Udv HANGosok!

Nemreg volt alkalmam meghallgatni egy par Mission 704-es hangfalat, es 
nagyon megtetszett a hangja. A 700-as sorozatot kozelebbrol megvizsgalva, 
arban es teljesitmenyben inkabb a 703-as esik kozelebb az 
elkepzelesemhez. Voltam a Hifi Barlangban ahol eppen nem volt (csak 705-os)
de volt/lesz/ki van arcimkezve, es eloszor 2-3 hetet mondtak, most meg 
mar karacsonyig semmi biztosat nem tudnak mondani arrol, hogy mikorra 
lesz. Ha valaki esetleg tudna Budapesten olyan boltot, ahol arulank 
703-ast, (es lehetoleg van is) akkor legyen szives irjon a cimemre. Halas 
lennek erte. Elore is kosz.

Tamas Kalman )

Udv hangmesterek!
Tud valaki javasolni nekem alacsony arfekvesu (x<100000), ellenben
kellemes hangu erolkodot?
Tudom, hogy a fel vilag ilyet szeretne, de csak van jozan, penztarcahoz
mert kompromisszum...
Elso korben katalogusbol a ProJect 7.1-et neztem ki (jo az ara), de meg
nem volt szerencsem meghallgatni.
Van valakinek szemelyes tapasztalata ezzel a tipussal?
Alapvetoen nem a teljesitmeny meg a tavvezerlo, hanem a hangja az
elsodleges szempont.
Koszi a tippeket.
(Ja, Tannoy M3+GaleXL315 melle, ha ez szamit.)
Istvan

Hello Zsolt!

vasárnap, 20 szeptember 1998, -kor írt üzenet:

HH> Nem tudom, hallott-e valaki a Logic Audio Platinum névre hallgató zenei
HH> sequencer programról... Sajnos találtam benne egy problémát, amit nem tudok

Mar hallottam rola... Mi a gond?
Esetleg ird meg a konkret problemad a MuSiCiaN >
cimre. Ott direkt a szamitogeps hangkeltessel foglalkozok tomorulnek.

Pa:Magic

> Felado : Szekeres Tamas irta:
HH>> Nekem nincsen hangzasvilagom. A zenenek van. Legyen olyan a
reprodukalt
HH> >hang minel inkabb, mint az eredeti eloadas.
>Az rendbevan, hogy mindenki az eredetit szeretne hallani, de!
>Mert egy de mindig van. ;-))
>Olyan keszulek nincs. Valakinek a rendszere nagyon husegesen adja
>vissza a felvetel teret, viszont nicsenek 'balnasziv' melyek.
>Kompromisszum.  Kinek mi a fontosabb.
>Pl.Nekem _kellenek_ azok a legmelyebb hangok, meg a rosszabb
>terlekepzes aran is.
Jol megelhetunk egymas mellett. Ezt a kerdest nem kell eldontenunk. En
csak a velemenyemet irtam. Te is. En had vedjem az enyemet. "Balnasziv"
melyeket en meg nem hallottam sem az operaban, sem a szimfonikus
zenekaroktol, sem itthon. Nem is hianyzik. A high fidelity mit is
jelent? Persze aki prodigyt
hallgat.....     "Balnasziv" melyeket sokkal olcsobb es konnyebb
csinalni, mint elethu muzsikat. Egyutt is megy a ketto. Eleg nagy villa
araert. Amirol Te beszelsz az nem hifi. Az a hipo. [high power]

HH>> Ezert vannak csodas specifikacioju, es emellett ronda hangu
HH>> borzalmak. Ez lenne a technikailag tokeletes? 8-o
>Igen! Technikalag tokeletes. Majd ha mutattok a mernokoknek( vagy a
>mernokok kiataljak maguktol) az altalad vazolt jelenseg meresere
>alkalmas modszert, es ezen a meresen megbukik valamelyik erosito,
>akkor mar nem nevezheto technikailag tokeletesnek.
>Amig viszont nincs ilyen 'idealis' meressorozat, addig igenis
>tokeletes az az erosito.
Tokeletes az ahol elvesznek, hallhatatlanna valnak egyes hangszerek?????
Pusztan azert tokeletes mert egy zenehallgatasra keszitett erosito
torzitatlanul tud szinuszjeleket erositeni, ami soha sem fordul elo a
zeneben? Igy gondolod? Hat egy fenet! Errol az jut eszembe, hogy
"elvileg" egy tonkrement, allo ora a legpontosabb ora a vilagon. Mert az
legalabb naponta ketszer egy pillanatra pontosan mutatja az idot. Ha
delben allt meg, akkor minden delben es ejfelkor halal pontos. Mig egy
akarmilyen jo atomora MINDIG csak kozelitoleg, nagyon kicsi, de kicsi
hibaval. Hogy az allo ora teljesen alkalmatlan az idomeresre, az ugye
nem szamit. Mint ahogyan az sem, ha egy erosito hangszereket tuntet el.

>Fuggetlenul a muszaki parametereitol, muszakilag jobb???

Hat mi mas uton-modon? Na ebben nem alkuszom. A hangatviteli eszkozok
feladata es celja a hang atvitele. Minel jobb, minel hubb atvitele. Es
nem egyes marketingcelu specifikaciok teljesitese. Amelyik elethubb, az
jobb. Fuggetlenul a speckojuktol. Es mivel muszaki termek, hat
muszakilag jobb. Mi mas okbol lenne jobb? Sokkal nehezebb is ilyent
kesziteni. Persze azert nehanyan ertunk hozza. Muszakilag is. A jo
erolkodo nem veletlenul sikeredett johangura. Olyanra terveztek, olyanra
keszitettek. A jo specifikaciojut meg jo specifikaciojura. Ez utobbi
sokkal, de sokkal konnyebb. Ha a specko lenne az ertekmero, hat akkor
nagyon konnyu dolgunk lenne. A boltok tele vannak ragyogo speckoju olcso
cuccokkal. Be is zarhatnanak ezt a vitaforumot. Minek itt szajtepni.
Menj be az elso vegyesboltba, es vegyel egy no name tajvani mini
hifitornyot. A speckoja kivalo! Mit akarunk? Kituno speckokat
olvasgatni, vagy zenet hallgatni?

HH>> A CD-LP vitahoz szandekosan nem szoltam hozza, mert diszno
provokacionak tartottam a felvetest.

>A fold is lapos, csak meg nincs bebizonyitva.
>Bocs. kicsit tuloztam, de felek vitaba keveredni veled. Nem azert,
>mert nem hiszek a sajat igazamban, hanem nembiztos, hogy el is tudom
>magyarazni. "Magyarazni? Magyarazni En is tudom. En erteni szeretnem!"

Minek erteni? [bar azt is lehet] Nem eleg hallani?
Itt is ugyanaz az effektus jatszik, mint a fenti temaban. Matematikailag
le lehet vezetni, hogy a hanglemez harmonikus torzitasa legalabb mekkora
egyes barazdaatmerokon. Na es? Ha egyszer _nem_ a harmonikus torzitas
merteke lenyeges a hangatvitel minosege szempontjabol. Nincs mit
magyarazni. Meg kell hallgatni. Olyan minosegu lancon, ami nem
degradalja annyira a hangot, hogy eltuntesse az LP folenyet. De
konyorgom, ha Neked minden kave egyforman jo, attol meg nem kellene a
kenyesebb izlesueket hulyenek tartani, mert azok erzik a kulonbseget
kozottuk.

> Felado : Korpas Zoltan irta:
>Remelem tud valaki segiteni abban, hogy van-e valami jo WEB lelohely,
>ahol elektroncsovek tipusairol, parametereirol stb. lehet infokat
>olvasni. Ha tudtok ilyenekrol, irjatok meg lecci!
Rengeteg van. Ird be egy jobb keresobe a tube datasheet, tube parameter
szavakat zsakszamra jonnek a valaszok.

> Felado :  [Belgium] irta:
>Kovary azt irja, hogy a CD-LP vita felveteset puszta provokacionak
>tartja, ezert nem reagalt ra. Ezt nem igazan ertem, ui. jo magam
>csak kb. HANG100-tol kovetem a fejlemenyeket, ezert ha korabban volt
>ilyen vita, nem tudhatok rola. Valoszinu, hogy masok is lehetnek igy vele.
>Szoval a tema nem hiszen, hogy unalmas lehet, legfeljebb orokzold...
>Az ilyen megjegyzes az atkos idok hangulatat idezi: a lesben allo
>osztalyellenseg allando jelenletere valo gyanakvast...,
>na de majd betomjuk a haborura uszito burzsoazia pofajat a mi bekeacelunkkal!
>(ez idezet volt valamelyik Menzel filmbol).

Ha ezerszer kitargyalt, ezerszer megcafolt, azonnal felismerheto
hazugsagot valaki ujra meg ujra bedob, akkor ne csodalkozzatok, ha nem
ugrunk ra. Nem vitatema. Tessek elfogadni, hogy tul sokan szeretik ahhoz
az LP hangot,
hogy legalabb meghallgassak a CDmelegek. Es akkor nem kell vitazni. Ha
meg valaki nem hallja a kulonbseget, mert "suket hozza" [ilyenek is
vannak szep szammal, nem szegyen] akkor tessek feltetelezni, hogy masok
hallasa talan erzekenyebb.

>Sokan hangoztatjak a csoves erolkodok folenyet a tranyosokkal szemben.
>En ezt keszseggel elhiszem, magam is hallottam mar nehanyszor csoves cuccot.
>De legutobb beszelgettem egy magat hozzaertonek mutato fazonnal az
>l'auditeurnel, es o azt mondta, hogy ez mar nem teljesen igaz manapsag, ui.
>jonnek fel az integralt erositok is, olyannyira, hogy peldanak okadek
>az uj Audio Analogue Puccini 149.000 Ft-ert mar kvazi high-endes csoves szinte
t
>kozeliti meg. Persze ez lehet eladoi-forgalmazoi reklamszoveg is...

No jo szoveg az a "kvazi". Meg a nem "teljesen".
Majd akkor szoljon, ha nem "kvazi". Es nem csak megkozeliti, hanem
eleri.
Egyebkent mit jelent ez a "kvazi megkozelites"? Mennyire kozeliti? Mar
lehet hallani, hogy ferfi, vagy no enekel? Vagy azt is fel lehet
ismerni, hogy ki?
Egyebkent az olcso kategoriakban tenyleg vannak jo tranyos erolkodok.
Amik jobbak a tobbi atlagos tranyosoknal. Mission Cyrus a kedvencem.
Talan ez a Puccini is jobb az atlagnal. De a csoves csucskeszulekeknek a
kozelukbe sem szagol. A sokezer dollaros Mark Levinsonok sem. Azokat
hallgattam. Egyszer. Eleg volt.

> Felado :  [Hungary] irta:
>En egyik ismerosomnel lattam regebben olyat, hogy a lemezjatszo bal felso
>sarkaban egy lemezjatszokarra hasonlito szerkezet volt, ami valamilyen
>folyadekot juttatott a lemez feluletere, 
Ez volt a Lencoclean.
Nagy baja, hogy ha egyszer ezzel hasznaltad a lemezt, akkor mar orokke
ezzel kell lejatszanod, mert anelkul zajos lesz. Megnagyobb baja, hogy
eltorzitja a hangot, agyoncsapja az elethuseget. Ne sajnald.

> Felado :  [Hungary] irta:
>Antiskating: amennyire en tudom, ez az ertek azt
>mondja meg, mennyire szoritja a kar a tut az egyik
>oldalon levo barazdaszelhez. Beallitani ugy
>kell(ene), hogy vesz az emberfia egy olyan lemezt,
>amin semmi sincs (tipikusan harom lemezoldalt
>megtolto muvek eseten maradhat a negyedik oldal
>uresen, bar eleg ritka), rateszi a tut, elinditja
>a lemez, es azt tapasztalja, hogy a tu, mivel a
>barazda nem kenyszeriti, elindul valamerre, vagy
>kifele, vagy befele. Ovatosnak kell persze lenni.
>Beallitva akkor van jol, ha a tu megall a lemez
>kozepe tajan, es nem indul onnan el semerre.

Nem. Ez csak egy elterjedt tevhit.
A skating nyomatek sima lemezen nem akkora, mint a barazdaban. Es meg
nagyobb a modulalt barazdaban. Sot fugg a barazda modulacio nagysagatol,
tehat ez is pillanatrol pillanatra valtozik zenehallgatas kozben. Es
fugg a barazdaatmerotol is. Ezert mas erteku a lemez szelen, elejen,
kozepen is. Csak atlagosan jo antiskating erteket allithatunk be. A
skatingnyomatek OKA a tu surlodasa. A tu alatt elfuto barazda a
surlodasi ero miatt "elorefele huzza" a kart. Mivel minden kar ivelt
vagy megtort, vagy legalabb a hangszedo van benne ferden befogva, ezert
ennek a barazdaerinto iranyu eronek a hatasvonala nem megy at a kar
forgaspontjan. Ezert surlodoero x erokar merteku nyomatek keletkezik,
ami a kart a lemez kozepenek iranyaban igyekszik elforgatni. Emiatt a tu
a belso barazdafalra sokkal nagyobb erovel fekszik fel, mint a kulsore.
Ennek megszuntetesere egy az _atlagos_
skatingnyomatekkal egyezo merteku, de ellentetes iranyu allando
nyomatekot alkalmazunk a karra. Ez az antiskatingnyomatek.
Tehat beallitasahoz NEM jo a sima lemezoldal. Mert ott sokkal kisebb
surlodo ero keletkezik, mint a modulalt barazdaban. Hibas eredmenyre
vezet.

>En az alapjan allitottam be, hogy a liftel valo leengedes alatt
>minel kevesebbet terjen el a fuggolegestol. Olyan 1,5 tajan van ez nalam.
Ez meg rosszabb. A karliften allo kar eseten nem keletkezik
skatingnyomatek. [hiszen nem huzza a forgo barazda elorefele a kart]
Csak az antiskating hat. Ez kifele forgatna a kart. Normalis esetben a
kar es a lift felfekvo feluletenek surlodasa, tapadasa ezt a mozgast nem
engedi meg, es a tu fuggolegesen sullyed. Ennek semmi koze a megfelelo
skating nyomatekhoz. Ha a tuerot nullara allitod, es a kar emiatt
nyugalomban lebegne az antiskating nyomatek azonnal kifele forgatja a
kart. Emiatt kell merleges vagy skalas tuero beallitas elott az
antiskatinget is nullara allitani. Kulonben a nyomatek lehuzza a
merlegrol a tut. Meg ki is torhet.

>Ennek a beallitasa a tobbi ertektol elteroen nem fugg a szedotol, csak
>a futomutol.
Mindentol fugg, csak a futomutol nem. 8-)
Meg a lemez fordulatszamatol is fugg elvben. 45-os fordulaton nagyobbat
kellene beallitani, de azzal senki sem torodik. De hatarozottan fugg a
tu geometriajatol, es attol, hogy nedvesen, vagy szarazon jatsszak le a
lemezt.  Pl. a regebbi Thorenseken negy eltero skala van elliptikus es
gombsuveg, nedves es szaraz ture.

>Szoval IMHO _nem_ a tunyomassal megegyezo ertekre kell allitani.
Merolemez hianyaban az az egyetlen jo modszer. Nem azt jelenti, hogy a
tunyomas [ami egyebkent valojaban ero] es az antiskating [ami valojaban
nyomatek] erteke azonos. Ero semmikeppen nem lehet azonos erteku egy
nyomatekkal. Azt jelenti, hogy az alkalmazott tuero szamszeru erteket
kell beallitani az antiskating skalan. [Ez a skala be szokott lenni
szamozva] A skatingnyomatekrol nem tudjuk, hogy mekkora, de a gyar
szerint atlagos esetben akkor megfelelo, ha a skalan a tuero
gramertekenekmegfelelo SZAMRA allitjuk a mutatot.

Udv, Peter.

Kedves Peter !

Anyukam nemigen hallgat LP-ket tehat nem kompetens allast foglalni ebben
a vitaban :-); viszont ha a szomszed volt felesegenek viselt dolgairol
van szo ...

Idezet Kovary Petertol :
A tu hegye par mikron meretu. Ez _allandoan_ kontaktusban van. Es le tud
jatszani tobbezer kilometer barazdat, mig enyhe kopas lesz rajta.
Mondjuk szerenyen tizezret. Tehat a lemez 10.000.000.000.000 azaz
tizbillioszor kevesbe van igenybe veve. Mint ahogyan a magnofej is elobb
kopik el, mint a hangszalag. A tu hallgatas kozben allandoan munkaban
van, egy lemeznek egy pontja meg altalaban evekig var arra a pillanatra,
hogy egy agyonpolirozott tu egy nanosecundum alatt atmenjen rajta.
Idezet vege.

A peldabeszedet termeszetesen ismerem, a(z altalam is igen nagyra
becsult) HiFi Magazin is hasonlokat irt, tehat a vitat akar be is
lehetne fejezni. 
Csakhogy egy kicsit santit a dolog. A barazdak az LP feluleten
folyamatosan hordozzak a zenei informaciót, tehat akkor tokeletes a
zenei lejatszas, ha minden reszlet egyforman tokeletes. Ugy is
mondhatnam, hogy minden _tetszolegesen kicsiny_ reszlet tokeletes. Azt
is mondhatnam, hogy minden egyes fodor a barazdaban tokeletes. 
Nyilvanvalo, hogy ha egy-egy fodor (aki nem a Zoli) evekig var arra,
hogy atmenjen rajta a tu, akkor szo sincs minosegromlasrol es persze
arrol sem, hogy tobezerszer le legyen jatszva (mert ez ugye tobbezer ev
alatt lenne lehetseges). Viszont ha azon a reszleten tobbezerszer atmegy
a tu, akkor az bizony megviselt lesz, tehat meghallatszik a hangjan. Pl.
a magnoszalagok eseteben IMHO nehany szaz lejatszas mar erosen
meghallatszik a felvetel minosegen (a fejet meg cserelni kell, ez
evidens). Tehat a magnoszalag _IS_ kopik, meg az LP _IS_ kopik, nemcsak
a magnofej, meg a tu.

Egyebkent a HiFi Magazin sem volt meggyozodve arrol, hogy a lemezei
tokeletes allapotban maradnak-e a folyamatos nyuzas soran, ezt
egyszer-ketszer le is irtak. Ha pedig Nekik ketelyeik voltak, akkor az
mar jelentett valamit.

Velemenyem szerint mar csak azert sem itelheto meg a dolog egzaktul a
hallgato reszerol, mert normalis hasznalat soran tobbezer lejatszaz tobb
ev alatt megy vegbe, ennyi ido utan pedig mar enyhen szolva is
megbizhatatlan az akusztikus memoria (es itt kezdtem sertegetni az
audiofuleket, amiert elnezest kerek). Az A-B teszthez meg kellene ket
egyforma uj lemez, amelyek kozul az egyiket ellenorzott korulmenyek
kozott 1-2 ezerszer lejatszunk. Ha meger ennyit a vita es valaki be tud
szallni egy legalabb kozepes allapotban levo automata lemezjatszoval
(1-2 ezerszer le kell jatszani egy lemezt), akkor en beszallok a tesztbe
egy Ortofon 320U hangszedovel.

Ha van valakinek hozzafuznivaloja, akkor irjon !


-- 
Udvozlettel :
                       Kadlec Istvan

It's nice to be important, but it's more important to be nice !

Hallo hallo !
Tegnap vettem egy gramofont egy svajci hatalmas
regisegpiacon, ahol jatszani voltunk hivatalosak.
Erdekes, hogy az orosz gyartmanyuakert sokkal
tobbet kertek, mint a SWISSMADE feliratosokert.
Persze, az olcsobbak igy egyebkent is komolyabban
erdekeltek. Vegul egy tolcser nelkuli aprobb darabot
vettem meg, mert sok tut es lemezeket is adtak hozza.
Raadasul a lemezeken regi svajci nepzene van. A legtobb
enekes es jodlis anyag. Erdekes, hogy kihallani a hangokbol
az eloadok termeszethez valo kozelseget, a kicsattano joked-
vet es az oromot. Nem tokolodtek a mind ujabb midiprogramok
megismeresevel. Enekuket gondolom szaz ev mulva is joerzessel
meg lehet hallgatni. Kulonben "szep" a kozepfrekis atvitele a
cuccnak.
Hatha van a listan olyan fiatalabb olvaso, aki nem ismeri a
gramofon mukodesi elvet.   Ime:      Ez egy olyan lemez-
jatszo, ami kizarolag mechanikai torvenyszerusegeket 
kihasznalva mukodik, tehat ninsc szuksege aramra.
A lemezjatszas elott a tanyert forgato mechanikat
fel kell huzni egy kurbli segitsegevel, mint a vekkerorat.
A gramofon lenyege a tu kornyeken keresendo. Szoval egy
kb 8 centi atmeroju harom centi vastag dobozkaba epitett
femmembranhoz csatlakozik a tu. A doboz hatuljan, a membran 
mogott van egy kisujjnyi vastagsagu lyuk, amibol kiindul egy
egyre tagulo cso. Ez a "lemezjatszo" karja. A kar, a tovenel egy
szinten belul ures gombcsukloszeru dologgal csatlakozik az
egesz alkotmany dobozahoz. A doboz belsejet is ugy kepzik ki,
hogy a csobol beerkezo hangrezgesek egyre szelesebb uton
haladjanak. Tehat a tutol kezdve a dobozon talalhato kb 6x15
centis lyukig az egesz rendszer egyetlen tolcsernek foghato fel.
A lemez tehat 78-as sebesseggel forog. Ratesszuk a kart a
membranos dobozkaval meg a tuvel, ami egyutt kb 100 gramm,
es maris hallgathato a lemez. Tut altalaban minden otodik lemez
utan cserelni kell. Egy tu hossza kb 2 centi, a befogasi vastagsaga
pedik kb 1,5 mm. Aki szeretne ilyet, az Ecserin kaphato.
Udv, Agoston

Hello...

Otleteket szeretnek kerni Toletek kazettak soxorositasara. 
Teljesen jogtiszta dolog. Kezdo zenekarrol van szo.
A forrast mondjuk CD-n tudjak adni. Ha jol tudom kb. 300 db 
kellene. A dolog surgos (legalabbis a mostani valasz),
ezert ha lehet ne csak a HIX-en reagaljatok, hanem irjatok 
nekem is:
	

Koszonettel:	SABAT.

Sziasztok!

Kovary Peter ) irta a HANG.0198..980920-ban:

Ezt meg en:
>> A sablonnal a kozepso barazdakra erintolegesen tudnad
>> beallitani.

> Ne csinaljatok!
> Nem a kozepso barazdanal kell beallitani az erintolegesseget.
> Hanem ket helyen. Valahol az elso negyede utan, es az utolso negyede
> elott. A pontos erteket nem tudom, a sablonomat epp kolcsonadtam egy
> baratomnak. Ha visszahozza [par nap mulva] majd a millimeterre pontos
> erteket is megirom.

Igazad lehet... A NAD-hoz adott sablonon is kb. ezeken a helyeken volt
jelolve a beallitasi pont. Meg igy optimalis az egesz feluletre az
erintolegesseg.
(Meg jo, hogy van egy tangencialis karu Sharpom is...)

>> Nem tudtok olcsobb VPI-ost? Esetleg nagytetelben (tucat folott)?

> Ez nagy tetel? A semminel persze jobb ez is, egyszer minden lemezzel meg
> kellene csinalni, de az az igazi, ha minden [na jo, minden harmadik]
> lejatszas elott lenne a mosas. Az uj belso lemezborito [csak nem raknad
> vissza a koszba?] itthon asszem 40 forint, mar ez is megemeli az arat.
> Nyolcvan-szaz forint sok? Gondold magad a vallalkozo helyzetebe.

Belatom belolem nem lehet megelni... :) De a 2-300 ft-os lemezeimet nem
szivesen mosatnam 100 forintokert meg 3 lejatszasonkent sem. ~1200 darabrol
van szo! Meg igazan koszos .and. ertekes viszonylag keves van koztuk.
(Lencosba meg nem fotottam bele.) Ami meg mar karcos (sajna van ilyen is,
tudom: kuka), azt hiaba mosogatom. De aprankent (tucatonkent) esetleg...
A Concertoban meg 60 Ft? Azt mondjak nem az "igazi" (VPI), mert kezzel
teriti a lottyot. Az "igaziert" elkernek egy szazast is... A Newportban 80?

> A tuero es az antiskating beallitasrol:
> A Pennaek felhivtak a Nottingham Audiot, hogy mennyi a javasolt tuero a
> lemezjatszopikapjukhoz. A tulaj visszakerdezett: maguk highend
> kereskedok? 8-))
> Szoval fulre kell beallitani! [modja a mernok]
> A gyari adatok tobbnyire tol-ig ertekek. Fugg az alkalmazott kartol,
> lemezjatszotol. Ha meg nincs is gyari adat, akkor meg plane. Kiindulsz
> egy sacc, mondjuk 1 g. tuerobol a hozzavalo antiskating nyomatekbol.
> Felteszel egy merolemezt, annak is az egyre nagyobb amplidudoju azonos
> frekvenciaju barazdait. Az egyre nagyobb barazdaamplitudok egyikenel a
> tu mar nem kepes kovetni a barazdat, meg-meg reccsen valamelyik vagy
> mindket oldal.

Kosz a kiegeszitest. Mar csak egy merolemez kellene...

> Az antiskatinget ugy kell beallitani, hogy mindket oldal egyszerre, egy
> azonos barazdaamplitudonal kezdjen recsegni. A tuerot meg ugy, hogy ez
> egy az adott pikaptol elvarhato ertek legyen. Jo pikapnal 80um, hiresen
> engedekenynel 100, atlaghifinel 60. Persze gyenge hangszedonel nem kell
> a cantilevert kitorni azzal, hogy ket es fel-harom gram fole mesz. Aztan
> az eredmenyt zenen is le kell ellenorizni. Inkabb legyen a tuero egy
> kicsit
> nagyobb, de semmi sem koptatja  jobban a lemezt es a tut annal, ha az
> gyakran el-el hagyja a barazdafalakat, es osszevissza verodik kozottuk.

Az MC-k - foleg a "nagyobbak" - nem az engedekenysegukrol hiresek.
En rahagyatkoztam a NAD listajara. Az X3-nak 1,5 g kellett. Balint, a
Lencot sajnos nem talaltam meg benne. Viszont van ketfele Linn Asak
es Koetsu Rosewood pontos (nem tol-ig) ertekekkel!
Ezt a szerenytelenseget... :)

Szucs Robi ) irta a HANG.0198..980920-ban:

Ezt meg en:
>> A kartamasz alatt a rugos antiskating allitotarcsaja van.
>> Ezt elvileg a tunyomassal azonos ertekte kene allitani.

> Nekem is NAD-om van, Goldring Eroica H szedovel,
> ami egy nagysagrenddel dragabb, mint a futomu, de
> nem bantam meg.

Igen a Denonnal en is igy fogok jarni. Igaz csak 70 GBP az
Eroica meg 110, de itthon 16 900 illetve 40 000.

> Antiskating: (...) Beallitani ugy
> kell(ene), hogy vesz az emberfia egy olyan lemezt,
> amin semmi sincs (tipikusan harom lemezoldalt
> megtolto muvek eseten maradhat a negyedik oldal
> uresen, bar eleg ritka), rateszi a tut, elinditja
> a lemez, es azt tapasztalja, hogy a tu, mivel a
> barazda nem kenyszeriti, elindul valamerre, vagy
> kifele, vagy befele. Ovatosnak kell persze lenni.
> Beallitva akkor van jol, ha a tu megall a lemez
> kozepe tajan, es nem indul onnan el semerre. Bator
> emberek az uvegtanyerra tett tuvel is be merik
> allitani. En nem vagyok bator :-). En az alapjan
> allitottam be, hogy a liftel valo leengedes alatt
> minel kevesebbet terjen el a fuggolegestol. Olyan
> 1,5 tajan van ez nalam. Ennek a beallitasa a tobbi
> ertektol elteroen nem fugg a szedotol, csak a
> futomutol.

Kosz a pontos leirast, de nekem se ures lemezem
(meg CD-R se), se uvegtanyerom nincs.
Neked van az utobbi? Anno irtak a HFM-ben rola.
En is kiproszalnam alkalomadtan... Mukodik meg a
Kiraly utcai uveges?

> Szoval IMHO _nem_ a tunyomassal megegyezo ertekre
> kell allitani.

Lehet... De a gumitanyerral megse erdemes kiserletezni. :)

>> Az _urge_ jol teszi, ha a feher _pockot_ eloiras szerint allitja. :)
>> Magyarul ez is ama listan szerepel. Amugy a karrezonancia
>> csillapitasara szolgal. Volt hozza csomagolva harom kulonbozo
>> hosszusagu hernyocsavar. Talan nincs nagy jelentosege.

> De van, ki lehet probalni. Ha elallitod, semmi baj
> nem tortenhet, csak maskepp fog szolni. Fulre is
> be lehet allitani, ha nincs meg a gyari ertek,
> csak sok maceraval jar (felteve persze, hogy a sok
> meghallgatast maceranak tekintjuk).

Igaz lehet... Ezzel talan erdemes kiserletezni! Bar a HFM - ha
jol emlekszem - mindig ama bizonyos eloiras szerint allitotta es
nem tulajdonitottak neki kulonos jelentoseget. Csodalkozom rajta.

Van meg egy allitgathato parameter: a szilikonolajba merulo
csap. Annak a "merulesevel" is valamilyen (dinamikus?)
karrezonancia-csillapitast lehet szabalyozni.
Ez lassan mar olyan bonyolult lesz, mint a Linn Axis. :)
Mondjak is: merklin-jatek felnotteknek...

Bata Gábor
mailto: 
(ékezet is érkezhet)

Sziasztok!

Kovary irta:
>Felteszel egy merolemezt

Es ilyet honnan vegyek? Mennyi az ara?

--
Minden jot:
Redei Balint
E-mail: 

A tranzisztoros kontra csoves erosito vitajaba ugy erzem Kovary Peternek
sikerult igazábol beletenyerelnie. A csoves /hangfrekvencias/ erosito
hivekent magam is megkuszkodtem, hogy muszaki magyarazatot talaljak arra
amit hallok.

Meg mielott azon kezdetek vitazni, hogy melyik torzitasi ertek a jobb az
1 % /!/, 0.1 %, amiertisne 0.01 % szuksegesnek erzem leszogezni, hogy
alapvetoen ketfajta torzitas letezik. Az egyik a statikus jellegu
torzitas, a masik a dinamikus jellegu. A statikust mindenki ismeri,
talan mindenki szamara vilagos is, hogy nem jo semmire.
A masik a dinamikus jellegu torzitas. Ennek merese kvazi nem lehetseges.
Ennek oka, hogy a dinamikusan valtozo bemeneti jelhez csak akkor tudjuk
a kimeneti jelet viszonyitani, ha a kimenetre olyan torzitasmerot
tudnank kotni, mely a merojelhez alkalmazkodik, koveti azt. /Egyebkent
minden lehetseges a szuperszamitogepek vilagaban, de igy jobban hangzik/
A dinamikus torzitasok koze tartozik a tranziens-intermodulacios
torzitas es a termikus torzitas. Muszaki ember leven eddig e kettott
talaltam alkalmasnak arra ami muszakilag magyarazatot ad a a "hifis
misztikumokra".  A ket alapveto torzitas kozul szerintem a termikus a
legkevesbbe ismert, jomagam  nagy orommel olvastam Sipos Gyula irasat
errol a Radiotechnika ujsagban. Minthogy, Ti "Hifisek" inkabb a magyar
nyelvu Hi-Fi Coiche-ot olvassatok megosztom Veletek az ott leirtakat.

>Kovary Peter irta : A tranzisztor eleve olyan gyenge
>stabilitasu produktum, hogy az aramkori elemek nagy resze a
>fekentartasat szolgalja. Minden parametere erosen hofokfuggo. Es
>tudjatok, hogy egy vegtranyo _retegeben_ hogyan ugral a homerseklet az
>aktualis "hangero" pillanatnyi ertekenek fuggvenyeben? Az egy borzalom.

Minthogy a tranzisztor egy bonyolult eszkoz, az alapveto mukodest a cikk
a leheto legegyszerubb kapcsolason mutatja be. Ez a kapcsolas egy sorba
kapcsolt ellenallasbol es egy diodabol all, ahol elmeletben a diodan
merjuk a feszultseget.

Ez kapcsolas elhelyezkedhet valamely olyan aramkorben, ahol a diodarol-
mint feszultsegstabilizatorrol vagy hatarolo tagrol - elvezetett jelet
hasznaljuk egy HiFi erositoben. Ha az aramkor mar regota uzemel, beall
valamely hoegyensulyi allapot es a kimeneti Uki feszultseg konstans.
Valamely vezerles hatasara novekedjek meg a soros tagon atfolyo aram.
Ennek hatasara a dioda nyitofeszultsege kisse megnovekszik / ez
kozismert/ , es az eddigieknel jobban kezd melegedni/ ez is kozismert/ .
A melegedes egy ujabb hoegyensulyi allapot bekovetkezteig fokozodik,
majd az uj helyzetben a viszonyok allandosulnak. A legtobb vizsgalat kb.
ezen ponton befejezodik, megnyugszunk az uj hoegyensulyi helyzetben es
kesz.
  I g e n    a  m   ,de a melegedes hatasara a felvezeto dioda
megvaltoztatja a nyitofeszultseget, ami a negativ hofokegyutthato miatt
feszultseg csokkenest jelent. Van tehat egy nyitofeszultseg novekedes es
vele szemben egy - csokkenes, amelyek azonban  n e m   a z o n o s   i d
o b e n jelentkeznek ! Az aramnovekmeny miatt fellepo
nyitofeszultseg-novekedes gyakorlatilag idokeses nelkul /ps, ns
tartomanyu, mondhatni ~elektronikus~ valtozasi sebesseggel / kovetkezik
be, mig a csokkenes csak annak soran, ahogyan a dioda felvezeto lapkaja,
aztan a tokozas folyamatosan felmelegszik / lassu ~ termikus ~
sebesseggel /. A melegedes tobb idoallandoval is rendelkezik. A
leggyorsabb a kis tomegu felvezeto-atmenet atmelegedese, joval lassabb
folyamat a teljes, tokozott dioda atmelegedese. Ha mindez - a kimeneti
feszultsegre vonatkozoan - idoben kisse lelassitva nezzuk, az ugrasszeru
aramnovekmeny szinte azonnal feszultsegugras-valasz koveti, amelynek
szintje azonban kesobb kisse / tobb idoallandoval is / csokken az
eredeti ertek iranyaba. A teljesen szabalyos aramugras atvitele az
aramkoron tehat nem hibamentesen, hanem tullovessel tortenik es a
tulloves merteke es idoallandoja semmifele v i l l a m o s
tulajdonsaggal nincs kapcsolatban ! Az igy fellepo hiba   t i s z t a n
t e r m i k u s   e r e d e t u. Nyilvanvalo, hogy esetunkben teljesen
mindegy, diszkret tranzisztorrol, diodarol vagy integralt aramkorrol
van-e szo. Miutan a szokvanyos diodak kozott egyarant vannak nagy tomegu
es vannak paranyi eszkozok is, az idoallandok szorasa vegzetes lehet.

.... stb...stb

Azonban az elektroncso katod- vagy barmely egyeb fontos alkatreszenek
tomege nagysagrenddel nagyobb, mint egy felvezeto lapkae. Igy azon
felul, hogy a termikus hatasok joval elhanyagolhatobbak, a lehetseges
idoallandok is ennyivel nagyobbak. Ezaltal a jocskan
infrahangtartomanyba eso keresztezesifrekvencia ertekek tul kicsik
ahhoz, hogy a szokasos vezerlojel egyfajta termikus kovetese szoba
johetne. A normal, kozvetett futesu /pl. EF-.., EL-..., stb/ elektroncso
szinte nem is reagal a ~furge~ hangfrekvencias jelre; igen sok
korulmenynek kell osszejonnie ahhoz, hogy egyaltalan valamilyen lassu
termikus hatas kimutathato legyen. Tovabbbi ervkent szolgal az
elektroncsoves kapcsolas mellett, hogy a csoves erositoben halado jel
nagysaga es a kivezerles merteke relative nagyobb, mint a felvezetos
aramkorokben. Igy az elektroncsoves fokozatok - kenyszeru modon-
atlagosan kozelebb vannak a teljesitmenyillesztett beallitashoz. Ugyanez
magyarazza az ~A~ osztalyu felvezetos erositok atlagosan jobb
meghallgatasi minositeset is : itt az erositofokozatok zome
teljesitmenyillesztett beallitasban uzemel, igy a termikus hiba-
altalaban- szinten kicsi !"

Ennyit a cikkrol. Meg hozzatennem, hogy az elektroncsovek dinamikus
szempontbol korantsem tokeletesek, az ohmos munkaellenallason fellepo
feszultseg eses miatt az anodra juto feszultseg lecsokken /
anodvisszahatas /. Emiatt lecsokken a cso statikus meredeksege es
erositesi tenyezoje is. Azonban, csoves hifi erositoben az
elektroncsovek a tapfeszultseghez kepest alig vannak kivezerelve, igy
ezt a kerdest elhanyagolhatjuk. Andy Grove az Audio Note-tol nem
hanyagolja el/ lasd: Audio Note NYC site-on, Ankoru felepiteserol
irtaknal /, de tenyleg erdemes annyit szo:ro:zni ? Szerintem nem.

Ennyit errol. Remelem nem tul tudomanyos, de Ti kerestetek a valaszt. A
sok valasz kozul ez csak az egyik, bizonyitvan, hogy mindenre van
magyarazat. Jo erositot epiteni szerintem csovesbol /jo alkatreszekkel/
viszonylag gyerekjatek, jo tranzisztorosat viszont muveszi feladat.

Udv > Laco