Sziasztok !

Igen itt egy kis fogalomkeveres van , es eleg nehez megmagyarazni !
En ugy gondolom , es a tudomany is hogy ha van egy urhajo ami a fenysebesseg
90%-val halad ,es nala eltellik 1 ora , amig a Fold normalis sebesseggel
halad itt csak pl 10 perc tellt el !
Ebbol kovetkeztettem , hogy az urhajot a Foldhoz hasonlitjuk akkor tobb
 ido tellt el , tehat azt hogy lassu , "idomennyisegre" ertettem !
Ezt pedig  nem en talaltam ki , hanem mikor a relativitas elmeleterol
beszelnek , akkor mindig igy emlitik !

Mas :

"A gravitacio merteket nem csak a tomeg hatarozza meg, hanem kb. 10
parameter osszesege. "Normal" korulmenyek kozott a tomeg a fo meghatarozo,
es utana jon a nyomas, meg a tobbi (forras : "Az Utolso harom perc" ).
Ezekrol a dolgokrol a negyjegyu fv. tablazat kepletei kozott meg nem sokat
talalhatunk meg sajna."

Ha ez igy van , hogy pl a nyomas is valtoztathat a gravitacion , akkor ott
tenyleg nem a tomeg a mervado !
Ezekszerint ha izotermikusan (t=const.) osszenyomunk egy testet , tehat
megnovekszik a nyomas , akkor novekszik a gravitacio is ??????
Ez igy nagyon erdekes !
Akkor igy mar gondolkodni kellene ujabb kepleteken is , vagy mar vannak is ?
Igyhat bizonyos fokon Newton gravitacios keplete nem a legtokeletesebb ????


Udv : Igor !

> Ez tenyleg igy van. A Fold tengelyenek tenyleg valtozik az iranya,

A csillagokhoz kepest. A buggyant tv-s allitas azonban nem erre vonatkozott,
hanem a tengelynek a foldreszekhez viszonyitott helyzetere. Ez ket
kulonbozo dolog.

> de nem ugrasszeruen, hanem lassan, allandoan.
 ...
> (a Nap a Fold napfeloli reszet nagyobb erovel vonzza, mint a Naptol
> tavolabbi reszet)  felbonthato egy vonzoerore, mely a Fold kozeppont-
> jara hat es egy eroparra, mely a Foldet igyekszik kibillenteni az
> egyenlito sikjabol. A Fold erre precesszallassal valaszol. 
> A Hold is hasonloan hat a Foldre. Vonzoero es forgatonyomatek. Ha a
> Hold a Fold egyenlitoi sikjaban keringene, ez a forgatonyomatek
> nulla volna, de nem igy van. Ezert o is ratesz egy lapattal. ...

Elarulnad, hany lapatnyi az, amire ratesz?

> Osszefoglalva (hogy lassuk a Nap, a Hold es a bolygok hatasanak
> viszonylagos erosseget):
> A Nap okozza a precessziot,

Biztos?

> Posztobanyi Kalman (Poszti)

Udv,
Varga Joska

Hali!

   Ujdonsult hallgatoja vagyok ennek a listanak es egesz erdekesnek talalom.
De nem errol akartam irni, hanem a sci-fi irok tudomanyossagarol. Azert volt
az irodalomban egy bizonyos Jules Verne, akit a magyar koztudat gyorsan
fianak fogadott Verne Gyula neven. Nos mint kozismert ez az illeto a XIX.
szazad egyik legnagyszerubb iroja es alkotott egy-ket haaat mondjuk ugy
sci-fit. Legalabbis akkor biztos igy gondoltak pedig nem lehet azt mondani,
hogy nagyon mellelott volna. Azt ugyan nem tudom, hogy mennyire volt jaratos
a tudomanyokban, de megolyha az is volt nem hiszem, hogy meg tudta volna
josolni belole a jovot.
   Szerintem egyebkent aki olvasott Isaac Asimovot az is elmondhatja, hogy a
sci-fi irok neha egesz jo dolgokat talalnak ki, persze lehet, hogy pusztan
statisztikai alapon. Ertsd eleg sok iro eleg sok konyve eleg hosszu ido
utan, akar el is talalhatja vagy jol megkozelitheti a jovo tudomanyos
eredmenyeit...

   Levy

T. Robi !

Nem is olyan regen, a julius 29-i TUDOMANY #831 szamban, mar Posztobanyi
Kalman eleg pontos adatokkal latott el minket a Fold precessziojat illetoen.
25 729 ev +- 23,5 fok a Nap hatasa miatt, amihez hozzajon a Hold 18.6 ev
periodusu, 9 ivmasodperces hatasa (nutacio), es ezekhez hozzajonnek az ennel
is joval kisebb hatasok a tobbi bolygo felol. Igy a Te egy szazaleknyi
elteresed akarmire is vonatkozik, hibas, bar a bugocsiga hasonlat
helyenvalo. Altalaban veve is az a helyzet, hogy nem erdemes semmilyen
drasztikus fizikai jelenseget keresni a bolygoegyuttallasokban. A bolygok
egymasrahatasa nem most keletkezett, es a naprendszer nagyon stabil
formacionak mutatkozik. Barmely ket bolygot is vesszuk, az eltero keringesi
idobol kovetkezoen szabalyos idokozonkent mindig hol kozelebb, hol tavolabb
kerulnek egymastol a tobbi bolygotol fuggetlenul. Amikor kozelebb kerulnek,
akkor kicsit jobban befolyasoljak egymas nap koruli palyajat, mint maskor.
Azonban ez a befolyasolas olyan kicsiny, hogy nem okoz sem a bolygo
palyaban, sem a bolygoban olyan merteku valtozast, amely felboritana a
rendszer ritmusat. Sot ez a hatas olyan kicsiny, hogy akkor sem boritja fel
a rendszer ritmusat, ha az egyuttallasok tobb bolygo viszonylataban is
neha-neha egyszerre tortennek. Vagyis teljesen mindegy, hogy milyen
sorrendben kerulnek egymashoz kozelsegbe, a lenyeg, hogy hoszabb idore
vonatkoztatva alig valtozik a kozelsegek atlaga, hiszen a kozelsegek
bolygoparonkent periodikusak. Eppen ezert a bolygok egymasrahatasat nem a
tobb bolygos egyuttallasok hatarozak meg, hanem sokkal inkabb ez az atlagban
allandoan ismetlodo bolygoparonkenti egymasrahatas. Ez egy kozelites, de
eppen azert hasznalhato, mert az egymasrahatasok meg egyuttveve sem
jelentosek. A kozelitesnek vannak hibai, de azok csak egeszen nagy
idointervallumban okoznak szamottevo elterest. Ezzel persze nem meritettuk
ki az egymasrahatasokat, hiszen a naprendszer nem mentes peldaul az
elektromagneses kolcsonhatasoktol sem, es mind a foldnek, mind a napnak, es
a bolyok tobbsegenek is van magneses mezeje. A legdrasztikusabb ilyen
jellegu hatasokat a Jupiter es holdjai kozott sikerult megfigyelni.

Mellesleg, a korabbi cikkemben is emlitett HPLANET programmal vegig
animaltam a 2023-as evet, es nyoma sincs az altalad elmitett teljeskoru
bolygoegyuttallasnak.

Udv: Takacs Feri

Rascal kerdese:
>Tudom, hogy szajbaragos magyarazatot kerek, de eddig meg senki sem tudta
>rendesen megmagyarazni nekem, hogy ha az relativ, hogy ki halad kihez
>kepest, akkor mitol tudjak biztosan azt mondani, hogy itt gyorsabban ott
>meg lassabban tellik az ido ?

Megkiserlem ujbol a lehetetlent. Az valo igaz, hogy relativ, ki kihez kepest
halad, de ez csak addig van igy, amig valamelyik halado mozgasallapota meg
nem valtozik. Ugyanis ez a relativitas kizarolag az inercialis rendszerekre
ervenyes. Amikor valakinek, vagy valaminek a mozgasallapota megvaltozik, az
mar nem relativ valtozas. Mindig pontosan meghatarozott, hogy mely
objektumra vonatkozik.

Tehat ket eltero inercialis rendszerbol szimetrikus megfigyelesek
vegezhetoek a masik rendszerre vonatkozoan, es mindegyik megfigyelo joggal
mondhatja, hogy a hozza kepest mozgo rendszerben lassaban telik az ido, es
megrovidulnek a tavolsagok. Amikor azonban az egyik mondjuk B megfigyelo
mozgasallapota megvaltozik, akkor ez mar nem szimetrikus valtozas. Mindket
megfigyelo azt fogja eszlelni, hogy B megfigyelo mozgasallapota valtozott
meg.

Ennek az asszimetrianak az az oka, hogy a megfigyeloket osszekoto, es magaba
foglalo terben a megfigyelok kozott osszekottetest teremto  hatasok
terjedese szigoru szabalyoknak van alavetve, nevezetesen veges, vakumban
max. fenysebesseggel terjedhetnek. Vagyis amikor B mozgasallapota
megvaltozik, akkor errol eloszor csak maga B ertesulhet, es csak kesobb
ertesulhetnek a tavolabbi megfigyelok a tavolsag fuggvenyeben. Mivel az
elektromagneses, es gravitacios hatasok vakumbeli sebessege pontosan a
fenysebesseg, ezert ezeknek a hatasoknak a terjedese egyben az ido mulasanak
merteket is megszabja. Amenyiben a terben olyan mozgasokat vegzunk, amelyek
modositjak ezeknek a hatasoknak a terjedeset, akkor ez a mozgasok idejet is
befolyasolja. Mivel nem letezik a feny sebesegnel gyorsabb hatas, ezert
kizarolagosan ezek a hatasok biztositjak az objektumok kozotti kapcsolatot.
Nincs ertelme annak a feltetelezesnek, hogy eltekintunk ezektol a
hatasoktol, hiszen eppen a hatasoknak eme kulonos szabalyok szerint valo
terjedese okozza az ido relativitasat.

Nezzuk az elso peldat:

> a, "A" felgyorsul utazo sebessegre,
> a1, "A" lelassul mig sebessegkulonbsege "B"-vel 0 lesz,
Tegyuk fel, hogy az utazo sebesseg 0.8c, ezert a radioadasok
Doppler-effektusa 1/3-os tavolodo objektumok kozott mindket iranyban.
Ezenkivul mindegyik utazas tartson sajatidoben merve 3 evig. A gyorsulasi
szakaszoktol tekintsunk el, vagyis vegyunk vegtelen gyorsulasos azonnali
indulast, es megallast. Amikor A megall, sajatideje 3 ev, es ekkor veszi B 1
eves adasat (B sajatidejeben), es az ekkor leadott adasa B 9. eveben erkezik
meg (B sajatidejeben). Az oda-vissza adas atlaganal B az 5. evben van,
vagyis B 2 evvel idosebb A-nal, aki a megallassal szinten B
koordinatarendszerebe kerul. B oregedeset azonban A nem lathatja, hiszen az
oda-vissza uzenetvaltas ideje a 4 fenyevnyi tavolsagbol kovetkezoen 8 ev,
joval nagyobb tehat az idokulonbsegnel, ezert A a nala 2 evvel fiatalabb B
jelet veszi, B viszont a nala 6 evvel fiatalabb A-jet.

Peternek:
1 honap = mondjuk 30 nap = 30*24 ora = 720 ora
vagyis gamma = 1 / sqrt(1 - v^2 / c^2) = 720 ora / 1 ora
ebbol
sqrt(1 - 1 / gamma^2)*c = v = kb. 0.999999 *c
Tehat ilyen sebesseggel kell utaznia a szerelonek, hogy az egy oras
sajatidejet betartva erkezzen meg hozzank egy honap mulva.

Udv: Takacs Feri

Hello,

Meretbeli kerdesekrol (is) az alabbi cimen eleg reszletes info =
talalhato.

ccwf.cc.utexas.edu/~jmeans/WSR.html

Udv: Tamas

Vegtelen tavoli targy eseten az f fokuszu objektiv altal alkotott kep
nagysaga egy alfa latszolagos szognagysagu objektumrol k = f * tg alfa.
A nap latszolagos atmeroje fel fok, ennek tangense 8.727e-3. 1000 mm
fokuszu objektivvel tehat a napkorong a vetitoernyon 8.3 mm atmeroju
foltot kepez.

Azert szamolgatok ennyit, mert eppen egy napkorong-fotozo objektivet
epitek. Egy 70 mm atmeroju sima 1 dioptrias lencse optikus boltokban 
1200-1500 forint (letezik 80-as lencse de csak megrendelesre). Ha ezt
beepitem egy kb 1 meter hosszu cso elejebe (nem bizom az 1 dioptrias
lencse pontosan 1000 mm fokuszaban igy meg az osszeszereleskor fokusz
finomhangolast is kell csinalnom egy jol megvilagitott tavoli targyon).

A cso masik vegere pedig leukoplasszttal rogzitem az alapobjektivjetol
megfosztott fenykepezogepet. Mar csak annyit kell megtudni hogy Makon
nezve mekkora rektaszcenzioja es deklinacioja lesz a napnak a teljes
fedes idejen es egy fix allvanyt kell gyartani hozza (a finomhangolast
az allvany labai ala helyezett kartonpapirokkal tervezem megoldani).
Szerencsere a jo oreg prakticanak van beepitett fenymeroje es rendes
tukorreflexes (micsoda szo... de mindig igy hallottam) keresoje.

Hmmm... ha 24x36-os negativ kozepen a teljes fedeskor a nap korongja
8 mm akkor esetleg a napkorona nem is fog teljesen elferni a kepen.
Megiscsak masfel dioptrias lencset kellett volna rendelni...

A fakullos egylencses objektivem fenyereje ("blendeje") D/f = 70/1000
vagyis kb 13-as lesz, ami nem rossz, de nem is tul jo. Meg beszamolok
a kepminosegerol is (ha egyaltalan ez a fogalom ertelmezheto lesz ra).

A lencset a III.ker Vorosvari uton levo apro optikai boltban rendeltem
(kb az orvosi rendelovel szemben van), par perce, holnapra meghozzak.
A csore egyelore nincs jo otletem (felaldozni egy ket meter hosszu,
110 mm-es atmeroju szennyvizcsovet - kicsit draga lenne). Most jutott
eszembe, a csovet ki kell majd belelnem fotokartonnal; meg azt is kell
venni. Meg egy expolanozsinort is. Mar nem is olyan olcso...

Udv///Laci

Szervusztok!

IGor irta:
"Mert ma a fizika allaspontja szerint a gravitacio hordozo reszecskeje
a
GRAVITON!
CSak azt nem ertem ha a gravitacvio reszcske, attol meg hogy birja
vonzani
a targyakat??????
Mert ha ugy mukodik, hogy a graviton atadja impulzusanak egy reszet,
akkor
nem lenne allando a gravitacios gyorsulas, hanem minden tomeg
masmilyen
gyorsulassal esne!"
--
Lehet, hogy tudatlansagomrol teszek tanubizonysagot, de megtenne
valaki (akar maganban is), hogy egy kicsit reszletezi nekem ezt a
gravitonnal femjelzett gravitacios elmeletet? Valoszinuleg lemaradtam
errol (is). Az en emlekeimben meg egy viszonylag egyszeru keplet e'l
tomeg(gravitacios)vonzas meghatarozasara amit a ket test tomegevel,
tavolsagaval es egy egyutthatoval irtak le. Mellesleg (ha jol tudom)
aszerint a keplet szerint nem is azonos ket test gravitacios
gyorsulasa, csak a Fold tomegehez kepest elhanyagolhato a kulonbozo
testek tomege kozotti kulonbseg, ezalatal a gravitacios gyorsulasuk
kulonbsege sem szamottevo.

    Sziasztok!

--
HAASZ Attila ----> mailto:
***> Maximum mail size: 300 kB <***
Munkahelyem: http://free.netlap.hu/autokut99

Sziasztok !

 :
>Pusztan tudomanyos szempontbol erdekelne egy dolog.
>Arrol van szo, hogy multkor beszelgettunk az ismerosokel, es arra terelo=
dott
>a szo, hogy szerintuk mekkora is az atlagos  penisz? Minimalis, max, sok=
eves
>atlag, stb...

Kik koreben ?  A teljes bioszferaban ? :)

-----------------------
Nagy az Isten allatkertje, de ha a vizsgalatot leszukitjuk 
kizarolag az emberre, akkor is bonyolult ez az ugy.

Ha el lehet egyaltalan tekinteni a doppingszereket hasznalo 
versenyzoktol, akkor is, eloszor szeleskoru vizsgalatokat 
kellene vegezni, es csak azutan lehetne valamilyen atlagokat 
kepezni, de azok is sokfelek lehetnek.

Miutan idoben valtozo - egyedenkent is sokvaltozos
fuggveny irja le a pillanatnyi mereteket, ennek 
meghatarozasahoz gondos egyedi, folyamatos meresekre 
volna szukseg, - reprezentativ felmeressel, statisztikai alapon,
jol kidolgozott mintavetelezesi elvre alapozva, 
veletlenszeruen kivalasztott szemelyeken.
Itt mar bajok lennenek, mert valoszinuleg jobbara azok
vallalnak az egyeni meretre igazitott regisztralo 
keszulekek tartos viseleset, akik valamilyen szelsoseget 
kepviselnek, es a rekordok konyvebe kivannak bekerulni.
Ha megis sikerulne a tobbieket kello koltsegraforditassal, 
vigaszdij-fizetessel ravenni, akkor a 
regisztratumok feldolgozasakor is komoly dilemmak 
ele neznenk, hiszen valamifele szeszelyes, sztohasztikus, zajos 
meret-ido fuggvenyeket kapnank, melyben persze lennenek 
periodicitasok, es kulonbozo idotartamu markansan kiugro 
ertekek is.
Itt az egyszeru idobeli atlagerteknek - mint informacionak 
a gyakorlati hasznalhatosaga szakmai vitakhoz vezetne.

Jo lenne azt is tudni, hogy a vizsgalt szemelyekbol 
valoban kihozta-e valaki a nala lehetseges maximumot, 
vagy ehhez partnert, ill. demo-kazettat kellene valtania.

Szerintem hagyjuk ezt.

A bonyodalmak elkerulesere egy kevesbe pontos, de
gyakorlatiasabb javaslattal allok elo inkabb: 
Ovszer nagykereskedoknel kell informalodni.
A sokeves eladasi tapasztalattal rendelkezo kereskedok
nagyjabol pontosan tudjak, hogy mely konfekciomeretbol
milyen darabszamot forgalmaznak, s igy viszonylag
megbizhato atlagszamitasra van lehetoseg, ha megelegszunk
a max. meretekre vonatkozo atlaggal.
A minimummal nem erdemes foglalkozni, mert 
az meglehetosesen homersekletfuggo.

( Furdozoktol kerdezik: Milyen a viz ?
  Valasz: kb. 2 centi hideg. :)

Sajnos a kereskedok forgalmi adatai altalaban sulyos 
uzleti titkok, olyannyira, hogy meg az APEH is beleizzad,
ha meg akarja tudni az igazsagot, tehat ha kapsz is informaciot, 
lehet, hogy az szandekosan felrevezeto lesz.

Nincs mit tenni, be kell epulni a kotonos ceghez, hogy 
megbizhato adatokhoz juss.
Maskepp ez nem megy.    Sikeres puhatolozast !  :)

Udv: zoli

>Ha valaki jobban megtudja magyarazni a gravitacio mukodeset, annak varom
>hozzaszolasat!

>Udv: IGor !

Ameddig bizonyitottan helytallo modell nincs, addig 
alternativ magyarazatokkal is lehet probalkozni.

A tehetetlen tomeg tere't tekintjuk ugyebar gravitacios ternek ?
Eloszor is erdemes tisztazni magat a tehetetlenseget.
A tehetetlenseg az idovel, erovel es helyzetvaltoztatassal
osszefuggo, kisse nehezen emesztheto jelenseg.
A tehetetlen test kesve reagal az erohatasra.
Sajnos a _kesve_ szoval nem lehet igazan precizen 
leirni ezt a viselkedest, mert ez a keses nem 
azonos azzal a kesessel, melyet _hatas, valtozatlansag, tortenes_
formajaban szoktunk eszlelni. Bar lehet, hogy mikroszinten
ilyesfele modon valtoznak meg allapotok, de ezt 
a hatarozatlansagi relacio miatt nem lehet tettenerni.

Lenyeg az, hogy globalisan valamifele kesve reagalasrol
van szo, ha tomegrol beszelunk, es matematikailag a
az erohatas kovetkezteben torteno valtozas nagyon korrekt modon 
leirhato differencialegyenlettel.

Mi lehet ennek a hattereben ?

Meresz otlettel azt allitom, hogy informaciofeldolgozashoz
szukseges ido okozza a test kesve reagalasat a hatasra.
A test szubatomi reszei a ter pontjaiban foglalnak
helyet szamunkra nem megfoghato, behatarolhato helyen,
sot, ugy is fogalmazhatnam, hogy a ter pontjaiban
nincs szigoruan eldontott helyuk.
Olyasfele bizonytalansag van, mint amikor tobb hivatalnok
vitazik, hogy az adott ugy kihez tartozzon, es
egymas kozott tologatjak folyamatosan az aktat.

Mikozben vitaznak, ujabb akta erkezik,
mire az aktakukacok valamelyike kenytelen a sajat kupacat
arrebb tolni, hogy az ujjal foglalkozhasson.

Hogy hova keruljon, hogy hol van epp szabad hely, ezt 
ki kell probalni. Ehhez nemi ido kell.
Ilyesfele lenne a szubatomi reszecske helyvaltoztatasa, 
es termeszetesen, ha sok reszecske van, ara'nyosan 
tobb elemi muveletre van szukseg, igy nagyobb tehetetlenseget
tapasztalunk.

Jo, de hogy jon ide a gravitacio ?
A ter tavolabbi pontjai, melyek nincsenek reszecskekkel lekotve,
elfoglalva, szabad feldolgozokapacitassal rendelkeznek,
tehat lazak, fittek, pihentek, fogadokeszek.
A reszecskek kozelebbi kornyezete nem ilyen, hiszen ott resen
kell lenni, azaz figyelni kell, hogy jon e a kozelbol valami.
Minel valoszinubbnek tunik a lehetoseg, hogy johet valami,
az  elemi muveletvegzok annal jobban le vannak foglalva 
ennek _figyelese_ miatt.
Ez az oka az ottani lassultsaguknak.
Fontos tudni, hogy a tomegek tereben minden mechanizmus is 
lassabban mukodik, hiszen a ter ottani pontjainak 
tranzitmuveletvegzo kapacitasa mar reszlegesen le van kotve. 
Az idoosztasos muveletvegzes kenyszerusege miatt 
lassult folyamatok zajlanak.

Jo, jo, de mibol ered  a vonzas ?
Nincs vonzas. Egyszeruen arrol van szo, hogy az anyag
kornyezetenek pontjai rossz iranyba figyelnek, azaz befele,
s ekozben ha egy kulso kosza akta arra teved, egyre szabadabb
utat nyer a bejutashoz, hiszen a tologatok az ellenkezo iranyba 
figyelnek erosebben.
---------------------------------------
Ebben a rendszerben a lassu egyenletes mozgas nem okoz 
kulonosebb fennakadast, nincsenek lathato doccenok,
mert a ter pontjai raallnak az egyiranyu _aktatologatasra_,
mint rutinmuveletre, es az aktak, azaz a reszecskek szinte 
maguktol mennek.
A nagysebessegu mozgatas mar gondot okoz,
s emiatt a nagysebessegu testek belso folyamatainak
intezesere kevesebb ido jut. A belso mechanizmusok
lassulnak.

A gyorsulas meg kinosabb. Nincs lehetoseg joelore jelezni a szomszed 
pontok fele elore, hogy - Figyelem, akta varhato, es egyre
surubben, egyre tobb jon, nemsokara dobom !, 
 - mert munkatorlodas van.
A gyorsulo test bizonyos sebessegenel ez mar egyre
szembetunobben jelentkezik, egyre kezelhetetlenne valik, azaz 
egyre tehetetlenebb lesz a rendszer, egyre inkabb ellenallni 
latszik az arrebb-taszigalasnak.

Ha vannak is meg lyukak ebben a feltevesben, 
azert szep, ugye  ?
Most be kell fejeznem, mert tobbfele nehezen tudok figyelni,
Valamit hallok... Lehet, hogy aktak... ?

Udv: zoli

Ui: A makrovilagban az ugyintezes hatarideje igen regota
    30 nap. A szamitogepek es halozataik megjelenese sem 
    valtoztatott ezen. 
    A 30 nap egy rendkivul stabil ugyallandonak tunik. :)

> eddig meg senki sem tudta
> rendesen megmagyarazni nekem, hogy ha az relativ, hogy ki halad kihez
> kepest, akkor mitol tudjak biztosan azt mondani, hogy itt gyorsabban ott 
meg
> lassabban tellik az ido ?

Ket inerciarendszer eseten mindegyik a masik - hozza kepest mozgo -
rendszer orait latja lassabban jarni. Ha te hozzam kepest egyenletes
sebesseggel mozogsz, akkor en a te oradat latom lassabbnak, te meg az 
enyemet.

Jano

> Ismert mondjuk a nap tomege, az idealis korpalyan mozgo egitest tomege
> es a korbefordulas ideje.
> Mi az a keplet ami megadja a palyamenti sebesseget es a palya sugarat?
> (nyilvanvaloan egyik is eleg)
Kepler 3. torvenye. Ahhoz csak a Fold keringesideje meg a naptavolsag
kell, es megkapod a keresett tavolsagot. 

Jano

> meretet latjak): egy cikkeben? konyveben? irta, hogy az atlag 13-15 cm.

Korabban altalaban inkabb 16 cm szerepelt atlagkent, manapsag valoban 13-15 
kozottit irnak a 
szakirodalomban. (Megyunk ossze ???)
Allitolag a ferfiak 1/3-nak nem eri el a 12 cm-t, tehat az atlagot az extra 
meretuek huzzak fel.
Valahol a neten belebotlottam regebben egy e temaval foglalkozo oldalba, de 
sajnos a cimet mar nem tudom.
Ott tobb szaz, v. tobb ezer foiskolas volt a felmeres alapja. Es nem 
bemondas, hanem meres alapjan keszult a 
statisztika.
Az atlag ott is azt hiszem ilyen volt, de az erdekessege az volt, hogy az 
ember haranggorbet varna, ezzel 
szemben a gorbenek 11, v. 12 cm-nel volt egy csucsa, majd hullamvolgy, es 
16-18 cm kornyeken egy ujabb 
csucs, es ezt kovetoen kezdett el ellaposodni a gorbe. Lehet, hogy ez nagyobb
 minta eseten nem igy lenne, de 
azert minden esetre furcsa. 

Rocky