Parszor mar MIND elhangzott, de nehany dolgot ismet le kell irnom,
nehogy valaki azt higgye, hogy a lenti idezetek igazak:

> A  MACRO-EVOLUCIO ,mas neven a biologiai-evoluci, egy allitolagos
> folyamat,amely alapjan az elolenyek bonyolultsaga folyamatosan
> novekszik, mely altal uj szervek  es tulajdonasagok  fejlodnek ki
> genetikai informaciok altal.
Nem kotelezo a bonyolultsagnak nonie. Az evolucio az alkalmazkodast
jelenti, amely lehet egyszerusodes is (ilyen letezik is).

> Macro-evolucio elkepzeleseken alapszik. Azon hogy  egy adott elo-leny a
> "termeszetes-kivalsztodas", vagy  "mutacio" alapjan ,mas  elo-lennye
> valhatna.
Igen, es erre tobb kiserleti bizonyitas is van, amelyek mar itt is
szerepeltek.

> Termesztes kivalsztodas nincsen. Az egy felrevezeto meghatarozas.
> Csupan az elolenyek "adoptacios" kepessegei alapjan sikereskedetnek.
> A leny, mely kepes adoptalni let-korulmenyeihez, az sikeresebb, es
> szaporodik. Mely nem kepes adoptalni, csokken szamaiban, majd ki-hal.
Igen, ez a termeszetes kivalasztodas lenyege. Mitol felrevezeto ez?
Az o genjei fognak elszaporodni, a tobbi megritkul, kesobb el is tunhet.

> Adoptacio nem hoz letre uj genetikai informaciokat, tehat az atalakulas
Valoban. Az uj informaciokat a mutacio hozza letre.
> mas lennye lehetetlen.
Jo kiindulas + hamis logikai lanc = hamis kovetkeztetes.
Nem mindenkinek erossege a logika.

> Macro-evolucio csupan a hiten velheto. A modon hogy "hidd el hogy
> ev-milokon at barmi lehetetlenseg is tortenhet." . Ami csak a hiten
A lehetetlen nem tortenhet meg. Aminek viszont az eselye 1 a 10 mrd-hoz
- TEHAT NEM NULLA - az 1000 mrd kiserletbol mar SZINTE BIZTOS, hogy meg
fog tortenni. Annak, hogy egy JO mutacionak mennyi az eselye,
kiszamithato (ha ismerjuk a gensorrend valtozasat es az altalanos
mutacios aranyt), de BIZTOS, hogy NEM NULLA. Szamolni - remelem -
mindenki tud itt.

> MICRO-EVOLUCIO, az a mesterseges ,tudatosan es celzatosan valo
> "tenyesztes" ,amivel egy faj-csaladon " belul  a 'keresztezett '  leny
> reszesedik a szuloik genetikai informacion. De UJ genetikai informaciok
> NEM jonnek letre.
Akkor hogyan magyarazod, hogy a genkeszletuk NEM egyezik meg? Igaz, a
kozvetlen leszarmazottaknal kicsi a kulonbseg, de ott van! Es nem all
vissza soha tobbe (pl. a kovetkezo mutacional) - max. kipusztul.

> magukra hagyva, hosszu ido utan vissza fejlodnek eredeiteikre.
Ilyen jelenseg letezik, de nem altalanos es a lenyeget nem erinti, es
leginkabb akkor fordul elo, ha az eredeti genek meg (recessziven)
megvannak az egyedben (pl. a masik kromoszomaban).
Irtam peldakat a modern buza kialakulasara, kromoszoma duplazodassal.
Arra sem jott erdemi valasz (valasz volt, csak nem errol szolt).

> keresztezett (hybridizalt) gabonakat ,gyakrabban es gyakrabban kellett
> ismet hybridizalni.
Marmint minel gyakrabban?
A hibridek ugye nem szaporodnak tovabb, igy minden alkalommal (evente)
ujra kell kesziteni oket (=hibridizalas).

Hahó,
 írta:
> Szogezzuk le a legalapvetobbeket azon. A  MACRO-EVOLUCIO ,mas neven a
> biologiai-evoluci, egy allitolagos folyamat,amely alapjan az
> elolenyek bonyolultsaga folyamatosan novekszik, mely altal uj szervek
> es tulajdonasagok  fejlodnek ki genetikai informaciok altal.
> Macro-evolucio minden kiserletek,megfigyelesek ,a kozet-foszilok
> hianyai,ugy mint a kozbe-eso, vagy atmeneti fajok hianayi bizonyitjak
>  valotlansagat.
Ellentmondok. Ez egy pongyola definíció lenne, ráadásul hamis is. Az
élölények bonyolultsága nem kell hogy növekedjen az adaptációjuk során
(ez az adaptáció nem az amire te gondolsz - lásd késöb), nem kell
folyamatosnak lennie, és nem jelenti feltétlenül új tulajdonságok
megjelenését sem. Pl a viziemlösöknek(cetek) pl. visszafejlödött a
medencecsontja, mert ahogy fejlödtek, nem volt szükség rá.
Ilyen jellegü kísérletet csinálni sok minden miatt gyakorlatilag
lehetetlen. A fosszíliák hiánya nem cáfolja az elvet, hanem az újabb és
újabb megtalált fosszíliák inkább alátámasztják azt.

> Macro-evolucio elkepzeleseken alapszik. Azon hogy  egy adott elo-leny
> a "termeszetes-kivalsztodas", vagy  "mutacio" alapjan ,mas
> elo-lennye valhatna.
Picit pongyola a megfogalmazás.
És mit értesz "más élölény" alatt.

> Termesztes kivalsztodas nincsen.
??? (valahonnan ismerös ez a fajta erös meggyözödés)

> Az egy felrevezeto meghatarozas. Csupan az elolenyek "adoptacios"
> kepessegei alapjan sikereskedetnek. A leny, mely kepes adoptalni
> let-korulmenyeihez, az sikeresebb, es szaporodik. Mely nem kepes
> adoptalni, csokken szamaiban, majd ki-hal. Adoptacio nem hoz letre uj
> genetikai informaciokat, tehat az atalakulas mas lennye lehetetlen.
Tehát te az egyed türöképességét (bearing? tolerance?) érted az
élőlények generációinak adaptációja alatt. Nem egy malomban örlünk.

> A Mutaciok  csupan  genetikai masolasi hibak.         Kutatok 1904
> ota kiserleteznek a mutaciokkal. Minden esetben a kiserleti lenyek
> elkorcsosulnak, let es szaporodas keptelenne valanak,  elpusztulnak.
Genetikai mutáció rengeteg féle van. A legdurvább behatások miatt
létrejövö DNS károsodások, amilyenekkel korábban kísérleteztek (pl. az
általad említett 1904-es dátum, amikor még nem is ismerték a DNS-t)
tényleg tönkretesz mindent. A normál körülmények között történö mutációk
többsége viszont semleges hatású. És vannak olyanok amik hasznosak.
Ráadásként megemlítendö, hogy mindez (káros, semleges, hasznos), csak
adott környezeti viszonyok közt értelmezhetö.

> Soha nem jott letere uj faj,leny mutacioval.
Ezt elmagyarázhatnád pár évente az influenza vírusoknak is.
A "faj" használatát hagyjuk meg a múzeumbeli növénygyüjtemények
rendezgetöinek. Pl. ott van értelme használni.

> Mutacio tortenik a szervezetben, az emberi leny eseten atlag
> 3/10000%-ban. Leg tobb fel nem ismerheto, vagy a DNA javito kepessege
>  vegzi a helyre allitast.
Vagy egyszerüen elvész az ivaros szaporodás generációi során. Csak a
szülöi genom fele kerül át az utódba. Ott ahol egy beállt stabil
egyedszám van, azaz az utódok csak pótolják a szülöket, ott egy-egy
mutáció statisztikailag számolható eséllyel vész el a generációk során.

> Macro-evolucio csupan a hiten velheto. A modon hogy "hidd el hogy
> ev-milokon at barmi lehetetlenseg is tortenhet." . Ami csak a hiten
> alapszik ,s nem megfogyeheto a termeszetben, sem  kiserletekkel,
> semmi adatokon  nem alapozhato De az mint a vallas, mely pl. elhiteti
> az ongyilkos bombazo merenyloket, hogy ha onmagukat felrobbantjak
> masok meggyilkolasa celjabol, nem fognak meghalni, hanem valahova a
> mennyekbe jutni.
Engem az arra utaló tények gyöztek meg. Ezek között vannak a
természetben megfigyelhetök, és vannak kisérletesek is.
De mivel öngyilkos merénylöhöz hasonlitottál a következöekben és sem
leszek PC. Eszembe is jutott miért volt olyan ismerös az adaptációt két
szóval elutasító meggyözödésed.

> MICRO-EVOLUCIO, az a mesterseges ,tudatosan es celzatosan valo
> "tenyesztes" ,amivel egy faj-csaladon " belul  a 'keresztezett '
> leny reszesedik a szuloik genetikai informacion. De UJ genetikai
> informaciok NEM jonnek letre. Azt az emberiseg evezredeken at
> gyakorolja ugy a noveny mint az allatokkal. Minden hazi-allatok  ,
> gabonak, zoldsegek ,gumolcsok ,stb. De azok sem valtak soha mas
> lenyekke / fajokka ,csupan az ohajtott kepssegeiket ,felszines
> valtozasaikat orokolve eldeiktol, mint Mendel kiserletei
> mathematikailag igazolt.           De ha a keresztezettek magukra
> hagyva, hosszu ido utan vissza fejlodnek eredeiteikre.
A Mikroevolúció altt mást értek, de ezt már megemlítették neked.
Viszont mikor egy "magárahagyott" hexaploid "nemes" gabona a
(gondolom)felesleges kromoszómáit kidobálva mint írod "visszafejlödik
eredetivé", akkor is az adaptációról szolgáltat bizonyítékokat. Elveszti
a felesleges tulajdonságait. Ez ráadásul belátható idö alatt megtörténhet.

> Lushenko es Michurin allitottak azt valotlannak.  Persze Stalint,
> Nikitat stb. konnyu volt ra beszelni arra. De amint hiteles
> biolugusok lehetoseget nyertek,Lushenko meg privat WC-jetol is
> megfosztotta valt.
Liszenkó és Micsurin ugyanúgy gondolkodtak mint te (na most tényleg
megkaptad!).
Nem tudtak a genetikáról, ezért nem volt fogalmuk az öröklödö mutációk
az utódok létrehozása és szelekció által létrejövö hosszútávú
adaptációról sem. Ök is úgy gondolták, mint te, hogy a növényeknek, csak
a "türöképességét" kell "megedzeni", ami eleve megvan nekik, és másnapra
vethetjük a búzát a fagyos tundrába.

üdv,
Gogy

(árvíztűrő tükörfúrógép)