Csussz irja nekem, tisztelettel:
>Csak nyugalom! Szerencsedre nem tul valoszinu, hogy
>megepitheto meretu az a jargany, ami tobb, mint a fel
>szelsebesseggel tud szellel szemben magassagot nyerni.

Mert ha meg lehetne epiteni, az nekem miert lenne rossz? 
Vedd eszre, hogy _negativ_ eredmenyert igertem dijat! Megvalositasert egy
vasat sem. (A kedvedert megismetlem: x dollar, ha bebizonyitod, hogy x
km/h-s szelben LEHETETLEN 100 km/h-val szelautozni valamilyen iranyban.) 

 ...
>Tehat akarhogy is nezzuk, ezt a 12-13 negyzetmeter
>propellerfeluletet szukseges felrakni a kocsira, ami
>teljes kort lefedo propellernel is 2 meteres radiuszt jelent.

Nem emlekszem, hogy korlatozva lett volna barminek a merete. 

>Esetleg lehet sporolni nagy atfedesu "osszedolgozo"
>lapatokkal? Hm, ez erdekes otletnek tunik. 
> Mennyi penzed van?

Lasd fentebb, "pozitiv |= negativ" cimszo alatt. 
De ne aggodj; ha vegre-valahara sikerul majd betajolnod magad, a _Te_
nyeremenyedet biztosan fedezni fogja. :) 
A kerdes tehat nem ez, hanem az, hogy hajlando lennel-e --annyi faradozas 
utan-- valami konkret kijelentest tenni, pl. az x ertekre vonatkozoan?
Lehetoleg olyat, amit meg is tudsz majd vedeni. 

Dolgozzal! 


 valaszolt: 
>>Esetleg volna-e kedve barkinek egy elmeleti levezeteshez, amelyben
>>megbecsli a jegvitorlas maximalis sebesseget valamilyen kenyelmes
>>oldalszelben? Garantalom, hogy azt is tobben tatott szajjal bamulnank,
>>kulonosen ha nem onkenyes feltetelezeseken alapszik!

>1. Fenysebesseg ;-) (Bocs, ez tul magas labda volt..)

Elso kozelitesnek nem is rossz! 

>2. Hangsebesseg 

Ez mar dofi! Orulok, hogy tisztan latod a feladat lenyeget! 

Mi lenne, ha a realitas talajara allnank, es azt vizsgalnank, mi a
minimalis szelsebesseg, amelyben lehet (mondjuk) 100-zal hasitani? 

>   -> ez azon az alapon, hogy - tudtommal - legcsavarral
>hajtott repulogeppel sem lehet atlepni a hangsebesseget.

Ha van valami _elvi_ akadalya, arrol szivesen hallanank. 

>3. A jegvitorlas alakjahoz hozzarendelheto egy "k" alaktenyezo, amely a
>sebesseg negyzetevel szorozva a haladas iranyaval szembeni erot fejezi ki
>(legellenallas, talajsurlodas, stb). 

Konyorgok, allits valamit! Pl. k = ennyi+annyi, vagy k > amannyi+emennyi. 

>A levegoben a legellenallassal
>"szemben" eso testek is csak egy bizonyos hatarig gyorsulnak, aztan mar
>allando sebesseggel esnek (~200-250 km/h ?).


KERDES: 
Mi a kozos a kovetkezo dolgokban: pitypang, ege'r, ejtoernyos,
esztergapad? 

A. A nevuk az "e" hanggal kezdodik. 
B. Esesi hatarsebesseguk messze elkeruli a 200-250 km/h intervallumot. 
C. Fogalmuk sincs, hogyan jon a vitorlashoz az esesi hatarsebesseg. 

(Bocs, de ezt meg en nem tudtam kihagyni :) 
(Egy _adott_ szerkezet es egy _adott_ toloero eseten termeszetesen tudom,
hogyan jon.) 

>>Tovabba: 40 dollart ajanlok barkinek, aki elsokent elmagyarazza, hogy
>>ellenszelben gyorsabban lehet propellerezni, mint hatszelben.

>Kifejezetten propellerezesrol nem formalnek velemenyt, 

Kar, pedig abban is nagy penz van! 

>de a fentiek
>tukreben mindenfele szellel hajtott jargany, ha sebessegrekordra
>torekszik, es jol van megcsinalva, egy ido utan kozel ellenszelben fog
>kozlekedni.

Igy van: _kozel_. Na es ha modositod Horvath Pista rajzat? 
Jo iranyban tapogatozol, de elobb az idealis esetet kene kinyomozni. 


Magyarody Szabolcs irja: 
>A vitorlas hajo  90 fokos oldalszelben (beam reach) 45 fokos vitorla
>allitassal halad a leggyorsabban 

Kulonosen egy _lassu_ vitorlas hajo...


Paal Gyoergy: 
>Sem a szel, sem az auto sebesseget nem tudom megmondani 

Ettol feltem! De azert kosz! 


Janos: 
>rendkivul orolok a szelauto nagy nepszerusegenek.
>... masok meg mindig elvi kerdeseken ragodnak, s hogy
>hatszellel, vagy szellel szemben megy-e jobban. 

Merthogy ez volt az eredeti kerdes. Ideje lenne, hogy Te is letedd a
garast! 

>masok meg mindig elvi kerdeseken ragodnak,

KERDES #2: 
Melyik a helyes forditas: 
"Nothing is more practical than a good theory." 

A. Semminek nincs akkora gyakorlati haszna, mint egy jo elmeletnek. 
B. Nincs praktikusabb, mint egy jo elmelet. 
C. A legpraktikusabb dolog a jo elmelet. 
D. Mindenhol jo, de legjobb a makosretes. 
E. A gumicsontot nem eleg bedobni, mozgatni is kell. 

Udv, 

Varga Joska,  mecenas

A TUDOMANY #358-ban megjelent rovid ismertetesem a "foldaramok"-rol nem 
volt tul sikeres amint az Mizsei Janos alabbi soraibol is kitunik. Magan 
leveleket is kaptam, amibol latom, hogy irasom alapjan nem kaptatok egy 
eleg tiszta kepet a jelensegrol. Megprobalom megegyszer kicsit 
reszletesebben, elnezest ha tul hosszu lesz.

> Koszi, Barnabas. Azert vannak ketelyeim az aramerosseget illetoen. Azt
> elhiszem, hogy az automatikak mukodeset megzavarjak, meg elosegitik a
> korroziot. Meg persze ha van egy nagyon vastag vezeto, akkor 100 A-hez is
> nagyon kicsi potencialkulonbseg tartozik a vezeto ket vege kozott, vagyis
> az energiatatranszport kicsi.
> Hogy konkret legyek, a vas telitesbe menese hiheto nehezen.
> A tobbi zavart, meg a sarki fenyt ismerem. Engem egyszer ott eszakon ugy
> megtrefalt, hogy majdenem szervizbe vittem a radiomat, azzal, hogy
> elromlott a rovidhullamu resze. Aztan elmult a jelenseg, ujra megtelt a
> sav, visszajottek az adok.

Hiba volt hogy lustasagbol foldaramrol irtam, a pontosabb
"Foldmagnesseggel Indukalt Aram", roviden FIA helyet. Ez jobban megegyezik
az angolban elterjedt roviditessel a GIC-vel (Geomagnetically Induced
Current). Szoval ezentul nevezzuk a gyereket FIA-nak. 

Eszak-Amerikaban a FIA-t kozvetlenul kb 60 kulonbozo helyen merik
folyamatosan a nagyfeszultsegu tranformatorok foldelt csillagpontjan. A
mero berendezes ugy van beallitva, hogy amikor a FIA meghalad egy
hatarerteket akkor rogzitik a mert erteket. A hatar 5-15 A kozott
valtozik. 

Sok helyen, peldaul Quebec-ben, ahol a magneses zavarok a legtobb
problemat okoztak, ott nem a FIA-t, hanem a kovetkezmenyet merik,
nevezetesen a halozati feszultseg 2. felharmonikus komponenset (120 Hz). 
Ez a transformatorok vasmagjainak aszszimetrikus telitodesenek a jele. De
ahol nincs kulon FIA-t mero berendezes ott is kimutatjak a muszerek a FIA
jelenletet. Meg a kisebb magneses viharok eseten is lathato a meddo
telesitmeny novekedes a halozaton, amit a tranformatorok megnovekedett
gerjeszto arama okoz. 

Sokan probaltak valami szamitasi eljarast kidolgozni ami korrelaciot tud 
letrehozni a FIA es a magneses terben merheto valtozasok kozott. Ugyanis a 
fold sok pontjan figyelik a magnes ter valtozasokat. Ennek alapjan jol 
megjosolhato, hogy mikor lesz a rovihullamu radiozas lehetetlen, mikor 
latunk szep eszaki fenyt, de sajnos a FIA-t nem lehet megjosolni. Ennek 
a fold vezetokepessegenek a valtozekonysaga a fo oka.

A gyakorlat azt mutatja, hogy nagy FIA-t csak ott mernek ahol a tavvezetek
sziklas talaj felett van. A legkritikusabb az olyan hely ahol a tavvezetek
egy tengerpartrol indul.  Egy ilyen tavvezetek peldaul a New Jersey-i
tengerparton levo atomeromu energiajat Pennsylvaniaba szallito tavvezetek.
Ez kb Gorogorszaggal azonos szelessegi koron van, es az Adirondak
hegyvidek felett halad. Itt nagyobb FIA-t mernek mint az ennel sokkal
eszakabra fekvo Ontarioban levo hasonlo tavvezetekeken. Az 1989-es nagy
magneses vihar idejen peldaul New Jerseben egy 400 MVA-os tranformator
leeget a FIA kovetkezmenyekeppen. 

Mikor veszelyes a tipikusan 10-200 A nagysagu FIA? Az a tranformator
tipusatol es a FIA jellegetol fugg. Mennel hosszabb ideig azonos
polaritasu annal veszelyesebb. A FIA *majdnem* egyenaram, spektruma 0.0001
Hz es 0.008 Hz kozotti komponenseket tartalmaz, vagyis a periodusa percek
es orak kozott valtozik. 

Lehet hogy a fentiek "nehezen hihetok" Janosnak, attol fuggetlenul konnyen
bizonyithatok. Hatalmas irodalma van a temanak, magyarul sajnos csak sajat
cikkemet tudom ajanlani, az Elektrotechnika 1993 januari szamaban jelent
meg. A cikk oreg, 1992 elejen irtam, azota nagyon sok uj, sokkal jobb
forras all rendelkezesunkre, de sajnos csak angolul. 

Bozoki Barna

Kedves Istvan ! 
 Az altalad kozolt adatok (tenger felett, stb) nem teljesen
elegendoek a  'motorvalasztashoz'. Peldaul a propeller elotti es utani
nyomasokat is ismerni kell. Thfogy elotte normal legkori nyomas van, 
utana pedig (ad absurdum) 0.5 atm. akkor ar az is erdes, hogy kell e 
egyaltalan turbina. vagy: vannak nagymeretu (teniszpayanyi)satrak,
amelyeket merevitoszekezet helyett ilyesmi turbinakkal tartanak
kifeszitve. Bennuk a nyomas valamivel nagyobb a legkorinel, hogy megis
ossze ne essenek. es termeszetesen a motorteljesitmeny fugg attol hogy 
milyen sulyu a sator, tehat milyen tulnyomas kell legyen benne.

Szoval, szerintem, meg bizonyara a kozvelemeny szerint is, 
aruld mar el, hogy mire kell ez a fura szerkezet. 
____________________
  
szelauto. Most jutott eszembe egy elemi pelda: ha nem proppellered van, 
hanem fuggoleges tengelyu kis szelturbina(meteorologusoknal van ilyen,
szelsebesseget mernek), akkor a forgassebesseg es teljesitmegy
egyertelmuen fugg a szelsebessegtol. Ha rateszed ezt egy autora,akkor 
az auto sebessege csak a szelsebessegtol es az egyeb ellenalasoktol
(leginkabba talajsurlodastol(kis sebesegnel) fugg, fuggetlen attol
hogy merre akarod elinditani az autot. Persze ha szembeszelbe inditod,
akkor nagyobb lesz a legellenallas(az ugyanis sebessegfuggo), de nagyobb
 lesz a teljesitmeny is(osszeadodik a szel es az auto sebessege). Es
biztos, hogy elvileg es gyakorlatilag is tud menni szembe a szellel.
 
 Egyebkent  epultek mostanaban nagy hajok furcsa nagy henger alaku
acel-vitorlakkal, amelyek talan forognak is, es jo az egesznek a
hatasfoka. Sajnos nem emlekszem, hogy van e belul turbina, es attetel
viz-hajocsavarra, vagy csak maga a vitorla huzza a hajot. 

Sziasztok.  Almasy Laci

Sziasztok,

van egy szornyen amator kerdesem:
Par napja kezembe akadt egy iskolai atlasz, gondoltam, kicsit
felfrissitem erosen beporosodott foldrajz-tudasomat. Viszont a
foldrajzig mar el sem jutottam, mivel a konyv a csillagaszati
tudnivalokkal kezdodott. Azt olvastam:
A Fold (tengely koruli) forgasideje cca. 23 ora 56 perc (tehat 4 percel
kevesebb, mint egy nap). Most jon a kerdes:
Hogyan kompenzaljak ezt az elterest ? Valamilyen modon kell, mert
kulonben 3 honap alatt olyan eltolodas jonne letre, hogy reggel hatkor
mar vigan delelne a Nap. Eloszor persze fizaka-tanar ismerosomhoz
fordultam, aki kapasbol ravagta, hogy "Erre van kitalalva a szokoev".
Annyi eszem viszont nekem is van, hogy a szokoev a keringesi es nem a
forgasi ido eltereset kuszoboli ki. Tehat mi a megoldas ?

Udvozlettel

Kalman from Revkomarom

Meszaros Ferenc irta:
> Az emlorak gyakorisaga is nott, de nem ezert, hanem allitolag azert, mert
> a nok idosebb korukban szulnek gyerekeket, es kevesebbet, mint regen. Hogy
> ennek mi koze az emlorakhoz, fogalmam sincs.

	Valaszom egy szo; szoptatas.
Mivel nem vagyok orvos a reszleteket nem tudom, de csak erre tudok
gondolni. Egyebkent mi volt az botrany az emlorak gyogyszerevel?
	Tenyleg van gyogyszer az emlorak ellen?

Horvath Pista

Megneztem a  www.rqm.ch -ot, de nem lettem tole okosabb.

Semmi konkretum nincs ott csak altalanos duma (valami elektron, meg
elektromossag, es hogy mennyi benne az o energiaja).

	Van egy magyar partneruk Pecsen. Van itt valaki Pecsrol.
itt vannak az adatok;
Zold Hid,  zHv. Herrn Iván Solymos, pf8   iranyitoszam nincs
72 318 183   es  72 236 236   a ket megadott telefonszam.

Ha valaki felhivja oket, kerem irja meg mit mondtak.

Pista

> Nehany hete kezhez kaptam egy megdobbento anyagot, egy svajci cegtol,
> aki szabad-energia generatorokat gyart.
> A WEB cime: http//www.rqm.ch

A hir igaz, de a jo cim: http://www.rqm.ch

Egyebkent ezuton tajekoztatom a T. Nagyerdemut, hogy en is gyartok
orokmozgokat, 1998. 4. negyedevi szallitassal. Elojegyzeseket az
erdeklodes komolysaganak alatamasztasara 1000 Ft elleneben fogadok.

>>> VAti is irta, hogy Mo-on nincs tarolasra alkalmas hely. Ugyanakkor vannak
>> Ez nevetseges. Van egy csomo. Az egy masik dolog, hogy a kornyezetvedok
> Nocsak. Komolyan erdekelne, hogy hol. Es, hogy milyen alapon allitod ezt
> (kutatasi jelentesek, cikkek, vagy barmilyen kompetens referencia?).

Azon persze lehet es kell is vitatkozni, hogy mik az "alkalmas hely"
kriteriumai, de olyan hely, ami ez esetben szoba johet, van.
A nyugati Mecsekben, Bakonya kozseg hataraban tor a felszinre
az aleurolit nevu uledekes kozet, amely innen EK-i iranyba, kb 23 fok-os
dolessel tunik el a hegy alatt, es az uranybanya V.-os uzemenel mar kb.
1 km-es melysegben van. 9-10 eve kihajtottak egy tobb kilometeres
un. alfa vagatot, ami az aleurolit felkutatasat, vizsgalatat, es a
majdani tarolo elokesziteset celozta. Mara leallt a vagathajtas
(a banya kozben bezart), es a tovabbiak mar "csak" politikai, penz, es
kornyezetvedelmi kerdesek.

Pozsgai Csaba

Sziasztok!

Mivel ugy latom, hogy a Tudomanyban egyre inkabb eluralkodik a penzzel 
valo konnyed dobalozas (bocs ;) ), ezert csatlakozom a divathoz es 
reszemrol 300 FRF-t ajanlok fel a szelauto felepitesere.

Udv,

Olah Sanyi :)

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Csak nyugalom! Szerencsedre nem tul valoszinu, hogy
> megepitheto meretu az a jargany, ami tobb, mint a fel
> szelsebesseggel tud szellel szemben magassagot nyerni.
> Vegeztem egy durva becslest: Anno, amikor 470-es hajoban
Kedves sporttars,

A 470-es remek hajoosztaly, de azota akadt nehany meg remekebb. 

http://sailing.org/weekseven/18skiff.html
http://sailing.org/weeksix/skiff.html
http://sailing.org/perftrials/default.html

Olyanok, amelyek bizony tudjak a fenti kunsztot: erdemes neha belenezni a
Eurosport vitorlas musoraiba. 

> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: Vitorlas oldalszelben ( 17 sor )
> 
> A vitorlas hajo  90 fokos oldalszelben (beam reach) 45 fokos vitorla
> allitassal
> halad a leggyorsabban (nem pedig hatszelben, amint hinne a laikus). Szellel
Inkabb 130-140 fok, azaz "broad reach" (a Balatonon "raum").

Udv, MF

In article >,  writes:
> Hello!
> 
> Mit szoltok ahoz a Chip magazinbeli hirhez, hogy negyzetes idoben lehet
> primet bontani?
> Persze meg csak papiron csinaltak meg a procit, de elvi akadalya nincsen.
> Ha valaki okos ember (pl. DGy :-)) olvasta a cikket, akkor egy kicsit 
> magyarazhatna, hogyan is mukodik egy ilyen proci.  
> 
> 						
> 					Bel
> 

  Lasd idei Elet es Tudomany (asszem) 7. szamat. A cikk cime
Kvantumszamitogepek. Jo elolvasni hozza az ot megelozo heten irt
kvantumteleportalas cimu cikket is, meg a mult heti Nyuz Nabla rovatat.

						joko.

u.i.> Majd otthon elolvsom ujra a cikket, most nem akarok hulyesegeket irni.

A baszkok szarmazasa valoban ketseges. Olyan nincs, hogy "amikor mindeki 
vandorolt", mert sok vandorlas volt Europa torteneteben a Roma bukasat /is/ 
okoza nepvandorlas elott. A legismertebb a tengeri nepek vandorlasa, ami 
alapjaban felforgatta az europai civilaciokat, es legalabb akkora valtozast 
hozott, mint a hivatalosan 375 -tol /375- hadrinopoliszi csata, vizigotok- 
romaiak 1-0/ kezdodo nepvandorlas. A tengeri nepek nyoman terjedt el a 
mediterraneumban az addig csak a hettitak altal ismert, de altaluk is alig 
hasznalt vas -> megkezdodott a vaskor. Azert van az, hogy ezt es a tobbi 
nepvandorlast kevesbe ismerjuk, mert ezek regebben voltak, es nincs is 
olyan ma is nyilvanvalo hatasuk, mint Roma bukasanak. De vannak rejtelyes 
eredetu nepek is, melyek lehet, hogy oslakosok, pl a ligurok. Az is egy 
teny, hogy a paleolit idoszakban a mediterraneumban negrid tipusu nepesseg 
volt /ma se tudjak, hogy kerult oda/, es erre az alapnepessegre telepultek 
a feherek. Szereny velemenyem szerint a baszkok ennek az alapnepessegnek es 
a keltaknak a kevereke, amire meg jott nemi german ratelepedes is. Szamomra 
a forrasokbol az tunik ki, hogy mar a karthagoiak is a mai baszkhoz hasonlo 
etnikumu nepesseget talaltak a tersegben, de mondom, ez az en meglatasom, 
ami lehet teves is. Lehet reagalni a HIXben vagy mailboxban.

On Wed, 11 Mar 1998  wrote:

>Egyszoval a baszkok, akiknek eszerint sem rokona sem ismerose senkise,
>ott csucsulnek egy kupac neolatin es angolszasz szomszedsagaban? A
>baszkok nem akkor jottek, mikor mindenki mas is nepvandorolt? Vagy
>turelmesen varakoztak, amig a romai birodalom, a nepvandorlas es nehany
>afrikai invazio atmaszott rajtuk. Es a baszkok egyre csak ultek a
>nyelvukben senkitol nem rokonitva? Valahol azert csak van valami
>rokonuk, nem? -- gabor


Bizonyossag nincs az eredetukre, egy valoszinu hipotezis az, hogy az
indoeuropaiak is csak bevandoroltak valamikor, es az itt talalhato
nepesseg maradvanya (vedett kieso helye) a baszk nep (nem turelmesek
most sem - ETA, de Roland orgrofot is ok meszaroltak le, amikor az
Hispaniabol, az arabok elleni harcabol viiszateroben volt a nyugati
Frankfoldre - Roland enek).

Vannak meg nem azonositott nepek, akik nem tagjai a negy nyelvcsaladnak,
ami kulturkorunket, azaz Europat, Eszak-Afrikat valamint Azsia nyugati
reszet benepesiti (indoeuropai, torok, semi-hami, finnugor), ezek mar
kihaltak. Ilyenek az etruszkok, a siculusok es sicanusok egyike
Sziciliaban (egyikuk indoeuropai), ligurok (Nizza kornyeken eltek a
romai idokig), pelaszgok (a gorog szigetvilag oslakoi), karok (delnyugat
Torokorszag, azt hiszem Miletosz videke, az egyik hires filozofus egyik
szuleje is ez volt - szegyenlem, nem emlekszem melyik, de a legismertebbek
kozul valo, talan Euklidesz, vagy inkabb Thalesz :-( Kulonben mintha
a "miletoszi Thalesz"-ra mozdulna az agyam.

A sumerok is ez a kategoria, bar roluk tudjuk, hogy ok is kb. i.e. 3500
korul vandoroltak be Del-Mezopotamiaba, es mar talaltak ott valakiket.

Jobb hijan "protohattiknak" hivjak (hettitak elottieknek) azokat, akiket
i.e. 2000 korul a hettitak igaztak le Kozep-Anatoliaban.

Hidas Pal