1. |
A nemetorszagi zoldek (mind) |
71 sor |
(cikkei) |
2. |
greenpeace (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
3. |
EAP (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
4. |
Akasztasi samli narancsbol (mind) |
157 sor |
(cikkei) |
5. |
Mar megint egy Recece allas... (mind) |
58 sor |
(cikkei) |
6. |
Tovabbitott anyag: ECOTEC-ZERI New list: ET-VENUS (mind) |
57 sor |
(cikkei) |
|
+ - | A nemetorszagi zoldek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Diana megkert minket, hogy irjunk a KORNYESZ-be. Nekem regota problemam van
a nemetorszagi zoldekkel. Lehet, hogy nincs igazam, hatha meggyoz valaki.
A nemetorszagi zoldek az egyik legerosebb termeszet megovasat focelkent
kituzo politikai part. Ugy 10% koruli szavazat aranyt kepviselnek.
A problemam az, hogy nehany hervadt felszolalast eltekintve csak az
atomenergia elleni kuzdelem a celjuk. A berlini konferencia elott
egy szot sem hallottam toluk a CO2 kibocsajtas elleni kuzdelemrol.
Nemetorszagban tobbszor ajanlottak, hogy allitsak le az osszes atomeromuvet,
ezt takarekosabb energia felhasznalassal es nehany gazeromuvel lehet
potolni. Valasztasok elott beszelgettem nehany zold aktivistaval, akik
valasztokat probaltak megnyerni a partjuk szamara. Nagyjabol az osszes
felhivasuk az atomeenergia elleni kuzdelem volt. Nem voltak pl. hajlandoak
belatni, hogy a CO2 kibocsajtas milyen veszelyes, es hogy valoszinuleg
Nemetorszagnak is valamelyest csokkenteni kell az eletszinovanalat, ha
ezt a vilagot '' mindenki '' szamara elvezhetove akarjuk tenni.
Van egy kollegam, tagja a zold partnak, sot mint ilyen tagja egy helyi
onkormanyzatnak is. Kb. 100 km-re lakik. Naponta egyedul jar be autoval.
Azaz 2 x 100 km-t autozik. Mar 3. eve csinalja. Amivel termeszetesen
nem csak a CO2 kibocsajtast noveli (es noveli a GDP-t), hanem hozzajarul
az erdok pusztulasahoz, itt NSzK-ban a fak 50%-a beteg.
A politikai vezetes persze szoban kuzd az energia pazarlas ellen, fellep
sebessegkorlatozasert, magasabb benzin adoert. De konkretan szerintem tul
keveset tesz. Tudni kell, hogy a zoldek jo nehany szovetsegi allamban
kormanyon vannak, voltak. En ket konkret probalkozasrol tudok.
Tavaly nyaron magas ozon koncentraciot mertek, igy felhivatalos sebesseg
korlatozast vezettek be Hessen autosztradain. Egy masik alkalommal azt
hiszem Heilbronn kornyeken egy hetvegen forgalom korlatozast vezettek be
szemelyautokra. Ezzel szemben az atomeromuvek ellen minden
erejuket latba vetik. Nem banom, ha az atomeromuvek ellen kuzdenek,
de azt elvarnam, hogy hasonlo erobedobassal kuzdjenek mas, globalis
kornyezeti problemak megoldasaert is.
A velemenyem az, hogy sok ember szamara, es ez igaz itt a zoldek altalam
szemelyesen ismert reszere is, a kornyezetvedelem elsosorban az atomenergia
elleni kuzdelmet jelenti. A tobbi nem igazan fontos. Nincs igazi kampany
pl. az esoerdok kivagasa ellen, pedig NSzK Japan es USA mellett az egyik
legnagyobb felhasznaloja a kivagott faknak (butoripar, papiripar).
(Sot, nehany eve a faszenes zsakon meg rajta volt, hogy Made in Brazil,
most mar nincs rajta.) Tudom, hogy a helybeli lakossag is felelos amikor
egetessel alakit ki termoteruletet, de a komercialis erdopusztitas sokkal
nagyobb teruleteket erint (es nem csak fejlodo orszagokat, hanem pl.
Kanadat is). Pl. ha minden fabutorra ra lenne irva, hogy a fa honnan
szarmazik, akkor lehetne vasarloi bojkottot szervezni, vagy ha a papirgyarto
cegek nem hasznalhatnanak fel az oserdobol kitermelt fakat, akkor itt
NSzK-ban is lehetne valamit tenni az oserdok megvedeseert.
Masik problema a pazarlas. A butorokat nagyon gyakran lecserelik, hamar
kimennek a divatbol. En mar kaptam ajandekba ket hasznalatlan fotelt,
mert vasarlas utan mar nem tetszett a szinuk. Ha nem adjak nekem, akkor
kidobjak. Elozoleg egy 2000-es kisvarosban laktam. Ugy felevente tartottak
'szemet' gyujtest, amikor mindenki kiramolta az utcara amit ki akart
dobni, amit aztan hajnalban elvittek a szemettaroloba. Nagyon tanulsagos
egy ilyet egyszer vegigjarni. Az persze nagyon jo dolog, hogy igy van
lehetoseg az ujrafelhasznalasra (sok kulfoldi koztuk en is 'kukaztunk'
ilyenkor), de a pazarlo eletvitel, amit itt tapasztaltam, az megdobbento.
Az ipar, kereskedelem, persze milliardos kiadasokkal ilyen pazarlo
eletvitelre buzdit. Dobd el a regit, vegyel ujjat. A felhasznalo koveti
az utmutatast es ezzel elteti a gazdasagot.
Meg sok minden szorult belem, de mar igy is hosszan lefoglaltam az idotoket,
es tulajdonkeppen eroforasokat pazaroltam. (Amelyek felhasznalasa persze
nekem semmibe sem kerult.)
Kellemes Husveti unnepeket utolag is.
Udvozlettel Gyuri
*--------------------------------------------------------------*
* Gyuri Wolf Physics, Theory *
* Gesellschaft fur Schwerionen- E-mail: *
* forschung (GSI) mbH Tel: +49 6159 71 2755 *
* 64220 Darmstadt, P.O.B. 110552 Fax: +49 6159 71 2990 *
* Germany Priv: +49 6151 7008 27 *
*--------------------------------------------------------------*
|
+ - | greenpeace (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Dear fellow netters,
Is there anybody who could tell me on what E-mail can I contact the centre
of Greenpeace.
I would appreciate if somebody could tell me the phone or fax no. of their
South African representative.
Regards: DeMaris
Andras Szigeti
|
+ - | EAP (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Kornye'szek!
Tudna engem valaki informalni arrol, hogy mit tartalmaz a REC
kozremukodesevel(?) is keszult Environmental Action Program, illetve az
ennek lebontasaval keletkezett National Env. Act. Pr-ok? Az 1993-as
Luzerni Miniszterei Tanacskozason fogadtak el az EAP-ot. Jo volna tudni,
hogy komputeren keresztul hogyan ferhetek hozza az anyaghoz.
Koszonom a segitseget.
Arpad
|
+ - | Akasztasi samli narancsbol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A kovetkezo cikket Vargha Janos tanacsara halasztam at a Narancs 7. szamabol.
A vegen levo level mar nem fert ide, akit erdekel, a hetes narancsban
megtalalja.
Diana
> ------------------------------------------------------
> Temakor: Karatson Gabor: Akasztasi samli ( 254 sor )
> Idopont: Tue Apr 18 06:52:21 EDT 1995 NARANCS #7
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A kormany, mint halljuk, most mar csakugyan dolgozni kezdett;
eltokeltsege remuletes; mindenben vesztesre jatszik, ha okkal, ha nem;
csapasai jegesokent zudulnak az elet valamennyi teruletere, az ember
csak ugy kapkodja a fejet. Magyarorszag viharos gyorsasaggal gyarmatta
valik ujra, nem Europa, hanem a Penzvilag gyarmatava. Ismeros a dolog,
mintha mar ateltem volna egyszer ezt, a "vagy szocializmus, vagy
kapitalizmus" kimeletlen alternativajat, amit 1956 utan a fulunkbe
trombitaltak, csak most a masik, akkor szerfolott bunosnek mondott
iranyba forditottak az utjelzot az Erok. De en meg ugy olvasom a
dolgot, mennyire jol lattam, amit 1989 utan tobbszor le is irtam: az
"igazi szocializmus" utani, egykor oly heves vagyakozasunk, amely ama reg
elmult kuzdelem heveben tagadhatatlanul kisse korvonaltalan maradt, am
egyuttal a kapitalizmustol valo idegenkedesunket is jelezte, csak az
okologiai societasban valhatna valora. Nem hiaba, hogy a Ket Nagy
Tendencia annyira ellenseges vele szemben. Meg az unokam is torleszteni
fogja azt az adossaghalmazt, amit nem is en csinaltam. De ma meg
elkepzelni sem tudjuk, egyikunk sem, hogy ha a Tarthatatlan Realis
teveszmeiert ma igy kell lakolnunk, milyen arat kell majd fizetnunk nem
a bankvilagnak, hanem a Vilagegyetemnek a tudatos termeszetrombolasert -
mert akkor orditanank.
A mostani intezkedeseket azonban a penzugyminiszter terjeszti elo, es mi
tulajdonkeppen nem ertunk a dologhoz.
Ezt nevezik elidegenedesnek: hiaba erzi valaki ugy, o egesz eleteben
kemenyen dolgozott, most beletorodik, hogy mihasznanak szamitson
bizonyos ertelemben, s ez ellen meg csak ne is tiltakozzek. A sajat elete
elszakad a sajat eletetol, jelentos resze mashol zajlodik, mint ahol
jatszodik; van egy benso es egy kulso megnyilvanulasa, s a kulso
lassacskan folebe kerekedik a bensonek.
Szabad-e azonban ennek az elidegenedesnek odaig terjednie, hogy az elet
elveszteset is neman elfogadja?
Mert kozben egeszen masfele dolgok is folynak am itt.
A Duna ugyeben vegrehajtott, felig nyilvanos, felig rejtett allami
mozdulatok ugyanis szemernyi penzugyi elonnyel sem kecsegtetnek, hanem csak
iszonyu veszteseggel. Most mar 100-120 milliard forintrol beszelnek -
ennyi karteritest fogunk fizetni a hagai per elvesztese eseten
Szlovakianak. Mint ketszeresen vesztesek - se Duna, se penz.
A kormany vagy nem tudja, mit csinal, vagy a szlovakok kezere jatszik.
Mennyit hajtogattuk mar ezt! Hogy a jovore meghozando dontesig lehetett
volna ontozni szivattyuzassal is; hogy nekunk mint karosultaknak nem
volna szabad gatat emelnunk, duzzasztanunk, iden az ugysem er mar
semmit, a hajozast akadalyozo installaciokat letrehoznunk, semmi
olyasmit csinalnunk, ami ellenunk szolhat a hagai perben.
Most meg itt van mar megint ez a keresztgat, eleve a maga milliardos
koltsegeivel; eddig mar ketszer leszavaztak, harmadszorra feltetlenul
letre akar jonni. Egy ideig fenekkuszobnek beceztek, mintha ugy
atbukna rajta a viz, akar el is lehetne folotte evezni, ha ugyes az
ember. (A szavakban rejlik nagy ugyesseg.) Aztan egyszer csak elismertek,
hogy tenyleg gat, keresztgat. Meg buszken is: miert, mi volna. Most
meg, ahogy a nagyhet is itt van mar, a legujabb szerzodestervezet
tukreben mintha mar megint valami mast jelentene, meg rosszabbat talan,
mint amirol eddig szo esett. Egyre inkabb kiderul, ugyan ki akarna ezt
majd meg fol is szedni, senki (ostobasag volt ezt mintegy elhinni egy
pillanatra is); a szlovak kormany pedig mar megint lebegteti is a dolgot,
na, na, megsem adunk vizet (aminek fejeben epulne allitolag a gat).
Es valoban: miert ne probalna kicsikarni az onfelado magyar
kormanybol tovabbi engedmenyeket? Zsarolva a boldogtalan Szigetkozon
keresztul, kiterjeszteni a Szigetkozt ert atomcsapast most mar az egesz
Duna-tajra, s veglegesiteni?
A Duna ugyeben tervezett lepesek egyeduli celja mintha a folyam
vegleges eltuntetese, folszamolasa, megsemmisitese volna - hogy vissza
se lehessen hozni soha tobbe. Furcsa kerdes akkor, a magyar kormanynak ez
miert ennyire fontos? Ez mar nem magyarazhato az altalanos
termeszetrombolo szenvedellyel - az egesz foldkereken nincs meg egy
ilyen orszag, ilyen kormany!
Irom ezeket, ketsegbeesve, a szegedi intercityn, aprilis 13-an, nagy
sietve; gurulunk, mintha nem volna semmi baj, de en erzem, amint maris
kiszarad a szam.
Ketsegbe vagyok esve, s legkevesbe a 120 milliard miatt. Bar ez se
semmi, ket kezzel szorni a penzt rombolasra az altalanos
elszegenyites kellos kozepen. Kivulrol nezvest akar tragikomikus
is lehetne a helyzet. A kozelgo XXI. szazadi vizhiany bekoszonte elott
- ezek a mostani evszazadok egyelore egyre fortelmesebbek - meg gyorsan
megszabadulunk ivovizkeszleteinktol. Amelyek nemcsak a magyarokei, hanem
a szlovakokei is. (Aminthogy altalaban is, az egesz dolog csak reszben
nemzeti ugy - akar az atomeromu-vitaban, az epitesi erdekeltsegek
ugyesen jatszanak a "nemzetkoziseg" s a "nemzetallam" hurjain,
kenyelmes helyzetbol, mindig a nekik megfelelot zenditve meg -, es az a
nyilvanvalo keptelenseg is, hogy a nagy sietve osszeallitott
alapszerzodes - nekem lelkifurdalasom van olyan gyorsan cikket irni, mint
ahogyan ezt osszehoztak - a szlovak reszrol folyamatosan fonntartott
hatarsertest meg csak nem is emliti, csak elso szinten nemzeti serelem;
vegso soron itt mindenutt a nekimerevedo technologiai teboly es az
elet - eletszeretet es nekrofilia - kozti parviadalrol van szo. Ugyan
kiknek lett volna fontosabb a szlovak-magyar baratkozas, mint a
kornyezetvedoknek: az eletellenes alapon vegrehajtott kiegyezesek eppen
ennek a lehetoseget semmisitik meg.) Magyarorszag s a hajdani
Csehszlovakia elenjart a temeszetrombolasban; e teren latnivaloan
nincs megallas.
Micsoda undok betegseg, s milyen regota mar.
Olyasmi ez a keresztgat, mint az akasztasi samli. Nem nagyon erdekel az
senkit se mar. Az iteletvegrehajtot azert nem, mert o ugyis tudja, mi
az; az elitelt meg azt kepzeli, mindegy neki a samli alakja. Mig ott nem
all majd elotte, s akkor, egyszerre csak: oly ronda, oly kiserteties.
Mert hat a Samli tenyleg mar a Veg.
Valamikor regen, a Kadar-korszak melyen, amikor eloszor hallottam a
Tervrol: micsoda felelem fogott el! Beszelni is rola, evekig, titokban
lehetett csak. Jottek a tiltakozasok; a nagymarosi reszsiker; aztan a Duna
elterelese, amit mar olbe tett kezzel nezett vegig az orszag.
Aztan megint a csend, megint a varakozas.
Most ismet leptek a folyoson.
Erdekes volt ez az Okologiaellenes Visszarendezodes. Nemi
valtoztatassal ott tartunk, ahol voltunk. Eppen csak, egyelore, meg lehet
irni a dologrol; de semmi foganatja az egesznek.
Elnyomott kozben az alom (nemsokara Szegedre erunk). Egyszeruen a
faradtsag, a szomorusag alma. Nem ugy, ahogy mondogatni szoktak,
alsagosan, alszentul is, mindenkeppen onaltatassal, hogy: "talan csak
alom az egesz", "ez nem lehet igaz". Hanem mint a valosag elvesztesenek
alma, az a halalos alom, amellyel alszik az egesz emberiseg, mintha
sejtelme sem volna rola, hova viszi a vonat (nem Szegedre). Fol kene
ebrednie mar - de nem tud.
Lehet ugy tenni persze, mintha nem ertene az ember, most mi tortenik
eppen (ebben a vilagban mar minden csupa mintha); es megis, latni fogja
majd azt is a nezo, a jambor televiziozo, mit jelent az, amikor most
mar a magyar miniszterelnok utasitasara bezuditjak megint a
kotomegeket a Duna-mederbe, mint zudittatta oket 1992-ben Julius Binder
az akkor meg elo Dunaba. Tortenik megint valami, ami utan mar soha
tobbe nem lesz olyan a vilag, mint volt annak elotte. Aminthogy 1992-vel
is egeszen megvaltozott minden.
Es akkor majd, egy pillanatra, azt is megsejti talan, hogy - egyik utan
jon a masik - a vege fele majd lesz egy legutolso soha tobbe. Amelyben
viszont azt is meg fogja erteni, csak akkor persze mar keso lesz,
feltehetoleg, hogy nem eppen a Vilagszellem kenyszeritette ebbe az
iranyba a dolgokat.
- Na dehat micsoda? De mi? - kerdezi akkor majd magatol.
A szerzo iro, festomuvesz.
|
+ - | Mar megint egy Recece allas... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
The Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe (REC) is
looking for a:
JUNIOR FELLOWSHIP PROGRAM COORDINATOR
The Junior Fellowship Program brings young Central and Eastern European
environmentalists to the REC head office in Budapest for one month of
training
workshops. Six fellows from six different countries are accepted per
session, and five sessions are held per year.
The program consists of workshops run by the coordinator, REC staff, and
external
trainers. They train the fellows in campaign strategies, NGO and project
management,
dealing with the media, fundraising, and understanding the role of NGOs in
civil
society. Site visits to NGOs in the Region constitute an important part
of the
program.
The coordinator organizes the entire program, including selecting fellows,
finding
workshop facilitators, and handling all administrative issues related to the
program.
Qualifications
The ideal candidate will be from Central and Eastern Europe and will have
the
following qualifications:
- experience in preparing and conducting environmental training workshops
- good facilitation skills
- knowledge of needs and expectations of environmental NGOs in the Region
- planning, organizing, and project management skills
- social and cultural sensitivity
- ability to work quickly and effectively in a multicultural environment
- fluency in English (and one Central and East European language, if
possible)
- computer skills
Salary will be based on experience and qualifications. If you are
interested in
this
challenging position, please send your application, including a cover letter,
CV, and
references by 31 May 1995 to:
Alexander Juras
Regional Environmental Center
Miklos ter 1
H-1035 Budapest
Hungary
Tel: (36-1) 250-3401
Fax: (36-1) 250-3403
E-mail:
--------------------------------
(nem kezd egy kicsit gyanus lenni lassan, milyen nagy suruseggel vannak uj
allasok a receceben...?)
:-@
|
+ - | Tovabbitott anyag: ECOTEC-ZERI New list: ET-VENUS (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves KORNYESZ -ek !
Tan az alabbi erdekel valakit ?
LBT
VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV
ECOTEC in cooperation with the Zero Emissions Research
Initiatives (ZERI) Project of the United Nations University (UNU),
gladly announces the new listserv list called "Bio-Integration"
"Bio-Integration" will be a __moderated__ list for an exchange of
information and experiences. Specialised Listserv lists will also be
created by ZERI for in-depth discussions by experts, practitioners,
entrepreneurs, researchers and students for specific technologies in
selected integrated systems. These may include topics like
mushrooms, algae, biogas, earthworm, biofertilisers; biopesticides,
fish and small animal farming, etc.
The objectives of this series of lists and activities are :
(a) to promote the research and use of ecologically sound and
economically viable technologies in integrated bio-production
systems
(b) to discuss how traditional self-reliant technologies and
frontier high technologies can be combined and used in
integrated manner
(c) to stimulate research on problems related to their
applications, integration and economic sustainability.
Through value-added reutilization of agro-industrial and
agricultural by-products or materials, these technologies should
contribute to zero emissions i.e. production and manufacturing
"without wastes" and to provide opportunities for increase income
generation and small entrepreneurships development.
To join this list, please send an e-mail to
and write :
SUBSCRIBE ET-VENUS firstname lastname (organization)
e.g. SUBSCRIBE ET-VENUS Mori Koide (Tokyo U)
(Pls keep "firstname lastname (organization)" to less than 36
characters)
Important Note:
-----------------------
This list will temporary be "write-protected" during the 10-day
subscription period.
For personal assistance, please contact:
Mr. Eng-Leong Foo,
The United Nations University, 53-70 Jingumae 5-chome,
Shibuya-ku, Tokyo 150, Japan.
Phone: (81-3) 5467-1249 Fax: (81-3) 3406-7347;
|
|