Engem az asztrologia evtizedeken keresztul komolyan erdekelt.
Annakidejen egy, a negyvenes evekben megjelent kituno konyv, 
Fonagyu Ivan: "Magia" c. munkaja ojtott be, ez a konyv ma mar szinte
elerhetetlen, mugyujto ertek. Egyeb theoretikai teruletek ( pl sakk,
mathematika, fizika...)iranti erdeklodesem es alapjaban veve az 
egyszeru, logikus valaszokra torekvo mentalitasom megovott attol,
hogy az asztrologiat - mint valosagos okkult tudomanyt - a jovobe
latas zurzavaros vizioival keverjem ossze.
   Az asztrologia nem kepes a jovot illetoen a sajat orranal tovabb
latni, e teren tehat senki se varjon izgalmas beszamolokat. Viszont
manapsag egyre tobb es tokeletesebb computer software jelenik
meg a piacon, ezek nemelyike, hat-nyolc gepelt oldalas jellem-
rajzok kivetitesere kepes az aszytologiai allatovekhez tartozo szule-
tesi datumok alapjan s bizony ezek a jellemzesek - korantsem 
"dodonai" homalyossaggal megirva, mint az a delphoi josok ideje-
bol "lehet eso, lehet sa'r " modjan az utokorra maradt, hanem meg-
lehetosen batran es determinaltan elemezve az alany fobb jellem-
vonasait. Hogy ez miert lehetseges es miert van igy: nem tudom,
ha valaki valaszol ra, valaszoljon arra is, hogy miert van gravitacio,
mikent keletkezett s miert a magnesesseg, mi ez az orokos inter-
pretacios harc a fenykorpuszkularis es Reisenberg fele hullam-
elmeletek kozott s, hogy vajjon  a feny maga kevesbbe misztikus-e
dualis termeszete miatt mint azt allitani, hogy a napfolt tevekenyseg
befolyasolja az ujszulottek genjeinek osszetetelet?
   Az asztrologia legerdekesebb indexe a "kompatibilitas", ahol arra
mutat ra, hogyan viszonyulnak egymashoz a kulonbozo allatovben
(s azon belul is az egyes dekadokban) szuletettek karakterei. Alt
lanos elv az, hogy a legkompatibilisabbak egymas irant az allatovek
egymastol legtavolabb fekvo datumok szulottjei (pl. egy decemberi
szuletesu a juliusival...stb) de erdekesen az ugyanabban az allat-
ovben szuletettek egymashoz viszonya se megvetendo, plane ha 
szuletesi datumuk nagyon kozeli.
   Ha valaki elfogadja a.) az allatovekben szuletettek jellemrajzat
b.) a kompatibilitas teoriajat az asztrologiabol, es mindket teruletet
alaposan ismeri, konnyu es impressziv tarsasagbeli sikereket
arathat, amikor ma latott elosszor hazasparoknak behunyt szemmel
elmondja, hogy ki hprdja a csaladfoi kalapot, min szoktak veszeked-
ni s mennyit, melyikuk a praktikusabb elme s ki a takarekos? Ezen
tul menni viszont ostobasag es misztifikacio.
  Szamos peldat mondhatnek el hosszu eletpalyam emlekei kozul
amik a kompatibilitas theoriajat igazolnak. Mint "kisnyul" entertai-
nernek volt egy mindenhato nemet vezerigazgatom, akitol mindenki
rettegett, s mindenkinek "pofa be" volt. Igenam, de en Saggitarius
vagyok okelme meg Aries volt, s e ket csillagjegy egyike a legkompa-
tibilisabbaknak egymast illetoen. Utolag is borsodzik a hatam ha 
belegondolok, hogy milyen borotva eles, eszbonto dolgokat "olvas-
tam be" neki, amit a ceg 700 alkalmazottja kozul egyetlen mas sem
mert volna es soha nem haragudott meg erte
  Viszont ket masik munkatarsam "Capricorn" volt, koztudomasuan 
a Saggitariushoz legkozelebbi csillagjegybol. Mindket fickoval
igen jo baratsagban voltunk s vagyunk ma is (ezt az incompa-
tibiltas nem zarja ki) de ahol ok feheret lattak en feketet es fordit-
va. Ugyszolvan sohsem iteltunk meg dolgokat kozos nevezorol.
  Harom nejem kozul ketto Cancer illetve Gemini, ezekkel mint
tavolabbi csillagjegy beliekkel kitunoen kijottem. A harmadik 
viszont Sztalin szuletesnapjan szuletett, tehat "majdnem" Cap-
ricorn volt ( az allatov fordulok minden honap 22-en kezdodnek) 
es elsoproen szerelmi hazassagunk ellenere egeszen halalaig
egymastol tavolodo va'ganyokon futottunk haba'r egy sereg kozos
erdeklodes (irodalom szeretete, sakk, stb.) fuzott ossze, megis
mindketten mindent ma'skent lattunk!
  Szamtalan mas peldat lehetne felsorolni es azok akik arra vete-
mednek vagy mereszkednek, hogy jovobeli sikereket vagy sikerte-
lensegeket josoljanak meg voltakepen proba szerencse alapjan
az illeto szuletesi adatainak, kompatibilis vagy adottsagainak nem 
megfelelo foglalkozasat es jellemet stb. ismerve kombinalnak. Az 
ilyen kepzelgesek - hacsak igen ritkan is - az "educated guess" el-
ve alapjan beva'ghatnak !
   Az asztrologusok altalaban jo megfigyelok. "Body language"
es sok mas apro, rejtett jelzes is segit. Az egyik karibbiai 
szigeten pl. jellemrajz es megfigyeles alapjan ramutattam bi-
zalmas elemzesemben a ceg igazgatoja es titkarnoje kozti 
abszulut titkosnak hitt szerelmi kapcsolatra, mindkettojuk sobal-
vannya valasa kozben! Persze az ilyen "sikerek" megalapozzak
a zasztrologus nepszeruseget...
   Ennyit errol ma.

 -pagony-

Csabanak:

> A reletivitas elmeleteben, ha a Foldrol figyelunk egy urhajot, amley tavolodi
k
> nagy sebesseggel, majd egy ido utan visszater, azt foglyuk tapasztalni, hogy
> amig a Foldon eltelt sok ido, addig az urhajon alig telt el egy keves ido.
> ! Namost ha az urhajobol figyeljuk a dolgot, vagyis a Fold eltavolodik, majd
>'visszajon' akkor ott mennyi ido telt el az urhajoehoz viszonyitva ? Tobb vagy
> kevesebb ? Az elobb azt mondtuk, hogy kevesebb, de ez mar ellentmondas!
> Vagy nem?

Nem az. Mindenkeppen az urhajon telik el kevesebb ido. A Fold akkor fogja
viharos sebesseggel bepotolni a tole elvart "oregedest", amikor
VISSZAFORDITOD az urhajodat.

Hogy hogyan es miert, azt tobbfelekeppen lehet magyarazni, de talan a
kovetkezo indoklas a legkepszerubb:

Tudjuk, hogy a melyebb gravitacios terben levo orak lassabban jarnak, mint
azok, amelyek magasabb potencialon vannak. Ez mind a ket szintrol nezve igy
van. Na most az altalanos relativitas elmelet kimondja, hogy a valodi
gravitacios terek nem kulonboznek a gyorsulo rendszerekben erezheto
tehetetlensegi erotol. Amikor a fordulashoz keszulodve lassitani kezded az
urhajot (vagy meg jobb, ha egybol azt vizsgaljuk, amikor mar megfordultal,
es gyorsitani kezded a Fold fele), akkor olyan a helyzet, mintha egy
gravitacios terben allnal (nyugalomban, hiszen az urhajod motorja
meggatolja, hogy "lezuhanj"), a Fold viszont "zuhanni" kezd feled, tehat egy
magasabb gravitacios potencialra kerul, ezert a foldi orak gyorsabban fognak
jarni, mint a te orad. 

Hogy az a nehany nap, amig a megfordulast es a szukseges gyorsitasokat
vegrehajtod, eleg-e, hogy kompenzalja az esetleges sok eves utazas soran
felhalmozodott "idoellentmondast", biztosan ki lehet szamolni, de ha csak a
nagysagrendeket figyeled, akkor is hiheto. Hiszen a gravitacios potencial
egyenesen aranyos a tavolsaggal, itt pedig ugye fenyevekrol van szo egy
homogen gravitacios mezoben.


> Valami mas... Arrol tudtok mar valamit, hogy nagy tomeg kozeleben a feny vagy
> a ter hajlik el ?

A ter.

> Az energia atalakithato anyagga es vissza ?

Persze, bar valoszinuleg nem igy akartal fogalmazni. Az enregia is anyag. A
kedes ugy helyes, hogy atalakithato-e tomegge es vissza. Az elsore pledak a
nagy energiaju reszecskeutkozesek, ahol a vegtermek tomege nagyobb, mint az
alapanyagok tomege, csereben viszont kisebb a mozgasi energiaja. A masodik
esetre pelda a Nap vagy a H-bomba.

>
>Relativitas: fogunk ket urhajot. Elinditjuk oket a Foldrol ellentetes
>iranyban (majdnem)fenysebesseggel. Ekkor ezek egymastol
>(majdnem)2*fenysebesseggel tavolodnak? Itt ugye abszolut nem mindegy hogy
>milyen koordinatarendszerben szemleljuk az esemenyeket. Ha pl. a Foldrol,
>akkor kijohet a ket urhajo sebessegkulonbsegere a 2*fenysebesseg. Es ha
>valamelyik urhajobol nezunk vissza? Milyen gyorsan latjuk tavolodni a masik
>urhajot? Es a Foldet?
> Iskolaban azt tanultuk, hogy a sebesseg viszonylagos, vagyis mindig ket
>targy (vagy akarmi mas) sebessegkulonbseget mertuk. Hogy van ez a fennyel?
>Ezek szerint nem mindegy hogy egy gyors urhajo elore vagy hatra vilagit? Es
>ha valami fegyverrel lo, aminek a lovedeke az urhajo sebessegevel egyutt mar
>gyorsabban menne a fenynel? Hatrafele gyorsabb (hozza kepest) lovedeket tud
>kiloni mint elore?

Az iskolaban a newtoni mechanikat tanitjak, az pedig rossz. A sebessegeket
nem ugy kell osszeadni, hogy v = v1 + v1, hanem ugy, hogy

        v = (v1 + v2)/(1 + v1v2/c/c)




Ja: Irt valaki Korom Gyula konyverol: "Einstein tevedett: megis van eter!"

Van! A szerzo fejeben, abban pedig egy nagy fekete lyuk. Ne vasaroljatok!


Peter

lehet, hogy kicsit lemaradtam, de a kopaszodassal 
kapcsolatban azt olvastam, hogy van egy sisak a fejunkon, olyan mint az 
uszosapka. Gondolom, ez a bor valamelyik retegeben alkot egy feszes reteget. 
Na mar most az ember koponyaja folyton tagul, ha kicsit is. -Ezt a kalaposok 
jol tudjak.- Viszont az uszosapkank nem kepes tagulni, egy ido utan. Na mar 
most, ahol a sapka legjobban feszul, elnyomja a hajhagymakat es a hajszalak 
eloszor elvekonyodnak, majd a hajhagymak elhalnak. Ezert kopaszodunk eloszor 
a homlok felett es a fejteton.
Ellenszer: naponta parszor meg kell a fejbort maszirozni felfele, hogy a 
hajhagymak fellelegezzenek.
                      Hello,
                             Gabor Poczik
                             Hungary
                             

Kedves Tudosok,
                 lehet, hogy kicsit lemaradtam, de a kopaszodassal 
kapcsolatban azt olvastam, hogy van egy sisak a fejunkon, olyan mint az 
uszosapka. Gondolom, ez a bor valamelyik retegeben alkot egy feszes reteget. 
Na mar most az ember koponyaja folyton tagul, ha kicsit is. -Ezt a kalaposok 
jol tudjak.- Viszont az uszosapkank nem kepes tagulni, egy ido utan. Na mar 
most, ahol a sapka legjobban feszul, elnyomja a hajhagymakat es a hajszalak 
eloszor elvekonyodnak, majd a hajhagymak elhalnak. Ezert kopaszodunk eloszor 
a homlok felett es a fejteton.
Ellenszer: naponta parszor meg kell a fejbort maszirozni felfele, hogy a 
hajhagymak fellelegezzenek.
                      Hello,
                             Gabor Poczik
                             Hungary
                             

Sziasztok!

Kerdesemre a 12-es TUDOMANYban ugylatszik valasz erkezett.
Az ikerparadoxon eseteben tehat nem a sebesseg hanem a
GYORSULAS a fontos. De Einstein egyenleteiben mindenhol a
v sebesseg szerepel. Az ido lassulasa nem a gyorsulastol
hanem az elert sebessegtol fugg. Meg mindig nem vilagos, miert
az oregedik lassabban aki gyorsult?
--
A masik: Ki olvasta mar Dr. Korom Gyula "Es megis van eter" cimu
konyvet? Sajnos en nem vagyok fizikus ezert mindent nem erthetek
a konyvbol. De emlit egy Trouton-Noble kiserletet, aminek az
eredmenye Einstein relativitas elmeletevel ellentetben a kolcson-
hatasok relativitas elmeletet es igy az eterelmeletet igazolja.
Sajnos a 100 sor es az abrarajzolas hianya nem engedi meg hogy
itt leirjam ezt a kiserletet. Megprobalhatom GIF fileba
beszkennelni es FTPre felteni ha valakinek kell.
Egyebkent erdekes, hogy Maxwell amikor megalkotta egyenleteit,
akkor feltetelezte egy eter letezeset, ez alapjan jottek ki
hihetetlenul jo egyenletei. Einstein sem cafolta az eter
letezeset, nem tudom ki volt aki ezt felhozta. Einstein 1924-ben
ezt irta:
"Az altalanos relativitaselmelet etere abban kulonbozik a
klasszikus mechanika illetve a specialis relativitaselmelet
eteretol, hogy az elobbi nem "abszolut", hanem a helytol fuggo
tulajdonsagait a ponderabilis anyag hatarozza meg"
A konyvben Korom
Pl. azt allitja, hogy a gyorsitokban nem a reszecskek tomege no
meg a sebesseg kovetkezteben, hanem a gyorsulas, pontosabban a
gyorsitasra forditott ero nagysaga transzformalodik Lorentz
szerint, mert egyre kevesebb lesz a hatasos gyorsito ero: mas-
szoval az energia egyre nagyobb resze helyzeti energia formajaban
elnyelodik a gyorsito mezo es a reszecske kozotti erohatasban.

A problemam az, hogy ez a konyv mindent megmagyaraz, az aberracio,
a Merkur perihelium precesszioja es a Michelson Morley kiserlet
negativ eredmenyet egyarant, mindezt az eter es a kozmikus
turmixgep elmeletevel. Az en fizikai tudasom ahhoz keves, hogy
belekossek a konyvbe. Ezert erdekelne egy szakember velemenye.
Arra azonban nem vagyok kepes (ido es egyeb okokbol), hogy
oldalakat idezzek a konyvbol.

De par szot: Korom szerint Einstein kettos hibat kovet el,
am szerencsetlenul ezek a hibak epp kioltjak egymast, es igy
egyezik az elmelete a tapasztalattal. Matematikailag nincs sok
kulonbseg Einstein es Korom elmelete kozott, csupan az
ertelmezes mas. A konyvben pontosan le van irva mit es hol
hibazott.

Jozsi

Engem nem erdekel, hogy van-e moderator, vagy nincs, kulonosen addig nem,
amig nem kovet el semmifele csintalansagot. Azt viszont nem ertem, hogy ha
mar van moderator, akkor miert jelennek meg egyes cikkek NEGY peldanyban
egyazon szamban? Nem mintha erdektelennek tartanam a kerdeses cikk temajat,
no de ennyire?...

A jobol is megart a sok.

Peter

jszadai irja:

>#Ezek szerint egyetlen radioaktiv atommag elbomlasa sem veletlen csupan
>#mi nem tudjuk megmondani miert epp akkor bomlik el. Nemreg egy fizikus
>#azt irta nekem hogy egyetlen atommag bomlasa TENYLEG veletlen es erre
>#valami kvantummechanikai bizonyitasrol beszelt. Ha ez tenyleg igy van
>#akkor ird le egyetlen atommag elbomlasat algoritmussal. 

Az atommag bomlasat azert nem tudjuk pontosan megjosolni, mert nem ismerjuk
a torvenyeit, tehat azt, hogy mitol es hogyan fugg. Ha ismernenk, pontosan
leirhatnank algoritmussal. Regen a bolygok mozgasat sem tudtak leirni, es ez
megsem jelentette azt, hogy azok valamifele foldontuli szeszelybol
viselkednek ugy, ahogy viselkednek.

Azt az bizonyos ominozus konyvet nem akartam tovabb minositeni, egyszer mar
megtettem, de egyszeruen nem tudom kihagyni az alkalmat, hogy idezzem azokat
a szavaidat, amellyel te magad minosited a legtalalobban: (Bocs)

>Az eredmeny: a mezo szerkezete osszenyomodik es a bomlasi folyamatok
leassulnak."
>a konyv szerint a reszecskek mezosurusodesek (becsavarodasok)

Ez igen! Ez aztan a tudomany!

Udv: Peter

Mindenkinek, aki az Ikerparadoxonban erintett:

Mar nem tudom, ki irta:

>  Nem, csak azt mutattad meg, hogy az 'ido' relativ fogalom. Szabatosabban
>fogalmazva 'nem skalar'

Hogyhogy nem skalar? Akkor micsoda? Talan vektor? 

>  Van egy masik, szemleletesebb magyarazat is: a problema *nem* szimmetrikus,
>mert az urhajo gyorsult, a fold meg nem.

Mitol szemleletes ez? Es mitol magyarazat?



Janosnak:

>    A megoldas kulcsa az, hogy a jelenseget nem nezhetjuk forditva.
>Mivel az urhajos visszater ezert majd a sebesseget valamikor meg kell
>valtoztatnia. Tehat gyorsulni fog valamikor es ekkor mar nem tekintheto
>inerciarendszernek az urhajo rendszere.
>    Egyszerubben: a jelenseget akkor lehetne megforditani,(megforditva
>is nezni) ha a ket rendszer kozott belulrol nezve nem tudnank kulonbseget
>tenni. 

Mi az, hogy "nem nezhetjuk forditva?" Akit az ikerparadoxon foglalkoztat, az
eppen azt szeretne megerteni, hogyan fest a dolog az urhajos nezopontjabol.
Aki erre annyit mond, hogy "nem nezhetjuk forditva", az annyit mond, hogy
"ne tegyunk fel ilyen kerdeseket". Pedig a kerdes teljesen jogos, es
erdemben is megmagyarazhato.

Hogy hogyan, leirtam, de meg nem jelent meg. Lehet, hogy mire ez a cikk
lejon, mar az en magyarazatom is itt lesz.


Peter

>Minden kedves egyes olvaso!
>
>Ugyan nem teljesen eredeti a gondolat, de elgondoltatok mar, hogy milyen lehet
>beleesni egy fekete lyukba? Elmeletileg mire teljesen leesel, a vilagegyetembe
n
> vegtelen ido telik el. Te viszont sajat idodben ket masodperc alatt leesel. S
a
>jna gyakorlatilag nincs erteke a gondolatnak, mert ugysem eled meg.

En inkabb azt kerdeznem meg, leteznek-e , pontosabban letezhetnek-e
egyaltalan fekete lyukak. Marmint a mi szemszogunkbol (a Foldrol) nezve.
Hiszen mielott egy csillag fekete lyukka valik, a felszinen vegtelenul
lelassul az ido, tehat ki sem alakulhat. Akkor meg mi ertelme
Hawking-sugarzast keresni?


Peter

#Jedlovszki Palinak (cc: maganlevel)
Valaki megjegyezte hogy az egesz maja vita nem ide vlo. Vegulis szerintem
se, de a VITA-t nem jaratom, es most emailhez is nehezen ferek hozza.
---
#A Maja "vita" tortenelemtudomany. Valaki a multkor epp azt mondta
#hogy nyugodtan lehetne tortenelem is a TUDOMANYban. Szerintem
#belefer. Nem szeretnek 70 sor vallasi vitat leszedni azert a 20
#sor Maja beirasert ami engem erdekel.
---
Nos, a Tollaskigyo egy osi istenseg vagy totem volt amexiko-volgyi
nepeknel. Tiszteltek mar az ottani legregebbi ismert kulturaban, a
--
#Itt tobbfajta ertelmezes is letezik. Az egyik szerint egy Votan-
#nak nevezett ember erkezett keletrol, mi idoszamitasunk szerint kb
#ie. 10000 korul. Allitolag volt egy folddarab Kuba es Florida kozott
#amit elnyelt a tenger (Atlantisz?). Innen menekultek el az ottlakok
#nyugatabbra es kotottek ki a mai Yucatanon. Volt egy vallasi
#vezetojuk aki hasonlo volt Mohamedhez vagy Jezushoz es a Yucatani
#benszulotteknek tartott profeciakat, tobbek kozott az "Ahav Kan",
#a Crotalus durissus durissus (mostmar tudom a helyes nevet:)) az
#egyik csorgokigyo bormintazatanak peldazataval. Ez az ugynevezett
#canamayte mintazat. A kigyo borenek levedlese altal minden evben
#megujul, es ez eppen akkor tortenik amikor a Nap az evben masodszor
#eri el a zenitet a Yucatanon (Juliusban).Ez a halhatatlansag jelkepe
#volt a majaknal.

eluztek birodalmabol, a mai Veracruz kornyeken szallt hajora es kelet
fele menekult embereivel. Ha megnezed a terkepet, ott kelet fele haladva
egyenesen bele kell utkozni a Yucatan felszigtbe. Ez tortent

#Ez valoszinuleg igy is tortent, de ez azt jelenti hogy egy ujabb
#emberi leny, es nem Isten erkezett, mint Kukulkan. Cortez volt a
#harmadik akit annak hittek.
#Sajnos nagyon keves informacio all rendelkezesre e teren Magyar-
#orszagon, es sajnos en sem jartam meg Mexikoban. Nem is tudom
#valaha eljutok e oda, de ez egyik nagy vagyam.
Jozsi
#ui: nemreg a karib tengerben nem messze Florodatol a viz alatt
#ketseg kivul ember altal epitett hosszu fal szakaszait talaltak
#meg. Csak azet nem ertem miert hallgat errol a sajto.

Az uran hasadasakor a hianyzo tomeg a bomlastermekek kinetikus energiajava
"alakul", ha mar ezt a szot akarjatok hasznalni. Fotonok ebbol a
folyamatbol nem szarmaznak, es az o (nyugalmi) tomeguk amugy is nulla.

Olvasom az ikerparadoxonrol szolo irasokat, de a fejem csak nem lesz
tisztabb (sot!). 

Sokan probalta'k a gyorsulassal magyarazni dolgot, de ez nem igazan
allja meg a helyet. A relativitaselmelet egyenleteiben (Lorentz-
transzformacio <idodilatacio, hosszkontrakcio> es tomegnovekedes) 
_sebesseg_ szerepel, gyorsulas nem. (Pl.: m = m0 / (1 - v2/c2) ). 
Ez kicsit bonyolultabb az ido eseten. Ott a kepletben szerepel
a helykoordinata is. Csak hogy tudjuk, mirol beszelunk:

t' = (t - v*x/c2) / (1 - v2/c2) 
ha a ket inerciarendszer a nemvesszos rendszer x tengelye menten
egymashoz kepest v sebesseggel halad.

Ezt magyarazza el, aki erti! (Ne a szoveget, a kepletet.)

De vegyunk inkabb egy konkretabb peldat, a mar emlitett muonokat.
Nem vagyok szakertoje a temanak, de abbol amit hallottam a kovetkezot
mazsolaztam ki:

A muon az urben (azaz legkorben nem) keletkezo reszecske, es nem stabil.
Ha osszevetjuk a sebesseget, es a felezesi idejet, azt kapjuk, hogy
nagyon kis eselye van lejutni a fold felszinere (mert mar hamarabb
elbomlik). Ennek ellenere a muonok vidaman kopogtatnak a tudosok
ajtajan. Megpedig azert, mert a sebesseguk nagyon nagy, igy az o idejuk
lassabban telik. Ami nekunk x ido, az nekik csak ennek tortresze,
es annyit meg kibirnak bomlas nelkul. A reszecskek mindezt ugy elik
meg, hogy a tavolsagot latjak rovidebbnek (egyik oldalrol idodilatacio,
masik oldalrol hosszkontrakcio).

Csakhogy: a fenti eset nekem nagyonis szimmetrikusnak tunik, ugyhogy
a miert-pont-az-urhajos-testver-oregszik kerdesre adott valaszt
ujragondolasra visszaadnam a tisztelt haznak. :)

Azt mar csak felve merem megkerdezni, hogy mi van, ha egy testet
nagyon gyorsan forgatunk? A tengely kozeleben, ugye, kisebb a sebesseg,
a szelen nagyobb. Akkor a kozepe gyorsabban oregszik/romlik/rozsdasodik?

Vegezetul meg egy zavaro kerdes a 2c=c kerdesben. Az vilagos, hogy
a foldrol ket ellentetes iranyba kilott raketa eseten az egyikbol
nezve a masik c sebesseggel tavolodik. A fold is. Tehat: van ket test
(a fold, es a kettes hajo), amik ugyanazon a vonalon tavolodnak az elso
hajotol azonos sebesseggel. Ekozben tavolodnak egymastol!!

ItT KeLL aBBaHaGYnI!!!!
                                 Pinter Krisztian