Kedves Ambrozy Gyuri es masok,

>	Kisse megdobbentett Kalman Laszlo utolso mondata, amely szerint
>o is - akarcsak Bakunyin - a vallasossagot artalmas dolognak, a haza
>fogalmat pedig komikusnak es haszontalannak tartja. Ez a ket gondolatkor
>szinte az egesz emberi civilizacion vegigkovethetoen az a ket szellemi
>"vezerfonal", amitol az ember embernek nevezheti magat. Az elso, azaz
Nem a szonoki fogas miatt, de valoban, en is megdobbentonek tartom a
te velekedesedet, ugyhogy erzeseink kolcsonosnek tunnek.

>a vallas kulonben az etologusok szerint is az egyetlen dolog, ami minket
>az allatoktol megkulonboztet (humor, entudat, celtudatos viselkedes,
>logika - bar kezdetlegesen - az allatvilagban is elofordul).
Azt hiszem, nagyon pontatlanul fogalmazol. Lehet, hogy a hiedelmek,
vagy az irracionalis, esetleg transzcendens gondolatok valoban csak az
emberre jellemzoek, de ugy gondolom, a vallas nem azonos ezekkel.

>	Ami pedig a hazat illeti, az az emberek tulnyomo tobbsege szamara
>egeszen a csodalatosan szep huszadik szazadunkig csaknem Istennel egyenlo
>fontossaggal birt. Megertem, hogy vannak olyanok, akik szamara csak az
Ez a megallapitas szinten sok ketseget hagy maga utan. Ha "hazan" egy
torzs lakohelyet ertjuk, az nyilvan fontos fogalom (de, ha mar az
etologusokkal jossz, az allatvilagban epp annyira, mint az
emberisegnel). A modern haza-fogalom viszont nyilvanvaloan a XIX.
szazad Europajanak termeke.

Igy aztan nem latom, hogy igazabol vedelmere keltel volna a
vallasossag vagy a haza-fogalom barmelyik ertelmezesenek.

Erdekesnek talalom Kornai definiciojat: >E1n itt megkocka1ztatok egy
defini1cio1t: a valla1s olyan irraciona1lis >eszmerendszer mely
hordozo1ja1t arra ke1szteti hogy cselekedeteit saja1t hala1la >uta1ni
bu3ntete1s e1s jutalom szempontja1bo1l (is) me1rlegelje.  Nem vagyok
nagy ismeroje a kulonbozo vallasoknak, de van bennem nemi ketseg, hogy
a halal utani buntetes/jutalom valoban univerzalis jegy-e. Kornai,
biztos vagy benne, hogy a mindenfele termeszeti vallasokban, ahol
foleg az idojarassal buveszkednek, is megvan ez a vonas? Az
"irracionalis" es az "eszmerendszer" mindenkeppen stimmel, viszont
valahogy hianyzik a definiciobol az intezmenyesseg motivuma (a sajat
irracionalis eszmerendszereimet nem tekinthetem vallasnak, amig nem
intezmenyesulnek valahogy: meg az sem eleg, ha egy kialtvanyban vagy
egy jo folyoiratban publikalom oket :-). Visszaterve az inkriminalt
megjegyzesemre, nekem alapvetoen eppen az intezmenyesseggel van bajom,
nem a transzcendens eszmekkel.

Ami a haza1t illeti, mar sokszor kifejtettem ezt a velemenyemet, itt a
SZALON-ban is. Nagyon sok ertelme van a szonak, tobbe es kevesbe
komikusak es haszontalanok, neha megdobbentoek. Ha nagyon akarjatok,
hozok peldakat, de szerintem ez a vita mar tobbszor lefolyt, a
SZALON-ban is.

Udvozlettel -- Kalman Laszlo

Kornai Andras irja: "a valla1s olyan irraciona1lis
eszmerendszer mely hordozo1ja1t arra ke1szteti hogy cselekedeteit saja1t hala1la
uta1ni bu3ntete1s e1s jutalom szempontja1bo1l (is) me1rlegelje."

A definicio santit, ugyanis ezen az alapon pl. a nagy vilagvallasok kozul a
taoizmus nem tekintheto vallasnak. De a buddhizmusra sem lehet egy az egyben
rahuzni. Kulonoskeppen nem a zen-buddhizmusra. (Az mas kerdes, hogy a buddhizmus
 tenyleg vallas-e vagy sem, de legtobben annak tekintik, a taoizmussal egyetem-
ben, ugyhogy e szerint Andras definicioja rossz.)
Raadasul a buddhizmusrol azt is eros fenntartasokkal lehetne allitani hogy
irracionalis eszmerendszer volna. Buddha gondolatmenete igenis szigoruan logikus
, habar a kovetkeztetes, miszerint a vilag es en magam is csak illuzio, eleg
irracionalisnak tunik. 
Most hirtelen nem tudok tenyleg jo vallas definiciot, de gondolkozom rajta.
Azt hiszem, az egyik kulcsfogalom az, hogy a hivo nem a sajat szemelyes
erdekeben cselekszik, gondolkozik, egyszoval eli eletet, hanem feladja sajat
kicsinyes es szuk latokoru nezopontjat es vagyait. Hogy mihez jut helyette,
ebben mar rendkivul nagy kulonbsegek vannak, de ez nem is annyira lenyeges
erzesem szerint.

                             Adieu, Peter

Findler Miki nyert. A holgy egyebkent kulonosen ellenszenves figura volt.EG

Kedves (Torok) Peter,

sohse busulj, hogy "lassan" valaszoltal -- meg igy sem sikerult mindent 
"lereagalnom" az elozo leveledben sem.

Kezdjuk a leglenyegesebbel:
> Ha Istent Allahnak, Visnunak vagy Taonak hivom,
>me'g lehetek kereszte'ny is, hiszen a tanok le'nyege ugyanaz, csak a ruha 
>ma's.

Minden vallasban es a legtobb filozofiaban kozos, hogy nagyjabol ugyanazokra a
kerdesekre keres valaszokat. (Vilag eredete, benne az emberi elet celja stb.) 
Viszont a valaszok alapvetoen kulonboznek. A Tao tudtommal nem vallas, hanem 
egy eletszemlelet, nyugati kulturaban talan az antik "arany kozep" eszmenye,
meg Kosztolanyi "homo aestheticusa" villantanak fel hasonlo gondolatokat. 
Semmit sem mond a vilag eredeterol, vagy arrol, hogy mit tegyel ehezo 
felebaratoddal. (Ad tanacsot arra nezve, hogyan bekulj meg magaddal, ha Te 
ehezel.) Az iszlam sokkal nagyobb hangsulyt helyez hit es tudomany egysegere,
mint a keresztenyseg. (Ha Allah tiltja a disznohus eveset, akkor tudomanyosan
is bizonyithato kell legyen, hogy a disznohus karos az egeszsegre.) Csak a
judaizmusban es a keresztenysegben foglal el kozponti helyet a bun, vagyis 
az Istentol valo elfordulas miszteriuma. 
Vagyis: valoban mind egy csonakban ulunk, de kulonbozo iranyokba evezunk. :-)

Irod tovabba, hogy:
> a szent (vagy szentte' va'lo'fe'lben levo")
>ember nem ke'pes semmife'le hierarchia'ba, rendszerbe bee'pu:lni, csak 
>egye'nileg cselekedni, szeretete'nek ereje'vel.

Erre is feleselni szerettem volna, de kesobbi leveledben implicite Magad 
biralod felul ezt a velemenyt amikor azt irod:

>Eloszor jon valaki, egy megvilagosodott ember, az alapito, aki hirdeti
>tanait a kore gyuloknek. Halala utan maradnak a leghusegesebb tanitvanyok, 
>akik
>leginkabb reszesultek az o lelkebol, hogy tovabbvigyek a tant. Amint ok is,
>egyik a masik utan, meghalnak, a Tan ertelme kezd elhomalyosodni, elveszni:
>leirjak hat a Mester tanitasait, ahogy rajuk emlekeznek addigra. Azutan, mint-
>hogy a szemelyes emberi kapcsolat egyre inkabb elveszik, mert egyre kevesebben
>es egyre kevesebbet kapnak az eredeti Lelekbol, a leirt tanitasok szerepe
>megno, kanonizalodnak, egyre alapvetobbekke valnak es lassan az egyeduli
>forrasava a Tannak. Ezutan a Tan sorsa mar csak azon mulik, feltunnek-e idorol
>idore olyan szentek, akik kepesek ujra elove tenni a papiron olvashato holt
>szavakat.

Nos a masodik idezetben emlitett szentek a jelek szerint --legalabbis 
intellektualis szinten rendelkeznek egy olyan alazattal--, hogy mas muvet 
folytatjak. Az ilyen szenteknek valoszinuleg egy hierarchiaba sem nehez 
beepulni.

Vegul az, hogy egyhaz nelkul, egyenileg is meg lehet talalni a kapcsolatot 
Istennel, protestans gondolat. A Bibliaban azt latjuk, hogy Isten nem 
mindenkinek nyilatkoztatja ki magat egyforman, hanem egy-egy valasztott 
profetan keresztul szol nepehez. Ha nincs kozosseg, akkor ez az uzenet
nem er el az osszes cimzetthez. Saul kiraly tragikus peldajabol latjuk, hova 
vezet az, amikor az ember maga probal informaciot kifacsarni Istenbol.
Amerikai kifejezessel elve az Istennel valo kapcsolat egy "don't call us,
we will call you" kapcsolat. Nem hiheto komolyan, hogy valaki kepes a 
lathatatlan Istent szeretni, ha meg lathato embertarsaval sem kepes kozosseget
vallalni az egyhazon belul. 

Az Evangeliumok hangsulyozzak, hogy az elso valasztott tanitvanyok nemcsak 
szegenyek es muveletlenek, de moralisan gyengek is voltak. Marakodtak az 
elsosegert, feltekenyek voltak egymasra, aludtak, mikor Jezus vert izzadt a 
Getszemane kertjeben, elfutottak, amikor a katonak Jezusert jottek, es Peter,
az elso papa, haromszor tagadta meg Jezust. Isten ereje az emberek 
gyengesegeben nyilvanul meg, irja Szent Pal. Ilyen ertelemben valik egyebkent 
a katolikus egyhaz 2000 eves fennallasanak puszta tenye ervve: ha nem lenne
isteni az alap, ennyi ido alatt a felhalmozott emberi bunok sulya ossze 
kellett volna, hogy roppantsa az epuletet. 

Kozos vonasa nagyon sok eretneksegnek, hogy nem kepes elfogadni az ember gyarlo
voltat, es kiszakadva a nagy kozossegbol a "tisztak" egy elitjet probalja
letrehozni. Gondolj csak arra, hany eretnekseg utal mar a nevevel is erre
az aspiraciora (albi, katar, puritan). A szandek persze nemes, de nem lett 
volna szukseg megvaltasra, ha az ember kepes lenne megvaltani magat. (Nota bene
itt kulonbozik alapvetoen a keresztenyseg pl. a buddhizmustol, amely lenyegeben
az egyenileg elerheto onmegvaltast hirdeti.) 

  Egyebkent nagyon sok mindennel egyet tudok erteni, amit irtal, de ha mindazt
elismetelnem, amit en is ugyanugy gondolok, akkor meg hosszabbak lennenek 
a leveleim. Pedig mar igy is tul sok bitet pusztitok itt a SZALON-on.

			Udv, Gabor

PS. VII. Gergely es IV. Henrik konfliktusat (vo".: Canossa jaras) en nem 
helyeznem egy szintre a tobbi politikai szinezetu konfliktussal. Ott arrol
volt szo, hogy a csaszar vagy a papa jelolje ki az Egyhaz puspokeit. Ez olyan 
kerdes, amelyben az Egyhaz elvbol nem jo, ha enged. Az en szememben egyebkent 
epp az invesztitura koruli kuzdelmek a legsulyosabb erv egyhaz es allam 
szetvalasztasara.

Kedves Andras!

    A vallasdefinicioddal egy ponton szeretnek vitatkozni: azt irod,
hogy "... a vallas olyan  i r r a c i o n a l i s  eszmerendszer, ..."
es ebben en nem ertem a kiemelt szot. Ugyanis a kovetkezo bekezdes
elejen magyarazod, hogy "... kulcseleme az irracionalizmus, tudnillik az,
hogy racionalis modon nem tudjuk igazolni vagy cafolni a halal utani elet
... valos voltat". Ha racionalis modon nem tudunk cafolni valamit,
milyen alapon mondjuk, hogy az azt letezonek elfogado velemeny
viszont irracionalis?
    Ami pedig a gyanakvasodat illeti azokkal szemben, akik ilyen
"irracionalisak", es tetteiket nem a valosag, hanem a vagy iranyitja,
megkerdeznem, miert baj az, ha valakinek a cselekedetet a vagy iranyitja?
Ha te este csirkepaprikasra vagysz, es ennek erdekeben utbaejted a piacot,
hogy vegyel egy csirket, az elitelendo? Ha valaki szeretne (vagyna ra),
hogy nemzete kiemelkedjen a posvanybol, kicsivel jobb eletet nyujtson
az itt eloknek, az sem helyes? Valahogy az az erzesem, hogy nincs
ember, akinek a cselekedeteit ne a vagyai iranyitanak. Egyebkent is,
borzaszto vilag lenne, ha kivetel nelkul, mindenkinek minden tettet csakis
a hideg szamitas vezerelne. Mi lenne a koltokkel, a szerelmesekkel,
a csaladapakkal es csaladanyakkal, a sportolokkal es szurkoloikkal,
a hazardjatekosokkal, a politikusokkal, a profetakkal, a vilagmegvaltokkal,
es foleg a mai magyar ellenzekkel, ha cselekedeteiket nem befolyasolnak
a vagyaik (hogy tunjon el vegre a jelenlegi koalicio a sullyesztoben)?
  
    Udvozlettel
		Ambrozy Gyorgy

Kedves (Kornai) Andras,

"vallasosan hinni" persze sokmindenben lehet (meg abban is, hogy kesz leszek
a thesisemmel ennyi idot hitvitazva a net-en ;-) de ez meg nem teszi a hit
targyat vallassa. Nem vagyok kepes kapasbol definiciot adni arra, hogy
mit tekintek vallasnak, de fontos elem szamomra, hogy rendszeres magyarazatat
adja a vilagnak, es hogy a vilagot tudatos Teremto alkotasanak higgye.
Nem vallas tehat a Tao, es tudtommal nem vallas a scientologia sem. A hetedik
napi adventistakrol nem sokat tudok, de gondolom hisznek egy teremto Istenben
es akkor vallas a hituk. A kommunizmus meg persze nem vallas.

Maximalisan egyet ertek veled abban, hogy ami tudszocon zajlott az nem 
tudomany volt, hanem "iszonyu1 csu3re1s-csavara1s". Nem is lehetett mas, mivel
osszekavarta, mi az amit hiszunk es mi az amit tudunk. Vegyel elo egy katolikus
dogmatika konyvet, es vilagosan latni fogod minden mondatnal, mi az ami axioma
(Isteni kinyilatkoztatas amiben hinni kell) es mi az ami levezetes. Ilyen 
ertelemben a katolikus egyhaz mindig is szetvalasztotta a hitet es a tudomanyt,
meg Galilei idejen is. 

Osszekevered az elvet es a gyakorlatot, amikor azt irod, hogy  a katolikus 
egyhaz eseteben >> ke1tezer e1vbo3l 1750-re nem igaz hogy "a kereszteny 
tanitasnak nem tartozik a fundamentumahoz hit es tudas osszekuszalasa"<<. 
Ha a 2000 evbol 2000 ev gyakorlata mutatta is volna azt, 
hogy katolikusok osszekeverik a hitet es a tudomanyt, az sem bizonyitja, hogy 
a katolikus tanitas elvi alapjahoz tartozik ez az osszemosas. Mutass ra arra 
a katolikus dogmara, amely szuksegszeruve teszi, hogy ezt a hibat elkovesse 
az ember!
En inkabb ugy latom, hogy a biblikus gondolkodasbol nottt ki a modern 
termeszettudomanyos gondolkodas. Ha Isten puszta szavaval teremti a vilagot, 
es a hetedik napon "megpihen", ahogy ezt a Genezis irja, akkor van ertelme a 
vilag Istentol elvonatkoztatott szemlelesenek, ahogy ezt a termeszettudomany 
teszi.

Gyakorlatban is alkudoznom kell viszont a 2000 minusz 1750-nel kapcsolatban. 
Szent Agoston az 5. szazad elejen figyelmezteti puspoki korlevelben hiveit 
arra, hogy "az Ur Jezus nem azt mondta apostolainak: elkuldom nektek a 
Szentlelket, aki megtanitja a Nap es a Hold jarasat" (fejbol idezek), ekkor
tehat meg eros annak a tudata, hogy hit es tudomany ket kulon dolog. 
Az 1100-as evektol meg szervezetileg is kulon helyen apoljak a hitet 
(kolostorok) es muvelik a tudomanyt (egyetemek). Kozben meg volt egy 
nepvandorlas kor, amikor muszaj volt a hitnek es tudomanynak a gyakorlat
szintjen osszekeveredni, hisz nehany megszallott szerzetes volt csak, aki
egyszerre probalta az utokornak atmenteni mind a kettot.

A felvilagosodas amennyi teveszmet helyere tett, ugyanannyi uj mitoszt 
is hozott letre. Tobbek kozt az o felelosseguk az, hogy a tudomanyra olyan 
vallasos tisztelettel neztek fel az emberek. Nehany tudos korul, mint
Giordano Bruno es Newton hosmitoszt alakitottak ki. Elhallgatva, hogy
Newton tobbet irt alkimiarol, mint fizikarol, es hogy Giordano Bruno azzal
a konkluzioval zarta a helicentrikus vilagkeprol szolo ertekezeset, hogy "tehat
a Nap az Isten". Erdemes a farkasemberekrol szolo cikkelyt elolvasni Diderot 
enciklopediajaban, hogy felfigyeljen ra az ember: a felvilagosodottak 
"szegyenlosek" voltak a farkasember-babonak elterjedtsegerol beszelni-- ezzel
ui. alaastak volna azt az elmeletuket, hogy minden babonasag forrasa az Egyhaz.
Gyakorlati szinten a "felvilagosodott gondolkodas" gyumolcseit gyonyoruen 
mutatjak Franciaorszagban a forradalom "dicsoseges tettei":
--felrobbantott templomok (pl. a Szt. Benedek sirjat orzo roman kori templom 
csak azert menekulhetett meg, mert a falusiak elkertek Napoleontol plebania 
templomnak: "cserebe" az addig hasznalt 12 sz-i gotikus templomot semmisitettek
meg), 
--kivegzett papok es szerzetesek tomegei (pl. a St. Sulpice szeminariumnak 
meg a vilagi alkalmazottjait is verpadra kuldtek),
--sirgyalazasok  (pl. Szt. Genovevanak, Parizs vedosszentjenek (5. szazadi 
apaca) csontjait elegetve a Szajnaba szortak. A sirlapjat csak kettetorni 
sikerult, ma is megtekintheto a St. Etienne au Mont templomban, Pantheon 
mellett Parizsban.) Nehany ereklye ugy menekult meg, hogy egy szinleg a 
forradalmat partolo holgy Voltaire sirjaba rejtette oket.) 

Vegezetul tiltakoznom kell az ellen, hogy a vallas "irracionalis" lenne.
Tegyuk fel, hogy egy zuhano repulogepen vagyok, es az ilyen dolgokban jaratlan
leven, nem tudom, hogy a szemelyzet szekrenyeben orzottt hatizsakszeru targyak
kozul melyik ejtoernyo, es melyik a pilota elemozsias zsakja. Ha ebben a 
helyzetben folkapok egy "hatizsakot" a hatamra es ugrok, az nem irracionalis,
hanem bizonyos ertelemben az egyeduli racionalis megoldas. 

 Kommunizmusban hinni viszont azert irracionalis, mert --barmennyire is
vallas-szeruek egyes elemei,-- a kommunista tan azt hirdeti magarol, hogy o
nem vallas, hanem tudomany. Ha tehat csak azt nezem, hogy mit mondanak,
es hogyan mondjak, jozan esszel ra kell, hogy jojjek, hogy az egesz dolog
tevedes vagy hazugsag.

			Barati udvozlettel, (Hetyei) Gabor

Eloszor egy szemelyes kerdes: rokona vagy A. Csabanak, volt evfolyam-
tarsamnak a BME-n, aki kesobb ott lett prof. (es, ha jol tudom, fiatalon
elhunyt)?

	Nincs szandekomban bba a vitaba beleszallni, amely egyreszt a katoli-
kus egyhazat, ill. a vallasossagot a marxi, vagy a sztalini hitvallassal
(no pun intended) veti egybe/hasonlitja ossze, masreszt Bakunyint belevon-
va az u~gybe (kis altalanositas) a haza fogalmat vizsgalja. Viszont, naivul
es minden rosszmajusag nelkul, A.G. azon allitasaval lepek vitaba, hogy az
allatoknak nincs vallasos-jellegu viselkedes megnyilvanulasuk.

	Tezis 1: A vallas az o"sembernel akkor kezdodott, amikor bizonyos
termeszetes jelensegek szamara megmagyarazhatatlanok voltak es ugyancsak
felelmeteseknek tuntek (villam, mennydorges, arviz, foldrenges, stb.)

	Tezis 2: Hasonlo viselkedes-reflexeket vettek allat pszichologusok
eszre pl. csimpanzoknal, sot kevesebb intelligenciaju allatoknal.

	Corollary: Ne tarsuk csak az ember sajatjanak a vallast, ill. ne
ezzel az ervvel probaljuk a vallast igazolni. Ebbe a dimenzioba tartozik
az a velemenyem, hogy lenyegtelen a vallas szempontjabol, hogy a Big Bang,
vagy akarmilyen mas kozmologiai elmelet van/lesz bebizonyitva. A vallas
elfogadasa mindenki sajat hit es ertekelmeletenek (privat) u~gye.

	F. Miki

Felhalmozott ujsagjaimat torolgetve egy-ket mondaton atfutva fennakadt
a szemem. Mivel fonokom a nyakamra jar folyton, igyekszem velos lenni 
ezuttal.
Ambrozy Gyuri irja:
>        Kisse megdobbentett Kalman Laszlo utolso mondata, amely szerint
>o is - akarcsak Bakunyin - a vallasossagot artalmas dolognak, a haza
>fogalmat pedig komikusnak es haszontalannak tartja. Ez a ket gondolatkor
>szinte az egesz emberi civilizacion vegigkovethetoen az a ket szellemi
>"vezerfonal", amitol az ember embernek nevezheti magat. Az elso, azaz
>a vallas kulonben az etologusok szerint is az egyetlen dolog, ami minket
>az allatoktol megkulonboztet (humor, entudat, celtudatos viselkedes,
>logika - bar kezdetlegesen - az allatvilagban is elofordul).

Van meg valami, amitol az ember embernek nevezheti magat, ha nem szegyenli.
A hatalomvagybol, vallasi felbuzdulasbol, hazaimadattol fu:to:tt idegen-
gyululettbol es meg ki tudja hany nemes indokbol elkovetett meszarlasok is
kizarolag emberi talalmanyok. Nem kell sokat keresgelni a jelenleg folyo
haborukban sem - az okok persze nem ezek, sokkal primitivebbek - de az 
embereket egymas oldoklesere birni ma is a leghatasosabban vallasi fanatiz-
mussal es hamis hazaszeretettel lehet. Ld. az ujoncokat felesketik a nemzeti
lobogora, aztan megtamadtatnak veluk egy orszagot, az egyhaz megaldja a 
fegyvereket, stb. 

A hazaszeretet szamomra azt jelenti, hogy ismerek egy tajat, nyelvet, ember-
tipust, etel/italvalasztekot, hogy prozai legyek, es ezeket szeretem, ott 
otthon erzem magam. Ilyen szempontbol tobb hazam is van - Magyarorszag is 
koztuk van. Azonban soha nem fogok fegyvert fogni egy ismeretlenre csak 
azert, mert mashol el, mashol soroztak be. Ez olyan lenne, mintha a magyar 
paprikascsirkeert gyilkolnek.

Amig eleg nagy a Fold, inkabb odebballok ertelmesebb emberek lakta videkre.
Mert "elsosorban ember vagyok es csak masodsorban <francia>"

>                                                   . Tehat valamilyen modon
>masok, mint a nagy tobbseg (hogy ne az elcsepelt homoszexualitas hasonlatot
>hozzam fel), es ez a massag enyhen szolva nem ad alapot a kerkedesre. [...]
>[...................]. A velemenyem ugyanis az, hogy azok, akik a tulnyomo
>tobbseg szamara alapvetoen fontos erzesekrol, erzelmekrol igy gondolkoznak,
>mas, az emberiseget kapcsolatos elvontabb kerdesekben (mint pl. eletcel,
>politikai hitvallas, kisebb-nagyobb kozossegek ugyeivel kapcsolatos allas-
>foglalasok) sem lehetnek igazan mervadok.

Ebben, nem is nagyon implicite, a kovetkezo allitas is bennefoglaltatik:
Aki homoszekszualis, annak nem lehet mervado allitasai olyan kerdesekben, 
mint eletcel, politikai hitvallas, kisebb-nagyobb kozossegek ugyeivel 
kapcsolatos allasfoglalasok, bar "kikozositeni sem szabad oket", azaz 
azert nem kell oket legyilkolni okulasaul a sokasagnak.

Ezt, akarmennyi prejudikaciod is van, nem hiszem, hogy igy gondolod. Viszont
ezt allitod. Azt viszont Te is tudod: Nincs "egy kicsit fasiszta" mint ahogy
nincs "egy kicsit terhes" sem, ez egy digitalis fogalom, vagy van, vagy nincs.

Es itt mar atuszom F. Miki finom cseplesebe <Wed Dec 29  SZALON #562> Bocs,
most olvastam el, az elozmenyek es az utozmanyok eltuntek:

>        Lyndon LaRouche-rol keveset tudok, de az is tul sok. Anarchista,
>trockijista, sztalinista, fasiszta es naci szineket vallott, me'ghozza nem
>mindig kulonbozo idokben. "Partjanak" penzszerzesi modja es ado-nem-fizetese
>miatt u~l, de tobb terror-cslekmeny gyanuja is felmerult.

Nem eskuszum meg, hogy Trockij hagy humanista lenne minden irasaban, de
Sztalin sem azert olette meg, mert maganal is nagyobb gazembernek tartotta
volna, azaz azert, mert egy koztorvenyes az o kovetojenek vallja magat, 
meg nem szabad negativ jelzokent hasznalni a nevet, mert ugy marad 
szegenynek. Azt azonban, hogy az anarchista cimket ebben a felsorolasban 
emlited, gondatlansagbol elkovetett sulyos, szellemi sertesnek tekintem.

Az anarchista nem bomba's merenylo, nem hitelkartyacsalo merthogy tagadna
a szent tulajdont, meg csak nem is a szervezetlensegben halaszo zavaros
elme. Osszes bune, hogy az allamot vissza akarja szoritani eletunkbol ott,
ahol tulsagosan behalozza, megoli az emberek onszervezodeset, rendelkezik
eletunkkel es verunkkel. Az anarchitak nem is szervezetlenek es sokkal jobb
hatasfokkal oldanak meg kozossegi problemakat, mint az erre "hivatott" allam.
Hogy kevesebbet ne mondjak, az europai parlamentarizmust remekul kihasznalo
fasisztoid partocskak es szervezetek, akik rendori kiseret mellett 
masiroznak Drezdatol Budapestig, futtyognek elnokoket es gyilkolnak 
torokoket, vagy csak karacsonyi kereszteket egetnek New Yorkban - nos, ezek
egyetlen tarsasagtol felnek, az anarchistaktol. Ok ugyanis a sajat eszkozeik-
kel veszik fel ellenuk a harcot - ha kimennek az utcara, utjukat veres feju
naci gyerekek, hatukon osszetort zaszlorudak, szetrombolt, noha legalis
naci szentelyek-abrandhazak jelzik. Ahol az anarchizmus hagyomanyosan eros,
ott nincsenek fasisztoid partok, viszont van tolerancia es rengeteg 
szabadsag, ld. Amsterdam, Koppenhaga. 

Nem voltam tul egyetemes az anarchizmus vazolasaban, dehat ugyis velos 
akartam lenni par oldallal elobb. 

Udv,

Varro Norbert

> Felado : Ko=csi Zolta=n
> E-mail : 
...
> Te jo Isten, mit fognak csinalni ? Felrobbantjak, mint Gombos Gyulaet a
> partizanok ?
 
        Talan reszletkerdes, de Go:mbo:s Gyuszika szobrat nem a partizanok
robbantottak fol -legfoljebb a parti lyanyok- hisz M.o.-on nem sok olyan 
volt... meg kulonbenis a partizanok szama M.o.-on 1948 utan szaporodott meg
nagy hirtelenjeben s akkor meg mar ugyis mindegy lett volna.
        Gombos szobrat tobbek kozott egy reformatus lelkipasztor, SZABO
Istvan (? Sa'rboga'rd) masegyeb egyetemistaval egyutt robbantottak fol...
 
                                        M______