Toth Andras ) irta:

>>Ha egy rendszer nem demokratikus, akkor erdemes megnezni, hogy vegulis
>>melyik rendszer all kozelebb a demokratikus elvekhez.

>Ha jol ertem, ezzel vegre beismerted, hogy diktaturat akarsz. (Marmint azzal,
>hogy azt mondod, ugyse tudunk demokraciat csinalni, valasszunk tehat vmit a
>tobbi kozul) (Mar egy ideje csak ezt a beismerest varom toled, es akkor
>abbahagyom, mert ugyis csak elbeszelunk egymas mellett...)

En termeszetesen igazi demokraciat akarok, de szerintem ehhez nem lehet
eljutni a mai kepviseleti "demokracian" keresztul, mert az sokkal rosszabb
diktaturat fog elobb-utobb eredmenyezni. Az okori Gorogorszagban, ahol
demokracia volt, kritikus pillanatokban is mindig diktatort valasztott a nep
egy bizonyos idotartamra. Jobb a jo diktatura, mint a rossz demokracia, nem
gondolod?

>>szerintem Franco idejeben demokracia volt Spanyolorszagban

>Legalabbis az elejen a masik oldalon... (marmint a polgarhaboru alatt a
>koztarsasagiak)

A kommunista terrorhatalmat (mert ez volt a koztarsasagi oldalon) nevezed
demokracianak?

Brendel Matyas ) irta:

>Ebbol egyaltalan nem kovetkezik, hogy a hagyomanyos ertekeket kell
>ervenyesiteni, mert nem szukseges, hogy a hagyomanyos ertekek hivei vannak 
>tobbsegben.

A hagyomanyos ertekek Istentol szarmaznak, s nem kell ehhez szavazas es
tobbseg. Ha bemesz az elmegyogyintezetbe, s szavazast tartasz arrol, hogy
mennyi 2*2, lehet, hogy a tobbseg azt fogja mondani, hogy 5 vagy 3, de ez
meg nem jelenti azt, hogy nekik van igazuk.

>Tehat a liberalizmus elvben pontosan a
>legmegfelelobb. A hagyomanyos ertekeknek talan nem, de ha a tobbsegnek nem a 
>hagyomanyosert ekek kellenek, akkor ugyis van jol. Ha pedig a hagyomanyosak, 
>akkor a liberalizmus tamogtni fogja.

Hiaba mondja a tobbseg a feketerol, hogy feher, attol meg az fekete marad...

>Mi a problema a kepviseleti demokraciaval? ELmeletben ez azt jelenti,
>hogy mivel a nep kozvetlen beleszolasa minden dologba nem lehetseges, ezert
>valasztott kepviselok utjan szol bele. A legfontosabb kerdesekben pedig 
>tovabbra is megvan a nepszavazas lehetosege. 

Elmeletben lehet, hogy igy is van, de a gyakorlatban nincs igy. A
tobbpartdiktaturaban (en igy nevezem a kepviseleti "demokraciat") soha nem
csinalnak pl. nepszavazast olyan kerdesekrol, melyeknel biztos lenne, hogy a
nep "hibasan" fog szavazni, pl.:
- nem csinalnak nepszavazast a halalbuntetesrol, mert a tobbseg tamgatja,
mig a tobbseg "kepviseloi" ellene vannak
(errol jut eszembe egy szovjet vicc: "Mi a kaviar? A kaviar taplalo
elelmiszer, melyet a szovjet nep a part legtudatosabb tagjainak szajan
keresztul fogyaszt.")
- Daniaban a tobbseg megszavazta, hogy nem akar belepni az Europai
Kozossegbe, lett is nagy panik, s gyorsan csinaltak egy uj nepszavazast.
S meg van egy sor masik abszurd vonasa a kepviseleti "demokracianak":
- a propagandaeszkozok a liberalisok kezeben vannak;
- ami ellenuk beszel, azt un. "piaci" eszkozokkel elhallgatatjak;
- ami nincs az o kezukben azt megprobaljak cenzurazni, pl. az Internetet,
ahol ugynevezett "gyulolet es gyermekpornoellenes kampany" leple alatt
megprobaljak megtiltani az onallo velemenynyilvanitast;
- a "kepviselok" egyik alapveto joga, hogy ne tartsak szem elott valasztoik
erdekeit;
- torvenyesen megengedett a korrupcio "lobbizas" fedonev alatt, azaz a nagy
cegek gyakorlatilag megvasaroljak a kepviseloket, hogy azok ne
kepviselhessek meg veletlenul se a valasztok erdekeit.
Stb. stb.

Kedves Brendel Matya's.

>Ezzel sem en, de meginkabb Max nem fog egyet erteni. Valami vagy
>szukseges, v
agy Ezzel sem en, de meginkabb Max nem fog egyet erteni. >Valami vagy
szukseges
, vagy nem bun.
 .> Nem latom ertelmet egy szukseges dolog eseten a bunossegben valo
>bun
>hodesnek.

Ez ma'r ideologiai ke'rde's. Pe'lda'ul e'n meg tudok bocsa'jtani annak
az embernek aki hogy etese a csala'dja't, lop, ha ma's mod nincs ra'.
 De ez nem jelenti azt hogy hogy a lopa's nem bu:n, me'g ha
szu:gse'ges is. Az is egy ke'rde's, hogy ha e'n valamit szu:gse'gesnek
ve'lek, az te'nyleg az-e vagy sem. Azt ma'r csak az Isten tudja. :-)

Lengyel Sa'ndor
-- 
Hass, alkoss, gyarapits,
S a haza fényre derül.

Paller Gabor szepen es vilagosan osszefoglalta a minapi SZALON-ban a NATO 
csatlakozas elleni fobb erveket. Ezek (leegyszerusitve) a kovetkezok 
lennenek:
1. draga, kb. evente egy uj Bokros-csomag
2. veszelyes, esetleg nuklearis fegyvereket telepitenek Magyarorszagra
3. Oroszorszag nem valoszinu hogy meg akarna tamadni, mastol meg kitol 
   kell felni.

Ezek az ervek, bar szerintem erosen kulonbozo sulyuak, mind igazak. A 
legkevesbe a 2. ervet tartom komolynak, nem hiszem sem azt hogy 
bekeidoben az esetleg itt tarolt nuklearis fegyverek nagyobb 
potencialis veszelyt jelentenenek az atomeromuveknel (beleertve a 
kornyezo orszagok atomeromuveit is), es nem hiszem hogy sokkal kisebb 
kornyezeti veszellyel neznenk szembe ha mi ugyan ebbol kimaradnank de 
viszont Csehorszagban, Lengyelorszagban es esetleg Romaniaban vigan 
allomasoznanak nuklearis fegyverek, ami ugyebar teljesen a mi 
dontesunktol fuggetlen dolog.

A 3. erv, miszerint Oroszorszag belathato idon belul nem fog megtamadni, 
mar erosebb. Sot, en meg tovabb is megyek, szerintem ha Oroszorszag megis 
megtamadna az akar NATO-tag Magyarorszagot (es csak Magyarorszagot!), a 
NATO biztos megtalalna a modjat hogy hogyan hagyjon minket sorsunkra. 
Szoval Oroszorszagtol jelenleg tenyleg nem kell felni, ha meg egyszer 
majd megis felni kell akkor azon lehet hogy a NATO-tagsag sem segit. 
Akkor kitol kell megis felni? Nos szerintem elsosorban magunktol es a 
szomszedainktol. Az utobbi nyolc evben ketszer dorogtek mar a 
(hagyomanyos) fegyverek kozvetlenul a hataraink mellett. Eloszor csak par 
napig, a romaniai forradalom idejen 89-ben. Kesobb mar evekig, a 
jugoszlaviai haboru idejen. Kozben Magyarorszag is kapott egy kisebb 
bombazast, allitolag tevedesbol, azert en nem tartom kizartnak azt sem  
hogy valami - szerencsere sikertelen - provokaciorol volt esetleg szo. 
Konkretan ugyan nem kerult szoba soha hogy Magyarorszag belepjen a 
haboruba, se a mi reszunkrol, se ugy hogy valamelyik haborus fel akart 
volna minket is megtamadni. De azert a horvatok szerettek volna 
Magyarorszagon atvonulni - igy oldalba tamadhattak volna az ofeloluk 
megtamadhatatlan Kelet-szlavoniai szerb Krajinat. Azert az akkori 
magyar honvedelmi allamtitkar a barcsi bombazas idejen ugy latta hogy 
eljott az ido a Vajdasag visszafoglalasara. Azert akkoriban az egesz 
orszag szeretett volna hirtelen bekerulni a NATO-ba, a NATO meg hirtelen 
nem szerette volna megadni az ahitott vedelmi garanciakat. Ebbol lett a 
nesze semmi fogd meg jol bekepartnerseg. Akkoriban cikkezett arrol az 
Economist (tehat nem valami bulvarlap vasarnapi melleklete) hogy a 
Nyugatnak fel kell keszulnie hogy a jugoszlav haboru utan nemsokara 
varhato a kovetkezo, ezuttal Magyarorszag es Szlovakia kozt. Nevetsegesen 
hangzik, de azert az emlitett honvedelmi (akkor mar szerencsere csak ex-) 
allamtitkar Csehszlovakia szetvalasakor ugy latta volna jonak, ha 1993 
januarjanak elso napjaiban gyorsan megtamadjuk Szlovakiat, merthogy 
"szlovak hadsereg meg nem letezett, a fegyverek eppen vagonokban voltak, 
folyt az osztozkodas. A vilag meg a mi oldalunkra allt volna, hiszen 
Szlovakia sem letezett nemzetkozi jogi ertelemben, meg senki sem ismerte 
el hivatalosan". Kell ehhez kommentar? Ez az ember par eve a HM masodik 
embere volt. Es ilyen okrok nemcsak nalunk teremhetnek es juthatnak a 
hatalom kozelebe, hanem a szomszedainknal is. Barmikor. Itt is, ott is. 
Csak hogy emlekeztessek, a jelenlegi legnagyobb ellenzeki part vezere 
91-ben ugy latta volna jonak ha surgosen fegyverrel segitjuk meg 
vajdasagi testvereinket. 
  A Nyugat pedig a Napnal vilagosabban bebizonyitotta hogy az ilyen 
balkani csetepatekba nem kivan erdemben beleavatkozni. Egyszeruen nem 
erdeke. Zavaros, forrongo haborus tuzfeszek szamukra ez az egesz kornyek, 
Magyarorszag ennek epp a hataran all, sokaig nem is tudtak eldonteni hogy 
akkor most kivul-e vagy belul ezen a tuzfeszken. Es ha Magyarorszag, ne 
adj isten, belekeveredne valami hasonlo haboruba, akarmilyen okbol is, a 
Nyugat reakcioja ismet kimerulne embargokban, utolso sulyos 
figyelmeztetesekben, fegyvertelen bekefenntartok allomasoztatasaban stb.
Egyebkent dobbenetes, mennyire nem ertik meg Kozep-es Delkelet-Europat 
Nyugaton azok sem akiknek ez a hivatasuk lenne. 1991-ben, a 
jugoszlav haboru kezdeten egy evig Oxfordban voltam. Eljott az 
egyetemre egy tanevnyito eloadast tartani Douglas Hurd, 
akkori brit kulugyminiszter is. Termeszetesen a jugoszlav haborurol is 
ejtett par szot, mondanivaloja lenyege az volt hogy 'Hat itt vannak ugye 
ezek az istenverte keleteuropai orszagok, akiknek soha semmi nem jo. Mi a 
lelkunket kitehetjuk, lam Trianonban, az elso vilaghaboru utan is milyen 
gyonyoru orszagokat adtunk az ottani nepeknek, de ugy latszik, minden 
hiaba, ezek a nepek mar csak ilyenek.' Igy gondolkozott a brit 
kulpolitika akkori iranyitoja! Ennyit ertenek nyugaton az itteni 
feszultsegekbol. Es ezert peldaul aaz alapszerzodesek is azt a 
szamunkra nevetsegesen nyilvanvalo tenyt voltak hivatottak kifele 
igazolni, hogy mi TENYLEG nem akarjuk se Szlovakiat se Romaniat 
fegyverrel megtamadni. (Csak mellesleg: a magyar-roman alapszerzodes 
idozitesevel kapcsolatban regota az az erzesem, hogy nem Iliescu hanem 
Clinton valasztasi kampanya miatt kellett olyan hirtelen nyelbeutni.)

Mit segithet ezen a NATO? Azt, hogy a folvetelunkkel a Nyugat  
Magyarorszagot egyertelmuen sajat magahoz es nem a balkani tuzfeszekhez 
sorolna. Vegre megkapnank azokat a bizonyos vedelmi garanciakat is, 
ekkortol egy-egy atmenetileg a hatalomba kapaszkodott orult 
roman/szlovak/szerb/horvat... politikus mar nem jatszadozhatna el csak 
ugy azzal a gondolattal hogy megtamadja Magyarorszagot, mint ahogy azt most 
meg megteheti. Es hasono magyar tarsaik is csak almaikban gondolhatnak 
majd Erdely/Vajdasag/Felvidek... visszavetelere, a NATO az ilyesmit 
ugyanis a sajat tagjaitol sem turi el csak ugy. Lasd Gorogorszag es 
Torokorszag esetet, nem is olyan reg mindket orszag vezetoi egtek 
a vagytol hogy vegre valami nyamvadt lakatlan Egei-tengeri sziget kapcsan 
egymasnak ugorhassanak, ami eddig paratlan NATO-belhaboru lehetett volna. 
Termeszetesen a NATO mindket orszag haborus igyekezetet nyomban leszerelte.

Roviden, a NATO-tagsagot ugy lehet felfogni mint egy biztositast. 
Biztositas a sajat vagy szomszedaink hulyesegebol kifolyolag kirobbano 
helyi haboru ellen. A biztositas ara az a bizonyos, Gabor altal mar 
emlitett, kb. evenkent egy Bokros-csomagnak megfelelo 140 milliard 
forint. Itt kell merlegelni, megeri-e ez a biztositas az arat vagy tul 
draga. Szerintem megeri, bar az igaz hogy a valasz korantsem trivialis. 

   Udv:

      Pali

T. SZALON,

azt hiszem, reszemrol is utoljara szolok ebben a temaban.

On Thu, 6 Mar 1997, Toth Andras wrote:

> On Thu, 6 Mar 1997, Zimanyi Magdolna wrote:
> >Tisztelettel erdeklodom, hogy a levelemben leirt allitasok kozul
> >melyikrol mondja Toth Andras, hogy nem felel meg a valosagnak,
> >melyik allitasban mondtam tobbet a valosagosnal.
> Nem a konkret allitasokrol mondtam, hogy tulzoak, hanem a levont
> kovetkeztetesrol, es ezt kesobb meg is indokoltam. Innentol kezdve
> ugy erzem, a vita "de igen" -- "de nem" jelleguve valt.

Bajosan neveznek egy vitat "de igen" -- "de nem" jellegunek, amelyben
az egyik fel egy sor tortenelmi tenyt, szamadatot sorol fel, a masik
fel pedig enyhen szolva nagyvonaluan tulzo altalanositasokat. Dehat ez
megiteles kerdese, iteljen a nyajas olvaso... 

> [...]
> >--, ugy gondolom, hogy azt, amit az egyhazzal muveltek az otvenes
> >evekben, "mellozesnek" nevezni legalabbis nem felel meg a szotar
> >szerinti ertelemnek.
> Mivel kesobb Zimanyi Magda is irta, hogy 1971 utan mar nem ult pap
> bortonben, nem tudom, hogy legalabb arra az idoszakra miert ne lehetne
> hasznalni a "mellozes" kifejezest. (Es ma az egyhaz ugyanugy panaszkodik
> ezekre az evekre is)

A Rakosi es a Kadar idokrol *is* beszeltunk; levelemben vilagosan
probaltam megkulonboztetni a ketfele korszak modszereit.  Az egyhazak
sem *ugyanugy* panaszkodnak. Ok tudnak disztingvalni. Nem tudom, Toth
Andras miert beszel allandoan egyesszamban *az* egyhazrol, en
altalaban tobbesszamban beszeltem az egyhazakrol. Nemcsak Mindszenty,
Grosz, Endredy Vendel -- katolikus fopapok -- es katolikus papok,
apacak szazai ultek bortonben, hanem mas vallasok papjai is.  Csak egy
peldat emlitenek:  Ordass Lajos evangelikus puspokot. 

A Kadar-rendszerben 71 utan valoban nem zartak papokat bortonbe --
mint a Kadar utazas emlitesebol is kitunt, lattak, hogy ez nem hasznal
a rendszer nemzetkozi elfogadtatasanak.  Az egyhazak mukodese azonban
szigoruan korlatok koze volt szoritva es a legaprobb reszletekig
ellenorizve. Az egyhazi hivatalokban ott ultek az Allami Egyhazugyi
Hivatal megbizottai -- akiket a nepnyelv egyszeruen "bajuszos
puspokok"-nek nevezett, mivel voltakeppen ok gyakoroltak a puspoki
hatalmat. Kinevezes, egyhazi megmozdulas csak az o tudtukkal es
engedelyukkel, ellenorzesukkel volt lehetseges, es az egyhazi
szemelyek minden szavarol ertesultek....

Mindenesetre orulok, ha Toth Andras a "mellozes" kifejezest most mar
hajlamos a 71 utani idore korlatozni: azt meg nem tudom, hogy a
47-48-tol 71-ig terjedo idore akkor milyen megnevezes illik. Kesobb
latni fogjuk, hogy talan a "viragzas"... 

> [...]
> >Mint tudjuk, sajnos, az egyhazakon belul is voltak
> >arulok: igy az ugynevezett "bekepapok", akik az egyhazakban belulrol
> >kepviseltek a part erdekeit: es azok a papok, akik egyszercsak magas
> >egyhazi funkciojukat leteve allami es partszolgalatba leptek.
> Ja, hogy azok a papok, akiket nem zartak be, nem is igazi papok, hanem
> "mocskos komenistak"? Igy konnyu ervelni...

Igy, engedelmevel, nem konnyu ervelni, mert ervelni csak ervekkel
lehet, nem minositgetesekkel.  De mindazt, amit itt mond, azt en *nem
mondtam*, tehat nem is erveltem igy.

Azzal, hogy megemlitettem a "bekepapok" tevekenyseget, semmikeppen sem
allitottam azt, hogy *minden* pap, akit nem zartak be, az kommunista
volt. Ez eleg nevetseges allitas lenne.  Meg azt sem mondtam, hogy
minden bekepap kommunista volt, mert ez sem igaz. Voltak kozottuk,
akik talan joszandekuak voltak, es azt hittek, hogy hasznalnak az
egyhaznak.  Voltak, akiket fenyegetessel, megfelemlitessel,
zsarolassal vettek ra a bekepapi mozgalomban valo reszvetelre. De a
tevekenyseguk azt szolgalta, hogy a partutasitasokat belulrol, az
egyhazon belul ervenyesitsek, akar jo, akar rossz szandekkal tettek ezt. 

Toth Andras valoszinuleg nem tud arrol -- ez is tortenelmi teny --
hogy voltak egyes egyhazaknak egyes olyan papjai -- koztuk magasrangu
egyhazi vezetok is --, akik kileptek egyhazuk szolgalatabol es allami,
illetve partszolgalatba leptek at. A bekepapokon kivul ezekre is
utaltam.

Ami a "mocskos komenista" kifejezest illeti, ezt egyetlen levelemben
sem olvashatta. Mivel, enyhen szolva, ez nem az en stilusom, ilyen
kifejezeseket nem hasznalok. Ezert javaslom, hogy ne is probaljon
ilyen kijelenteseket tulajdonitani nekem.

Ezzel a magam reszerol befejeztem a temat. Feltetelezem, hogy Toth
Andrast tovabbra sem sikerul meggyoznom. A SZALON tobbi olvasoja
sza'ma'ra talan szolgalhattam nehany adalekkal a Rakosi- es
Kadar-rendszer egyhazpolitikajat illetoen.

Koszonom, hogy meghallgattak.
Zimanyi Magda

 Magdolna Zimanyi                         
 KFKI Research Institute for Particle  Phone: +36-1-395-9242
 and Nuclear Physics                   FAX:   +36-1-395-9151
 Computer Networking Center            E-mail: 
 H-1525 Budapest 114, POB. 49, Hungary URL: http://www.kfki.hu/~mzimanyi
 -----------------------------------------------------------------------

T. SZALON, t. pbogar (ismetelten elnezest a megszolitasert,
feltehetoleg Bogar Pali),

  [United States] kerdezte a SZALON #1301-ben:
hogy hol lehet az 1%-ra jogosult intezmenyekrol inforamciot szerezni.
Valaszul megadtam nehany URL-t, ez kiegeszitenem. Egyreszt, ket
szocialis celokat szolgalo szervezet adoszama:

                                                  adoszam

Magyar Maltai Szeretetszolgalat Egyesulet       19025702-1-43
 
Magyar Voroskereszt                             19002093-2-41

Masreszt: alapitvanyokrol, ill. altalaban az 1% fogadasara jogosult
intezmenyekrol, egyesuletekrol erdeklodni lehet a 06-80-200-074
telefonszamon, munkanapokon 9-18 oraig. A telefonhivas Magyarorszagrol
ingyenes. 

Meg hozzatennek egy-ket dolgot: nehany hete elkuldtem a SZALON-ra
Csejdy Andras (HVG) cikkere valo reflexioimat, melyeket a HVG-nek is
elkuldtem. A HVG a mai napig nem reagalt. Az eheti szamban azonban van
egy hosszu cikk, amely szamomra visszaigazolja sok aggodalmamat.  (Az
adofizeto nem tudhatja, hogy penze eljutott-e a kivant helyre; a
kedvezmenyezett nem tudhatja, hogy megkapta-e mindazt a penzt, amit
neki szantak; szamos intezmenynel esetleg az adoszamuk hirdetesere
forditott osszeg sem fog bejonni az adomanyokbol; azok eseteben,
akiknek adojat a munkahely szamolja el, nincs teljesen kizarva a
munkahelyen valo manipulacio lehetosege, stb.) 

Meg annyi, hogy az APEH kozlese szerint az eddig beerkezett
hatszaz-valahanyezer adobevallasbol szaz-valahanyezren intezkedtek az
1%-rol. Ez eddig nem tobb, mint az adofizetok 20%-a. Arrol nem szol a
hiradas, hogy a befizetett osszeg hany %-at jelenti ez.  Emlekeztetnek
arra, hogy az 1% bevezetesekor ugy konferaltak be, hogy ennek reven
4-4,5 milliard Ft kerulhet az egyhazakhoz, szocialis, kulturalis stb,.
intezmenyekhez.  Nehany ismerosomnek -- nem a HIX-en -- akkor azt
mondtam, hogy barkivel fogadok egy lada pezsgobe, hogy a befolyo
osszeg nem fogja elerni az elvileg lehetsegesnek az 50%-at sem. A
fentiek szerint ugy fest, hogy alighanem meg optimista is voltam. :-(

Az itthoni sajto egyebkent nehany napja felroptetett egy hirt,
miszerint vannak tervek arra, hogy jovore adojanak nem 1, hanem
2%-arol intezkedhetne az adofizeto polgar, es az egyik szazalekrol
donthetne el, hogy valamelyik egyhaznak adja-e, a masik maradna a
szocialis, kulturalis stb. celokra. A hiradas meg azt sem tartalmazta,
hogy ezt egyaltalan ki javasolja (valamelyik kormanypart? 
miniszterium? stb.), es milyen stadiumban volna a javaslat.

Mindenesetre, ha iden meglehetosen sikertelen marad az 1%-os akcio, ez
arra inthetne az illetekeseket, hogy ennek folytatasat, vagy barmilyem
megvaltoztatasat csak igen megfontoltan volna szabad megtenni. Igy
peldaul nagyon meg kellene vizsgalni, hogy a szukseges informaciok
eljutnak-e minden allampolgarhoz. Masreszt tovabbra is teljes
keptelensegnek tartom, hogy egy altalam hozott dontes egy osszeg
hovaforditasarol alairasom nelkul is ervenyes legyen. Amig ez fennall,
addig a manipulacio lehetosege is fennall. 

A kedelyek megnyugtatasara most -- hetek elteltevel -- kozoltek, hogy
pl. a munkahelyen leadott rendelkezo nyilatkozatok *boritekjat* a
delikvens -- ha akarja -- alairhatja *kivul*, a boritek
leragasztasanal. Ez azonban nem kotelezo. Es magan a nyilatkozaton
tovabbra sincs rajta az alairasom. Erre kerdezhetem, hogy mi van
azokkal a boritekokkal, amelyeket mar leadtak? Es mi van ott, ahol a
munkahely nem hivja fel a figyelmet arra, hogy az ugyfel alairhatja a
boritekot? Azt mar nem is kerdezem, hogy mi van ott, ahol a boritekot
valaki ugyesen fel tudja nyitni es visszaragasztani ugy, hogy az
alairas nem serul meg? Ilyet meg csak gondolni is nagyon csunya dolog
lenne...

 Udvozlettel  

Zimanyi Magda

 Magdolna Zimanyi                         
 KFKI Research Institute for Particle  Phone: +36-1-395-9242
 and Nuclear Physics                   FAX:   +36-1-395-9151
 Computer Networking Center            E-mail: 
 H-1525 Budapest 114, POB. 49, Hungary URL: http://www.kfki.hu/~mzimanyi
 -----------------------------------------------------------------------