Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 240
Copyright (C) HIX
1997-10-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 grav. hullamok (mind)  41 sor     (cikkei)
2 ebrenlet (mind)  23 sor     (cikkei)
3 TEX vagy nem TEX (mind)  19 sor     (cikkei)
4 Lehetetlen-e v > c ? (mind)  35 sor     (cikkei)
5 Re: Fenysebesseg (mind)  24 sor     (cikkei)
6 Re: REM adalek, avagy a'lomba za'rva (mind)  38 sor     (cikkei)
7 spec. rel. 1&2 kerdesek (mind)  68 sor     (cikkei)
8 Re: REM adalek, avagy a'lomba za'rva (mind)  63 sor     (cikkei)
9 Csillagaszati eloadassorozat a BME R Klubban (mind)  19 sor     (cikkei)

+ - grav. hullamok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ha valaki veletlenul Pennsylvaniaban van es erkeli a tema
ugorjon be a Penn State-re. 
        Felreteve a trefat, ugy tunik, hogy meg mindig nem figyeltek
meg gravitacios hullamokat. Mar a multkor is mondtam, hogy egy ilyen
megfigyeles nem nagyon maradna titokban.      Pista


Today Monday 27th, there will be a special physics colloquium
from 2-3pm at 339 Davey. It will be given by Prof Lee Samuel Finn
from Northwestern University.

"COSMOLOGY BY THE NUMBERS"

Astronomy is an opportunistic science: Astronomers cannot manipulate
the stars and planets; they can only observe them. Their observational
tools and perspectives are, as well, quite limited: for the most part,
they know only what photons can tell about the goings-on in the
Heavens, and this only by exploiting this precious, electromagnetic
perspective in many clever ways. Over the next decade the United
States Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) and
the French-Italian Virgo Project can be expected to offer a new
perspective, by making the gravitational radiation from astronomical
sources a diagnostic tool for the study of the Universe. In this talk
I will discuss first what gravitational radiation is, how its sources
differ from the more familiar ones of electromagnetic astronomy, and
how we intend to go about detecting it. I will then turn to discuss
one particular source --- the radiation arising from binary neutron
star or black hole systems --- and describe how, by combining
gravitational wave observation with century-old analytic techniques of
classical astronomy, we can hope to gain a new and independent way of
investigating the age and ultimate fate of the Universe.

++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
+             Pablo Laguna  (Asst. Prof.)              +
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
+ Dept. Astronomy & Astrophysics + Off: (814) 863-8470 +
+ 525 Davey Laboratory           + Fax: (814) 863-3399 +
+ Penn State University          + Sec: (814) 865-0418 +
+ University Park, PA 16802, USA +  +   
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
+ http://www.astro.psu.edu/users/pablo                 +
+ - ebrenlet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Almodozok,

        Cser Gabor irta:
> egyszerre "kitisztult a kep" tudtam, hogy hol vagyok (otthon az 
> agyon), mennyi az ido (kb.), hogyan helyezkedem el, es mit fogok 
> latni ha kinyitom a szemem. Na akkor ki is nyitom, -hataroztam el. 
> Nem sikerult! Probaltam megmozdulni, hangot adni, egyik sem sikerult! 
> Nem eroltettem a dolgot tovabb, vartam egy kicsit es felebredtem. 

        Szerintem azt almodtad, hogy ott alszol es felebredtel. Mivel
ezt csak almodtad termeszetesen nem tudtal felkelni.

        Nekem van egy mas elmenyem. En valoban felebredtem, csak eppen
nem mozdultam meg. Megfigyeltem, hogy mindaddig mig meg nem mozdulok
minden alomban levo dolog teljesen valosnak tunik. Peldaul fogok egy
ceruzat a kezemben. Megszoritom, es ott erzem a kezemben. Holott tudom,
hogy ha egy kicsit is megmozditom a kezem, az illuzio eltunik, es valoban
mihelyst megmozdulok a ceruca eltunt. Es meg is tudok mozdulni, hiszen
ebren vagyok. De eleg csak ha a szememet kinyitom, maris eltuntek az
almodott dolgok.
        Tud valaki errol tobbet? Mi a magyarazat?

Horvath Pista
+ - TEX vagy nem TEX (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Relativistak,

        A TEX filjlok 4:0 -as vesztesre allnak. Ugylatszik a TEX-tol meg
lesztek kimelve. Talan PS formaban majd fel lesznek teve a netre valahova.
        Kerem akiknek az ASCII kepletek osszekuszalodnak jelezzek. Ez
meg se fordult a fejemben. Addig is javaslom a http://www.us.hix.com/ -ot,
vagy a http://www.hix.com/  -ot. A FRISSben ott vannak a TUDOMANYok is.
Vagy egyenest a:
http://www.us.hix.com/hix/cgi-bin/nph-hixweb.cgi/hix/friss/
        -re menjetek. Megneztem, ott a kepletek olvashatoak.
Termeszetesen ezzel nincsenek kisegitve azok, akik csak e-mail kapcsolattal
rendelkeznek. Remenykedjunk, hogy ok olvashato TUDOMANYt kapnak.

        Kerlek Benneteket, hogy a hozzaszolasokat kerdeseket ide a 
TUDOMANYba irjatok. Remelem masok is valaszolnak a kerdesekre. Egyebkent pedig
ne higyjetek senkinek, csak a sajat eszeteknek. Vagyis annak amit sikerult
megerteni. Csak azert mert XY mond valamit az meg nem biztos, hogy igaz is.

Horvath Pista
+ - Lehetetlen-e v > c ? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>A relativitaselmeletben benne van, hogy c-nel nagyobb sebesseg lehetetlen.
>A kepletek nevezojeben a gyokjel alatt 1-v^2/c^2 all, ami v>c eseten mar
>negativ. Igy nem csak a v=c okoz gondot, ahol a nevezo nulla, hanem kesobb
>mar a gyokvonas sem vegezhteo el.

Nem hiszem, hogy az a matematikai teny, hogy a negyzetgyokvonas
negativ szamokon imaginarius eredmenyt ad azt jelentene, hogy
v > c nem letezhet. Ha a kepletek nevezojebe mondjuk sqrt(x)
helyett sqrt(abs(x)) -et irsz, akkor v <= c -re minden marad a
regiben, mig v > c -re valos eredmenyt kapsz. 

Az egyenletek modellek, amelyek jol leirjak az altalunk ismert
valosagot, de nem biztos, hogy az alkalmazott fuggvenyek ertelmezesi
tartomanya meghatarozza a termeszet mukodeset. Ugyanis az egyenletek
olyan fuggvenyekkel lettek felirva, amelyek a jelensegek altalunk
vizsgalt tartomanyara igazak. Ezen a tartomanyon kivul az egyenlet
vagy jo veletlenul, vagy nem.

Nem tudom, mi a helyzet a tachionokkal manapsag, de azok voltak azok a 
reszecskek, akik szamara c az also hatarsebesseg volt. Valami olyasmi, 
mint amikor egy vegtelen mely folyadekba beledobsz valamit. Gyorsul,
gyorsul, de a kozegellenallas a v^2-vel aranyos, igy a gyorsito ero
szepen csokken. Egyfolytaban kozeliti a hatarsebesseget, de soha nem
eri el. Viszont ha a hatarsebessegnel gyorsabban lokod a folyadekba,
akkor lassulni fog, de mindig a hatarsebesseg folott marad. A hasonlat 
santit, mert a folyadekbeli test nem probal gyorsulni, szemben mondjuk 
az urhajoval, de ezt is lehet kompenzalni: Ha a test tomege no a
hatarsebesseg kozeleben, akkor a gyorsitoero hatasa csokken. Ez a
furge testtel is pont igy van, csak ott a lassitoero fog
csokkenni. Ezek utan mar valoban abszolut atlephetetlen hatar
valasztja el a gyors es a lassu testeket ugyanabban a lottyben, de
azert mind a ketto letezik. (Bar a hasonlat meg mindig santa egy
kicsit :-)

Zoltan
+ - Re: Fenysebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> >   Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy a spec. rel.-ben igazabol nem
> > kovetkezik, hogy valami nem mehet c-nel gyorsabban.
> 
> A relativitaselmeletben benne van, hogy c-nel nagyobb sebesseg lehetetlen.

  Biztos?

> A kepletek nevezojeben a gyokjel alatt 1-v^2/c^2 all, ami v>c eseten mar
> negativ. Igy nem csak a v=c okoz gondot, ahol a nevezo nulla, hanem kesobb
> mar a gyokvonas sem vegezhteo el.

  En el tudom vegezni a gyokvonast negativ szamokra is. Most nem kotozkodom,
de masod ismeros eleg melyen belement, es allitolag semmi ellentmondast 
nem talalt. Tovabba semmi olyat, ami lehetetlen lenne. Tekintve hogy elso
kezbol nincs informaciom, megkerdeztem hozzaertoket...
  A negativbol gyokvonas sokszor elojon. Mondok peldat. Fuggolegesen
feldobok valamit 2 m/s sebesseggel. Elvileg (v^2/2=gh alapjan) 20 cm-t
(kb.) fog emelkedni, utana meg ott a remseges negyzetgyok negativ szam.
Bamban azt mondana az ember, hogy akkor nem is jut el 30 cm magasra. Eljut.
Tessek kiszamolni kvantumban. Hasonloan ki lehet hozni, hogy mi tortenik
fenytoresnel a kritikus szog felett. Ott is bejonnek a komplex szamok,
es *van* jelentese, ertelme.

Gyula
+ - Re: REM adalek, avagy a'lomba za'rva (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

  (Cser Gabor) wrote:

Kedves Gabor!

Megdobbenve olvastam a cikkedet;

>...
>orasra terveztem. El is aludtam rendesen (nem mindig megy). Az 1
>oranak mar a vege fele jartam, almodtam is valamit. Az alom kozben
>egyszerre "kitisztult a kep" tudtam, hogy hol vagyok (otthon az
>agyon), mennyi az ido (kb.), hogyan helyezkedem el, es mit fogok
>latni ha kinyitom a szemem. Na akkor ki is nyitom, -hataroztam el.
>Nem sikerult! Probaltam megmozdulni, hangot adni, egyik sem sikerult!
>Nem eroltettem a dolgot tovabb, vartam egy kicsit es felebredtem.
>Kinyitottam a szemem, azt lattam, amit vartam, ott voltam ahol...
>....

Velem kb. egy eve tortent hasonlo eset.
Egy ejszaka arra "ebredtem" , hogy nem tudok megfordulni, se a labaim,
se a karjaim nem mozdulnak. Ugyanugy tisztaban voltam vele, hol
vagyok, hogyan helyezkedem el, latni veltem a kisse felhuzott redonyon
keresztul beszurodo fenyeket.
Egy rovid idore felelem uralkodott el rajtam, talan agyverzes, vagy
valami ahoz hasonlo?! Hatborzongato volt.
Ezekbe a gondolatokba annyira belefaradtam, hogy 'elaludtam'.
Reggel, ebredes utan - a lelki vilagom nagy oromere - megallapitottam,
minden a legnagyobb rendben. 

>Lehetseges, hogy a tudatom egy resze eber volt, ugyanakkor az REM
>miatt le voltam korlatozva? 

Ezt kerdeznem en is.
Vajon mi valthatta ki?

Tisztelettel:
                         Andras
                   
              
+ - spec. rel. 1&2 kerdesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudosok!

Az alabbi kerdeseimre/felveteseimre keresek valaszt 
(Horvath Pistat idezem) :

1. Csak a pontositas kedveert: gondolom, az 1. es 2. abra javitasa 
   a 3. abrara is vonatkozik (X helyett n), ugye?

2. spec.rel.1.,  2-es posztulatum:

>2. Ha van ket megfigyelonk, akik felcsrelhetok egymassal (azaz valamilyen 
>szempont szerint szimmetrikusak), akkor ugyanazt kell latniuk. Ez teljesen 
>logikusnak tunik, majdhogynem tautologia.
>
>Mint jelent ez a masodik? Nem azt, hogy az egyik ezt latja, es 
>ugyanakkor azt latja, hogy a masik is azt latja. NEM! Az egyik lat 
>valamit, mondjuk megmer egy tavolsagot, a masik is megmer egy tavolsagot. 
>Hiaba merik ugyanazt a dolgot nem biztos, hogy ugyanazt a szamszeru 
>eredmenyt kapjak. Egyatalan nem. A szimmetria azt jelenti, hogy ha A 
>megfigyelo mer egy a1 tavolsagot (az egyes jelu valami hosszat) amit B 
>megfigyelo b1-nek mer, akkor ha van egy kettes nevu vacak (amire nezve mar 
>fenn all a szimmetria, azaz A es 1, valamint B es 2 ugyanugy vannak 
>elrendezve, pl. A-hoz kepest 1 nem mozog, es B-hez kepest 2 nem mozog), 
>akkor az a2 es b2 mereseket is elvegezve a2=b1 es b2=a1.

Szerintem ha A-hoz kepest 1 nem mozog, es B-hez kepest 2 nem mozog, abbol 
meg nem kovetkezik, hogy azonos a meretuk. Nem ugy lenne helyes az utolso 
mondat, hogy  "... HA a2=b1, AKKOR b2=a1"?

3. Mit jelent a 4. abra? Jol nez ki, csak nem ertem.

4. Jol ertem, hogy a t(P) koordinata konkret idopontot jelol (tehat pl 
   "delutan 6 ora"), vagyis ez jelzi az ido mulasat?

5. Oraszinkronizalas:
   Szerintem az 1001 fenyjel mesejebe bele lehet kotni (nem idezem, ugyis 
mindenki kinyomtatta ;-), legalabbis nekem azt sugallta, hogy a fenyjeleket 
csak egesz masodperckor szabad elinditani. Ezt pedig hogyan lehet 
biztositani? Most megsem kotok bele, inkabb eloadom az en verziomat. Az 
egyszeruseg kedveert ismet idezek:

> 2. Ket szimmetrikus megfigyelo, a vilagot szimmetrikusan latja.
> Van ket megfigyelonk, akik a 3. abra szerinti eloszlast latjak.
> (megj. Ezentul, ha ugy tetszik minden megfigyelo par, folyamatosan, 
> mondjuk radio hullamokkal meri a "tavolsagot" (t2-t1) a masiktol. 
> Ha ez nem a 3. abra szerint valtozik (azaz nem valtozik), akkor baj van. 
> Vagyis vegig feltesszuk, hogy a 3. abran levo gorbet merik)
> A kiserletezok a multban mindig elore megbeszelik a meres felteteleit, 
> kicserelik oraikat, stb. Kerdes:
> Hogyan szinkronizaljuk az orakat? Ugyanis az nem jo, hogy az A
> megfigyelo t=0-kor kuld egy jelet, es a t(B)=0 az lesz amikor ez a jel 
> megerkezik B-hez, mivel ekkor az eredetileg fennallo szimetriat 
> elrontjuk. Hiszen ha tovabbra is szimetrikusak lennenek, akkor a t(A)=0 
> az kellene, hogy legyen amikor t(B)=0 -kor a B altal kibocsajtott fenyt 
> A eszleli. Ez pedig nyilvanvalo ellentmondas.

Namost, ha A es B folyamatosan meri/tartja a masiktol valo tavolsagot, 
akkor miert nem csinaljak azt, hogy ezt a tavolsagot beallitjak mondjuk 
100-ra, majd az A megfigyelo t=0-kor kuld egy kek szinu fenysugarat B-nek, 
es a t(B)=100 az lesz, amikor ez a jel megerkezik B-hez, mivel ekkor az 
eredetileg fennallo szimmetriat fenntartjuk. Hiszen t(A)=100 az lesz, 
amikor a t(B)=0-kor a B altal kibocsatott fenyt A eszlelne, ha lenne ilyen 
fenysugar. Tehat a 2-es posztulatum szerint a1=0, b1=100, a2=100 es b2=0, 
vagyis a1=b2 es b1=a2.

Tisztelettel varom a hozzaszolasokat

Vince
+ - Re: REM adalek, avagy a'lomba za'rva (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Szoval tegnap (vasarnap) ebed utan ledoltem egy kis szunyara, kb 1
>orasra terveztem. El is aludtam rendesen (nem mindig megy). Az 1
>oranak mar a vege fele jartam, almodtam is valamit. Az alom kozben
>egyszerre "kitisztult a kep" tudtam, hogy hol vagyok (otthon az
>agyon), mennyi az ido (kb.), hogyan helyezkedem el, es mit fogok
>latni ha kinyitom a szemem. Na akkor ki is nyitom, -hataroztam el.
>Nem sikerult! Probaltam megmozdulni, hangot adni, egyik sem sikerult!
>Nem eroltettem a dolgot tovabb, vartam egy kicsit es felebredtem.
>Kinyitottam a szemem, azt lattam, amit vartam, ott voltam ahol...
>stb.

Ennel sokkal erdekesebb az, amikor alom kozben ugy jon el ez a
"kitisztulas", hogy az alom folytatodik. Tehat tudatara ebredsz
annak, hogy almodsz. Amikor ez legeloszor megtortent velem,
annyira felizgatott a dolog, hogy felebredtem, de azota mar
harom alkalommal megismetlodott, es ezek alkalmaval sikerult
hosszabb ideig viszonylag nyugodtan "fokuszalnom" az alombeli 
tortenesekre. Eloszor a hajdani altalanos iskolamban "ebredtem 
ontudatra", es jo alaposan megvizsgaltam a kornyezetet. Hat mit 
mondjak, az alombeli kornyezet teljesen, abszolute valosagosnak
tunik. Csak azert tudtam megkulonboztetni a valosagtol, mert emlekeztem 
arra, ki vagyok ebren, es tudtam, hogy almodok. Hogy valami
erdekesebbel is megprobalkozzam, megkisereltem a folyoso vegen
levo gyereket kozelebb "teleportalni", elvegre egy alomban
ez nem okozhat problemat. Sikerult is, az alak eltunt majd hozzam
kozelebb jelent meg, de ezutan ugy ereztem, hogy elfogyott
a "koncentracios" energiam, es folebredtem.

Azota utanaolvastam a neten is a jelensegnek, es ez tenyleg
letezo, masok altal is dokumentalt dolog, angolul "lucid
dreaming"-nek hivjak es eleg jelentos irodalma van. 
Be is bizonyitottak a jelenseg letezeset, a kovetkezo modon:

Egyes emberekre, akik azt allitottak, hogy onakaratulag
kepesek az ilyen "tudatos almok" elidezesere, elalvas elott
raaggattak az EEG-t, es megbeszeltek veluk, hogy ha tudatra
ebrednek almuk kozben, akkor mozgassak a szemgolyojukat
egy elore egyeztetett modon. Az REM-fazis kozepen a k.sz.
szemgolyoi beindultak, jelezve, hogy tudatra ebredett. 
Kesobb ezt tovabbfejlesztettek, egy egyezmenyes jelrendszer
alapjan a k.sz. kozolni tudta a kiserletvezetokkel, eppen
milyen jellegu almai vannak.
 
Allitolag a tudatos almokra valo kepesseg mindenki altal
kifejlesztheto, az elme megfelelo prekondicionalasaval.
Pl. raszoktatom magam, hogy bizonyos idokozonkent
alaposan megvizsgaljam a tudatallapotomat es a vilagot,
nem furcsa-e valami. Ha ezt a "realitas-vizsgalatot"
megszokom, akkor nagy valoszinuseggel elobb-utobb
almodas kozben is be fog ugrani a vizsgalat, es
ekkor nagy esellyel fogok valami furcsasagot talalni
a helyzetemben, a kornyezetemben, ez pedig beindithatja a 
"felocsudast").

Hallottam mar olyanrol is, hogy valaki kepes volt
ugyanott folytatni az almait, ahol elozo nap abbahagyta,
azaz egy kulon kis vilagot teremtett maganak a fejeben,
es ejszaka abban elt, nappal pedig ebben.


no ennyi,
bye
cellux
+ - Csillagaszati eloadassorozat a BME R Klubban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

(XI. Budapest, Muegyetem rakpart 9.)


              Az eloadasok keddenkent 19 orakor kezdodnek!


  November  4.     Jo utat, Cassini!  (Spanyi Peter)

  November 11.     A Jupiter legvadabb holdja  (Kereszturi Akos)

  November 18.     A mikrolencse programok valtozocsillagaszati eredmenyei
                     (Kollath Zoltan)

  November 25.     Calar Alto-i eszlelesek  (Furesz Gabor)


           Szeretettel varunk mindenkit, a reszvetel ingyenes!

                    *  Magyar Csillagaszati Egyesulet  *

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS