Borocz Jozsftol kaptam az alabbi levelet:

>Kedves Zoltan!
>
>      Kicsit irritaltanak tunt a multkori reakciod, pl. az, hogy
>   "az en tenyeim", mintha ez az egesz az en jatekszerem volna.
>   Erre irtam, hogy a stilussal nem akarok vitatkozni. Azt sem
>   kulonosebben akartam (volna), hogy bocsanatot kerj. Csak azert
>   tettem oda azt a megjegyzest, hogy erezd: ereztem, de nem aka-
>   rom a stilussal valo veszodessel pazarolni az idot, faradsagot,
>   stb.
>
>      Szoval, annal jobban erdekelne, hogy a megvaltoztatott szovegu
>   kerdesrol mi a velemenyed. Ugyanis (allitolagos -- immar a kutya-
>   bortol kb. 2 honapnyira, vagyis leendo "dr." szociologuskent) tenyleg
>   egyre gyakrabban merul fel bennem, hogy a tarsadalmi egyenloseg
>   -- amit most fogjunk fel a "szimmetria" egyik specialis esetekent,
>   az egyszeruseg kedveert -- sem nem realis, sem nem ertelmes, sem
>   pedig nem kivanatos a maga absztrakt formajaban. Amirol beszelunk,
>   az ketto darab szukitessel teheto realisztikussa, ertelmesse es
>   kivanatossa: egyreszt, hogy az egyenlosites _fele_ valo tarsadalmi
>   atalakulasrol, masreszt pedig, hogy az _eselyek_ egyenlositese fele
>   valo atalakulasrol volna szo. Harmadik lehetseges szukites, hogy
>   a valakitol valo _elvetel_ csak a bizonyitottan zero-sum game hely-
>   zetben volna akar csak elgondolhato is. (Szerinted ez demokratikus,
>   vagy pedig minoseg-elvu gondolkodas?) :-)
>
>       No, mindegy. Ha van a nyilvanossag ele szant valaszod, es Neked
>   az megfelel, akkor tedd ki a valaszoddal egyutt ezt a szoveget is.
>   Ha nem akarod, az is jo. Annak is orulok, ha kozvetlenul valaszolsz.
>
>      Szia, jozsef

A kovetkezoket gondolom. Keves olyan dolog van a jelenkor csodai kozott,
amit komoly vivmanynak velek, mondjuk a XIV. szazad Europajaval valo
osszeveteskor. Feltetlenul ezek koze tartozik a fogkefe, a konyvnyomtatas,
a hutoszekreny es a kepviseleti demokracia. Ez utobbi az en szamomra mar a
korlatozasok nelkuli valasztojogot es az emberi jogok tiszteletbentartasat
is magaban foglalja. A kerdes az, hogy vannak-e olyan tarsadalmi kulonbsegek,
amelyek, maganak a kepviseleti demokracianak a letet veszelyeztetik? Nekem
ugy tunik, hogy vannak. Ha jol latom, akkor az emberi tarsulasok legalabbis
egyfajta minimalis erdekkozossegen es szolidaritason alapulnak. Tegyuk fel,
hogy egy hipotetikus orszag egy hipotetikus varosanak egyik hipotetikus
keruleteben a lakossag varhato eletkora 20-25 evvel magasabb, mint az ettol a
hipotetikus kerulettol legvonalban ketto kilometerre levo masik hipotetikus
keruletben. Az elso problema, hogy jogos-e ez. En hajlok arra, hogy nem az.
A masodik, es sokkal fontosabb problema, hogy nem lesz-e ebbol baj. Nos, ha
nem firkalnak tul sokat rola, akkor talan nem. Ha ki lehet talalni valamit,
ami meggyozi a masik kerulet lakoit arrol, hogy az egyik kerulet lakoi
pompas fickok, hogy ez mar csak igy van, hogy majd szilveszter utan helycsere
lesz stb., akkor nincs baj. De a legegyszerubb, ha egy kicsit megfelemlitjuk
a masik keruletieket, egy kicsit rajtuk tartjuk a szemunk, vagy valami ilyesmi.
Es ha mar ezeket a dolgokat szamlalgatjuk, femerul a kerdes: vegulis minek
van ezeknek a masik keruletbelieknek szavazojoguk? Nem volt egyszerubb,
ahogy mondjuk a boldog bekeidokben volt, amikor meg csak a jobbfajta egyik
keruletbeliek szavaztak? Egyszoval: tartok tole, hogy egy olyan orszagban,
ahol a tarsadalmi kulonbsegek nagyok es egyre nonek, ott egy ido utan egyre
kevesbe lesz vilagos, hogy ez az egesz demokratikus herce-hurca mire valo.

Ez termeszetesen nem valasz a kerdesedre. Nem biztos, hogy tudom, hogy mit
kellene keresnem, amikor szimmetrikus tarsadalmi viszonyok utan nezek.
(Tenyleg, miert mondtad azt, hogy a hazassag nem ilyen? Arra gondoltal, hogy
a hagyomanyos tarsadalmi elvarasok kulonbozoek a ferjjel es a feleseggel
szemben?) Tegyuk fel, hogy nincsenek ilyenek (nem normativ modon, hanem
tenyszeruen szimmetrikus tarsadalmi viszonyok), mi kovetkezik ebbol?
Ahogy az az elso valszombol is kiderult az egyenloseg szerintem regulativ
norma a tarsadalomban. (Valami olyasmi, mint a logikus es racionalis erveles
kovetelmenye egy vitaban: nem egeszen vilagos, mi is lenne, ha teljesen
szigoruan akarnank ertelmezi, bizonyos ertelemben nem akarjuk, hogy
tokeletesen ervenyesuljon, megis nem kivanatos az idealtol valo tulsagos
eltavolodas.) En ezt nem ugy fogalmaznam, hogy a "tarsadalami egyenloseg
...sem nem realis, sem nem ertelmes, sem pedig nem kivanatos a maga
absztrakt formajaban", mert szerintem ertelmes dolog azt mondani, hogy
a parkettacsiszolo arra torekszik, hogy csokkentse a parketta surlodasi
egyutthatojat, jollehet azt biztos nem szeretne, hogy a parkettan ne
legyen surlodas.

Minden jot,

                                                       Szabo Zoltan

Motto': Tegnap este a ne'met ne'p megfordult
				a'lma'ban, e's azt do~rmo~gte: Bocsa'nat.


   A magyar ne'p a konyha asztal mellett u~lt e's u'jsa'got olvasott.
Amu'gy szaba'lyos arcvona'sait ela'llo' fu~lei e's vaskos orra tette'k
e'rdekesse'.  Ez uto'bbi re'sze ku~lo~n nevet is kapott: magyar zsido'sa'gnak
hi'vta'k.  Ba'r olykor-olykor vitatta'k, hogy az orr valo'ban re'sze-e a
ne'pnek -- sokan mu"orra gyanakodtak -- a szerzo" biztosi'thatja az olvaso't
a nevezetes re'sz valo'disa'ga'ro'l.

   E'rdekes mo'don az ela'llo' fu~lekkel kapcsolatban sohasem meru~lt fel
ke'tely.  A fu~leket a magyar zsido'sa'g, minthogy azok az orrhoz ke'pest
a szem tu'loldala'n helyezkedtek el, magyar anti-szemita'knak nevezte.
A fu~lek, egye'bke'nt, azon az a'lla'sponton voltak, hogy me'gha valo'di is,
akkor sem ke'ne a magyar ne'pnek olyan magasan hordania az orra't.
Szimmetriaokokbo'l valahova a ha't ko~zepe're (vagy me'g lejjebb) ki'va'nta'k
volna a'ttetetni a bosszanto' kidudoroda'st.  A magyar ne'p azonban nem
hitt a fu~leinek; ne'ha ma'r a szeme'nek sem.  O"tmaga't is, noha viszonylag
fiatal ne'p volt, gyakran to~bbezer e'vesnek ve'lte'k.  Megviselte a mu'lt.

   Aznap de'luta'n a ne'met ne'p la'togatta meg.  A vende'gszereto" ha'zigazda
hellyel ki'na'lta, -- E'rezd magad otthon, ke'rlek. -- A ne'met ne'p u'gy is
tett, ke'nyelmesen elterpeszkedett egy karossze'kben, e's ace'lke'k szemeivel
vende'gla'to'ja arca't kezdte fu~rke'szni. -- Mondd, nem zavar te'ged az a
hatalmas go~rbe orr? -- ke'rdezte gu'nyosan. -- Nem olyan nagy, -- ve'lte a
magyar ne'p, de me'g hozza'tette -- Ne'ha valo'ban u'gy e'rzem, mintha az
orromna'l fogva vezetne'nek. -- No, la'tod -- mosolygott a vende'g helyeslo"en,
e's amputa'cio't javasolt.  -- Ez aze'rt tu'lza's -- gondolta a magyar ne'p,
csak a fu~lek hallgatta'k ma'morosan megremegve a ne'met ne'p szavait.  Me'g a
szoka'sosna'l is jobban ela'lltak.

   Lassan beesteledett, e's a magyar ne'p me'g mindig a vende'g
megjegyze'se'n morfondi'rozott; nagyon a lelke're vette. Tapogatta az orra't,
ne'zegette a tu~ko~rben. Ha viszketett -- ami va'rhato' bosszu'sa'gra utalt --
megvakarta, egy-egy nagyobb po~rsene'st ki is nyomott.  Ez uto'bbi mu"velet
fa'jt, de a fu~lek biztosi'totta'k ro'la, hogy csak halucina'l.

   A ne'met ne'p ko~zben a'trendezte a ha'zat. Eleinte csak a bu'torokat
tologatta, megpro'ba'lt rendet csina'lni, de ve'gu~lis megele'gelte a
dolgot.  -- Ekkora orral nem lehet ilyen kis ha'zban e'lni!  U'j helyise'gekre
van szu~kse'ged -- jelentette ki hata'rozottan.  -- Erke'ly! -- csillant fel a
magyar ne'p szeme, mert esze'be jutott, hogy hajdana'n erke'ly is tartozott a
ha'zhoz, amit egy kora'bbi a'te'pi'te's sora'n va'lasztottak le.  -- Lehet
ro'la szo' -- mondta a ne'met ne'p enyhe megvete'ssel, e's munka'hoz la'tott.

   A ha'z ro~videsen csatate'rhez va'lt hasonlatossa': a bu'torok egyma's
hegye'n-ha'ta'n, a padlo't vakolatdarabok e's o~sszeto~rt so~ro~su~vegek
bori'totta'k.  -- E'pu~l, sze'pu~l a ha'z! -- mondta harsa'nyan a ne'met
ne'p, e's gratulalt maga'nak.  -- Egye'bke'nt, -- fordult a kisse'
elanya'tlanodott magyar ne'p fele' -- kitala'ltam valamit az orroddal
kapcsolatban.  Biztos megolda's.  Ve'gleges.  -- Igen, e's mi volna az? --
ke'rdezte a magyar ne'p bizonytalanul, mire ke'tszer iszonyu'an orrbava'gta'k.
-- Aaaaaaa'! -- u~vo~lto~tte, -- Ve'gem van! -- Ugyan, csak az orrod ve'rzik --
nevetett a ne'met ne'p, de azta'n me'g gyomorsza'jon is ru'gta a fo~ldo~n
fetrengo" ha'zigazda't, hogy ne kiaba'ljon olyan hangosan.  -- Ha nem tetszik,
kaphatsz egy fu~lest is -- fenyegeto"zo~tt, de ahogy az ablakon a't
kipillantott, a ta'volbo'l az orosz ne'pet la'tta ko~zeledni.

   Nem ke'slekedett soka', felkapott ne'ha'ny e'rte'kesebb ta'rgyat, majd a
ha'tso' ajto'n a't ta'vozott.


								To'th Ga'bor

-------
N.B. Noha a fenti i'ra'st re'szben Sze'kely Zolta'n te'mafelvete'se ihlette,
     a fentiekbo"l semmi sem vonatkozik szeme'ly szerint o"ra', o"t semmilyen
     mo'don nem ki'va'ntam mino"si'teni. Ha valamit egya'ltala'n ki lehet
     ebbo"l az ege'szbo"l ha'mozni, akkor az ne'zetekre vonatkozik, e's nem
     szeme'lyekre. Ne'pekro"l sincs szo'. Affe'le egyu~gyu" i'ra's ez, semmi
     ke'tse'g, aze'rt is kell ennyit magyara'zkodni a ve'ge'n.

Kedves Sze1kely Zolta1n,
Elne1ze1st ke1rek, ha olyat tulajdoni1tottam neked, amit nem mondta1l.
OK, teha1t nem azt mondtad, hogy a `zsido1 e1rtelmise1g' kollabora1lt,
csak azt, hogy (a so-called rendszerva1lta1s uta1n) nem va1lasztott el
valakiket valakikto3l (e1s igenis `en globe' vagy `en bloc' mondtad
ro1luk!!!). Akkor most le1gyszi1ves magyara1zd el, hogy hogy e1rtetted,
mert nagyon itt van ma1r az ideje.

U2dvo2zlettel -- Ka1lma1n La1szlo1

Kalman Laszlo irja Szabo Zolinak:

>Azt, hogy csak valo1s alapon lehet `poziti1ve diszkrimina1lni', azt nem
>u1gy e1rtettem, hogy a ha1tra1nyos megku2lo2nbo2ztete1s nem le1tezik,
>hanem u1gy, hogy az `affirmative action', ha jogi katego1ria1va1 le1p
>elo3, akkor olyan jogorvoslat, ami egy meg nem to2rte1nt se1releme1rt
>elo3re ka1rpo1tol, ami jogi abszurdita1s.

 Ezek szer4int jogi abszurditas az is, amikor a rendorseg vedoorizetet
ad egy maffiaper koronatanujanak meg akkor is, ha eddig egyetlen tamadas
se tortent a tanu elete ellen? Csak akkor lehet anyagi aldozatot hozni,
ha mar tortent serelem?

 Nem egeszen hiszek benne egyebkent, hogy az affirmative action "elore
karpotlas" lenne. Mire a feketek es a hispanicok az egyetemig eljutnak,
mar szamos "serelem" eri oket olyan formaban, hogy rosszabb nevelest/oktatast
kapnak, mint feher tarsaik.

 Szekely Laci irja:

> Egy hispanic oktatasi allamtitkar-fele
>egyszer megengedte maganak azt a nyilvanos kijelentest, hogy talan a
>hispanic szulok nem jol szeretik a gyerekeiket, mert nem allitanak
>kovetelmenyeket elejuk. Legyen eleg annyit mondanom, hogy vissza kellett
>vonnia a kijelenteset, kulonben allasat aligha tarthatta volna meg.
>Ha nem lett volna hispanic, aligha ussza meg ilyen olcson.

 Minden bizonnyal igaza volt a hispanic allamtitkarnak: latin nepek (meg
a fejlett franciak is) jobban szeretnek jol elni, mint esz nelkul gurcolni.
Annyit azert hozzatennek, hogy ha veletlenul tisztaban lenne egy hispanic
szulo a tanittatas fontossagaval, akkor is rosszabbak a gyereke eselyei,
mivel az USA-ban az altalanos- es kozepiskolakat helyileg finanszirozzak:
gazdag neghbourhoodoknak teniszpalyas iskolai lesznek, mig a szegenyekben
esetleg meg a pedagogus is kepesites nelkuli lesz. Vagyis minden meg van adva
hozza, hogy a szegenyseg es a muveletlenseg ujratermelhesse magat, es a
"freedom to fail" korlatlanul ervenyesulhessen.

			Udvozlettel: Hetyei Gabor

Felreertesek elkerulese vegett szeretnem folytatni fejtegeteseimet.
Mielott osszemosnak Duke-kal, bejelentem, hogy voltak fekete, kinai
es perzsa tarsszerzoim. Azt is bevallom, hogy az affirmative action-
rol sokkal pozitivabb elkepzelesem volt, mielott mukodni lattam.
   A problema az, hogy az az affirmative action, ami humanista ertel-
misegi fejekben el, mint cel, az igencsak kulonbozik attol, ami megva-
losul. Az ideal es a letezo kecske eroszakos azonositasa mas esetekben
sem vezetett celra.
   Nevezetesen, a kulonbozo kisebbsegi csoportok n e m egy egyenloseg
fogalmaval leirhato tarsadalom fele torekszenek, hanem a   s a j a t
pozicioikon kivannak javitani,  nemegyszer mas kisebbsegi csoportok
rovasara. Peldakent megemlitem a feketek ismert antiszemitizmusat es
azsiai-ellenesseget, ami mar vietnami etterem fenyes nappali ostromaban
is kulminalt New Yorkban. Hasonloan, az Allamban a hispanic kisebbseg
olyan fold- es vizjogokert perlekedik, amit valaha a spanyol kiralytol
kaptak. Arrol, hogy ki is volt ennek az eredeti tulajdonosa (aki az
Allamban ugyancsak jelen van es meg akar elni), nem szeretnek beszelni.
   Nem vitas, hogy a spanyol kisebbseg (ami talan mar tobbseg) szegenyebb
es alacsonyabban iskolazott az Allam  atlaganal. Udvozlom azokat a
probalkozasokat, amelyek azt probaljak elerni, hogy a highschool
dropoutok szama csokkenjen, meg akkor is, ha az  akcio csak a spanyol
gyerekekkel foglalkozik. Azonban az Allam politikai elete nem az ilyen
akcioktol hangos, hanem az egyetemi allasok es kulonosen az egyetemi
vezetoi allasok betoltesevel kapcsolatos "anomaliaktol".
   Osszefoglalva: a hispanic ertelmiseg letezo egyenlotlensegekre
hivatkozva szeles nepi elegedetlenseget kelt; mikozben a politikai
jatszma celja bizonyos allasok es poziciok megszerzese. Deja vu.
   Hadd zarjam ezt az iromanyt az affirmative action egyik csodaja,
a   l e a r n i n g   d i s a b l e d    fogalmanak leirasaval. Minden
tiszteletem azoke, akik toloszekben, vakon, vagy suketen emberfeletti
erofeszitessel egyetemi tanulmanyokat folytatnak. Am ki is a learning
disabled? Az, aki hall valamit, es kesobb keptelen kielegitoen
szamot adni rola, es errol meg papirt is szerez.
A  magyarra forditasra nem vallakozom. A learning
disabled termeszetesen el kell, hogy sajatitson az onallo eletvezetes-
hez es munkavallalashoz szukseges ismereteket. DE EGYETEMEN? Mivel
college-t meg mindig kevesebb, mint a korosztaly fele vegez, college
diploma nelkul az elet  nem elkepzelhetetlen.
   Tessek most elgondolkodni azon, hogy ki fog papirt szerezni arrol,
hogy learning disabled, es ezzel kiveteles helyzetre szert tenni
tanulmanyai soran: a bukdacsolo feher kozeposztalybeli, ahol orvos,
pszichologus a barati korben elerheto, avagy az, aki tenylegesen
hatranyos helyzetbol eredoen gyengelkedik az elso eveben?
                                                 Szekely Laszlo

1 x sz, 2 x m!
Ez a helyes megfejtes: A Magyar Nyelv Ertelmezo Szotara / MTA 1987
                       Halasz Elod: Nemet-Magyar szotar szerint.
Udv Miklos

A tegnapi Szalonban Rejto Lidia idillikus kepet festett az affirmative action
mukodeserol. Ehhez szeretnek hozzatenni nehany dolgot. Elorebocsajtanam, hogy
meggyozodessel hittem az affirmative actionban addig amig nem lattam
gyakorlatban.
Eloszor is arrol, hogy mit jelent az, hogy "ket palyazo egyforman alkalmas".
Valoszinuleg a nem-amerikai Szalon olvasok nem tudjak, hogyan merik az
alkalmassagot es talan van nehany amerikai olvaso is aki nincs tisztaban a
reszletekkel. A szovetsegi allasokra palyazok egy standard vizsgat tesznek.
Ez a vizsga egyseges es egyforman javitjak is. A palyazot ugy ertekelik, hogy a
tobbi vizsgazo hany szazaleka irt nala gyengebb dolgozatot, vagyis mondjuk 93%
azt jelenti, hogy az osszes vizsgazo 93%-a nala kevesebb pontot ert el. (Ez
mas, pl. GRE vizsgaknal is igy szokas.) Az erdekesseg ott van, hogy mit ertunk
a tobbi palyazon. A szovetsegi allasoknal kulon szamoljak a kulonbozo fajokhoz
tartozokat illetve a hispanicokat. Vagyis ket palyazo 93%-os erdmennyel, ha az
egyik feher, a masik fekete, akkor ez azt jelenti, hogy a feher palyazo a
feherek 93%-anal irt jobb dolgozatot, a fekete pedig a fekete palyazok
93%-anal. Mondanom sem kell, hogy a fekete palyazok atlagosan sokkal gyengebb
eredmenyeket ernek el az abszolut skalan. Vagyis a ket emlitett palyazo kozul a
fekete lenyegesen kevesebb kerdest valaszolt meg helyesen, de megis az
eredmenye a fenti modon szamolva ugyanaz. Marpedig (szamomra erdekes modon
Nixon elnoksege ota) ezt a modszert hasznaljak a szovetsegi allasoknal.
Ennek a rendszernek "szepsege" sok allami es alsobb szintu hatosagot megnyert
es sok nem-szovetsegi kozalkalmazotti allasnal is hasznaljak ezt az ertekelesi
modot.
Az affirmative action masik jellegzetes peldaja, amit tudtommal a legtobb
amerikai varos kovet, hogy a varosi megrendelesek (eptikezesek stb.) fix
szazalekat kisebbsegi tulajdonban levo cegeknek kell adni. Ez megint jol
hangzik, de a valosagban a varosban sokkal kisebb aranyban vannak kisebbsegi
cegek mint a szamukra fenntartott kvota, ami azt jelenti, hogy mivel a varosi
hivatalnok a torveny miatt kenytelen nekik adni a fix szazalekot, kenytelen
aranytalanul tobbet fizetni es rosszabb minoseget elfogadni ezektol a cegektol
mint mas vallalatoktol hasonlo megrendeles eseten.
Talan nehany szo a sajat egyetemi tapasztalataimrol is. Az egyetemet
rendszeresen tamadjak fekete szervezetek minden elkepzelheto urugyel
diszkrimincio miatt. Ezert az egyetem teljes vedekezesbe vonult, nyiltan
megmondjak, hogy ha grad diaknak jelentkezik fekete, akkor szinte valogatas
nelkul felveszik, hasonloan allasoknal is. Az ot ev alatt amiota itt vagyok,
egyetlen kotelezo tanar tovabbkepzes volt. Ennek az egyetlen temaja annak
sulykolasa volt, hogy a fekete diakokkal megkulonboztetett modon kell bannunk.
Kulonosen izlestelennek talaltam, hogy ezen az oktatason tobbszor
hangsulyoztak, hogy ez nem minden kisebbsegi diakra vonatkozik, csak a
feketekre. (Leven, hogy a tobbi kisebbsegnek nincsenek annyira eroszakos es
hangos szervezeteik.) Ez a kivetelezes a mindennapi gyakorlatban is tokeletesen
ervenyesul.  Az elozo negyedben volt harom fekete holgy az osztalyomban. Joban
voltak, mindig egyutt ultek az utolso sorban. Mit ad Isten, a masodik
dolgozatukat javitva feltunt, hogy kettejuk dolgozata teljesen azonos minden
reszletre kiterjedoen, a harmadike a peldak feleben megegyezik a masik
kettovel. 17 identikus hibajuk volt, megpedig nem altalanos trukkoknek estek
be, mert ezek kozul a hibak kozul 16-ot senki mas nem kovetett el az
osztalyban. 8 eves tanitasi gyakorlatom alatt soha nem voltam meg ilyen biztos,
hogy a diakok csaltak. Kovetve a szolgalati utat elmentem a fonokomhoz, aki
megnezve a dolgozatokat, fegyelmit indittatott. Minden matematikus aki latta a
dolgozatokat egyetertett, hogy nem fer ketseg a csalashoz. A meghallgatason
megjelent a tanszekvezeto helyettesunk, aki a bizottsag elott vilagosan
ramutatott tobb valotlansagra a holgyek vedekezeseben. Mind a harmukat
felmentettek. (a bizottsagban nem volt matematikus) A holgyek tobb izben arra
hivatkoztak, hogy en rasszista vagyok azert jelentettem az esetet. Azt hiszem
nem tul cinikus feltetelezni, hogy felmentesukben kisebbsegi helyzetuket
szerepet jatszhatott. Mondanom sem kell, hogy az osztaly tobbi hallgatoja nem
vette jo neven a dontest. Nekem ez volt az elso ilyen szemelyes tapasztalatom,
de most mar jobban ertem, amit az elmult ot ev alatt tapasztaltam, hogy amikor
a diakok bejonnek a fogadooramra es panaszkodnak valamire, akkor az eloado
szemelye utan miert a kisebbsegi diakokkal valo kivetelezes a masodik
leggyakoribb tema. Pedig ok semmit sem tudhatnak az en szemelyes velemenyemrol
a kerdesben, a mostani esetig en soha meg szoba sem hoztam semmi hasonlot a
diakjaimmal. Az azt megelozo negyedben egy naiv (magyar) oktatonak volt egy
fekete noi diakja egy graduate kurzuson. A holgy dokumentaltan egyetlen peldat
sem tudott megoldani sem a midtermokon sem a finalon. Naiv baratunk elegtelent
adott. A botrany kitort, elvettek tole a kurzus tanitasat es nyiltan zsaroltak,
hogy vonja vissza a jegyet. Meg csak azzal sem faradtak, hogy valami urugyet
talaljanak a kurzus elvetelere, vilagosan megmondtak, hogy az elegtelen miatt
buntetik. Az oktato beadta a derekat es uj finalt irt a holgy. A vizsga
kerdeseket elotte tobb prof. megnezte es megegyeztek, hogy a rendes vizsganal
meg konnyebbek is a kerdesek. A holgy ismet 0 pontot irt. A naiv oktato ismet
meg akarta buktatni, de vegul kikenyszeritettek belole egy kozepest. Amint
beadta a derekat a jegy ugyben, azonnal visszakapta a targy okatatasat. Az
ugyben szereplo diak tobbek velemenye szerint meg az undergraduate diplomat sem
szerezte volna meg, ha feher. Hala kisebbsegi helyzetenek es eroszakos
termeszetenek, mindig atengedtek es persze amikor graduate diaknak
jelentkezett, nem lehet elutasitani egy fekete not. Nemsokara Masters
fokozattal fog vegezni. Ezek utan senki nem csodalkozhat, hogy sokan nagy ivben
elkerulik a fekete szakembereket, ha tehetik. Ez a reakcio racionalis mert nem
tudhatja az ember, hogy tenyleg megtanulta-e a szakmat, vagy csak atengedtek
borszinere valo tekintettel. Ez pedig nem hiszem, hogy segit altalaban a fekete
kozossegnek.
Ha a fentiek alapjan valakiben az a kep alakult volna ki, hogy szelsoseges
rasszista vagyok, szeretnem megnyugtatni, hogy valoszinuleg teved. Az egyetem
fizet tutorokat, hogy a kisebbsegi diakokat segitsek. (ezt a kisebbsegi diakok
ingyen vehetik igenybe, mig mas diakok eleg sok penzt kell koltsenek tutorra,
ha szukseguk van ra.)  Ennek a cegnek dolgozom mert azt hiszem ez ertelmes
dolog, nem a kovetelmenyeket szallitja le a kisebbsegi diakoknak, hanem
megprobalja segiteni oket, hogy az altalanos kovetelmenyeknek eleget tudjanak
tenni. Ha igazan rasszista lennek, kb. ugyanennyi penzert magan
korrepetalhatnek nekem tetszo diakokat es meg adot sem vonnanak a
jovedelmembol. Egyebkent Findler Miki korabbi kerdesere valaszolva, nalunk a
kisebbsegi diakok koze szamitanak az Appalachebol jovok, akik bar feherek
gyakran, nagyobb nyomorbol jonnek mint amit a legfeketebb gettoban lehet
talalni. Igy oket is ingyen segitjuk. Igaz, hogy mas, esetleg hasonloan szegeny
szarmazasu diak viszont nem kap ingyenes segitseget, ha nem tartozik,
valamelyik "hivatalos" kisebbseghez.
Weisz Ivan

1) Jelenlegi szomszedaink a mogottunk levo hazban amerikaiak. Az, hogy
   barmi kozuk van a zsidosaghoz, ugy derult ki, hogy az ifju feleseg
   elmeselte, milyen gondban van, mert Japanban nagyon nehezen jut koser
   kajahoz. Kesobb meg azt is, hogy ok ugyan nem ragaszkodnak mindenben
   a vallasi szokasokhoz, de azert tobbe-kevesbe betartjak. A mese vegen
   az is kiderult, hogy o katolikus volt, de a hazassag utan felvette a
   zsido hitet. Kerdesem: tud-e valaki ilyen esetrol Magyarorszagon?
   (Az ellenkezojerol persze tudok, amikor a zsido kikeresztelkedett...)
2) A jobb oldali szomszedaink Azerbajdzsanbol jottek. Ormeny nincs Okaza-
   kiban. Az azeri srac kedves, baratsagos fiu, de valami baj lehet a politi-
   kai nezeteivel, mert mindenki elfordul tole. Erdeklodesemre az amerikai
   fiu is, s tobb japan is elmeselte, hogy a srac hangosan vadolja oket,
   mondvan, hogy az o orszagaik fegyvereztek fol orvul az ormenyeket, s
   minden eszkozzel segitik azokat, mig nekik a kutya sem segit. Ha igaza
   van, akkor ez most micsoda: meglevo aszimmetria-e es a segitseg aff.
   action-e? (A hallgatosag nem tudja eldonteni, mert tobbnyire nem is tudja,
   mi a kulonbseg Azerbajdzsan es Ormenyorszag kozott).
3) Gyarmati Istvan professzor egyszer arrol a nem szimmetrius viszonyrol irt,
   ami a munkasosztaly fizetese es az o fizetese kozott volt, az elobbi javara.
   Megjegyzem, hogy ha nem ideologizalunk sokat, akkor is megvan ez az
   aszimmetria, nemcsak a szocializmus bune ez. Altalanosan szolva az aszim-
   metria lenyege az, hogy minel kozelebb van valaki a termeleshez, annal
   tobbet keres(het) - egy egeszen jo pelda erre az, hogy a Toyota gyar
   szalag mellett dolgozo munkasai bizony tobbet keresnek, mint itt az
   egyetemi professzorok. De ha azt akarjatok, hogy hagyjam bekeben a munka-
   sokat, javasolhatom azt is, hogy csereljetek fel a jelenlegi osztondijato-
   kat, egyetemi, akademiai allasotokat egy ipari kutatoi allasra, jobban
   jartok vele, barhol a vilagon. Szoval Gy.I. azt javasolta (aff.
   action-kent ?), hogy vezessuk be a tarsadalmi hasznossag meresere (es igy a
   jovedelem alapjaul) az un. konvertalhato tudast. Ti. hogy az adott csoport-
   ba tartozo egyen mennyi ido alatt kepes elsajatitani a masik tudasat. Azt
   allitotta, hogy o 60 evesen, s meglehetosen keves manualis erzekkel felte-
   szi, hogy legfeljebb 1 ev alatt elsajatitana egy gepkezelo segedmunkas tudo-
   manyat, mig az valoszinuleg sohasem lenne kepes megtanulni az irreverzibilis
   termodinamikat. (Neki is kellett 60 ev az alapokhoz).
4) Apropos, irreverzibilitas. Azt ismeritek-e, hogy mi lesz a hordoban, ha
   eredetileg szennyviz volt benne, s hozzaontunk egy pohar finom bort?
   Hat tovabbra is egy hordo szennyviz. Es akkor mi lesz, ha egy hordo
   finom borhoz ontunk egy pohar szennyvizet? Hat bizony, abbol egy hordo
   szennyviz lesz.
   Megjegyzem, a szimmetria nezopont kerdese is lehet. Mert ha valaki pl.
   absztinens, s a szennyvizre sem kapott ra, akkor aztan mindegy neki,
   mi van a hordoban, egyforman utalhatja mindkettot.
5) Vegul aldozok a konnyebb mufajnak is egyet: vegyuk magat az "aszimmetria"
   szot. Ha a ket "m" kozott probalunk meg szimmetria-tengelyt huzni, nyilvan-
   valoan aszimmetrikusnak adodik. Vegyuk eszre pl., hogy a tengelytol balra
   5 betu all, jobbra meg 6. Megkiserelhetjuk korrigalni a helyzetet azzal,
   hogy meg egy s-et beszurunk, igy: "asszimmetria". Ettol azonban csak a betuk
   szama lesz szimmetrikus, a szo maga nem valik szimmetrikusabba, soha nem
   eri el az "indulagorogaludni" tokeletesseget, viszont egy eletre elromlik
   a helyesirasunk.
Radnai Tamas