Tisztelt Szalon,

Erdeklodessel olvasom az MTV-vel kapcsolatos irasokat, mar csak azert is 
mert mar regota azon torom a fejem, hogyan lehetne itt a Nyugati parton 
magyar TV-t nezni.

Az Egyesult Allamokban tenyleg csak egyetlen szinvonalas TV/radio csatorna 
van:  PBS/NPR.  Nem veletlen, hogy pont ez az amelyiket az allam, a 
Corporation for Public Broadcasting-en keresztul nagy mertekben segit
(ha jol emlekszem, penzuk kb. felet kapjak igy az allamtol, a tobbi 
vallalati/egyeni adomanyokbol szarmazik).  Epp ezert szerintem a 
privatizalas (ertjuk ez alatt a reklamok altali finanszirozast) 
menthetetlenul a szinvonal rovasara fog menni Magyarorszagon is.  Persze
itt is nagyon ugy nez ki, hogy ha a republikanus tarsasag huzamosabb
ideig bitorolja meg a hatalmat, elobb-utobb ez az egyetlen menedekhely
(PBS/NPR) is meg fog szunni.  Szomoru, hogy egy ekkora orszagban egyetlen
normalis TV adoert ilyen harcot kell vivni, holott pl. Angliaban van
legalabb ket allami csatorna (BBC1 es BBC2).  Az amerikai pelda tehat
semmikepp sem kovetendo.

Ha pedig a "szorakoztatoi" vagy nezettsegi indexet nezzuk, ugy tudom, a 
parabola-antennak es kabel-TV adta lehetosegek altal, inkabb a nyugati 
csatornak fele hajlik a lakossagnak az a (talan nagyobb) resze akik 
elegedetlenek a 1-es vagy 2-es adasokkal.  (Szivesen vennem ha valaki 
pontositana adataimat, es tenyleges nezettsegi mutatokkal szolgalna.)  
Marpedig ha ez igaz, akkor nem latom ertelmet az amerikai semara epult
soap-operak magyarul beszelo verzioinak, mert lehet, hogy az HBO vagy
a CNN vagy az MTV (MusicTelevision), stb., meg mindig keresetteb lenne.

Elvi oldalrol megkozelitve a dolgot, az sem helyenvalo, hogy mi, mint az
allitolagos "high-brow" elit azt hangoztatjuk, hogy igenis nekunk csak a
PBS teszi meg, de a "tobbseg"-nek jo az ipari media is (ipari, mert
ipari mennyisegben, mintegy futoszalagon gyartjak ezeket a silany
programmokat).  A cel az kell, hogy legyen, hogy lehetoleg minel tobben
kedvet kapjanak a targyilagos, informaciot szolgaltato, nevelo, izlesesen 
szorakoztato musorokhoz.  Meglehet, a jelenlegi adasokat "erdekesebbe"
kell tenni;  ezt nem tudom megitelni ilyen messzirol.  De a megoldas
semmikeppen sem a privatizacio.  Ez gyakorlatilag egyenlo lenne az illeto 
ado megszuntetesevel es a folyamat visszafordithatatlan.  Persze az is 
fontos, hogy az allam ne szolhasson bele a programmok tartalmi 
osszetetelebe:  garantalva legyen a stab szolasszabadsaga es fuggetlensege.

Es meg valami.  A jelenleg ismert TV/radio/ujsag gyokeresen meg fog valtozni
az un. "information super highway" altal, ez alol Magyarorszag se lesz
kivetel.  Ha mindenki maga allitja majd ossze az esti programmjat, es a PC 
atveszi a TV helyet, akkor a megfelelo infrastruktura kiepitesen tul azon
kell majd lenni, hogy ne csak elegseges informacio-kinalat legyen, de
ami van, az minosegi legyen.  Addig viszont (par evtized) az 1-es es 2-es
ado maradjon csak allami tamogatas alatt.

Tisztelettel,

Bihari Barna

Dear Lajcsi,

    Magyarorszagon a kultura pozicioja egeszen mas mint Amerikaban.
  Reszben rosszabb, hiszen a per capita felhasznalhato forrasok
  nagysagrendileg kisebbek nalunk, reszben jobb (?), mert a kultura,
  ha akarod magaskultura, ha akarod elitkultura, presztizse meg
  mindig sokkal de sokkal magasabb otthon mint az USA-ban.
  Amerikaban a Home Improvement, a Roseanne, a Seinfeld, a Nagy Nemzeti
  Kozos elmeny (en a Seinfeldet mindig megnezem ha tehetem, de a CBS hetfoi
  line-upjat akkoris megnezem ha nincs ra idom). A Midwesten is vannak
  balett-tarsulatok, tarlatok csak hat valahogy elo bir fordulni, hogy egy
  vegzos bolcsesz a Purdue-n negyedeves koraban talalkozik eloszor az opera
  fogalmaval, s mivel ez a Don Giovanni, az egyetlen (es a majmoca meg
  ki is szerkeszti a helyi lapban) amit "felfogott" a jelensegbol, hogy
  ez a Wolfgang Amadeus micsoda egy szexista es egyaltalaban borzadalmas egy
  male-chauvinist ferto" ez az egesz. Masreszt az amerikaiak erzeketlensege
  a kulturalis finomsagok, egyaltalan a kulturalis meritokracia teljesitmenyei
  irant,plusz a sokat emlegett szimplifikacios hajlamuk lehetove teszi, hogy
  teljesen vilagosan es erthetoen kommunikaljanak a nem nagyon bonyolult
  dolgokrol (amire a magyar ertelmisegi egyszeruen keptelen). Ebben
  az orszagban egy politikai-ideologiai velemeny, egy kulturalis eredmeny
  akkor ertekes ha a kozeposztaly fele kommunikalhato. Ez nem rossz vagy
  jo, ez csak szemlatomast igy van. A kansasi farmert, a new yorki
  stock-brokert es a kaliforniai szo"rfoktatot ugyanazzal a kulturalis
  backgrounddal, asszociacios lehetosegekkel kell ebren tartani, ezert
  fejlodott ki a soundbite news, a day-time drama (melynek brazil, igen
  brazil valtozata megdobbento nepszerusegnek orvend Magyarorszagon, a
  magyar ertelmiseg legnagyobb banatara) a sit-com, es persze a Monday Night
  Football, a World Series es Vitale permanens szomenese .

  Ez egy tradicio. Nem egy ezereves kulturalis tradicio, de attol meg
  tradicio. Raadasul az amerikai televiziot evangelikus (otthoniak 
  figyelmebe ez nem az agostai evangelikust jelenti, hanem kereszteny
  fundamentalizmust) keresztenyek, ortodox zsidok, mindenfele erzekenysegu
  kisebbsegiek nezik, ugyhogy az erdesebb velemenyek vagy a robusztusabb
  nyelvezet nem igazan elfogadhato. (A magyar televizio elkepesztoen
  obszcen tud lenni ). Az amerikai televizioban a botrany elore
  tervezendo, mert senknek sincs szuksege arra, hogy a Bible Beltbol
  kamionszamra kapja a leveleket, es a botranyok igy vagy ugy kulonbozo
  szponzorok termekeihez kapcsolodjanak es ott nem kivanatos hatast
  erjenek el. O.J-val lehet humorizalni, narancslet eladni, Timothy
  McWeigh-vel nem. 

   Az amerikai nezo a mindennapok banalitasan remekul
  tud szorakozni, es a leszbikus karosszekekrol, valopert indito csecsemokrol
  szolo sztorikat el lehet adni Geraldotol, Ophra-ig.  Ez nem jelenti azt,
  hogy az amerikaiak sokkal kretenebb lennenek mint a Rest of the World,
  csak arrol van szo, hogy a mindenutt meglevo kretenseg, vagy sima
  szinvonaltalansag itt szalonkepesebb mint mashol. Kozhely, de mar Tocqueville
  Elek is ezen akadt ki, itt a kozeposztaly nem csak a politikai de a
  kulturalis passzatszel fo"fujnoka is.

  Magyarorszagon (egyelore) egy egeszen mas a helyzet. Nalunk NAT van,
  nalunk kozszolgalatisag van, nalunk tobb irodalmi lap jelenik mint
  Franciaorszagban, nalunk kinos ha valaki osszeteveszti Vas Gerebent
  Aczel Tamassal, Arany Janost Rez Lolaval ( o az Akademia elnokenek a mamaja)
  Mi egy elitista orszag vagyunk, ne felejtsd el, hogy
  bagatell szazotven eve az elit meg hivatalosan is minden kulturalis
  es politikai hatalom birtokosa volt. Magyarorszagon az elitkultura meg nem 
  vesztette el a vegso utkozetet (egyaltalan nem vagyok biztos, hogy
  en nagyon orulnek annak a veresegnek), pozicioi vannak a kormanykoali-
  cioban es az ellenzekben. Magyarorszagon felhordulnek Rozsagyuri baromsagain
  (mar a lakossag azon resze, aki eppen nem olvadt el a gyonyorusegtol)
  es meg akadnak olyan polgarok akiket egyszeruen nem erdekel a Dora es
  a Marta nevu fenomenak kozotti distancia (ok ketten egyutt a magyar
  Vanna White, csak nem kepesek olyan termeszetesen es elegansan ordasak 
  lenni) es a zoldbe menekulnek amikor a nagyvarosra ratelepedik a Dallas.
  Ez egy ilyen orszag. Ez raadasul egy betegesen tulkomplikalt orszag, a maga
  ketertemu viszonyaival, kodszavaival, konspiracios es kontrakonspiracios
  teoriaival. Itt minden vibral, itt mindenki sertodott, itt mindenki
  tamadva erzi azt ami rettenetesen fontos neki, es en nem erzem magam
  feljogositva arra, hogy lehulyezzem oket. A magyar vateszeknek kettos
  termeszetuk van, az egyik a politikai sarlatansag, a piti gyulolkodes,
  az intolerancia klinikai esete, a masik akar tetszik akar nem
  oszinte, valodi feltese, azoknak az ertekenek amelyek velhetoen
  megkulonboztetik a konkretmagyarorszagot, az absztraktmagyarorszagtol,
  mely absztraktmagyarorszag valahol Bulgaria es Paraguay kozott terul
  el, ahol tenyleg baromi fontos, ha egyaltalan nem a legfontosabb dolog
  az, hogy mi a kulonbseg a hagyomanyos mosopor es cegunk legujabb
  termeke kozott, amely nem csak tokeletes aztatohatast biztosit, hanem
  remek bridzspartner is. Most mit lehet ilyenkor mondani ?? EG

Hajdu Zoltan irasa bizonyos szempontbol hasonlo az enyemhez. Marmint magasabb
szinvonalu tevet akar. A kettonk kozotti kulonbseg az, hogy en azt
hangsulyozom, hogy az *en* szempontombol a szorakoztato teve musora nem
kielegito, mig o *altalaban* akarja feljavitani a programot. Meg pedig
feljavitani az o felfogasa szerint. Nem szabad es nem lehet raeroltetni
masokra a sajat ertekrendszerunket. En nagyon jo tudom, hogy az amerikai
lakossagnak talan egy szazalekahoz tartozom, amikor magasabb szinvonalu tevet
igenylek. Engem nem erdekel "Dallas," de tudom, hogy a magyar lakossag
majdnem duhrohamot kapott, amikor musorvaltozas folytan, "Dallas"-t mas
idopontban vetitettek! Nem lehet az emberek izleset megvaltoztatni, mint
ahogy azt a kommunistak probaltak: kidobtak a szorakoztato irodalmat a
konyvtarakbol es megtiltottak az un. ponyvak kiadasat. Mindenkinek klasszikus
muveket kellett olvasni--ha akarta, ha nem. Mint ahogy nagyon jol tudjuk az
emberek izlese ennek ellenere nem valtozott meg es amikor megint elkezdtek
szorakoztato konyveket kiadni Magyarorszagon, a krimiket csak ugy kapdostak
az emberek.

Szoval, ne essunk ugyanabba a hibaba mint a Rakosiek 1949-ben.

(Balogh) Eva

U.i. Egyszer ezt mar elkuldtem, de ugy latom, hogy nem jelent meg. Bocsanat,
ha veletlenul ketszer jelenik meg az iras. BE

Egy erdeles cikket talaltam a Tallozo ket legutolso szamaban. Az egyik
"osszehasonlito nyelveszetrol" szolt; marmint az ujsagiro osszehasonlitotta a
mostanaban megjelent cikkeket Gal Zoltan karamboljarol az 1993-as Boross-fele
balesetrol szolokkal. Szerinte (Kocsis L. Mihaly, Uj Magyarorszag, julius 20)
az ujsagirok nem ugyanolyan mercevel mertek a ket esetet.

1993-ban ilyen fejleceket lehetett latni: "Gyorsan es ov nelkul?," "Boross
repult," "Mirol tehet a miniszter?," Boross Mercedese 150-nel ment," "A kek
feny nem ved meg," "A belugyminiszter belugye." Ebben az esetben Boross
belugyminiszter Mercedese egy kanyarban kisodrodott es az arokba borult. A
serulesek konnyuek voltak. A Nepszava szerint: "A sofor nem ivott, de a
megengedettnel sokkal sebesebben hajtott. "Tegnap ujabb megdobbento
informaciohoz jutottunk a balesettel kapcsolatban. A szemtanuk kozul az egyik
uriember latta, hogy a Mercedes utasainak egyike sem kapcsolta be a bizonsagi
ovet," irta a Kurir.

A mostani fejlecek Gal Zoltan igen komoly karamboljaval kapcsolatban igy
szolnak: "Gal Zoltan balesete," "Gal Zoltan megserult, harman meghaltak,"
"Harom halott az elnoki konvojban," "Gal Zoltan sulyos autobalesete," "Gal
Zoltan szinte sertetlen maradt."

Szerintem a Gal-fele karambolrol szolo fejlecek sokkal inkabb megfelelnek az
ujsagiras normainak, mint az 1993-as jelentesek. Persze az is lehet, hogy az
ujsagiro mindossze azokat a fejleceket emlitette, melyek sajat velemenyet
tamasztottak ala.

A masodik iras egy tarca volt (Bodor Pal, "Lopopedust a kormanynak, 168 ora,
augusztus 1). A tarca arrol szol, hogy az MSZP-SZDSZ kormanynak kommunikacios
problemai vannak. Es ha nem sikerul ezen a javitani, borzalmas dolgok fognak
tortenni: peldaul az MSZP-SZDSZ koalicio el fogja vesziteni az 1998-as
valasztasokat. Bodor Pal szavait hasznalva:

"Ha a most kovetkezo harom esztendo: kudarc--akkor nemcsak evtizedekre
joforman rehabilitalhatatlanul, megkukott annak az eszmeisegnek a legnemesebb
resze is, amelynek neveben ez a koalicio gyozott--de (ami meg tragikusabb
persze): hosszu idore megbukhat maga Magyarorszag."

Tehat vannak bizonyos ujsagirok, akik megint kezdik az ijesztegetest, eppen
ugy mint egy es fel evvel ezelott, amikor sokan arrol beszeltek, hogy az MSZP
gyozelme eseten az MDF-vezette kormany diktatorikus eszkozokhoz fog nyulni es
nem fogja elhagyni helyet az allam elen.

Hal' Istennek Nehez-Posony Istvan valaszolt erre a boduletes marhasagra a 168
ora augusztus 15-i szamaban. A cim: "Cavitont a kormanynak."

Idezve Nehez-Posonyt: "Nem hiszek abban, hogy ez az orszag ne elne tul a
szocialliberalis kormany valasztasi vereseget. Ha Mohacsot, Trianont, a
vilaghaborut, a nemet megszallast, a kommunizmust atveszeltuk, tul fogjul
elni azt is, ha nem Horn lesz a miniszterelnok, hanem valaki mas."

A harmadik, szerintem a legerdekesebb iras Georg Paul Hefty (Frankfurter
Allgemeine Zeitung) tollabol (HVG, augusztus 12) valo. Szeretnem egeszeben
idezni.

"Minel terheltebb a szeker, annal nehezebb kiterni a bejart kerekvagasbol. A
magyar tarsadalom szereke, melyre igen sokat raktak a szazadok is, de az
utobbi evek is, kenyszerpalyan latszik haladni: a megosztottsag palyajan.
Most mar nem a nemesek es a jobbgyok kozott, hanem a tulajdonosok es a
tulajdonnelkuliek kozott huzodik a bakhat, mely nem engedi a szekeret uj utra
terni. Magyarorszag elszalasztja az alkalmat annak a szeles kozeposztalynak a
kialakitasara, amely egyedul tehetne alkalmassa arra, hogy felzarkozzon--ha
nem is a gazdag nemet vagy holland tarsadalomhoz--legalabb Ausztriahoz.

"Ennek vannak tortenelmi, a neplelekben leledzo, de aktualis politikai okai
is. Nemetorszag nyugati reszeben a nemzetiszocializmus utan kifejlodhetett
egy meglehetosen osztalynelkuli tarsadalom kepe, mikozben a kommunista
rendszerek elmulasa utan annyira megosztott tarsadalmak virulnak, mintha
utolag akarnak igazolni Marx helyzetelemzeseit. A ket diktatura csak annyiban
jatszik ebben eltero szerepet, hogy a nacizmusban, amikor elbukott, az
emberek mar teljesen csalodtak, mikozben a kommunizmust a polgarok a vege
fele eppen kezdtek megszokni--abban a tevhitben, hogy a szocializmus
dekandens valtozata lehetove teszi majd azt a skizofren allapotot, hogy
szellemi, kulturalis, tudomanyos, muszaki, privat, csaladi, kozeleti es
politikai pluralizmus lehetseges--a jovedelmi es vagyoni pluralizalodas
veszelye nelkul. Ebben ringattak magukat az SZDSZ teoretikusai--pedig ok
voltak az egyetlenek, akik egyaltalan gondolkodtak ezen--kikozben a
konzervativok, mai jelzovel a jobbkozep politikusai meg csak nem is
toprengtek felole, a baloldaliak pedig csak amiatt aggodtak, hogy bejutnak-e
a profitszferaba meg mielott masok eszreveszik, hogy erre lehetoseg nyilik.

"Kozben mindenki megertette vagy megszenvedte, hogy a pluralizmus nem tur
skizofren felosztasokat. Mivel erre nyiltan senki sem keszult elo, ezert tart
az orszag ma ott, ahol tart.

"Ne tulozzuk el a tortenelmi parhuzamokat, de Magyarorszagon a rendszervaltas
ota csak annyi ido telt el, mint Nemetorszagban 1945 es 1950 kozott. Ezen
idoszak vegen itt sem tundokolt meg a gazdasagi csoda, a
Wirtschaftswunder--de szellemileg, gazdasagelmeletileg es szocialpolitikailag
mar elo volt keszitve. Hol van ma Magyarorszagon egy Ludwig Erhard vagy az o
elmeleti elofutarja es tanacsadoja, Alfred Mueller-Armack, a szocialis
piazgazdasag megalmodoja? Akarhol bujkalnak--jelentkezzenek, mert Horn Gyula
szivesen felfogadna oket kormanyaba--ezzel feledtetve, hogy sem neki, sem
elodeinek nem sikerult felfedezni es a megfelelo posztra helyezni egy ilyen
vagy hasonlo kepessegu es fajsulyu politikust.

"Amikor az ev elejen ugy tunt, hogy Horn miniszterelnok atvagja a gordiuszi
csomot, felcsigazta kivancsisagomat, hogy Bekesi utan vegre porondre
lepteti-e egy adenaueri mesterfogassal a magyar Erhardot. Nehany honappal
korabban meg azt remeltem, hogy Bekesi lehetne az a meggyozodeses gazdasag-
es--ez fontosabb--tarsadalompolitikus, aki Csehak Judit szocialpolitikai
befolyasa mellett nagy lepeseket tesz a magyar kozeposztaly kifejlesztesere.
De ez Bekesinel csak elmeleti lehetoseg volt, am gyakorlatilag nem valosult
meg. Bekesi tavozasa ezert politikailag nem volt meglepo, utodjanak a
kivalasztasa viszont annal inkabb. A kormany gazdasagpolitikai kulcsemberenek
hitelesnek, a jobb jovo megtestesitojenek kell lennie--s nem az egyeni
jovedelemhajhaszat szimbolumakent kell bemutatkoznia.

"Egy Ludwig Erhard hianya a magyar politikaban nem csak szemelyi problema,
hanem szerkezeti is. A magyar kormanyzati rendszernek evtizedes hibaja, hogy
a gazdasagpolitikai feladatokat--szeles koru illetekesseggel megbizott
`gazdasagi miniszer' helyett--elsosorban a penzugyminiszterre es masodsorban
mindenfele agazati tarcara bizza. Az ugynevezett gazdasagi kabinet fonoke
ennek kovetkezteben--a penzugyminiszter, aki elsosorban azt figyeli, hogy a
dontesek vagy tendenciak alapjan mennyi penz kerul az allamkasszaba.

"Ez rossz szemszog, fatalis tevedes. A valodi kerdes az, hogy mennyi kerul a
polgarok kasszajaba--mert ha ott eleg penz volna, akkor nem csak az ado
rendes befizetesehez fognak hozzaszokni, hanem a penz ertelmesebb
felhasznalasahoz is. Ez pedig nem abban all, hogy a legmagasabb
betetkamatokat hajhasszak es lehetove tegyek a szemelytelen bankok anonim
terjeszkedeset, hanem hogy a polgarok lekossek magukat kis-, kozep-, es
nagyvallalatok mellett, vallaljanak kozvetlenul gazdasagi es ezzel
gazdasagpolitikai felelosseget, es igy maguk hozzak letre a szeles, s mukodo
tulajdonnal rendelkezo kozeposztalyt. Aminek teljes sikere eseten is szukseg
lesz Magyarorszagon a kulfoldi befektetokre."

Hefty igen ertelmes ember es nagyszeru ujsagiro. Amit itt ir, az nagyon igaz.
Az egyetlen szamomra meglepo kijelentes a "gazdasagi miniszter" felemlitese.
Erdekes lenne megtudni, hogy van-e valamifele kapcsolat Hefty (es
magyarorszagi baratai) es Horn kijelentesei kozott? Ugyanis en majdnem biztos
vagyok, hogy a "gazdasagi miniszter" poszt nem Horn eredeti otlete.

Tudom, hogy ez az iras egy kicsit tulzsufolt, de talan a temak egyike
erdekelni fogja a Szalon olvasoit.

(Balogh) Eva