Kedves Tippelok!

A University of Auckland (New Zealand) PhD diakja vagyok. A temam
matematika es szamitastechnika kevereke ezert a Department of
Mathematics es a Department of Computer Science "osztozkodik" rajtam.
A tezisem cime: Combinatorial Computation Using Distributed
Processing.  Supervisoraim: Prof Marston Conder & Prof Peter Gibbons.

Roviden, hogy mivel is foglalkozom: Halozatban osszekapcsolt
szamitogepeket probalok rabirni kulonfele algebrai es kombinatorikai
szamitasok elvegzesere, affele "szegeny ember vizzel foz" alapon.
Ugyanis az ilyen problemak altalaban meg a super-computerek teljesito
kepesseget is probara teszik, es a legtobb matematikusnak persze nincs
hozzaferese ilyen nagy masinakhoz.  A matematika tanszekek tobbsege
azonban rendelkezik tobb kevesebb halozatba kapcsolt kisebb
computer-rel, amelyek teljesito kepessege, ugrasszeruen novelheto ha
kozosen, mintegy nagy computer-kent hasznaljak oket.

Lehetosegem volna hosszabb rovidebb idore mas egyetemek meglatogatasara
mint PhD student es ezt szeretnem minel elobb es minel jobban
kihasznalni. A problema persze fogado egyetem talalasa.  Ebben
szeretnem a Tippelok segitseget kerni, mivel az egesz dologban
meglehetosen tajekozatlan es tapasztalatlan vagyok.

Az orszagok amelyek egyetemei erdekelnenek:

    USA, Canada, GB, Australia

Kerem azokat, akik barmilyen otlettel, segiseggel, infomacioval tudnanak ez
iranyu probalkozasaimhoz hozzajarulni keressenek meg e-mail-en.

(egy kis szemelyi adat: matematikusi diplomamat Szegeden szereztem;
kettos, magyar es NZ-i, allampolgar vagyok.)


Koszonom
     ,
Dobcsanyi Peter     )

> ------------------------------------------

Az  erkezok osszletszama az elmult evtizedben
> ---------------------------------------------

Gazdasagi     Ossz           Ebbol
  ev                         magyar

84/85         78087          221
85/86         92410          330
86/87         113308         492
87/88         143490         668
88/89         145316         548
89/90         121227         195
90/91         121688         216
91/92         107391         203
92/93         76330          134
93/94 terv    76000          ***

*** Az egyes orszagokat nem kulonboztetik meg, tehat tervszam
sem letezik.

Az erkezok letszama bevandorlasi kategoriak szerint
> ---------------------------------------------------
        *Kategoria*        1992/93      1993/94 terv

Preferencialis (1)           23877      34000
Koncesszios (2)               8225       6000
Munkaado jelolte              1959       3000
Uzletember (3)                3607       1500
Kulonleges tehetseg             75        200
Fuggetlen (4)                16496      12300
Menekult                     10907      13000
Vizum nelkuli                 1189 
Uj-zelandi (5)                8355 
Egyebb                        1640       1000
OSSZESEN                     76330      76000

(1) Csaladegyesites, csak kozeli csaladtagok szamara
(2) Fiatal, jol kepzett, munkakepes rokon behozatala
(3) Tokevel es uzleti tudassal rendelkezo munkaadok bevandorlasa
(4) Fiatal, jol kepzett, angolul tudo munkaero
(5) Uj-Zeland es Ausztralia kozott nincs attelepulesi korlatozas
* Forras: Bevandorlasi Min.

Bertok Zoltan, Sydney


Malaria ellen  rovid idore a legbiztosabb vedekezes Doxycyclin tabletta
szedese. Ez az antibiotikum a veraramodba kerulo korokozokat azonnal
elpusztitja. Napi egy tablettat kell szedni, az utazas elott egy nappal
megkezdve, es befejezese utan meg egy napig a biztonsag kedveert. Ennek
mellekhatasai sokkal enyhebbek es veszelytelenebbek mint a malaria elleni
specifikus gyogyszereke, es ez HATASOS a rezisztens torzsek ellen (melyek
fokepp Kambodzsaban es Thaifold eszaki reszen elnek). Persze ha ket-harom
hetnel tovabb maradsz, ez mar nem megoldas, mert antibiotikumot hosszu
ideig nem tanacsos szedni.
A szunyogcsipest persze ajanlatos elkerulni, kulonosen mert mas
betegsegeket is terjeszthetenek (ha jol emlekszem a malariat az ejjel mozgo
szunyogok terjesztik, a nappaliaknak mas "inyencsegei" vannak).
A doxycyclin mas fertozesektol is eleg jol megved, ezert is ajanlhato.
Jo utazast!
Andras

Elnezest a tudatlansagert, de mivel en meg az atkosban voltam
katona, hat nem tudom, hogy most mifele illemtan jarja ott.
Hogyan szolitjak az egyszeru honvedet? Honved ur? Felfele meg 
csak el tudom kepzelni az urazast, de lefele kicsit nehez.
Mi a szobeli koszones? Az en idomben meg Erot eszseget volt.
A dicseretre ugy kellett valaszolni, hogy *A dolgozo nepet 
szolgalo* Ma kit szolgalnak?

Bertok Zoltan tart. alhangya, Sydney

Evolucio es ateizmus

Kedves TIPP-Olvaso Tabor!

A kovetkezo kijelentest szeretnem tenni:

A vilag termeszettudomanyos megismeresehez semmi 
szukseg nincsen az ateista foltetelezeshez.

Ha pedig nincs ra szukseg, akkor miert tegyuk fol?

Meglepo fordulat? Nos, igen. A vallasos folteves
az eredendo (kvazi: valamifele vilagszervezo ero
munkalkodik korulottunk) az ateista kitalacioval
szemben (kvazi: csak az experimentalisan igazol-
hato valosag letezik a maga esetleges torvenyei-
vel). Az emberi ostortenet meg mentes az ateizmus-
tol. Az ember termeszetes torteneti allapotaban 
hivo. Az ateizmus nagyobb meretekben csupan a 19-
20. szazadban jelentkezik, minden korabbinal gyil-
kosabb elmeletek es haboruk (holokausztok) meg-
szuletesei ill. megtortenesei idejen. Mi okunk
van ra, hogy ne tekintsuk magat az ateizmust is
egyfajta ilyen gyilkos (ill. a gyilkolassal cim-
boralo) elmeletnek?

Mondjon mar valaki egyetlen ervet, amiert az ate-
ista elmeletet hozza kell kapcsolnunk a vilag
megismeresehez. (En sehogy sem talalok.)

Az evolucios elmelettel nem az a baj, hogy teljes
egeszeben hibas. Egyszeruen csak impotens. Amit
meg lehet magyarazni vele, az sok esetben eleg
trivialis, ami meg tenyleg erdekes lenne, ott tel-
jes csodot mond. Nincs nevetsegesebb, mint azt al-
litani, hogy az elet puszta sztochasztika, hogy
mero veletlen alapon jott letre. Itt legalabbis
egy JOLSZERVEZETT SZTOCHASZTIKAT kell foltetelez-
nunk.

Udvozlettel:                        Szekely Zoli

A Korannak igenis van tobbfele (kb. 5 ?) valtozata igaz, hogy ezek nem
forditasok hanem mind arabul van, de azert nem voltak kepsek teljesen
valtoztatas nelkul megorizni.
(Arrol nem is beszelve, hogy arra, hogy miert van arabul szo vegen ketfele
't' [egy normalis meg egy olyan, hogy a szovegi 'h'-ra ket pontot tesznek]
hallottam egy olyan magyarazatot, hogy Mohamed profeta mikor lediktalta
a Korant [nemigen tudott irni ;-)] akkor 'h'-t mondott [ez lehetseges 
nyelvjarasi valtozat, bar azt hiszem a heberben 'normalisabb' mint az arabban,
hogy a szovegi -at kepzo az nem -at hanem -ah [azt hiszem egy pelda az lehet,
hogy malik:kiraly malikat/malikah:kiralysag] es kesobb a szoveget nem akartak
atirni de, hogy jobban hasonlitson az elterjedtebb kiejtesre a ket pontot
berajzolgattak a betu fole.)
Zsoter Andras
P.S.: A pontossagert nem vallalok felelosseget, fejbol van az egesz. Szerintem
valaki szotarral vagy hasonlokkal felszerelkezve ellenorizheti.
(Pld. F. Mikinek mindig van szakirodalma. ;-)

Kedves Sanyi,

(elorebocsatom, hogy a TIPP-en kb. 15 embert ismerek - es ebbol extrapolalva 
kb 50 olyan van, aki feherjekkel foglalkozik, es akik elnezo mosollyal nezik
vitankat..nos mindezek ellenere tovabb irogatok a legalapvetobb ismeretekrol
amolyan - TIT TIPP szabadegyetem stilusban)

 1>Kulonben az elet molekulak proteinokbol es nukleid savakbol allnak.
 2>A proteinok pl. 20 kulonbozo aminosavbol allnak, es 19 ezek kozul
 3>bal-oldali (left-handed) konfiguracioju kell hogy legyen. Tovabbmenve,
 4>az aminosavak kulonos modon es kulonos hosszu szekvenciaju kell hogy
 5>legyen. A termeszetben kb. 80 kulonbozo aminosav letezik, a jobb- es
 6>bal-oldaliak eloszlasa 50-50%. A problema az elet kialakulasahoz hogy
 7>A) kivalasztani a veletlenszeruen orientalt aminosavak kozul azokat
 8>  amelyek helyesen orientaltak.
 9>B) kivalasztani csupan az elethez szukseges aminosavakat,
10>C) osszekotni az aminosavakat rovid lanca
11>D) a rovid lancokbol eloallitani a korrekt hosszusagu lancot, tipikusan
12>  jo par szaz aminosav hosszusagu
13>E) es vegul kivalasztani ezekbol a lancokbol amelyek helyes sorrendben
14>   jottek letre (right order) a helyes aminosav szekvenciakkal
15>F) ezen kivul, az egesz folyamatot meg kell vedeni, hogy az eloallas
16>   aranya nagyobb legyen a megszunes aranyatol


1: Kicsit 'fetis'-szeru megkozelitese a korulvevo vilagnak: mondjuk en ugy 
   ertelmezem az elso sort, hogy vannak feherjek es nukleinsavak. Ez igaz.
2,3: A feherjeket alkoto 20 alfa-aminosavbol, azok  alfa-szenatomjat illeto 
   molekulaszimmetria szempontjabol egy inaktiv van, a glicin, mert ennek az
   alfa szenatomja ket azonos kotest letesit, igy sikszimmetrikus megfeleloje
   eltolasi kepevel azonos --> nincs optikai aktivitasa.
   A tobbi 19 aminosav -alfa szenatom alapjan- mind L aminosav. De pl. 
   figyelembe veveaz oldallanc (szen)atomokat is, a treonin es izoleucin eseten
 
   ujabb szimmetriacentrumokat talalunk.
4: Nem 'kell, hogy legyen' hanem van. Vannak 6-8 aminosavbol allo hormonok, es 
   vannak tobb ezer a.savbol allo feherjek: az atlag kb. par szaz. NA es?
5: A termeszetben az aminosavak 99%-at  19 L-szimm.ju adja (+ inaktiv glicin).
   Ezenkivul vannak modosulatok ( hidroxilezett stb szarmazerkok)
   es nagyon ritkan (de nagyon szuksegszeruen !) neha D-aminosavak.

  Pl.A bakteriumok sejtfalat alkoto feherjeket D-aminosavak (is) alkotjak, mert
   a vilag 99 %-a L-aminosavakbol allo enzimek, amelyek L a.savakbol allo szer-
   kezeteket tud letrehozni es elbontani: a bakteriumok ugy vedekeznek ezen
   folyamatok ellen, hogy D-aminosavakbol epitik fel burkukat, igy azok rezisz-
   tensek maradnak az 'emesztessel' szemben. Ezert volt nagy orom a peni-
   cilin, amely akadalyozza a D-aminosavbol allo lancok kialakulasat.

   A DNS  nulkleotidharmasokban kodolja az aminosavakat, osszesen 5-fele 
   nukleotid van, ennek egy 4 elemu reszhalmaza fordul elo a DNS-ben es egy 
   masik 4 az RNS-ben --> 3 helyen osszesen 4*4*4=64 fele aminosavat tud kodol-
   ni. Elvileg. Elvileg ezeknek lehetne L es D izomerje, azaz 128. Elvileg.
   A gyakorlatban a kod *degeneralt*: tobb tripplett azonos aminosavat kodol.
   ( "Miert ilyen pancser es gazdasagtalan a felsobb INTELLIGENCIA??")
   Az evolucio szerint, eleinte - hosszabb elozmeny utan - volt nehany a.sav, 
   - eredetileg, az 'on-replikalodo' DNS eseten a nukleotid egy az egyben magat
   masolhatta, kesobb elkezdtek kettesevel aminosavakat kodolni, mondjuk mar 
   a negyfele nukleotid birtokaban ez 16 lehetoseget adott - aztan szukseg lett
   meg nagyobb verzalitasra (tobb mint 16 a.savra, nem beszelve a start es stop
   kodon-rol  - mettol meddig tart a genen belul egy-egy feherje kodja), es 
   ezert azok a DNS-ek kezdtek ervenyesulni, amelyek 3 nukl.dal kodoltak egy-
   egy a.savat  -> nagyobb verzalitast megengedve. A tovabblepeskor lassan kia-
   lakult a mai 20 fele (+a stop kodon. A start kodon - gazdasagosan azonos az
   egyik aminosav kodjaval, Metionin) es MA ez van:  befagyott ezen a szinten 
   az ujabb aminosavak kialakulasa, ezen a ponton elkezdodott mar a bonyolul-
   tabb elolenyek megjelenese: egy ujabb nukl. hozzaadasa szetrobbantana az 
   eddigi szisztemat, ami a gorenytol a loheren at az emberkekig mukodik es 
   elterjedt. Erdemes ezt a huszat megtanulni, mert tobb - a mi eltunkben,
   a mai elovilag eleteben, nem lehet, ahhoz eloszor mindennek el kell 
   pusztulnia, hogy utat adjon egy masfajta kodolasnak :-)  :-((


   Egyik szemleletes megfigyeles az, hogy a tripplettek harmadik eleme'ben
   szokott jelentkezni a degeneracio, azaz alahuzza, azt az elkepzelest, hogy
   a harmadik nukleotid hozzacsapodasa egy folyamat eredmenye.

   na jo, lehet, hogy irok meg, nem tudom, annyit mindenesetre mondhatok,
   hogy az egesz ervelesednek az a kritikaja, amit mar eddig tobbszor 
   megjegyeztem: egy MAI rendszer bonyolultsagat igyekszel illusztralni,
   kihagyva a megelozo (1-4 eon( milliard ev)) idoszakot.
  
   Nehany ujabb cikk es egy regi konyv, a korabbiakon felul:
   
# M. Calvin: Chemical Evolution;
# FHC Crick: The origin of genetic code J Mol Biol, 38, 367;
# LE Orgel: evolution of the genetic apparatus J.Mol Biol 38, 381
# M.Eigen: Selforganization of matter and the evolution of biological macro-
                                     molecules, NAturwissenschaften 58, 465
#  SL Miller: Production of some organic compounds under possible primitive 
                               Earth conditions J. Am. Chem. Soc. 77, 2351

#WA Bonner, MA van Dort, MR Yearian: (1975) Asymmetric degradation of DL-leucin
                with longitudinally polarised electrons ,  Nature 258, 419-421

				Fiser Andras

Igazad van Tomo'ka, nevtelenul nincs ertelme vitatkozni. Nem is 
bujocskazom tovabb. Kulonben mintha szelidult volna egy kicsit a vita.

Kedves Sanyi,

Oxigen: A National Geographic januari szamaban nyilatkozik egy 
csillagaszno, aki az "Elet nyomai az Univerzumban" project vezetoje. 
Elmondja: "leginkabb az oxigen szinkepet keresik, mert ezt az elet 
letezesenek egyertelmu bizonyitekenek lehet tekinteni. Az oxigen ugyanis 
olyan reaktiv, hogy elemi allapotban nem marad meg. Ha megis elofordul az 
csak egy allando oxigen termelo folyamat kovetkezmenye lehet. Ez 
celszeruen az elet." Persze a Nat.Geog. nem szaklap, de eleg szinvonalas, 
es alapvetoen nem ir zoldsegeket.

Kozetek: En ugy tudtam, hogy igazan regi kozeteket nem nagyon lehet 
talalni. A Fold felszinet sok kilometer vastagon fiatalabb kozetek 
boritjak, a tektonikai lemezek aljarol pedig folyamatosan valnak le es 
olvadnak be a magmaba a regebbi kozetek. Jo lenne, ha a kozetek kora 
korul kialakult szamhaboruban egy geologus tekintelyelven rendet tenne.

Kombinatorika: Ha jol ertem, felallitasz egy null-hipotezist (az elet 
spontan keletkezett), elvegzel egy kombinatorikai szamitast, aminek egy 
extrem kicsi valoszinuseg az eredmenye. Ez alapjan elveted a 
null-hipotezist. Ez csak akkor jogos, ha a modelled helytallo. Mert ha 
hibas modell alapjan szamolsz, akkor konnyen tevedhetsz sok 
nagysagrendet. Szoval jo lenne tudni, hogy a modell pontosan milyen 
reszfolyamatokat feltetelez (nagyjabol). (Ne is mondd, hogy olvassak el 
fel tucat angol nyelvu konyvet, en se mondom hogy fusd at a "Methods in 
Enzymology" elso 230 kotetet, [darabja 4-500 oldal] pedig bizonyara sok 
erdekeset talanal bennuk a feherjekrol, nukleinsavakrol es az evoluciorol.)

Pelda: Tuzzunk ki magunknak eloszor egy egyszerubb feladatot: hogyan lesz 
jegkocka a vizkockabol? A ket allapot kozt annyi a kulonbseg, hogy a 
jegben a molekulak jol definialtan helyhez kotottek es orientaltak a 
vizben meg majdnem minden rend nelkul nyuzsognek. Tehat ez nagyon tavolrol 
analog az nem-elo - elo atmenettel, amennyiben a kaotikus kiindulasbol 
vegul egy rendezett allapotot kivanunk elerni.

Tehet veszunk 2cc vizet, a molekulakat elosztjuk veletlenszeruen a
terfogatban, mindegyiknek adunk egy veletlenszeru sebessegvektort, ugy, 
hogy az megfeleljen a Boltznamm-eloszlasnak 0 C-on. Akkor kesz a 
jegkocka, amikor a molekulak epp a jeg kristalyszerkezetenek megfeleloen 
helyezkednek el. Ez a modell - bar nem szamoltam ki, de gyanum szerint - 
vilagbajnoki alacsony valoszinuseget ad. Ennek alapjan sosem szabadna 
megfagyni a viznek.

Csakhogy a viz maskepp csinalja. Eloszor csak egy nehany - mondjuk 10 - 
molekulabol allo mikrokristaly alakul ki. Ennek is kicsi a valoszinusege, 
de meg esszeru. Az elso kristalyka megjelenese utan a rendszerben egy 
telsesen uj folyamat indul meg - a krisatly novekedese. Ennek meg mar 
egesz tisztesseges valoszinusege van. Igy vegul is a viz meg tud fagyni, 
csak nem egy lepesben az egesz terfogatban, hanem egy kis kerulovel.

(Egyebkent az igy kapott sebesseg a jegkocka szintezisre meg mindig sokkal 
lassabb, mint azt az ember a mindennapi eletben tapasztalja. 
Ugyanis a csapviz mindenfele kemiai szennyezoket meg port 
tartalmaz, amit kihagytunk a szamitasbol. Viszont ha valaki ultratiszta 
vizet probal meg fagyasztani sima falu, viztaszito anyagbol keszult 
edenyben, akkor a dolog meglepoen lassan fog neki sikerulni, kb. ugy, 
ahogy a modell alapjan az varhato. Kiserleti teny.)

Gyanum szerint az altalad idezett kombinatorikai szamitas az "egyszeruseg 
kedveert" semmilyen kozbenso allapotot nem tetelez fel, igy egy lepesben 
feltetelezi az elso organizmus kialakulasat. Kb. mintha 60 kg ledaralt es 
felfozott biogilisztabol Kim Basinger elobukkanasat varnad, persze a 
megfelelo ido eltelte utan.

Szoval nehany reszletet a modellrol, ha lehetne, nem referenciat.

Tisztelettel,

Cserzo Miklos.