En a kovetkezo kovetelmenyeket tamasztanam veled
szemben. Kerdesidet ugy tedd fel, hogy azok "ertelmezhetoek"
legyenek, vagyis ismeretlen Vx sebesseggel halado targy
eseten meg kellene adni, hogy mihez kepest mozog ismeretlen
sebesseggel a targy. A kifogas oka az, hogy sebessegrol, meg
ha ismeretlen is, csak akkor beszelhetunk, ha van mihez
viszonyitani. (Eddigi felfogasunk szerint.) Erre Te mondanad
esetleg, hogy 2/3 fenysebesseggel mozgo targy. Ez sem visz
azonban elorebb.
   Ekkor kiindulhatnal abbol a hipotezisbol, hogy egy
feltetelezett abszolut nyugalomban levo targyhoz
viszonyitasz. Ezt ugyan a realativista szinten elutasitja, mert
alapfeltevese az, hogy nem letezik, de itt mar a relatvistanak
nincs igaza, mert az az o feltevese, emez viszont a Tied,
felteveseket szabadon tehetunk, akar utolag is bizonyithatjuk,
hogy a  feltevesunk ezert meg ezert helyes.
  Irasodban szerepel a relativisztikus sebesseg kifejezes. Ez a
szo, mint szerkezete is mutatja, egy relativista segedfogalom.

Ezert nem celszeru  hasznalni, ha abszolut mozgasban
gondolkozol, azzal nyilvan nem illesztheto ossze. Itt
celszerubb egyszeruen fenysebesseghez kozeli sebessegrol
beszelni. Ez latszolag ugyanaz, de nem hordozza magaval a
kulonbozo, csak a relativitas kereten belul ervenyes
ertelmezeseket.
   Jol gondolod-e azt, hogy meg lehet-e hatarozni az abszolut
sebesseget? Velemenyem szerint abbol amit irtal meg csak
majdnem. Nyitva marad ugyanis az a kerdes, hol van, vagy
mikent tudsz abszolut nyugalomban levo testet letrehozni. Ez
azert fontos, mert mint nelkulozhetetlen elofeltevest
igazolnom kell, legalabb elvben, ugyanis mas valtozasokbol
megis megtudod majd mondani, hogy mekkora az  abszolut
sebesseged ill. a testte. (Ez analog lesz azzal, mint egy test
abszolut homerseklet, ott is bizonyos fizikai parameterek
valtozasabol akkor is tudod  az abszolut homersekletet, ha
abszolut nulla fokos testet nem is hoztal letre.)
   "Viszonyitasi pont" hianya eseten mit lehet tenni? Ha
kerdest nem szukitjuk le annyira, hogy gyakorlatilag
oszthatatlan reszecskerol van szo, akkor elvileg meglehet
hatarozni. De ki az aki meghatarozza? Egy ertelmes leny jelen
tudasunk szerint nem fer el egy molekulan. Ha a maganyos
test pl. a Fold lenne, valamilyen formaban biztositott
eletfeltetelek mellett, akkor velemenyem szerint
meghatarozhato, annyi  viszonyitasi objektomot hozhatsz
letre amennyit szuksegesnek latsz.
    A kerdest  tehat tovabb kell vizsgalnod, es figyelmedbe
ajanlom a tomegvaltozast, mint az anyag egyik fizikai
parameterenek sebessegfuggo tulajdonsagat. Ugyanis az
elmult szaz ev vizsgalodasaibol lathato, csak pontok es
tavolsagok valtozasanak vizsgalata onmagaban nem kiut a
relativizmusbol., ahogy a hotanban sem volt elegendo a
higanyszal magassaganak a megfigyelese az abszolut
homerseklet letezesehez.
   (*Javaslom, hogy tedd egyszerubbe a  kiserletet oly modon,
hogy a  raketa kulonallo szerkezet legyen, amelyet peldaul
radion hivsz oda, hogy a kivant sebessegvaltoztatasokat
vegrehajtsa, majd ismet eltavolodik.)
    Tisztelettel  B. Janos

Sziasztok!
Most szeretnem Istvan felveteset megerositeni.

>Felado :  [South Africa]
>Temakor: re: piramisok ( 8 sor )
>Kedves Tudosok!
>Gordos Laszlo irta:  "Emlekeztetoul: a gizai Nagy Piramis i.e.
>2600 korul epult. "
>Keringenek olyan hirek is, hogy bezzeg azok a piramisok es a Sphinx
>is vagy 10.000 evesek. Majd utanajarok a konyvnek.

A legegyszerubb modja, hogy valaki teljes korben tajekozodjon, ha megnezi
"Graham Hancock: Istenek Kezjegyei" konyveben a 451 oldaltol a leirtakat.
Roviden megis, aki nem fer a konyv kozelebe:
John Anthony West mar 1937 ben ketsegbe vonta az Egyiptologusok IV
dinasztiahoz valo kotodes jogossagat.
De tobbekkozott a "Serpent in the Sky" cimu munkajaban szo szerint
kijelenti:

" Nyilvanvaloan egy nagyszeru civilizacio elozte meg az Egyiptomon
vegigsopro vizmozgasokat, ami ahhoz a feltetelezeshez vezet, hogy Gizatol
nyugatra sziklaba faragva letezett mar a Szfinx - az .a Szfinx, melynek
oroszlanteste, a fejet kiveve, a vizerozio tagadhatatlan jeleit mutatja."

Robert Schoch profeszor, a Bostoni Egyetem geologusa, a kozeterozio
specialistaja, aki kulcsszerepet jatszott West bizonyitekanak igazolasaban
nem csakhogy igazolta, hanem az Amerikai Geologus Tarsasag 1992-es
kongresszusan meg is gyozte szakmabeli tudostarsait errol.
Schoch leleteit egy sokkal szelesebb es eklektikusabb kozonsegnek is,
(tobbek kozott egyiptologusoknak is) bemutatta Az Amerikai Tudomanyfejlodesi
Tarsasag 1992 -es eves kozgyulesen.
(AAAS eves kozgyules, 1992: vitatema: Hany eves a szfinx?)

A fenti kozgyulesen "Schoch" az alabbi szavakkal sommazta mondanivalojat:
"Koztudott, hogy a Szfinxet korulvevo ureg gyorsan, mindossze evtized alatt
feltelik homokkal a Szaharai sivatagi viszonyainak kovetkezteben, s ennel
fogva idonkent ki kell asni a homok alol. Es az okorban is ugyanez volt a
helyzet. Megis mennyire dramai pusztulas lathato a Szfinxet korulvevo
partoldalban..... Hogy erthetoen fogalmazzak, a Szfinx testen es azt
korulvevo arok falan lathato sulyos erozio egy sokkal korabbi periodusbol
szarmazik, amikor tobb csapadek volt a teruleten, nedvesebb volt az
eghajlat, egyszoval rengeteg eso esett a fensikon"
 ................................
".......Nem azt mondom, hogy a Szfinxet az atlantisziak, vagy a marslakok
epitettek.
En csak kovetem a tudomanyt oda ahova elvezet engem, es ahhoz a konkluziohoz
vezet, hogy Szfinxet joval elobb epitettek, mint azt korabban
gondoltak......"

Schoch ovatosan valahova minimum az i.e. 5000 es 7000 koze teszi.
(a neolitikus szubkluvialis korba) fokent azert, mert a legovatosabb becsles
ennyit enged meg.

Tekinttetel arra, hogy fenti kovetkeztetesek az azonos idoben es korban
letrehozott epitmenyeken is megtalalhato erodacios nyomokra is atteheto,
(Hafre volgytemplom) sokak szamara ez egyet jelent a IV. dinasztia idejeben
valo keltkezes elvetesevel.
A IV dinasztia minden jel szerint, mindossze atalakitasokat vegzett a mar
meglevo muveken.
A piramisok azonban nem usztak meg olcson az utobbi evszazadokat.
Ami kovet csak lehetett lebanyasztak rola, hogy Cairoi epitkezeseken a
koveket felhasznaljak.

Udv:
Szebeni Attila

Az utobbi hetek vitaja eszembe jutatta az autodinamikat, ami ugyancsak
egy "elnyomott elmelet", ami ugyancsak lepten-nyomon a specialis
relativitaselmeletet cafolja. Nezzetek meg a http://www.autodynamics.org/
honlapot, ott van egy kepletgyujtemeny, ami parhuzamba allitja a specialis
relativitaselmelet (tovabbiakban SR) es az autodinamika (tovabbiakban AD)
kepleteit.

Ezeket az egyszeru dolgokat eleg megnezni, bar vannak sokkal nehezebben
ellenorizheto, fuloncsipheto, bonyolultabb dolgok is felvesve (mint a
muonbomlas, protonannihilacio, mag-mag utkozes).

Egymas melle fel van irva az energia es az impulzus SR es AD keplete,
kommentar nincs hozza, ezert nyilvan ugyanolyan  ertelemben hasznalja
ezeket a fogalmakat, mint a SR ill. Galilei es Newton, akiket egy
tetszetos abraba bele is vesz mint az AD alapjait, Einsteint kikerulo
nyilakkal ;-)

Azaz az energia es az impulzus megmarado mennyisegek, ha nem igy lenne,
ertelmetlen lenne a hasznalatuk, ugyanis barmilyen kepletet felirhatok,
barminek elnevezhetem oket, ha azok nem jellemzo (azaz megmarado)
mennyisegek, akkor hasznalhatatlanok. Hivhatom pl. az energia es a
sebesseg szorzatat gurgulacionak, de ennel tobbre (marmint hogy hivhatom
;-) nem alkalmas.

Nezzuk ezutan az "erdekes" mennyisegeket, hogy egy peldat kiszamoljunk
veluk mind a ket "elmelettel".


                              SR                    AD

nyugalmi energia       m_0*c^2               m_0*c^2
kinetikus energia      m_0*c^2*(gamma-1)     m_0*c^2*(1-1/gamma)
impulzus               m_0*v*gamma           m_0*v/gamma
energia                m_0*c^2*gamma         m_0*c^2*(2-1/gamma)

ahol gamma az SR-bol szokasos gamma=1/sqrt(1-v^2/c^2)

Nezzuk meg, mi tortenik egy test energiajaval es impulzusaval, ha
elkezdjuk gyorsitani valamely erovel. A Newton-torveny, az F=m*a
az SR-ben is ervenyes, csak az F=dp/dt alakban, ahol a p is additiv
mennyiseg, meg az F is.

Az SR-ben ahogy no a sebesseg, es ezert no gamma, no az energia es az
impulzus is. Ahogy v->c, ugy gamma->vegtelen, ezert hatarsebesseg a
c, mivel vegtelen energiat es impulzust nem tudunk kozolni.

Az AD-ben 1/gamma van, ami v=0-ra egy es v=c-re nulla. Ha elkezdjuk
novelni a sebsseget a nullatol, akkor eloszor no az energia es az impulzus
is, az energia szepen fel is no m_0*c^2-tol 2*m_0*c^2-ig, ami meg
vonzo is lehet annak, aki nem szereti a szingularitasokat (vegteleneket).
Az impulzus viszont egyre lassabban no es maximumot er el v=c/sqrt(2)-nel,
majd a tovabbi "gyorsitas" eredmenyekent csokkenni kezd mindaddig, amig
v=c-nel nullava nem valik (!). Ha tehat a vonat egyre gyorsabban
ut el bennunket, akkor egyre kisebb utest erzunk (mert ez az
impulzusatadas), mig fenysebesseggel nekunkrohanva eszre sem vesszuk,
az mar erdekes kerdes lenne, hogy vegul is a vonat all meg, vagy mi
kezdunk minden atmenet nelkul fenysebesseggel szaguldani az utkozokon, 
mert mindketto elkepzelheto, de az elmelet nem dont. Persze akinek
hirtelen valtozik a sebssege annak az energiaja is ugrik, tehat az sem
megmarado mennyiseg, az energiat is ertelmetlenul hasznalja az AD.
Marpedig ertelmetlen dolgokbol nem lehet ertelmeset osszerakni
(ertelmesekbol meg mindig lehet ertelmetleneket ;-).

Az impulzus tehat az AD-ben egy ertelmetlen kifjezes, nem marad meg, tehat
szamolni vele, ugy, hogy pl. a sebesseget ebbol hatarozzuk meg, nem lehet.
Azert fontos ez, mert mas peldaiban az emlitett honlap bizonyos hianyzo
impulzusokat ugy akar szamolni, hogy a sajat kepleteit hasznalja, amirol
eppen most lattuk be, hogy hasznalatuk ertelmetlen.

Ha az impulzus nem lenne megmarado mennyiseg, akkor ertelmetlen lenne
a vele valo barmilyen machinalas. Vannak ugyan a fizikaban reszben
megmarado mennyisegek, de ez azt jelenti, hogy bizonyos kolcsonhatasok
bizonyosak megmaradasat sertik (ezert ott oket nem lehet hasznalni).
Az eros kolcsonhatas az, aminek a legtobb megmarado mennyisege van,
ez elektromagnesesnek valamivel kevesebb (nem marad meg az izospin
teljes erteke, csak egy vetulete), a gyengenek a legkevesebb.
Az energia es az impulzus azonban megmaradnak mindig, es nemcsak az
SR-ben, hanem a Galilei-Newton-fele klasszikus mechanikaban is. Az AD azt
allitja, hogy o erre epul, de valojaban semmi koze sincs hozza, hanem
egy ertelmetlenre osszeollozott es atrendezett kepletgyujtemeny. A fo
baja eppen az, hogy hasznalhatatlan, amint lattuk.

HP

On Thu, 9 Apr 1998  wrote:

>Szerintem:
>Ha rendes ivovizet inna valaki, mikozben a taplaleka csak energia (cukor),
>vitaminok, meg a szukseges feherjek lennenek, akkor is eloallna jokora
>asvanyianyag-hiany. A desztviz es az ivoviz ionkoncentracioja is messze
>alatta van a fiziologias sooldatenak.

Ez az a pont, ahol orvos, biologus, avgy hasonlo kellene pontis szamokkal,
mert anelkul eleg filozofikus a vita, en viszont szakemberek irasaibol
(ujsagcikkek) hallottam a desztillalt vizivas problemairol.

>En Meszaros Lacinak adok igazat: a taplalekkal jut be a szervezetbe az
>asvanyi anyagok donto tobbsege. A kutyusnak nem lesz semmi baja, ha a
>desztviz nem tartalmaz egyeb karos anyagot. (A viccbeli szekely ember az
>asszonyon kiserletezne!! :))

Nem is az allitas, hogy ha desztillalt vizet iszunk, akkor mas uton nem
jutunk eleg asvanyi sohoz, hanem az, hogy ha egy egyensulyban levo sohaz-
tartas tul sok desztillalt vizet kap, akkor a test egyeb helyeirol tul sok
so vonodik el, hiszen az egyensuly helyre akar allni, azaz a
sokoncentraciok ki akarnak egyenlitodni, de ez az egyensuly tul alacsony
szinten all helyre. Ha egyebkent tul magas a sokoncentracio ezen
kivalasztassal tud segiteni a szervezet, de ha alacsony, akkor nem tud
hova nyulni, legalabbis azt hiszem, nem tudom, vannak-e "soraktarak"
a szervezetben. Meg az is lehet, hogy vannak. Nincs egy hozzaerto a
vonalban ?

En sem a kutyan probalnam ki ;-) De az asszony helyett
szerintem jo kompromisszum az anyos ;-)

HP

Sziasztok bolcselok! 
Valaki azt irta, hogy a finnugor elmeletet elvetok csupan dicso multat
szeretnenek kitalalni. Nem tudom, miert lenne dicsobb a torok eredet, mint
a finnugor, raadasul, ha ilyen egyszeru lenne a megoldas, nem
vitatkoznanak rajta tudomanyos korokben.
Most, mint mar irtam, a finnugor elmelet torteneterol irok.
Az elso, aki felvetette a finnugor elmeletet, a 15. szazadban a leendo II.
Pius papa volt. O azt irta, hogy nyelvunk a vogulokeval rokon. Ezt nem o
talalta ki, hisz se a magyar, se a vogul nyelvet nem ismerte. Egy veronai
kereskedo mondta neki a dolgot, aki kemeny 30 magyar szot tudott magyarul
/egyebkent jellemzo, hogy az elmelet megalapozoi nem, vagy alig beszeltek
a nyelvunket/. Ezt az elkepzelest 1516 -ban erositette meg Miksa csaszar
orosz kovete, aki azt mondta, hogy el az Ural labanal egy nep, melynek a
nyelve a magyarral rokon. Ekkortajt ez az elmelet egy volt a sok kozul,
a franciak ekkor adtak ki egy konyvet, mely a hun eredetunket bizonygatta
/szerintem mondjuk nem is hunok vagyunk, csak az eletmodunk hasonlosaga
miatt vettek egy kalap ala veluk/. Egy Pray Gyorgy nevu magyar nyelvesz
elvetette a finnugorelmeletet. O jezsuita volt, es tortenetirokent
dolgozott Maria Terezia udvaraban. O adta ki 1761 - ben az Annales
Hunnorum, Avarorum et Hungarorum cimu konyvet. Cime is jelzi, hogy a
magyar hagyomany alapjan a "szittya" eredet hive volt. 1799 - ben egy
masik jezsuita, Katona Istvan is hasonlokepp velekedett, o irta a Historia
Critica regnum Hungariae - t. Mikor ma olyat mondanak, hogy a nephagyomany
csak sejti, hogy honnan szarmazunk, ha kell is nemi kritika a hozza valo
viszonyulasban, de teljesen elterot a valosagtol nem gondolhat, azt
szoktak a finnugorpartiak, hogy a nephagyomany nem magatol gondolja, amit
gondol. Szerintuk az tortent, hogy a kalandozasokkor, mikor a magyarok
elfoglaltak a kolostort, ahol Regino apat kronikajat tartottak /amiben a
szittya szarmazasunkrol irt/, akkor terjedt el a szittya szarmazas
elmelete. Szerintem nehez elkepzelni, hogy abban a korban, mikor csak az
egyhaziak tudtak olvasni, meg a kiralyok se /ugye az egyetlen Arpad hazi
kiralyunk, aki olvasni tudott, Konyves kalman volt, es o is csak azert
lett megtanitva olvasni, mert papnak szantak/, a kalandozo magyarok
csakugy elolvassak a latin nyelvu kronikat ahelyett, hogy fosztogattak
volna, es lelkesen lovagoltak haza, hogy "eljen, most mar tudjuk, honnan
szarmazunk!". Itt ismetlem, amit egyszer mar irtam, hogy a honfoglalo
magyarok szokasai /temetesi, hazasodasi, stb.../ torok szokasok.
Visszaterve az elmelet tortenetere...
Egy Fischer nevu nemet tudos 1768 - ban irta meg a Sziberia tortenetet.
Ebben a nyelvunket a vogulokeval rokonitja. Ugy irta le az elmeletet
/jellemzoen a finnugor partiakra/, montha megfellebbezhetetlen dogma
lenne. Az urge 17 szot tudott magyarul, de azt a 17-et is ugy, hogy pl. a
8-at ugy irta, hogy "njoltz". Fischer elkepzeleset udvozolte egy
nagyhatasu nemet tortenesz, Schlozer. Vegulis neki koszonhetjuk, hogy az
elmelet ma hivatalos, mert neki olyan neve volt, hogy amit kimondott, azt
nem mertek vitatni. O valamiert gyulolte a magyarokat. Barati korben ugy
emlitett minket, hogy "die Magyare Horde". A finneket eleve utalta, azt
mondta, hogy a finnek es rokonaik keptelenek civilizaciot letrehozni,
allamot alapitani. Igy persze nagyon megorult, hogy minket is a finnek
melle vehet. Szerinte a finneknek es a magyaroknak csak azert van
orszaguk, mert idegen dinasztiak hoztak letre allamukat. Valoszinuleg azt
hitte, hogy az Arpadok dinasztiaja nem magyar volt. Elgondolasat odaig
vitte, hogy a magyaroknak es a finneknek nincs is tortenelmuk, mintha a
tortenelem elotti korban elnenek, csak tortenetuk van. talan mar regebben
irtam, hogy a "magyar" szo nyugaton eleve pejorativ, ennek a derek
embernek pedig valoszinuleg szetszakadt volna a szaja, ha egyszer
"Ungarisch" -t mond "Magyar" helyett. Mivel Schlozernek nagy neve volt,
nemet torteneszek sora kovette. Budinger es Zeuss terjesztettek el
szelesebb korben az elmeletet kulfoldon.. Erre Magyar orszagon is
megindultak a kutatasok, melyek mar tenynek vettek Schlozer elkepzeleset,
a kutatasok celja az elmelet igazolasa volt. Sajnovics Janos Schlozer
szemelyes biztatasara 1770-ben megjelentette munkajat, amiben a lappokkal
rokonitot minket. Ma a finn mellet a lapp finnugorsagat is vitatjak.
Szinten Schlozer tanacsara adta ki 1799 - ben Gyarmathi Samuel egy muvet
hasonlo szellemben. 1843 - ban Reguly Antal is hasonlokat irt. Ez a harom
magyar ember nem hatarozta meg a koztudatot, nem vettek oket komolyan,
ahogy ma sem a maskent gondolkodokat. A helyzet az 1848/'49 - es
szabadsagharc leveresevel valtozott meg. A csaszar telerakta a tudomanyos
muhelyeket /egyetem, Akademia, stb.../ a becsi udvarhoz hu, finnugor party
emberekkel. Talan az is szerepet jatszhatott ebben, hogy, mikor Napoleon
korabban azon gondolkodott, hogy hogyan tudna a magyarokat a leheto
legkonnyebben legyozni, es megkerdezte errol tanacsadojat, aki kesobb a
osztrak csaszar tanacsadoja lett. Az azt mondta, hogy a magyar buszke nep,
nehez legyozni lelekben, ha el is foglalja Napoleon az orszagot, a nep
folyton lazadni fog. A buszkeseguket kell elvenni, ami pedig a
tortenelmukre epul, tehat a tortenelmuket kell elvenni. Napoleonnak erre a
gyori gyozelme utan mar nem volt ideje, de ugy latszik, Ferenc Joskanak
hasonlo jart a fejeben kesobb. A hivatalos tortenelmi nezet fo kepviseloje 
Hunfalvi /ironikus, nem?/ Pal volt, 1851 - tol tundokolt. A masik fo alak
Budenz Jozsef volt, aki Ausztriaban nevelkedett, es 21 eves koraig nem is
hallott magyar szot. Az o kezdemenyezesere lett kotelezo a finnugor
elmelet oktatasa, a maskent gondolkodoktol pedig megtisztitottak az
egyetemet, az Akademiat, a kutatokozpontokat, stb... Igy megszunt ebben a
kerdesben a vitakozeg. Munkacsy Bernat, Papay Jozsef es Zsivai Miklos
voltak Budenz tanitvanyai, ok voltak a meghatarozok a Horthy idoszakban.
Ekkorra a maskent gondolkodok egyszeruen kihaltak, az ifjusag pedig
finnugrasz lett, hisz eleg volt egyszer mast mondani, megnezhette magat.
Mikorra a tiltas megszunt, a koztudatban az allt, hogy mindenki, aki nem
finnugrasz, az botor. Az orosz megszallas nem hozott valtozast, kisse ujra
erosodott a finnugor parti kardoskodas, gatoltak minden kutatast, ami
esetleg ketsegbe vonhatta volna a hivatalos nezetet. A fejek mindenhol
csak finnugraszok lehettek. Ezek vannak most is a vezeto posztokon, es, ha
maskepp is gondolnak a dolgokat, jol megszivnak, ha kiderulne, hogy nem
finnugorok vagyunk, igy talan ertheto, hogy nincs foruma a maskepp
gondolkozoknak. Az teny, egy ismerosom mondta, aki asogatott az autopalya
nyomvonalanal folyo asatasoknal, hogy egyes reszekre adtak fentrol asatasi
tamogatast /anyagiakat/, masokra meg nem, szinte mar tiltottak ott az
asatasokat. Vajon miert?
Egyebkent Budenszki annak idejen 2000 magyar szorol "mutatta" ki, hogy
finnugor eredetu, de ezek felerol tobbek kozt Hajdu Peter bebizonyitotta,
hogy torok eredetu. A gimiben en is tanultam tobbek kozt egys szorol, hogy
finnugor eredetu, azota mar arrol is kiderult, hogy nem az. Szerintem, ha
kihalnak a mostani fejek, akik az orosz rendszer idejen vezeto gondolkodok
voltak, lassan megjelenik a maskepp gondolkodok foruma, aztan meg egy
nemzedek, es az eloiteletek is kihalnak. Nem mondom, hogy a vita nem a
finnugraszok javara dol el, hisz lehet, hogy nekik van igazuk, de legalabb
nem neznek ugy pl a torok eredet hiveire, mint gyujtogato a vizes szenara.  
 Egyebkent az is furcsa, hogy a finnugor tarsasagon belul is en hat
elmeletrol tudok, es mennyi lehet amirol nem tudok. A hat kozul egyet
tanitanak biztos tudaskent, a tobbirol alig lehet hallani, pedig egyik
sincs a tobbinel jobban bizonyitva, ill. mindegyiknek van tamadhato
pontja, de ma diplomat se igen kaphat valaki, aki nem a hivatalos
elmeletet mondja fel. Ez valahogy nem illik a demokratikus
tortenelemtudomanyhoz. Az eloadast tarto toritanarom mondta, hogy a
finnugor elmelet szeretne hallani tolunk hallani a vizsgan, kulonben
kenytelen lesz meghuzni minket, tudniillik felti az allasat.. 
Ja, valaki mondta, hogy kirugna a tanaromat, ha rajta mulna. Nem mondta,
melyiket, azt, aki a szeminariumot tartja, vagy az eloadast tartot
/mindegyik elveti a finnugor elmeletet/, de el lehetne gondolkodni azon,
hogy talan nemileg olvasottabb emberekrol van szo, akiknek a neve elott
ott van, hogy dr.. Szerintem nem sokan vannak olyanok koztunk, akik
megalapozottan mondhatnak ilyesmit. Ezzel nem akartam senkit megserteni. 
Hu, de hosszu lett ez az irasom! Mar abbahagyom. A jovo heten nem tudok
reagalni semmilyen irasra, mert nem jutok gepkozelbe, de irjatok nyugodtan
jelen irasomra reagalasokat, erdekelenek engem a gondolataitok, utolag
majd elolvasom mindet.
udv: antigocsi