Hello Lista !

>> Hogy tudom megcsinalni, hogy irok Delphiben egy programot es nem akarom,
>> hogy megjelenjen alol a toolbarban, vagyis hogy ne lehessen kilepni
>> belole normalis modon!!!!! Legfentem az Ora, meg a billentyuzet mellett
>> a jobb also sarokban, de ha lehet akkor csak a TASK MANAGERREL lassam.
>> Nem tudnavalaki nekem erre gyorsan egy megoldast kuldeni!!!!
>> MEg ha lehet meg valami. Szeretnek Delphi programbol elinditani egy
>> szalat egy iciri piciri prioritassal, ezert, hogy a progi ne foglalja le
>> nagyon a rendszert. Hogy tudom ezt megcsinalni, milyen metodusokat kell
>> felulirni es hogy. A szal azt kellene csinalja, hogy teszteli  az eltelt
>> idot es ha lejart ujra bootol a gep, vagy ha lehet kiir valamit es
>> utanna lefagyasztja a gepet.

>Hat nemtudom ki hogy van vele, de en mindig eros gyanakvassal
>szemlelem ha valaki ilyen virus/szivatoprogram gyanus kerdessel fordul
>a listahoz.

>Ha valaki ilyet akar irni, legyen hozza eleg esze, hogy megtanulja az
>ilyesmit a doksikbol. Persze lehet hogy tul radikalis vagyok, de 3
>kozepiskolas osztaly tapasztalata mondatja velem, ha egyik nap
>megtanitom a Pause parancsot, akkor par napon belul nehany gep biztos
>egy sor pause-zal indul az autoexec.bat-ban. :-(
>Es akkor meg csak egy eleg enyhe peldat mondtam.

>Bocsanat az eszmefuttatasert, csak kibuggyant belolem.
Nem virust irok, de koszi szepen a segitseget.
Mindazonaltal azoknak is halas koszonetem akik tenyleg segitettek Sting,
Nandor es Mark. 
Koszi.

In article >,   wrote:
[...]
>  Szeretnék egy heber nyelvu WIN-98-at szerezni. Letezik-e, es hogy lehet
>  hozzajutni ?
>
>  Lehet angol-heber vagy heber-angol.
>
[...]

Hi,

Van heber Windows is. Nem hasznalom csak tudok rola. Mivel a heber
jobbrol balra ir, mikor a rovasiro softwaremet terveztem akkor talaltam
ra a heber Windowsra. Ha olvasol angolul nezd meg a
http://www.linguistsofware.com/winhb.htm lapot, vagy egy web keresobe
ird be Hebrew Windows.

Endre
--------------------------------
http://www.dsuper.net/~elehoczk/

 wrote:
>>>> Kulturaltabb nyelevekben meg ott van a strukturalt exception handling
>>>Lattad mar, hogy milyen ASM kod van mogotte? Valoszinuleg a programozo
>>>szamara kenyelmes megoldas, es biztosan attekinthetobb a forras...
>>Viszont a hibakezeleseket egy helyen el lehet intezni, nem kell minden hivas
>>utan a return code-ot elemezgetni, kiugrani, stb...
>>A mai gepeken az alkalmazasok 99%-anal ez nem okozhat gondot.
> ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
Ha a try, throw, catch-re gondolsz, az nem eredmenyez sokkal nagyobb kodot,
de jol atlathatova teheti a programot. De itt is kell elemezni a return kodot,
csak lehet, hogy nem neked.
> Ezt mar nem birom....  pont az ilyen hozzaallas alazza verig azokat a
> programozokat, akik hatekony progikat akarnak irni (sajnos ok vannak
> kissebbsegben). A mai mentalitas az, hogy 5 perc alatt osszedobunk
> valamit egy vizualis nyelven, ami annyit tud, hogy kirak egy ablakot meg egy
> gombot. Az egesz 3 mega, es egy erogep kell neki....
Ezzel nem csak az a gond, hogy 3 mega, hanem hogy atgondolatlan, tovabb-
fejleszthetetlen programot eredmenyez.
> Persze minek ilyen aprosagokkal torodni, hiszen a mai gepek legalabb
> PII-esek, es minimum 128M ram van bennuk....
> Ennek az egesznek a hardware gyartok orulnek a legjobban, mert a
> szerencsetlen felhasznalonak meg kell vennie az erosebb gepet, hiaba
> akar o csak teszem azt szoveget szerkeszteni...
Most nagyon ratapintottal. (Lasd: M$ & others)
> Mi (akik programozonak nevezzuk magunkat) mi tehetunk arrol, hogy
> mikozben a gepek teljesitmenye a csillagos egig no, addig a programok
> hatekonysaga allando, sot azt is meg merem kockaztatni, hogy egyes
> alkalmazasok teruleten csokken. Pedig csak egy kis odafigyeles es plusz
> raforditott ido kellene. Tudom, hogy az utobbi a problemas, de errol is "mi"
> tehetunk; ha a megrendelo latja, hogy 2 nap alatt is meg lehet csinalni azt,
> ami kulonben 3 het lenne, nana hogy a 2 napot valasztja....
> Bocs, ha hosszu voltam, de ezt ki kellett adnom magambol.
Szerintem tokeletesen igazad van. En meg annyit tennek hozza, hogy
hosszu-tavon megiscsak az ilyen mentalitas a kifizetodo. 
Majd rajottok ti is kattingatos emberek. (En csak tudom, valamikor en is
kattingattam, de mar leszoktam rola)

> Visszaterve az eredeti temahoz,
> a goto arra jo, hogy megkeverje a vizualis "fogd es vidd" modszerhez
> szokottakat a feltetlen vezerlesatadas egyszerusegevel..... ;))))
> A processzor nem hulye, nem tudja, hogy mi az a "strukturalt exception
> handling", o csak annyit tud, hogy IGEN/NEM (nagyon sarkitva), ha ezt
> szem elott tartanatok (akinek nem inge nem veszi magara), akkor nem
> torne ki ilyen ostoba flame.....
A goto arra jo. hogy egy bizonyos ido utan, ne ismerd ki magadat
a sajat programodban. 
Egyebkent szerintem, ha programozas-technikai dolgokrol beszelunk, az nem flame

MIndenkinek jo kodolast, vagy kattingatast. (Kinek a pap, kinek a papne)
-- 
Amon Tamas alias sajt

 wrote:

>  Minden programnyelven ki lehet hasznalni
> az osszes lehetoseget, amit a szamitogep kinal,
> ill amit gepi koddal meg lehet valositani?

Nem.
-- 
Amon Tamas alias sajt

>Tudja valaki, hogy a Dos Navigator "Custom Video Mode 1"
>(256) alneven hogyan allitja be a 80x30-as textmodot?
Amennyire en tudom, a DN ket felhasznaloi video-modja (az emlitett Custom
Video Mode 1 es 2) szabadon konfiguralhato - valahol az
Options|Configuration|System Setup vagy melyik menuben a Video Mode 1 es 2
egy-egy szamot, nevezetesen egy VESA (esetleg normal) video-mod kodjat kell
megadni.
A fenti dologbol adodik, hogy a szoban forgo videomod aktivalasahoz nincs
mas teendod, mint bemenni a system setupba, megnezni a kodot, majd
ugyanezzel a koddal vegrehajtani egy VESA video-mod valtast.
Persze mondjuk arra nincs semmi garancia, hogy masik video-kartyan
ugyanennek a modnak ugyanez a kod felel meg (bar azert a 100h-11fh
tartomanyban altalaban a legtobb kartya ugyanazt a modot "erti"), igy biztos
megoldast csak ugy kaphatsz, ha a VESA Get Mode Information funkciojaval
lekerdezel minden egyes video-modot es kikeresed kozuluk a kivant
parameterekkel (szoveges, 80x30) rendelkezot.

Gabor

On 12 Dec 99 at 15:18,  > wrote:

> Honnan tudom letolteni a 2.95-os gcc-hez
> tartozo make-t ?

www.cygnus.com 
Itt foleg cygwin dolgok vannak, es nem tudom, hogy az egyedi progik
mennek-e a cygwin nelkul. Szoval lehet, hogy kell hozza a teljes 
cygwin. Holnap megnezem.

Van ott nehany IDE is gcc-hez.

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

On 12 Dec 99 at 14:19,  wrote:

> Hello
> 
>  Minden programnyelven ki lehet hasznalni
> az osszes lehetoseget, amit a szamitogep kinal,
> ill amit gepi koddal meg lehet valositani?

Gratulalok, nagy alhatatossaggal es kifogyhatatlan lelemenyesseggel
kerdezel alap dolgokat, amiken aztan hosszan elvitatkozgathatunk...

Ez megint olyan kerdes, amire van egy rovid, es egy hosszu valasz. A
rovid valasz ennyi: Nem. A hosszu valaszt nem irom ide, mert kicsi a
sorlimit.

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

> kliensek olvasnak/irnak egy megosztott objektumot. az utkozesek
> elkeruleset lockolassal akarjuk megoldani, azaz, ha egy kliens

A jo megoldas attol fugg hogy pontosan mit ertesz utkozes alatt, mit akarsz
elkerulni a kizarassal.

Pld.:

atlapolas: ket (tobb) program modositja ugyanazt a teruletet _kulonbozo_
ertek(ek)kel, es az eredmeny terulet darabjai kulonbozo program(ok)tol
szarmaznak.

elevules: egy(tobb) program olyan objektumot akar olvasni, modositani,
aminek az erteke egy masik programban eppen valtozik.

Most hirtelen mas nem jut az eszembe :)

Hogy valami hasznalhatot is irjak, szerintem sok esetben eleg csak a feliras
idejere lezarni az objektumo(ka)t,
ez pedig nem igenyel sok idot, vagyis a lezaras korabol lehet kovetkeztetni
a kliens uzemkeptelensegere.

z2

> az osszes kombinacioban pl. kiirni. Azt tudom, hogy a lehetosegek szama n!

Akkor az permutacio, itt egy generator:

program perm;

const N=3;
var t: array[1..N,1..N] of integer;
i,j,k: integer;

.

z2

Hallihow!

Nagyon kemenyet kerdezhettem. A jomultkor (talan mult heten) feltettem egy
kerdest:
Hogyan lehet Visual Basic-ban lekerdezni a winchester azonositot.

Fontos lenne a valasz. Mar ugy vagyok vele, hogy nem csak VB-ben erdekel.
Kerlek maganba is valaszolj!
Kosz.

Sala

Hallo,

>  Minden programnyelven ki lehet hasznalni
> az osszes lehetoseget, amit a szamitogep kinal,
> ill amit gepi koddal meg lehet valositani?

Haaaaat, ez eleg tag fogalom, amit igy kerdezel, de roviden nem. Szoval
tisztazni kellene, hogy mit nevezunk "a" szamitogepnek, mit
programnyelvnek stb. Ha pl. belevesszuk az osszes alkalmazas osszes
script/makro (nevezd aminek akarod) lehetoseget, akkor teljesen
egyertelmuen nem a valasz

Na mindegy, nem torom magam, ha van valami konkretum, akkor konyebb valaszolni
(az ilyen elmeleti mizeriakon torjek a fejuket a doktorok! :-)))

Tamas

Tamas Rudnai / Sophos Plc
mailto:
http://www.sophos.com

> Tehat nem annyi millio bit, hanem utasitas az elmeleti hatar.
> Gyakorlatilag elofordulhat periodusonkent 1,5/2 (talan meg tobb is)
> utasitas is, de ezt AMD berkekben biztos jobban tudjak....

Ez nem AMD specifikus dolog, egeszen a 486-osig az intel platformon az
volt a jellemzo, hogy 1 utasitas tobb orajel-ciklus alatt hajtodott vegre.
Ez abbol adodik, hogy egy-egy utasitas tobb al-utasitasbol tevodik ossze +
memoria hozzaferesek stb. Ezen az elofeldolgozassal segitenek: tobb
lepcsoben hajtjak vegre az utasitast, es mire vegre kell hajtani, addigra
meg teljesen elo van keszitve -- eddig ugye mindig akkor kezdtek
foglalkozni egy utasitassal, ha azt vegre kellett hajtani. Aztan ott
vannak a Pentiumban a parhuzamosan vegrehajthato utasitasok, amik ha
egymas moge kerulnek, akkor egyszerre, azaz 1 oracikuls alatt akar 2
utasitas is vegrehajtodhat (amiknek az elofeldolgozasa termeszetesen nem 1
oracikuls alatt tortent, de a vegeredmeny szempontjabol ede s mind1) --
ezen alapszanak a Pentium optimalizalok.

Aztan persze ha tortenik egy ugro utasitas, akkor az egszet megkavarja,
ugyanis az eddigi elofeldolgozott utasitasokat el kell dobni --
idoveszteseg. Ez kulonosen a felteteles ugro utasitasoknal jelent gondot,
ahol egeszen a feldolgozasig nem tudhatod, hogy fog-e ugrani, vagy sem.
Erre talaltak ki azt, hogy megprobaljak elore kitalalni, hogy lesz-e ugras
-- ugras elorejelzes, vagy hasonlo a neve. Ezt ha jol tudom eloszor a
Cyrix vezette be, majd AMD es tobb mas Intel klon gyarto, majd maga az
Intel is kenytelen volt bevezetni -- kulonben lemaradt volna a tobbiek
mogott. Masik ilyen trukk, a ket utas cacheles, amikor kulon cache van az
adatoknak, es kulon az utasitasoknak. Ugyanis ha ugrik, akkor a cache-t is
dobjak, viszont ha egyben van az adat/utasitas cache, akkor az adat
olvasas eseteben is idoveszteseget jelent. Szinten a "kicsik" vezettek be
eloszor -- marmint a 80x86 piacon.

A masik dolog, hogy az alaplapi orajel generator csak kisebb jelet general
az alaplap reszere, ezt szorozzak fel a proci szamara. Pl. Intel Celeron
eseteben 66 MHz-vel megy az alaplap, igy a PCI hozzaferes es a memoria
muveletek is lasabbak, mint AMD eseteben, ahol 100MHz-vel jar az
alaplap...

Na jo, gondolom masok jobban tudjak ezt nalam.

Udv, Tamas

Tamas Rudnai / Sophos Plc
mailto:
http://www.sophos.com

> modula-3? oberon? ezeket eszik,vagy isszak?
>  (ugye ezek a klikk-klikk-kesz a program tipusu nyelvek?)

Ugye most viccelsz? Wirth professzornak nem csupan a Pascal nyelvet erdemes
megismerni, hanem mas kitalacioit is...

Tamas

Tamas Rudnai / Sophos Plc
mailto:
http://www.sophos.com

> Visszaterve az eredeti temahoz,
> a goto arra jo, hogy megkeverje a vizualis "fogd es vidd" modszerhez
> szokottakat a feltetlen vezerlesatadas egyszerusegevel..... ;))))

Elso olsztalytu hozzaszolas :-!!! (ez a smile veletlenul sikeredett, de ha mar
igy van igy is hagyom :-))

Tamas

Tamas Rudnai / Sophos Plc
mailto:
http://www.sophos.com

> szoval, vannak-e jobb modszerek a lock befagyasanak elkerulesere?
> esetleg tudna-e vmelyikotok ajanlani olyan weboldalt v konyvet v barmit,
> ami a lockolas kerdesenek ilyes megkozelitesevel foglalkozik? vagy
> esetleg barmilyen otlet, h milyen kulcsszavakra erdemes keresni a weben,
> h ilyen megoldasokat talaljak?

Biztosan masnak mas a velemenye, de szerintem el kellene eloszor is donteni
milyen gyakorisaggal fagyhat le egy kliens? Ha tul gyakran, akkor valts
oprendszert/javitsd ki a programodat/nezd at a halozatodat mi a gibaja stb. Ha
pedig nem, es szerintem ez az altalanos, akkor csinalsz egy nyulfarknyi
programot, ami a rendszergazda altal hasznalatos lockolast kezzel feloldo kis
utility (minden nomralis adatbazis kezelohoz adnank ilyet).

A kerdes sokkal inkabb szervezesi problema: Amig egy kliens modosit, addig az
egesz file hozzaferhetetlen, vagy csak az a bizonyos rekord/rekordok, amik
modositasra kerulnek, ill. csak irasra van tiltva a kliensek reszere, vagy
olvasasra is, aztan hogyan fognak a kliensek ertesulni a frissites tenyerol (ha
valaki epp a kepernyot nezi, es latja az adatokat, majd eszreveszi, hogy az
adatok nem jok, tehat modositani kell -- de mikozben azen gondolkozott + nezte 
a
kepernyot, valaki mar megtette a szukseges modositasokat, tehat neki mar nem
kell megtennie, foleg nem a regi adatokbol kiindulva stb...)

Jobban jarsz, ha valami normalis adatbaziskezelo utan nezel, azokban mar reg
megoldottak az ilyen jellegu problemakat.
Vagy nezz utana adatbazis elmeleteknek stb.

Udv, Tamas

Tamas Rudnai / Sophos Plc
mailto:
http://www.sophos.com

Udv,

Valaki irta, hogy C forras hosszat a pontosvesszokkel szamolja. Itt
egy kis prg erre, sot C++-ra is jo. A szoveget vagd ki egy clines.l
file-ba, a forditasa: make clines Egyebkent egy lex/yacc-rol szolo
konyvbol van (a java), de most pontosan nem tudom megmondani, hogy mik
az adatai, mert otthon van.

%{
int comments=0, code=0, whiteSpace=0;
%}

%s COMMENT

%%
^[ \t]*"/*" { BEGIN COMMENT; /* enter comment eating state */ }
^[ \t]*"/*".*"*/"[ \t]*\n {
  comments++; /* self-contained comment */
}

<COMMENT>"*/"[ \t]*\n { BEGIN 0; comments++; }
<COMMENT>"*/" { BEGIN 0; }
<COMMENT>\n { comments++; }
<COMMENT>.\n { comments++; }

^[ \t]*\n { whiteSpace++; }

^[ \t]*"//".*\n { comments++; }

 .+"/*".*"*/".*\n { code++; }
 .*"/*".*"*/".+\n { code++; }
 .+"/*".*\n { code++; BEGIN COMMENT; }
 .\n { code++; }

 . ; /* ignore everything else */
%%

main()
{
  long sum; float code_=0, comm_=0, white_=0;
  yylex();
  sum= code+comments+whiteSpace;
  if (sum) {
      if (code)	code_= (100*(float)code)/(float)sum;
      if (comments) comm_= (100*(float)comments)/(float)sum;
      if (whiteSpace) white_= (100*(float)whiteSpace)/(float)sum;
  }
  printf("code:       %7d %5.1f%%\n"
	 "comments:   %7d %5.1f%%\n"
	 "whitespace: %7d %5.1f%%\n"
	 "total:      %7d 100.0%%\n",
	 code, code_, comments, comm_, whiteSpace, white_, sum);
}

int yywrap() { return(1); }

Drotos Dani

Sziasztok!
Egyik ismerosomnek szuksege lenne egy LINGO-hoz erto emberre.
En pegnap hallottam errol a nyelvrol eloszor, neki viszont
ebbol kell ZH-t irni, 0 gyakorlat utan.

Andras

Sziasztok !

A cegnel lett egy Novell 5. Ki tudna-e segiteni valaki, hogy
dos alatt melyik funkciojat hasznaljam a dos megszakitasoknak,
ha szeretnem lekerdezni, ki tart zarolva allomanyt, rekordot (dbf). 
Odaig mar eljutottam, hogy le tudom kerdezni, ki mit hasznal.

Szabo Andras

Aki tud tuti megoldast arra , hogy a Layerek mindket bongeszon jol
menjenek az legyen szives megirni.
Mert nekem ami megy netscape alatt az  müködni IE-vel.
Persze vannak olyan JS-jeim amik elvileg "szabványosak" IE-vel mennek de
a Netscape nem dijjazza.
Szoval elsosorban mindket bongeszo alatt mukodo layer kezeles erdekelne

Koszi.
Dési Zsolt