Ellman Ga1bor i1rja:
> tan maga Bill is) bizonyara egyetert a laissez-faire gondolatkorrel,
> azonban Clinton javaslatai esszerubbek.

Nem az volt a ce1lom hogy vita1t provoka1ljak melyiknek van igaza, a
libera1lisnak vagy a progresszi1vnek, csak az hogy ra1mutassak, a ketto3 nem
ugyanaz. Megpro1ba1ltam ne1ha1ny ero3sen vitatott ke1rde1st arra haszna1lni
hogy a ke1t gondolatko2r hata1rait kijelo2ljem, e1s ez tu1l jo1l sikeru2lt:
amit e1n mondok az annyira ma1s mint amit a progresszi1vek mondanak hogy
Ga1bor az e1n ne1zeteimet szinte automatikusan az a1ltala1nos
Clinton-bashing ko2ze1 sorolja. A dolgot az teszi ku2lo2no2sen zavaro1va1
hogy az amerikai sajto1 nem ku2lo2nbo2zteti meg a baloldalon belu2l azt amit
e1n libera1lisnak nevezek atto1l amit e1n progresszi1vnek nevezek, erre
igaza1n csak akkor van szu2kse1g ha az euro1pai politikai spektrumot is be
akarjuk vonni a ta1rgyala1sba.

Pro1ba1ljuk meg a ma1sik oldalro1l is: a liberalizmus jobbsza1rnya1n
egyfajta techno-libertarianizmust tala1lunk a la Ayn Rand -- ez a baloldali
gondolkodo1nak szinte megku2lo2nbo2ztethetetlen atto1l a libera1lis
konzervativizmusto1l amit Fencsik Ga1bor Goldwaterrel e1s Buckley-val
jellemzett. Szerintem a liberalizmus hata1rait balro1l FDR, jobbro1l
Churchill jelo2li ki: ha ezt a fogalmat olyan ta1gan e1rtelmezzu2k hogy abba
balro1l me1g Clinton, Kennedy, vagy Johnson is belefe1rjen akkor jobbro1l
me1g Nixon, Reagan, vagy Bush is belefe1rne (e1s ebben az e1rtelemben
valo1ban igaza van Digginsnek az amerikai ko2ze1letet domina1lo1 libera1lis
konszenzusro1l).  A progresszio1ba ugyan to2rte1nelmileg beletartozik az a
fajta Palme/Schmidt szocia1ldemokra1cia is amito3l Clinton e1rze1kelheto3en
jobbra a1ll, de ezzel egyu2tt o3t ide sokkal ko2nnyebb besorolni mint a
szu3kebb e1rtelemben vett liberalizmusba.

> a jogegyenloseg vagy megvalosithatat-
> lan, vagy igen nehezen viheto keresztul es csupan hosszadalmas fejodes
> eredmenye lehetne, mig a pozitiv diszkriminacio (bar csak second best)
> elerese alig nehezebb mint nehany torveny alairasa es elfogadtatasa.
Ez igaz, de olcso1 hu1snak hi1g a leve: a poziti1v diszkrimina1cio1
hihetetlen ellene1rze1seket szu2l. A republika1nus gyo3zelem nem csak a
fundamentalista kereszte1ny-konzervati1v jobboldal elo3reto2re1se1ro3l,
hanem erro3l is szo1l, legala1bbis szerintem.

Login name: sak2425  In real life: Sandor A Kavcak i1rja:
> Ahogy emlitettem en nagyon el vagyok foglalva per pillanat
Aze1rt esetleg megtisztelhetne1d vitapartnereidet annyival hogy
a1llita1saidat legala1bbis minima1lisan ala1ta1masztod, vagy csak
arra van ido3d hogy bo2lcsesse1ged vira1gait leszo1rd ko2ze1nk
halando1k ko2ze1?

> Szoval ha erdekel a tema nezz utanna a tortenelmi adatoknak es boven fogsz
> talalni a jelenlegi nezeteddel ellentetes gondolatokat/irasokat.
Jaj ko2szo2no2m sze1pen a jo1 tana1csot, igaza1n meg vagyok hatva
hogy i1gy gondoskodsz a szellemi fejlo3de1semro3l. Ha1t me1g ha azt
is megmondana1d hol ne1zzek uta1na (ci1m, szerzo3, kiada1s, lapsza1m)
akkor esetleg meg is tudna1m tenni hogy uta1nane1zek annak amit mondasz.

> A Japan fenomennal kapcsolatban pedig nincs semmi kulonos a tortenelmi
> adatok ismereteben, gondolok itten a 2. vilaghaboru utanni korszakra amikor
> is a Japanok kulfoldi (legtobb amerikai) business szakertokkel attertek a
> nyugati gazdasagi strukturara. Pelda arra hogy a Japan kulturabol erre nem
> lettek volna kepesek a jelenlegi vegtelen sorozata a penzugyi botranyoknak
> ( a BBC szerint ) amely nem egy miniszterelnok bukasat okozta a kozelmultban.
A gazdasa1gi struktu1ra1ra, i1rod. Azt nem i1rod hogy a kereszte1nyse1gre is
a1tte1rtek volna, pedig ha1t az a do2nto3 te1nyezo3 szerinted. Azt persze
nem hiszem hogy komolyan gondolod hogy a kereszte1nyse1g a pe1nzu2gyi
botra1nyokat e1s a korrupcio1t megakada1lyozza (ld. az olasz pe1lda1t) de
akkor meg nem e1rtem hogy jo2n ez ide. Mellesleg az a1tte1re1s nem a
ma1sodik vila1gha1boru1 uta1n kezdo3do2tt, hanem a Meiji dinasztia
visszaa1lli1ta1sa1val (teha1t 1868-ban) de ez nem va1ltoztat azon hogy a
technolo1gia1k e1s gazdasa1gi struktu1ra1k, nem pedig a kereszte1ny erko2lcs
a1tve1tele magyara1zza a dolgot.

Csak u1gy a rend kedve1e1rt jegyzem meg hogy semmilyen forma1ban nem
va1laszolta1l arra hogy a kereszte1nyse1g az abszolutizmussal is
o2sszegyeztetheto3, sem arra hogy a modern alkotma1nyossa1got me1giscsak a
polga1ri a1talakula1s hozta meg, a kereszte1ny egyha1z sok e1vsza1zados
ideolo1giai egyeduralma alatt ebben az ira1nyban semmi sem mozdult. A
szabadsa1g, egyenlo3se1g, testve1rise1g ha1rmas jelszava1bo1l egyedu2l a
testve1rise1g tekintheto3 kereszte1ny inspira1cio1junak (sajnos ma1ig ez
valo1sult meg a legkeve1sbe1). A polga1ri szabadsa1gjogok (pe1lda1ul a jog
az abortuszra) gyakran kifejezetten ellentmondanak a kereszte1ny
erko2lcsise1gnek, az egyenlo3se1g pedig a hierarchikus vila1grendnek.

Kornai Andra1s

Koszonet a valasztasi elemzesert.  Ha van idod ird meg, hogy te
hogyan latod Tolgyessy tundokleset es bukasat.

                  Rona-Tas Akos

Korosi Gabor a SZALON #797-ben engem idez, rosszallolag:

FG> Egy valoban konzervativ politikai program, amely radikalisan meg-
FG> nyirbalna az allam gazdasagi es kulturalis szerepet, eppenseggel a
FG> konzervativ vermersekletu szavazopolgarok idegeit borzolna fol
FG> leginkabb.

KG> Egy pillanat, nincs itt o~sszekeverve valami? Ha libera'lis politikai
KG> programro'l i'rtad volna a fentieket, csak bo'lintani tudne'k. De
KG> mie'rt nyirba'lna' meg a konzervati'v program az a'llam gazdasa'gi,
KG> e's ku~lo~no~sen kultura'lis szerepe't?

Ezutan Gabor folemlegeti a boldog emlekezetu Fekete allamtitkart a
hentesbarddal.  Nem egeszen ertem, hogy jon ez ide.  Fekete, amennyire
tudom, tipikus MDF-aparatcsikkent kepviselte az MDF ideologiajat:
"allamszocializmus, nepnemzeti kaderekkel".  Amirol viszont szo volt,
az a (tobbnyire be'csi szarmazasu) angol-amerikai konzervativ politikai
program, es az a kerdes, letezik-e ennek magyar valtozata.  Ugy tunik,
egyetertunk abban, hogy nem letezik, kulonosen nem az MDF ha'za tajan.

Ezek szerint egy hipotetikus kerdessel allunk szemben: *ha* letezne
angol-amerikai ertelemben konzervativ politikai csoportosulas Magyar-
orszagon, mifele programja lenne, es mihez kezdene az allammal.  En ugy
gondolom, hogy egy ilyesfajta program (ha es amennyiben angol-amerikai
ertelemben konzervativ ohajtana leendeni), arra torekedne, hogy
radikalisan megnyirbalja az allam szerepet a gazdasagban es a
kulturaban.  Mire alapozom ezt a hipotezist?  Arra a kozhelyszeru
megfigyelesre, hogy az angol-amerikai konzervativok naponta ezt
surgetik egy olyan szituacioban, ahol az allam gazdasagi es kulturalis
szerepe joval szerenyebb, mint Magyarorszagon.

Ugyanebben a SZALONban (K) Gabor szamonkeri (E) Gaboron, hogy a
"liberalis" Hayeket "egyertelmuen konzervativnak" merte nevezni.  EG
nyilvan maga fogja megmagyarazni a bizonyitvanyat, de von Hayek kitunoen
illusztralja, miert olyan hasznalhatatlan es termeketlen a konzervativ-
liberalis dichotomia.  A liberalis-konzervativ konfliktusban eppen az
az erdekes, hogy a ket fel pozicioi sok tekintetben felcserelodtek a
tortenelem soran.  Az ilyesmi gyakran megtortenik hasonlo hosszutavu
szellemi jatszmakban, es meg fog tortenni a jovoben is (lasd me'g:
"Mit oltalmaztunk, nincs jelen / azt most mar tamadoink vedik...").

Kapasbol ket pelda erre a jelensegre:  a mai (angol-amerikai)
konzervativok a laisser-faire szenvedelyes hivei, noha konzervativ
antikapitalista oseik azon a cimen tamadtak a skot felvilagosodas
liberalisait, hogy azok, ugymond, az embert kizarolag gazdasagi lenynek
tekintette'k.  Itt a konzervativok vettek at egy liberalis tetelt.
Ennek a forditottjara sem nehez peldat talalni.  A liberalisok
hagyomanyosan a racionalizmust es a felvilagosodast kepviseltek az
anti-racionalista konzervativokkal szemben; manapsag viszont gyakran
botlik az ember poszt-modern liberalisokba, akik anti-racionalista (sot
felvilagosodas-ellenes) nezeteket hangoztatnak --leginkabb a tulzott
Wittgenstein-fogyasztasbol kifolyolag.  Rorty jo pelda erre.  Ha mar
mindenaron fel kell osztani a vilagot entweder/oder alapon, akkor az
ember talalhat maganak progressziv liberalisokat (mint Rawls)
konzervativ liberalisokat (mint Von Hayek, vagy TGM), sot liberalis
liberalisokat (Isaiah Berlin).  En nem talalom az effele cimkezest
kulonosebben erdekesnek: izles dolga.

-----
Fencsik Gabor

Dear Ga'bor,

>  Ettol fuggetlenul mindenki konzervativnak nevezi, ami libertarianus gazdasa-
>  gi nezetei miatt mar vilagos, hiszen a mainstream konzik libertarianusok.

Egyszer ra'ke'rdeztem Thoreau-ra. Az e'pp erre vonatkozott. Garanta'ltan
liberta'ria'nus volt, de senki sem tartotta konzervati'vnak. A fenti teha't
legala'bbis non sequitur. Nem igaz, hogy aki liberta'ria'nus, az konzervati'v.
Gazdasa'gi e'rtelemben kicsit tu'lhajtott libera'lis, eze'rt neveztem Hayeket
ultralibera'lisnak. A liberta'ria'nus gazdasa'gi ne'zetek egyenesen Smith-to"l,
vagy Mill-to"l eredeztetheto"k. Vagyis nem ez va'lasztja el az a'ltalad
mainstream konzinak nevezetteket a libera'lisokto'l. (Az o~nmagukat
libera'lisoknak nevezo" amerikai politikusokto'l: Kennedy, LBJ, Clinton, stb.
persze igen, de o"k eszmeto~rte'neti szemu~vegen a't ne'zve semmike'pp sem
nevezheto"k libera'lisnak. Ez amerikai aberra'cio'.)

Kicsit tova'bb is megyek. Nem la'tom, hogy a konzervati'v filozo'fia'nak mie'rt
szu~kse'gszeru" veleja'ro'ja a liberta'ria'nus gazdasa'gelme'let. Nem ja'rtam
uta'na, hogy ez honnan ered, de nagyon valo'szi'nu"nek tartom, hogy ez a
szocializmus egyik a'tkos o~ro~kse'ge. Egy protekcionista paternalista
gazdasa'g sokkal terme'szetesebben illeszkedne a konzervati'v ta'rsadalom-
filozo'fia'hoz, mint ahogy ke'tsza'z e've Anglia'ban ez me'g i'gy is volt.

E'rdekes lenne uta'nane'zni, de ehhez aze'rt nem e'rdekel ele'gge', mikor,
e's mie'rt va'ltak a konzervativizmus egyik legfo"bb isme'rve've' a
(hagyoma'gyosan) libera'lis gazdasa'gi ne'zetek.

Ko"ro~si Ga'bor

:Re: atvilagitas

Horvath Pista irja:
> A gyomrom kavarog attol amit most atvilagitas ugyben csinalnak.
>  En ugyan csak a
> HIRMONDOt olvastam, de az is epp eleg. Mi az, hogy ez az ember
> (Eigner Jozsef a z
> atvilagito Birosag Elnoke), csak addig jo amig nem talal
> ugynokot. Talalt egy
> kepviselo ugynokot. Raadasul 40-bol. Tehat kb meg 10 kepviselo
> lehet volt
> ugynok. Ekkor aztan gyorsan meg kell allitani az egeszet.


Az atvilagitasi torveny ugy szol, hogy ha a bizottsag ugynokot
talal, akkor a nyilvanossag kizarasaval, azaz titokban felszolitja
az illetot hogy a tisztsegerol mondjon le. Ha pedig nem hajlando
lemondani, akkor es csakis akkor hozhato nyilvanossagra az ugynoki
multja. Ha a tisztsegrol hajlando lemondani, akkor persze az az o
dolga hogy valami urugyet kitalaljon hozza.


>     Eddig is akartak mar, csak nem ment. Nos ket-harom hete neki
> mentek
> Eignernek, mert nyilatkozni mert. MONDJON LE. Nos nem mondott.


Eigner nem a fenti modon jart
el, arrol hogy hany kepviselo kozt hany ugynok van, a hatalyos
torveny szerint nem is lett volna szabad ertesulnunk. Csak
erzekeltetni a helyzetet: az hogy egy-egy kepviselo lemond a
mandatumarol, az nem szokott nagy port felverni, mar ebben a
parlamentben is voltak helycserek. De ha most hirtelen egy A vagy
B betus kepviselo mondana le, akkor Eigner kiszivarogtatasa
kapcsan nyilvanvalo lenne hogy mirol van szo - habar a torveny ez
esetben biztositja a nyilvanossagra nem kerulest. Lenyegtelen hogy
ezt jonak tartjuk-e vagy rossznak, az ugynoktorveny igy szol es
kesz. Ezt pedig Eigner megsertette, ha a betujet esetleg nem is, a
szellemet mindenkeppen.

> Akkor most
> eloveszik azt a multjat (ami nalam pozitivum) amit mar ismertek
> a kinevezesekor. Akkor nem fajt, most faj. Annyira kilog a lolab
> mit akarnak.

Megintcsak arrol van szo, hogy hogy szol a torveny. Allitolag
Eigner hozott olyan iteleteket 56 utan, ami kizarja azt hogy az
ugynoktorveny szerint atvilagito biro legyen. Az hogy a multja
pozitivum vagy negativum, megintcsak nem szempont, az
ugynoktorveny szol valahogy, azt be kell(ene) tartani. Persze hogy
ez a teny, hogy Eigner nem is lehetne ugynokbiro, miert kerulte el
mindenki figyelmet a kinevezesekor, az mas kerdes.

>     Tudjatok mit! Megint Csurkanak lesz igaza. Mar Antall
> idejeben is sikerult
> megfurni az egeszet. Nos Csurka szerint azert, mert Antall is
> ugynok volt. Sose hittem, de most mar neha elgondolkozom rajta.

Alljon meg a menet! Kettejuk kozul Csurka volt ugynok.

     Udvozlettel
                Jedlovszky Pali (a fiatalabb)

Kedves Andras!

  K. Sandor megjegyzesere
> Szerintem eleg eros a tortenelmi bizonyitek az mellett hogy a kulturak
> amelyek a keresztenysegre alapozodtak azok ertek el a legnagyobb fejlodest
> a modern korban.

  az alabbi modon valaszoltal:
>Nem tudom Japa1nt hogy illeszted be ebbe a ke1pbe: szerintem legfeljebb arra
>van bizonyi1te1k hogy a modern korban azok a kultu1ra1k e1rte1k el a
>legnagyobb fejlo3de1st amelyek az euro1pai terme1szettudoma1nyossa1gra e1s
>az arra e1pu2lo3 me1rno2ki/ipari teve1kenyse1gre alapozo1dtak. Ez a
>terme1szettudoma1nyossa1g isme1t nem az egyha1z ta1mogata1sa1val, hanem a
>valla1sos misztika1val valo1 a1llando1 harcban alakult ki, e1s az egyha1z
>sorra vonult vissza azokro1l a teru2letekro3l amelyeket azelo3tt hitbe1li
>ke1rde1snek tekintett -- kis ke1se1ssel me1g Galileinek is igazat adtak...

  Ehhez a kovetkezot tennem hozza. Nem veletlenul epp Europaban fejlodott
ki mindez es mondjuk nem Japanban.  A zsido - kereszteny vilagszemlelet,
amely szakitott a magikus felfogassal, szolgalt a termeszettudomany
fejlodesenek elvi alapjaul. Mig masutt netan nimfakat kerestek minden
forras mogott vagy a termeszet tokeletesseget csodalva illesztettek magukat
abba, a zsido - kereszteny felfogas a vilag egyetlen urarol beszelt, aki
a vilagot teremtette es azt torvenyeivel kormanyozza. Ezeket a vilagot
kormanyzo torvenyeket az ember megismerheti, nincsenek tilalomfak, sot
a megfelelo bibliai helyek inkabb azok tanulmanyozasara valo osztonzeskent
ertelmezhetok. A magia elvetesevel es tiltasaval valamint az isteni
torvenyekrol valo beszeddel a zsido es kereszteny vallas mondhatni
utat keszitett a termeszettudomany szamara.

  Nem meglepo, hogy a legnagyobbak, peldaul Newton es Maxwell is az isteni
torvenyeket kerestek es veltek megtalalni. Felrevezeto lenne azt mondani,
hogy az egyhaz elvbol uldozte volna a tudomanyt. Az egyes perek soran a
tudomany inkabb csak diszlet volt a sulyosabb teologiai es szemelyes
perlekedesek mogott.

  A Galilei - per lezarasa pedig inkabb erkolcsi cselekedetkent foghato fel.
Gondoljuk el, van a vilagon egy olyan szervezet, amely, bar kb 350 ev telt
el azota, szukseget latja annak, hogy beismerje tevedeset. Nem mondja
semmire, hogy regen volt, mi kozom hozza, kulonben is, stb. A mai vilagban,
ahol a felelossegtol valo menekules magatol ertetodo, teljesen termeszetes
viselkedes, a katolikus vilagyegyhaz beismerese es sajnalkozasa azert nem
akarmi.

  Minden jot kivan Vegh Laszlo

Egyetertek Kornai Andras es Cser Ferenc megjegyzeseivel, ovatosabban
kell bannom a kategoriakkal. Tortenelmi okokbol mind a liberalis, mind a
konzervativ cimke sokfele ertelemben hasznalatos ezert sem erdemes oket
bizonyos elvontabb ideak jelolesekent hasznalni.

   Mindazonaltal csak fenntartasokkal mernem a konzervativok
ellenlabasait a progresszio kepviseloinek nevezni. A progresszio szo haladast,
fejlodest elorejutast sugall. Ezzel egyutt azt is, hogy a hagyomanyokhoz
ragaszkodok egyuttal a rosszabb, tokeletlenebb megoldasokhoz kotodnek.
Ez nem feltetlenul van igy. Ugyanugy ovatosan kell bannunk a bal - jobb
es egyeb cimkekkel.

   Megegyszer  az egymassal orok kuzdelemben allo, egymashoz tartozo
parosrol. Egy kozosseg, legyen az tarsadalom, felekezet, stb. nem
maradhat valtozatlan. A kulso korulmenyek folyamatosan valtoznak,
valtozhatnak. Akar a termeszeti kornyezet, akar a tobbi kozosseg, amelybe
be van agyazodva vagy amelyekkel erintkezik. A valtozasokhoz idovel
alkalmazkodni kell, kulonben a kozosseg felbomolhat, megsemmisulhet.

   Hogyan lehet a valtozasokhoz alkalmazkodni. Egyreszt ovni kell a
kozosseget osszetarto eroket. Mondjuk a hagyomanyos kotelekek erositesere,
megtartasara kell figyelmezni. De sokszor ez egyedul nem segithet. Maganak
a kozossegnek is meg kell valtoznia, valamennyire at kell alakulnia. Nagyon
fontos, hogy az alkalmazkodas barmely esetben is csak akkor lehet sikeres,
ha a kozosseg nem zarkozik magaba. Nyitott, allandoan kapcsolatokat tart
kornyezetevel. Egyebkent rendje felbomlik, degeneralodik.

   A kovetendo ut a kozossegen beluli felfogasok utkozesekeppen alakul
ki. Nevezzuk azokat megorzoknek, akik a tulelest ugy kepzelik el, hogy
ragaszkodnak a regi jol bevalt formakhoz, modszerekhez, azokat kivanjak
fenntartani, erositeni. Ellenfeleik, a megujitok azt hangsulyozzak, hogy
ez az ut tovabb mar nem jarhato. Uj megoldasokkal kell kiserletezni, meg kell
valtozni. Ha a ket iranyzat huzamosabb idon keresztul nem kepes dinamikus
egyensulyt tartani, akkor a kozosseg keptelen az alkalmazkodasra. Vagy
osszeroppanva pusztul el, vagy oldott kevekent hullik szet.

   Ebbol a modellbol nehany altalanosabb kovetkeztetest rogoton le is
vonhatunk.
 A) A megorzok tabora rendszerint joval nagyobb. A valtozasok kockazattal
    jarnak es komoly indokok kellenek ahhoz, hogy a kiprobalt, ismerttel
    szakitsunk, ujba vagjunk bele.
 B) A megorzok ertelemszeruen passzivabbak, csendesebbek. Jo ugy nekik,
    ahogy van, csak akkor hordulnek fel, ha kihuztak aloluk a szeket.
 C) A megujitok szuksegszeruen hangosabbak, a kommunikacioban
    jobban jeleskednek, gyakorlottabb szonokok, vitatkozok stb. Ez igy
    van rendjen, kulonben, mivel igencsak kisebbsegben vannak, eszre sem
    vennek oket. Csak akkor jelenhetnek  meg fontossaguknak megfelelo
    sullyal, ha uraljak a kommunikacios csatornakat.
 D) A megujitok csak akkor letezhetnek, ha az egyeni szabadsag letezik,
    tehat a hagyomanyos kotelekek nem kotik guzsba az egyent. A megujitok
    jobban erdeklodnek a kulvilag dolgai irant, jobbak a kulkapcsolataik.
 E) Nem lehet vegytisztan valaki megorzo vagy megujito. Mindez idovel
    valtozik. Nehany "orok fiatalt" kiveve, aki korabban a megujitasert
    kuzdott, a tobbi idovel a megorzok taborat gyarapithatja.

  Az alapveto kerdes a kovetkezo: mik azok a sajatsagok, amelyek egy adott
kozosseget definialnak, vagyis mik azok a hagyomanyos ertekek, amelyhez
egy kozossegnek mindenkeppen ragaszkodni kell, amit vedeni kell a
vegsokig. Mondjuk egy nep, egy tarsadalom, civilizacionk  szamara. Pelda
mondjuk egy ilyen orok ertekre a csalad, gondolom, ezt nem sokan vitajak, de
szerintem vannak mas ilyen ertekek is. Errol majd kesobb.

   Azt szeretnem leszogezni, hogy a jelen korszakot igencsak atmenetinek
tartom. Tehat a megujitok nemsoporhetok el, szerepuk most kivetelesen
fontos lehet. Ha a beharangozott uj konzervativ hullam azt jelenti, hogy az
egyre sulyosabb uj gondokkal csupan a sok szaz evvel ezelott jol bevalt,
kiprobalt modszerekkel akarunk megkuzdeni, akkor az nem lesz udvos. Azok az
elvek, amelyekkel sikerult Amerikat az elmult ketszaz evben "civilizalni",
nem bizonyos, hogy kezelni tudjak az ezredfordulo kihivasait. A bezarkozas,
a "mindenki oldja meg a maga gondjat sajat korein belul" egyedul nem
adhat valaszt a globalissa valo kornyezeti katasztrofa kihivasara. Tenyleg
erre keszulne az amerikai uj konzervativizmus? Tagadva a kornyezeti,
nepesedesi stb globalis problemak letet, otthagyva mindazt a csodtomeget,
amelynek novekedeseben az USA privilegizalt szerepet jatszott, vissza akarna
huzodni a csigahazba? Ez elegge hihetetlennek tunik, irjatok errol tobbet,
akik mindezt kozelrol latjatok.
      Minden jot kivan Vegh Laszlo