Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KULTURA 150
Copyright (C) HIX
1996-12-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Angol egyetemi hagyomany (mind)  22 sor     (cikkei)
2 Hanukka (mind)  5 sor     (cikkei)
3 Re: Kultura, irodalom ( 64 sor ) KULTURA #148 (mind)  21 sor     (cikkei)
4 Bach Steinway zongoran (mind)  85 sor     (cikkei)
5 Vizualis kultura (mind)  25 sor     (cikkei)
6 Jarret, Garbarek (mind)  22 sor     (cikkei)
7 Re: Kultura, irodalom + "Az ember tragediaja", stb. (mind)  44 sor     (cikkei)
8 Azok a franya nepek (mind)  51 sor     (cikkei)
9 csembalo es csorompoles (mind)  38 sor     (cikkei)
10 regi zene ajanlataim: (mind)  10 sor     (cikkei)
11 krtika (mind)  51 sor     (cikkei)
12 Filmzene'k (mind)  8 sor     (cikkei)
13 ET (mind)  29 sor     (cikkei)

+ - Angol egyetemi hagyomany (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Valoban, Angliaban az emberek egy resze azert megy egyetemre, hogy
bebizonyitsa, hogy ertelmes (vagy hogy feleseget/ferjet fogjon). Sokan
egyszeruen erdekes dolgokat akarnak tanulni, nem ritka peldaul a
biologia/matematika, vagy a regeszet/akarmi parostitas. Az egyetem
csak harom evig tart, ezalatt ugysem lehet semmit 'profi' szinten
megtanulni. Cambridge-ben meg azt is megengedtek, hogy ket ev utan az
ember a harmadikat valami teljesen mas szakon halgassa vegig, bizonyos
kivetelektol eltekintve, peldaul matemaikat nem lehetett igy
felvenni. A cambridge-i diplomakon ennek megfeleloen nincs is rajta a
szak, mert sok esetben nem jol definialt, csupan az ev, es a
kollegium. Ertekeles meg egyaltalan nincs rajta. 



 
   ,
G a b o r

> --------------------------------------------------------------------
|        Gabor Csanyi         | The Tech -- Photography Department |
| MIT,  Department of Physics | MIT's Oldest and Largest Newspaper |
> --------------------------------------------------------------------
+ - Hanukka (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Mindenki!

Ma (dec. 6.) kezdodik Hanukka, a Fenyek Unnepe. Mindenkinek boldog Hanukkat!

Tibi
+ - Re: Kultura, irodalom ( 64 sor ) KULTURA #148 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Peter!
Hajlando vagyok mea culpazni, legalabb is reszben:
Karinthy Frigyes 2-3 muvet, s Szathmarytol a Kazohiniat
azon alkotasok kozze sorolom, amely ram nagy hatast tettek.
S igazad van, ezen felsorolasok szubjektivek.
S hajlando vagyok Rejtot kiemelni a listabol, bar amit
csinalt az szerintem nagyon jol csinalta 
(szirupos tortenetek, enyhe rasszizmussal, ragyogo kifigurazasa
a kispolgari gondolkodasnak, ertekrendnek). Bar elfogadom, hogy "Az ember 
Tragediaja" elozmenyenek tekintheto a Faust, de szerintem onnalonak
tekintheto ertekes mu. Sokkal inkabb gyenge masolata a "Szep uj vilag"
a Kazohinianak.
De ha vegiggondolom, az altalam fontosnak tartott muvek sorat
abba csak 3-4 magyar mu kerulne be, s a legfontosabbak koze talan egy
sem, mig kolteszetben a magyarok dominalnanak. (Persze lehet,
hogy prozaban egyszeruen a termeszetes aranyok jelentkeznek,
mig kolteszetben a jo-rossz forditasok miatt feldusulnak a
magyarok a "listamon". Bar ugy erzem, hogy zeneben is tobbet
nyujtunk mint prozaban.)
De hat mind ezek szubjektiv velemenyek,
udv Gyuri
+ - Bach Steinway zongoran (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Varga Gyorgy irja a "korhu" (autentikus) eloadoi mozgalom vedelmeben:

> Egy nagyon gyakori erv a "modernistak" reszerol: ha Bach ismerte
> volna a Steinway zongorat, tetszett volna neki. Nos, vagy igen, vagy
> nem, de _nem ismerte_! S ha ismerte volna es tetszett volna neki,
> akkor MASFAJTA zenet irt volna ra, mint csembalora!!! (Ez a
> kulcsmondata cikkemnek.) Igen, Bach gyakran atirta muveit egyik
> hangszerrol a masikra (hegedurol fuvolara es vice verza, hegedurol
> orgonara, lantra, zenekarra (bizony, lasd a 29. kantata nyito
> Sinfoniajat!) stb.), csakhogy ilyenkor valtoztatott magan a zenen is!
> Es meg egy _rendkivul_ fontos dolog: a barokk hangszereknek, legyenek
> azok a legkulonfelebb fajtak (hegeduk, csembalok, orgonak, fuvolak,
> harsonak, ustdobok (!)), van egy kozos tulajdonsaguk: hangjuk
> csodalatosan attetszo, igy az egyes szolamok nagyon jol kivehetok a
> hangzas szovetebol. Ez pedig - kell-e mondanom? - letfontossagu a
> kontrapunktikus zene eloadasaban!

Lehet, hogy vannak modernistak, akik igy ervelnek.  Nekem fogalmam sincs,
mit gondolt volna Bach a Steinway zongorarol, es milyen zenet komponalt
volna, ha lett volna Steinway zongoraja.  Azt viszont tudom, hogyan 
hangzanak a Goldberg-variaciok Steinway zongoran Tatiana Nikolaeva
eloadasaban, es az angol szvitek az oregkori Richter-lemezeken (az
Authorized Recordings-rol van szo), vagy, uram bocsa' a Bach koral-
preludiumok zongora-atiratai Wilhelm Kempff eloadasaban.  Lehet,
hogy a barokk hangszerek "attetszobb" hangot produkaltak -- en inkabb
ugy mondanam, a barokk hangszerek az attetszo es a "tomor" hangzas
kozott elterulo hatalmas skalanak csak az "attetszo" reszere voltak
kepesek.  Egy Steinway zongora egy elsorangu zongorista keze alatt 
pontosan annyira "attetszo", amennyire a zongorista attetszo ohajt 
lenni.  Es az egyes szolamok annyira vehetok ki a hangzas szovetebol,
amennyire a zongorista intencioi szerint szukseg van.  Tatiana Nikolaeva
gyakran kepes elovarazsolni azt az effektust, amikor a jobb es a bal kez 
egeszen mas tonussal szolal meg, egy masik hangszer hangjan.  A csembalon
ez automatikus, a modern hangversenyzongoran meg kell dolgozni erte.

Az en fo kifogasom az "autentikus" eloadoi stilussal szemben ugyanaz, ami 
a Gingrich-fele republikanusokkal szemben: egy radikalis forradalmar 
csoport konzervativ alruhaban.  Aki radikalisan szakit a hagyomanyokkal, 
az ne alcazza magat hagyomanyorzonek.  Honnan tudja egy ma elo zenesz, 
mifele appoggiatura jatszando mifele szituaciokban, es miben kulonbozik 
a 'slur' a 'veranderlicher Vorschlag'-tol?  A zenetudos tudja a kulonbseget,
ha elolvassa a vonatkozo szakirodalmat, de honnan tudja az effelet egy
gyakorlo zenesz?  A mesteretol tudja.  A mestere viszont az o mesteretol,
es igy tovabb visszafele az idok vegtelensegeig.  Az eloadoi technika 
hagyomanya nemzedekrol nemzedekre oroklodik.  Az "autentikus" eloadoi 
stilus mindezzel szakit, es ehelyett egy radikalisan hagyomanyellenes 
eloadoi stilt kialt ki hagyomanyorzonek.  Odaig egyszeru a dolog, hogy az
ember korabeli hangszeren (vagy hangszer-masolaton) jatszik, terde koze 
szoritott labatlan csellon, kozepen markolja a vonot, es elfelejti a 
vibrato-t -- ennyit ki lehet sutni a korabeli feljegyzesekbol.  Ez rendben
van, ez egy jogos eloadoi valasztas -- en csak azt nem tudom megemeszteni,
mi az, ami autentikus benne.  Az "autentikus" zenesz semmivel sem tud 
tobbet arrol, hogyan hangzott egy barokk zenekar -- ezt teljes
bizonyossaggal sohasem fogjuk tudni -- de szentul meg van gyozodve rola,
hogy az o eloadasa "hu" valamihez, ami hagyomany; mikozben melysegesen
lenezi a "valoban letezo" es kezzelfoghato eloadoi hagyomanyt.

Kerdes: milyen lenne szerinted a Schubert Arpeggione-szonatajanak
a huseges/autentikus eloadasa 1996-ban?  Nyilvan ragaszkodnunk kellene
egy muzeumbol elohurcolt arpeggione-hoz, hiszen ha Schubert cselloszonatat
akart volna irni, akkor cselloszonatat irt volna.  Igen am, de ha elohuzunk
egy ilyen arpeggione-t a muzeumbol, ki fog jatszani rajta, mifele
technikaval?  A technikat ujra fel kellene talalni, mert az arpeggione-
jateknak nincs hagyomanya, fogalmunk sincs a legegyszerubb technikai
kerdesekrol.  Pontosan ez a lenyeg.  Autentikus arpeggione-jatek nem
letezik, mert az arpeggione-jateknak nincs eloadoi hagyomanya.  A hegedu-
zongora- es csembalo-jateknak van eloadoi hagyomanya, es mivel van
hagyomanya, van mit elutasitaniuk a "hagyomanyorzoknek", akik ebbol a 
hagyomanybol a hamozzak elo azt a kepzelt (nemletezo) eloadoi stilust, 
amit aztan ki lehet kialtani "autentikusnak".

Ne erts felre: rendszeresen jarok "korhu" koncertekre, par hete voltam
egy nagyszeru Les Arts Florissants hangversenyen, es evek ota berletem van
Nicholas McGegan barokk koncertjeire.  A koncerteket elvezem, csak az 
ideologia idegesit egy kicsit kezdettol fogva.  Megjegyzem, minden ellenkezo
hiresztelessel szemben Bach romantikus zeneszerzo.  Akinek ketsegei vannak
ezugyben, annak ajanlom a Mate-passio alt ariait, vagy a Sarabande-ot 
mondjuk a harmadik vagy otodik cselloszvitbol.

> Kellemes unnepeket, boldog uj evet mindenkinek!

Neked is,

-----
Fencsik Gabor
+ - Vizualis kultura (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Leirer Laci irja az English Patient-rol:

> Azt hiszem, hogy jo hogy nem a konyvvel kezdtem, mert igy a film onalloan
> is megallta a helyet. Te viszont ohatatlanul is a konyvhoz mered a filmet,
> es ugy tunik, hogy igy a film mar csalodas volt szamodra. Nekem hasonlo 
> elmenyem volt a Ken Kesey, a Kundera es a Joseph Heller konyv-film 
> parosokkal. Egyebkent nem tudom eszrevetted-e, a multbeli irasos kontra
> kepi kultura vitankhoz kicsit az en oldalam mellett erveltel.;-)

A film tetszett, de a regeny magasan a film felett all.  Ebbol viszont
nem vonnek le altalanos kovetkezteteseket a vizualis es irott kulturara
vonatkozolag.  Meg ha minden egyes regeny jobb, mint a belole keszult
film, abbol se kovetkezne feltetlenul, hogy az irott kultura magasabbrendu
lenne a kepinel.  Elkepzelheto peldaul, hogy minden egyes film jobb, mint 
a belole keszult regeny.  Sajnos, a forgalom egyiranyu, ugyhogy nem tudjuk
megitelni, igaz-e ez az utobbi hipotezis, vagy sem.  Elvben nincs akadalya,
hogy valaki regenyt irjon egy film alapjan, de valahogy senkinek sem fulik
a foga ehhez...  Ami persze nem jelenti azt, hogy a film ne hatott volna
az irodalomra mas modon: magyar palyan pl. Mandy novellai, tobb Babits
vers (Mozgofenykep) es egy csomo 1928-as Jozsef Attila vers (Klarisok, 
Medaliak, Oh sziv! Nyugodj!...) ahol a kameramozgas es a fokusztavolsag 
szemmel erzekelheto.

-----
Fencsik Gabor
+ - Jarret, Garbarek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Leirel Laszlo ajanlasara hallgatva tegnap megvettem K. Jarrett Belonging
c. lemezet CD-n es nem is csalodtam. Bar azt hozza kell tennem, hogy nekem
a Jan Garbarek sajat lemezei (legalabbis az ketto, ami megvan) jobban
tetszenek. Az igazsag az, hogy a jazz-el csak a napokban kerultem
igazan kapcsolatba, azelott csak elvetve hallgattam ilyen zenet
jazz-rajongo baratomnal. A tortenet ugy kezdodott, hogy ennek a baratomnak
akartam venni egy Jan Garbarek CD-t karacsonyra. Meg is
vettem, s kivancsisagbol belehallgattam. Bar ne tettem volna :-)) Annyira
megtetszett, hogy ugy dontottem megtartom magamnak. Es innen mar nincs
megallas... Tegnap ismet vettem egy Jan Garbarek lemezt, ismet a
baratomnak, ismet meghallgattam es ugy dontottem, hogy jo lesz az nekem
:-))). Mivel eddig egyaltalan nem ismertem Garbareket, igy a lemezeket
csak ugy vaktaban valasztottam ki. Ime:

Legend of the seven dreams
Visible world

A kerdesem az, hogy vajon a tobbi lemeze is hasonlo stilusu-e (ezek
viszonylag ujak)? Esetleg valaki tudna-e valamit ajanlani? Vagy legjobb,
ha mindet megveszem??:-)))

Kato Zoltan
+ - Re: Kultura, irodalom + "Az ember tragediaja", stb. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ehhh, de kinos, tenyleg... mi ketten (Wolf Gyuri+en) ugy beszeltunk "Az ember
tragediaja"-rol, mintha az prozai mu lett volna.  Napnal vilagosabb hogy
formaja verses, mufajilag pedig drama.

Kedves Gyuri, meaculpazasra nincs szukseg, szubjektiv megitelesrol leven szo
termeszetesen alanyi jogon mondhatod hogy szerinted nem jo a magyar irodalom
nagy resze.  Ezen vitatkoznivalo nincs.  Izles kerdese.  Azert egy kicsit ujra
megdobbentettel, hogy a mi izlesunk _tenyleg_ ellentetes.  Jelen esetben a
Kazohiniat is bevontad az altalad ertekesnek tartott muvek koze, es ez megadja
nekem a kegyelemdofest.  A Kazohiniat tartom az altalam olvasott legrosszabb
konyvnek, amely egyben az egyetlen olyan, amit olvasas kozben ugy a falhoz
vagtam, hogy az lapjaira esett.  Lehet, hogy rossz eletkorban olvastam.  Ezen
sincs mit vitatkozni.  Azert ha talalkoznek veled az utcan, nem mennek at a
masik oldalra. :-)

Kedves <KP> (formerly known as "pkatona"), ne haragudj hogy igy szolitalak, de
a nevedet nem irod ki sem az email-cimedben, sem alairaskent.  Azert ha neked
ugy tetszik, ird csak a nevemet kisbetuvel.  Mivel szemlatomast te vagy az
egyetlen, aki a "Mo. kilovese a vilagurbe" jelzesu lapos poenomat nem kepes
megemeszteni, most kulon neked megmagyarazom.  Felvetodott egy tetel, mely
szerint integrans reszese vagyunk az europai ill. vilagkulturanak, s ezek
nelkulunk szegenyebb lennenek ("konyorgom Europaba mi is beletartozunk,
nelkulunk Europa szegenyebb lenne" irta Dezso, s masok megerositettek).  Ez egy
allitas, amelynek igazsagtartalmat legkonnyebben ugy lehet megvizsgalni, ha
elgondolkodunk azon, hogy milyen is volna a vilag, ha kivonnank belole a mi
kulturankat - kinek hianyoznank, kinek tunne fel a letunk hianya, ki mit
hianyolna.  Persze nem vonjuk ki Mo.-ot, nem robbantjuk fel, csak a _hianyat
kepzeljuk el_.  Ennek az absztrakt elkepzelesnek groteszk kepi megjelenitese
volt az emlitett szocsoport - "ha Mo.-ot kirobbantanak a sarkaibol, stb.".  Mas
peldaval: ha valaki azt mondja neked hogy ha nem lenne autod, ugy az neked
hianyozna, akkor semmi kivetnivalot nem latok abban, hogyha lelki szemeid elott
megvizsgalod, milyen is volna ha az orszaguton lerobbanna a kocsid, es el
kellene gyalogolnod a benzinkutig - hianyozna-e, feltunne-e, stb..  Ha meg
mindig nem erted, sajnalom.  Velemenynyilvanitasodnak utjaba tovabbra sem
allok, de ezt a temat reszemrol lezartam.

Rejto, a kipusztithatatlan.  Ujabb ket egybehangzo allitas meltatja: "Rejto: A
maga mivoltaban vilagszinvonalu." es "hajlando vagyok Rejtot kiemelni a
listabol, bar amit csinalt az szerintem nagyon jol csinalta".  Mindket
allitassal egyetertek.  Rejto a maga helyen valoban vilagszinvonalu, csak hol
is az o helye?  Sajnos nem a szepirodalom polcain, hanem a konnyufajsulyu
szorakoztato-, ifjusagi- es ponyvaregenyek kozott - ott vilagszinvonalu.

Udv, Peter
+ - Azok a franya nepek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A nepek altalanositasarul:

Eleg konnyu ebbe a hibaba esni (magam is gyakran), mivel foleg a
leghangosabb fajta tunik fel, a csendesebb (=kulturaltabb?) magatartas
nyilvan nem vonzza az utalatot. Es megis: ez egy relevans szegmense egy
nepnek, kulturaltsaganak. A maradek aztan kemenyen kuzdhet az image
megvaltoztatasaert. De hogyan, ha eccer ok a csendesek? Ugyebar az ember
Becsben megprobalt terepszinuve valni, amikor allati uvoltest hallott:
"Jozsi, b.m. [kotoszo], itt x schillinggel olcsobb az [akarmi]!"
(Esetleg egy ket kotoszoval tobb) Ugyanigy erezhettek normalisabb amerikaiak
(nem zarhato ki a letezesuk), amikor nyaron a firenzei  templomok hideg
koven honfitarsaik baseball satyoban ketliteres kaolat vedeltek. Ami
elgondolkoztato, hogy a kicsi japanok tobbre becsultek ezeket a muemlekeket,
pedig a szepsegen kivul biztosan nem tudnak vele mit kezdeni. (Pedig ok is
faradtak lehettek, azt a rengeteg kamerat, objektivet, fenykepezogepet
cipelve) Csak hat bennuk van tisztelet a tradiciok irant. Es itt megint
felmerul egy kerdes, vajon jo-e az, ha egy nep nem figyel a hagyomanyaira?
Itt nem csak kifejezetten a nepi hagyomanyokra gondolok: lehet, hogy masnak
is ismeros: karacsony este egy almat annyi reszre szabnak, ahanyan a
csaladban vannak. Amit meg itt lattunk: unnepi ebedeknel (a vadabb
katolikusok minden nap) ha korbeulik az asztalt, mielott nekiesnek  zabalni,
megfogjak egymas kezet, es mondanak egy versiket:

Wir reichen uns die Haende
nach einem guten alten Sitt
und wuenschen uns allen
einen recht guten Appetit!
[Fogjuk egymas kezet, a regi szokas szerint, es jo etvagyat kivanunk!]

Ez biztosan az eves elotti imadsag szeliditett valtozata, eleg furcsa, de ha
az ember csaladon belul van, vagy a barataival, nem art neha egy kicsit
megallni.

Visszakanyarodva Firenzebe, es utalva egyik korabbi megallapitasomra,
miszerint manapsag a [tomeg-]kultura fast food jelleget oltott:
Tudtatok, hogy az atlagturista Firenzeben 2 [ketto] orat tolt? Busz
megerkezik a Piazza Michelangelora (ez egy dombon van Firenze felett,
hasonloan minden telepuleshez a vilagon [ld. pl: Bp-Rozsadomb], itt vannak a
villak) ahol egy gigantikus, minden buszt befogado parkolobol kiozonlenek,
az idegenvezeto elmutogat jobbra-balra, felsorolja mi hany meter, aztan
huzas le a Ponte Vecchion atgyalogolni, es esetleg, ha belefer, megnezik a
Davidot, de egyebkent minek, ez ugyis csak egy masolat. Ennyi.

Ami egyszeruen hihetetlen torvenyszeruseg ezekben a turistak altal
elozonlott varosokban, hogy eleg ket utcaval tavolodni a sodrastol, es maris
egy normalis kozeget el meg az ember.

Udv,
Vili

P.S.: Van a levelemben osszefugges?
+ - csembalo es csorompoles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>> A GV ugyanis 1742-ben jelent meg, mig az elso bizonyithatoan
>> fortepianon fogant Bach mu az 1747-bol valo Musikalisches Opfer.

> Ujra kerdezem:  miert jatsszak a Musikalisce Opfert megis
> leggyakrabban csembalon ?!

Az ismert tortenet szerint Bach elso (es utolso) potsdami latogatasa
soran az amator zenesz Frigyes rogton megmutatta neki a kedvenc uj
jatekat, a fortepianot.  Rogtonzott neki egy dallamot (a kiralyi
temat, ami azonban csak a kitalaloja rangja miatt erdemli meg a
jelzot, a dallam alapjan Frigyes csapnivalo komponista lehetett --
vagy csak probara akarta tenni a Mestert?), amire Bach helybol
osszeutott egy negyszolamu (!)  fugat ott a fortepianon.  Ugy
gondolta azonban, hogy nekifutasbol tud meg jobbat is, ezert otthon
meg tovabb ragozta a muvet, itt-ott hozza is tett meg egy-ket
szolamot.  Mindezt azonban csembalon vagy klavikordon tette.
(Allitolag otthon inkabb a klavikordon jatszott; jobban szerette a
finomabb hangjat a "binaris" dinamikaju csembalonal.)  A muvet
valoszagu csembalon jatszottak a legtobbet, mivel a fortepiano meg
nem terjedt el, a klavikord pedig tul halk nyilvanos eloadashoz.
Tehat a csembalo tunik az autentikus hangszernek.  Zenetudorok
egyebkent biztos tudnanak mutatni a muben tipikusan csembalora utalo
jegyeket is, ehhez azonban en nem ertek, de nem is hiszem, hogy azok
miatt ne jatszanak inkabb zongoran.

Ha mar az autenticitasnal tartunk:  

Van egy-ket cd-m, amelyeken "autentikus hangszerelesben" adnak elo
barokk muveket.  Ezek hangzasa elegge reszelos, csorompolo, a
tempojuk pedig egeszen kapkodo.  Pl.  a csembalo jateka szinte mar
elvezhetetlen, annyira osszefolynak a hangjai a nagy sietsegben.  En
nem tudom elhinni, hogy ezek a muvek igy hangzottak volna akkoriban.
Hagytak volna a zeneszerzok a finoman kimunkalt reszleteket igy
elveszni?  Mintha egy felhokarcolo otvenedik emeletere raknak az
aprolekos stukkomintakat...  Mi a ti velemenyetek?

Udv,
	Karesz
+ - regi zene ajanlataim: (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nem tudom, megvannak-e CD-n:
1. Monteverdi: Il combattimento di Tancredi e Clorinda - Laerte Malaguti a
bariton - meghallgatasa utan mindenki rohan az Olasz Intezetbe taljanul
tanulni..
2. Thomas Tallis: Spem in Alium (Clerks of Oxen(?)ford)
3. Allegri: Miserere (Tallis Scholars)
4. egy "ujabb": Antonio Soler atya: (XVIII. szd.) Fandango, Maggie Cole
csembalon.
Sulyok Tamas
Los Angeles
+ - krtika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Felvetodott, hogy kialakult  a magyarokban, vagy egyes magyarokban
valami Amerika-utalat, Amerika-ellenesseg koszonheto ez mondjuk
a Dallas sorozatnak, vagy nehany szerencsetlen filmnek stb.

En meg ehhez hozzatennem, Amerika-ellenesseggel talakozunk a
vilag sok helyen, ahol talan nem is vetitette'k a Dallast.

Minden orszag kialakit magarol egy profilt, termeszetesen szeretne
a legjobbat, de amikor a kep talakozik a valosaggal akkor erhetnek meglepetesek
.
Nem biztos, hogy utalat az, amit kritikanak is
nevezhetnenk.  Ha tovabb elsz egy orszagban mint egy turista, jobban megismered
es jobban belelatsz a problemakba is, amit kifele nem szivesen mutogatnak.

Mivel relative fiatal orszag es heterogen osszetetelu, csak ebben a szazadban
jutnak el oda, hogy sajat mondanivalojuk legyen az
irodalomban es nem az, amit eltanultak az ohazatol.  A mult szazadi amerikaiak
reszben tulsagosan elegedettek voltak magukkal,
semhogy biralatra vagyodtak volna, reszben puritan felfogasuk meg iszonyodott a
szokimondo naturalizmustol.  Az elozo szazadban meg
csak ott tartottak az amerikai ontudattal mint ahol az europai nemzetek
a humanizmus koraban.  Vagyis meg csak buszkek voltak.  De jott a
XX. szazad es ekkor kezdenek el gondolkodni onmagukon ugy, mint
Europa a mult szazad elejen.

Ebben a szazadban mar sokkal erosebbek a tarsadalmi kulonbsegek, tudatosodnak a
tarsadalmi problemak es a demokracia ellenere ez a
szo mast jelent a gazdagnak es mast a szegenynek.  Es megint mast
a tomegekben erkezo asszimilalatlan bevandorloknak vagy a
negereknek.  Es ugyanez a helyzet a szazad vegen is.
Ha visszagondolunk Dreiser Amerikai tragediajara, ugyanazokat a problemakat
latjuk most is.  Es ha erre emlekezunk, akkor nagy meglepetesek most sem
erhetnek bennunket.
Viszont amit szabad volt Dreisernek latni es megirni azt ugyanugy
szabad nekunk is latni vagy eszrevenni es ebbol meg nem
amerikaellenesseg, hanem egy egeszseges kritika szuletik.

Eleg ha a PBS-t nezed vagy hallgatod, meg annal is meglepobb
dolgokat tudsz meg, mintha rosszindulatulag ertekelnel valamit.
Nem csak a Dallas-fele sorozatok rontjak Amerika johiret, hanem
maguk az emberek.

Mint pl. ezen a szent helyen is leirt nev Zsa Zsa Gabor, aki soha
nem volt jo vagy akarmilyen szineszno (ha szineszet is muveszi
kategoria), viszont volt egy testvere (Eva), aki nemreg hunyt el es o
valojaban szerepelt filmekben, sorozatokban es inkabb errol volt
hires mint a testvere, kinek jobbara hazassagai es maganelete szorakoztatta a
sajtot.  Ezen kivul leirtak itt mar olyant, hogy Cilike
regenyek, vagy Courts-Mahler.  A Kultura sem szeplotlen.

Udvozlettel:  Marta
+ - Filmzene'k (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A ritka filmzene'idet probaltad ma'r a korut es a Baross utcs sarken
levo MCD-ben? E'n ott kaptam meg a Tengeralattjarot, sehol masutt nem
volt...

 Ed

 > | > | http://www.inf.bme.hu/~kedvard
     Vigyazat, Email-virusveszely! Minden level utan moss kezet!
+ - ET (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Sulyok Tamas!

Irod:
>Szerintem az Ember Tragediaja minden, csak nem proza. Dramanak rossz,
>de mit csinaljunk, ez van, meg a Bank Ban. Versnek sem tul jo. De vannak
>benne jo kis mondatok, aforizmak, epigrammak, amiket allitolag Arany
>Janos irt....

A kovetkezo megjegyzeseket szeretnem tenni:

1. Nem az Ember Tragediaja, hanem Az ember tragediaja. Nem ujsagcim
   ugyebar.

2. A Tragedia mufaja dramai koltemeny. Ezt neha szokas emberisegdramanak,
   vilagdramanak is nevezni (vo. Peer Gynt, Faust). Ezek konyvben jobban
   ervenyesulnek, mint a szinpadon. Tehat se nem vers, se nem proza, se
   nem drama. 

3. "mit csinaljunk, ez van": en orulok, hogy magyarnak szulettem, es
   anyanyelvemen olvashatom.

4. A jo kis mondatok stb., amiket idezni szoktak, nem lognak ki belole, a
   tobbi resze is legalabb olyan szinvonalu. 

5. Arany Janos javitasai, modositasai ismertek, a keziraton megnezhetok. A
   szalloigeve valt sorokat nem o irta. Ugy tudom, meg fog 
   jelenni/megjelent egy konyv az eredeti Madach-szoveggel.

Peter/BME

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS