Mai nepszabi 9 oldalan van egy jo cikk a garei hulladek helyzeterol.
("Gari: nehiz dvntis a mireghordsk sorsarsl" by Hargitai Miklos). A
cikk alternativat javasol az egetessel szemben: megbizhato, tartos (70
ev) tarolas. Indoklas: lesz meg olyan nagy bajban a vegyipar, hogy a
most hulladeknak szamito tetraklorbenzol ertekes nyersanyagga valik.
Ha a tarozot a holland es nemet eredetihez hasonloan epitik meg, nincs
szivargas, parolgas stb. Olcsobb, mint az egetomu, jobban nez ki (a
tarolok messzirol fuves-bokros dombnak latszanak) nem ereget potenci-
alisan dioxint a levegobe, nem keletkezik salak, sosavas szennyviz.
Ugyanezzel a modszerrel megoldhato a PCB-vel szennyezett partizezer
kobmeter fold tarolasa is (egetessel problemak vannak). Nagy vesztes
a Hungaropec Rt, amely mar igen sok penzt fektetett legalisan (es
szerintem illegalisan is - korrupcio) a tervezett garei egetomube.

"A kornyezetvedelmi fofelugyeloseg dokumentumai szerint az egeto a
16 ezer tonna garei hulladekon tul 350 ezer tonna (!) egyeb veszelyes
hulladekot egetne el uzemelesenek husz eve alatt." 

Kerdes, hogy hulladekegeto nelkul mi lesz azzal a 350 ezer tonna hul-
ladekkal. Az elegetendo veszelyes hulladekok ritkan olyan homogenek,
mint a garei PCB, nem biztos, hogy mindet erdemes ilyen gondosan de-
ponalni. Netan elegetik masutt? (a hires dorogi mellett van egy jo
nagy egeto a tiszaujvarosi TVK teruleten is, bermunkat is vallalnak).

Udv///elemes

Kedves Laci!

> Tegyuk fel, hogy A uzem jelentosen csokkenti az energiaigenyet, a
> konkurrens B uzem nem tesz igy. A uzem novelheti piaci reszesedeset,
> ha csokkenti arait (a koltsegcsokkenes miatt megteheti). Ezzel B
> uzem is rakenyszerul az energiatakarekossagra majd arcsokkentesre.
> Kinek jo ez? Veszit rajta C uzem, akitol mindket gyarto az energiat
> vasarolta, es veszit az allam, mert mindharom uzem bevetelei csok-
> kennek, tehat csokken a GDP.
> 
> Mivel ez az eredmeny bantja a jozan eszem, harom kovetkeztetest latok:
> 1. a gondolatmenetben durva hiba van *vagy*
> 2. a GDP-vel valami baj van *es igy*
> 3. az energiatakarekossag (kornyezetvedelem) art a gazdasagnak,
>    vagy legalabbis a GDP novekedeseben erdekelt (penzpiaci?)
>    szereploknek.

Sot!!

4.  kevesebb lesz a GDP, mert a nem megtermlelt energia miatt 
kevesebb lesz a kornyezetszennyezes; tehat kevesebb ceg fog abbol 
kaszalni, hogy tanulmanyozza, vagy hogy  ugy tegyen, mintha azt 
feltisztitana; kevesebbet zsebelnek a dokik, mert kevesebb asztmat 
es egyeb leguti korsagot kell kezelniuk.  kevesebbet keresnek a 
borton-vallalkozok, mert a kisebb aramtermeles miatt kevesebb az 
adocsalas, stb........

Vagyis -- tenyleg minden, ami a GDP ertekunket szepen koveriti, olyan 
marha jo eletszinvonal szempontbol?  Tenyleg olyan jo meroszama a GDP 
a joletnek?

A helyes valasz a 2 -- vagyis a pelda, amit mutattal, jol 
kidomboritja a GDP hasznalhatatlansagat bizonyos szempontokra.

De Te is kihagytal valami fontosat a gondolatmenetedbol (az 
elozoktol eltekintve).  Azokat a cegeket, akik azon dolgoztak, hogy A 
es B lecsokkenthesse az energiafogyasztasat:  vagyis, akik gyartottak 
a hatekony energiatechnologiakat; vagy csak a szakertelmuket adtak, 
hogy ezt hogy lehetne megoldani.  Nekik nott a beveteluk; tehat az 
ossz-GDP az nem feltetlenul csokkent!  Csak az energiaszolgaltatoktol 
a bevetel atment egy progresszivebb es fenntarthatosag szempontjabol 
pozitivabb iparaghoz.

Ennek ellenere, a GDP valoban nem a legjobb merce a "tarsadalmi 
joletre".  Rengeteg hibaja van; olyanokrol nem beszelve, hogy nem 
ertekeli a nem penzert vegzett munkat (pl. ha a haziasszony 
elhatarozza, hogy elmegy dolgozni, es felvesz maga helyett egy 
hazvezetonot vayg dajkat, ettol a hazimunka erteke bekerul a GDP-be, 
de ha o fozi meg ugyanazt a babgulyast, akkor az nincs benne); de a 
kornyezeti eroforrasokat semmikeppen sem ertekeli.  tehat ha egy 
egyetlen kinccsel, pl. egy  oserdovel rendelkezo orszag agyba-fobe 
vagja ki es adja el a fajat, lehet, hogy par evig marha magas gdp-re 
tesz szert; de ahogy ez kimerul, annyi a joletnek.  mig az az orszag, 
aki inkabb a bevetel egy reszet befekteti az oserdoben talalhato 
kincsek fenntarthato kiaknazasara es az oserdo megorzesere, ugyan 
rovidebb tavon kisebb lesz a GDP-je, de hosszabb tavon az ove a 
jolet.

Tehat, a GDP ugyan INDIKATORA a joletnek; nem JELENT joletet.  Pl, a 
peldanal maradva, ha az A ceg es a B ceg elhatarozza, hgoy az A 
darabonkent $2000-ert veszi meg B-tol ugyanazt a ceruzahegyezot, amit 
eddig 3 centert, amennyiben B is $2000-t fizet A-nak egy 
maskor 3 centes csavarert -- ettol a GDP hirtelen rengeteget ugrik, 
pedig igazabol semmi sem tortent jolet-ugyben.  (ez szelsosegesnek 
tunik, de vegulis ez a jelenseg  nyomatekosan hozzajarul ahhoz, hogy 
annyival magasabb sok nyugati orszag GDP-je:  egyszeruen sokkal 
tobbet fizetnek egymas munkajaert).  

SOkan dolgoznak azon, hgoy a GDP-re alternativ jolet-indikatorokat 
kidolgozzanak, amik okosabban merik az eletszinvonalat.  Szerintem 
Pinter Laci az International Institute for Sustainable 
Development-bol sokat irt errol a KORNYESZ-ben regebben (Laci, a 
vonalban vagy?); de pl. a HVG 96 augusztus 17.-i "fejlodesmegmaradas" 
c. mellekleteben is erdekesen osszefoglalta a fobb gondolatokat.  

Bovebbet a GDP-re alternativ okosabb meroszamokrol pl. Rees 
"Okologiai Labnyom" c. konyvebol tudhatunk meg.

Vagyis, a jozan esz nyer:  az okos, hatekony energiafelhasznalas 
mindenkepp jo a nemzetgazdasagnak is.

Diana

Mindenkihez!

Partjaink es Kormanyunk megiscsak megcsinalna Bos Nagymarost (Csak most
Pilismarotnak, Szobnak, stb. hivjak)! Es senki sincs szegeny Vargha Janoson
kivul, aki ez ellen szolna?! Szerintem ujra szukseg lenne egy tuntetesre, mint
1988-ban. Kerem juttassatok el a Zoldekhez, en, noha enme szeretek felvolnulni,
elmegyek.

Dear everybody,

Our Parties and Governoment trying again to build-up the dammit Waterpowerwrk
Gabcikovo-Nagymaros (just in othe placement  called Pilismarot, Szob,
whatever)! And there is nobody, with exception of poor VARGHA  Janos to protest
again it! My opinion, we have to demonstrate, like in 1988. Please forward my
participation to the Greens, eventhose I do not like to demonstrate on the
streets, I will participate.

HELP US TO KEEP THE DANUBE CLEAN AND BLUE!

Hello,

A gondolatmenet kisse optimista.
Az A uzemnek az energiafogyasztashoz beruhazast kell vegrehajtania. Eloszor
ezt akarja a koltsegcsokkenesbol eredo jovedelembol (valtozatlan
ertekesitesi ar mellett) visszakapni. Esetleg utana csokkent arat, hogy
versenykepesebb legyen B-nel.

Az arcsokkentes ritka az energiaigenyes iparagakban.
A kereskedelemben gyakoribb, de ott a fajlagos energiafelhasznalas kisebb.
(kiveve szallitas) Kulonben is a kereskedelmi arresbol ki lehet gazdalkodni.
A kereskedelemben a raktarozasi koltseg es a penzforgasi sebesseg lenyegesebb. 
 

A GDP eleg felemas mutato, ezt ezer helyen olvashatod. Zoldebbek korrigaljak
a kornyezetszennyezes elharitas koltsegekkel es karokkal. Ugy valamivel
realisabb.

>P.S: Van egy kezenfekvonek tuno valaszlehetoseg az 1. kovetkeztetesre:
>az A es B uzem vasarloi a megtakaritott penzukon valami mast vesznek,
>igy az eredo kiegyenliti a toluk szarmazo csokkenest. 
Ez igaz. Az osszes energiafelhasznalas akkor csokken, ha olyan termekre ter
at a fogyaszto, amelyek eloallitasanak fajlagos energiaigenye kisebb.
Ezt lehetne preferalni pl. AFA-val...

>elemzesehez azonban mar kozgazdasznak kene lennem, de egyelore irtozom
>az agy-amputaciotol... :-)
Azt hiszem megis itt az ideje :-)

A kozgazdaszok vedelmeben, mint fog(ad)atlan prokator: A kozgazdaszok nem
kiserletezhetnek. Arra gondolok, hogy ketszer ugyanaz a helyzet sosem all
fonn, ezert nem lehet megismetelni a dolgokat kicsit valtoztava a paramtereken.
A kiserleti alanyok pedig sztochasztikusan viselkednek, sot gondolkodnak es
elore terveznek is. Igy nehez a statisztikabol kiolvasni a torvenyszeruseget.

Udv: Tamas

Teller Ede 90 eves. Ugy gondolom, errol az evfordulorol nekunk is illik
megemlekeznunk. Udvozlo beszed helyett egy Interneten talalt sajat levelet
teszem fel, elnezest, ha valaki mar ismeri, vagy tul hosszu. Mindenesetre
a magyar tudomany "papajarol", a magyar ifjusag, a fiatal magyar tudosok
peldakeperol van szo. Ez az o kredoja. Csak egy mondat aggaszt: "Bizom
benne, hogy az elmondottak hasznalhatonak bizonyulnak"  Hanyan
hivatkoztak, es fognak hivatkozni meg erre, ha nem is kimondva, de
gondolkodasmodban, mentalitasban, hozzaallasban..no es a hatalom, penz, es
poziciok birtokaban.. Kobor Jozsef

 Edward Teller
P.O. Box 808, L-O
Livermore, CA 94551
1997. aprilis 3.

Horn Gyula ur
Magyar Koztarsasag
Miniszterelnoke
Budapest, Magyarorszag

Tisztelt Miniszterelnok Ur!

Igazan oromomre szolgalt hallani arrol, hogy 1997. majusaban megrendezesre keru
l a 
"Magyarorszag-2000" konferencia. Egyuttal nagy megtiszteltetes szamomra az a te
ny, 
hogy meghmvast kaptam az azon valo a reszvetelre.
Sajnalatos modon elorehaladott korom es jelenlegi egeszsegi allapotom nem fogja
 
lehetove tenni a konferencian valo reszvetelt. (Kihagyas..K.J)
Oszinte tisztelettel:
Teller Ede
1997. aprilis 25.

Tudomany a 21. szazadban
A "Magyarorszag 2000" konferenciara
1997 majus 30-31
Budapest

Magyarorszag a 20. szazad szelsoseges valtozasai soran kialakult allapotban lep
 a 21. 
szazadba. Az elozo evszazadban a magyarok nagy jelentosegu hozzajarulasokkal 
gazdagmtottak a vilag tudomanyt. A politikai eroszak, kulonosen a szovjet megsz
allas 
Magyarorszagon gyakorlatilag lehetetlenne tette a fejlesztest es a tervezest. E
zert mi 
most letezo tervek nelkul, az ilyen tervek kidolgozasanak igenyevel lepunk a ko
vetkezo 
szazadba.

Sajnalatos modon nem minden feltetlenul jo, ami a nyugati tarsadalomban modern.
 
Szamomra kulonosen a "Zold" mozgalom okoz aggodalmat. Szerencsere (ugy tetszik)
 
Magyarorszagon a mozgalom nem igazan eros.
A mozgalom egyik kovetkezmenye az uj felfedezesek tamogatasanak csokkenese. A 
klonozassal kapcsolatos izgalmas elorelepes peldaul a forrasok megvonasat 
eredmenyezte. Kulonosen, es ez talan meg fontosabb, a tudomany teruletere lepo 
fiatalok szamanak csokkenese es hibas orientacioja is megfigyelheto. Remelem az
 ilyen 
fejlemenyek Magyarorszagon megelozhetok.
Kulonosen fontosnak tartom azonban, hogy az uj felfedezesektol valo felelem 
lehetosegeket teremt azok szamara, akik nem felnek. A biologia gyors elorehalad
asa 
rendkmvul fontos alkalmazasokat nyerhet a mezogazdasagban. Az ilyen alkalmazaso
kat 
nem akadalyoztak meg teljesen, de bevezetesuk folyamata gyorsabb is lehetne. Ez
 lehet 
talan az a terulet, ahol a magyar alkalmazott tudomany a legfontosabba es a leg
inkabb 
jovedelmezove valhat.
Nem zarhatom szavaimat Paks es azon korulmeny emlmtese nelkul, hogy az 
atomreaktorok teren a magyar erofeszmtesek az energiatermeles egyik kiemelkedo 
eredmenyet hoztak, amely, ugy velem, az elektromos energia ellatas egyik legfon
tosabb 
forrasava valik a jovoben.
Bmzom benne, hogy az elmondottak hasznalhatonak bizonyulnak. Nagy orommel 
hallanek tovabbi javaslatokat es kerdeseket. Sok sikert kmvanok onoknek a 
"Magyarorszag 2000" konferenciahoz.
Udvozlettel,
Edward Teller

Mivel ez itten a KORNYESZ, nem lenne szabad, hogy nehez  legyen
alabbiak megertese. De mivel ez itten a KORNYESZ, abba fog utkozni:
        A jelenleg jol meno, befolyasos nagyvallalatok vezetosege ugy veli,
hogy az energiatakarekossag nem tesz jot a gazdasagnak, mert jo az, ami
jelenleg van, azt igen karos dolog tudatosan megvaltoztatni, hiszen nem
tudjuk elore, a valtoztatasnak milyen kovetkezmenyei lesznek. Ok is azt
valljak, amit sok kornyezetvedo, vagyis hogy "en nem vagyok semmi uj es
hasznos dolognak ellenere, sot partolom az ujitasokat, de mielott
belekezdenenk, szeretnem kello bizonyossaggal latni, hogy mik lesznek a
hosszutavu kovetkezmenyek". Ezutan a fejebehuzza a vaskalapjat es jo'ccaka't...

        Nehany viszketotalputol eltekintve, istenadta lustasagunkbol
kifolyolag alapvetoen irtozunk a valtozasoktol. Kenyszerito korulmenyek
hijan nemigen szeretunk "jol bevalt" szisztemakat megvaltoztatni:  "Amig el
nem romlott, ne akard megjavitani", ez angolul azert jobban hangzik.
Tobb, egymassal vetelkedo vallalat eseteben a koltsegmegtakaritas
kenyszerito korulmenynek szamit. Ennek koszonheto, hogy a "trivialis"
energiamegtakarito intezkedeseket oly sok helyen meghoztak mar. Ami
hatramaradt, bizony komoly fajdalmakkal jar, tobbeves bizonytalan kimenetelu
fejlesztomunka, sok kiadando penz lenne az ar.
Szerintem tehat gondolatmenetednek mar a kiindulopontja is hibas. A
peldabeli A uzem atterhet mas termekre, bezarhat, leanyvallalatot alapithat
mondjuk Kinaban, azzal legenykedhet, mert ott meg olcso az emberelet, de
amit feltettel, hogy az energiaigeny csokkentese utjan  jelentosen csokkenti
a koltsegeit, a masik meg nem teszi ezt meg, hat olyan nincs, komoly, nyomos
kenyszer nelkul nem tud mit lepni az A vallalat. Ha pedig van ilyen
kenyszer, akkor B-nek is lepnie kell. Hogy melyikuk lepese jobb, az mas kerdes,
de egyhelyben nem maradhat egyik sem.

        Egy ilyesfajta kenyszer lehet a megadoztatas. Ha a kormany az igy
befolyo beveteleket nem lehuto adminisztratorok szaporitasara hanem a
gondokat megoldo technologia keresesere forditja, nincs GDP csokkenes,
gazdasagi katasztrofa, csak egy szerkezetvaltas. Valamekkora fajdalomra
szukseg van, ez a dolog mozgatoja (don't fix it unless it's broken) , de ha
ertelmes emberek iranyitjak az ugyet, kibirhato lesz.

        A GDP nagysaga egyfajta, agressziven terjeszkedo kultura
mertekegysege. Ha nem is tokeletesen, de a jelenlegi feltetelek kozott mint
mertekegyseg mukodik. Nem vagyok benne biztos, hogy generaciok tavlataban is
megfelelo  meroszam lenne, de lehet, csupan arrol van szo, hogy a GDP
tokeletesen meri amit mer, de nem ez az egyetlen merendo dolog. Most igy
leirva, ez az utobbi tunik a legvaloszinubbnek.
Szoval en nem latom, miert csokkenne a GDP, de ez nem baj, mert azt sem
latom halalbiztosan, hogy ennek az egy meroszamnak a folyamatos novelese
lenne a kizarolagos cel.
Azt latom, hogy sokan sirnak, meg tobben fognak sirni, latom, hogy mar
hozzak elo a raktarakbol a porhinto berendezeseket, meg is ertem oket, en is
utalnam, ha a jo meleg kis hintaszekembol fel kellene allnom. Azt viszont
egyaltalan nem hiszem, hogy mondjuk az olaj vagy szenipar tonkremenne. A
vegyiparnak nagyon nagy szuksege van szenre. Egyaltalan nem hiszem, hogy az
elet megallna.

        Tegnapelott jartam Irwine-ban, Mario Molina egy eloadasat
meghallgatni. Legalabbis arra az estere levetkezte tudos voltat, es
uzenetkozvetitokent beszelt az  osszegyult uri kozonsegnek. (hallgatok nem
voltak a meghivottak kozott csak az oktatok, egy alapitvany evenkent
egyszeri diszeloadasarol van szo, ezert az "uri kozonseg" jelzo, mar az
eloadas is ugy kezdodott, hogy "Tisztelt Holgyeim, tisztelt Uraim _es_
Laszlo Barna...")
Szabadon (nagyon szabadon) idezem az eloadas -szerintem- leglenyegesebb
ket gondolatat eghajlatvaltozas, globalis felmelegedes cimszo alatt:
-.-
Nem arrol van szo, hogy most felre kell verni a harangokat, hirtelen elzarni
a csapokat es befagyasztani mindent. A kulonbozo lehetosegeket (e'ves CO2
emisszio)  feltetelezo modellek eredmenyei azt mutatjak, hogy meg olyan
15-20 even keresztul "akarmit" is csinalunk, a valtozas nem lesz
megkulonboztetheto a termeszetes ingadozasoktol. (benne maradunk a zold
zonaban)  Es nemcsak hogy a termeszetes ingadozasoktol nem tudjuk
megkulonboztetni oket, de egymastol sem. A kulonfele modellek csak a zold
zona elhagyasa utan kezdenek egymastol elterni, de akkor aztan kegyetlenul.
(kamatos kamat) Nem drakoi szigoru intezkedesekre, nem panikhangulatra, 
hanem tervezesre van szukseg. Hasznaljuk jol ki ezt az idot, hasznaljuk fel, 
arra, hogy felkeszulunk!
Termeszetes, hogy a fejlodo orszagoknak joga van ugyanazt az 
eletszinvonalat elerni, amit mi itt elvezunk. Viszont meg kell oket gyoznunk 
arrol, hogy ne kovessek el ugyanazokat a hibakat, amiket mi tudatlanul
elkovettunk.
-.-

Szoval ne haragudj Laci, alighanem mar a kerdesed is rossz.

Laszlo Barna