Kedves SZALON olvasok!

Ezt olvastam Balogh Evatol:

> Ami konzervativ versus liberalis ideologia hozzaallasat illet
>i a joleti allamhoz nincs ketseg arrol, hogy az Egyesult Allamokban legalabb
>is ez a helyzet, de ennek ellenere ugy erzem, hogy ez a kerdes alapjabanveve
>gazdasagi kerdes es mint ilyen halalra van itelve.

Sajnos az elozmenyeket nem lattam, de ez az allitas nekem valahogy ugy nez
ki mintha tobb tamogatasra szorulna.  Szerintem minden 'gazdasagi' kerdes
alapjaba veve politikai *is*.  Ezert hivtak az egesz kerdeskort "political
economy" -nak.  Errol irt az a gonosz Karcsi bacsi kritikat, ugye.  Tehat
szeretnem ha valaki megmagyarazna, (mert tenyleg nem ertem) hogy, hogy van
az hogyha valahol haboru keletkezik az allam es  gazdasag valahogy mindig
beszerzi a penzt fegyverekre, de tarsadalom biztositasra mindig csak keves
penz van?

Tovabba olvasom:

> Hollandiaban egy 30 valahany eves professzor mar evek ota nem
>dolgozik: ugyanis a tanitas "az idegeit igen megcibalja." Fizetesenek 75
>szazalekat kapja, amin a tengerparton valahol eldegel vidaman mar nem tudom
>hany eve! Ez nem joleti allam, ez rablas--a tarsadalom tart el egy lusta
>semmirevalo egyetemi tanart! En nem tudom elkepzelni, hogy az en nehezen
>megkeresett penzemet vegye el az allam es adja oda valakinek, aki a
>tengerparton hevereszik egesz nap.

Ha ez az illeto ugyanezt az osszeget kamatbol kapna (teszem azt, orokolt
volna egy annuity-t)  es ugyan igy toltene idejet akkor is igy itelkezne
Eva  felole?  Marmint ha gazdagnak szuletik valaki akkor nem baj ha lusta? 
En nem latom azt, hogy a tarsadalmi elismeres penzben mindig kovetkezetesen
aranyos a szemely tenyleges hozzajarulasaval  a tarsadalom
ossztermelesehez; legalabb is, nekem ugy latszik,  hogy nemi bizonyitasra
szorul az a kijelentes, hogy ez igy van.  Kulonosen azt szeretnem
bizonyitva latni, hogy a bankok es nagy vallalatok igazgatosaga tenyleg
meger annyi penzt mint amennyit kap.

Sajnos nekem is bajaim vannak az idegeimmel.  Ugy hivjak, hogy sclerosis
multiplex.  Elso latasra, kivulrol en is ugy nezek ki, hogy vidaman elek. 
Nem is akarok panaszkodni, mert sokkal rosszabul is mehetne a sorsom,
peldaul M.O. -on elhetnek mint egeszseges munkanekuli, de akar aktiv
pedagogus is.  Minden esetre, nem hiszem, hogy sokan cserelnenek velem. 
Ilyen meseknel jobb ha az ember betartja azt a kereszteny mondast az
itelkezesrol.

De mindez majdnem lenyegtelen.  Akkor haborodtam igazan fel, amikor ezt
olvastam:

>De mindennel alapvetobb modon: azt hiszem, hogy azert nem tetszik ez az u.n.
>elosztas mivel, alapjabanveve mirol is beszelunk? Marx utopisztikus
>elkepzeleserol, ami ugy emlekszem a Kommunista Manifesztumban talalhato. Es
>hadd idezzem angolul (es akkor is valoszinuleg nem teljesen szo szerint): all
>according to their needs; all according to their talents. Sajnos az emberi
>"need" hatartalan. Mind ahogy draga jo anyam szokta mondani: ha az Egyesult
>Allamok osszes vagyonat ide [marmint Magyarorszagra] hozna'k, az embereknek
>meg az sem lenne eleg! Valoszinuleg igaza volt.

Elso sorban valaki akinek Ph.D. -je van tortenelembol annak valamivel
jobban kene ezt idezni tudni.  Helyesen: "From each according to his
ability to each according to his need".  Es valoban a "Communist Manifesto"
cimu irasban volt, de csak idezve, mert ez egy regi jelszava volt a
nemzetkozi munkasmozgalomnak, azt hiszem Proudhon ota, de lehet hogy egesz
St. Simon-ig visszamenoen.  (Sajnos mindeki folyton elfelejti, hogy a
munkasmozgalom nem Karcsi bacsival kezdodott).   A jelentese is mas mint
amire Eva gondol, a megerteshez szukseg van figyelmet szentelni a 19.
szazad elejen folyo vitakra ami a piac gazdasagra  es/vagy  az
onhasznalatra valo termeles elonyeirol meg hatranyairol szolt.  Roviden,
nem eredmenyekrol hanem iranyokrol van szo.  Masodszor, lehet hogy egyesek
ugy latjak, hogy a vegtelen kapzsisag az emberiseg alapveto termeszetehez
tartozik, de mint Ph. D. nelkuli anthropologus biztositok mindenkit, hogy
ez nem igy van.  Gondoljunk csak arra, hogy nem kene $130 milliardot
kolteni evente fogyasztasi ingerlesle az USA -ban a televizioban ha ez igy
lenne.  Persze a kapzsi emberek ugy kepzelik, hogy mindenki olyan mint ok.

De terjunk vissza a tarsadalmi biztositas mivoltahoz.  A tortenelem
mutatja, hogy nem az allam joszivusegebol lettek ezek a programok
letesitve, hanem az osztalyhaboruban tartott fegyverszunet kiegyezesi
koltsege volt.  Ha az Egyesult Allamoknak nem Roosevelt let volna az
elnoke, olyan forradalom let volna a harmincas evek vege fele, amihez
kepest  a Nagy Octoberi, ahogy Amerikaban monjak,  "sunday school picnic"
let volna.  

Arrol van szo, hogy egy adott tarsadalmi termelesi is elosztasi rendszerben
mi a legrosszab helyzet amibe valaki kerulhet.  Ha ez a helyzet romlik,
minden munkavalallo gyengul a munka adoval szemben.  Amig munkanelkuli
biztositas es azon tul valamilyen minimum jovedelem van, addig tenyleg
szabad a munkavallalo mert ha a munka korulmenyek turhetetlenek akar
egeszsegugyi akar szemelyi szempontbol, mindig vallalhatja a szegenyes
letminimumot.  Ha viszont a legrosszabb helyzet elviselhetetlen, akkor a
munkavallalo sorsa erdemben nem megkulomboztetheto a rabszolgaetol.  

En is ugy latom, hogy vilagszerte romboljak a tarsadalom biztositast. 
Lehet, hogy sikerul is mindenut eltorolni.   Ha a polgari allamok amiket
neha 'democracia'-nak beceznek ilyen ostobak, akkor valoszinuleg
beteljesednek majd Karcsi bacsi azon joslatai amik eddig nem teljesultek be
- es ez meg a jobbik eset, mert lehet hogy az eg (marmint a biosphere)
leszakad.

LBT

Kedves Tibi (Laborfavi Benke )!

Miutan emlited, hogy.....

>Nos engem nagyon erdekelne egy reszletes beszamolo, hogy milyen terkepek
>ezek es milyen feltevesek vannak eredetukrol, no meg, hogy ki es hol fe-
>deztek ezeket fel?

megprobalok kedesedre roviden valaszolni, mar amennyire ez a temakor meg-
enged rovid valaszt.

Mint elozoleg irtam, az arab es feltetelezhetoen a cathar/templar terkepek
masolatok, egy eredeti(k)rol. A torteneszek a masolatok eredetenek pontossa-
gara, es az emberi kultura elotti idejere nem talaltak meg kezzelfoghato ma-
gyarazot, s ezert ezzel en sem probalkozom meg. Hogy a portolanok megis mi-
kepp terjedtek el, mind a keleti, mind feltetelezhetoen a nyugati kultura-
ban, arra viszont a torteneszek reszben bebizonyitott tenyekkel huzakodtak 
elo, az utolso 50 evben.

A Templomos Lovagrend kozvetlen megalakulasa utan fohadiszallasat Jeruzsa-
lemben a Templom teruletenek, annak a reszeben rendezte be, amit "Solomon  
Istalloja" neven ismerunk es oriasi epulet volt, kozel ketezer lo elszalla-
solasara epult eredetileg. A Qumran tekercsek, amiket Dead See Scroll-kent 
ismerunk, tartalmaznak egy tekercset Copper Scroll neven, erintven a Templom
tortenetet. A Manchester egyetem 1955-56-ban megfejtette tartalmat ami ren-
geteg arany es egyebb ertektargy emlitese mellett, kiter mas eredetu kin-
csekre (nem nemesfem, vagy ekko) is, amiket Titus 70 A.D. romai tamadasa 
elol rejtettek, astak el a Templom es a Templom kozvetlen kornyeken levo 
epuletek ala. (Allegro: Treasure of the Copper Scroll, p. 107ff.) 
Nos a Templomosok elso tenykedese a Solomon Istallo felasasa volt. A rendet 
eredetileg kilenc szegeny lovag alapitotta akik szinte a tortenelmi semmibol 
leptek szinre, s kozuluk Godfroi de Boulliont hamarosan, mint King of Jeru-
salem es Szent Sir vedelmezojet emlegettek. A rend megalakulasa onmagaban is 
egy tortenelmi enigma, kulonosen , az asatasokat koveto hirtelen meggazdago-
dasuk merteket nezve, amit adakozassal es szolgalatukert kapott javakkal 
megmagyarazni lehetetlen. Guillaume de Tyre szerint a Templomos rend, ami 
nevet Solomon Templomarol kapta, 1118-ban alakult, s Szent Bernard patrona-
lasat elvezte, aki a Cistercian rendet alapitotta, ami az asatasokig allando 
csoddel kuzdott. Termeszetesen Szent Bernard kozremukodese a Templomosok 
iranyaba gyomolcsozo anyagi fellendulessel jart, aminek egy reszebol epit-
tette Szent Bernard a hires Clairvaux apatsagot, amire a foldet egy masik 
nagyur, Champagne grofja adta a foldet, aki rokonsagi kapcsolatban volt az 
egyik alapito Templomossal, Hugues de Payen -el. A rend letrejottenek indoka, t
obb vezeto tortenesz szerint, az ugynevezett "Petrine Claim" (Clovis es a 
Merovingiens, es a Romai Szek kozotti egyezseg) realizalasa volt. A papai 
hivatal termeszetesen megkerdojelezte Godfroi jussat Jeruzsalem kiralysaganak t
ekinteteben, de a Templomosok a Petrine Claim esetet es Dagobert II. meg-
gyilkoltatasaval jaro papai arulast vetettek be vitajukban. A vegeredmeny. 
Vatican elismerte a Godfroi es a vervonal jussat, es a Templomosoknak teljes 
fuggetlenseget nyertek el. A Templomosok asatasa a Solomon istallojaban a 
kincseken kivul, mas ertekeket is tartalmazott, es tobb tortenesz velemenye 
szerint, terkepeket is. A Templomosok ket hajozasi kozpontja Septimaniaban 
(Del-franciaorszag) es Sziciliaban volt. Miutan a Vatikan, Phillipe le Bel 
segitsegevel tamadast inditott a Templomosok ellen, a Septimaniaban alloma-
sozo templomos hajohad La Rochele kikotojebol az utolso pillanatban hajozott
ki, es a hajohadrol soha senki sem hallott tobbe. Feltetelezheto, hogy a 
hajohad egy kis resze a Mallorca-szigeti tamaszpontra huzodott vissza, mig 
mas hajok kulfoldi udvarok szolgalataban, vadasztak bosszuvagytol egve, a 
papai hajokra es hubereseikre. Palman, Mallorca szigeten Roger of Sicily, 
egy eszaki szuletesu Templomos volt az ur, aki eloszor hasznalta a hires 
templomos keresztet, mint ket labszarcsontot, egy koponya hozaadasaval, ki-
fejezven halalkivansagat a Romai Papasag irant. Ezert a szimbolum neve Jolly 
Roger. Roger udvara hires volt felvilagosult eszmeirol es foleg, hajozasi 
iskolajarol es terkepeszeti irodajarol,  amiben foleg zsido es arab terkepe-
szek dolgoztak. Koztuk olyan arab terkepeszeti hiressegek, mint pl. Ibn 
Idrisi. Roger nevehez kotodik az a hires arab/templomos hajozasi egyezmeny, 
amit Al Rojari-nak ismer az utokor. Csak az erdekesseg kedveert jegyeznem 
meg, hogy Columbusz kortarsai Christopher-t kekszemunek es szokenek irjak le, m
agas testalkattal, ami nem mediterrian eredetre vall, inkabb viking osok-
kel kotodoen, ami nem meglepo, hisz akar a Pyrenees, vagy Sicily (Roger 
eseteben is) eszaki (nordic) tamadasoknak es betelepuleseknek volt kiteve. 
Termeszetesen ez Simon Wiesenthal konyvevel ellentmondo, aki Columbusnak 
mediterrian eredetet tulajdonit konyveben, a "Sails of Hope"-ban. De azt 
hiszem a ha durvan, elnagyolva is, de kerdesedre adtam egy felvalaszt, ami 
sajnos az elnagyolt tortenelmisege miatt, talan tobb kerdest szult, mint 
valaszt. Viszont a Szalon olvasokozonsegenek turelmet sem szeretnem probara 
tenni, igy azt hiszem, hogy a tortenet reszleteit, amennyiben tovabi kerde-
sed lenne, mas alkalomra hagynam.

Udv: NPA.

>Tehat regen jobb volt. De ez igy is van rendjen.
	... irja Lengyel Sandor a 878-as szamban az eletszinvonalra utalva.
Szamomra nem egyertelmu, miert van igy rendjen ?

Udv, Gabor

.. kerdezi Elek Gabor a rasszista megnyilvanulasokra utalva.

	Mar leirtam a Forumon, hogy a szivemnek legkedvesebb utopia a korlat-
lan szabadsag birodalma lenne korlatlanul felelossegteljes emberekkel, akik
tudna'k korlatlan szabadsagukat ugy onkorlatozni, hogy a masik szabadsagaba
ne gazoljanak bele. De szep is lenne ...
	Sajnos a vilag nem ilyen. Hogy milyen, azt mindannyian tudjuk.
En azonban tovabbra is azt tartom, hogy az elerheto szabadsag maximumara
van szukseg (es en persze azt hiszem, tudom, hol van ez a maximum ... :-) )
Ha egy orszagban (es tudomasom szerint az USA ilyen) a rasszista ideologiaknak
nincs jelentos tamogatottsaguk (mert mindenki "bevandorlo" ott), akkor meg-
engedheto, hogy szabadon terjeszthessen ilyen ideologiat az, aki ebben eli
ki magat. Olvasom most a Time-ban, hogy a helyzet meg az USA-ban sem ilyen
szep, szelsojobb miliciak garazdalkodnak ... de majd az Amerikaban elok el-
mondjak a tapasztalataikat.
	Nem vagyok hive az ilyen szabadsagnak egy olyan kontinensen (Europa),
ahol a nacionalizmusnak nagy hagyomanyai vannak. En a nacionalizmust onmagaban
nem tartom elitelendonek (mint affele buszke magyar :-) ), de a vadhajtasa,
a rasszizmus nyesegetesre szorul. Helyesnek tartom eppezert a rasszista ide-
ologiak elleni fellepest, ha kell, torvennyel. Nemetorszag a pelda arra, hogy
egy kicsike, lenezett szelsojobb csoportocska (a nacik) hogyan nottek ki ma-
gukat a tortenelem legnagyobb bunozoive. Mas kerdes, hogy Hitler bebortonzese
akkor sem sokat segitett ...

Udv, Gabor

>>Tehat regen jobb volt. De ez igy is van rendjen.
>>	... irja Lengyel Sandor a 878-as szamban az eletszinvonalra utalva.
>>Szamomra nem egyertelmu, miert van igy rendjen ?

Mert szerintem a jo eletnek az volt az egyik oka, hogy amerika vezeto
helyzetben volt gazdasagilag, (talan azert is, mert gyoztes hatalom volt.) De h
a
gazdasagi erok kiegyenlitodnek, akkor azoknak akiknek jobban ment, rosszabbul
fog menni, akiknek rosszabbul ment, jobban fog menni. Lehet hogy tevedek,
de azt hiszem hogy tavol keleten az eletszinvonal emelkedik. Nezzuk 
Szingapurt, Koreat vagy Kinat. Ha magyarorszagnak nem lenne annyi adosaga,
ott is emelkedne.
  Azert van ez rendjen, mert jo ha a jolet, jobban el van osztva, a vilag nepei
kozott.

   Sandor

Miert van abszolut szukseg arra, hogy [Paller Gabort idezve] "a piaci
versenyben szuksegkep letrejovo vagyoni egyenlotlensegeket valami
csokkentse"?  Az persze tagadhatatlan, hogy azokon akik "nyomorszinten"
elnek segiteni kell, de ebbol meg nem kovetkezik az egyenlotlensegek
csokkentesenek altalanos elve.  Legyen mindenkinek teto a feje felett, a
klimanak megfelelo ruha a hatan, az egeszseges megelheteshes elegendo
etel rendszeresen a hasaban;  de ezen tul mi okbol kellenne kifogasolni
ha egyeseknek nagyobb/tobb hazuk is van, eleg oltozekuk hogy naponta hat
kulonbozobe bujjanak, es a legdragabb innyencsegekkel tomik a hasukat?
Ezt legfeljebb az irigyseg diktalhatja.

Palffy Istvan

Kedves Gabor,

en mast sem csinalok, mint felek, hol ettol, hol attol, vagyis alapja-
ban nagyon felos termeszet vagyok. De 93-ban, 94-ben ugyanannyira feltem
Csurkatol mint attol, hogy valasztas helyett fegyveres puccs lesz. 
Szerintem akkoriban a papirtigris vagy madarijeszto tipikus esete volt.
Komprommisszumkent hajlando vagyok annyit enyhiteni, hogy 93 elott lehe-
tett kicsit felni, akkor az aggodas nem volt indokolatlan csak az indo-
koltnal nagyobb. Ez persze csak maganvelemenyem, tevedhetek.

>  nagy ............. birkozas.... vajon ki gyoz a .......

A " ki- kit gyoz le " korszak az mdf-el - ugy tunik - nem tunik el. 
Most sem igazan tudhatjak a szocialista szavazok, hogy akkor ok kire 
is szavaztak. Szerencsere most csak a jo es a meg jobb harcol egymas-
sal.  
(bocs, Gabor ez csak lenduletbol jott, nem rajtad akarom szamonkerni).

> Nem azert akartunk demokraciat, hogy most uj ordasoktol feljunk.

Az ordasokrol jut eszembe az az iras, amit ha jol emlekszem Ungvari
Tamastol olvashattam a 168 Oraban, par honapja, talan fel eve. A
cikket valamelyest motivalhatta, hogy (erzesem szerint) U.T. elso-
sorban Debreczenit es nem a papirtigris dramairot vette celba, de
ez talan lenyegtelen korulmeny. Szoval Ungvari valami olyasfelet irt,
(nem szoszerinti, de tartalmilag talan helyes idezetben), hogy 
> az mdf idejen feltunk ordas eszmektol, mara mar kiderult, hogy az 
nem annyira ordas, inkabb peneszes ideologia volt > 
Nomarmost, egyetertek vagy sem, nekem tetszett a mondat, es onkente-
lenul hozzatettem, hogy tudtuk ezt akkor is, de ordas ellen sokkal 
hatasosabb a publicisztika. Legalabbis arra gondoltam, hogy en mar 
akkor is tudtam, tudni veltem, es az nem letezik, hogy nalam annyival 
okosabb emberek akkor erre csak most jottek ra ;-).

udvozlettel
kota jozsef

Szerintem Csurka akkor lesz ujra erdekes, ha a Fideszhez vezeto sza-
lakat lehet talalni nala, akkor ujra sztar lesz. Addig ? ..addig 
kedvenc lapom kenytelen Orban Viktort Szabo Alberttel hazasitani ;-(

Azt hiszem, hogy errol a joleti allamrol meg jo ideig el fogunk vitatkozni,
ugyanis ez az egesz problemakor meglehetosen komplikalt valami. Eloszor is le
szeretnem szogezni, hogy meg az Egyesult Allamok is "welfare state" abban az
ertelemben, hogy itt sem a 19-ik "unbridled capitalism"-rol beszelunk. Itt is
van "progressive" adozas es itt is van ujraelosztas; es nem csak szuksegi
alapon, hanem alanyi jogon: social security, medicare, unemployment benefits.
Itt is milliok kapnak allami segitseget--welfare payments, meg pedig evekig.
[Itt nem akarok belemenni abba a vitaba, hogy "welfare" ahogy ezt az Egyesult
Allamokban alkalmazzak jot tesz-e azoknak, akik allami juttatasbol elnek.] Es
termeszetesen a tarsadalomnak segiteni kell anyagilag azokat, akik
raszorulnak. Peldaul azok, akik valami fizikai oknal fogva, nem sajat
hibajukbol, nem tudnak munkat vallalni. Amikor azt mondom, hogy a "joleti
allam" nem eletkepes hosszutavon en inkabb a sved mintara gondolok. Nem
gondolom, hogy a tarsadalom el fog tudni tartani egy egyre nagyobb es egyre
oregebb "nonproductive" nyugdijas reteget, meg pedig igen magas szinvonalon.
Kozben a dolgozo reteg egyre kevesebb idot tolt produktiv munkaval--mint
peldaul Nemetorszagban. Es idokozben a magas berek miatt, az allasok egyre
inkabb Tavol Keletre tavoznak innet is es Europabol is.

A joleti allam fenntartasa egyre dragabb es egyre inkabb szukseg van igen
magas adokulcsokra. A magas adozas pedig fe'kke'nt hat a gazdasagi
fejlodesre. Egy bizonyos hataron felul egyszeruen nincs ertelme annak, hogy a
vallalkozo nagyobb haszonra torekedjen, hiszen a profit ugy is elmegy
adokent. Ott van peldaul a magyar helyzet, ahol az adozas irtozatosan magas
es az adocsalas is oriasi meretu. Hiszen kulonben a kisebb vallalkozok
egyszeruen tonkremennenek. A hires sved adozas is legendaszeru. Ha jol
emlekezem Ingmar Bergman egyszeruen otthagyta hazajat, mivel tobb adot
kellett volna fizetnie mint amennyi bevetele volt.

Mit ertek az alatt, hogy jobb lenne, ha nem lennenek olyan oriasi kulonbsegek
fizetesek es fizetesek kozott az Egyesult Allamokban. Egyszeruen nem tudom meg
erteni, hogy miert kell egy egyszeru orvosnak felmillio dollart keresni
evente, amikor egy szegeny egyetemi tanar 60,000 dollart keres, nem tudom
hany ev utan. Nem ertem, hogy miert kell egy new yorki ugyvednek hasonlo menny
isegu penzt keresni, vagy talan meg tobbet is. Nem tudom, hogy miert kell
nagy vallalatok igazgatoinak milliomokat fizetni, meg akkor is, ha a vallalat
penzt veszit, sot tonkremenes elott all. Sehol a vilagon nincsenek ilyen
oriasi kulonbsegek fizetesek teren. De ezzel nem azt akarom mondani, hogy
tegyuk tonkre azokat, akik peldaul erdemelten 100,000 dollart keresnek (tobb
a felelosseguk peldaul, nagyobb a tehetseguk, tobbet tesznek a vallalatuk
felviragzasaert, es igy tovabb) es adjuk a titkarnonek, mivel az csak 30,000
dollart keres.

Ami Marxot illeti. Marxrol en soha sem allitottam, hogy a letezo
szocializmushoz valami koze is lett volna. Minden ami a Szovjetunioban
tortent pontosan a forditottja mindannak, amit Marx josolt. Szoval Miklos
kritikaja nem all helyt, mivel en Marxot es a szovjet praxist egyaltalan nem
keverem ossze. Sot, inkabb azt mondanam, hogy a "welfare state" nyugat-europai
 formajaban kozelebb all Marx joslatahoz, mint a szovjet szocializmushoz.

Biztos vagyok benne, hogy egy jo csomo dolgot kihagytam, amire valaszolnom
kellett volna, de kifogytam a szuszbol. Meg csak annyit itt Paller Gabornak,
hogy nem szabad az europai tarsadalmat es az amerikait osszehasonlitani. Az
europai tarsadalmak tradicionalisan (na, tudom, hogy ott is vannak komoly
valtozasok) sokkal homogenebb mint az amerikai. Ezert nem hiszem hogy a los
angelesi zavargasokat mindossze nyomorral lehet magyarazni. A legutobbi
zavargasoknak az oka az volt, hogy a Rodney King targyalason az eskudtbirosag
felmentette a rendoroket.

Aztan meg valami, azt irja Gabor:

>Az USA meg elviseli ezt a fajta egyenlotlenseget,
>de Magyarorszagon kulonosen irritalo, hogy a kormany tobbek kozott a joleti
>kiadasokon is farag, mikozben egyesek sportot uznek abbol, hogy mindig
>a legujabb autokkal furikazzanak. Engem legalabbis irrital.


Nincs egyedul. Azok az emberek, akik a letezo szocializmusban nottek fel
nehezen viselik el a mostani nagyobb vagyoni kulonbsegeket. Ez talan ertheto
is, hiszen a rendszer valtozas elott mindossze a funkcionariusok, es azoknak
is csak egy keskeny retege, eltek sokkal jobban mint az atlagember. De meg
ennek a retegnek az eletszinvonala meg az anyagi kivaltsagok ellenere is
messze elmaradt a kapitalista tarsadalom igazan gazdag embereinek
eletszinvonalatol. Tehat a letezo szocializmusban majdnem mindenki egyforman
volt szegeny, mig most bizonyos emberek kezdenek meggazdagodni. Egyik
ujsagcikket lehet a masik utan olvasni, hogy peldaul az orosz nep milyen
rossz neven veszi ezeket uj gazdagokat. Es en ugyan szemely szerint megvetem
a nouveaux riche-fele viselkedest, legyen az itt vagy Magyarorszagon,
bizonyos fokig megertem, hogy ebben az atmeneti idoszakban ezzel a
fenomenonnal szamolni kell.

Udvozlet mindenkinek,

Balogh Eva

U.i. Most latom, hogy erdemben kellene valaszolnom Marx-szal kapcsolatban is,
de mivel a holnapi Szalonban lesz egy iras errol (en mar elore megkaptam a
szoveget), azt hiszem a legjobb az lesz, ha holnap fogok mindket levelre
valaszolni.
BE

Holgyek es Urak,

Az elmult nehany hetben szamos vitaban merult fel a torteneti hitelesseg
kerdese.  Ezzel kapcsolatban mar regota foglalkoztat az a problemacsokor,
melynek fontossagaval lathatoan szamos laikus es professzionalis tortenesz
nincs tisztaban.  A temavalasztas politikajara es az elkepzelt hallgatosag  
problemajara gondolok, mely legjobban a historizmus es a prezentizmus
kozott feszulo modszertani es szemleletbeni ellentet kibontasa segitsegevel
elemezheto.

    A historizmus az a tortenetiroi szemlelet, mely azt hangsulyozza, hogy
az igazan jo es hiteles torteneszi munkak egy adott torteneti esemenyt a
sajat kontextusaban probalnak meg rekonsturalni.  A mult rekonstrukcioja 
tehat idealis esetben mentes a tortenetiro sajat koraban dominans ideologiai 
aramlatainak befolyasatol.  A mult elvalaszthato a jelentol, lehetseges, sot 
kivanatos a multrol a mult hangjan beszelni, kikuszobolve a jelenben letezo
ertelmezesi kereteknek a torzito hatasat.  A historizmus hive ugy gondolja,
hogy leteznek ertelmezestol fuggetlen tenyek, es a tenyekhez valo huseg a
kivant objektivitast biztosithatja.

    A prezentizmus az a tortenetiroi szemlelet, mely szkeptikusan kezeli a
historizmus hiveinek premisszait.  A hiteles torteneszi munkak a prezentista
szemlelet szerint azok, melyek a tortenesz kora szamara rendelkeznek fontos
mondanivaloval.  A mult a jelen resze, attol nem valaszthato el, a mult
hangjaval vegyul a jelen hangja is, hiszen nem leteznek ertelmezestol es
kontextualizalastol fuggetlen tenyek.  Az objektivitas veszelyes illuzio, 
melyet gyakran letezo hegemon hatalmi strukturak es dominans ideologiak 
apologiajara hasznalnak fel.

    Ugy gondolom, hogy hiaba minden historista erofeszites, hiaba minden 
nemes szandek, hogy a multat onmagabol, induktive epitsuk fel.  A torteneszi 
munka legalabb ket fontos mozzanataban elkerulhetetlenul elkoveti a  
prezentizmus bunet.  Az egyik ilyen mozzanat a temavalasztas:  tagadhatatlan,
hogy a jelen informalja azt a dontesunket, milyen multbeli esemenyrol fontos
a historiografia mediumaval beszamolni.  A mult apro tortenesei szamos, 
egymassal versengo modon rekonstrualhatok es beszelhetok el, az ezek kozul
valasztast befolyasoljak a jelenben letezo ertelmezesi keretek (ideologiak, 
eszmei aramlatok, politikai elkotelezettsegek, stb.).

    A masik ilyen mozzanat a hallgatosag elkepzelese.  Me'g a leginkabb 
konyvmoly tortenesz is valakiknek ir, tobbnyire egy olyan hallgatosagnak, 
mely kepes a munkajat remenyei szerint me'g a jelenben elismerni.  Nem kell
itt udvari tortenetirokra gondolnunk.  Az akademiai publikalas kenyszerei is
arra sarkalljak a torteneszt, hogy a mat foglalkoztato temakrol irjon, hogy
a jelen ertelmezesi kereteivel dolgozzon, hogy resze maradjon az altala
elkepzelt korszellemnek. 

    Ezert gondolom azt, hogy nem anakronisztikus peldaul sem Trianonrol, 
sem pedig a homoszexualitas torteneterol beszelni, pusztan azert, mert mind
a ketto tema foglalkoztatja a jelen emberet.  Az mindenkinek a szemelyes
velemenye es megitelesenek fuggvenye, hogy melyik tema izgalmasabb es melyik
relevansabb a mai Magyarorszagon.  Ugy tunik, hogy a maga modjan mindketto
relevans, "jelen van".

Mindenjot,
Miklos.