Koszonom a reakciokat a cikkemre es szeretnem hangsulyozni, hogy nem vagyok
haboruparti es ha az is lennek, befognam a szamat, mert innen konnyu buzditani,
tudvan, hogy nekem semmi bajom sem lehet belole. Inkabb csak korba akarom jarni
a temat az ordog ugyvedjekent.

Kedves Feri!

>A Magyar Koztarsasagnak mindent meg kell tennie azert, hogy a "vegso
>megoldas" ne tortenjen meg - Csurkanak ezzel a gondolataval egyetertek -
>de, a katonai megoldast onmaga nem teheti meg.
Az elejevel egyetertek, de az utolso mondattal nem. Ezt majd kifejtem a kovet-
kezokben.

>Elsosorban a kormany es a parlament az orszag hatarain belul elok erdekei
>szerint kell, hogy cselekedjen, azoktol kapotak erre felhatalmazast.
Ez igy igaz, bar Antall "15 millio magyar miniszterelnokenek" tartja magat.
Az orszag hatarai sem az allampolgarai dontese alapjan lettek kiszabva.

>Ugyanakkor kivalthat egy szeleskoru tamadast akar harom szomszed reszerol is
>es bargyusag lenne azt hinni, hogy akarki Nyugaton a segitsegunkre jonne.
Valoban nem kapnank segitseget. A harmas tamadason erdemes elgondolkozni:
Szlovakia tul kicsi, nem onallo, el van foglalva a belso problemaival. Most meg
egy darabig meg Csehorszag is kellene egy tamadashoz, mert allamilag es a had-
sereg szempontjabol nincsenek kulonvalva. A Cseheknek semmi erdekuk nem fuzodne
egy haboruhoz hiszen meg szomszedok sem leszunk.
A romanok mar egy razosabb kerdes: Illiescu talan ugy dont - Moldavia helyett
ezzel vezeti le a belso feszultsegeket.

>Csurka mester hanyadik lenne az onkentesek soraban, akik egy szal benzines
>palackkal a kezukben indulnank Szabadkara a szerb hadsereg ellen!
Ejnye-bejnye Feri! Hat nem tudtad, hogy egy "igazi" iro a tollaval kuzd?

Kedves Ta'las Sa'ndor!

Mibol van a  versidezet? Nagyon tetszik.
>Van-e joga Romanianak NEM beavatkozni, ha a romanokat olik Moldovaban?
>Van-e joga Nemetorszagnak NEM beavatkoznia, ha a nemeteket olik a Volga menten?
>Vagy eppen Kazahsztanban?
>Van-e joga Izraelnek NEM beavatkoznia, ha a zsidokat olik Birobidzsanban?
(ha valaki nem tudna, ez a festoi Amur videken van.)
>Van-e joga Irorszagnak NEM beavatkoznia, ha az ireket olik Ulsterben?
>Es Anglianak, ha az angolokat?
Minden kerdes egy olyan helyzetet takar ahol a geologiai vagy eroviszonyok
egyertelmuen kilatastalanna tennek a harcot.
 /A moldovai helyzet persze meg valtozhat. Az angol hasonlat meg teljesseggel
santit. E-Irorszag britt terulet, tehat nyilvanvaloan beavatkoznanak, csakugy
mint a Falkland-on./
Viszont ha Szerbia kelloen legyengul (vagy ez mar megtortent), akkor egy magyar
tamadasnak jo eselye lehet. A szerbek 8 millioan vannak es ha orokoltek is a
Jugoszlav hadsereg fegyvereinek nagyreszet, bizonyara sokat elhasznaltak
belole. Persze ezzel nem uszitani akarok csak hangsulyozni, hogy egy sikeres
tamadas nem lenne kilatastalan.

>MAGYAR: Hat igen, nem mehetunk el e mellett a regi kerdes mellett sem.
>Az-e, aki magat annak tartja, vagy az-e, akit "mi" tartunk annak?
>S mi van akkor, ha a szerbek szerbnek tartjak oket?
Ebben az esetben  egyertelmuen az akit mi tartunk annak, hiszen mi avatkozunk
be.

>OLIK: Tudom, morbid, de nem lehet elmenni mellette.
>Autoval zebran? Kocsmaban kessel? Utcan doronggal? Lanyert pisztollyal?
>Sorkatonakent fronton? Fal mellett sorban? Dunan jeg ala?
>S ha nem olik?
>Taborban szogesdrot mogott? Kenyszerlakhelyen Crna-Goraban?
>Szoval azt is jo lenne tudni, hogy kinek lesz joga azt mondani, hogy
>"Olik a magyarokat a hatar tuloldalan!"
Ez aztan a dilema! Valahol van egy pont, de ki donti el azt, hogy hol?

Udv: Szakma'ry Zsolt

Ket zsido megy az utcan.
Az egyik kerdez valamit a masiktol.
A masik valaszol neki.
Ekozben mennek.
Az elso, akinek idokozben uj kerdes jutott az
eszebe, folteszi.
A masik valaszol ra valamit.
Ezen neha nevetni lehet.
Maskor nem lehet rajta nevetni.
O"k pedig tovabb mennek.
Tovabb beszelgetnek.
Nehez dolog ez.
(1perces)

PS>  Nem szokasom a   TIPP-bol ide duplazni,  de  ez  most nagyon  ide
kivankozott.)

Szabo' Ka'lma'n i'ra'sa'val teljes egyete'rte'sben szeretne'm a dolgot egy
kicsit tova'bb fu"zni (fo"zni?). Ha'boru'kkal kapcsolatban szoka's ido"nke'nt
azt mondani, hogy a ta'bornokok to~bbnyire a mu'lt ha'boru' megnyere'se're
ke'szu~lnek fel. Azt hiszem, kicsit ez a helyzet Csurka'val is.

Ez a fajta politikai antiszemitizmus a 20-as, 30-as e'vek o~ro~kse'ge.
Ennek jelento"se'ge e'rze'sem szerint nagyon lecso~kkent mostanra.
Van ugyan most is viszonylag sze'les ko~rben la'tens antiszemitizmus,
de a holocaust trauma'ja sokkal e'rze'kenyebbe' tette erre az embereket.
E's ma'ra le'nyege'ben megszu"nt a ta'rsadalmi-gazdasa'gi munkamegoszta'sbo'l
sza'rmazo' valo's alapja. I'gy Csurka olyan e'rzelmekkel akar manipula'lni,
amiknek szerencse're csak egy viszonylag szu"k ko~rben van igazi hata'sa.
Etto"l me'g vesze'lyes, mert nyilva'n lehet me'rgezni, de nem ez a
legvesze'lyesebb.

Mert az antiszemitizmus a virulensen idegengyu"lo~lo" nacionalizmusnak csak
egyik forma'ja. E's ilyen idegengyu"lo~lo" politika't sajnos lehetne
eredme'nyesen folytatni Magyarorsza'gon, csak tala'n nem a zsido'sa'g ellen.
A ciga'nyok, vagy a roma'nok, vagy - nyilva'n egyre inka'bb - a szerbek ellen
sokkal hata'sosabb lenne. Ha'la istennek, hogy Cs. erre me'g valo'ja'ban nem
jo~tt ra'.

E's ehhez kapcsolo'dik a vajdasa'gi magyarok u~gye is. A katonai beavatkoza's
o~tlete tudtommal ne'ha'ny politikusunkban komolyan felmeru~lt a bomba'za's
uta'n - nevezetesen a bevonula's a Vajdasa'gba - csak a katonai vezete's
megke'rdezte: na e's ugyan mivel? A magyar hadsereg alkalmatlan ilyen
kalandokra.

Atto'l mentse meg az isten a vajdasa'gi magyarokat, hogy megpro'ba'lja
megve'deni o"ket a magyar hadsereg. Ez egyre'szt egybo"l megteremtene'
a szerb nemzeti egyse'get, e's a ma'ra valamennyire legyengu~lt jugoszla'v
hadseregben annyi szufla aze'rt me'g biztos van, hogy a na'luk is rosszabbul
felszerelt magyar hadsereget elpa'holja'k, ma'sre'szt ez biztos pogromhoz
vezetne. Sajnos nem hiszem, hogy a hata'r nyitvatarta'sa'n e's szolidarita'sunk
kinyilva'ni'ta'sa'n, meg esetleg nemzetko~zi la'rmakelte'sen tu'l e'rdemi
segi'tse'get tudna'nk nekik nyu'jtani. (Me'gha lehetse'ges lenne sem hiszem,
hogy a szerb to~bbse'gu" Vajdasa'g magyar megsza'lla'sa hosszabb ta'von
ba'rmit is segi'tene az ottani magyarokon, csak a magyar hadsereg
demoraliza'la'sa e's a balka'n ha'boru'ba keverede'ssel a marade'k nemzetko~zi
jo'indulat, amu'gy sem tu'l ero"s segi'to" ke'szse'g teljes megszu"ne'se a
va'rhato' eredme'ny.) Ha ez i'gy van, akkor viszont bu"n - elso"sorban az
ottani magyarokkal szemben az - ba'rmi ma'st mondani, mint az igazat:
Magyarorsza'gro'l nem va'rhatnak katonai segi'tse'get, erro"l ne is a'lmodjanak.

A vesze'lyt e'n abban la'tom, hogy ro~vid ta'von egy jo'l szervezett
nacionalista uszi'to' propaganda'val ko~ri'tett Szerbia elleni kalandorpolitika
("hata'rozott katonai felle'pe's honfita'rsaink ve'delme'ben") valo'szi'nu"leg
nagyot lendi'tene a korma'nypa'rtok, ku~lo~no~ske'pp az MDF ne'pszeru"se'ge'n.
E's ezt a horva't va'laszta's most valamennyire nyilva'n tudatosi'totta, hiszen
sok hasonlo'sa'g van a HDZ e's az MDF ko~zt. Eze'rt lehet komoly csa'bi'ta's
egy belpolitikai ce'lu' (va'laszta's) katonai akcio'ra. Ami hosszu' ta'von az
orsza'got megalapozottnak tu"no" fe'lelmeim szerint katasztro'fa'ba sodorna',
de az MDF esetleg va'laszta'st nyerne vele, vagy ha nem is, ezt reme'lne'.

Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Szekely Zoltan!

Azt irod:

>Mivel mast tehetek, a cikket a FORUM-ban
>fogom publikalni. Erdekelne tobbek (pl.
>Rubin Gyorgy) velemenye, hogy mi mast te-
>hetn'ek.

Kedves Zoltan, a FORUM elofizeteset tobb honapja lemondtam, amikor Csorna
kozzetette emlekezetes Goncz Arpad ellenes felhivasat. A fent emlitett
irasodat igy nem ismerem. Azt javaslom, hogy probalkozzal az AGORA-val, az
mindenki szamara elerheto, persze a kozismert feltetelekkel.

              udvozlettel                   Rubin Gyorgy

Kedves Csaba!

1. Reme'lem lassan most ma'r beku~ldo~d rejtve'nyed megfejte'se't. Nekem
   fogalmam sincs, kito"l sza'rmazhat ez az ide'zet.

2. A modera'la'ssal kapcsolatos felvete'sedro"l: Sze'kely Zolta'n elku~ldte
   levele't me'g mielo"tt megi'rta volna, hogy beku~ldi a Forumba. Ahogy
   megtala'ltam, va'laszoltam is ra', fu~ggetlenu~l atto'l, hogy megjelenik-e
   valahol. (Nem i'rta, hogy beku~ldi a Forumba, de a va'laszom atto'l
   fu~ggetlen volt.) Ahogy megla'ttam, hogy el akarja oda ku~ldeni, tudattam
   Vele, hogy semmi kifoga'som az ellen, ha a va'laszom melle'keli, felte've,
   hogy ugyanaz a szo~veg jelenik meg, mint amit la'ttam. Nem tudom, megtette-e.
   Ha beku~ldte e ke't levelet, akkor ott olvashato'.

   A szo~veg nem volt ra'galmazo', szeme'lyeskedo" vagy se'rto". Nem hiszem,
   hogy Iva'n etto"l tartva utasi'totta volna vissza. Azt hiszem, nem lehetett
   ko~nnyu" dolga, hisz e'n ele'g konkre't voltam, "joga" lett volna Sze'kely
   Zolta'nnak reaga'lnia ra', e's ha e'n lenne'k a modera'tor, valo'szi'nu"leg
   keresztu~lengedtem volna. De ez csak azt bizonyi'tja, hogy nem vagyok
   alkalmas modera'tornak. Nagyon tisztelem Iva'nt aze'rt, hogy nem tette.
   Zolta'n semmi olyat nem i'rt, amit ma'r kora'bban ne i'rt volna le,
   nagyja'bo'l me'g a megfogalmaza's is ugyanaz volt. Erre e'n igyekeztem
   ne'mileg u'j e'rveket tala'lni, de le'nyege'ben ugyanazt va'laszoltam, mint
   amit ma'r to~bben to~bbszo~r lei'rtunk. E's mivel va'laszoltam, persze
   Sze'kely Zolta'nnak is joga lenne u'jra va'laszolni, e's persze nekem is,
   s i'gy tova'bb az ido"k ve'gezte'ig, ane'lku~l, hogy e'rdemben hozza'ja'rul-
   na'nk a vita'hoz, egyma's vagy a tisztelt Szalon e'pu~le'se'hez. Eze'rt
   e'n azt gondolom, Iva'n helyesen do~nto~tt, a'mba'r nem irigylem e'rte.

   Azt gondolom, hogy addig, ami'g Sze'kely Zolta'n nem gondolkodik el azon,
   mie'rt a'lli'tja ennyi ember egybehangzo'an, hogy azok a ne'zetek, amiket
   isme'telten lei'r, antiszemita'k, e's csak isme'telgeti ugyanazokat a
   (szerintem antiszemita) kijelente'seket, addig nincs min vitatkozni.
   Ha ezen elgondolkodik, akkor 1/ kideru~lhet, hogy igazunk van; 2/
   megtala'lhatja azokat az e'rveket, amikkel meggyo"zhet minket, hogy nincs
   igazunk. (Biztosi'tom, hogy re'szemro"l nem rosszindulat az ok, mint ahogy
   az sem okoz kiele'gu~le'st, hogy valakinek a ne'zeteiro"l a fentit i'rom,
   so"t.)

Ko"ro~si Ga'bor
____________________________________________________________
Moderatori megjegyzesek:
Eloszor azt hittem, hogy felesleges megirnom, de mivel a tema meg mindig el
azt hiszem jobb ha megmagyarazom, hogy miert nem kozoltem az emlitett irast.
A Szalon indulasakor ugy tunt, hogy egyetertes volt abban, hogy a moderator
ne huzhasson ki reszeket egy irasbol a csonka irast kozolve. Ehhez tartom is
magam es az egesz irast kiveszem, a bekuldovel pedig mindig tudatom, hogy mi
volt a kifogasom es ha az csak a level egy kis resze volt, akkor azt is
megmondom, hogy mely resz megvaltoztatasa/torlese eseten tudnam az iras tobbi
reszet kozolni. Ez esetben is pontosan ez tortent. Szekely Zoltannak pontosan
megirtam, hogy az irasert ugyan nem lelkesedem, de annak a lenyegi resze ellen
nincs olyan kifogasom ami miatt ne kozolnem. Egyetlen gondom a kettes szamu
utoirattal volt, amely a tobbihez nem szervesen kapcsolodo szoveg (arrol, hogy
az Antall kormany "ellenzeki") es ugyanezt a szoveget Sz.Z. azon a heten mar
ketszer lehozta a Szalonban es a jelek arra utaltak, hogy ennek a szovegnek a
sajat irasai vegere valo biggyeszteset allando "feature"nek szanja. Ez lehet,
hogy Catonak jol allt vagy legalabbis kortarsai elturtek neki, de a mi
esetunkben szerintem az olvasok turelmevel es a halozat eroforrasaival valo
durva visszaelesrol van szo. Ezert megirtam Sz.Z.-nak, hogy Korosi Gabornak
szolo valaszat es az iras minden tovabbi reszet valtoztatas nelkul hajlando
vagyok lehozni, csak a masodik utoirat naponta valo megismetlese ellen van
kifogasom.
Sz. Z. korabbi iroi munkassagabol nehany darabot ismerve nem igazan lepett meg,
hogy ezt az aprosagot elfelejtette a tobbi olvasoval kozolni, henem elkezdett
sirankozni, hogy a "cenzura" nem hagyja ot valaszolni Korosi Gabor kerdeseire.
Meggyozodesem, hogy szandekosan provokalta a moderatort, hiszen biztos lehetett
abban, hogy az emlitett szoveg ismetelgetesenek elobb-utobb gatat fogok szabni.
Ez szerintem ugyanaz a kategoria mint nehany hettel ezelott amikor egy durvan
szemelyeskedo kitetel miatt utasitottam vissza egy irasat, es megjeloltem az
inkriminalt reszt, megis meg ketszer bekuldte a szoveget az emlitett resz
megvaltoztatasa nelkul.
Ha valakinek ketsegei lennenek: el szoktam olvasni a bekuldott szovegeket, igy
felesleges az egyszer elutasitott szovegekkel ujra meg ujra kiserletezni. Ezt
az idom szandekos rablasanak fogom fel es nem veszem jo neven.
Szinten kicsinyes bohockodasnak tartom ha Szekely Zoltan eljatsza, hogy
keptelen visszaemlekezni vagy kikeresni a nevemet, amely minden Szalon elejen
es vegen megtalalhato, igy mar tobb mint 300 alkalommal volt alkalma elolvasni.
Remelem ez a mostani iras eloszlat nehany kerdest az emlitett Sz. Z. levellel
kapcsolatban.
Weisz Ivan

Kedves SZALON irok - olvasok!

Mindig is furcsanak ereztem a nemzeti-kereszteny szoosszetetelt.
Kerdesem a kovetkezo:
megferhetnek-e egy mozgalmon belul hitelesen azok az emberek, akik kereszteny-
nek, es azok, akik nemzetinek tartjak magukat?

Azt elkepzelhetonek tartom, hogy valaki nemzeti es kozben igaz keresztenynek
tartja magat, de vajon elkepzelheto-e, hogy egy igaz kereszteny nemzetinek
vallja magat?

    valaszotokat varva, udvozlettel              Rubin Gyorgy

Tobbszor elhangzott az elozo Szalonokban, hogy a katolikus istentisz-
teletnek van ne'mi balvanyimado jellege. Ezzel teljesen egyetertek
magam is. A reformatus istentiszteleteken ez a hiba sokkal kevesbe
fordul elo, bar ott is tapasztalhato egy kis hokuszpokusz.

A teljesseg kedveert azonban szeretnem megjegyezni, hogy ezek
ill. a hasonlo dolgok az alapeszme onkenyes megsertesebol fakadnak,
es sajnos mashol is gyakran tapasztalhatoak.

Nehany relevans pelda az Ujszovetsegbol:

1) Balvanyimadas: "Ezert kedveseim, keruljetek a balvanyimadast."
   ( 1 Korint. 10: 14)

2) Esku (lasd az amerikai filmeken a birosagi targyalasokat, ahol
   a Bibliara eskusznek a tanuk):
   "En viszont azt mondom nektek, egyaltalan ne eskudjetek... .
    Legyen beszedetek: Igen, igen; nem, nem. Ami ezenfelul van,
    a gonosztol ered".
   (Mate 5: 33)

3) Adakozas (lasd pl. a szokasos gyujtes az Istentisztelet vegen,
   ami egy pszichologiai kenyszer az adakozasra):
   "Ugyeljetek ra, hogy jotetteiteket ne tegye'tek az emberek elott,
    hogy lassanak titeket..."
   (Mate 6: 1)

4) Ima (pl. Bush elnok nyilvanos imaja az Obolhaboru sikereert):
   "Amikor imadkoztok, ne legyetek kepmutatok, akik szeretnek a
    zsinagogakban es az utcasarkokon allva imadkozni, hogy mutogassak
    magukat az embereknek. ... Amikor tehat imadkozol, menj be a
    szobadba, zard be az ajtodat, es imadkozzal titokban..."
    (Mate 6: 5)
    "En pedig mondom nektek: Szeressetek ellensegeiteket, es imadkozzatok
     uldozoitekert..." (Mate 5: 44)

A teljesseghez az is hozzatartozik, hogy papsag jelentos hanyada
megprobal a Bibliaban meghatarozott kereszteny elvek szerint elni.
(Persze az ilyen papokkal ritkan lehet talalkozni a teveben, vagy
egyhazhivatalok magas pozicioban).

Egy konkret pelda: Budan a pasareti reformatus templomban a Biblia
szellemeben felulbiraltak az eloirt szertartas programjat,
es nehany eve megszuntettek az Istentisztelet alkalmaval szokasos
gyujtest. Ehelyett, az onkentes adakozasokat a templom elotereben
elhelyezett perselyekbe varjak. Az eredmeny erdekes es varatlan
volt: ettol kezdve az adakozas mennyisege megnott.

Udv,

Laci

Kedves gazdasagi szakertoink !

El tudnatok magyarazni, hogy mi varhato a Kanada-USA-Mexiko
kozospiactol.

A nem joggal kapcsolatban:

Pistike: Papa, ugye te nem buntetsz meg azert, amit nem
         csinaltam meg ?

Papa   : Hat persze, kisfiam.

Pistike: Hat akkor bevallom, hogy nem csinaltam meg a
         hazi feladatomat.


Udv. Gyimesi Miklos

PS1:
    Az NBC augusztus 15-en, szombaton este 7-kor, tehat foidoben sugarzott
Portraits of Feedom musoraban 2 interju hangzott el. Az elso Sorossal,
a bevezetoben rovid eletrajzi ismertetes utan anyagi helyzetenek elemzesevel
(valtozatlanul igen, sot rendkivul sikeres uzletember az NBC szerint, pedig
ok a legjobbak a "background check"-ben, persze csak a 60 min utan). Soros
tevekenyseget ismerjuk, a riport tobbi resze errol szolt.
  (A masik, szinten 15 perces riport alanya a Nobel bekedijas malaj no volt.)

PS2:
     Matching funds: minden alapitvany, ill. kutatast, egyebet penzzel
tamogato szervezet igen joneven veszi, sot neha egyenesen kikoti a matching
fund-ot. Ugyanis ha a palyazo sajat intezmenye, allama, sajatmaga is
hozzajarul a koltsegekhez, az eleg jo vedelem a bloffoles ellen, egyeb
pozitiv vonasait most nem emlitve.

--
Martha Pardavi-Horvath

Ideje langyosabb vizekre evezni, es artatlan temakkal foglalkozni.
Most a MUVESZETi rovat kovetkezik. (A TIPPbeli irodalmi rovat gyenge
utanzata).
    A Washington Post aug. 15-i szamabol:
    " NIXON ON THE WALL
            Tere's a new face hanging around in the Nixon library. Or at least
a new version of an old one. "Nixon at Andau" is an enormous 11-by-8-foot
oil by Hungarian American artist FERENC DADAY, who along with his daughter
donated the painting to the Library. It depicts a heroic-looking Vice
President RICHARD NIXON greeting Hungarian refugees at the Austrian town in
1956. The painting, completed in 1971, will be displayed at the Yorba Linda,
Calif., attraction along with a 6,000 pound section of the Berlin Wall."
        ha lenne kepem,... most jonne a MU". Igy kenytelenek vagytok a
fantaziatokra hagyatkozni. Kepzeljetek el egy harmincas evekbeli olajnyomatot,
meg egy otvenes evekbeli Mucsarnoki kenetet, tegyetek hozza valamit Csontvary
es Diego Rivera negativumaibol, a Leninszobrok kinyujtott karjaibol, "PATHETIC"
mondja az amerikai, es most en patoszt IS ertek ezalatt.

*****
      Kivansagra gyenge xeroxkopiat levelben kuldok az elso ot jelentkezonek.

Martha Pardavi-Horvath

Kedves Peter es Laci!
Elirtatok elolem a temat. Egyetertek veletek, szintugy Feri valaszaval.
Gabor korrekciojat is helyenvalonak erzem balvanyimadas ugyben. Ket apro
megjegyzes.
1.) En nem lennek olyan kategorikus, hogy " a Tizparancsolat csak ELODJE"
    a kerszteny szellemisegnek. Az ugy, ahogyan van, ma is resze. Az viszont
    igaz, hogy a kapcsolodo torvenyek kozul Jezus jonehanyat "folulirt".
2.) A szenvedo Krisztus mar a kora reneszanszban megjelent. (Legalabbis a
    keresztrefeszites, mint tema.)
Orosz Feri

Kedves Rona Tas Akos,

a SZALON  #140-ben "Szol  a Radio...."  cimen irt  levelet a Vasarnapi
Ujsagrol, a 168 orarol, es a Gallup kozvelemenykutatasrol.   Emlitette
nevemet is  -- noha  hozzajarulasom a  temahoz annak  az egyetlen apro
adatnak a SZALON-ban valo kozlese volt, amit a Gallup is megerosit:  a
Vasarnapi Ujsag a Magyar Radio leghallgatottabb musora.

A  Maga  altal   ismertetett  Gallup  adatok   szerint  a  ket   musor
hallgatottsaga csak  kisse kulonbozik  (0.5% a  VU javara),  a 168 ora
tetszesi  indexe  joval  nagyobb  (89%  a  Vasarnapi  Ujsag   80%-aval
szemben), es az index szorasa is kisebb.  (Nekem furcsa, hogy a szoras
nagysagat A, B  es C betukkel  jeloltek -- az  iskolaban ugy tanultam,
hogy a  szoras az  egy szam.   Szivesebben lattam  volna betuk helyett
szamokat.  De  ezen nem  akadekoskodom.)  A  Vasarnapi Ujsagot  inkabb
hallgatjak es jobban tetszik  a videki, iskolazatlanabb noknek,  a 168
ora  a  varosi,   iskolazott  ferfiaknak.   Ebbol   lehet(ne)  erdekes
kovetkezteteseket levonni.

Az adatok ismertetese utan Maga arrol ir, hogy melyik musor  sugarzasi
ideje kedvezobb.   Eszerint a  168 ora  17.5%-os hallgatottsaga mintha
ertekesebb lenne, mint a Vasarnapi Ujsag 18.0%-a, mert:

> "A 168 ora hallgatottsaga nem kis eredmeny, ugyanis
> delutan normalisan  a kutya  sem hallgat  radiot.  Vasarnap
> delutan, ugyanebben  az  idoben  a  Hireket  1.0% hallgatta
> (az utana kovetkezo Muveszlemezeket 1.5%).  Hetkoznap is pontosan
> ugyanigy all a helyzet."

Attol tartok, hogy a Radio (meg regen, a boldogult Ipper Pal idejeben)
felfedezte (esetleg eppen a radiohallgatasi szokasok vizsgalataval?!),
hogy hetkoznap delutan az emberek tobbsege dolgozik, azert nem hallgat
radiot, vasarnap  pedig lehetoleg  kimozdul otthonrol.   A sok delutan
kozott azonban, amikor  "a kutya sem  hallgat radiot", van  egy csoda-
latos kivetel,  a szombat.   Amikor az  emberek nagy  resze hazimunkat
vegez.  Es  kozben radiot  hallgat.  Remlik,  hogy meg  Ipper idejeben
hallottam is a radioban, hogy azert tettek eppen ide a musort, mert ez
az egyik leghallgatottabb ido.

Nem  latszik  realisnak  a  168  orat  a  vasarnapi   Muveszlemezekkel
osszevetni: tudtommal a Muveszlemezek hallgatottsaga egyik  napszakban
sem igen tobb 2%-nal. (Kerem, igazitson ki, ha tevedek.)

A Vasarnapi  Ujsag hallgatottsaga  viszont, kedves  Akos, Maga szerint
nem eredmeny, mert:

>reggel hallgatnak legtobben radiot. Ha
>osszehasonlitjuk a VU hallgatottsagat a szombati Reggeli
>Kronikaval (H 10.0, 8.5 /T 82, 83) az derul ki, hogy VU-t
>ugyan tobben hallgatjak, de a hallgatok fele egyebkent is
>bekapcsolta volna a keszuleket

Csakhogy a szombat meg a vasarnap nem ugyanaz: a szombat sokak szamara
meg a heti  munkak, vasarlasok napja,  amikor koran fel  kell kelni, a
vasarnap pedig  az a  nap (lenne),  amikor kialhatnak  magukat.  Sokan
megis radiot hallgatnak.  Vagyis nem is akarjak hallgatni, csak  ugyis
szol...   (Mikent   az  Arisztid-viccben,   amelyben  ugyis   szolt  a
telefon...)  De  miert nem  kapcsoljak ki,  vagy hallgatnak  mas adot?
Mostanaban tanultam, hogy ezert van a radion, TV-n egy pici gomb.

Tehat, engedelmevel, nem  latom, hogy az  adatok bizonyitanak, hogy  a
168 ora hatranyos, a  Vasarnapi Ujsag elonyos adasidoben  megy.  Eppen
ellenkezoleg  azt  gondolom,  hogy  a  168  ora adasideje a kedvezobb.
(Termeszetesen  kulonbozo  csoportok  szamara  kulonbozo  a   helyzet:
videkiek,   mezogazdasagban   dolgozok   szamara   a   vasarnap reggel
elonyosebb,  mint  egyes  ertelmisegiek  szamara.   A  szombat delutan
azonban az o szamukra sem "rossz" musorido.)

Igy a VU (valamivel) nagyobb hallgatottsagat szerintem nem  magyarazza
a kedvezobb adasido.  Forditva:  azon lehetne gondolkodni, hogy  kedvezobb
adasideje ellenere a 168 ora-nak miert nincs nagyobb hallgatottsaga.

A  masik  problema  az,  hogy  ilyen magas hallgatottsag mellett miert
(viszonylag)  alacsony  a  VU  tetszesi  indexe.   Ezt  erdekes  lenne
elemezni  a  vizsgalt  csoportok  szerint  is.  Meglepetesemre elemzes
helyett az alabbi kijelenteseket olvastam:

>     Roviden: a VU-t sokan reggeli kave helyett fogyasztjak.
>Felbosszantjak vele magukat, igy gyorsan felebrednek.

es kesobb:

>     Mig a VU-t foleg a magasabb iskolai vegzettseguek azert
> hallgatjak, mert szeretnek bosszankodni, a 168 ora hallgatoi
> azert ulnek le a radio melle, mert tetszik nekik a musor !

Tisztelettel kerdezem: ez benne volt a Gallup  kozvelemenykutatasaban?
Megkerdeztek, hogy miert hallgatja valaki az egyes musorokat?   Mondta
valaki, hogy azert, hogy  felbosszantsa magat?  Vagy hogy  azert, hogy
felebredjen?   Ennek  nincs  nyoma  a  tablazatokban.  -- Nem beszelve
arrol,  hogy  ha  osszeveti  a  VU  felsofoku vegzettsegu hallgatoinak
magasabb hallgatasi aranyszamat es alacsonyabb tetszesi indexet a  168
ora felsofoku vegzettsegu hallgatoinak magasabb tetszesi indexevel, de
(kicsit) alacsonyabb hallgatasi  aranyszamaval, a kulonbseg  nem olyan
nagy (tessek utanaszamolni!)

Ha fel is tetelezzuk, hogy aki egy olyan musort hallgat, melyrol utobb
azt mondja a Gallup munkatarsanak,  hogy nem tetszett neki, azt  azert
teszi, hogy "felbosszantsa  magat" -- ami  nem szuksegkeppen igaz  --,
akkor is a szamok szerint legfeljebb ezt lehetne kijelenteni:

######################################################################
Mig  a  VU-t  hallgatoi  kozul  a magasabb iskolai vegzettseguek 24%-a
azert  hallgatta,  mert  szeretnek  bosszankodni,  a 168 ora hallgatoi
kozul csak  11%, illetve  a magasabb  iskolai vegzettseguek  kozul 10%
hallgatja a musort ilyen celzattal.   A 168 ora hallgatoi kozul  89%
azert ul le a radio melle, mert tetszik neki a musor,  a VU  hallgatoi
kozul pedig csak 80% hallgatja a musort ugyanezert.
######################################################################

Ami  mindjart  maskent  hangzik,  mint  a  Maga  leveleben sarkosabban
fogalmazott kijelentesek.   A szamokbol  ugyanis csak  ennyi mondhato.
Mert hogy a 168 ora-t  is hallgatjak olyanok, akiknek nem  tetszik (ha
kevesebben is, mint a VU-t).
---------------
A Gallup adatok alapjan ilyen kovetkeztetest is le lehetne vonni:

"A Vasarnapi Ujsag hallgatoinak  fejlettebb a kritikai erzeke,  mint a
168  ora  hallgatoinak".   (Ezert  mondjak,  hogy  nem tetszik nekik a
musor, amit megiscsak meghallgattak.)

Vagy egy masik, eppen ilyen szilard alapokon allo kovetkeztetes:

"A Vasarnapi Ujsag hallgatoi kozott tobb a mazochista, mint a 168  ora
hallgatoi kozott".  (Ezert hallgatnak olyan musort hajnalok  hajnalan,
ami nem is tetszik nekik.)

Ezekhez a megallapitasokhoz a fenti adatok eppen olyan jo (vagy  eppen
olyan rossz) erveket szolgaltatnak.

Vegul csak  a pontossag es felesleges vitak elkerulesenek kedveert:

Nem mondtam, hogy a  Vasarnapi Ujsag jobb musor,  mint a 168 ora.   Az
ellenkezojet sem.   Ugyanis egyaltalan  nem a  ket musorrol beszeltem.
Kizarolag  az  osszehasonlitasukkor  hasznalt  ervekrol,  es  az  azok
alapjan tett kijelentesekrol.

Miert mondtam el mindezt?  Mert ugy hiszem, hogy ovakodnunk kell olyan
kovetkeztetesektol, amelyeket esetleg nem tudunk elegge  alatamasztani
ervekkel es tenyekkel.

Udvozlettel
Zimanyi Magda
PS. egy apro helyreigazitas:
>jolesoen szidhassa a Csurkat, Gyori Imret es a tobbieket.
"Gyori Imret" Gyori Belanak hivjak.

Es  egy  kerdes.   Valami   nem  stimmel  a  kozolt   Gallup  tablazat
fejlecevel, amely szerint:

>              NEM     KOR             ISK       LAKHELY
>             Ffi No -29 -49 58- <8 =8 koz fels Bp var kozs

Az 50 es 57 ev kozotti korosztaly hianyzik.  Helyesen gondolom-e, hogy
a KOR oszlopban a -49 utan 50- kellene, hogy kovetkezzek?
Udvozlettel Z.M.