Kedves Korosi druszam,

kerded miert pont az eromuveket ne privatizalnank. Nos ugy gondolom, azert
van szukseg legalabbis egy masfajta ovatossagra eromuvek eseten, mint
mondjuk banyak vagy bankok eseten, mert ha villany nincs, az sokkal
kellemetlenebb, mint ha szen nincs vagy lakasfelujitasi kolcson nincs.
(Vagy ha mindezek elerhetetlenul dragak.) Esszerunek tartom a privatizaciot
a kevesbe letfontossagu szolgaltatasoknal kezdeni es csak azutan, ha ott
pozitiv tapasztalatokat szerzunk, kiserletezni az aramellatas privatizalasaval.
Ezzel szemben azt latom, hogy egy csomo "masodlagos fontossagu" iparag
meg mindig allami kezben van, viszont a cukor ara sebesen no, amiota 
privatizaltak a cukoripart, es most az eromuveket vettek celba...

Orvendetesnek tartom, ha kiepul a megfelelo osszekottetes a nyugati aram-
halozattal. Errol tulajdonkeppen epp a napokban olvastam egy jo hirt:
a visegradi 3-mak (4-ek?) kozos aramszolgaltato rendszere a napokban
tartott egy foprobat, ahol rovid idore elvagtak magukat a FAK-tol es 
racsatlakoztak a nyugat-europai rendszerre. A fogyasztok eszre se vettek
a valtast. Ott tehat mar tartunk technologiailag, hogy ha muszaj, meg tudunk
lenni orosz aram nelkul.
Ugyanakkor szerintem jobb, ha mi tudjuk eldonteni mikor akarunk orosz 
aramot importalni, meg ha rizikos is, es nem egy nyugatira bizzuk ennek 
eldonteset. (Nem a "magyar aram" vedelme aggaszt tehat, jo nekem az
orosz aram, hanem az aram "olcsosaganak" a vedelme...)

>Az a'llammal szembeni gyanakva's mindenke'pp jogos. Nem hiszem, hogy 
>ce'lszeru"a fogyaszto'k sze'les re'tege'nek ta'mogata'st adni, mert ez 
>nagyon dra'ga.
>(Elleno"rizni kell, ki a ra'szorulo'.)

Igazad van, de en a forditottja miatt aggodom elsosorban-- eddig a nyugdij-
emelesek sose kompenzaltak az afa-emelesek altal indukalt aramelkedest.
Felek tole, hogy lesz egy csomo nyugdijas aki esetleg tenyleg keptelen
lesz fizetni a villanyszamlat.

>A proble'ma nem itt van. Azt gondolom, ahogy indokolatlan volt a hu's e's
>kenye'r ara'nak dota'la'sa, ugyanu'gy indokolatlan az a'ram dota'cio'ja.
>Szemben a hu'ssal e's a kenye'rrel, az a'ram monopolpiac, e's a privatiza'cio'
>uta'n is legfeljebb oligopol-piacca' va'lik (vagyis olyanna', ahol keve's nagy
>szerepel). Ilyen piacokat keme'nyen szaba'lyozni kell, hogy ne e'lhessenek
>vissza a tu'lsu'lyos termelo"k a pozicio'jukkal.

Megeshet, hogy ismet igazad van. De: amig nem latom, hogy az allam szabalyozni
tudja az "oligopol-piacot" mas szolgaltatasok teren, addig nem szivesen
latom, hogy egy ilyen alapveto szolgaltatas magan-ellenorzes ala keruljon.
Elhiszem, hogy az allami monopolium se sokkal jobb, egy kulonbseg azert van:
az allam ott lakik, ahol az aramfogyaszto, es ha merhetetlenul megemeli
az aram arat, akkor lehet tunteteseket, sztrajkokat szervezni, nyomast 
gyakorolni. Egy privat eromu tulajdonossal szemben -- foleg ha raadasul
kulfoldon is lakik-- ez kevesbe megteheto.

  Vegul lenne egy indiszkret kerdesem: (ugy) tudva, hogy szimpatizalsz az 
MSZP-vel, altalanosithatok-e a Te hozzaallasod a privatizaciohoz az MSZP-re.
Ha igen, akkor ugyanis -fuggetlenul attol, hogy kinek van igaza privatiza-
cio ugyeben-- egy valodi (es nemcsak neveben) szocialista part letrehozasa
Magyarorszagon meg mindig varat magara...

		Barati udvozlettel, Hetyei Gabor

Kedves RTA !

 
Az allami vagyon privatizalasa egy folyamat, ami Magyarorszagon csak nehany
eve kezdodott. A privatizacio nem csak a mar privatizalt vallalatokra van
hatassal, hanem a privatizalandokra is. Az allami vallalatok nagy resze
sajatos csodtomegkent nyomja az allam es foleg a koltsegvetes vallat.
Kupa jelszava: vigyek, ha kell ingyen is jol jellemzi ezt a viszonyt. Az, hogy
az AVU eddig csak vagyonanak kb 20 %-at tudta privatizalni (HVG, Diczhazy
Bertalan) arra utal, hogy rendkivul szereny az erdeklodes. Ennek ellenere
az allam mar felkeszult arra, hogy vallalatait  privatizalja. Peldaul 
megvonta az allami tamogatast a veszteseges vallalatoktol, kirugdalta
a felesleges munkaerot stb. Az AVU egyfajta allag megovasra torekszik a 
privatizalando vallalatoknal es ez bizonyos beleszolassal jar. Nyilvan
nem megy bele semmi olyan atalakitasba, ami esetleg elriaszthatja a vevot. 
Az AVU nincs azert annyira ellenorzes nelkul, mint ahogy azt te irod. Az
Allami Szamvevoszek peldaul ellenorzi az AVU uzleteit. Ezzel persze
nem azt akarom mondani, hogy az AVU-nel nincs korrupcio, az a magyar
gazdasagi elet minden teruleten van. Nem hinnem azonban, hogy az AVU
tisztviseloi magas politikai celok erdekeben lopnanak, sokkal valoszinubb,
hogy sajat zsebre dolgoznak.


Kedves (Hetyei) Gabor !

A nepieskedesnek nincs kulonosebb hatasa a gazdasagra. Ezt csak nehany
zavaros gondolkodasu uriember probalja bemagyarazni, joszerivel mar csak
egymasnak. Ezzel szemben az ujliberalizmus es demokratikus szocializmus
ket olyan alapveto gazdasagi iranyzat, amelyek kombinaciojaval a legtobb
nyugati gazdasagi formacio leirhato. A FIDESZ a KNDP es az MDF tipikusan
ujliberalis gazdasagpolitikat hirdetnek. Az SZDSZ-ben eddig szinten az
ujliberalis szarny volt a leghangosabb, a szocialdemokrata beallitottsagu
politikusok, mint Ferge Zsuzsa, Eorsi, Mecs stb., kizarolag a kormany
biralataban villogtathattak a szocialpolitika eles fegyveret
(nem pedig az SZDSZ gazdasagpolitikajaban).
Ahhoz, hogy a szocialis szinvonalat Magyarorszagon emelni lehessen elsosorban
forrasokra lenne szukseg. Az ilyen forrasok pl. adoemeles, koltsegvetesi hiany
novelese, allami tartalekok felelese stb. a liberalis gazdasagpolitikat
gatolnak, mivel novelnek az allami beleszolast a gazdasag mukodesebe. 
Szocialis juttatas=valaki mastol elvont gazdasagi javak. Ha egy gazdasagban
kizarolag a kereslet es kinalat torvenyei uralkodnak, nincs helye
szocialis juttatasoknak. Ha egy part a jelenleginel magasabb 
szocialis szinvonalat igerne, akkor meg kelle azt is mondania, hogy
ki fizeti a cehet. Marpedig a forrasok megnevezese  valoszinuleg nem 
tenne tulsagosan nepszeruve. A problema hasonlo Oroszorszagban is. 
Csunya dolog, hogy a nyugdijas egy havi jovedelmebol csak egy
liter tejet tud venni, de majd hulye leszek en a sajat jovedelmem egy
reszerol lemondani azert, hogy o jobban eljen. ("Ma te doglesz meg, de en csak
holnap...", fogalmazta meg ezt az eleterzest oly szellemesen        
Szolzsenyicin a Gulagban.)
	 Mindezzel egyutt azert lenne meg egy forras, amit esetleg meg lehetne
csapolni, ez pedig a fekete gazdasag. Csak korropcio es adocsalas cimen
kb 200 milliard Ft bevetelhez jutnak polgartarsaink. Ennek meg a felebol
is egesz tisztesseges szocialpolitikat lehetne csinalni. Ez sem menne
azonban aldozatok nelkul. Az aldozatot elsosorban a korrupciobol es
csalasbol eloknek kellene meghoznia es ok tulon-tul sokan vannak (persze
nem olyanok akik havi egy liter tejet tudnak vasarolni a jovedelmukbol). 
Elso lepeskent altalanos vagyon nyilatkozatot kellene kerni mindenkitol
es lehetove kellene tenni, hogy az adohivatal es alkalom adtan a 
rendorseg vilagosan kovetni tudja az allampolgarok vagyongyarapodasat.
Ezt az SZDSZ es FIDESZ tavaly meg eroteljesen ellenezte, pedig ha
akkor tamogattak volna az alkotmanymodositast ok arathattak volna
le a korrupcio elleni kuzdelem gyumolcset (es fordithattak volna
beveteleit szocialpolitikara). Egy masik igen fontos intezkedes lehetne
a nevtelen betetek megszuntetese. A nevtelen betetek lehetoseget adnak
a penzmosasra es arra, hogy a kenopenzeket eltuntessek a hatosagok
szeme elol. 

Szabo Kalman

Kedves Gabor,

Koszonom a nagyon jo kerdeseidet.  Majdnem mindegyik olyan kerdes amire nem
tudok egyszeruen felelni, magam is csak toprengek rajtuk.  Ennek ellenere
megprobalom.

>Izomorf meresi adatok mogott gyakran izomorf torvenyszerusegek lappanganak; 
>ugyhogy a kozgazdaszokat talan megsem kellene elkergetni, ha az az 
>otletuk tamad, hogy a !Kung gazdasagrol irjanak PhD tezist.

A vilagert sem akarom a kozgazdaszokat elkergetni, megha tudnam is.  Sot,
eppen azt kerem, hogy az ilyen peldakat is hasznaljak fel az elmeleteik
teszteleseik folyaman a Freddy es Barney fele spekulacio helyett.  Az a
szegyen, hogy kulon "Economic Anthropology"-t kellett alapitani e celra. 


>>> ...a tudomanyok mai allapota segitsegevel meg nem lehet egyeztetni a 
>>> veszelyek ertekeleseit es a veszelyek[kel] szemben hatekonynak velt
>>> megoldasokat.  Minden megoldas valakit karositani fog, es mindenki 
>>> inkabb megdoglik minthogy az o karara oldjak meg a problemakat.  Ez 
>>> azert is van, mert az utolso tizezer ev soran a halalmegvetes 
>>> pozitivan szelektalodott.
>>
>Biologiai vagy kulturalis szelekciora gondolsz?

Tobbnyire kulturalis szelekciora gondolok.  A biologiai szelekciot sem
lehet teljesen figyelmen kivul hagyni, de amig en nem tanulok tobb
biologiat, es a szelekcioi folyamatot nem ertem jobban, kulonosen azt hogy
milyen gyorsan szelektalodik milyen tulajdonsag, meg azt, hogy van e
biologiai kulonbseg Bush, Andropov, es Koresh kozott, addig csak nyitva
tartom a fulemet es csenben maradok.  A kerdes joval komplikaltabb mert:

 1.  Meg Popper Karcsi bacsi is bevallja, hogy a Darvinismus onmagaban nem
felel meg az o szigoru kriteriumainak, marmint nem "falsifiable".  Es ha
Kropotkin Peter Bacsi Darwin kritikajat is szamba vesszuk, akkor azt is
mondhatjuk, hogy a biologia maga is ideologia altal torzitott. 
 
2.  Szerintem az emberisegnek a legnagyobb biologiai elonye a kultura
epitesben es az egyeni variacio fenntartasaban rejlik (mar husz vagy
harmincezereves serult es gyogyult emberkoponyat talaltunk, ami arra utal,
hogy nem onfentarto egyeneket fentartottunk mar akkor is). 

3.  A kulturalis szelekcio minden keppen gyorsabb mint a biologiai
szelekcio.  De egy szempontbol a kulturanak  is lehetnek biologikus
szelekcios kovetkezmenyei, mas szempontbol meg a kultura is szelektalodik a
termeszet tobbi variacioival szemben.  Minden esetre,  egy adott tarsadalmi
rendszer (marmint ha csak elmeletileg a lehetseges valtozasokat
ideiglenesen figyelmen kivul hagyjuk) elobb utobb eleri azt a hatart ahol
technikai valtozasok nelkul nem maradhat fenn.  Ilyenkor uj technikai
megoldasok es uj kulturai valtozasok keletkeznek, azaz felbukkannak (mert
lehet, hogy allandoan keletkeznek, de csak a kornyezeti valtozasok teszik
oket sikeresse).  Mikor a valtozasok megjelennek, akkor az egyeneknek
dontenie kell, hogy tamogatjak oket, harcolnak ellenuk, vagy elmennek
mashova szerencset probalni.    Igy, ugyis lehet venni egy !Kung, Inuit,
vagy Tiwi tarsadalmat, hogy ezek a mashova menest valasztottak tobnyire, es
olyan technikai es kulturai megoldasokat amik a 'gadasagi' rendszert
konzervaltak.

  4.  A biologia/kultura vita sajnos nem veszi figyelembe, hogy a kultura,
ugyan tanulas eredmenye, de  nem ugyanaz a fajta tanulas mint amikor egy
iskolai targyat megtanulunk, hanem nagyreszt tudat allatti tanulas ami a
kultura altal meghatarozott gyermek nevelesi rendszer eredmenye, igy
lassabban mukodik mint az "education".  De meg ez sem teljesen pontos, mert
peldaul az indian bentlakos iskola es az angol "public school" hasonlo
pedagogiai modszerrel, teljessen mas eredmenyt ert el, csakhat kulonbsegek
is voltak.

 > Vagy eppen ellenkezoleg,
>>a halalfelelem szelektalodott pozitivan, nem a halalmegvetes.

Igazad van! Ez is lehetseges.  Ha  ertene'k a szamitogepes modellezeshez
akkor egy olyan modelt probalnek epitenni ami a halal megvetest es a
halalfelelmet kulombozo "frequency" -be tudja produkalni mivel mind a
kettore szukseg van, csakhogy egy elosztas szempontjabol nem nagy
kulombseget engedo tarsadalomban egyik vagy masik tulajdonsag dominacioja
az egesz csoport fennmaradasara kihat, mig az osztaly tarsadalmakban inkabb
az egyenek tarsadalmi helyzetet hatarozza meg.  Marmost,  eddig az agrar
tarsadalomban az  volt a legjobb frequencia ami az uralkodo reteg es a
dolgozo reteg leghatekonyabb aranya volt.  Tul sok agresziv, bator ember,
tul sok viszayt keltett volna, de nem eleg agresziv ember, agreszivabb
tarsadalom aldozata lett volna.  Ezen felul, a legjobb megoldas az volt ha
a kultura az agressziot csatornakba tudta terelni es kifele iranyitani, de
mindenkepen volt  szugseg igenytelen es konnyelmu karakterekre is, mint
peldaul en vagyok :-)).  A tarsadalmak tobbe nem engedhetik meg maguknak,
hogy az agresziot kifele iranyitsak, mert az agreszio szerszamai a bolygonk
tu"ro"kepesseget felulmultak. Talan ezek a megfontolasok, a magyar
tortenelem es politika ujraertekelesere is hasznossak  lehetnek.   

> (Nyilvan le fogsz kopni ezert, de bevallom, a !Kung 
>>torzsrol csak annyit tudok, amennyi a "Gods Must Be Crazy" c. mozibol 
>>kiderult.) 

Ha ezt tennem, akkor en lennek "ethnocentric".  De volt egy nagyon jo Kelet
Afrikaba specializalt profeszorom aki hosszu eloadast tartott arrol, hogy
milyen serto volt a !Kung-okkal szemben meg a tobbi kelet afrikaival
szemben ez a film.  En viszont elveztem es jol mulattam rajta  (Nem varom
el, hogy egy majdnem trukkfilm nivoju komedia megeggyezzen a valosaggal,
meghat az europai szarmazasuakat is kicsufoltak).  A zsirafvadaszat valahol
videon van, de mar elfelejtettem, hogy hol lattam.  Megegyszer ajanlom a
Marshall Sahlins _Stone Age Economics_  (Chicago: Aldine Publishing
Company, 1974/76. ISBN 0-202-0198-8) cimu konyvet, (de nem szabad merget
venni mindenre ami ott van).

>>Masodik pont.  Ha utmutatasaidat kovetve a bennszulottekhez igazodunk,
>>es elfogadjuk a kulonbozo kulturak egyenertekuseget, folmerul a kerdes,
>>hogy van-e ertelme egyaltalaban civilizaciorol es barbarizmusrol beszelni,
>>vagy ezek csupan Kipling-szeru teveszmek, a tortenelem szemetdombjara 
>>valo XIX. szazadi eloiteletek, vagy etnocentrikus agyremek.  Itt most
>>nem a devians barbarizmusra gondolok (mint az indiai noegetes), hanem
>>a kulturaba szervesen beagyazott barbarizmusra.  Peldak: az aztek
>>emberaldozat, a kinai foot-binding, az ujszulott kislanyok korulmetelese
>>Eszak-Afrikaban, az irani fatwah.  A HIX Amerika-bashing tagozata 
>>kedveert vegyuk ide a Waco-i meszarlast, es mondjuk a Los Angeles-i 
>>sajnalatos esemenyeket, abban a hiu remenyben, hogy igy elkerulhetjuk 
>>a "jenkik se jobbak a Deakne vasznanal" jellegu epuletes hozzaszolasokat 
>>(fat chance).  A kerdes a kovetkezo: lehetseges-e egy kulturan kivul 
>>allva ramutatni ennek a kulturanak bizonyos jegyeire, es megallapitani,
>>hogy amit latunk, az barbarizmus es jogtipras?  Vagy minden ilyen
>>kijelentes az etnocentrizmustol es kulturimperializmustol buzlik?  Vagy
>>a belugyekbe valo be nem avatkozas Brezsnyevi elvenek szellemeben
>>soporjunk csak a magunk portajan?

Hat igen, ezek a kerdesek!  Ez volt a tarsadalomtudomanyok eszbonto kerdese
ami szerintem Max Weber Bacsi idegosszeroppanasahoz is hozzajarult es az en
egyensulyomat is allandoan fenyegeti.  En majdnem megelegednek a
modszertani eggyenertekuseg fenntartasaval es a Mannheim Karoly fele
"relationalism" azaz perspektivizmussal.  Tehat ha valahol peldaul fej
vadaszat megy, mint a Yanomamiknel, akkor az erkolcsi iteletet kicsit
moderaljuk avval, hogy ennek eredetileg tan volt valami haszna (peldaul,
lakossag ritkitas).   Ember aldozat pedig gyakran elofordul korai
civilizaciokban.  Abraham is normalisnak vette, allitolag . (A csoda az
volt, hogy megse kellett neki ezt megtenni).  Arra vagyok kivancsi, hogy
hajlando lennenk e ilyen atrocitasokat eroszakkal megallitani ingyen, azaz,
annekul, hogy profitot  huznank a reformbol?  

Termeszetesen nem ugy kepzelem el az Ausztral tarsadalom benszulottekhez
valo alkalmazkodasat, hogy atvaltoznak benszulottekre, vagy visszamennek
oda ahonnan jottek.  Nem is akarom a benszulotteket valami romantikus eszme
miatt valami erkolcsi "pedestal"-ra emelni. Inkabb csak annyit szeretnek,
hogy kapja'k meg a megfelelo szintu karpotlast, es a lehetoseget, hogy ami
megmaradt vagy ujraepitheto a kulturajukbol azt megtartsak es
ujraepithessek ha *ok akarjak*.   E mellett tanulni is lehetne toluk, foleg
termeszet tiszteletet, ismeretelmeletet,  es mikropolitikat.  Igy azt
hiszem, hogy a kornyezetvedelem teren lehetne soknak foglalkozast talalni,
ha a kornyezetvedelmet elfogadjuk tarsadalmi erteknek. 

Azt sem lehet elfelejteni, hogy ugyan az angolok es amerikaiak is
megfosztottak a benszulletteket a foldjuktol, ok legalabb mindenut
probalnak javitani a hibajukon, meg ha nem is ertettek a problemat
pontossan.   Evvel szemben, az oroszok vidaman tovabbra is irtjak a
nyelvrokonainkat, es a Szandanistak meg a Luminozok sem viselkednek eppen
peldasan az indianokkal szemben.  Dehat a Marxismus is nagyon
"ethnocentric".

Szerintem a 'civilizacio'  egy gyenge fogalom.  Tele van eloiteletekkel. 
Ha valami erteke van a civilizacionak, az ugyanaz mint a tudomanynak, hogy
onkijavito mechanizmusokkal rendelkezik.  Amennyiben ezen onkijavito
mechanizmusok az agreszivitast es kapzsisagot elegge korlatozni tudjak
ahoz, hogy az emberiseg ne pusztitsa ki magat es a "biosphere"-t, annyiban
ertekes.  Ellenkezo esetben meg tok mindegy.



_______________________

Laborfalvi Benke Tibor

Kedves Judit!

Az elohivas ( en vegig arrol beszeltem, a nagyitast belekeveresevel 
nem tudom, miert gyanusitasz, most irom le eloszor a szot ) 
ma mar nem ugy nez ki, hogy az ember fogja a filmtekercset, es 
beledobja egy vo~do~r oldatba..  :-) 

Tudtommal a film kockankent halad at a gepen, es ennek kovetkezteben 
minden kocka hivasi idejet kulon lehet beallitani. Enelkul magam is 
gyanakodnek ra, hogy a Fotexnel a lanyok valami boszorkanyok lehettek, 
es ezen kepesseguket hasznaltak fel, hogy az eddigi tekercseimet 
kockankent beallitva hivjak elo. Meg jobban meg lennek hatva tole, 
mint igy ( en hulye, meg egy szal viragot sem vittem nekik, csak 
udvariasan megkoszontem a faradsagukat :-(  ) 
Mellesleg pont ok hivtak fel a figyelmemet ra eloszor, hogy valami 
baj lehet a gepemmel, mert minden kockat maskepp kellett beallitaniuk. 
Szoval: semmi elore elmagyarazas, ok vettek eszre a problemat eloszor, 
rogton rendbe is hoztak, es utolag szoltak. Nem rossz, ugye? Ez az 
eredmenye, ha valaki ert is ahhoz, amit csinal, nem csak gombokat 
nyomkod. 
Persze a kockankent valo beallitashoz ott kell allni a gep mellett, 
amig az egesz film athalad rajta, es minden kockanal ujraallitani 
( ellentetben a szokasos eljarassal, amikor csak az elso kockat 
allitjak be, aztan ugy engedik vegig ). Elhiszem, hogy ezt nem 
mindenki teszi meg szivessegbol, de azert nem mondanam, hogy ez 
valami kulonleges kepessegeket igenylo, mar-mar lehetetlen feladat 
lenne. Ja, es semmi koze a nagyitashoz. 

Andras

Kedves Ferenc!

Nem tudom megallni, hogy ne szoljak hozza haborgasodhoz, ti. szerintem
igen sok dolgot osszekeversz.
     1. Heller mint liberalis. Hellert csak akkor lehet liberalisnak
nevezni, ha mindenkit a jelenlegi magyar hatalmi elitek ideologiai ka-
tegoriaiba akarunk besuvasztani. Nalunk leteznek nep-nemzetiek es libe-
ralisok. Heller nem nep-nemzeti. Kovetkezeskeppen liberalis. Ugyanilyen
logika alapjan az asztalrol kideritheto, hogy rossz futballista. Vannak
ugyanis jo futballistak es rossz futballistak. Az asztal nem jo futbal-
lista. Kovetkezeskepp rossz futballista.
      Hellert nem konnyu kategorizalni, de ha jellemezni kellene, nem a
liberalizmus nagyon jutna eszembe. Lukacs-tanitvanykent kezdte, aztan
kozelebbrol meg nem hatarozhato baloldali lett, Amerikaban pedig meg-
csapta mindenfele alternativ mozgalom szele. A tiszta, klasszikus libe-
ralizmus mindig tul jobboldali volt a szamara.
     2. Alternativizmus mint a liberalizmus fejlett valtozata. Ezt el
lehet fogadni, de csak mint stipulativ megallapitast, amely arra szol-
gal, hogy a szavak jelenteset meghatarozza. Ugyanigy el lehet fogadni
azt is, hogy a kommunizmus a demokracia fejlett valtozata. Aki ilyesmit
mond, az a 'demokracia' szot nem a szokasos ertelemben hasznalja. Az mas
kerdes, hogy ha valaki a kommunizmust szeretne propagalni, akkor annak
hasznos ilyesmiket mondania egy olyan kozonseg elott, amely szereti a
demokraciat. (Azt persze titokban kell tartani, hogy a demokracia, a-
melyet a kozonseg szeret, nem az a demokracia, amelynek a kommunizmus
a fejlett valtozata.)
     Heller kijelentese tehat nem mond semmit a liberalizmusrol, hanem
retorikai fogas, amellyel az alternativizmust a liberalisoknak kivanja
eladni.
     Kijelentesebol azonban ki is derul, hogy az alternativizmusnak
nincs sok koze a liberalizmushoz. Azt mondja tudniillik, hogy "minden
KULTURA, stb." egyenlo. A jo oreg liberalizmus azt hirdeti, hogy minden
egyes EGYENt megilletnek bizonyos jogok. Ebbol csak tovabbi premisszak
segitsegevel hozhato ki szellemi alakzatok egyenlosege. A liberalisok
peldaul elfogadjak a vallasok egyenloseget (lehetsegesek persze megszo-
ritasok). Azon az alapon teszik ezt, hogy a vallasi meggyozodes szabad
megvalasztasat elidegenithetetlen emberi jognak tartjak. Ezert senkit
sem szabad olyan helyzetbe hozni, hogy vallasat ne gyakorolhassa. Kovet-
kezeskepp, a vallasok egyenloek. De a vallasok egyenloseget is csak ad-
dig ismerik el, amig a vallas gyakorlasa nem utkozik masok emberi joga-
iba. Pl. minden liberalisnak a hideg futkarozik a hatan az iszlam jog-
rendszertol. Mivel pedig leteznek olyan kulturak, amelyek a liberalisok
altal dedelgetett emberi jogokat nem tartjak tiszteletben, egy libera-
lis nem jelentheti ki kategorikusan, hogy minden kultura egyenlo.
     3. Feminizmus mint liberalizmus. Nem irod, hogy a feminizmus libe-
ralizmus, de azert szeretnem vilagossa tenni, hogy a ketto viszonya
cseppet sem egyertelmu. A feminizmusnak szamtalan aga es boga van. Lete-
zett -- foleg a hatvanas evekben -- liberalis feminizmus is. Ez azt hir-
dette, hogy a noket is megilletik ugyanazok a jogok, mint a ferfiakat.
A sexual harrassment buntetese, valamint a nemi eroszak fogalmanak ki-
bovitese olyan esetekre, ahol nincs effektiv fizikai eroszak, reszint
ennek a feminizmusnak a jegyeben tortent.
     Aztan jottek a difference-feminism kulonbozo valtozatai. Ezeknek
az a kozos nevezoje, hogy nok es ferfiak kozott alapveto kulonbsegek
vannak, es a jelenlegi tarsadalom a ferfiakat elonyben reszesiti. Ezen
a feminizmuson belul a liberalizmusnak szamos biraloja volt. Ok azert
boldogtalanok a liberalizmussal, mert nem figyel oda a nok sajatos hely-
zetere: az altalanos emberi hivatkozva elfelejtik a sajatosan noit.
     Az olyanfele hajmereszto zagyvasagok, mint amilyet idezel, inkabb
valamifele difference feminizmust sejtetnek. Ezzel nem akarom azt mon-
dani, hogy a difference feminizmus minden fajtaja zagyva. Van benne sok
ertelmes dolog is. De, mint az idezet illusztralja, sok-sok butasag is.

                                 Megkulonboztett udvozlettel
                                        Forrai Gabor

Kedves Kaiser Andras!
Azt hiszem kicsit felreertetted a multkori levelemet. Nem a fotozashoz akartam
hozzaszolni, hanem egy altalanosabb jelenseget probaltam korulirni, amelynek
megnyilvanulasait magamon is nap mint nap tapasztalom, azt hiszem, hogy masok
is tapasztaljak (ezert irok nyilvanosan), es amivel szemben ugy latszik te
vagy a legturelmetlenebb. 
Arrol van szo, hogy magatartasunk sok esetben azert ter el az amerikaiaketol,
mert lenyegesen kevesebb penzzel rendelkezunk, vagy legalabbis kevesebbet aka-
runk kolteni, mint egy hasonlo kulturalis szinvonalon elo amerikai. Abban a tar-
sadalmi retegben, amelyik 4-5 forrast tud idezni fotozas ugyben, fel sem merul
olyan gondolat, hogy 'tudom, hogy ossze-vissza exponal a gepem, de azert hasz-
nalom, nem veszek egy jot, mert nincs ra penzem'. A mienkhez hasonlo osszegu
penze pedig annak van itt, akinek fogalma sincs a fotozasrol, konyveket, folyo-
iratokat pedig azert nem idez, mert olvasni is nehezen tud. Van ilyen vagy 50-
80 millio!
   Egy floridai ismeros hazaspar, mernokok, akkor ot eve eltek amerikaban, haza-
teresi szandek nelkul, azt mondtak, hogy "aki szellemileg partner lenne, az nem 
all szoba velunk, mert eletmodban annyira alatta vagyunk, aki pedig szoba all
velunk, az nem szellemi partner".
   Ezt az ellentmondast akartam hangsulyozni, mert ennek vilagos felismerese 
nelkul nem lehet a korulottunk levo vilagot megerteni, nem lehet a reakciokat
elore felmerni, es az ember mindig belesetal kinos szituaciokba. Amivel azutan 
meg ront is a sajat sorsan. Probald meg a konfliktusaid soran feltenni magadban
a kerdest, hogy mit csinalna ilyen helyzetben egy - az en szinvonalamon levo -
amerikai. Sokszor megertettem belole, hogy miert ugy tortennek a dolgok, ahogy
tortennek. (Persze azert legkozelebb megint beleesek a csapdaba).
   A masik, amit latni kell, hogy ez egy jol szervezett orszag, annak osszes jo
es rossz kovetkezmenyeivel. A 'gombnyomogatas' eppen ennek a szervezettsegnek az
eredmenye. Ezert mukodnek a szolgaltatasok, es abban igazad van, hogy a 'gomb-
nyomogatas + baseball nezes = eletprogram' jelenti az erem masik oldalat. Dehat
ez van, itt elsz, es ha jobban megerted ezt a vilagot, kevesebbet fogsz bosz-
szankodni rajta. A 'megertes' persze nem azonos a helyeslessel vagy kovetessel,
egyszeruen csak neha elkerulhetove teszi a buktatokat.
Udvozlettel
Jedlovszky Pal, az idosebb, aki valoban nem azonos a fiaval.

Kedves Rona Tas Andras!
A privatizaciorol irt soraid olvasvan, felmerult bennem a kerdes - es te talan
tudod a valaszt is - hogy mennyi volt az allam netto bevetele a tulajdon 8%-anak
eladasabol.
Valamikor a rendszervaltas soran, amikor a tomeges privatizacio gondolata komo-
lyan felmerult, 2000-6000 milliard forintos becslest olvastam az allami vagyon
ertekere nezve. Ennek 8%-a 160-480 milliard forint. A leveledben kozolt szamok
arra utalnak, hogy nem a vagyon eladasa, hanem elkotyavetyelese folyik. Es akkor
meg nagyon finoman SZALON-kepesen fogalmaztam. Vagy az ismereteim alapvetoen te-
vesek.
Udv
Jedlovszky Pal