Karoly: A harom nagyobb Uj Zeeland-i varoson (Auckland, Wellington,
Christchurch) kivul az eszaki es a deli szigeten van sok termeszeti szepseg.
Ilyenek pl. a vilagito bogarak barlangja, a geyzerek, gyonyoru hegyek, tavak,
stb.
	A bank szervizzel kapcsolatban mar me akartam irni, csak elfelejtettem,
hogy az utolso utazasom ket elso szektorat a Japan Airline-nal tettem. Az
elottem levo ules-zsebben, a szokasos brosuraban volt egy megdobbento hirdetes:
a magyar Keresekedelmi Bank (igy, magyarul nevezve magat) hirdette, hogy egy
"full service" bank, a Tokyo-i Ginzan van a hivatala. Tudtommal pl. Londonban
angolul van bejegyezve: Hungarian Commercial and Development Bank, de NEM
Japanban. Talan erdemes lenne kiprobalni, mert -- gondolom -- New York-ban is
be van jegyezve.

	Kati: rogton rajottem, csak szegyeltem bevallani, hogy nem dativuszba,
hanem Instrumentalisba kell tenni a szerzett statuszt (nemetben a ketto ugyanaz.
...). Igy "ja filozofom" szerintem helyes (Szerinted miert nem?) A mudricska,
mint szlovak ital teljes ujdonsag nekem; kosz (eddig csak a szlivovicat, boro-
vicskat es a Becherkat ismertem es szerettem). Viszont, gondolom, nem lehet
utana mudrovat' (okoskodni)? Erre iszunk.

	F. Miki

Kedves Findler Miki,

Kossz az alapos elemzest, amibol az is kiderul, hogy a fenti
trivialis megoldas nem allja meg a helyet Kelet-Europaban.:-)

Udv,

Laci

Mindenkinek ko2szo2no2m az informa1cio1kat. To2bbek ke1re1se1re
ezekbo3l e1s a hivatalos ko2zleme1nyekbo3l o2ssze1a1lli1tottam az
eseme1nyek ala1bbi o2sszefoglala1sa1t:

18:22: Az El Al sza1lli1to1repu2lo3je, egy Boeing 747-200C/F --
fede1lzete1n ha1romfo3s lege1nyse1ggel e1s egy utassal -- e1szaki
ira1nyban felsza1ll a Zwanenburg-kifuto1pa1lya1ro1l. A ge1p, amely
New Yorkbo1l Tel Avivba megy, lesza1llt a Schiphol repu2lo3te1ren,
hogy rakoma1nyt e1s u2zemanyagot ve1telezzen. [A repu2lo3te1r
A'damto1l de1lnyugatra van.]

A felsza1lla1s uta1n a Boeing 747 Zwanenburg/Halfweg fo2lo2tt [a
belva1rosto1l keletre] e1szakkeleti ira1nyba fordult, a pampusi
ra1dio1a1lloma1s ira1nya1ba.

18:25, 51mp:  A Schiphol repu2lo3te1r ira1nyi1ta1sa, amely csak
felsza1llo1 e1s lesza1llo1 repu2lo3ket ira1nyi1t, a1tadta a ge1pet az
Amsterdam Radarnak, az a1ltala1nos repu2le1sira1nyi1ta1snak. Ebben a
pillanatban a repu2le1si magassa1g 4100 la1b (1366 me1ter).

Az Amsterdam Radar egyik repu2le1sira1nyi1to1ja mega1llapi1tja, hogy
az El Al-ge1p tu1l lassan emelkedik. De nem foglalkozik hosszasan
a gondolattal. Nem szokatlan, hogy egy su1lyosan megrakott
sza1lli1to1repu2lo3nek kicsit to2bb ido3 kell, hogy ele1rje a
zajve1delem a1ltal elo3i1rt repu2le1si magassa1got.

18:28, 11mp: Ko2ru2lbelu2l Naarden magassa1ga1ban [vagyis a
belva1ros, az IJmeer o2bo2l e1s a Gooimeer-o2bo2l a1trepu2le1se
uta1n, A'damto1l de1lkeletre], ahol a ge1p 5000 la1b (1666 me1ter)
magasan repu2l de1lkeleti ira1nyba, Isaac Fuchs kapita1ny
ve1szjelze1st, u1gynevezett `mayday callt' ad le. Engede1lyt kap,
hogy Schiphol fele1 vegye az ira1nyt, ahol azonnal elrendelik a
riado1t. A tu3zolto1kat e1s a mento3ket az esetleges
ke1nyszerlesza1lla1sra felke1szu2lve a Kaag-kifuto1pa1lya1hoz
ira1nyi1tja1k, mert abban a pillanatban a keleti sze1l miatt ez a
legke1zenfekvo3bb megolda1s. [A Kaag-kifuto1pa1lya
e1szakkelet/de1lnyugat ira1nyu1.] Schiphol minden egye1b
le1giforgalmat lea1lli1t. A lesza1llni ke1szu2lo3 repu2lo3ket
`va1rakozo1pa1lya1ra' a1lli1tja1k. Amsterdam Radar a Schiphol fele1
ira1nyi1tja a ge1pet.

18:29, 11mp: Egy perccel a ve1szjelze1s leada1sa uta1n a kapita1ny
jelenti, hogy mi a helyzet: a jobb sza1rny egyik hajto1mu3ve
meghiba1sodott. [A to3letek kapott informa1cio1k alapja1n a kapita1ny
nem la1tja a hajto1mu3veket, e1s a mu3szerek jelze1se alapja1n nem
tudja megku2lo2nbo2ztetni, hogy e1g-e a motor, vagy leva1lt.
Mindenesetre a hajto1mu3vek megtala1la1si helye1bo3l tudjuk, hogy
akkorra ma1r mind a ke1t hajto1mu3 leszakadt, me1g a `mayday call'
elo3tt. A hajto1mu3veket egyma1sto1l 100 me1terre tala1lta1k meg a
naardeni jachtkiko2to3 ko2zele1ben. Egyik motorban sem volt
meghiba1soda1sra vagy nagyobb tu3zre utalo1 jel. Valo1szi1nu3leg
anyaghiba miatt leszakadt a belso3, e1s leverte a ku2lso3t is.] A
Boeing 747 ekkor e1ppen Kortenhoef felett volt. [A'damto1l
de1lkeletre, Hilversum mellett.]

Fuchs kapita1ny engede1lyt ke1r, hogy a Buitenveldert-kifuto1pa1lya1n
landolhasson, amely a legko2zelebb van hozza1. [Ez kelet-nyugat
ira1nyu1.] Ez a va1laszta1s egye1b szempontbo1l nem volt szerencse1s.
Erre a kifuto1pa1lya1ra lesza1llni az ero3s (20-as) keleti sze1l miatt
ku2lo2no2sen nehe1z lett volna. Schiphol igaza1bo1l nem bocsa1tkozik
vita1ba Fuchs ki1va1nsa1ga1ro1l. Ilyenkor a pilo1ta1e1 az utolso1
szo1, akiro3l fel lehet te1telezni, hogy o3 tudja a legjobban
megi1te1lni a helyzetet.

A ge1p me1g mindig kb. 5000 la1b magasan repu2l, tu1l magasan ahhoz,
hogy ko2zvetlenu2l lesza1lla1shoz ke1szu2ljo2n. A kapita1ny jelenti,
hogy me1g tizenke1t me1rfo2ldre van szu2kse1ge, hogy a kello3
repu2le1si magassa1gba keru2ljo2n. A repu2le1sira1nyi1ta1s u1gy
do2nt, hogy a Boeing kanyarodjon e1lesen jobbra, hogy Amsterdam e1s
Durgerdam, majd az IJmeer felett a Pampus-sziget fele1 repu2ljo2n.
Tudjuk, hogy a pilo1ta ekkor ma1r valo1sa1gos kara1csonyi
kivila1gi1ta1st la1thatott a mu3szerfalon: a jobb oldalon
le1nyege1ben semmi se mu3ko2do2tt. De nem tala1lta1k meg me1g azt a
szerkezetet, amely a pilo1tafu2lke e1s az ira1nyi1ta1s ko2zo2tt
folyo1 besze1lgete1st ro2gzi1ti. Ha a pilo1ta minderro3l
ta1je1koztatta az ira1nyi1ta1st, akkor annak meg kellett volna
tiltania, hogy a ge1p a va1ros felett ko2ro2zzo2n, e1s utasi1tania
kellett volna a pilo1ta1t, hogy nagyobb ko2rt te1ve, a lakott
teru2leteket elkeru2lve egy ma1sik kifuto1pa1lya1n pro1ba1ljon meg
lesza1llni. [Nem e1rtem: ha ilyenkor a pilo1ta1e1 az utolso1 szo1,
akkor mie1rt nem tala1lta ki maga1to1l, hogy nem a va1ros fele1 kell
mennie?]

18:33: A pilo1ta Zunderdorp felett [A'damto1l e1szak-keletre]
repu2lve jelenti, hogy most ma1r a 4. hajto1mu3 (a jobboldali
legbelso3 motor) is e1g. [Addigra ma1r egya1ltala1n nem is volt 4.
motor. A lesza1lla1sra etto3l me1g lett volna ese1ly, ha a
sza1rnyfe1kek mu3ko2dtek volna.] A ge1p Pampus fele1 veszi az
ira1nyt.

18:34: A Boeing egyre lejjebb ereszkedik, e1s ko2ru2lbelu2l a
Naardermeerne1l van. [A belva1rosto1l ko2ru2lbelu2l abban az
ira1nyban, ahol a `mayday callt' leadta, de ko2zelebb, Weesp e1s
Naarden ko2zo2tt fe1lu1ton.] A kapita1ny tudatja, hogy
a sza1rnyfe1kekkel is proble1ma1ja van, azokkal a kieresztheto3
sza1rnyre1szekkel, amelyeknek a lesza1lla1sna1l a nagyobb
felhajto1ero3t biztosi1taniuk kell. [A leguto1bbi hi1rek szerint ezt
is re1gen tudnia kellett volna.]

18:35, 8mp: [A ge1p ekkor Weesp de1li hata1ra1na1l van.] A Schiphol
ira1nyi1to1i ke1tszer egyma1s uta1n pa1lyakorrekcio1t ke1rnek, de
Fuchs azt mondja, hogy a repu2lo3 felett, amely most ma1r
tu1lsa1gosan is e1lesen kanyarodik a Bijlmermeer [A'dam de1lkeleti
ku2lva1rosa] fele1, elvesztette az elleno3rze1se1t. Ne1ha1ny
ma1sodperc mu1lva hallja1k Fuchs utolso1 szavait: `Going down'
(`zuhanunk').

18:35, 36mp: A Boeing eltu3nik a radarernyo3ro3l. Tizenne1gy perccel
a start uta1n az El Al sza1lli1to1repu2lo3je ra1zuhan a Bijlmermeer
egyik lako1telepi ha1za1ra.

U2dv -- Ka1lma1n La1szlo1

Kedves sotetseget eloszlatok!

Megnyugodva vettem tudomasul, hogy - Druszamhoz hasonloan - valoszinuleg tovabb-
ra is nyugodtan alhatok ejszaka sotetben (ennyiben NEM sikerult - szerencsere -
eloszlatni a sotetet).

Koszonom mindenkinek a valaszat, mert fejemben (fiat lux) a sotetseg egy resze
eloszlatott. Tanulsag szamomra: legkozelebb, ha hulyeseggel akarok elohozakodni,
mielott szeles korben lejaratnam magam, nezzek utana a dolognak.

Azert remelem maradt meg valamennyi hitelem. (?)

					Miki

PS bar meg nem egeszen vilagos elottem, hogy az adott valaszok hogyan viszo-
   nyulnak egymashoz (kiegeszitik egymast, vagy esetleg kizarolagosak?)

Kedves Tipp Olvasok !
Tovabbra is (kitartoan) keresem azon volt, jelen, vagy jovobeli Szechenyi
osztondijasokat, akik az USA-ban, vagy barhol mashol tevekenykednek(-tek).
Kozos problemaink megbeszelese nagy segitseg lenne szamomra.
"Aki hallja adja at"- nem mindenkinek van E-mail lehetosege.
nagyon koszonom !
Udvozlettel: Simon Laci, Athens, 1992 oktober 18.
E-mail: 
Tel: (706) 369 3157 (otthoni)

Nekem a Postabank lakossagi folyoszamlajaval vannak kellemes tapasztalataim.
Ami egyertelmuen jobb, mint az OTP analog szolgaltatasa, az a naprakesz
nyilvantartas. Na meg esetemben (ugymint egyetemi hallgato) csak ez az egy
penzintezmeny allt szoba velem (mivel nincs jovedelmem, az OTP elkuldott
melegebb egtajakra -- szo szerint). Tovabbi elony: barmely postan lehet
penzt ratenni a szamlara (es -- tapasztalat szerint -- ket heten belul
rajta is van a szamlan). A szamla maga nem kerul penzbe, a kifizetesekert
valami minimalis kezelesi koltseget vonnak le. Mindazt tudja a szamla, amit
alapvetoen elvarna az ember: telefonszamla, gaz, villany, rendszeres
csekkek (pl. biztositas) fizetese (aprobb hianyossag: neked kell megmondanod,
hogy mennyit fizessenek -- azaz ha emelkedik a biztositasod, akkor irnod kell
egy levelet/faxot). A megbizasok atfutasi ideje, ha rajtuk mulik csak,
akkor par (ertsd 2-3) nap. Ez nyilvan nem vonatkozik a telefon, gaz,
villany ugyekre, ott a Dijbeszedo Vallalat a szuk keresztmetszet. Ami hatranya:
  -- Naprakesz nyilvantartas, es NINCS overdraft (azaz ha nincs fedezet,
nem fizetik ki a szamlat, csak reszben, es irnak neked egy levelet, hogy ez
van). Kerdes persze, hogy ez hatrany-e.
  -- Egyelore nincs ATM-juk, de mar tervezik a bevezeteset.
  -- Elvileg van csekkjuk, de nem igazan lenyugozo. Maximalt osszegu csekkeket
kerhetsz, melyek fedezetet zarolojak (igaz, addig is kamatozik). Elvileg ugyan
atlepheted a maximalt osszeget, de ebben az esetben csak akkor fizeti ki
az osszeget a bank, ha van ra fedezet (azaz a boltok nem valoszinu, hogy
elfogadjak igy a csekket). A kulonbozo bankok nem allnak szoba egymassal, azaz
csak olyan boltban tudod hasznalni, amelyik a Postabanknal vezeti a szamlajat.
(Amire emlekszem: Keravill, Vasedeny, Skala, valamelyik discount aruhaz.)
  -- Nem igazan megoldott a penzfelvetel (azaz kp.-t csak abban a fiokban
tudsz  felvenni, ahol nyitottad a szamlat). Igerik, hogy ossze fogjak kotni
a fiokok szamitogepeit, es akkor eleg barmelyik fiokba bemenni. Nem igazan
volt lenyeges szamomra, ezert nem figyeltem oda, de mintha lehetne olyat kerni,
hogy havonta fix osszeget utaljanak at a Postabank betetszamlakonyvedre
(azaz kapsz levelben egy papirt, amit beviszel barmelyik postara a betetszamla-
konyveddel egyutt, ott rateszik, es akar rogton fel is veheted). Gondolom
egyszeri alkalmakra is lehet ilyet kerni (de hat ez biztos minimum egy het).
Ez nem olyan szornyu, mint ahogy hangzik. Pl. az ELTE Bolcskaron igy fizetik
az osztondijat a hallgatoknak. Ha nagyon sok feles penzed van, akkor
persze kerhetsz csekkeket, amelyekre barmely Postabank fiokban (ez nem azonos
a postahivatalokkal) vehetsz fel penzt. Egyebkent jellemzo a sebessegukre,
hogy a kiirt csekk csak a rajta levo datumtol szamitott nyolc napig garantalt,
utana mar letilthatod.

  Hozzateszem, hogy tapasztalataim szerint meg tanuljak a szakmat, ezert
neha ugyetlenek, viszont nagyon gyorsan fejlodnek. Egyeb jo pont reszukre,
hogy udvariasak (mintha itt az USA-ban mennek be a personal banker-hez).
Ami nem biztos, de remlik: allami garanciaval futnak, azaz nem jarhatsz
ugy, mint pl. az Ybl Bank betetesei (csodbe ment a bank, penzuk eluszott).
  Ennyit a reklamrol.

Gyakorlo belgyogyaszokhoz (vagy hasonlokhoz) lenne egy kerdesem: kinek
van tapasztalata ezekkel a mutatoujjon mero illetve karoraba epitett
vernyomasmerokkel. Ezek azok aminek kineznek (gyerekjatekok), vagy tenyleg
hasznalhatok. Ravezeto kerdesek:
  -- Meresi pontossag (valamelyik gyarto le merte irni, hogy 1 Hgmm, ami rossz
vicc -- kozepiskolas tudas birtokaban becsulheto, hogy nem lehet jobb 5
Hgmm-nel).
  -- Csak a 120/80 meresere alkalmasak? Esetleg mernek-e mondjuk minimum 200-ig?
  -- Mit produkalnak pl. igen vastag karon (tekintve, hogy a magas vernyomasuak
jelentos resze oreg, kover)?
  -- Mennyire strapapiroak (azaz az ujjon mero kibirja-e azt, aminek egy atlagos
magyar korzetiorvosi gyakorlatban ki van teve; a karoraba epitet ajallhato-e
magas vernyomasosnak a vernyomasa monitorozasara [ertsd napi min. 5 meres])?

			Koszonettel:
				Szokoly Gyula (korzetiorvos anyukaval)
				

Kedves Mindenki

Szeretnek informaciot kapni a Budapesten 1990 aprilisaban zajlott
adatvedelmi konferenciarol (Conference on Data Protection). Barmilyen
informacioert nagyon halas lennek, de legfokeppen a szervezok neve, cime
vagy valami irasos anyag erdekelne.

Tisztelettel,

   Va'rkonyi Pe'ter
   University of Georgia
   Dept. Pharmacology
   Athens, Ga 30606
   Tel.:(706) 542 5449
   FAX: (706) 542 3398

Howard Hughes-nak nem repulo, hanem csinos libaja (Spruce Goose) van,
ami azert karakterisztikus kulonbseg egy ropulo eseteben.

Simanyi Nandor

Mint az E-mail cimembol is kiderul az "Miert nincs vilagos ejszaka?"
paradoxonnal tanulmanyaim soran (is) voltam kenytelen talalkozni.

A kerdes fizikai, tehat a pontszeru csillagokrol jobb lemondani,
pontszeru hoforrasok feltevesevel sokkal primabb paradoxonok is
leteznek, amik csak a pontszerueseg elvetesevel oldhatok fel.

A csillagok veges kiterjedesu tipikusan par ezer fokos (Kelvin vagy Celsius,
ahogy tetszik) homersekleten sugarzo testek. Ha a vegtelen univerzumban
veges suruseggel helyezkednek el veletlenszeru elrendezesben, akkor
az egbolt teljes feluletet lefedik, azaz a fold egy nagyon nagy (de veges
meretu) par ezer fokos kalyha kozepen all, ami ennek megfeleloen kb.
Nap fenyessegu (a feluleti fenyesseg=fenyenergia/ido/terszog tavolsagtol
fuggetlen!) egboltot varazsolna korenk, es ami ennel rosszab, szuksegszeruen a
Foldon is hasonloan melegnek kene lennie.

A megoldas persze az, hogy az univerzum kora veges, igy csak egy veges
terreszbol volt modja a csillagok fenyenek a Foldre jutnia, ami alapjan
az derul ki, hogy ejjel meglehetosen sotet van. Viszonylag nem regi
megfigyelesek azt mutatjak, hogy a legtavolabbi megfigyelheto galaxisok valoban
'osszeernek' az egbolton, persze a bennuk levo csillagok nem. Kicsit cifrazza a
problemat, hogy a tavoli csillagok nagy sebesseggel tavolodnak, es ezert
a spektrumuk a voros fele tolodik el, azaz a Foldon lathato fenykent eszlelt
sugarzas eredetileg ultraibolya volt, amiben kevesebb energiat sugaroz
egy tipikus csillag. Az Univerzum tagulasa es veges eletkora azonban
logikailag nem szetvalaszthato, igy nincs ertelme azt kerdezni, hogy
most a voroseltolodason, vagy a veges eletkoron mulik-e a dolog.

Vegul, a hattersugarzas nem csillagfenybol szarmazik, akkor keletkezett
amikor csillagok meg nem is leteztek, es az Univerzum tagulasa miatt
erte el a mai meglehetosen alacsony 3 Kelvines homerseketet.

Gabor

U.i. A HIX tobbi, nalam profibb csillagasza remelem kijavit, ha
     valamit rosszul irtam vagy kihagytam.

A frissen erkezo nemet grad student-tol egy csoporttarsa
megkerdezte, hogy busszal jott-e Nemetorszagbol.

Koszonom a hozzaszoloknak hogy emlekeztettek
arra hogy miert eppen 101-szer harangoznak este
9 ora 5 perckor az oxfordi Christ Church College-ban.
(A kovetkezo tippem a 101 kiskutya lett volna, de
ezt legfeljebb az Atlanti Ocean amerikai
oldalan tartottam volna valoszeru magyarazatnak.)
Talan a targyhoz tartozik meg az is, hogy a Christ
Church Cathedral-nak valoban kettos szerepe van:
egyreszt a College kapolnaja, masreszt pedig Oxford
varosanak katedralisa. Ez azert erdekes, mert katedralis
hianyaban egy varos (legyen akarmekkora is) nem
erdemli ki a "city" titulust. Igy aztan peldaul az
alig haromezer lakosu St. Davids (Wales-ben) "city",
mig jonehany nagyvaros nem.
Most mar tenyleg ennyit az angol teli idoszamitasrol.
L. G.