Kedves Pyro!

 Abban igazad van, hogy nem szabad a hala- es a kenopenzt osszekeverni.
Sok ember tenyleg szivessen ad penzt azoknak az orvosoknak akik felhaboritoan
keves penzert dolgozva az o elletet es egeszseget vedik.
(Ha nekem egyszer valami bajom lenne, akkor en szivessen adnek halapenzt
gyogyulasom utan.)
 De azert a hasonlatod a pincernek adott borravaloval nem egesszen all.
Ha en a pincernek nem adok borravalot akkor legkozelebb legfeljebb kesobb
hozza ki a vacsorat. Ha az orvosomnak nem adok hallapenzt annak azert lehet-
nek komolyabb kovetkezmenyei is.
 Ezzel nem azt akarom mondani, hogy erre minden orvosnal szamitani kell.
Ellenkezoleg szerintem az orvosok tobbsege a hallapenztol fuggetlenul tisz-
tessegesen kezelne tovabbra is.
De nem mindegyik! Es amikor az embernek az elleterol van szo...

A megoldas nyilvanvaloan az orvosok magassabb fizetese lenne. De mibol?
A TB mar igy is rendkivul magas, tovabb emelni nem lehet.
En nem latok megoldast.

Udv,
	Kornel

Ami Zsargo Janos kerdeset illeti, a nyugdijnak nem hiszem, hogy sok koze
lenne az emberi jogokhoz. Egy olyanfajta altalanos, alanyi alapon jaro
nyugdij mint a magyar vagy az amerikai, meglehetosen uj fejlemeny. Az
Egyesult Allamokban a "social security"-t a 30-as evekben vezettek be es
pedig azzal a celzattal, hogy segitsegere legyen embereknek, akiknek valami
katasztrofalis okbol nem volt megelhetesi forrasa. Ugyanis a "social
security" mellett megtakaritasokbol, es a vallalatok altal fenntartott
nyugdij alapokbol kellett volna az idosebb embereknek megelnie. De ne
felejtsuk el, hogy nem is olyan regen meg a gyerekek kotelessege volt az
idosebbek eltartasa.

Ami pedig Zsargo Janos felhaborodasat illeti, nem hiszem, hogy sok oka lenne
erre. Ugyanis amikor peldaul mindossze 2 millio ember tart el, mondjuk 4
millio nyugdijast, akiknek nagy szazaleka aranylag fiatal (55-65 eves) es
munkakepes, nem hiszem, hogy a ket millio ember, akinek adolevonasa ez okbol
irtozatosan magas, tulsagosan meg lesz hatodva ettol a remek modszertol.
Kulonosen akkor, amikor latja, hogy a szomszedja, aki mondjuk 58 eves a
szurke/fekete gazdasagbol remekul seftel. Adot sem kell neki fizetni a be nem
vallott bevetelekre, addig amig o gurcol majdnem semmiert. Es mindez egy
olyan orszagban, ahol az atlagember, kulonosen a nyugati kollegaihoz
hasonlitva, szegeny. Es ahol ket valahany ezer dollar adossag jut minden
egyes lakosra, a csecsemotol a nagymamaig.

Balogh Eva

Kornel irta:

>Kedves Eva!
>
>Mar masok megirtak neked, de ugylatszik elfelejtetted. Te egy viclappol
>ideztel!!!
>
>udv,
>	Kornel

Tevedsz, kedves Kornel. Nem vicclapban jelent meg a cikk, es sem temaja, sem
stilusa, nem volt egyaltalan vicces. Az illeto egyszeruen megfenyegette a
kormanyt egy komoly lapban. Sajnos nem sikerult megtalalnom az irast, amit,
ugy emlekszem a Tallozo idezett, de biztos megtalalhato az Interneten az
egyik regebbi Forumban.

Es ha mar pontos idezeteknel tartunk. Vitanyi Ivan, akirol legtobb magyar
olvasonak igen jo velemenye van, nem azt mondja, hogy Magyarorszagnak nincs
szuksege ertelmisegre. Sot! Azutan a par mondat utan, amit en ideztem,
Vitanyi igy folytatja.

"Ok [marmint a mar mar fejlettebb, de a szazadfordulon vagy a masodik
vilaghaboru utan meg elmaradott orszagok] ugy oldottak meg (nem keves
segitseggel) a gazdasag es a kultura nivobeli ellentmondasat, hogy gazdasaguk
felzarkozott a centrumhoz es onnon kulturajahoz. Mi most is ugyanabban az
ellentmondasban elunk. . . . Mit tegyunk? A kulturat igazitsul-e a
gazdasaghoz, vagy a gazdasagot a kulturahoz? Vannak, akik nagyon primitiv
logikat alkalmaztak: az orszag es egyetlen orszag se nyujtoskodjek
kulturalisan tovabb, mint ameddig a GDP-je er." Es ezutan Vitanyi azt mondja,
hogy tamogatni kell a magyar kulturat.

Es vegezetul Pyro abban a tevhitben szenved, hogy az Egyesult Allamok GDP-je
magasabb mint egyes nyugat-europai orszagoke. Ez nem igy van. Az amerikai GDP
(1994) $25,750/fo. Tobb europai allamnak (Dania, Norvegia) ennel magasabb a
GDP-je. Japane, pedig $30.000 felett van. A legtobb europai allam hasonlo
vagy egy-ket ezer dollarral kevesebb GDP-vel rendelkezik. Kulonben is a GDP
mindossze a relative jolet mutatoja.

Es megint, tortenesz letemre nem kedvelem, amikor olyan idezeteket hasznalnak
emberek, amik nem felelnek meg a valosagnak. Itt van egy pelda erre. Az
irtad: "De, mint irtad, az USA-ban halalig nem mehet valaki nyugdijba." Nem
ezt irtam. Azt irtam, hogy a "social security," ami nagyjabol megfelel a
magyar nyugdijnak, 65 eves kortol veheto fel. (Illetve 62 eves kortol, ha
megelegedsz egy alacsonyabb osszeggel). Azt ellenben valoban mondtam, hogy
bizonyos munkahelyeken, peldaul egyetemeken, nincs olyan, hogy kotelezo
nyugdijba vonulas egy bizonyos eletkorban. Ugyanis eppen a Zsargo Janos altal
idezett emberi jogok alapjan, a professzorok diszkriminacionak tartottak,
hogy 68 eves korukban kotelezo nyugdijba vonulni, amikor ok meg mindig
kepesek alkoto munkara.

Balogh Eva

Bathori Gyorgy egy nagyon szep cikket irt a magyar ertelmisegrol, amiben
altalaban az intelligencia konstruktiv szereperol irt. Valoban egeszen a
19-ik szazad elejetol kezdve a magyar, eppenugy mint mas kelet-europai nepek,
ertelmisegenek oriasi szerepe volt az orszag politikai eleteben. Sajnos ez
azert volt szukseges, mivel nem volt egy robosztus kozeposztalyunk, mint
ahogy a mas kelet-europai orszagoknak sem, beleertve (kulonosen!)
Oroszorszagot. De sajnos ez nem a legjobb helyzet, sot, elmaradasunk egyik
lathato jele. Igen, 1956-ot koltok, irok, ujsagirok, muveszek keszitettek
elo, legalabb is az emberi agyakban. De manapsag en kevesbe latom ennek az
intelligencianak a konstruktiv szerepet. Sot, bizonyos szempontbol
kerekkotoket latok bennuk. Mint ahogy Tamas Gaspar Miklos irta egyik
eszejeben: a magyar human intelligencia altalaban a baloldalon helyezkedik el
es fejuk tele van a letezo szocializmusbol oroklott tevhitekkel. Nem akarom
Lengyel Laszlot idezni megint (marmint, hogy felszalljon-e a villamosra vagy
sem, remelem sokan emlekeznek ra), de az intelligencia valoban nem tudja
elhatarozni, hogy alapjabanveve mit is akar. Szocializmust akar (persze human
arccal) vagy pedig igazi piacgazdasagot. A jelenlegi vita Magyarorszagon
valoban errol szol.

Balogh Eva

> Csakhogy draga Eva asszony, valahogy pont forditva kellene lennie 
> annak a nyugdijkorhatarnak, nem? Ahol nagyobb a GDP, ott ezek szerint
> alacsonyabb a nyugdijkorhatar. De, mint irtad, az USA-ban halalig 
> nem mehet valaki nyugdijba, s ezek szerint az USA-nak kicsi a GDP-
> je? Valamit nem ertek. 

Nyugdijba akarmikor mehet az ember, de lehet, hogy nem tud megelni a
megtakaritott penzebol.  Az amerikai nyugdij rendszer a kovetkezokeppen
nez ki :

- Social Security - ez a penz talan csak a letminimum fenntartasara
  (vagy meg arra sem) eleg, mas jovedelem nelkul ebbol a penzbol
  nyugdijaskent megelni nagyon nehez.

Hogy az embernek megis legyen mibol elni oreg korara, az allam osztonzi
a penz megtakaritast. Ezt ugy teszi meg, hogy a maganaember nyithat
egy IRA-t (individual retirement account) vagy egy vallalatnal levo
401k fundba fekteti fizetesenek egy reszet. Az ilyen szamlakba valo
penzbefekteteskor nem vonnak le a penzbol adot (az adolevonas a penz
kivetelekor tortenik meg); ezt hivjak "tax deferred investment"-nek. 
Persze a szamlan levo penzt forgatjak a fundot fenntarto emberek es
ezert remelhetoleg a penzed erteket nem veszti el (sot remelhetoleg
gyarapszik is).

Gyakran, hogy ha egy bizonyos osszeget beleraksz a 401K fundba, akkor
a vallalatod ugyanannyit (vagy neha a penzed ketszereset is) szinten
belerakja fundba, igy osztonozve a penzmegtakaritast. 

Szerintem a Social Security-rol nem lehet nyugdijkent felfogni; a 
magan embertol fugg, hogy mennyi penzt takarit meg oreg napjaira.
Egy ismerosom altal tett kijelentes, hogy a Social Security az a
"wellfare for the elderly", szerintem helyesebb.



Udv, -- Krisztian


p.s. Kerestem "Eva asszony" abeli allitasat, hogy "USA-ban halalig
     nem mehet valaki nyugdijba", de sajnos nem talaltam; igaz, hogy
     csak az elmult harom nap Forumat neztem at.

..miutan NEM olvastam az eredeti Vitanyi pamflettet a human
ertelmiseg dekadens "szereperol" (?) az akvarium nelkuli buzisag
miatt legatyasodott magyar gazdasagi eletrol s csak a Forum- beli
recenzio reven ismerkedtem meg tartalmaval, egesz napon at azon
tunodtem, hogy itt valami - marmint a recenzioban - nem stimmel,
valami fontos kimaradt amire Vitanyi ra akart mutatni cikkeben, 
amire utalni kivanhatott, de egyeseknek ez nem tunt fel az ismertetes
irasa soran.
    Lehet, hogy ez igy volt, lehet, hogy tevedek.
    Remelem azonban, hogy ti is elolvastatok ElekB. ragyogo cikket
a SZALONBAN a magyar s amerikai TV-vel kapcsolatban. Ott Eleknek
volt egy meglepo kitetele, s erdekes modon ez adta  meg a kulcsot
a Vitanyi fele vitahoz s ez lett a Vitanyi vita nyitja!
    Elek ugyanis ezt irta: " az amerikaiak erzeketlenek". Ez LATSZOLAG
van igy! Szerintem azonban neveletlenek! A ket dolog jelenseg oldalat
konnyu osszeteveszteni. Evtizedek ota, Skandinaviatol Schweizig
es Coloradotol Miamiig nap mint nap ismetlodik, hogy a bekesen es
nivosan szorakozni kivanok kis kozossegebe berobban egy rohogo,
bofogo, harsany, visitozo (a nok a legrosszabbak, feministak figyelem!)
jopenzu banda (a Maitre'D hajbokol is...) es se szo se beszed beletapos
a tobbiek, vadidegenek lelki vilagaba. Helsinkiben a 4 Season amerikai
ertelemben el sem kepzelhetoen finom ettermeben elofordult, hogy 
a szovjet Aeroflot repgepek szemelyzete vacsorazott csendesen az egyik
12 fos asztalnal, a masiknal egy amerikai turista csoport handabandazott,
nekem (belulrol) egett a pofam e kontraszt erzekelesere, a finnek 
meg csak ettek es sugdoloztak...!
    Marmost azt senki sem vetheti az amerikai edukacio szemere, hogy
az human iranyzatu (habar en a human szo helyett, ami felreertesekre
adhat okot s ebben, valljuk be, mi nagyok vagyunk...inkabb a regimodi
humanisztikus szot hasznalnam...), hanem nagyonis gyakorlatias,
mondhatnam tehnokratikus, de mindenkepen realisztikus amelyben 
erdektelen, hogy mit irt Platon avagy Dante, hacsak Divina Comoediaja 
nem hasznalhato valamelyik Letterman show anyagaban, es mar 
tobben szemrehanyast tettek, hogy mert nem irt Shakespeare egy 
sort se Clintonrol? Azt hiszitek, hogy ez vicc, vagy tulzok? dr.Rath
Vegh Istvan irta a negyevenes evekben az "Emberi butasag kultur-
tortenete" c. felejthetetlen konyveben, hogy 1931-ben egy amerikai
ugynevezett "intelligencia vizsgan" a jeloltet megkerdeztek, hogy 
mit tud a velencei doge palotajarol? ( About the House of Doge!...)
Valasz: " Az egy kutyaol! "
   Pillanatnyi megrokonyodott csend a zsuriben, mig vegre leesett
 a huszas: hat persze! A house of dog. A dog house..." Vilagos!
   Egy masik jelolttol azt kerdeztek, mibol tevodik ossze a viz?
   - " Ketfele ginbol!...- igy a valasz - Oxy-ginbol es Hidro-ginbol!
   Okay, az meg rendben volt, hogy 1945-ben Masamedov Mohamed
a moszkvai Pavlov akademia tudosa varatlanul azt kerdezte egyszer
   - " Ugye a Rakoczi indulot Rakosi Matyasrol irtak?.." Akkor meg
fiatal voltam s jo idegzetu.
   Szoval, hogy Vitanyinak is igaza legyen es a kecske is jollakjon,
at kell - ugyi- profiliroznunk "human" nevelesi szisztemankat a 
sokkal gyakorlatiasabb kozgazdasagi es tehnikai iranyu ismeretek
elsajatitasara. Akkor tan lecsuszunk kisse a kimuvelt emberfok
csontvazibol osszetakolt lajtorjan s a szuletesnapi borozasok
uvoltozese kozepette meg sem halljuk majd a lelekharangot, 
viszont feljebb csuszunk (esetleg) a gyakorlatiassag Mercedeszeinek
hutohazain, utban a halhatatlan halottak orszaga fele.
   Gondolom vegsofokon ezt akarta a Vitanyi cikk mondani de 
az ertelmezes soran az ertelme lemaradt...Megesett mar maskor is.
   Aki nem erti, hogy mit akarok ezzel mondani, annak ajanlom:
kezeltesse magat a Humane Societytben!

-lajcsi-

Rita Aronson

A FORUM-ban olvastam, hogy:

" Ebbol kitunik, hogy a legtobb amerikai halalbiztos abban, hogy oneki ez 
a havi csekk jar, mivel o ezert "megfizetett." Mint a cikkbol kitunik, 
egy atlagos nyugdijas harom es fel ev alatt "eli fel" azt a penzt, amit 
30-40 ev alatt tarsadalombiztositas alapjan levontak a fizetesebol."

Valoban, egy nyugdijas kb. 3 ev alatt - kanadai viszonylatban - feleli a 
35-40 ev alatt a nyugdijalapba fizetett osszeget. Csakhogy felmerul a 
kerdes: az allam van ertem, vagy en vagyok az allamert. Mert ha az itobbi 
igaz, egy szot sem szolok. Ha meg az elobbi felteves az igaz, akkor az 
Allam bacsinak kutya kotelessge lenne a befizetett osszeget kamatoztatni, 
ami tetemes osszeget erne el hozzaertok kezeben, igy nem lenne veszelyben 
a nyigdij. Mivel azonban a valosag teljesen mas kepet fest, igy a nyugdij 
is veszelyben van. Ezt bizonyitja a kanadai RRSP (Registered Retirement 
Savings Plan) is, ami annyit jelent, hogy evente egy szemely nem tobb, 
mint 5-8000 dollart  helyezhet el - maganuton - ezen a nyugdijalapon, az 
osszeg pedig az adobol levonhato. Mindezt azzal a cellal "serkenti" az 
allam, hogy aki kb. 15-20 ev mulva megy nyugdijba, annak valami jovedelme 
legyen, mart az allam keptelen lesz a nyugdijat fizetni. 
B.Zs.

Tisztelt FORUM!

Olvasom a legutobbi szamban a kovetkezoket:

> De visszaterve a nyugdijhoz. A vasarnapi New York Timesban volt egy erdekes
> cikk a tarsadalombiztositasrol ("Misunderstanding Social Security"). Ebbol
> kitunik, hogy a legtobb amerikai halalbiztos abban, hogy oneki ez a havi
> csekk jar, mivel o ezert "megfizetett." Mint a cikkbol kitunik, egy atlagos
> nyugdijas harom es fel ev alatt "eli fel" azt a penzt, amit 30-40 ev alatt
> tarsadalombiztositas alapjan levontak a fizetesebol. Gondolom a helyzet nem
> nagyon mas Magyarorszagon sem, ugyan nem hiszem, hogy erre lennenek adatok,
> mivel a multban a tarsadalombiztositasbol befolyo osszegeket nem kezeltek
> kulon.

Az iroja nem erdekes, mert nem szemely szerint vele akarok vitazni, meg 
kulonben is Lajcsi szerint tul sokat reklamozunk itt embereket. 

Vegeztem egy kis szamitast, nagyon feluletest, mert egyszerusitett, de 
erdekes az eredmeny.Azt nem tudom, hogy az orvosi ellatast is 
beleertettek-e a felelesbe. Nem igazan ismerem ezeket a dolgokat 
pontosan, ezert en csak a nyugdijjal szamolgattam. (Lassan a FORUM 
matematikusava novom ki magam. :-) )

Induljunk ki abbol, hogy egy ember negyven evig dolgozik es keres mondjuk 
evi 10 ezer dollart. A befizetett osszeg 6%-al kamatozik. 10% jarulekot 
vonnak le a fizetesebol. Tiz ev alatt befizet egy evi fizetesnyi osszeget. 
Ez 30 ev mulva a kamataival egyut 57 ezer dollart er. A masodik 10 ev alatt 
befizetett osszeg 20 ev mulva 32 ezret er, a harmadik 10-es 18-at 
kamataival. Ehhez hozzaadom meg az utolso 10 ezret, s igy kb 120 ezer jon 
ki. 

Erdekes!

Nem gondolom, hogy az USA-ban evi 40 ezret fizetnek nyugdij cimen 
evente egy korabban 10-et kereso egyennek. 

Tisztelettel

Tamas Laszlo

Tisztelt Forum!

Erdelyben 1848 oktober 23.-an irtak ala egy olyan dokumentumot, amely 
melto, hogy az utokor emlekezetebe vesodjon. Az akkori szerencsetlen 
esemenyek szembeforditottak egymassal a magyar es a roman nemzetet. 
Ennek ertelemetlen es karos voltat mar akkor is sokan felismertek. 
Avram Jancu es a kore tomorulo roman vezetok ezzel kapcsolatos dramai 
belso konfliktusat Szaraz Gyorgy Zalatnarol irt dramaja is jol 
erzekelteti. A megbekelesre valo torekves azonban nemcsak a politikai 
es katonai vezetok kozott jelentkezett, hanem Erdely hetkoznapi 
eletet elo magyar es roman lakossaga is tobb helyutt probalt 
egymasnak kolcsonos segitseget nyujtani a masik nemzet reszerol 
fenyegeto atrocitasok kivedeseben. (Ilyen esetrol csaladunk 
hagyomanya is tud. Nagyapam egyik nagybatyjanak haza elott - ki is 
vegyes lakossagu videken volt jegyzo - minden ejjel ort alltak a 
helybeli romanok, nehogy mas videkrol odaerkezo romanok reszerol 
valami baj erje.) Tobb helyen, a vegyes lakossagu videkeken, a 
magyarok es romanok, szoban vagy irasban egymassal szovetseget 
kotottek egymas megvedesere. Egy ilyen szerzodes szoveget kozolte le 
a Glatz Ferenc szerkesztte Historiaba 1995. evi 3. szamaban Egyed 
Andras. A szerzodes sajatossaga, hogy azt irasban kotottek, szovege 
szerencses modon meg is maradt es a szerzodest mindvegig betartottak. 
A szerzodes teljes szoveget, a sorlimit miatt, nincs modom itt 
leirni, nehany jellemzo reszletet azonban szeretnek kiemelni:

"Bekes Kotes

Mely melllett mi alol irt Vinc es Borberek lakoi, mi es magyar 
lakoink nevekbe es kepekbe a folyo ev October 22-en letett hitunk 
kovetkezteben, a mai napon, u.m. 1848 ev, October 23 napjan a Vinc, 
Borberek, Sibisen, Valea Vinci es Delau Ferului helysegekben lako 
roman tarsainkal megegyezunk, megbekelunk....minden egymas kozt 
tortent vizongasok ezaltal elenyesztetenek, es azokra nezve sem a 
romanok, sem a magyarok reszerol szemrehanyasok, szamolasok ne 
tortennyenek. 
5. Ha valamely rosz fenyegetne mind a ket nemzetet, kotelesek vagyunk 
egymast oltalmazni, fejunk elvesztese terhe alatt. Vegre:
    Minden egymas kozt fennforgo viszongasok ezennel meroben 
elenyesztek es legyunk testverek egymassal mint Isten akarja."

Fontos kiemelni, hogy a szerzodes legnagyobb resze, gazdasagi 
termeszetu, erdohasznalatrol, meszarszek es malom jovedelem 
elosztasaorol stb szol. Ez is jol mutatja, az ellentetek valodi 
okait, melyett sajnos nagyon is sok helyen, a szebeni osztrak 
terparancsnoksag sikeresen aknazott ki gyilkos viszaly szitasara.

Ha deli szomszedainkra tekintunk, hogy mily kovetkezetesen es 
konyortelenul oldokolik egymast, kenyszerito a gondolat: helyenvalo 
lenne, ha a ket nemzett a kozos mult a kozossen letrehozott erteket 
nagyobb becsben tartana es melto mdon kozossen megemlekezne rola. 
Legcelravezetobbnek azt gondolnam, ha magyar es a roman televizio 
talalna alkalmat egy kozos megemlekezo musor keszitesere.

Bathori Gyorgy

Szeretnek egy MTI Press hirt idezni Kopatsy Sandor tollabol, aki ugye 
nem botcsinalta kozgazdasz, mint az ide irok tobbsege.
Nem irom be az egesz cikket, mert hosszu lenne, de a fo mondanivalot 
megkapod kedves B.E..


"

        A MAGYAR HAZIASSZONYOK FONTOSABBAK
               ( vagy tan nem?, Pyro )
               
.....        
- Masreszt "akkor meg a hiteleink nagy resze mogott az erintett 
nyugati allamok garanciaja volt, most a japan haziasszonyoknak 
kellene azt mondanunk, hogy nem fizetunk. Ugye ez nem engedheto 
meg?" ( ismeros demagog szoveg, nemdebar? Meg a Forumon is irt 
ilyeneket valaki....Pyro )

.....

NE A JAPANOKAT FELTSUK!

Ha a mindenaron fizetni akaro hazai szakertok a japan haziasszonyokra 
hivatkoznak, akkor en a japan bankok helyzetet ideznem. Ezeknek a 
penzugyminiszteruk kozlese szerint 570 milliard dollar rossz hazai 
hiteluk van. A nemzetkozi szakertok szerint ez alabecsult szam, es 
epesen azt fuzik hozza, hogy jovo tavasszal mar 800 milliardot fognak 
elismerni. A japan haziasszonyoknak tehat nem attol kell felniuk, 
hogy a bankjaik rossz hiteleibol legfeljebb egy szazalekot kitevo 
magyar hitelrol derul ki, hogy rossz. De nemcsak ettol nincs okuk a 
felelemre, de meg attol sem, hogy a hazai rossz hitelek miatt az o 
betetjuk, vagy kotvenyuk elveszik. A japan gazdasag ereje es a 
kormanyuk felelossege 100 szazalekos garanciat jelent arra, hogy 
minden kisember penze biztositva legyen.Biztositva van ez meg nalunk 
is, ahol a bankoknak fajlagosan sokkal tobb a rossz hiteluk, ahol 
sokkal gyengebb a gazdasag egesze, ahol a kormanynak a lakossag 
penzeert valo felelossege nem annyira szilard. ( sic! egesz enyhe 
fogalmazas, Pyro ) Ha nalunk nincs semmi okuk a beteteseknek, az 
allamkotveny tulajdonosoknak a felelemre, mennyivel kevesebb oka van 
erre a japan kisembereknek! Oket tehat ne a mi penzugyi szakertoink 
vedjek meg. ( vegulis mi, nem pedig a japan adofizetok fizetik oket, 
vagy netalantan megis? Pyro)

ARANYTALAN TEHERVISELES       

A magyar adossagrendezessel szemben - velemenyem szerint - a japan 
haziasszonyok erdekeire hivatkozni vagy TELJES SZAKMAI 
TAJEKOZATLANSAG, VAGY DEMAGOGIA, VAGY ERKOLCSI HIBA. ( kiemeles 
tolem, Pyro )
Az utobbit akarom bizonyitani azok fele, akik az elso kettot nem 
vallaljak magukra. ( Eva , te hova tartozol? Pyro ) A magyar 
adossagrol nem csak el lehetne, de el is kell mondani, hogy az a 
magyar nep egeszet sujto teher, amit sajnos aranytalan mertekben 
eppen a lakossag szegenyebb ketharmada visel. Mint lattuk: ezt 
egyaltalan nem lehet elmondani a japan, illetve mas tokes orszagok 
lakossagarol." 


        Fogyasszatok egeszseggel:
                        Pyro

Balogh Eva irja:
>De visszaterve a nyugdijhoz. A vasarnapi New York Timesban volt egy erdekes
>cikk a tarsadalombiztositasrol ("Misunderstanding Social Security"). Ebbol
>kitunik, hogy a legtobb amerikai halalbiztos abban, hogy oneki ez a havi
>csekk jar, mivel o ezert "megfizetett." Mint a cikkbol kitunik, egy atlagos
>nyugdijas harom es fel ev alatt "eli fel" azt a penzt, amit 30-40 ev alatt
>tarsadalombiztositas alapjan levontak a fizetesebol. Gondolom a helyzet nem
>nagyon mas Magyarorszagon sem, ugyan nem hiszem, hogy erre lennenek adatok,
>mivel a multban a tarsadalombiztositasbol befolyo osszegeket nem kezeltek
>kulon.

2-3 evvel ezelott egy ismerosom, aki nalam jobban ert a magyar nyugdijrend-
szerhez, kiszamolta, hogy az atlag magyar nyugdijas kb. 100 eves korara
fogyasztana el a befizetett penzt. Nem tudom, ez ma is igaz-e meg, de
a biztositos szemleletet ismerve nem tartom kizartnak. Eziranyu pontosi-
tast szivesen veszek!

Udv
Attila [Konkol]

aggyiste!
En, ugye, nem ertek a kozgazdasaghoz, ezert csak erzelmi felhangokkal 
teli ketsegeimet tudnam kifejezni. Szerencsere itt van, a mai 
ujsagban jelent meg (Magyar Nemzet, 1995. aug. 22.) Fay Arpad 
kozgazdasz tollabol "Milyen jovo ele nezunk?" cimmel egy cikk (alcime: 
Atok, 'kulfoldi adossag' a neved...), amelyik pont arrol es ugy ir, 
amirol es ahogyan en csak erzelemmel tudnek szolni. Szemelgessunk 
belole egyutt:
	"[...] Harminc milliard dollar allamadossag. Es kozben nemzede-
kek oktatasa, lendulete, energiaja, egeszsege vesz el. Nincs kiut? Nem 
hiszem. Nem hiszem, hogy az elvi kiuttalansag lenne az akadaly, mert  
n e m  l a t o m  a  m e g o l d a s  k e r e s e s e t  s e m.  
A harmincmilliard fillert sem tudom felfogni, produkalni, nemhogy a 
harmincmilliard dollart [...] 				{14. sor}
Volt egy epulet Budapesten amelyert felmilliard dollart igertek. Mi nem 
adtuk oda. Miert? Mikozben ontjuk a leertekelt epuleteket, vallalatokat, 
ugyancsak a kulfoldnek. Ez mehet. Csak aron alul mehet? Ez egy eladasi 
trukk? Miert nem a kulfoldieknek adjuk dragan es befele olcsobban? [...]
Ez a felmilliardos epulet annyira foglalkoztatja a fantaziamat (s talan 
nem csak az enyemet), hogy vegre szeretnek latni egy tanulmanyt, amely 
bebizonyitana, hogy lehetetlenseg ingatlanokkal kivaltani a kulfoldi 
allamadossagot, barmilyen modszerrel, trukkel, taktikaval is probalnank. 
Tehat, hogy hiaba adnank berbe elore egy osszegben 50 vagy 99 evre a 
Parlamentet a Halaszbastyaval es az egesz Varral, Varosligettel, muzeumok 
epuleteivel egyutt, az nem erne el az egymilliard dollart sem, nemhogy az 
adossag kifizetesen tul meg ezen intezmenyeket is meg lehessen orizni a 
mukodesukben, akar a varos szelen.				{27}
Megfoghatatlan szamomra a helyzet, hogy egyetemi penztelensegrol hallok 
es magas tandijak vitairol, amikor a varos legdragabb telkein porosodnak 
epuleteik. Fol sem merul, hogy a varos szelere kellene, lehetne 
kikoltoztetni oket, a varos ma meg olcsobb negyedeibe, peremere. Minden 
leintes csak erositi a gyanumat a suskusra vagy a meg annal is 
rosszabbra, a  f a n t a z i a t l a n  f e l e l o t l e n s e g r e. 
Ellenerv? Ellenerv az lehetne, ha lett volna egy tender, amelyen 
megbukott volna ez az otlet. Ellenerv az lehetne a nagy orszagos 
adok-veszekben, adossagkezelesben, ha volna egy hatparti (+ sereg 
kozgazdasz-) bizottsag, amely negyedevenkent jelentest tenne a helyzet 
valtozasarol, az otletek sorsarol, a kormany es targyalofelei, kulfoldi 
partnerei alakulo kapcsolatarol.				{39}
A klasszikus szlogan, hogy "en dontok, ti viselitek a kovetkezmenyeit" 
eredetileg az allamparti viszonyokra szuletett, de soha nem ervenyesult 
olyan nyiltan es olyan kritikatlanul, mint ma. Mindenki fizesse az 
iskolajat, orvosat es minden egyebet onalloan, ne varja a sult 
galambot... Milyen meghato es milyen vegletesen hamis. Nem igaz! [...]
Tudom, ertem en: epitjuk a kapitalizmust, benne vagyunk a 
rendszervaltasban. Ez a part, ezek a partok meg nem azok a majdani, varva 
vart partok. Ez a szakszervezet meg szinten nem az a remelt szakszervezet 
- ez a demokratikus mukodes meg nem az amire majd szuksegunk lesz.
V i s z o n t  e z e k  a  p r o b l e m a k  a  m i e i n k, mostaniak, 
es tenyleg nagyobbak annal, hogysem fenntartas nelkuli turelemmel nezzuk, 
lessuk, varjuk egyik-masik tisztsegviselo aktualis  r o g t o n z e s et. 
Errol, arrol, de leginkabb a harmincmilliard ugyeben, hogy aztan 
kimeletlenul vasaljak be rajtunk a kovetkezo honapban, evben az    {53}
eszmeletlennel eszmeletlenebb adokat. Legalabb annyi tortenne, hogy a 
megvalasztott kepviselok, a kinevezett illetekesek [...] figyelemmel 
kisernek az allapotokat es modszeres tajekoztatasrol gondoskodnanak.
U g y,  m i n t h a  a  m i  p e n z u n k r o l  l e n n e  s z o!
[...] Ime, egy otlet. A ket vilaghaboru kozott Magyarorszagon publikaltak 
a legnagyobb adofizetok nevet, varosat, keresetet, tokejet es adojat. Ez 
ma nem divat. Meg az adossag dokumentumai sem ismertek. Miert? Miert nem 
vasarolhatok meg a szerzodesek szovegei szaz forintert barmelyik 
ujsagarusnal , a hiteles magyar szovegek, az idegen nyelvu valtozattal es 
magyarazatokkal egyutt? Hogyhogy nem ismeri az unalomig minden 
ujsagolvaso ezen adossagteher alakulasanak tortenetet, grafikait? 
Hogyhogy nem visszatero musora az idojaras-jelentesekhez hasonloan a 
tevenek az allamnadossag-menedzseles esemenyeinek reszletezese? 
Egyaltalan: van jogi alapja ilyen feltetelek mellett ([K.Gy. ertelmezese: 
a leirt tajekoztatas nelkul]) a mai adoterheknek? [...]		{68}
Vallalkozasi hitel, indulashoz, a szeles kozonsegnek nincsen. Hitel 
(vagy akar barmilyen mas nevvel nevezett indulasi lehetoseg) helyett van 
jogbizonytalansag. Vannak tovabba mukodeskeptelen es diszfunkcionalis, 
nevleges erdekvedelmi szervezetek. Es vannak kormanyzati intezkedesek a 
megis fel-feltunedezo civil szervezodesek azonnali megtoresere. Hogyan 
lehet az, hogy nem adtak az elso pillanattol kezdve infrastrukturat a 
civil szervezeteknek? Hogyhogy nem mukodik semmifele jogi segitseg, 
felugyelet - az onallosaguk maximalis segitesevel? Nemkivanatosak a 
szervezetek? Az elmult evek hatalmas civilkurazsis kampanyai ide 
vezettek. Az a'lszakszervezetekre biztuk az egeszsegbiztositast ahelyett, 
hogy valodi, a biztositottak altal e celra valasztott es e temakorben 
szemelyesen is beszamoltathato egyenekbol, kepviselokbol allna az 
egeszsegbiztositasi onkormanyzat. Milyen allamhaztartasi reform ele 
nezunk igy?   Egyaltalan: milyen jovo ele?"			{82}
Eddig Fay Arpad. A szemelgetes persze a sajat izlesem szerinti, kihagytam 
a bevezetest eleg hosszan, kesobb a nemzetkozi monopoliumok jotekony 
hatasara vagy a tavol-keleti bevandorlok szorgalmara szamito megoldasi 
otletkarikaturak kritikajat, meg a kadari (csermaneki! pardon) rendszer 
dicsero osszehasonlitasat a mostanival. 
A lenyegi mondanivalo, amivel egyetertek, itt most az, hogy az adossag
visszafizeteset nemcsak megtagadni lehet. Csak a megtagadasra iranyulo 
szobeszed persze hogy karos. De kepzett kozgazdaszok bizonnyal talalnanak 
pozitiv kimenetelu otleteket is, egyik, lehet, hogy nem optimalis peldaul 
Fay Arpad fent eloadott "ingatlannal szanalasi" otlete. Es ezekrol 
viszont, a megoldasok kereseserol bizony folyton-folyvast tajekoztatni 
kellene a magyar adofizeto polgart. Mert azt mar meguntuk, hogy 
felevenkent az adossagallomany ujabb tiz szazalekos gyarapodasarol kapjuk 
a menetrendszeru tajekoztatasokat, mintha ez sorscsapas, vagy eppen 
bagatell semmiseg lenne.
stenvelunk!			Kadar Gyorgy		{98. sor}