Ha jol veszem ki a megerkezes korulmenyeibol, a VITA lapzarta is 
valamikor hajnali 2 korul van USAban, ez elmegy a moderatorhoz, aki 
(mivel ember) reggel 8-9 fele moderalja az USAban, es utana kerul 
terjesztesre. Ha ez igy van, akkor ez az oka annak, hogy Europaban a 
VITAt mar csak munkaido vege fele kapja az ember, amikor fel labbal 
idonkent az ajtoban all, masnap ir ra valaszt, igy jelentos kesessel 
jelennek meg a dolgok. Nem lehetne a lapzartat a moderatorhoz igazitani?

						Pg.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Kedves Gabor! A lapzarta nagyjabol a moderatorhoz van igazitva.
Jelenleg mind Tamas, mind en, aki ot par napig helyettesitem,
Europaban elunk. Viszont a moderator nem fizetett alkalmazott,
pontosabban nem a HIX fizeti, igy kenytelen munkaido elott, ebedidoben,
vagy munkaido utan moderalni. Tovabbi kesest okoz, ha a moderator
ugy erzi, hogy egy cikket finomitani kell, es ehhez keri a szerzo
segitseget. Sokszor tobb ora is eltelik mire sikerul valaszt kapni
egy-egy felmerult kifogasra, pont az idoeltolodas miatt. Miutan a HIX-et
mind Europabol, Amerikabol, Azsiabol es Ausztraliabol irjak, igy nagyon 
nehez mindenkinek megfelelo lapzartat talalni. 

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Vago Imrenek Debrecenbe.

Azt kerdezted:
> De mi lehet a magyarazata annak, ha valaki a ferfi HS
> kapcsolatban a maszkulin (es a noiben a feminin) hajlamu es szerepu
> partner?

A kerdes remek. Akit nem erdekel, annak rovid valasz: nem tudom. 

Ha valakit erdekel:
Az valoszinu, hogy a homoszexualitas egy sze'les spektrum, 
amely a biszexualitastol a transzvesztitizmusig tart.
Az, hogy az e skalan kijelolheto alaporientacio mikent nyilvanul meg
kulsosegekben (pl. oltozkodes), a ket vegpontot leszamitva erosen
befolyasolja a konkret partnerkapcsolat. Heteroszexualis kapcsolatban is
kiosztodnak (megha valtakozva is) a dominans/szubmissziv szerepek,
es ugyanez vonatkozik a homoszexualis/leszbikus kapcsolatra. Hogy
egy peldat mondjak, tudok olyan holgyrol, akinek ugyan heteroszexualis
kapcsolatai vannak, de olyan homo- vagy biszexualis ferfiakra hajt, akik
mellett a maszkulin szerepet jatszhatja, vagyis homoszexualis ferfi
szemelyisege van. (Most nehogy azt kerdezze valaki, hogy egy ilyen szexualis
kapcsolat technikailag hogy mukodik, mert ez a VITA es nem a TIPP.)
Tehat, egy leszbikus holgyet illethet ez a jelzo azert, mert holgyekhez 
vonzodik, de illethet azert is, mert maszkulin identitasa van. A ketto pedig 
nem ugyanaz. Ebbol kiderul, hogy az alternativ szexualis viselkedesek 
lehetseges patternjeinek jellemzesere nem elegseges a homoszexualis/leszbikus 
jelzo. Ki tud jobbat?

Az eligazodas azonnal egyszerubbe valik, ha feltetelezzuk, hogy ket kulonbozo
dolog a nemi orientacio (adott szemely milyen nemu partnerre hajt) es
a nemi azonosulas (adott szemely melyik nem szerepevel azonosul a 
partnerkapcsolatban). Azt, hogy ez a ket preferencia nem komplementer 
a maszkulin homoszexualitas es feminin leszbikussag lete bizonyitja.
Hajlok arra, hogy a nemi orientacio es azonosulas a gyermekkorban
egyutt fejlodnek, de kesobb a parkapcsolatokban polarizalodnak
maszkulin/feminin, dominans/szubmissziv iranyban, mig vegul mindenki
megtalalja a maga stabil helyet. Az a szexualis bipotencialitas, amire tobben
celoztak a korabbi hozzaszolasokban inkabb a nemi azonosulas flexibi-
litasara vonatkozik, mintsem a nemi orientaciora. Majmoknal kimutatott, 
hogy a himek a nostenyre jellemzo parosodasi poszturat veszik fel 
egy dominans himmel szembeni behodolas kifejezesekent (szubmisszio). 
Etologiailag tehat rendelkezunk mindket nem szexualis viselkedesrepertoarjaval.
A szerepek pedig a haloszobaban igy vagy ugy, de kiosztodnak.

Nadasdy Zoltan

Zsolt /D.p.Z.B/:
Tamas:

>[ Tul hosszu lenne idezni, sejdifferencialodas egysejtueknel ]

Ez szep, es tudom, hogy erre vannak kiserletes bizonyitekok is. Ettol meg
az en kerdesem all: a sejtdifferencialodas soran hogyan kerul be a DNS-be
az az informacio, hogy mely kornyezetben levo mely sejteknek kell milyen
anyagokat eloallitani. Az egysejtus pelda feltetelezi, hogy minden egysej-
tu kepes minden anyag eloallitasara, amire szukseg van. Az osszetett
szervezetekben levo sejtek rendkivuli differencialtsagot mutatnak, es a
differencialodas soran van egy pillanat, ami utan mar nincs visszaut, es
a sejt azza valik, amive rendeltetett, fuggetlenul a kornyezetetol.Erre
is van kiserletes bizonyitek. Meg egy relative egyszeru dolog, mint
mondjuk egy gomba is meglepo szabalyossagot mutat a fizikai felepiteset
tekintve. Igen megleponek tartanam, ha ezt egyszeru kornyezeti hatasokkal
meg lehetne magyarazni, hisz a gombak elegge ugyanolyanra nonek, fugget-
lenul a paratartalom, tapanyagkoncentracio es ilyesmik pontos erteketol.
Ez komoly vezerlest tetelez fel, es a vezerleshez szukseges informacio a
DNS-ben kodolva van. Ha jol tudom, a DNS igen jelentos resze nem amino-
sav kodonokat tartalmaz, hanem vezerlest arra vonatkozolag, hogy a
kodonszekvenciak kozul mikor melyiket kell eppen aktivalni. Namost, 
a) hogy jott ra a laza egysejtuek csoportja, hogy osszetapadas helyett
inkapp eleve differencialtan kell osztodni, es ugyanazt letrehozni, ami
veletlenszeruen kialakulva jonak mutatkozott, es
b) hogy generalodott a DNS-be ez a vezerlo informacio ugy, hogy egyuttal
az informaciot ertelmezo mechanizmusok is bekodolodnak. Meg ha ez utobbiak
csak feherjek is, amik a DNS szekvenciakhoz tapadva blokkoljak egyes
reszeinek dekodolasat, akkor is. Ezen feherjek is meg kellettek
jelenjenek, es semmi hasznuk nincs az emlitett szabalyozason kivul.

Zsolt /D.p.Z.B/:
 >Ha't ...
 > Hogyha bonyolult a dolog akkor nem fontos, de ha roviden le tudnad irni,
 >hogy hogyan merik azt, hogy mennyi informaciot tartalmaz egy elo
 >szervezeteket tartalmazo bolygo, es mondjuk 4 millard evvel korabbi
 >allapota, akkor meg lehetne fogni a kerdest.
 > ( Nem tudom mit kell itt informacio alatt erteni, ami csokkenne. Hiszen
 >ennek az ellenkezojet tapasztaljuk folyamatosan. Nem hiszem hogy ez igy
 >osszejonne. )

Vagyunk egy egyszeru peldat: reprodukalnod kell egy rendszert. Az ehhez
szukseges informacio merheto, gondolom ez nyilvanvalo. Namost, legyen
rendszerunk egy csinos kis Petri-csesze, benne egy egyszeru taptalajjal.
A taptalaj leirasahoz szukseges informacio nem tul bonyolult, leven
egy nem-olyan-nagyon-komplex molekulakbol allo homogen valami. Ergo,
eleg, ha megmondod a molekulakat es a mennyiseguket. Ha veszed az adott
anyagokat, es osszekevered oket (lehetoleg folyadek fazisban...)
akkor - es itt jon be az entropia - ugyanazt a homogen masszat kapod
mint a templat - nem kell extra informacio. Ha most a taptalajra szepen
raretegzel cenrifugaban aprora tort majd homogenizalt sejtmaradvanyokat,
a dolog semmivel sem nehezebb, legfeljebb bonyolultabbak a molekulak es
tobbfele van. Viszont ha egy sejttenyeszet ul a taptalaj tetejen, akkor
a dolog egy kicsit mas: az alkoto molekulak egy borzasztoan kicsi entro-
piaszinten vannak ( vagyis nagyon rendezettek ), es ennek megfeleloen
az informaciotomeg, ami definialja az adott allapotot rendkivul nagy.
Ha most a Petri cseszet kicsereled bolygora, valaszt kapsz a kerdesedre.
A zarojeles reszhez: Az informacio egy magara hagyott rendszerben csokken.
Vegyel egy macskat, mondjuk azt, amit Schrodinger epp eltett lab alol az
o zart dobozaban. Tedd be egy masik csukott dobozba. Ebben a pillanatban
a macska leirasahoz eleg sok bitre van szukseged. Hagyd a dobozban
oszladozni, bekesen. Egy ido utan mar elfer szegeny cicus egy CD-ROMon,
es ha meg mindig van turelmed, akkor a vegen mar egy par gepelt oldal
megteszi: nemi vizgoz, egy par szenvegyulet, nemi so, parfele budos gaz ...
Amikor ennek az ellenkezojet tapasztalod, azt szoktak patetikusan az Elet
Csodajanak hivni, amit en a magam reszerol az Onorganizalo Adaptiv Szaba-
lyozasi Rendszerek Csodajanak neveznek. Ha kikapcsolnad a Napot, es ezzel
megolned az elolenyeket, akkor a Fold felszinen jelenleg felhalmozott
informacio rohamos csokkeneset kezdened el tapasztalni, a fenti szegeny
egervadasz eseteben vazolt formaban. A foldi elet magas informacio /
alacsony entropia tartalmanak fenntartasahoz szukseges energiat a jo
oreg Napocska adja nekunk, Isten tartsa meg ezt a jo szokasat.

Sanyi:
 >Ko'csi Zolta'n-nak:
 >Az informacio toeria az nem csupan statisztika, tehat az osszehasonlitasod
 >a lotto megnyeresevel (ami kis valoszinuseg megis megtortenik 'olykor')
 >egyaltalan nem relevens! Neked is azt ajanlom hogy egy kicsit nezz utanna
 >a dolgoknak mielott fenhangon leszolnad oket. (smile)
 >
 >PS Nothing personal, just the bare facts.

Hat, hogy is mondjam, tanultam, hmm, fogalmazzunk pontosan, tanitottak ne-
kem informacio elmeletet eleget. Ez alatt az idoszak alatt valahogy nekem
az a benyomasom alakult ki, hogy az informacio elmelet es a valoszinusegel-
melet kozott rendkivul intim kapcsolat talalhato, kulonosen abban a pilla-
natban, amikor definialod az informacio fogalmat. Ez leginkabb a negativ
logaritmusa annak a valoszinusegnek, hogy az adott rendszer abban az alla-
potban van, mint ahogy az uzenet, amelynek informaciotartalmat mered,
allitja. (Most feltetelezve, hogy az uzenet igaz - zajos, azaz potencia-
lisan hamis uzenetek csak feleslegesen bonyolitanak a dolgot.)
Igy aztan, annak a hirnek, hogy 'otosom volt a lotton' az informaciotartalma
25.39 bit. Ez ugyben javaslom elolvasni Shannon alapmuvet az informacio-
elmelettel kapcsolatban, leven o krealta az informacioelmeletet, mint 
tudomanyagat. Kicsit orientalt a mu az adatatvitel fele, de azert eleg jo
altalanos definiciokkal szolgal.

Ko'csi Zolta'n

-- sanyi:
>> Mar szerepelt, hogy a DNA nem egyszerre keletkezett.
>> Szerintem nem allitjak az evolucionistak.
>Ki mondta hogy egyszerre keletkezett? Amit en irtam az a mai allaspont
>hogy kb. 1 es 1.5 milliard ev alatt kellett hogy keletkezzen HA CSUPAN
>FOLDI eredetu lenne!

  Jelen esetben az 'egyszerre' nem idotartamot akart jelenteni, hanem
bonyolultsagot. Vagyis az szerepelt mar, hogy eloszor a DNA-nal
primitivebb onreprodukalo rendszerek johettek letre, majd fokozatosan
valhatott bonyolultabba a dolog.
  Ezek szerint teljesen folosleges a DNA veletlenszeru letrejottet
szamolgatni.

>Sajnalom hogy ketszer, haromszor, ... is meg kell ismetelnem
               ^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>amit allitok mert egyesek csak azon vannak hogy ellenebeszeljenek
>a tenyeknek.
Erre celoztam.


>>>AZ ANYAGON ES AZ IDON KIVUL  MEG EGY LENYEGES  ADALEK HIANYZIK:
>>>
>>>INFORMACIO !!!!!
>
>>Ezt az utalast mar regota nem ertem.
>
>Akkor mielott belekotnel ajanlanam hogy 'update'-old magad egy 'kis
>tudomannyal'!

  Koszonom az ertekes segitseget. En nyitott vagyok.
  Ha barki van a vonalban aki tud modszereket arra, hogy hogyan merjuk
az elo szervezetek altal magukban hordozott informaciot, es hogy ennek
allando vagy csokkeno lenne a mennyisege, akkor legyen szives irjon, 
akar maganlevelben is.
  Nem tudom megkozeliteni a kerdest sem fizikabol, sem biologiabol, sem
informatikabol. Meg azt sem tudom, hogy a konyvtar melyik polcan kell
keresni az idevago szakirodalmat.
  Biztosan nagyon nyilvanvalo a dolog, hiszen mindenki mint
alaptorvenyt emlegeti. Ebben az esetben nem eloadasokat, hanem egesz
feleveket kellet, hogy atszunyokaljak, hogy ennyire elkerulte a 
figyelmemet. Lassan komoly buntudatom lesz, hogy egy egesz tudomanyag
esett ki a latokorombol.

/Zsolt /D.p.Z.B./

Folytatnam az "erzekeny temat". Voros Miklos 2 nappal ezelott
elegans elemzesben fejtette ki, hogy a kisebbsegekkel szemben
altalaban ketfele megkozelites alkalmaztatik: az egyik roviden
a "mindenkinek egyenlo jogokat --> kisebbsegvedelem biztositott",
a masik a "pozitiv diszkriminacio --> kisebbseg aktiv vedelme
a tobbseggel szemben" szlogenekkel irhato le. O a masodik, mig en
inkabb az elso hive vagyok.

A tobbiek jotanacsait (olvassuk a regi SZALON-okat etc.) nem
fogadom meg, viszont a HS-rol -- koncessziokepp ;-) --- nem
irok. Inkabb nehany reflexio Miklos elemzesevel kapcsolatban.

Ugy gondolom, hogy az altala javallott 2. verzio nagyon szep
elv, csak fenntartasaim vannak a gyakorlati alkalmazassal
kapcsolatban. Szubjektiv tapasztalataim azt latszanak alatamasztani,
hogy a pozitiv diszkriminacio is inkabb diszkriminacio, es csak
azutan pozitiv. Nagyon sarkanyos dolog, tudom: de nem vagyok
meggyozodve (10telet a kivetelnek!!!), hogy a pozitiv diszkri-
minaciot tamogato, joszandeku emberek minden esetben eloitelet-
mentesek. "Itt egy fekete" - gondolja -, "most rendesek leszunk
vele, mert rossz a lelkiismeretunk a rabszolgatartas es a
gyarmatositas miatt." [Nagyon sarkitott, provokativ pelda.]

En azert vagyok az egyenlo eselyek hive, mert kisse lekezelonek
erzem a pozitiv megkulonboztetest. Gondold csak el: feketeboru
diak vagy, es felvetelizel egy (amerikai) egyetemre, ahol
a pozitiv megkulonboztetes jegyeben kvotarendszer van ervenyben:
ennyi es ennyi fekete hallgatot kell folvenni. Nem lehet tul jo
erzes azon toprengeni, hogy most valoban a teljesitmenyed alapjan
jutottal be, avagy a kvota miatt? (Vo. regi csuf idok otthon,
munkasszarmazasu hallgatok tamogatasa...)

A masik gondom, hogy [vegsokig vive] mindenki lehet kisebbseg
tagja, csak akarni kell. A dolog ezutan ertelmetlenne valik.

A harmadik gondom, hogy az EurUSA tarsadalmakban, kulonosen
annak USA felen, egyre inkabb kifejlodik egy verfagyaszto
jelenseg: nevezetesen, hogy a polgarok mindenfele kellemetlen-
segukert MASOKAT hibaztatnak. (Ebbol elnek az ugyvedek, mint
tudjuk: ok aztan alaposan pozitive vannak megkulonboztetve ;-) )
Marmost, ha a "nem tehetek rola" >>kulturaja<< ily utemben
terjed, igen konnyu lesz azzal ervelni, hogy "igen, kerem,
ez tortent, de csak azert, mert en X,Y,Z kisebbseghez tartozom,
hatranyos helyzetben vagyok", s a joszandeku liberalist 
eloveszi a kozmikus lelkifurdalasa...

Felreertes ne essek: en is ugy gondolom, hogy ahol baj van,
tudatlansag, nyomor, stb., ott segiteni KELL. Fenntartasaim
arra vonatkoznak, hogy az intezmenyes pozitiv megkulonboztetes
talan kicsit tompabb fegyver a kelletenel -- mint minden,
ami altalanosit es egyeneket csoportokba von ossze. Vajon
nem lenne-e szebb, ha az eselyegyenloseg lenne az alapelv,
es ezt egeszitene ki a szinten egyenekre szabott segedelem,
amit az elonyosebb helyzetben levok nyujtanak a hatranyos
helyzetueknek? A hangsulyt az "egyen"-re helyeznem.

Udvozlettel:
Sarkany Bacsi
a londoni magyar hetfeju kisebbseg tagja ;-)

Kedves Istvan (Pinter),

(Kicsit megkesve reagalok, de a het vegen messzirol elkerultem az Internet 
magaval ragado vilagat.  Emlekeztetoul:  azt allitottad, hogy ami nem kepes a 
tulelesre, a reprodukalasra, az nem normalis.)

A reprodukciokepes me'g nem biztos, hogy normalis.  Ha valaki ugy dont, hogy
nem termeszetes uton kivan utodokat vilagra hozni, vagy pedig elhatarozza,
hogy nem is akar utodokat, attol me'g az illeto nem abnormalis.  Csak egy
olyan tarsadalomban lehet abnormalis, ahol az allam (vagy mas befolyasos
moralizalo kozosseg, peldaul egyhaz) meghatarozza a normalitas kriteriumait 
es vindikalja maganak a reprodukcioba valo beleszolas jogat.
    A homoszexualisok tulelokepessege az erintettek maganugye.  Raadasul a
tulelokepesseg hianya is vitathato, mert barmely meleg vagy leszbikus par
elvileg (tudomasom szerint jog nem korlatozza) felnevelhet egy (vagy tobb) 
arva gyermeket.  Valoszinuleg tobb szeretetet kepesek a gyereknek adni, mint 
az intezeti nevelok.  Ezzel ugyan a neveloszulok genjei nem oroklodnek at, de 
szemelyiseguk, ismereteik vagy eppen szellemi kepessegeik nyomot hagyhatnak 
az "utodon," tehat egyfajta kulturalis atoroklesrol mar beszelhetunk.
    Ismet az a jo oreg "nature vs. nurture/culture" ellentet...

Minden jot,
Miklos (Voros).

/Zsolt  /D.p.Z.B./ kerdi[?]:
>Hogyan beszel valaki erkolcsrol ( nem rolad van szo )
>aki bunosnek kialt ki egy me'g sem szuletett embert.

Pl.: olyan modellben gondolkodik, amelyben van reinkarnacio.

Gombos Attila irja:
>   Mindazoknak akik hevesen vitaztak a tarsadalom evoluciojan (Szegeny
>BACON ha ezt megerhette volna !) figyekmebe ajanlom a legujabb HVG-ben
>megjelent cikket a HOLT TENGERI TEKERCSEKrol. Igen erdekes es tanulsagos
>lehet azok szamara is akik meg vannak gyozodve arrol, hogy a vallasos
>emberek illetve a vallas csakis az abszolut igazsagot keresei(k) illetve
>azt probaljak az embereknek tovabbadni, es mindekozben a sajat erdekeik
>az altaluk mondottakra SOSINCSENEK befolyassal.

A cikk lenyegileg azt taglalja, hogy egyes 'tortenelmi egyhazak' magas
szinten hogyan cenzurazzak a nekik nem tetszo tenyeket. Ez nem uj.
Erdemesebb magat a bemutatott konyvet elolvasni, mar magyarul is kaphato
kvazi minden pesti aluljaroban. Ezen kivul korabban ajanlottam a
Jesus Conspiracy cimu H. Kersten konyvet a torinoi lepel koruli umbul-
darol. Sajnalatos eredmenyt ad a szent konyvek tanitasainak osszevetese
a rajuk hivatkozo vallasos intezmenyek gyakorlataval is. Peldakat mindenki
tud [ha nem, irok]. De ennek alapjan az igazsag vallasos kereseset elvetni
hasonlatos volna ahhoz, ha a naci emberkiserletek miatt a biologiarol, az
amerikai-szovjet atomkiserletek miatt a fizikarol egy az egyben lemondanank.

 (Va'go' Imre, Debrecen) irja
>Vegh Laszlo wrote:
>> A Biblia szerint az eredendo bun megrontotta az egesz emberi nemet. Bar a
>> bunt Adam es Eva kovette el, mindenki, aki toluk szarmazik, bunben szuletik.
>Ez most csak a hivokre vonatkozik vagy a hitetlenekre is?

A bun nem tudasa nem mentesit, szoktak mondani.

>Ha netan az altalanos ervenyt fogadod el, akkor mar megint ott
>vagyunk, hogy ugyanilyen elven bunosek a zsidok is, mert kozuluk
>nehany annak idejen keresztre feszitette - sok-sok egyeb paciens
>mellett - Jezus Krisztust is.

A keresztrefeszites romai kivegzes volt, a zsidok inkabb koveztek.
Erdekes modon az akkori romaiak mai leszarmazottait nem szokas felelosse
tenni JK megfesziteseert. [Ezzel nem egy olasz-ellenes pogromra szolitanek
fel, es nem is allitom, hogy Va'go' Imre antizsido volna. {Erdekes modon
a se'mita-ellenes, azaz antiszemita valojaban ma mar csak zsidoellenest
jelent, pedig a se'mita egy bovebb csoport.}] Az is erdekes, hogy JK alli-
tolagos kovetoinek egyik legnagyobb kozpontja eppen Roma. Ugyes.
[Persze: nem allitom, hogy az akkori intezmenyes zsido vallas vezetoinek,
es a politikai embereknek ne lett volna kozuk JK megfeszitesehez. Ha volt
ilyen. {Cser F. emlit egy konyvet odaat a SZALONban, amely szerzoje ezt maskepp
tudja. Egyszer olvasgattam a konyvet egy k.boltban, de mire legkozelebb arra
jartam, nem volt. Lehetne CsF-tol egy kis rovid ismertetot kerni?}]

Tovabbra is Cser Ferenctol kerdenem, mert o jaratosabbnak tunik DNS es
egyeb biologiaban, mint en:
Ha olyan egyszeru a DNS, hol vagyon elraktarozva benne a kisujjam kormenek
formaja? Ha nem ott van elraktarozva, hol? Hogy ment at ez a forma a fiamra?
Egyaltalan: hogyan van leirva egy ilyen objektum alakja? Ha digitalis a kod:
hany bit? Ha analog, akkor milyen kod?

A HoS-jogokhoz: ha a HoS maganugy, miert kell sippal-dobbal kivinni az utcara?
En nem szeretnem, ha kulon jogokat elvezne valaki csak azert, mert
maskepp csinalja. Nagyon sok modon lehet kisebbsegi csoportokat definialni,
az extremum talan az egye'n, es akkor az egyenlo jogoknal tartunk, vagyis
jot mentunk korbe.
Ami pedig a HoS ferfiak aranyanak novekedesevel jaro csinos HeS nok alakulasat,
es az o viszonyukat a HeS ferfiakhoz illeti: keretik az Egybesult Kiralysagot
tanulmanyozni. [Mediterran HeS emberek kifejezetten rosszul erzik magukat, mert
a kutya sem nez rajuk Angliaban.]

Van egyaltalan a VITA-zok kozt HoS ?

Ali, aki nem ve'sz el, csak meg... ;-) irja:
>Be lehet-e olyan torvenyt tartani, amelynek az
>ertelmezese tobbfele ( es ellentmondo ). Pl. Mi szamit paraznalkodasnak?
>Mert az szerintem kepmutatas, hogy megjelenik itt tobb iras arrol, hogy
>az ateistak ilyenek-olyanok, bezzeg a hivok nem. ( Arrol nem is szolva,
>hogy pont nekik ott az utmutatas: "Ne itelj,..." ) Eddigi tapasztalataim
>szerint a vilagnezeti hovatartozas ilyen szinten gyakorlatilag _nincs_
>kihatassal az illeto hetkoznapi eletere. ( Most pont a politikaval
>akartam peldalozni, de az nem ennek az ujsagnak a profilja. )

A torvenyekrol tervezek egy hosszabbat irni, ezert most csak annyit:
Ali, rossz korokben mozogsz. En sok vallasos embert ismerek, akik
nem olnek, nem lopnak, nem eln(/t)ek nemi eletet hazassagot megelozoen es
hazassag mellett sem, sot, apjukat-anyjukat is tisztelik. Sot: sok olyan
nem-vallasos embert is ismerek, aki ezeknek nagy reszet betartja.
A politikai keresztenyseget pedig tenyleg nem jo idekeverni, ha erre gondolsz.

Udv
Attila (Konkol)

Kedves Vita'zo'k!

Olvastam egy ko:nyvet Friedhelm Ko:nigto"l annak ne'ha'ny mega'llapi'ta'sa't
szeretne'm felvetni a vita'ban.

A holdro'l azt a'lli'totta'k, hogy to:bb millia'rd e'ves. A holdat ez alatt
rengeteg meteorit becsapo'da's kellett, hogy e'rje, e's mivel nincs le'gko:re
ezek a talajt ele'rve ott sze'tporladtak. I'gy to:bb me'teres porre'teg kell,
hogy bori'tsa. Emiatt az elso" holdja'rmu"vet igen ko:ltse'ges ja'ro'szerke-
zettel la'tta'k el.
Biblia hu" tudo'sok azonban az ege'szet pazarla'snak tartotta'k, ugyanis a
hold bibliai kora szerint 1 centime'ter ko:ru:li porre'teg van a holdon.
Amikor N.Amstrong e's E.Aldrin a holdra le'pett igen csak meg voltak lepve.
A porre'teg vastagsa'ga alig haladta meg az 1 centime'tert.

A geolo'giai ido"me're's azon alapul, hogy milyen me'lyen van egy adott re'-
teg. Ezt ero"si'tette'k meg az izotopos me're'sek, mert azok ezekhez illesz-
kedtek. Mi a hiba?
Tegyu:k fel van egy tarta'lyom, amelybe o'ra'nke'nt 1 liter vi'z cso:po:g.
Mio'ta cso:po:g a vi'z,ha a tarta'lyban 100 liter vi'z van? A fentiek szerint
100 o'ra'ja. Azonban ez csak i'gy igaz: HA kezdetben u:res volt a tarta'ly,HA
ko:zben nem o:nto:ttek bele vo:do:rbo"l is,HA a vi'z mindig ennyire csepe-
gett, AKKOR 100 o'ra'ja cso:po:g.
A vi'zo:zo:n elo"tti fo:ldo:n nem volt eso". A fo:ldet vastag pa'rare'teg
fedte, amely mego'vta azt a suga'rza'sokto'l, i'gy az izotopok sza'ma nem
me'rheto" a mai a'llapothoz. A no"ve'nyek a reggeli harmattal kaptak ele-
gendo" vi'zet. Amikor elkezdett esni az eso", akkor negyven napig esett.
Ezzel egyre ve'konyabb lett a ve'do" pa'rare'teg, i'gy rohamosan no"tt az
izotopok sza'ma, i'gy az egyre magasabb re'tegekben ma'r egyre to:bb lett.
A re'tegek gyu:ro"de'se a vi'zo:zo:n uta'ni u'j hegyek e's ma's fo:ldi alak-
zatok kialaki'ta'sa'val magyara'zhato'k. A vi'zo:zo:n elo"tt az ember sokkal
tova'bb e'lt mint ma, mert a suga'rza's kisebb volt!
Ezt ta'masztja ala', hogy bibliai ido" szerint a vi'zo:zo:n kb 5000 e'vvel
ezelo"tt to:rte'nt e's a ma e'lo" legido"sebb fa'k kb. ilyen ido"sek e's a
felta'rt o"si telepu:le'sek is eddig az ido"ig nyulnak vissza.
(Ma'sre'szt egyszer ma'r emli'tettem Jo'b ko:nyve 40, 41. fejezeteit, ahol
behemo't ne'ven akkor e'lo" szauruszro'l (nagy me'retu"!) van lei'ra's, illetve
egy levia'tha'n nevu" a'llatro'l.

Sokszor egyetlen csontdarabbo'l e'pi'tenek fel egy o"sle'nyt.Ke't pe'lda:Soka'-
ig az un. neandervo:lgyi embert a legfontosabb la'ncszemnek tekintette'k a ma-
jom e's ember ko:zt.Ma ma'r antropolo'gusok szerint nem keltene feltu:ne'st egy
szupermarketben.A ma'sik pe'lda az un. "homo heidelbergiensis",melyet egyetlen
also' a'llkapocs alapja'n alaki'tottak ki gipsz e's fanta'zia segi'tse'ge'vel.
Pedig ez az a'llkapocs tipus ma is elo"fordul.Ugyani'gy a foszilia'kat is csak
akkor tudja'k haszna'lni mine'l kevesebbe' e'pek,mert mine'l e'pebb anna'l fej-
lettebb,e's anna'l kevesebb hely marad a fanta'zia'nak.
A te'ny az,hogy nem egyes a'tmeneti la'ncszemek hia'nyoznak,hanem ME'G EGYETLEN
A'TMENETI LA'NCSZEMET SEM TALA'LTAK MEG! Aka'r milyen me'ly re'tegben kutattak
az e'p maradva'nyok megfeleltek a mai fejletse'gi szintnek.

1938. december 22-e'n kifogtak egy halat, amiro"l Dr. James Smith de'l-afrikai
halszake'rto" mega'llapi'totta, hogy egy a'tmenetinek e's eze'rt kihaltnak (60
millio' e've) tekintett bojtosfarku' hal. Semmit sem fejlo"do:tt.Azo'ta 100
felett van az e'lve kifogott o"shalak sza'ma, fo"leg a Kormora'n-szigetek ko:-
ru:l.

Van az USA-ban egy terme'szettudo'sokbo'l a'llo' szervezet, melynek tagjai
teremte'spa'rtiak. Aki me'lyebben e'rdeklo"dik az az o" i'ra'saikat keresse.
A szervezet neve: Creation Research Society  e's 500 tudo's tagja.

Eddig is hallottam ro'la, hogy matematikailag is igen e'rdekes ko:nyv a Biblia
i'gy pe'lda'ul Je'zus Krisztus minden u'jszo:vetse'gi go:ro:g neve oszthato'
nyolccal. Me'g i'gy is meglepett azonban, amit ebbo"l a ko:nyvbo"l megtudtam
Szerintem az ala'bb lei'rtak sok mindenre magyara'zatot adnak (Pe'lda'ul: Nem
to:ro:ltek a Biblia'bo'l, mie'rt nincsenek benne az apokrif ko:nyvek, ko:zo:s
ihleto"je van mindegyiknek). Elo"lja'ro'ban annyit, hogy mind a he'ber mind a
go:ro:g betu"k szamokat is jelentenek. Egy szo' sza'me'rte'ke a betu"inek o:sz-
szege.
New York Sun napilapja'ban (nem tudom mikor) W.R. Laughlin nevu" ke'telkedo"
felszoli'totta a bibliahivo"ket nevezzenek meg te'nyeket arra, hogy a Biblia
Isten ige'je.Erre va'laszolt Dr. Iwan Panin nyelvtudo's , matematikus.
Kimutatta, hogy az ege'sz Biblia a 7-es sza'mra e'pu:l.Most va'lasza'nak tar-
talma't ko:zlo:m:
Mt 1,1-17 tartalmazza Je'zus nemzetse'gta'bla'zata't. Az 1-11 versek a babilo-
ni fogsa'gig, mi'g a 12-17 a fogsa'gto'l Je'zus szu:lete'se'ig.
Az 1-11 vers 7x7 szo'bo'l a'll.Fo"ne'v:6x7,nem fo"ne'v:1x7,tulajdonne'v:5x7,
Fe'rfi o"so:k:4x7.
Kezdo"betu"k szerinti megoszla'sa a 49 szo'nak:
alfa _ epszilon 3x7    zeta _ kappa 2x7     mu"  _ khi 2x7
A betu"k o:ssza'ma:38x7.
Megoszla'sa: alfa _ gamma 12x7 delta 1x7 epszilon _ zeta 3x7 theta _ iota 10x7
kappa _ mu" 3x7 nu" 1x7 omikron _ phi 7x7 khi 1x7
Az ege'sz ta'bla'zat 72 szo'bo'l a'll. Ha sza'me'rte'ku"ket o:sszeadjuk 6052x7.
Betu" szerint alfa _ beta 1403x7 ... A 72 szo' 90 alakban jelenik meg. O:ssze-
gu:k: 7725x7 ... Ugyanezek igazak a to:bbi szakaszra is, u'gy hogy igen bonyo-
lult o:sszefu:gge'sek vannak az egyes szakaszok ko:zo:tt.
Ma'te' az utolso' fejezetben 1x7 olyan szo't haszna'l, amit addig nem. Ma'te'
20x7 ma's U'jszo:vetse'gi iratban nem elo"fordulo' szo't haszna'l. Ez csak
u'gy lehetne, ha o" i'rt volna utolja'ra. A baj az, hogy a to:bbi ko:nyvre is
ugyanezek jellemzo"ek, azaz mind a 27 utolja'ra ke'szu:lt. O'szo:vetse'gre is
ugyanezek a jellemzo"k. (Ez csak izeli'to" volt.)

A ko:nyv ci'me:            A GYO"ZTES OLDALA'N
                                                   
Elo"i'te'let e's kritikamentes biblia tanulma'nyoza'st ki'va'nok!        Hunor



@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Itt a moderator - leven geofizikus - kenytelen kozbeszolni, es 
hangsulyozni, hogy a fenti cikkben a foldtudomanyoknak tulajdonitott
gondolatok nem feltetlenul esnek egybe a jelenleg tudomanyos korokben
elfogadott foldtudomanyi alapelvekkel es nezetekkel.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@