Palota's "objekti'v" ve'leme'nye't e'rdemes ne'mi fenntarta'sokkal fogadni.
Ez u~gyben o" szeme'lyesen is e's funkcio'ja'ban is e'rintett. Nagyon tudatosan
mindent abbo'l a szemszo~gbo"l i'te'l meg, hogy milyen hata'sa van a hozza'
hasonlo' va'llalkozo'kra. Ami u~di'to" kive'tel a mai magyar politika'ban, de
me'gis, szemle'lete kicsit be'kaperspekti'va. Atto'l pl., hogy ko~nnyebb lett
volna alacsonyabb kamatok, szabadabb hitel mellett va'llalkozni, nem
ko~vetkezik, hogy a(z infla'cio'hoz ke'pest nem is olyan nagyon) magas kamatok,
szabad hitelek jo't tettek volna a magyar gazdasa'gnak. A va'llalkozo'k nagy
re'sze'nek persze igen, de az a'r sokkal magasabb infla'cio', nagyobb
jo~vedelemdifferencia'lo'da's lett volna. Nagyobb import e's szinte biztosan
kisebb export, nagyobb ke'nyelmesse'g, ugyanakkora vagy esetleg alacsonyabb
rea'ljo~vedelem, lassu'bb alkalmazkoda's a va'ltozo' piaci viszonyokhoz.
Persze nem o~ru~l a versenylo', amikor o~szto~ke'lik, de ane'lku~l esetleg
ve'gig sem futja a ta'vot...

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves SZALONtagok,

   Miutan sikerult erdeklodeseteket felkelteni (talan jobban, mint egy
Madison Avenue-i nagy hirdetoceg tudna tenni :-)), ket nagyon distinct
ugyrol irok.
   Eloszor is, nehany napja olvastam, hogy "Kohl felno"tt" es elsokent a
nyugati allamfo"k kozul, meghivta Waldheim-et Munchen-be so~ro~zni, mond-
van, hogy "nekem senki ne mondja meg, hogy kivel talalkozhatok, kivel nem".
Szerintem ezt CSAK azert tette, mert (a svajci elnokon kivul) Waldheim az
egyetlen allamfo", akivel tolmacs nelkul tud beszelgetni. (Ne felejtsuk,
hogy Kohl vette ra Reagen-t, hogy a Bitberg-i SS temetot meglatogassa es
ott egy koszorut elhelyezzen. Az ok hasonlo volt -- Reagen volt az egyet-
len allamfo, aki ezt megtette volna...)
	A masik a sorhatar: konyorgok, tartsuk be a 100-sor limit-et. Egysze-
ruen lehetetlen a hosszabbokat elolvasni (me'g, ha erdekes lenne, akkor
sem...) Ha van, aki tiltakozik, a'm szavazzunk.

	F. Miki

A liberalizmus ma'ra nagyon sokmindent jelent. Amerikai politika'ban ne'ha
szinte szocializmust. De me'g tudoma'nyosabb ige'ny esete'n is va'ltozik.

A klasszikus gazdasa'gi liberalizmus a le'nyegi szabadverseny. A libera'lis
gazdasa'gtan szeme'ben a ta'rsadalmi hate'konysa'g nagyon pontosan definia'lt
fogalom: Pareto optimalita's. Ez olyan helyzet, amiben ba'rmi va'ltoza's ront
valakinek a helyzete'n. Egy a'llapot akkor hate'konyabb a ma'sikna'l, ha senki
sem ja'r rosszabbul e's vannak akik jobban ja'rnak.

Ennek a defini'cio'nak a pe'lda'm nem teljesen felel meg. De egy ma's (sza'momra
mellesleg e'sszeru"bbnek tu"no") felve'teli rendszer esete'n ma'r megfelelhetett
volna. Ha ugyanis a felve'teline'l nem keret, hanem minimum szint szaba'lyoza's
van. Vagyis a besegi'tett tehetse'ges nem e'rtelmise'gi fiatal nem ma'sok elo"l
veszi el a helyet.

A libera'lis e's a haszonelvu" politikai filozo'fia'ban, jogfilozo'fia'ban
nyilva'n ege'sz ma's - a'mba'r az uto'bbiban nem nagyon tudom, mi a haszonelvu".
Gazdasa'gfilozo'fia'ban azonban ugyanaz: a gazdasa'gi szereplo"k do~nte'seik
sora'n kiza'ro'lag azzal foglalkoznak, hogy saja't hasznossa'gi fu~ggve'nyu~ket
maximaliza'lja'k. Egy modern gazdasa'gfilozo'fia'nak persze figyelemmel kell
lennie arra a te'nyre, hogy van a'llam is. Itt van legala'bb ke't felfoga's:
vagy azt mondja'k, hogy az a'llam o~ne'rdeku" gazdasa'gi szereplo" (egyfajta
institucionalizmus), aminek megvannak a maga saja'tos e'rdekei, hasznossa'gi
fu~ggve'nye; vagy egyfajta koordina'tori szerepet adnak neki, azzal a
feladattal, hogy biztosi'tsa egy hate'kony megolda's ele're'se't olyan
esetekben is, amikor a szereplo"k puszta o~ne'rdeke ezt nem biztosi'tja.
(Csapda'k, nemlinea'ris ko~lcso~nhata'sok, nem sza'mszeru"si'theto"
ku~lso" hata'sok.)

E'n a gazdasa'gfilozo'fiai liberalizmusra gondoltam, aminek semmi ko~ze a
szeme'lyi sza'mokhoz. Illetve, ha nagyon akarom, lehet, de csak ko~zvetve.

A poziti'v diszkrimina'cio' lehet adminisztrati'v u'gy, hogy nem ma'sok
rova'sa'ra teremtesz leheto"se'get. A'tmenetileg persze valo'szi'nu"leg igen,
de ha bekapcsolsz egy hitelkonstrukcio't, ahol ke'so"bb a to~bbletko~ltse'geket
a jo~vedelemto~bbletbo"l kamatostul vissza kell fizetni, akkor me'g a'tmenetileg
sem. Teha't, egy libera'lis-konform megolda'ssal a ko~ltse'gek visele'se alo'l
csak a'tmenetileg mentesi'ted.

Lehet a poziti'v diszkrimina'cio' o~nke'ntes is, mint a Studium Generale, vagy
a jo'te'konykoda's. Ekkor esetleg semmilyen adminisztrati'v eszko~z sincs.
Ez is lehet liberalizmus-konform: a ta'rsadalom tagjai valamilyen e'rtelemben
saja't jo'lfelfogott hosszu'ta'vu' e'rdeku~kbo"l segi'tenek. Ezt is meg lehet
u'gy szervezni, hogy hate'kony legyen. So"t, le'nyege'ben csak megfelelo"
szerveze's e's propaganda mellett lehet hate'kony, amiben az a'llam is re'szt
vehet, de ez nem szu~kse'gszeru" (vo~ro~skereszt, stb.).

A Harvardon, ami maga'negyetem, persze nem lehet elo"i'rni ko~telezo" felve'teli
minimumko~vetelme'nyt. De egy a'llami egyetem elo"i'rhat minimumszintet, ami
felett mindenkit felvesz. Ilyenkor a (szerintem jo') poziti'v diszkrimina'cio'
nem az, hogy a ha'tra'nyos helyzetu"eknek alacsonyabb szintet i'rsz elo" - ez
volt a magyar megolda's - hanem hogy a'tsegi'ted o"ket ezen a szinten. Teha't
csak akkor jutnak be, ha teljesi'tik az egyse'ges ko~vetelme'nyt, de
semlegesi'ted azt a ha'tra'nyt, hogy nekik a csala'd, a ko~rnyezet nem ad
segi'tse'get a felke'szu~le'shez. E's itt tudatosan nem specifika'ltam, mi a
ha'tra'nyos helyzet oka: a szu~lo"k alacsony ke'pzettse'ge, szege'nyse'g,
nyelvi korla't, elo"i'te'let, stb. E'rdektelen.

Ko"ro~si Ga'bor

Szeretnem kozzetenni tapasztalataimat az affirmative actionrol. Az
Allamban a hispanic kisebbseg igen harcias. A kepviselohazban rendszere-
sen megfenyegetik az egyetemeket, hogy radikalisan megvagjak a koltseg-
vetesuket, ha nem tesznek azonnal lepeseket afele, hogy az oktatoi kar
osszetetele az allam faji osszetetelenek hu tukorkepe legyen. Egy kedves
felszemu kepviselojuk hazugsagnak minositette, hogy nincs meritesi bazis,
ugyanis neki birtokaban vannak elutasitott allaspalyazatok hispanic
jelentkezoktol. Mit tesz ilyenkor az egyetem? Gondosan megnezi a palya-
zokat, es listat keszit roluk EREDET SZERINT. A lista nem lesz tokeletes,
mert a palyazo nem koteles nyilatkozni rasszarol; (gondolom, ez a hiba
elobb-utobb ki lesz kuszobolve), es igy talalgatni kell, a nevebol, meg
abbol, hogy milyen fraternity/sorority szerepel az eletrajzaban, stb.
Igy lesz palyazo magyar kollaganom MINORITY, nehany olasz nev is spanyol-
nak minosul, egyreszt nemtudasbol, masreszt joszandekbol, hogy legalabb
legyen spanyol palyazo. Abban, hogy kiket hivnak interviewra, az
Office of Affirmative Action-nak gyakorlatilag egyetertesi joga van.
Az egyetem valamit probal tenni, hogy legalabb egy esetleges jogi eljaras
soran bizonyitani tudja johiszemuseget, ami abban jelentkezik, hogy
tobb not vesz fel. Ettol persze a macho spanyolok meg ingerultebbek
lesznek. Azt is meg kell, hogy jegyezzem, hogy a spanyolokat attol
sem tolti el orom, ha a feketek es az azsiaiak aranyszama no. Nekik az
affirmative action nem elvi kerdes, hanem revolver csoporterdekeik
ervenyesitesere. Ezzel egyes (nem termeszettudomanyi) teruleteken valoban
tudjak aranyszamukat novelni, illetve zsiros administrator-i allasokat
maguknak vindikalnak az egyetemen, "hamar mast nem lehet elerni".
A problema kulcsa ott van, hogy a hispanic diakok nagy tobbsege highschoo
dropout lesz, s akik el is jutnak a college szintre, tapasztalataim
szerint eleg gyengen harangoznak. Egy hispanic oktatasi allamtitkar-fele
egyszer megengedte maganak azt a nyilvanos kijelentest, hogy talan a
hispanic szulok nem jol szeretik a gyerekeiket, mert nem allitanak
kovetelmenyeket elejuk. Legyen eleg annyit mondanom, hogy vissza kellett
vonnia a kijelenteset, kulonben allasat aligha tarthatta volna meg.
Ha nem lett volna hispanic, aligha ussza meg ilyen olcson.
Konzervativ (de nem szelsojobboldali) barataim katasztrofanak tartjak
az affirmative actiont, s hogy Amerika meg nem rokkant bele, azt legin-
kabb annak tulajdonjitjak, hogy a private industry-ra meg nem sikerult
rakenyszeriteni; s az egyetemeken okozott karok csak hosszu tavon
jelentkeznek. Ugy velik, az amerikai tarsadalom a leginkabb "racist"
a vilagon, nem abban az ertelemben, hogy fajuldozo, hanem ugy, hogy
race and gender m i n d e n dontes meghozatalanal merlegre kerul.
Viszont ezt az allaspontjukat nyilvanosan nem hajlandoak vallalni, azt
mondjak, az politikai ongyilkossag lenne.
Meg szeretnem emliteni az affirmative action meg egy erdekes kovetkez-
menyet. A kisszamu valoban minority tudosokert a jo egyetemek versenyez-
nek, mert ha minorityt kell felvenni, az legalabb jo legyen. Egymas fole
igernek a versenyben, es ettol tenylegesen nagyon kifizetodove valik
minority tudosnak lenni, aki sokkal jobb fizetest erhet el, mintha nem
volna minority.                  Szekely Laszlo (nem Zoltan)

Ha ma1r ilyen sze1pen `va1laszolgatsz', ha1t csatlakozom. Nem mintha
nagyon le1nyeges dolgokat emelte1l volna ki a szo2vegembo3l, vagy
mintha lehengerlo3 lett volna a bi1ra1latod, de aze1rt me1gis:

>A faji eloiteletek korulbelul ugyanolyan kemeny "realitast"
>jelentenek, mint a szocialis kulonbsegek. Az az erzesem, hogy
>osszekeversz ket dolgot: i.) hogy racionalis/moralisan
>helyes/praktikus/jogos etc. egy megkulonboztetes, illetve ii.) hogy
>letezik-e (ha ugy tetszik - realis-e). A faji megkulonboztetes nem az
>"affirmative action" miatt letezik. A meglevo durva  hatranyos
>megkulonboztetesek jogosultsagat ketsegbe lehet vonni moralis alapon,
>de ez - mint emlitettem az elozo levelemben - onmagaban nem fogja
>kivaltani a negativ diszkriminacio megszuneset.
Dra1ga Zolta1n, azt hiszem, hogy te keversz o2ssze ke1t dolgot.
E1n a poziti1ve diszkrimina1lo1k rasszizmusa1t bi1ra1ltam, nem pedig a
negati1ve megku2lo2nbo2zteto3ke1t. Ma1rmost lehet, hogy az elo3bbi is
`realita1s', ahogy te mondod, de e1n u1gy vettem ki, hogy arro1l
vitatkozunk, ha mi lenne1nk a kira1ly, engede1lyezne1nk-e. Teha1t ha
abbo1l indulsz ki, hogy `ma1r le1tezik', akkor a vita e1rtelmetlen.
Ha viszont arra utalsz, hogy a durva ha1tra1nyos megku2lo2nbo2ztete1s
`realita1s', az me1g nem jelenti azt, hogy jogtalan megke1rdo3jelezni a
poziti1v megku2lo2nbo2ztete1s `raciona1lis/mora1lisan helyes/praktikus/
jogos' volta1t. Tudsz ko2vetni?

Azt, hogy csak valo1s alapon lehet `poziti1ve diszkrimina1lni', azt nem
u1gy e1rtettem, hogy a ha1tra1nyos megku2lo2nbo2ztete1s nem le1tezik,
hanem u1gy, hogy az `affirmative action', ha jogi katego1ria1va1 le1p
elo3, akkor olyan jogorvoslat, ami egy meg nem to2rte1nt se1releme1rt
elo3re ka1rpo1tol, ami jogi abszurdita1s. Lehet valakit akti1van is
ve1deni, o3rt a1lli1tani melle1, mit tudom e1n, de elo3re ka1rpo1tolni
olyan jogse1releme1rt, aminek esetleg jobban ki van te1ve, mint ma1sok,
az ke1ptelense1g. (Ez me1g hozza1jo2n ahhoz, hogy a megce1lzott
ka1rpotolando1 csoportot valamife1le rassz-alapon kijelo2lni szinte1n
ke1ptelense1g, e1s mindenkit se1rt -- ld. a ciga1nyok vs. szege1nyek
szembea1lli1ta1st az elo3zo3 hozza1szo1la1somban.) Ha engem ke1rdezel,
az a1llam csak egy dolgot tehet (e1s kellene is tennie): a ha1tra1nyos
megku2lo2nbo2ztete1s *konkre1t eseteit* szankcio1kkal su1jthatja,
hivatalbo1l u2ldo2zheti.

Na, ezt kapd ki -- Ka1lma1n La1szlo1

Szabo Zoli irja, engem idezve, illetve az en szovegemre reflektalva:

+Borocz Jozsef:
+> Gondolatkiserletet ajanlok: tudna valaki mondani egyetlen tarsadalmi
+> tenyt, amely "szimmetrikus" viszonyt tetelez? (A "szabadpiac" e vonat-
+> kozasban "nem er", mert az az ideologiai almok mufajaba, s nem pedig
+> a tarsadalmi tenyekebe tartozik. :-))
+Nem pontosan ertem, mi a feladat. Hamarajaban a hazassag, a
+tarsszerzoseg meg a koltsegmegosztasos telefonbeszelgetes jut eszembe,
+de lehet, hogy ezek nem szamitanak. Peldaul esetleg azt mondod, hogy
+szep-szep, de igazabol ezek is aszimmetrikusak valmilyen kemeny
+faktualis ertelemben. En nem vetnem el olyan egyertelmuen bizonyos
+idealok realitasat, mint te: a szabadpiac, a torveny elotti
+egyenloseg etc. talan nem az ideaologiai almok mufajaba, hanem a
+regulativ idealok mufajaba tartozik.Esetleg bizonyos absztrakt entitasok
+ugyanannyira realisak mint a te tenyeid. (Kesz. Egy ilyen mondat utan
+egyetlen becsuletes, joerzesu, termeszettudos sem fog velem szoba
+allni. Remelem, majd a matematikusok megvedenek.)

   A stilust most hagyjuk, nemkulomben az "en tenyeimet". A lenyegrol:

   Kicsit meglepodnek, ha a hazassag szimmetrikus viszony volna. A tars-
   szerzoseg es a koltsegmegosztasos telefon talan, bizonyos esetekben
   _lehet_ szimmetrikus -- JOGI illetve gazdasagi ertelemben. Csodalnam,
   viszont, ha demonstralhato volna, hogy a jogilag megoly szimmetrikus
   tarsszerzoseg es koltsegmegosztasos telefonbeszelgetes TARSADALMILAG
   szimmetrikus volna, vagy hogy szuksegszeruen az volna. Mind a
   peldaid, mind pedig a reakciod tovabbi resze arra latszik utalni,
   esetleg nem gondolod, hogy ertelmes volna "tarsadalmi" viszonyokrol
   beszelni mint olyasmikrol, amiket nem fejez ki a jogi es/vagy
   gazdasagi viszonyok "osszessege". Ha ez a velemenyed, akkor valoban
   nincs mirol vitatkoznunk. Csak jelzem, hogy a "tarsadalmi teny"
   fogalma legalabbis Durkheim (a mult szazad vege) ota "megvan", es pl.
   arra szolgal, hogy leirja azt, amit az Altalad "normativ idealok"-
   kent leirt magatartasformak nem tudnak megragadni. Nem gondolom, hogy
   kulonosebben hasznos volna ezt a definisztikai vitat feszegetni:
   ha kivanod, atfogalmazom a kerdesemet, imigyen:

      Tudunk-e olyan nem-normativ tarsadalmi tenyt, mely szimmetrikus?

+A legjobbakat,                                       Szabo Zoltan

 Neked is, Borocz Jozsef

Definiciok es szociologiai helyzetek

Kedves Findler Miklos!

Azt hiszem, jogosan kerdezel ra az asszimmetria (bocsanat,
tudom, hogy egy sz dukal, de asszem' mindig beragad a billentyum
ennel a szonal :-) ) definiciojara. Mivel nem vagyok tarsa-
dalomtudomanyi szakember, valoszinuleg nem is tudnam szaba-
tosan megadni, mi ennek a szonak a szociologiai jelentese.
Mindenesetre van egy szociologiai helyzet, amelyet megprobal-
hatunk (avagy akarhatunk nem megprobalni) fogalmilag megragadni.
Ha megprobaljuk, a fogalmaink vagy kifejezik a szociologiai
helyzet mibenletet, vagy sem. Valoszinuleg maguk a kovetkez-
tetesek azok, amik alapjan vegul egyaltalan megbecsulhetjuk,
mennyire sikerult kifejezni, kimondani a nehezen megragadhato/
kimondhato tartalmat.

Tehat: az alabbi definicio NEM alapjelentes ervenyu a vita-
ban, csupan egy megkozelitese a szociologiai tartalom kifeje-
zesenek:
A matematikaban a szimmetria valamifele transzformacios invari-
anciat jelent. Ha szabad egyaltalan onnan venni az otletet,
foltehetjuk, hogy a tarsadalmi csoportok helyenek virtualis
transzformacioja vegrehajthato. Ebben az esetben ket tarsadalmi
csoport egymassal szimmetrikus helyzetben van, ha a virtualis
transzformacio (szerepcsere) eseten az invarians - tehat valto-
zatlan - helyzetjellemzo parameterek dominalnak.

Hetyei Gabor talalo folvetese nyoman megvizsgalhatjuk, a pecsiek
szociologiai csoportja es a magukat zsido ertelmisegnek vallok
csoportja kozott odahaza milyen invarianciak jelentkeznek egy
adott virtualis transzformacio soran.

Megallapithato, hogy mindket csoport (amelyek persze meg csak
nem is diszjunktok) tartalmazza a tarsadalom teljes keresztmet-
szetet a Kadar-rendszerhez valo viszonyulas vonatkozasaban (is).
Ugyanakkor mindket csoportban a Kadar-rendszer ellenzoi az
ismertebbek (pl. Andrasfalvy Bertalan, a hires ellenzeki Bibo-
konyv egyik szerzoje, ill. mondjuk TGM, akit annak idejen
"bekisertek" egyparszor). Ezek invarians parameterek. A pecsieknek
ugyanakkor foldrajzi lokalizaciojuk is van, mig a masik csoport-
nak kevesbe. Ez nem invarians parameter.

Pecsen annak idejen ellenzeki koalicio tamogatta Andrasfalvyt
a valasztasokon. A helyi POLITIKAI eletben megkezdodott a
kadaristak es kollaboransaik hatterbe szoritasa. Ebben az alap-
veto lepes a korabbi egyszeru egyuttmukodok, kooperalok ELVALASZ-
TASA volt az emlitett kollaboransoktol. Nem gyozom itt hangsu-
lyozni az elvalasztast az osszemosas helyett. (Az elvalasztas
pl. abban nyilvanult meg, hogy a korabban kompromittalt szeme-
lyekre a szavazok egyszeruen nem szavaztak ill. a demokratikus
partok nem tamogattak oket.)

Ha ezt a vonast inertikusnak tekintjuk az emlitett virtualis
transzformacio soran, akkor ebbol az kovetkezik, hogy a masik
csoport (a zsido ertelmiseg) is vegrehajtotta a jelzett elvalasz-
tast - sajat csoportjan belul. Ha nem tekintjuk inertikusnak ezt
a vonast, akkor egy asszimmetrikus tenyezorol beszelhetunk.

Hasonlokeppen ha a pecsi allampolgarok nem felnek attol, hogy
a kormany egy szep napon osszegyujti es koncentracios taborba
zarja oket, azert, mert pecsiek, ugyanakkor pedig a magyarorszagi
zsido ertelmiseg nem mond le ennek a felelemnek a jogosultkent
valo allitasarol, akkor ismet csak egy asszimmetrikus, nem
inertikus vonasra mutathatunk ra.

A "tulreprezentaltsag" szot, legjobb emlekeim szerint, meg eletemben
le nem irtam. Elek Gabor utalt egy helyutt arra, hogy a polgari
foglalkozasok (koztuk, ugymond, a kommunistasag) koreben magas
a zsido szarmazasuak aranya.

A zsido identitas problemajahoz nehezen tudok hozzaszolni.
Sosem mondtam mast, mint hogy ez az identitas nem diszjunkt
a magyar identitastol. Az zsido - szerintem - aki annak vallja
magat, es az magyar, aki annak vallja magat. A ket halmaz
metszete korantsem ures! (Mas kerdes, hogy eppugy, mint
ahogy a zsido identitashoz hozzatartozik egyes zsido szokasok,
hagyomanyok apolasa, eppugy hozzatartozik a magyar identitas-
hoz a magyar hagyomanyok, ertekek vallalasa, respektalasa.)

Ha a zsido identitas folemlitese "zsidozas", akkor tenyleg
nehez barmit is mondani. Meglatasom szerint zsido identitas
van, ennek megnevezese tenyleg hasonlo ahhoz, ahogy pl. egy
kisebbsegi magyar valamelyik kornyezo orszagban magyarnak
vallja magat. (Tehat nem latom a pejorativitast.) Igen meggyozo-
nek tunik peldaul szamomra az amerikai zsidosag onazonossaganak
ketely nelkulisege. Itt egy aprocska egyetemi nyelvi kurzuson
sem kelt foltunest, ha egy nyelvi oktatofilmen azokrol a "hard liner"
zsido allampolgarokrol esik szo, akik peldaul meg azt is meg-
tiltjak gyermekuknek, hogy gojokkal randevuzzanak.

Hetyei Gabor teved, ha azt gondolja, en "zsido kerdest csinalok".
Egyreszt otthon az egvilagon senkit nem erdekel, hogy Amerikaban
nehany ertelmisegi mirol vitazik (tehat nem hat a vita az otthoni
allapotokra sem pro, sem kontra), ugyanakkor pedig itt nem kerdes
csinalas zajlik, hanem - hitem szerint - parbeszed. (A parbeszedek
mellett hadd erveljen akar epp Sandor Gyurka, aki - legjobb tudo-
masom szerint - sose titkolta, hogy zsido szarmazasu ertelmisegi.)

Korner Janos pontjainak egyiket sem allitottam. Kalman Laszlo
igenyet a pontosabb szohasznalatra megertettem. Nem vilagos,
pontosan, milyen jellegu dokumentacioval kellene szolgalnom
iranyaban. Balczo Andras "naci orjongeserol" semmit nem tudok.
Ha egy egykori elsportolo extrem nezeteket vall, az meg nem
ok arra, hogy elhamarkodottan altalanositsunk. Nem tudom, mifele
"orjongesek" voltak 56-ban. Ugy tudom, forradalom volt, es nem
tobb, mint ami egy zsarnok ellen folkelo orszag forradalmaban
elo szokott fordulni. (Pl. sokan aldoztak eletuket.)

Rona-Tas Akos vetette fol egy izben, hogy a FORUM-SZALON hasadas
hasonlo a Kadar-ellenzek Monor utani kettevalasahoz. En ezt igen
melyertelmu megallapitasnak tartom. Eppen ezert nem lep meg, hogy
amikor Vandor Agnes a HVG-ben mar egy Metro-koncert kapcsan is
leirhatja, hogy:

> Mostansa'g, a pitia'ner, kepmutato', fasisztoid ideolo'gia'k hatalmilag
                                       ^^^^^^^^^^              ^^^^^^^^^^
> menedzselt kurzusanak tobzo'da'sa, a tegnap is tehetsegtelenek u'gynevezett
  ^^^^^^^^^^ ^^^^^^^^^^ ^^^^^^^^^^^
> forradalmanak ko~zepette  [stb.]

(kiemeles tolem, idezi: Korosi Gabor a SZALON-ban),
akkor a SZALON ezt a "talalt ekszert" termeszetesen lekozli,
es altalaban veve is igyekszik a FORUM-ra (a hazai kormany
HIX-es alteregojara?) az antiszemitizmus belyeget rautni.

Tudom, ez egyfajta tortenelmi allapot. Olvastam valahol:

   A zsido nep tortenelme soran annyiszor ment at
   kulonfele megprobaltatasokon, hogy fiainak szinte
   a vereve valt a reflex: ha egy orszagban valakik
   elkezdenek utni valakiket, akkor egy ido utan, az
   eredeti okoktol es partallasoktol fuggetlenul, mindenki
   a zsidokat fogja utni. Ezert vannak a zsidok mindig
   annyira a kiszolgaltatottak oldalan.

A 20. szd. veres tortenelme alapjan en ezt az attitudot
teljesen erthetonek tartom. Azonban a tortenelmi bekeelv
terhoditasa idejen az evezredes beidegzodeseket neha nem
art folulvizsgalni. Marcsak azert sem, mert Magyarorszag
a zsido szarmazasu allampolgarai iranti toleranciajarol
mindig is nevezetes volt.

        "Csak annyit kerek
         Toled, ha erted, hogy
         Ne vagj ki minden fat.
         Legalabb neha-neha
         Lazits egy felorat."
                   (Szorenyi Levente - Brody Janos)

Udvozlettel:                        Szekely Zoltan

Tisztelt SZALON-ozok!

Sok hozzaszolas erkezett nekem cimezve.
Sajnos, tul elfoglalt vagyok ahhoz, hogy
minden folmerult kerdesre erdemben vala-
szolni tudjak. Ezert minden tisztelt vita-
partneremtol elnezest kerek.

Ha tovabbi folveteseket kapnek, termesze-
tesen igyekszem azokra azert (a lehetosegek-
hez merten) reagalni. Mindamellett, mint
olyan vendegfele a SZALON-ban, nem is volna
illendo hetenkenti-kethetenkenti hozzaszola-
soknal tobbre vallalkoznom. (Kulonosen, hogy
tobben is burkolt jelet adtak az altalam kez-
demenyezett vita nemkivanatos voltanak.)

(Pannon Jozsef vitacikke nyoman a FORUM-ban
is vita kezdodott a hazai zsidosagrol. Mivel
a folvetes ott is nekem cimzodott, ott is
helyt kell allnom.)

Udvozlettel:              Szekely Zoltan

Szinte mindenben egyetertek Szabo Zoltannal. Az affirmative actionnel
kapcsolatos dilemmat az okozza, hogy legtobbunkben egyszerre ket felfo-
gas el a tarsadalmi igazsagossagrol. Az egyik szerint az igazasagossag
nem mas, mint SZABADSAG, vagyis hogy allam bacsi nem uti bele az orrat
az allampolgarok dolgaba, ameddig az allampolgar masnak nem art. A masik
felfogas, hogy az igazsagosag alapjaban veve FAIRNESS, magyaran, senki
nem elvez jogosulatlan elonyt a masikkal szemben. (Eleg kellemetlen,
hogy a 'justice'-t es a 'fairness'-t a magyar nem kulonbozteti meg.) Aki
az affirmative action ellen ervel, arra hivatkozik, hogy az megserti
egyeni szabadsagjogait. (A Bakke vs. Medical School esetben az akkor
meg egeszen mas osszetetelu legfelsobb birosag a 14th Amendment equal
protection kitetele alapjan alkotmanyellenesnek minositette a UC at
Sacramento explicit modon faji /race/ alapon diszkriminalo affirmative
action programjat.) Aki az affirmative action mellett foglal allast,
arra mutat ra, hogy a feketek es mas hatranyos helyzetu csoportok mel-
tanytalanul jutottak a jelenlegi helyzetbe.

Szerintem nem kotelezo, hogy minden cselekedetunket egy elvbol vezessuk
le. Az erre vonatkozo elmeleti torekvesek kovetkezetesen csodot mondtak.
Mivel a szabadsag es a fairness altalaban jol megfer egymassal, nem ko-
telezo, hogy egyszer es mindenkorra valasszunk a ketto kozul. Ha a ketto
ellentmondasba kerul, akkor jarunk el legbolcsebben, ha merlegelunk. Ez
esetben szerintem a fairness gyoz (A Newsweekben valaki nemreg ugy fo-
galmazott, hogy az Egyesult Allamokban gazdasagi appartheid van). A leg-
meggyozobb erv szerintem a varhato kovetkezmenyek figyelembe vetele. Ha
a jelenlegi egyenlotlensegek fennmaradnak, ki tudja mi fog tortenni.

Persze a feketek es masok hatranyos helyzetenek felszamolasara nem fel-
tetlenul az affirmative action a legjobb modszer. Rossz vert szul, es
sok esetben nem mukodik (sok diak, aki affirmative action reven jut be
az egyetemre, vegul nem szerzi meg a diplomat). A baj az, hogy jobbat
nem igazan tudunk. Nem ismerunk olyan varazsiget, amely egy csapasra
felszamolna a jelenlegi unfair helyzetet, es ne lennenek az affirmative
actionnel sokkal nagyobb hatulutoi. A mindent-egy-csapasra modszerek
sehol sem mukodtek. Amit meg lehet es meg kell probalni, mas, hasonloan
korlatozott koru modszereket talalni. Sajnos a jelenlegi atmoszferaban
erre nem latok sok eselyt.

Minden jokat!
           Forrai Gabor

P.S. A liberalizmus es a haszonelvuseg osszeegyeztetesere egyebkent
voltak kiserletek, pelda ra John Stuart Mill.

Az allam a torvenyhozoi es vegrehajtoi hatalmabol kifolyolag
megprobalhatja befolyasolni a tarsadalom mukodeset, peldaul
terelgetheti egy olyan iranyba amit a tarsadalom egy, az
allamra nagy befolyassal levo resze helyesnek ve'l.
Van akinek mar ez is road to the serfdom.
Az allam eszrevetelezi a kovetkezoket:
1. Sok fekete panaszkodik, hogy pusztan azert nem kap munkat
mert fekete.
A kvota egy megoldas es az is, hogy akirol kiderul, hogy valakit
a borszine miatt nem alkalmazott, annak menjen ra a gatyaja is a law-suit-ra.
Mindket megoldasnak vannak hatranyai, az elsot valasztottak.
Ki lehet talalni harmadik megoldast, meg negyediket, es annak is
lesznek hibai, Friedman azt tanacsolja az allamnak, hogy ignoralja
nyugodtan a problemat, mert a piacgazdasag majd megveri bottal azokat
akik valogatnak a munkaeroben (fekete munkaero ara lemegy, aki csak
feheret hasznal rafarag.), es ez egy hibatlan megoldas. Csak mi lesz
ha a Fekete Parducok nem fogjak fel az erveles finomsagait es
elegge el nem itelheto modon felgyujtjak a Capitoliumot.
Ez Friedman szamara azt jelentene, hogy neki volt igaza, nekem azt, hogy nem
es ezert nem vagyok libertarianus.
Akkor mar inkabb legyen kvota, vagy valami hasonlo.

Szellel szemben igenis lehet pisilni, de vannak akik rogton a hoba
vizelne'k a Bill of Rights-t, ilyen a forced busing, vagy amikor
egyetemek ugy tekintik a polgarokat mint a belyegeket, egy szamoait
adok ket virgin-szigetiert. Ezek is liberalisok es veluk sem ertek egyet.
2. Keves a fekete az egyetemen, legyen hat affirmative action.
Pro:A   A fekete kozossegeknek szukseguk van fekete ertelmisegre
        foleg fekete tanarokra, ugyvedekre, orvosokre es lelkeszekre.
    B   Szukseg van pozitiv modellekre a fekete tarsadalomban.
    C   Evszazados bunoket kell jovatenni.
    D   A feketek kulturaja alulertekelt ezert hatranyba kerulnek
        ott ahol a WASP kultura a mertekado.
Con:A   Az aff. action eleve elitelendo, mert ember szarmazasa miatt nem
        kulonboztetheto meg a tobbi polgartol.
    B   Az aff. action orvoshallgatokbol aff. action orvosok lesznek akik
        nemcsak a tarsadalom, hanem sajat maguk szamara is ertektelenebbek
        a tobbieknel.
    C   A jomodu fekete elonyben reszesitese a szegeny feherrel szemben
        immoralis es faji konfliktusra vezet.
    D   A feketek kulturalis (Dukenal faji) okbol kevesbe alkalmasak
        szellemi tevekenysegre, kar ezt forszirozni.

En a Pro A-t hatarozottan, a B-t, C-t fenntartasokkal a D-t immel-ammal
elfogadom. Ugyanakkor a Con-bol csak a D-t vetem el teljesen. Most mi
a fenet csinaljak ?
E'n>>...azt mutatja, hogy nekunk sokkal banalisabb problemaink vannak
kisebbsegugyben mint az affirmative action.>>
Szabo Zoli>..tartok tole, hogy ez nem igazan eros erv.>
Ez nem is erv volt, csak sohajtozas.
Magyarorszag elmaradottabb, bigottabb, intoleransabb orszag mint az USA
ez az ostoba te've'juket, a sok butacska nebulo'jukat nezve esetleg
nem feltuno, de azert te is tudod, en is tudom, hogy igy van.
Legyen inkabb: ...azt mutatja, hogy nekunk sokkal nehezebb dolgunk lesz
kisebbsegugyben, mint a fejlett orszagokban.
Kalman Laszlo irt arrol, hogy az etnikai hovatartozas nem lehet
a pozitiv diszkriminacio valos alapja.
Ezt elvnek elfogadom, de mi van akkor ha egy folyoban csokken a
lazacok szama. Ha az etnikai szarmazas nem valos alap, akkor
a helyi indian torzsnek is megtiltod a halaszast, ugyanugy mint
a tobbi halasznak. Ezt en nem tudom elfogadni. Azt el tudom fogadni, hogy
azt a New Yorki sporthorgaszt aki papirral igazolja cherokkee szarmazasat
a letezo pozitiv diszkriminacio ellenere kuldjuk a fenebe.
Azt is el tudom fogadni, ha egy kormany megakadalyozza a teruleten
elo oslakok emberaldozatat, ha ellatja oket vedooltassal, szukseg eseten
elelemmel, igeny szerint barmivel a vilagon. De nem tudom elfogadni, hogy
pusztan azert mert az orszag teruleten elnek, es lazan kotodnek a kozponti
hatalomhoz, bevezessek az iskolakotelezettseget.
Ezek persze extrem peldak.
Ugy kepzelem a jo torvenyeket, hogy azert van egy kis jatekuk, egy kicsit
rugalmasak, ez persze ellentmond torvenyi mivoltuknak, de akkoris. EG