Szerbusztok

> De.
> Pontosan mi az a vakuum energia ?
> Engem mindig nagyon erdekelt, de senki sem hajlando tisztan es vilagosan
> elmagyarazni.

Ezt kellene most megkiserelnunk. Ehhez az altalam eddig
ismert es tudomanyossaggal is biro Egely fele konyvet
hasznalom majd mint vezerfonalat, es vitaalapot
nem nelkulozve a kritikat sem, hiszen azert mert le van irva,
meg nem biztos hogy minden szo fedi is a az igazsag
tudomanyosan is elfogadhato magyarazatat.
Cime : Egely Gyorgy Bevezetes a tertechnologiaba
I. Resz : Energetika
Perfector Kiado Budapest, 1994
(Megjegyzem, hogy azota is hiaba keresem a konyvben beigert
masodik, es harmadik reszt.)

Ha a terbol eltavolitjuk az anyagot, akkor vakuum keletkezik.
Ha szivattyuzzuk kifele az anyagot eloszor csak alacsony nyomasu gazt kapunk.
Ha tovabb tokeletesitjuk a szivattyuzast egy adott terreszbol,
akkor mar csak elektromagneses sugarzas marad.
Ettol is meg lehet szabadulni az abszolut nulla fokot elerve.
Mar a XIX. szazadban rajottek, hogy termikus sugarzas
meg igy  is marad, ami osszenyomhato, ugyan ugy, mint a gazok.
Persze ez a sugarnyomas igen alacsony a muszaki, mernoki
szamitasokban elhanyagolhato. Egy bizonyos elektromagneses
sugarrzas akkor is megmarad a terben, ha a rendszert abszolut nulla fokra
hutjuk,
es ez a nullponti sugarzas.

Ez csak egy bevezeto most, de mar most van kerdesem hozzatok,
mert elhataroztam hogy en is kerdezek, nem csak allitok.
A fentiekbol, amik Egelytol valok, mar az sem tiszta nekem, hogy
egyszer termikus sugarzasrol beszel, aztan meg mintha ugyan ezt
elektromagneses sugarzasnak hivna. Talan ugyan azt jelenti
a ket szo ? Mi a kulonbseg a ketto kozott.

Egy gyakorlati kerdesem is lenne a vitahoz, a kovetkezokben sok keplet is
van a konyvben, van e 5letetek, hogyan irjam meg levelben.
Ha nincs, akkor is kitalalok majd valamit, mert szeretnem, ha
segitenetek majd a kepletek ertelmezeseben, hogy en aki
ugy hiszem atlatom mar a dolgot, tudjam ezeket is ertelmezni, es ne csak a
szavak szinteren tudjak majd ervelni pro, es kontra, hanem
a matematikai  resz is vilagos lenne elottem. Azert pro, es
kontra, mert en meg magammal is vitazom, nem hivo szinten
kozelitek a dologhoz hanem az orokos ketelkedo szemevel
tanyulmanyozom.
Akkor remelem lesz folyt. kov. is, rajtam nem mulik.

udv
Gyozo.

sziasztok!

meg tudna valaki irni a maganomba az ASTRAL nevu levlista cimet (nem 
a subscribe-ot, hanem ahova a leveleket lehet kuldeni).

elore is koszi,


                                       --== y. ==--

A Saab 2000-es utasszallito repulogepben is ilyen aktiv zajvedelem van. 
Minden ules folott, oldalt es a padlo szintjen is hangszorokat 
talalhatsz. A multkor rossz volt a rendszer egy gepen. Oruletes zaja 
volt.

De gondolom, hogy Te nem ilyen draga, kifinomult rendszerre gondoltal, 
hanem egyszeru, olcso, hazilag kivitelezheto megoldasra.
Az egyik megoldas a megszokas (lsd. rendorbazis folott lakok es a 
szirenaszo)
A masikra hallottam egy otletes megoldast, de nem tudom, hogy az 
alacsony frekvenciatartomanyban mennyire mukodik: ures tojasos 
kartondobozokat ragasztgatott az illeto mindenhova  a falon. 
Gondolom,hogy ezt egy konnyu burkolattal ellatva meg lakhatova is lehet 
tenni.

Kerdes a zajartalmakkal kapcsolatban: a zajok elettani hatasarol 
olvastam regebben. Jol emlekszem, hogy a nagyfrekvencias zajok (akar a 
hallhato zonan felul is) koncentralokepesseg-csokkenest okoznak, mig a 
rendkivul kisfrekvencias zajok idegi zavarokat is okozhatnak?

Most koltoztunk uj epuletbe. Az asztalom melletti fal valami vibracios 
pont lehet, mert a masik epuletben mukodo lemezlyukasztogepek rendkivul 
mely es alig hallhato hangjai nalam halkak, de jol hallhatoak. Par 
meterrel odebb szinte semmit sem hallani. Nekem viszont a gyomrom forog, 
es nagyon zavar ez a zaj. Furcsa, mert tenyleg alig hallhato, szinte 
csak erezheto, de azt is inkabb az ember fejeben, testeben belul. Vagy 
csak bemagyarazom a dolgot es egyszeruen csak kevesebb sajtot kene 
ennem? :)

Udv, 

Olah Sanyi

Azt hiszem nagyon rafokuszaltunk arra a megoldasra, hogy mi a folyas 
hatara, ha szilard, ha "folyekony" a bolygo alakja, tehat mar egy kesz 
bolygo alakvaltozasait vizsgaljuk.

Bar nem ertek hozza, de nehany hozzaszolasbol azt vettem ki, hogy a 
bolygok tobbnyire gazokbol es/vagy porszeru anyagokbol alltak ossze. 
Ekkor a tomegvonzas alapjan realisnak tunik nekem, hogy ezek az anyagok 
gombszimmetrikusan rakodnak le, majd hogy utana/alatta szilard vagy 
folyekony allapotban lesz-e az egesz, az egy tovabbi, a kialakulas 
szempontjabol lenyegtelennek tuno kerdesnek latszik ennel a 
feltetelezesnel.

Udv,

Olah Sanyi

Kedves VAti,

Nem ertem, hogy te miert nem erted, hogy en mit nem ertek:))))

Az, hogy a fold gombolyu es szilard/olvadt Fe/Ni magja van az 
altalanos iskolai tananyag. 

Hogy a kereg lemezes szerkezetu az meg max. kozepiskolai. 

Hogy a tektonikus mozgasok soran a lemezek vandorolnak, gyurodnek 
stb. is koztudott.

De EN itt most a bolygok gomb alakjanak KIALAKULASAROL gondoltam
eszmet cserelni. Es nem mint aki tudja a valaszt, hanem mint aki
tamaskodik!!

Kerlek _gondosan_ olvasd el az alabbi idezeteket (HIX.TUDOMANY)

> Az uveg sem szilard 100%-alekos ertelemben es a viz is
> sziklaszilard ha a viszkozitasaval aranytalan sebesseggel csapodik
> bele egy targy (es persze megfelelo szogben kell lennie a
> feluletnek). Ha az uveghez egy nagyon preciz mechanikaval nagyon
> minimalis erovel nyomnank egy testet, akkor evszazadok de me'g
> evtizedek alatt is merhetoen eldeformalodna, ahogy a gravitacio
> hatasara is tobbezer ev alatt "elfolytak", elkonyultak az
> uvegtargyak. Ugyanez tortenik tehat a bolgokkal is: evmilliardok
> alatt. A kristalyszerkezett mindig csak egy adott faktorral stabil,
> sohasem "vegtelen" stabil, ezert egy adott faktorral minden szilard
> viszkozus is es minden kristalyszerkezetet deformalni lehet, me'g a
> gyemantet is, csak egy tovabbi nagysagrendnel.

> Udv: Endre

Az en valaszom volt:

Amit a bolygok keplekenysegerol irtal az nagyjabol igaz lehet. 
Amit az uvegrol irtal az teljesen ugy van. De tudni kell, hogy 
fizikai ertelemben az uveg NEM szilard anyag! Hanem nagyon 
lehutott folyadek. Ezt amorf anyagnak is hivjak. A lenyege a 
dolognak az, hogy az ilyen szerkezetben az elemi 
reszecskeknek (ion, atom, molekula) nincs geometriailag 
pontosan meghatarozott helye EGYMASHOZ kepest.

Megint egy idezet (nem tolem!)

> Eleg regen tanultam szilardtestfizikat de utolso ismereteim szerint
> ha veszel egy kis gyemantkockat, rateszel 50 tonnat aztan varsz par
> szazbillio evig akkor laposra lesz folyva a gyemant:) Mert a
> rendszer entropiaja csak ugy tud noni. Meg ha lehutod abszolut nulla
> fokra akkor is folyni fog.  Es kvantumeffektusok is vannak a
> vilagon.

Es meg egy idezet, de ez fejbol(mert mar nem tudom ujra lehivni az
anyagot). Valami ilyesmi: A kisbolygok mint hatalmas sziklak is lassan
felveszik a gomb alakot, mert ha lassan is, de folynak. 

Es most nehany kerdes:

1. Amikor a Fold osszeallt, akkor kb, milyen homersekletu anyagbol
allt ossze? 

2. Ami(k)bol osszeallt annak az atlagos merete kb. hogyan
viszonyult a Fold kesobbi atmerojehez? (Ez fontos, mert ha eleg kicsi
az alkotoreszek merete akkor a gomb alak nagyjabol magatol kialakul.)

3. Ha megsem volt kozel gomb alaku akkor milyen asszimetriat 
tetelezel fel? 1/2? 1/1,5? Milyet? Egyaltalan: letrejohetett e egy 
jelentos asszimetriat tartalmazo formacio? Maga a formalodas 
folyamata nem volt e egyben elrendezodes is? Tores, repedes, zuhanas 
mittudomen. 

4. A Fold most sem teljesen bomb alaku. Es most nem a lapultsagara 
gondolok henem a *rucskossegere*. Milyen rucskosseget tetelezel fel 
az eppen kialakulo Fold felszinen? Most szerintem atlagosan olyan +- 
5-6000 m lehet. 

5. Az esetlegesen jelentos asszimetria vagy az eros rucskosseg mitol 
tunt el inkabb? A belso resz felolvadasatol? Esetleg a kulso resz 
felolvadasatol (becsapodas, stb.)? Vagy tenyleg a teljesen hideg 
anyag lassu (*Akkor *folyas* helyett ero hatasara bekovetkezo 
rugalmatlan deformaciot irok. Igy jo? Sokkal hosszabb:)*) -tol.

Szerintem egyaltalan nem mindegy, hogy a fenti *definiciot* hasznalod
e vagy a*folyas* kifejezest. A tiedbe pl. belefer egy drot 
elgorbitese, az enyembe pedig nem fer bele. Ezert IS vitatkoztam en 
itt annyit.

A vita tobbi reszlete nem igazan erdekes es szamos elkanyarodasra ad
lehetosseget, de egy kerdes meg mindig fontos szamomra. A nyomas+ido
(en ugy ertelmezem: ero+ido) hatasat te tenyleg ugy gondolod e, hogy
ez a ket tenyezo (azonos homersekletet feltetelezve) nagyjabol egymast
helyettesitheti? Tehat tenyleg ugy tekinted e dolgokat, hogy az en
elmeleti *gyemant egykristalyom* a sajat gravitacios tere hatasara ha
lassan is de gomb alaku lesz? Vagy itt azert feltetelezel egy
gravitacios (tomeg, ero) hatart ami felett ez a *rugalmatlan
deformacio* tenyleg mukodik, viszont alatta az eredeti alak megiscsak
megmarad. Tudod ez a kisbolygok alakjanak varhato alakulasa miatt
fontos nekem. Ezert is vegeztem az a bizonyos szamitast:)))). Mert ha
a nagy gravitaciok fele megyunk el akkor szamomra is nyilvanvalo a
dolog, de a kissebb tomegu testekre nezve fentartom a fentartasaimat
egeszen addig amig egy megfelelo szamitast nem latok.

Tisztelettel,

b.i.

Ui: Azt sem banom ha a valaszodat a  kuldod mert ugy
erzekelem, hogy a Moderatornak mar nem nagyon tetszik a
tudalekossagom:)))

@@@@ Nyugodtan irhatod a valaszt a Tudomanyba. /// Meszaros Laci @@@@

Sziasztok!

Ha kodszitalas is kell, azt esetleg extra ketyerevel lenne erdemes. A
german autopalyak mellett idonkent lehet latni onmukodo sarga villogo
lampakat, amik kodben maguktol kapcsolnak be. Mukodesi elv:
fenyforras+fototranzisztor, kodben kisebb aram jon a fototranzisztorbol.
Buktatok: nappali fenyre erzeketlen kell legyen; pokhalo.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

U.I.: eljenek az ekezetek! :(
> A dendochonologia, vagy valami hasonl\163 nev\173, ezzel szemben
> hal\141lpontos kormeghat\141roz\141s m\163dszer\151vel ak\141r 6-10 ezer

> Felado :  [Hungary] irta:

>> Vagy nem ide valo tema.

> De.
> Pontosan mi az a vakuum energia ?

Pontosan mi is az a biztosan idevalo tema? 8-))))))

Udv, Peter.

>> Ahogy en tudom, aktiv radioaktiv jelensegek nincsenek a Foldunk
>> belsejeben.
>> Javitsatok ki, ha tevedek.
>
> Mit ertesz "aktiv radioaktiv" jelensegeken? 

Ugy ertettem, hogy maghasadas ill. -fuzio nincs. (?)

Sipi

> Szoval: hogyanis fog be egy bolygo egy holdat?

Sok mindennek kell ehhez valoszinuleg egybe esni...
A tobbi bolygo elhelyezkedese a Hold "befutasakor"
olyan lehetett, hogy mellettuk elhaladva (nagy sebesseg,
viszonylag kis tavolsag) a tomegvonzaskor kialakulo
vonzoero gyorsitasanak a sebessegvektor iranyaba eso
osszeteojenek hatasara csokkentette a sebesseget,
es megvaltoztathatta iranyat. A Fold kozelebe mar
csak olyan sebesseggel jutott ami (ugyanigy) eleg
kicsi volt ahhoz, hogy orbitalis palyara alhasson. (?)

Ezt csak olvastam valahol, de ne kerdezd hol, mert
nem emlekszem. De ha erdekel, az itthoni konyveimben
utananezek.

Sipi

Udv!
Olvastam en is ilyesmirol, nem tudom hol, de az megmaradt bennem, hogy
interferencia segitsegevel hullamok kioltasa gepkocsiban, botranyosan
rossz eredmenyeket hozott. Gyakorlatilag csak az alkotok hallottak, hogy
csendesebb...
gferi

On Wed, 2 Dec 1998  wrote:


> Ott tart, hogy luxus BMW-be rendelhető ilyen herebere, ami ezt megoldja.
> De gondolom nem filléres.
> 
>  wrote in message ...
> 
>> Valaki tud valamit mondani a panellakasok zajszureserol?
>> Kulonosen a melyebb hangok csokkentesere gondoltam (autos
>> zene, kalapalas, ajtocsapkodas). Egyszer lattam talan a Deltaban,
>> hogy egy szoba falaira ?foliahangszorot? raktak, amit
>> szamitogeppel vezerelve a zajjal ellenfazisu jellel hajtottak meg.
>> Ma vajon hol tart ez a terulet?

> Pontosan mi az a vakuum energia ?
> Engem mindig nagyon erdekelt, de senki sem hajlando tisztan es vilagosan
> elmagyarazni.

Egely szerint:

A vakuumban levo energia elektromagneses sugarzas formajaban letezik.
Ami az atomok kolcsonhatasabol keletkezik, egy resze a Planck
spektrumban, mas resze a nulponti spektrumban sugarzodik szet. Aztan van
itt egy abra, amin a termikus spektum lathato. Egy harang alaku gorbe,
10^18Hz-ig utan a "termikus spektrum intenzitasa alacsony" viszont a
nullponti spektrumban az intenzitas megno. Ezt a nagy energiat azert nem
erezzuk, mert mindenhol egyforma intenzitassal van jelen. Itt megadja,
hogy 10^94 g/cm3 az energiatartalma.

A kicsatolas:

Ha veszunk ket parhuzamos lemezt es kozelitjuk egymashoz, akkor egy ido
mulva a ket lemez kozott csak az egyre magasabb frekvenciaju hullamok
fernek el. Ekkor a sugarnyomas nem azonos belul es kivul ezert a lemez
osszetapad. Ha ket lemez azonos polaritasu volt, akkor az osszenyomas
soran keletkezo energia kinyerheto. Ezt nevezi Chasimir efektusnak. Par
testre leirja a Chasimir ero hatasat, van amit osszenyom, pl kocka, van
amit tagit pl gomb. Javasol egy zart rendszert is:

Kavitacioval buborekokat hoz letre, amik a hanghullamok hatasara
ellapulnak koronga ekkor a Chasimir ero osszenyomja torussza, ami a rajz
szerint eltunik, kozben energiat vesz fel, amit ho formajaban ad le.
Szerinte ugyanez jatszodott le a hidegfuzio eseten, de akkor a buborekok
osszenyomasat az elektromos ter valtozasa okozta. Amit a vizbontasnal
hasznalt porrozus feluletu elektrodokrol levallo buborekokok hoztak
letre.

Azt nem tudom megitelni, hogy az elso reszben leirtak helyesek-e, de a
masodik, kicsatolasrol szolo resz logikusnak tunik ha az elsot
elfogadjuk. Mi a helyzet ezekkel a Chasimir erokkel?

udv
Csaba

Kedves Feri es Sipi!

Bar mindkettotok megoldasa jo, de megsem az igazi. Ugyanis Krisztian
ha jol ertettem, otodikes, igy talan a ketismeretlenes egyenletekkel
kar bombazni. Idemasolom az en megoldasomat:

Az agar 7 ugrasa 17,5 nyulugrasnak felel meg, mert 2 agarugras = 5
nyulugras, ezert 2*3,5 agarugras = 5*3,5 (17,5) nyulugras tehat amig a
nyuszi 10-et ugrik, addig az agar 7,5 ugrast lefarag a hatranyabol, es
mivel 90/7,5=12, ezert a nyul 12-szer tud 10-et ugrani, mielott az
agar elkapna. De en akkor is a nyulnak drukkolok! 8-)
  
Erdekes, mindannyian felteteleztuk, hogy a 90 ugras elony 90 tk.
nyulugras.

Van egy remek peldam, sajnos lerajzolni nem tudom, de leirom:
Rajzolj egy derekszogu haromszoget, az egyik befogoja legyen 1, a
masik 3 egyseg hosszu. A derekszogu csucs legyen A, a harmadolo
pontjai legyenek B es C, a vegpontja D. A masik befogo vegpontja 
legyen E. Pusztan trigonometria-mentesen (!!) szamitsd ki az alabbi
szogek osszeget: EBA< + ECA< + EDA<

Tibi