerrel beljebb
is. A kicsapodo so aztan meglatszik pl. az epuletek, kocsik ablakan,
meg a szemuveg hamar 'beparasodik'. Tovabba, a kocsik e tersegben
nagyon hamar rozsdasodnak. A sos paratartalmu videkeken sos vizet
turo novenyeket (u.n:halophil) is talalunk szep szammal.
Viszont, a hideg (atlag +12-15C) foku Atlanti Ocean partjan szinte
teljesen hianyzik es a sos para. Bar ott is parolog a tenger vize,
minden bizonnyal. Lehet, hogy ez azzal fugg ossze, hogy a melegebb
vizben egyszeruen tobb so oldodhat?
A so (pl. NaCl) persze nem marad ilyen formaban a felhokben, hanem
ionizalt formaban folytatja utjat, illetve mas mas vegyuleteket is
kepes ott alkotni.
Az iment kozoltek csupan szemelyes, szegenyes megfigyelesem alapjan
nyugszanak. Mivel erdekel engem is ez a tema, minden kiegeszito es
pontosabb otletet szivesen veszek.

Udvozlettel:       Istvan

Graham Hancock konyveben (Kutatas a Kezdetek es a Veg utan) olvastam:
"Mexikovaros egyetemetol delre, a fovarost Cuernavaca-val osszekoto fout 
kozeleben all egy lepcsos piramis. Az epitmenyt reszben feltartak a rajta 
levo lavareteg alol. Geologusokat hivtak a helyszinre, hogy segitsenek 
megallapitani a lava odakerulesenek idopontjat, akik tuzetes vizsgalatnak 
vetettek ala a kozetet. Mindenki meglepetesere arra a kovetkeztetesre 
jutottak, hogy a vulkani kitores, ami befedte a piramis harom oldalat (es 
a  kornyezo terseget 60 negyzetkilometeres teruleten) legalabb 7000 evvel 
ezelott tortent. Byron Cummings amerikai regesz azt allitotta, hogy a 
piramis mintegy 8500 esztendovel ezelott dolt romba."
Emlekeztetoul: a gizai Nagy Piramis i.e. 2600 korul epult.

Milyen pontossagu fizikai modszerekkel tudjuk manapsag megbecsulni egy 
kozet, vagy - ami meg izgalmasabb - egy abbol keszult epitmeny vagy szobor
korat?

GORDOS Laszlo >

A tengerparton nem tudom mitol sos, de azota tettem egy latogatast
egy un. Somadrin sobarlangban, amit 100% csalasnak hittem a kerdesem
feltevesekor. Namost egy ilyen sobarlangban jonehany muanyag edeny
van, amiben all a tomeny sooldat (nem csak NaCl, sok mas is). Nincs
hullamveres. A levegoben megis van so: egyreszt erezni az illatat,
masreszt mar nehany perc utan sos lett a szam szele (ereztem, amikor
megnyaltam). A muanyag edenyek peremen (es kulso oldalan is, lefele
egyre vekonyodva) nagyon mutatosan kikristalyosodva ott volt a so.

A sobarlang egyebkent egy bekasmegyeri, Jos utcai foldszinti lakas
nagyszobajaban volt. A szobaban ucsorgott egy nagypapa aki asztmas
unokajat hozta. Videomagnorol neztek a dizni-fele Micimackot. Az
ott ulo holgy szerint a videomagno a sobarlang indulasa, kb egy ev
ota megy napi nehany orat. A videomagnon, a szoba padlojan (PVC) es
mas berendezesi targyakon nem latszott a so kirakodas, meg ekkor is
gyanakodtam, hogy a muanyag edenyeket trukkosen feldiszitettek. Am
az akkor kert par liter sooldatot otthon egy muanyag lavorba raktuk,
es annak a feluleten is elkezdett kirakodni a so.

Mas kerdes, hogy a sos levegonek van-e kimutathato gyogyhatasa a
leguti betegsegekre (asztma, szenanatha stb).

Udv///Laci

Sziasztok Tudosok !

 irta TUDOMANY #386-ban

>Aki mar ismeri es van valamifele tapasztalata rola kerem
>irja meg, ha vannak elonyei akkor jo ha sokan tudunk rola, ha
>meg karos akkor fokent.
>Koszonettel
>Attilasz

En csak annyit tudok rola,hogy majd' egy eve isszuk -az egesz csalad- es
eddig semmi bajunk :-)
Ha valaki tobbet tud rola, es hajlando megirni en is kivancsian varom.

:-)    Gabi    (-:

Sziasztok !
Szerintem azert jo ha a vizet allni hagyjuk 1-2 napot locsolas elott, hogy a
levegoben levo bakteriumuk es a porban levo ionok feldusulhassanak benne.
A masik dolog, hogy a kazannak mert art a vizko ?
Reszben a csoveknek rontja a hoatadasi tenyezojet, reszben a cso
keresztmetszetenek csokkenesevel no a tapszivattyu teljesitmenyigenye,
harmadreszt a csoben kirakodo vizko a nem egyenletes kirakodas reven noveli a
korrozios hajlamot helyi galvanelemek letrehozasaval. Ezaltal a fal
elvekonyodasat elosegitve valoban noveli a robbanasveszelyt .

Udv :Sajtsc

Tobb szammal korabban kerdezte valaki, hogy mi a helyzet a magarokkal,
akiket nemreg egy magyar kutatocsoport is felkeresett.

A csoport egyik tagjaval sikerult talalkoznom a minap. Sajnos nincs
internet hozzaferese. Uzenete az volt, hogy a MAGAROK nem MAGYAROK.

-----------------
Meszaros Laci kerdezte a sos levego gyogyhatasat.
A parajdi nagy sobanya egyik plakatjan olvastam, hogy a banya levegoje 
EGYESEKNEL gyogyhatassal van a leguti megbetegedesekre. 
Ezek szerint a gyogyhatas nem minden esetben bizonyitott. 
Az ott toltott nehany ora alatt alaposan meg is faztam. :)

Korabban voltam ott sok evvel ezelott is egy influenza utani allapotban 
(kicsit kohecseltem). A banya huvos, sos levegoje megszunni nem akaro
kohogo rohamot valtott ki belolem. Ez addig tartott, mig rajottem, hogy
a zsebkendomon keresztul lelegezve a kohoges azonnal csillapodik.
Ha elvettem a zsebkendomet, a kohoges azonnal ujra kezdodott.
Ram kifejezetten karos volt a sos banyalevego.

Udvozlettel,
Attila

Jenes Barnabas  levelere..                         Igen,a tapasztalat a
valosagot mutatja  a tenyek   alapjan.   (Ne felejtsuk; mi a tudomany,a
tudomanyo meghatarozasa  alapjan)?????          Minek nevezne  a
"tudosok"  elkepzeleset/almait???

A vizko lerakodik a csovek belso falan, es beszukiti azokat. A kisebb
lyukon nagyobb nyomassal kell atpreselni a vizet. A nyomas meg addig
emelkedhet, amig valahol mashol fel nem reped a cso.

P.

Szia, Gyula! 

>   NEM RAZZA LE! Csak nem fejti ki elegge. 

Nincs egyedul. 

> Utazzunk egyutt azzal az ikerrel,
> aki gyorsulni fog. O azt latja, hogy egyre tavolodik a parja. Majd jon
> a gyorsulas pillanata. Tegyuk fel, hogy pillanatszeru a gyorsulas (vagy
> becsukja a szemet, vagy akarmi). Amikor vege a gyorsulasnak, akkor
> NEM OTT VAN A TESTVERE, AHOL VOLT, 

???

> elvegre a sebesseg a tavolsagokra is
> hatassal vann, nem csak az idore. O azt latja, hogy a testver hirtelen
> nagyon kozel van. 

Ugyanolyan tavolinak "latja". A lenyeg a "van" szo megvaltozott
jelenteseben rejlik. A jelenido trukkos dolog. Minel tavolabbra
alkalmazzuk, annal trukkosebb. Ugyanis nem egyetlen idopont, vagy esemeny,
hanem egy idointervallum, pontosabban az illeto dolog vilagvonalanak egy
szakasza. Annal hosszabb szakasza, minel messzebb van tolunk. De
mindenkeppen vegtelen sok esemeny. 

> Ez az, ami megbontja a szimmetriat, es ezert lenyeges
> a gyorsulas! 

Igy van. Az elvalas es a talalkozas kozott mindig az oregszik legtobbet,
aki kozben tehetetlenul sodrodott (egyenes vonalu egyenletes mozgast
vegzett). 
EZ az ikerparadoxon, jo lenne, ha mindenki megjegyezne! 

(Rohangalj sokat, es fiatal maradsz.)

> A nem gyorsulo testver a masik testver szerint hirtelen
> ugrik egy nagyot terben (*latszolag).

Nem annyira a terben, hanem az idoben. 

Valojaban nem a tavolsag valtozott meg, hanem a MOST fogalma. Ha a tekergo
iker valamilyen csoda folytan monitorozni tudna, hogy "most" (a sajat
ertelmezeseben most) epp mit csinal a masik, akkor azt latna, hogy
hirtelen megoregedett. 
Ellentmondas azert nincs, mert a most fogalma igen lotyogos, es csak nagy
eroltetes aran lehet _ne'mi_ ertelmet adni neki. Annyit is er*. 

Tavolsagrol eleve csak "ket _esemeny_ kozotti tavolsag" ertelemben tudunk
beszelni (es az is fugg a megfigyelotol). 
(Egy ember es egy esemeny kozotti tavolsagnak lehet ugyan ertelmet adni,
de jelen esetben csak zavar.) 
Marpedig nekunk eddig csak egy esemenyunk volt, t.i. az, hogy az utazo
iker visszafordul. Kerdes, hogy mi legyen a masik esemeny az otthonmaradt
iker eleteben, illetve vilagvonalan? 

1. A tizenkilencedik szuletesnapja, ami a _tavolodo_ iker szempontjabol
ugyanakkor tortenik, mint a visszafordulas? 
2. A huszadik szuletesnapja, ami az o (az otthon maradt iker)
szempontjabol ugyanakkor tortenik, mint a visszafordulas? 
3. A huszonegyedik szuletesnapja, ami a _kozeledo_ iker szempontjabol
tortenik ugyanakkor, mint a visszafordulas? 

Ez ugyanis harom kulonbozo esemeny. Es a huszonegy eves otthonmaradt iker
ugyanolyan tavolinak tunik az eppen visszafordult iker szamara, mint a
tizenkilens eves tunt a fordulo elott. 
(Azt elismerem, hogy a tizenkilenc eves tavolabb _volt_ a visszatero iker
rendszereben merve, ez vilagos.) 


* Ha akarom, a Tau Cetin elo unokahugom 20. szuletesnapjat megunnepelhetem
ma, a 19.-et holnap, a 18.-at pedig minden penteken es szerdan fel 5-tol
negyed 6-ig, mostantol kezdve egy evig. Es minden alkalommal tokeletes
lesz az idozites. Legalabbis mindegyik unnepleshez letezik olyan utazo
(inerciarendszer) akinek a szempontjabol igy van. 


Udv, 

Varga Joska

On Mon, 6 Apr 1998  wrote:

>Niels BOHR: Atomfizika es  megismeres, Gondolat Kiado, Bp.
>1984.  "Vita Einsteinnel az atomfizika ismeretelmeleti
>problemairol" 56. old.


Itt megjegyzendo, hogy egyreszt nem a relativitaselmeletrol van szo,
hanem a kvantummechanikarol, amiben pedig Einstein nem hitt, o is
gyartott paradoxon-t (EPR), de a vilag ugy gondolja, hogy ebben a
kerdesben Einstein-nek nincs igaza. Tehat atugrottunk egy egesz mas
teruletre. Szandekosan nem reagaltam eddig a fotonra, mert az
nagyon messzire vezet.


>   "Amikor 1930-ban a Solvay-konferencian Einsteinnel     uj-
>ra   talalkoztunk, vitaink egeszen dramai fordulatot     vet-
>tek.  ... Einstein felhozta, hogy ilyen ellenorzes     lehet-
>seges   volna, ha szamitasba vennenk a relativita    selmelet
>kovete   lmenyeit. Specialisan az energia es a to     meg ko-
>zotti al    talanos osszefugges, amelyet a hires    Einstein-
>fele   E =   mc^2   keplet fejez ki, lehetove t    eszi, hogy
>egy rendsze   r teljes energiajat egyszeru me     rlegelessel
>merjuk, es ig   y elvben ellenorizhetjuk, ho   gy milyen ener-
>giat vesz fel a   rendszer, amikor egy atom     i objektummal
>kolcsonhatasban a   ll. E celra alkalmas      elrendezeskent
>Einstein a 7. abran    vazolt keszuleket     javasolta. A ke-
>szulek egy dobozbol a   ll, a doboz eg    yik oldalan egy nyi-
>las van, amelyet egy to   lokaval le   het nyitni vagy elzarni.
>A tolokat a doboz belseje   ben el    helyezett oramu mozgatja.
>Ha a doboz kezdetben sugarz   ast     tartalmaz, es az ora ugy
>van beallitva, hogy a nyilas         egy adott idopontban igen
>rovid idore valik szabadda,eler        hetjuk, hogy egy foton
>tetszoleges pontossaggal is    mert     idopillanatban szokjon
>ki a nyilason. Nyilvan     valo tovabba,   hogy megmerve a do-
>boz sulyat a folyamat      elott es utan,     tetszoleges pon-
>tossaggal merhetjuk    a foton energiajat is      ..."
>
>  Itt ket, Nobel   -dijas fizikus ervelesenek egy     reszletet
>idezem, ahol     olyan jellegu merest targyalnak a ha   tarozat-
>lansagi elv   vel kapcsolatban, amely meresnek egyik re    szle-
>te kozel    all, majdnem azonos az altalam javasolt elvi     ki-
>serlet    tel. Termeszetesen mindket tudos, tisztaban volt az-
>zal,    hogy a kiserlet ilyen formaban kivitelezhetetlen. Megis
>al    kalmas volt egy problema eldontesere. A javasolt kiserlet
>azt a celt szolgalja, hogy a kimutassuk, elvileg vegezheto ilyen
>kiserlet anelkul,  hogy mas fizikai torvenyekkel ellentmondasba
>kerulnenk. Einstein eseteben pl. az elvi kiserlet azt mutatta,
>ha meg is talaljuk a megfelelo, gyakorlatban kivitelezheto
>osszeallitast, akkor sem lenne alkalmas a kivant cel eleresere.


Nem volt alkalmas a problema eldontesere. Egy gondolatkiserlettel
paradoxont gyartunk, amit ha fel tudunk, vagy nem tudunk feloldani,
az mutatja, hogy az elmeletben van-e ellentmondas, vagy nincs,
avagy hogy mik az elmelet korlatai. Milyen problemat DONTOTT el ?
Az, hogy nekem valami az eszembe jut, hogy van egy otletem, az
nem dont el az egadta veilagon semmit. Legfeljebb azt, hogy
az eszembe jutott valami. De a valos vilag nem feltetlenul az
ami agyamban van. Hiszen vilag csak egy van, emberi agy meg
hatmilliard, hat melyik a valos ?

Te most a Nobel-dijjal takarodzol, mint tekintellyel, de ez a ket
tekintely egymassal is vitaban all, hat melyik az igazi tekintely ?
Gratulalok, egyebkent, hogy most kvantummechanika lett a relativi-
taselmeletbol, holnap mi jon ? A szakacskonyv ?

Egy elmelet felepitesere alkalmas a deduktiv, spekulativ ut,
de az ellenorzeshez egy tenylegesen elvegzett kiserlet kell.
Az elmelet felallitasa es ellenorzese ket kulon teszta. Egyikuk sem
egy gondolatkiserletert kapta a Nobel-dijat.


>   Az 1800-as evek elejen egy Soldner nevu nemet geodeta,
>fizikus kiszamitotta, hogy a fenynek (mint korpuszkulanak)
>gorbe palyat kell leirnia a Nap mellett valo elhaladtaban. A
>kiserlet ugyan feledesbe  merult, mig valaki ugy fogalmazott,
>mar szazadunkban, hogy a nem sokat tettek a jelenseg
>kimutatasara. De ez egy kicsit elfogult velemeny, ugyanis csak
>evekkel kesobb fedeztek fel a fotografikus rogzitest, sok sok
>ev kellett hozza amig alkalmassa tettek ilyen celra is, tovabba
>a csillagaszati eszkozok jelentos fejlodese is szukseges volt,
>pedig ezek nelkul az ellenorzes lehetetlen. Vagyis egy elvi
>elorejelzes sokszor megelozi a merestechnikai lehetosegeket.
>Ilyen ugras-szeru  fejlodest hozott az atomora alkalmazasa stb.


Es rossz eredmeny is jott volna ki, ha korpuszkulakent josoljuk meg
a fenyelhajlast. Szerintem mar Newton is korpuszkulakent ertelmezte
a fenyt, sot (tevesen) meg a fenytorest is gravitacios effektusnak
kezelte. A fotonos kiserletrol a kvantummechanika allitja, hogy
gyakorlatilag kivitelezhetetlen, tehat Einstein tevedese (o sem 
tevedhetetlen), de Einstein nem a tevedeseiert, hanem a sikeres
joslataiert szeretjuk. Tekljesen spekulativ uton otlotte ki az
altalanos relativitaselmeletet, amiben a feny Nap melletti elhajlasat
reszben a feny "tomege", reszben a Nap altal okozott tergorbulet
okozza. Ez tehat elter az egyszeru klasszikuskorpuszkulajoslattol,
meghozza merheto mertekben. Napfogyatkozasnal le kell fenykepezni
a Nap koruli csillagokat, majd ugyanezt a teruletet akkor, amikor
a Nap nincs abban az iranyban es a ket fenykep osszehasonlitasabol,
ami merheto mertekben tert el egymastol hiban belul igazolodott
az altalanos relativitaselmelet. A hibarol nem tudom, mekkora volt.

>    Ezek a tapasztalatok amellett szolnak, annak ellenere, hogy
>megallapitasod teljesen jogos, -azt en sem vitattam-, hogy
>meresi modszereket akkor is fellehet vetni, ha az egy az egyben
>meg nem alkalmas a meres elvegzesere. A kiserleti fizikusok,
>mernokok, ha felkerest kapnanak a feladat megoldasara, biztos
>vagyok abban, hogy talalnanak megoldast, ugyanis a sulymeres
>mellett mas modszerek is alkalmasak az abszolut nyugalom
>allapotanak megallapitasara. Gondolok itt elsosorban az
>atomorara, amely szinte naprol napra tobbet tud a fejlesztesek
>kovetkezmenyekent. De lehetoseg van "merlegre tenni" a
>bolygokat es palyajukat csillagaszati vizsgalattal elemezni.

Parhuzamosan pont a bolygokat javasoltam, a kerdes, mit csinal egy elmelet
kiagyaloja, ha kiserleti fizikusok megmerik a merhetot, es kijon, ahogy
a bolygomozgasbol is, hogy az abszolut sebesseg okozta tomegvaltozas
nemletezo effektus. Ilyenkor el kell dobni az elmeletet, mint rossz
otletet. Rossz abbol a szempontbol, hogy nem a tenyleges vilagot irja
le. A fizika nem otletborze, ahol a talalekonysagot pontozobirak
pontozzak, hanem a valosag dont, kegyetlenul es partatlanul.

Nem tudom, hova akarsz kulyukadni, de az eddigi levlefolyamodbol valami
olyat lehet kiszurni, hogy mivel Einstein Nobel-dijat kapott a 
fotoeffektusert, ezert hulyeseg a relativitaselmelet, es neked igazad
van abban, hogy letezik abszolut ter es sebesseg. Vagy hogy neked
azert van ebben igazad, mert ez neked eszedbe jutott, es meg egy
kivitelezhetlen kiserletet is tudsz ezugyben javasolni. Azaz azert
van igazad, ugysem lehet az adott modon ellenorizni az igazad. A baj
az, hogy a bolygomozgas viszont cafol. De teged szerintem ez sem fog
zavarni.

HP

On Mon, 6 Apr 1998  wrote:

>  Par honapja volt itt szo arrol, hogy a tengerpart mellett sos a
>levego, es tobben irtak, hogy azert, mert a sos vizbol egy pici so is
>kiparolog. Elnezest, hogy csak most ut szoget a fejembe, es nem mar
>akkor, de ha igy van, akkor az eso miert nem sos? Ugy tudom, a felhok
>foleg a tengerviz parajabol valok. Talan mire ideernek, kipotyog
>beloluk a so? De akkor a tengerpart kozeleben meg sos esonek kellene
>esnie, es arrol azert csak tudnank mi is. Vagy esetleg a tengerparti
>sos levegot nem a szimpla parolgas okozza, hanem a hullamokkal
>felcsapodo es szetporlado cseppek? Tud valaki errol megbizhato,
>meresekkel alatamasztott velemenyt (pl. tengerviz kontrollalt
>parologtatasa stb.)?

Egyreszt azert is fontos a kozelges, mert a mechanikai felcsapodasok
tenyleges tengervizcsoppeket juttatnak a levegobe, de ha egyensulyi,
idealis allapotot feltetelezunk, azaz minden legyen nyugalomban, legyen
allando a homerseklet, legyen termodinamikai egyensuly, akkor is
kiderul, hogy a gravitacio is fontos eleme a kerdesnek.

Ha van egy gaz es homogen gravitacios ter, akkor a gaz nyomasa
exponencialisan valtozik a gravitacio iranyaban. Az exponencialis
fuggvenyben levo egyutthato az fugg a gazreszecske tomegetol, nagyobb
tomeg gyorsabb valtozashoz vezet. Gazkeverek eseten mindez kulonbozo
egyutthatokkal igaz, azt mondjuk, hogy az egyes komponensek parcialis
nyomasa mashogy fugg a helytol, ha magasabbra megyunk, akkor a nehezebb
komponens aranya csokken. A valosagban ilyen komponensek az
oxigenmolekulak, a nitrogenmolekulak, a natriumkloridmolekulak, a 
vizmolekulak azonkivul ilyennek tekinthetok az apro tengervizcseppek is.

Egy ezek alapjan az, hogy a vizmolekulak konnyebbek a natriumklorid-
molekulaknal, ezert ez utobbiak koncentracioja a magassaggal gyorsabban
csokken. De a teljes targyalashoz figyelembe kellene venni a felsorolt
molekulak egymassal valo kolcsonhatasi hajlandosagat. Mindezt
fenomenologikusan, de atfogoan a termodinamika es a statisztikus
fizika vizsgalja a halmazallapotvaltozasokkal, fazisdiagramokkal,
stb.

HP

"SZIA".
Szoktak irogatni, hogy en tagadom a finnugor elmeletet. Ismet csak azt
mondhatom, hogy engem nem az elmelet zavar /bar teny, hogy nem igazan
ertek vele egyett/, hanem az, hogy szentiraskent tanitjak. Valaki irta,
hogy a finn emberek a magyarokat rokonuknak tartjak. Persze, hisz ugy
oktatjak, hogy azok vagyunk. Csak az utobbi evekben a Finn Tudomanyos
Akademia /vagy mi.../, hogy a finnek nem finnugorok, igy, akikkel az
illeto talakozott, meg a regi modon tanulta, bar lehet, hogy egyelore meg
most is ugy tanitjak. Amugy el lehet azon gondolkodni, hogy, ha a finnek
nem tartoznal a finnugor csaladba, akkor a csaladot nem is finnugornak
kellene hivni. Eleve a nepessegcsaladok a legnagyobb tomegu neprol kapjak
a nevuket, es, ha finnugorok vagyunk /es ismetlem, en nem allitom, hogy
nem vagyunk azok, csak gondolom/, enyhen szolva "vezetunk". Kb 15 mill.
magyar van, 4 mill. finn, 1 mill. eszt, vogul es votjak osszesen 25 ezer,
de van olyan finnugor nyelv, amit a `70-es evek vege fele kb 20 ember
beszelt, de mar inkabb ok is az oroszt hasznaltak. Szoval, kiirhatnank egy
palyazatot, hogy mi legyen a neve a nyelvcsaladnak...   :-)
Most egy kicsit a baskiriai "atvaltozasunkrol irok. Azt, hogy mikor
mentunk Baskiriaba, nem tudjak, ahogy azt sem, hogy mikor jottunk el
onnan. A kovetkezo kerdes az, hogy voltunk-e ott egyeltelen, de ez utobbi
kerdest ne tegyuk fel, mert mar igy is kezd zavaros lenni a dolog. Arra.
hogy mikor es miert jottunk el, harom felteves van, ami annyit arul el a
dolgokrol, hogy senki se tud semmit, csak talalgat. A hivatalos elmelet
/mert a finnugor elkepzelesek kozt is van vita, csak az urali oshaza
tekinteteben 6 elmeletrol tudok, ezek kozul egyik sincs jobban
alatamasztva, mint a masik, megis csak egyet tanitanak, mintha csak az
lenne./ szerint ie. 500 es isz. 500 kozt bomlott fel az ugor kozosseg. Ez
1000 kemeny esztendo, amirol nem tudunk semmit. Az a lenyeg, hogy vegul
Baskiriaban bukkantunk fel, mint egy teljesen mas fajta nep. Nem tudni,
mikor es hogy kerultunk oda, miota voltunk ott. Az ugorok ugye voltak
valamilyenek, mi meg, mikor felbukkantunk, egy lovas nomad nep voltunk,
ami nem passzol az ugorokhoz, akik meg ez ido alatt szinte semmit sem
valtoztak. Annyira tipikus nomad nep  lettunk, hogy regeszeti hagyatekunk
nem kulonitketo el a hunoketol sem /az engem sorozatosan felreertoknek
uzenem, hogy nem gondoltam itt semmi olyanra, hogy barmifele modon
rokonaink lennenek a hunok, csupan az eletmod volt azonos/. A kultura
megvaltozasa azert is furcsa, mert az az ido nem a divatok kora volt,
plane nem a sztyeppei nepek koreben. Mivel nem volt allam, sot, a
vandorlasok miatt egy hely sem, amihez az adott nem kotni tudta volna
magat, a nepi tudat megorzesere csak a szokasok, hagyomanyok megtartasaval
volt lehetoseg. Raadasul a sztyeppei nepeknek a vallasa is olyan volt,
hogy tisztelni kell a halottakat, es az  o eletmosjuktol nem szabad
elterni. Persze, ez nem valosult meg tokeletesen, voltak apro valtozasok,
melyek idovel latvanyossa is lehettek, de ez egy teljes, mindenre kihato
valtozas volt /mar, amit felteteleznek, bar nem emlegetnek/, annyira, hogy
meg a temetesi szokasaink /marmint a pogany koriak/ a torok nepekevel
egyezik meg. Pl a torok nepekre jellemzoen a kardot a halottnak nem arra
az oldalara helyeztek, amelyiken eleteben hordta, mert, mivel a masik
vilag szerintuk pont a foldi ellenkezoje, tukorkepe, igy a kardot is csak
igy tudja hasznalni. /Erre nehogy valaki a mai, mohamedan torokokkel
jojjon!/. Hu, de se eleje se farka lett az irasom! Bocs mindenkitol. De
azert szerintem ki lehet hamozni a mondanivalomat...szerintem...:-)
A kovetkezo irasomban a finnugor elmelet kialakulasarol lesz szo.
udv: antigocsi

 [Hungary]:
>Pontosan nem tudom, hogy mibol van ez a tal, de azt tudom, hogy a normal
>micro csak a viztartalmu dolgokat kepes megmelegiteni. Tehat lehet, hogy a
>talnak ketretegu fala van ami kozott valamilyen viztartalmu anyag (akar
>zsele)van.
Hat bizony ez tevedes. A mikro minden olyan (tobbnyire polaros molekulaju)
anyagot kepes megmelegiteni, aminek az elnyelesi spektrumaban szamottevo a
szokasos 2400MHz-es osszetevo.
En probaltam par anyagot: a gumi egynemely fajtaja jol melegszik, masok
nem.
A nitro alapu festekek ugyanugy melegithetok, mint a viz.
Vannak olyan szilard anyagok is boven, amik melegszenek, pl. van olyan
tanyer itthon, ami nem mikroba lett tervezve, csak van benne valamilyen
anyag, ami elnyeli a sugarak energiajat. Nem viz! :)
--------
A szikrazas femeknel nem azert jon letre, mert a sarkoknal valami
osszegyulik a hullamokbol, hanem egyszeruen letrejohet olyan nyitott hurok
(akar ket helyen is nyitott), amiben hatalmas feszultseg indukalodik, es ez
at tud utni.

Az aranyszegelyu tanyerok szinten ilyen (de zart) hurkot alkotnak, es a
jokora aramtol elfroccsen egy-ket helyen a femszegely, utana meg lehet par
szikrazas, de mar hasznalhatoval valik. :)

Vekony femekben (pl alufolia) olyan eros orvenyaram lephet fel, hogy
elfroccsen a fem, es ha pl. margarin van belecsomagolva, akar ki is
gyulladhat. (szinten sajat tapasztalat) :)

Vastagabb femek, pl tanyarban hagyott evoeszkoz, befottes uveg femteteje,
nem okoz gondot. Ezek csak megvaltoztatjak belul a hullamkepet, ami amugy
is folyamatosan valtozik (az etel szemszogebol), mert vagy a melegitendo
targy forog, vagy egy forgo, femlapatokbol levo, ventillatoralaku szerkezet
van benne, ami mindig mashogy veri vissza a hullamokat.

hjozsi

(Elnezest azoktol, akiknek mar a konyokukon jon ki. :))) )

Varga Joska irta a tud.#376-ban ebben a temaban:

>Egyuttal fel is hivnam figyelmeteket egy ide tartozo aprosagra: Mint azt
>tobben tudjatok, a propeller egyik feladata, hogy _elore_hajtsa_ a
>jarmuvet. Legalabbis erre utal a neve, sot allitolag nehany egzotikus
>herkentyu, pl. repulogep, motorcsonak, stb. mukodesi elve is. Ezert
>remelhetoen nem tartjatok tulzott szorszalhasogatasnak, ha arra kerlek
>benneteket, hogy a vegso dontes meghozatala elott adjatok eselyt ennek a
>szokatlan uzemmodnak is, kizarolag a teljesseg kedveert! Biztos vagyok
>benne, hogy ezen ortoped eset kiertekelese legfeljebb nehany oras
>kesedelmet okoz majd a felkeszult, csavaros eszu (mondhatnam: legcsavaros
>eszu) megfejtok szamara, es akkor vegre nyugodt szivvel postazhatom a
>megerdemelt dijat!

A propelleres meghajtas eseten a szelmalom altal benyelt teljesitmenyt nem
a kerekekre (vagy egyeb allo dologhoz, pl vizhez kepesti hajtoegysegre)
viszem, hanem a levegore. Ettol modosul a dolog annyiban, hogy a hajtoerot
nem kell a sebessegkulonbsegek miatt annyira letranszformalni a hajtomuvel
(sebvaltoval).
(Korabban ezt a letranszformalast reszletesen taglaltam).

Az idealis szerkezet ugy nez ki, hogy surlodasmentesen halad akarmin
(talajon), es a szelbol nyert energiat egy propellerre viszi, ami hajtja
elore. 

Allitas: ez sem mehet a vele azonos iranyu szelnel gyorsabban.

Bizonyitas:

Mivel ez a szerkezet (amennyiben idealis, a talajhoz, vizhez
surlodasmentesen kotodik) kizarolag a szellel van viszonyban ero
szempontjabol, teljesen mindegy, hogy fuj-e a szel, vagy nem, csak a
relativ mozgassal kell torodni. Tehat redukalodik a dolog arra, hogy allo
szelben van a kiskocsi.

A szelnel gyorsabb haladas megfelel annak, hogy meglokom, es ettol megy
tovabb magatol. Ez nem lehetseges, mert kulonben megintcsak orokmozgo jon
letre.
Allni viszont tud, tehat ha a szel megis fuj, akkor elvileg azzal
egyutthaladni is tud. Tehat ez a korlat megintcsak: Vkocsi max = V szel.

Ez akkor is fenn kell, hogy alljon, ha akarmilyen modon helyezem el
egymashoz kepest a szelkereket, es a propellert. Tehat ha a propeller fujja
a szelkereket is, mert elol van, akkor is igy van, hisz nincs megkotes fent
erre.

Na persze annyiban lehet akar orokmozgo is a szerkezet, amennyiben egy
meglokott tomeg surlodasok hianyaban orokke mozgasban marad (egy
kepzeletbeli fold idealisan vizszintes felszine'n). Itt csak az kell ehhez,
hogy a szelkerek es a propeller teljesen egyforma erot fejtsen ki, azaz
mindkettonek 100% hatasfoka legyen (vagy ne letezzenek :) ) es pontosan
megfelelo surlodasmentes hajtomu legyen kozottuk.

De vegyunk csak egy olyan hajtomuvet, szelkereket, propellert, hogy a
propeller kepes legyen nagyobb ero kifejtesere, mint amit a szelkerek
felemeszt.
|Fp|>|Fs|
De a teljesitmenyek (100% hatasfok mellett) nem terhetnek el, tehat 
Pp = Ps  (Pp propeller telj, Ps szelkerek telj).
Emiatt ezek levegohoz kepesti sebessege V = P/F miatt 
Vp<Vs, 
tehat a propeller lassabban kepes csak fujni hatra a  levegot, mint ahogy
elolrol erkezik a szelkerekhez. Tehat ha szeliranyban a szelnel gyorsabb a
masina, mindig legtomeget kell neki gyorsitania, vagyis fekezni kepes csak
--> ellentmondasba keveredtunk, mert nem jon letre erre alkalmas attetelu
hajtomuvel hatrafele iranyulo ero.

Mivel a szerkezetre semmi megkotest nem tettem, ebbol kovetkezik, hogy
mindenfele oldaliranyu haladas sebessegenek a szeliranyu osszetevoje sem
lehet a szelnel nagyobb, kulonben lehetne konstrualni olyan jarmuvet,
aminek egy onallo kis resze van, ami oldaliranyban is mozog (cikk-cakkban),
es huzza magaval szeliranyban (annal gyorsabban) a surlodas- es
legellenallas-mentesen kozlekedo reszet. Ez sem megy allo levegoben
magatol, tehat ra is ervenyes a fenti allitas.

Ezzel a szeliranyban +/- 90 fokos tartomanyban kozlekedo jarmuvek
szeliranyu sebesseg-osszetevojenek a korlatjaul a szelsebesseg adodik.

hjozsi

A vizko hoszigetelo reteget kepez. Az edeny fala tulmelegszik.

Innentol nem tudom egeszen pontosan, de ugy gondolom, hogy az edeny fala 
deformalodik, a merev vizkoreteg megreped, a viz behatol a vizko es a 
tulmelegedett fal koze, goz fejlodik, erre a vizko megjobban 
eltavolodik, esetleg a fal is deformalodik, megtobb viz talalkozik a 
tulhevult fallal, stb. Es innen durranhat a rendszer.

Olah Sanyi

Engedjetek meg, hogy itt egy finn haverom altal meselt "sztorit" adjak 
tovabb, bar tudom, hogy ez nem a viccrovat:

A nagy kozos bandukolaskor egyszercsak elerkeztunk egy utelagazashoz, 
ahol ki volt irva: Magyarorszag delre, Finnorszag eszakra. Az okos, 
irastudo magyarok elmentek delre, hiszen ok tudtak, hogy ott egy 
kellemes klimaju haza varja oket, a tobbiek pedig eszaknak...

Bar ez kicsit degradaloan hangzik a finnekre nezve, de ez is mutatja, 
hogy a kozos eredet kerdese naluk is ismert. Korabban is talalkoztam egy 
finn csoporttal, ok is a rokonsagi viszonyrol beszeltek.

Es amikor a vonaton utaztunk (megfelelo hatterzaj mellett), csak a nyelv 
zenejere figyelve azzal szorakoztam, hogy elkepzeltem, hogy magyarul 
beszelnek. Egeszen jol ment, ilyen korulmenyek kozott hasonlo a 
hangzasa. Szamomra.
Szamukra meg az Operaban volt hasonlo az elmeny (nem olasz opera 
volt...).

Ennyit az amatorok hozzaszolasarol, tovabbra is erdeklodve olvasom a 
profik hozzaszolasait.

Olah Sanyi

Dátum: Mon, 6 Apr 1998 16:38:01 EDT,  hícsoport:
hun.lists.hix.tudomany: 

>Mondjatok multkor, hogy a nepi bolcsesseg helyesen tette, amikor
>megtiltotta, hogy a kazanba csapvizet toltsunk. Az vilagos, hogy az vizko
>art neki, de hogyan? Apam azt mondta, robbanasveszlyes lesz. Miert? Az
>egyetlen dolog akkor robban, ha a futoter es a viz/goz tartaly kozott
>atszakad a fal, es akkor elszall a muhely, mint a gyozelmi zaszlo. De:
>hogyan csokkenti a fal erosseget a vizko? -- G

Lerakodik a hoatado femcso/spiral/akarmi falara. Mivel eleg rossz a
hovezeto kepessege a kazan egestere es a kazan hojet elnyelni hivatott
viz kozti hoatadas is romlik. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a viz
kevesbe melegszik, a kazanban pedig melegebb lesz, tehat ugyanolyan
vizhomerseklet elerese tobbe kerul. Ez meg nem lenne nagy gond, de
ahogy szepen vastagodik a vizko reteg, pl. egyszercsak -mivel a
rugalmassaga eleg csekely- nem tud mar lepest tartani a kazan fem
falanak hotagulasaval es megreped. Ekkor hirtelen vizzel erintkezik az
ezideig vizkovel szepen bevont es hoszigetelt  kazan fala, aholis
rovid ido alatt sok goz keletkezik, ami megugraszthatja a nyomast..
Nagyobb baj viszont, hogyha a hirtelen relativ lehulestol megreped a
hoatado, vagy az egester fala. Es akkor bumm.


Udv

GZsolt
-----------------

email:

2: