Sziasztok,

Modern gondolkodasu biologusok szerint az oregedes genetikai szemet.
A reprodukcios (gyerexules + felneveles) eletkort koveto idoszakban
mukodo genekre sokkal kisebb szelekcios nyomas nehezedik, igy aztan
a karos mutaciok felszaporodasanak semmi akadalya.

Masik, ettol fuggetlen magyarazat: a testi sejtek elettartama nem
tul hosszu, igy folyton osztodnak -> masolodnak, a masolasi hibak
felszaporodasa miatt egyre tobb sejt keptelen lesz ellatni feladatat.
A sejtek genetika allomanyanak serulese miatt alakulhat ki a rak, a
mitokondrium sajat RNS-enek serulese pedig a sejt anyagcserejet
neheziti.

Gensebeszeti beavatkozasra sok eselyt nem latok; a human genallomany
nem egy tervrajz, hanem inkabb egy programlista, igy aztan nem olyan
egyszeru megmondani, hogy kerem ez itt az oregedes genje.

Udv///Laci

Zoli gaztartalyos eszmefuttatasara Istvan irta:
>Igen. Ez a Maxwell demon jelenseg.

Mivel most olvastam errol, erdemes pontositanom kisse.  Amit Zoli
kifejtett, az lenyegeben Poincare ervelese. Idezem:
"Ahhoz, hogy lathassuk, mikent aramlik a hoenergia a hidegebb testrol a
melegebbre, nincs szuksegunk a Maxwell-demon eles szemere,
intelligenciajara es ugyessegere. Eleg az, ha van nemi turelmunk." Henry
Poincare

Ez a turelem nem a szokasos ertelemben ertendo. Sok-sok nagysagrenddel
tobb idore van szukseg, hogy egy makroszkopikus rendszer visszaalljon a
mestersegesen eloidezett alapallapotaba, mint amennyire a vilagegyetem
korat becsulik. Termeszetesen ha ezt az idot, osszevetjuk azzal az
idovel, amely a szokasos ellentetes iranyu kiegyenlitodes ideje, akkor
nyilvanvalo, hogy a folyamat valoban nem megfordithato az idoben. Az
ilyen kiegyenlitodeseket makroszkopikusan leiro torvenyek exponencialis
lecsengesei mutatjak, hogy valosagos idoben egyiranyu folyamatokrol van
szo. Az egyensuly mikroszkopikus szinten soha nem all be, mint ezt a
Brown-mozgas is bizonyitja, de nagyobb meretekben mar csak egyensulyra
torekvest figyelhetunk meg.

De ha mar szoba kerult, akkor irok a Maxwell-demonrol is. Maxwell tobbek
kozott a kinetikus gazelmelet kidolgozoja is. A termodinamika foteteleit
Rudolf Clausius fogalmazta meg. Az elso fotetel az energiamegmaradasra
vonatkozik. A masodik fotetel kimondja, hogy egy zart rendszer
entropiaja sohasem csokkenhet. Ennek egyik atfogalmazasa, hogy a ho
mindig a melegebb helyrol terjed a hidegebb fele. Mivel a ho a molekulak
rendezetlen ossze-vissza mozgasanak atlagos mozgasi sebesseget jelenti,
igy ez a kinetikus gazelmelet szamara azt jelenti, hogy ez az
ossze-vissza mozgas zart rendszerben soha sem alakul at rendezettebb,
makrojelensegkent megfigyelheto hasznosithato mozgassa. Ez egy olyan
korlatozas, amely sok fizikusnak, igy Maxwellnek sem tetszett. Igy
1867-ben kitalalta a demonokat, amelyek legalabb elvben megsertik ezt a
tetelt.

Tehat van egy kozepen kettevalasztott gaztartaly, amelynek osszenyithato
paranyi ajtajanal egy paranyi demon figyeli a gazmolekulak mozgasat, es
nyitja-zarja az ajtot attol fuggoen, hogy milyen sebessegu molekula
kozeledik az ajtohoz. Ha a jobbrol erkezo molekula sebessege nagyobb
mint a baloldali atlagos sebesseg, akkor atangedi ezt a molekulat, a
tobbit nem. Ha a balrol jovo molekula sebessege kisebb, mint a
jobboldali atlagos sebesseg, akkor atengedi ezt a molekulat, mig a
tobbit nem. Ezaltal a baloldali tartaly melegszik, a jobboldali pedig
lehul. Az erveles helyessege azon mulik, hogy letezhet-e ilyen demon,
vagy nem. Szilard Leo mutatta meg 1929-ben, hogy a demon, ha letezne is,
tobb energiat hasznalna fel a vizsgalathoz, mint amennyit ki tudna
nyerni, a rendszerbol.

Udv: Takacs Feri

Kronome Gergely irta:
(kicsit tomoritettem, es atrendeztem)

>> Ha azt feltetelezem, hogy a termeszettorvenyek alapjan
>> megjosolhatom holnapi viselkedesemet, akkor a jovo ilyen
>> modon valo megismerese utan ezzel ellentetes dolgot is
>> cselekedhetem, pusztan azert, hogy megcafoljam elozetes
>> szamitasaimat.

> En itt fogalomzavart erzek.
> Mit ertesz a vilag _teljes_ megismerhetosege alatt? A torvenyek
> matematikai megfogalmazasa es az azokkal valo konkret szamolas
> ket teljesen kulon dolog.... ha 'joslasra' kerul a sor, nem ernek
> semmit, ha pl. a rendszer kaotikus. Nem is beszelve a
> kvantummechanikarol, ahol mar maguk a torvenyek is csak
> valoszinusegi jelleguek.
> A szabad akarat letezese szerintem nem zarja ki a vilagot iranyito
> termeszettorvenyek teljes megismerhetoseget, legalabbis az altalad
> adott gondolatmenet alapjan nem.

Nem hiszem, hogy ha egy rendszerrol azt allitjuk, hogy az kaotikus,
akkor egyben azt is allithatnank, hogy mindent tudunk rola. Egyszeruen
arrol van szo, hogy egy ilyen kijelentessel legalabb bizonyos fokig
vizsgalhato a rendszer, mig ha semmilyen elofeltetelezessel nem elnenk,
vizsgalni sem lennenk kepesek. Igy az ilyen definicio magaba foglalja a
megismerhetetlenseg deklaralasat is. Hasonloan itelhetok meg a
valoszinusegi torvenyek szerepe is. Nelkuluk meg kevesebbet ismernenk a
vilagbol, tehat nagyon jo, hogy vannak, de legkevesbe sem valoszinu,
hogy a termeszet epito alapkove a valoszinusegi valtozo. Bizonyosak
lehetunk benne, hogy a valoszinusegi valtozo valami olyan mennyiseg
valoszinusegere vonatkozik, amelynek erteket nem tudjuk pontosan
megismerni. Az ismert regi vita a kvantummechanika eseteben csak arra
vonatkozik, hogy lesz-e lehetosegunk a jovoben ezeket az ertekeket
pontosan megismerni, vagy nem. A valoszinusegi valtozok valoszinusegi
jelleget senki nem vitatja.

Ezert a kaotikus rendszerek, vagy valoszinusegi torvenyek teljessegenek
elfogadasa a vilag megismerhetetlensegenek az elismereset jelenti, bar
jolehet a szabad akarattol fuggetlen okfejtes alapjan.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok Tudomanyosan Vakuzok!

Jo ideje olvasom itt a vakuvillanas es egy bizonyos hangeffektus
temaban irt hozzaszolasokat. Jomagam evekkel ezelott ezt a
jelenseget szinten felfedeztem. Azt hittem, hogy elegge kozismert
jelensegrol van szo, es hogy egy-ket nap mulva valaki majd
ugyis megirja a megfejtest...

Nos, az en megfejtesem a kovetkezo:
A vaku villanasakor nagyon rovid ido alatt jelentos hoenergia
sugarzodik ki. Ez az energia a levegoben nagyon kis mertekben
nyelodik el, de a kozvetlenul a vaku ele helyezett targy feluleti
retegeben igen. A targy felszine erosen felmelegszik egy pillanat
alatt es a levegot is felmelegiti. A hirtelen felmelegedo levego
kitagul es egy lokeshullam alakul ki. Ez a lokeshullam hallhato
hangot kelt. A kelethezo hang erossege eloszor is a vaku
"erejetol" fugg. Azok, akik a kiserlet folyaman nem hallottak
semmit - es automata (tirisztoros) vakut hasznaltak - allitsak at
a vakut kezi uzemmodba. Valoszinu, hogy afenyerzekelo
automatika lekorlatozta a villanas "erejet".

A hang akkor lesz jobban hallhato, ha:
- a felulet minel jobb feny(ho)elnyelo,
- az anyag minel rosszabb hovezeto,
- a felulet rossz hangelnyelo.
Ezek szerint (es a megfigyeleseim szerint) a legjobb eredmenyt
fekete szinu papir eseteben kapjuk. Pl.: szines ujsag olyan lapja,
amelyiken nagyobb sotet kepfelulet lathato. Tessek kiprobalni.
- Az alufolia rossz feny-elnyelo es megis adott hangot???
Ez szerintem azert lehet, mert az alufolia szinte "felerositi" a
hangot. Mindenki tudja, milyen zajos tud lenni (zorog). Erdemes
lenne kiprobalni a kormozott feluletu alufoliat...
Meg egy erdekes jelenseg, amit ugy latszik senki sem vett
eszre: fekete papirra valo villantas utan (0.5..1 cm-rol) nagyon
vekony fust-csik szall fel (alig lathato), es kozelrol lehet erezni
az egett-szagot is!
Tehat nem a rejtelyes "feny-nyomas" all a titok mogott, hanem
kozonseges gaz-nyomas.

Udvozlettel:
Varga Gyula

Hol lehet beszelgetni orvosi temakrol, micro es sejtbiologiarol, "oxidative
stress"-rol, aging and telomeres???
antioxidants and cancer and CHD....
Nem akarom itt csak ugy megnyitni a temat, de keresek magyarokat a vilagban
barhol foleg orvosokat termeszetgyohgyaszokat rakkutatokat...
Lehet hogy lehetne nyitni egy oldalt errol.
Mi itt olaszorszagban de amerikaban kulon konferenciakat szervezunk ezekben
a temakban es nagyon szivesen bevonnek magyar szakertoket.

Gazda Gabor
Member of ION London

Torino/Italy

Inoltrato da Gabor GAZDA/TORINO/IVECO il 21/09/98 17.44

 il 22/06/98 06.43.18


Hello Gabor

Elkapom az altalad feldobott labdat, de csak maganban irok, mert elegge
kulonos nezeteim vannak az altalad felvetett temaban. Rendszeresen olvasom a
tudomanyt, viszont meg csak egyszer irtam bele, mert elegge eretnek gondolataim
vannak mindenrol amirol ott irnak.

G> de olvasol mas tudomanyos ujsagokat is mint _Aemrican Medical Review
G> vagy N. England J. Medicine vagy JAMA??????

Nos a C vitamin nagyszeru dolog, tuladagolni nem lehet, mert a folosleg
tavozik a vizelettel.

G> igen egy resze es egy resz (meg Szentgyorgyi bizonyitotta 50 evvel
G> ezelott) egyszeruen eltunik bennunk--->azaz beepul!! Oazt bizonyitotta hogy
G> a feherjek ellektromossag vezeto kepesseget noveli meg befolyasolva az
G> elektron szerkezetuket.(ha kell atkuldom az errolszolo tud anyagot (amirol
G> kevesen akarnak tudni)

Ez nagyon fontos momentum, mert ha beveszel egy szem C vitamint
par perc mulva ki lehet mutatni a vizeletben.

G> Ki lehet mutatni csak nem azt a mennyiseget es foleg ha valaki megfazott
G> akkor egyre kevesebb urul!!!!!!

Ezt  ugy bizonyitottak, hogy megjeloltek szen14 izotoppal,
amit kimutattak a vizeletbol.

G> itt ujbol egy a problema hogy urulni urul de mennyi??????

En olvastam Szentgyorgyi egyik tanulmanyat a C vitaminrol, abban valahogy
igy ir errol, persze nem szo szerint. Az oserdoben a majom keresztul megy
az oserdon, de az oserdo is keresztul megy a majmon taplalek formajaban.
Igy a majom C vitamin tartalma megeggyezik az oserdo atlagos C vitamin
tartalmaval. A varosi ember C vitamin tartalma pedig pontosan megeggyezik
kornyezete, vagyis az aszfalt, a betonrengeteg C vitamin tartalmaval.

Az pedig hogy a c vitamin rogton megjelenik a vizeletben, azt jelenti hogy
potolni kell, mert nem marad sokaig a szervezetben. Az orvostudomany 50-60
mg-ban...

G> miiiiiii????????!!!!! es ki????????????
G> Minden orszagban mas mas ez a szint es olyan forro vitak mentek es meennek
G> errol hogy pl maga Szentgyorgyi-t is szinte uldozobe vettek Linus
G> Pauling-al. Igaz mindketto Nobelt kapott!! Csak tisztazni kellen ki az a
G> hires "orvostudomany" mert sokszor egy egy gyogyszergyaros penztarcajahoz
G> jutunk el.

...hatarozza meg a napi C vitamin szuksegletet, de ez csak akkor igaz ha
egyebkent telitve van a szervezet C vitaminnal. Egy szal cigaretta kb.
100 mg C vitamint tesz tonkre. Ezt is olvastam valahol. Ezek szerint mivel
en egy dobozzal szivok naponta, ha 2000 mg c vitaminhoz jutnak naponta, epp
nullan allnek. De akkor meg nem beszeltunk a varosi levego olomtartalmarol,
meg a tobbi C vitamin rombolo anyagrol, amivel nap mint nap erintkezek. Nem
is csoda hogy foginysorvadasom van, es rosszak a fogaim is. Ez jellemzoen
skorbutos tunetek.

G> na ennek orulok hogy fel veled fedezni. En pl apamat gyogyitottam ki
G> tancolo vercukrabol es magas koleszterin szintjebol egyszeruen napi 2-3
G> grammnyival amit azota is szed es olyan virgonc mint a sicc nem beszelve
G> hogy a megfazast tavolrol sem ismeri.Rengeteg kollegamat en gyogyitom ki a
G> megfazasbol vagy alaergiabol persze hasznalok mas termeszetes tapanyagot,
G> mint pl nyers zoldseget es gyumolcsot.

A C vitamin pedig mint antioxidans az immunrendszer mukodesehez is
elengedhetetlen.

G> crucial!

Az aszpirin pedig a gyogyszergyarak osszeeskuvese az emberiseg ellen. De
ha csak ennyibol tartana az osszeeskuves nem is szamitana. A profitert
mindenre kepesek, de gyogyitani nem all erdekukben. A legfontosabb hogy
fogyjon a gyogyszer.

G> na de mikor fog ez egyszer napvilagot latni?

Par pelda. A rak gyogyitasat csak kemoterapiaval tudjak elkepzelni, pedig
rengeteg mas modszer kinalkozik. A daganatos sejtek sokkal erzekenyebbek a
homersekletre, ha kis mertekben megemelik a test homersekletet a daganat
visszafejlodik.

G> orulok hogy tarsra leltem csak ezeket az infokat a tomegtajekoztatasba
G> is be kellene juttatni.

Ez kb 10 eves eljaras, megsem alkalmazzak, mert nem kell hozza gyogyszer.
A C vitamin, es mas antioxidans vitaminok szinten rakellenes hatasuak,
de ezeken nincs annyi haszon mint egy citosztatikumon. Inkabb megkeresik
a kemiai megodast, azt hiszem mostanaban fedeztek fel az usaban egy 
kombinalt gyogyszert ami bizonyara mereg draga lesz, de a haszon is nagy 
kesz rajta.

G> jo latni hogy jartas vagy

Par eve magyar kutatok kitalaltak egy olyan gyogyszert ami kepes
kivonni a szervezetbol az osszes olmot, es a nehez femeket. Azota nem
hallani rola semmit sem, elsullyesztettek, mert feleslegesse valna egy
csomo gyogyszer ha senki sem betegedne meg a kornyezetszennyezes miatt.
Nem kellenenek az allergia elleni szerek, meg meg az a sok nyavaja amit
egy varosi ember osszeszzed.  De ez a magatartas szinte altalanos a
vilagban. Egyik kormany sem mond le pl a dohany, es a szesztermekek
adojarol, inkabb tovabb mergezik vele az embereket, Par eve kitalaltak
egy uj muanyagot amibol gumiabroncsot keszitettek.  10 szeres
elettertam. durdefekt kizarva, sokkal jopbb tapadas az uthoz.  A
talalmany sorsa az lett hogy megvettek a gumigyarak, es elzartak a
pancelszekrenyukbe, mert tonkre mentek volna.  Nos sok mindent  lehetne
meg felsorolni, a korhazak mindjart a kessel kezdik, mert azert kapnak
penzt a tarsadalombiztositastol, stb.

Osszegezve A C VITAMIN NAGYSZEU DOLOG, ES SOHASEM ELEG BELOLE.
ez a velemenyem.

Udv Gyozo az ERETNEK.

G> a martirok es nem a megalkuvok viszik elore az emberiseget. Ne feledd ha
G> valami igen jot talalsz azert eloszor uldoztetes fog erni es ez jo jel.
G> Mert ha mindenki elfogad akkor valami buzlik a levegoben.


Sziasztok
Gabor
Torino

marky:
> Mivel hjozsival ellentetben nincs vakuumszivattyum a konyhaban (szarnyast
> belezel ki vele? :-) ), ezert kenytelen voltam o:nkiserletet vegezni,
> belevakuztam a fulembe. Az eredmeny: akkora ho"hullamot erzekeltem, amivel
> lassan magfuziot lehet beinditani. ;)

:)))

A vakumszivattyu nem a konyhaban van, hanem a muhelyemben. Legutobb
impregnalasra hasznaltam. Azert remelem, a szemedbe nem fogsz kiserletileg 
belevillantani!! :) Azert en is kiprobaltam: egyeb borfeluletekhez kepest
a ful joval erzekenyebb a hore, ez meglepett. Halantekra szoritva a feny
bejut az adott oldali szembe. Vervoros villanast lehet latni. :) (Ahonnan
atjut meg: arc, szajureg, homlok, de hatrebbrol mar elegge atlatszatlan a
fej(em).)

Bicajos Gabor lezeres erzekeloje nem rossz. Csak az a baj, hogy csak
elfordulast fog detektalni, de lehet, hogy az is eleg.
Vegulis nem rettento nehez hazilagosan megcsinalni ezt a vakumos izet. Ket
vastagabb uveglap kellene (valahol 4-6 mm kozotti) olyan 30x30 centisek, es
ugy kellene osszerakni, mint ahogy az ablakok hoszigetelo uvegeit, csak
nagyobb kozzel, pl 4 centi. Na es egy kivezeto cso, es benne a folia.

Ha lenne idom, meg is csinalnam. Es lehet, hogy inkabb vallami indukcios
kozelites-erzekelot vetnek be elmozdulas-detektor gyanant es hangfrekis
erositot, hangszorot. Majd irok, ha meg talalom csinalni. Csak az
uvegkalitka hianyzik a dologhoz, meg az akarat. :)

farasztas vege: hjozsi

Varga Joska:

> Kulon dicseretes. Egyebkent epp ez volt a kiindulo pont; hogy a
> porgettyu mozgast, vagy legalabb a porgetyu elvet szemleltessuk. Vagy az
> teljesen remenytelen? 

Dehogy remenytelen. Biztos sok modja van, nekem is van egy, ami a letrejovo
furcsa iranyu erot (nyomatekot) szemlelteti:
X-Y sikban forgo porgettyu, forgastengely: Z
Induljon meg a tengely dolese X iranyban, keletkezik egy jarulekos forgas Y
tengely iranyu forgastengellyel. Ekkor gondolatban uljunk ketten a korong
azon ket keruleti pontjan, ami +/- Y iranyban van eppen.

Ugye normalis (allo forgastengely) esetben itt X-Y sikban kormozgas van, a
porgettyut sugariranyban kifele huzzuk, amikor ott ulunk, meghozza egyforma
erovel, ha egyforma tomegek vagyunk (legyunk azok).
De most mindket pontban keletkezik a jarulekos forgas miatt egy
fuggolegesen felfele mutato ero is, amit ki kell fejtenunk a korongra, ha
nem akarok elemelkedni tengelyiranyban.
Csakhogy ezek nem egyformak. Azon az oldalon, ahol a keruleti sebesseg
doles-iranyu (X iranyu), sebesseg novekedes jon letre, a masik oldalon meg
csokkenes. Emiatt a gyorsabb oldalon nagyobb az X-Y sikra meroleges ero,
vagyis X tengely iranyu forgato nyomatek keletkezik, ami ugye pont
meroleges az y tengely iranyu nyomatekra (x iranyu dontesi szandekra).

Amikor a porgettyu korbe-korbe precesszal, akkor minden pillanatban ez a
nyomatek pont a grav. feldontes-iranyu nyomatekkal ellentetes ugye, mert a
tengely mozgasi iranya tangencialis.

A mertekek, egyensulyi helyzetek magyarazata mar nemigen megy szamitasok
nelkul. Igy legalabbis nekem nem.

hjozsi

Sziasztok!

Ki tudja mi a 7-tel oszthatosag szabalya?? (olyan mint pl. hogy a 3 nak az,
hogy a szamjegyek osszege oszthato legyen harommal, es akkor a szam is az)
Ha valaki tudja, az irnja mar meg nekem! Ja, a bizonyitas is jol jonne.
Koszi!

Gergo

UIN:16688379
 
Ui: ha lehet, maganba is.

> Gyerekek, tisztazzuk mar, hogy Hawking tisztesseges neve:
> Stephen Williams Hawking, azaz Stephen W. (nem G.) Hawking.

Arrol mar nem is beszelve, hogy nem amerikai, hanem angol.
A toloszek es a fizika stimmel.

Zoltan

Sziasztok !

Uzenet a fekete lyukkal randizoknak:

John D. Barrow - A fizika vilagkepe cimu konyveben olvastam
ilyesfelet:
Ha athaladnank egy fekete lyuk esemeenyhorizontjan, melynek 
mondjuk a mi Napunkenal 100millioszor nagyobb a tomege,
semmi kulonoset nem tapasztalnank, legalabbis eleinte.
A korulmenyek igen enyhek lennenek.
Lokalisan semmilyen kulonos esemeny nem jelzi, hogy az esemeny-
horizonton tuljutott anyag csapdaba kerult, nincs visszaut.
Az esemenyhorizonton belul az anyag atlagos surusege kb. 
a levegoehez hasonlitana.
Csak kesobb, a kozepe fele - szabadeses kozben erosodne az 
a hatas, mely a kiterjedt testeket szetszakitja, azaz az 
ugrasszeruen novekedo gyorsito ero.

Tehat korpalyan kellene maradni, ami tartosan nem lehetseges.
Gyuru alakzatot kell felvenni ?

Gilzin - Kulonos vilagban - cimu konyveben a Fold gravitacios
sugarat kb. 0.5cm-nek adja a lektor. Azaz, a Foldnyi tomegbol
1cm atmeroju Schwarzschild-gombfelulet adodik. 
A Nap eseteben a sugar 1.5km.
Szupercsillagok eseten a Fold-palya sugaranak megfelelo sugar
is lehetseges.
A hipotetikus surusegu neutroncsillagok sugara 3..10-szerese
lehet a Schwarzschild-gombuk sugaranak.

 ----------------------------

Valamikor olvastam egy csillagaszati targyu cikkben, talan -
A kvazarok rejtelye - cimet viselte - hogy
2db  majdnem fenysebessegu RESZECSKE utkozesekor a felszabadulo
energiabol akar galaxisnyi anyag is keletkezhet. 
Nagy tomegek ha talalkoznak...
Ez mar annyira meresz elgondolas, hogy ember 
aligha eszelhet ki ennel monumentalisabbat.

A kvazarok letrejottenek egyik lehetosegekent
emlegettek a reszecskekbol szarmazast. Nem tudom, hogy 
ma is helytallo-e ez a felteves, vagy elvetettek-e mar ?

Az utobbi idoben inkabb galaxisok utkozeset szoktak  
emlegetni a kvazarok keletkezesenek okakent, de azt hiszem 
ez sem lesz vegleges magyarazat. 
A nemreg eszlelt.999994c sebessegu, befele robogo kvazar
egy kicsit zavarba hozta a tudosokat.

Vajon nagy sebessegu mozgas eseten is elofordulhat-e
a sebesseggel osszefuggo nagy tomeg es kis terfogat 
miatti terbezarodas ? 

Itt mar osszezavarodok.
Ki lenne - kihez kepest fekete lyuk ?
Ha egy nagysebessegu meteor kozeledne a Fold fele, lehet,
hogy a Foldrol tekintve feketelyukkent viselkedne,
a meteor szempontjabol pedig a Fold lenne az ?

Letezhet-e az, hogy ket objektum kozelit egymashoz 
relative 2*0.999 fenysebesseggel - a kozottuk allo 
megfigyelo szerint, aki mindkettot latja, 
de azok ketten egymast nem lathatjak - leven egyik a masik
szamara mar eppen fekete lyuk allapotaban?
Az o sebessegmeresuk ugyanis valamelyest nagyobb erteket
kell adjon 0.999 -nel, es ezaltal lenyegesen nagyobb tomegunek
es kisebb terfogatunak tetszenenek egymas szamara.

Nincs itt ellentmondas ?
Az allo megfigyelo ugyanis _radiotelefonon beszelgethet_
barmelyikukkel, mig azok ketten egymassal a lyuksag elve miatti
egyiranyu bezartsag folytan nem ?
Ez igy nem mukodhet.

Egy sokkal szelidebb dolog jutott eszembe most, kikapcsolodaskent:
Idonkent hallani olyan eszmefuttatast, hogy egy Foldunkbe
becsapodo 10km atmeroju (Gellerthegynyi ) kisbolygo
akkora katasztrofat okozna, hogy sok ezer eves jegkorszaknak
nezhetnenk elebe. (kikapcsolodaskent...)
Ha csak az atmeroviszonyokat tekintjuk, igen lenyegtelennek tunhet
egy effele _porszem_ becsapodasa.
A Fold atmeroje kb. 13ezer km.  
Durvan 1000:1 a meret-arany, ami egy focilabda es egy ma'kszem
ara'nya.
S ettol lenne az a hatalmas robbanas, gombafelho, krater, 
foldrengesek, ozonviz es meg ne tudjuk me'g mi-minden, amivel 
riogatnak? 
Nem kulonos ez ?  Pedig nyilvan nem megalapozatlanul allitjak.

       udv:-geonauta-

A Szokol-system tanulsagai:  Kozephullamu zsebradioval oriasi zajokat
lehetett minden vezetek kozeleben kimutatni.  A fazis, a 0 illetve a
vedofold egyarant nagyon hatekonyan sugaroz.

Ezutan a szakadt vezetekre raadtam a fazist egy diodan keresztul,
s ekkor mar berregest lehetett hallani, amellyel jobban
kovethetove valt a vezetek nyomvonala, de sajnos a szakadas helye 
valahol melyen, betonban lehet, ahova nem tudok utanamenni.

Nagyfeszultseggel egy keveset kulon kiserleteztem.
Muanyagszigetelesu vezetek szigetelesen a kb. 2000V egyenfeszultseg
fazisceruzaval kimutathato. Felvillanas latszik, ha a 
fazisceruzat kozzaerintem.
A szivargo aramot valoszinuleg merni is lehetne FET-es
muszerrel, de annak is hijan vagyok.

> Felado :  [United States]
> A multkor jart nalunk egy telefonszerelo es szakadast keresett a gipszfal
> alatt huzodo telefonvonalban.  Az csak 12V (jol tudom?), de konnyen
> megtalalta a muszerrel. A szerelo elmagyarazta, hogy hogyan mukodik a

A sok radiozas utan a szakadasvizsgalo muszerre az  a tippem van, hogy
radiojellel mukodhet, es a szakadas helyenek  visszasugarzasat detektalja. 
Valoszinuleg az allohullamok csomopontjait lehet a vezetek vegeinel
kimutatni. Normal radioval ez nem megy a szelessavu zaj miatt, amit
a tobbi parhuzamos vezetek ont magabol.

   Udv:-geonauta-