Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KORNYESZ 414
Copyright (C) HIX
1997-09-18
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Laszlo Barnanak, Cassinirol, egy kis eletfilozofiaval f (mind)  52 sor     (cikkei)
2 fellow-hajo (mind)  52 sor     (cikkei)
3 cassini hazardjatek, napocska vagy plutonium az asz (mind)  116 sor     (cikkei)
4 Szetszorodott plutonium (mind)  88 sor     (cikkei)
5 Re: Nadas (mind)  24 sor     (cikkei)

+ - Laszlo Barnanak, Cassinirol, egy kis eletfilozofiaval f (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Barna!

>Nekem mar csak egyetlen kerdesem maradt hatra: Hogyan lehet ilyen
>kontar modon vedeni a kornyezetunket? Ez nem kornyezetvedelem, hanem
>annak lejaratasa!

Igazabol nem ertem, miert lenne az kontar dolog, ha egy tarsadalmi 
csoport megengedhetetlennek erzi azt a, szakertok szerint sem 0 
kockazatot, ami egy radioaktiv anyagot tartalmazo szonda urbe valo 
kilovesevel jar.  Kulonosen a Challenger utan nem mondhatod, hogy ez 
teljesen kontar es orult felelem.  En is hallottam az egyik 
projektvezetot, hogy ott lesz a gyerekeivel a kilovesnel -- azt 
hiszem, magat jaratna le barki, ha elvallal egy olyan projektet, 
aminek az inditasara nem meri elvinni legalabb demonstrative az egesz 
csaladjat.  Masreszt viszont, nem magaval a kiloves pillanataban levo 
kockazattal van a fo problema nyilvanvaloan (bar en NEM vinnem el a 
csaladom arra a kilovesre), hanem azzal a karral, amit a szetterulo 
radioaktiv szennyezes hosszu tavon okoz.

>Na, es a napcella az valoban kivalo szerkezet, de az a hibaja, hogy
>kell hozza a napocska! A "deep space" az attol "deep", hogy
>kozel-tavol semmi, es olyan deep, hogy az mar tul sotet egy
>napelemhez.

Ha jol hallottam, egyaltalan nem olyan zoldfulu otlet, mint 
amilyennek  Te ezt itt lefested.  Amennyire hezagos informacioim 
terjednek,  tulajdonkepp lehetne szolaris megoldasokkal is dolgozni, 
csak tul bonyolult, es el kene halasztani a kilovest, es ez 
nyilvanvaloan nem kenyelmes a NASA-nak.  De Te errol talan pontosabb 
informaciokat tudsz szerezni.  Vagy tud errol mas pontosabbat?

De mindezek felett, mint mindig, kicsit elgondolkodtat a leveled:

a kornyezetunk helyzetenek javitasan faradozok folyamatos fanyar es 
kegyetlen kritizalasa helyett -- mi lenne, ha egyszer valami olyat 
fejtenel ki, hogy teneked milyen KONSTRUKTIV gondolataid vannak a 
kornyezeti allapotok barmilyennemu javitasaval vagy megelozessel 
kapcsolatban?  Tenyleg, erdekes lenne nyilvanvaloan impressziv 
szakmai tudasodat egyszer valami konstruktiv ugy szolgalataba allitva 
latni, es nem mindig csak destruktivan, valamit ellenzoen.  
Kritizalni mindig sokkal konnyebb (bar te ebbe is mindig alapos 
energiakat olsz: utanaszamolsz, utananezel), mint konstruktivnak, 
epitonek lenni -- pedig biztos vagyok benne, hogy megvan benned a 
tehetseg arra is, hogy te vegre akkor megmutassad a kontar zold 
vilagnak, hogy milyen az a NEM KONTAR kornyezetvedelem.

Kar, hogy csak masok munkajanak a lebecsulesere forditod ezeket a 
nyilvavaloan kivalo energiaidat es tehetsegedet.

Barati Udvozlettel:

Urge-Vorsatz Diana
+ - fellow-hajo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Fellowship Available,  1997/98:   The Community Sustainability Audit 
Project 
> 
>The Sustainable Communities Initiative of the University of Victoria, in 
>association with the University of Northern British Columbia, is undertaking 
>a three-year study (The Community Sustainability Audit Project) of several 
>forestry-based communities in the Omineca-Peace Region.  The project 
>involves the development and evaluation of a framework and methodology for 
>assessing 
>the economic and ecological sustainability of forestry-based communities. 
>The study is funded by Forest Renewal BC.  Additional information can be 
>found at the project Web site (http://castle.uvic.ca/sci/). 
> 
>Fellowship  Opportunity 
>        
>The Community Sustainability Audit Project is seeking a creative and highly 
>motivated individual to assist the principal investigators in conducting a 
>community auditing pilot study in northern British Columbia. Duties will 
>include research, report writing, community contact work, coordinating and 
>supervising the work of several research assistants and community case-study 
>workers, and related administrative work. 
>        
>The successful candidate will be a recent graduate with a Ph.D. in 
>economics, planning or a related field, and an interest in the ecological 
>economics of community sustainability or community development. Some 
>administrative and management experience and experience developing 
>biophysical and/or economic indicators would be great assets, as would 
>experience working or living in a forestry-based community. Excellent oral 
>and written communication skills are expected. 
>        
>The successful candidate will be located in Victoria, British Columbia, and 
>should be willing to work in the central region of BC for a portion of the 
>term of the fellowship. Applicants should be prepared to supply a sample of 
>their writing upon request. 
>        
>The appointment will be for one academic year.   Salarys has been set by 
>Forest Renewal BC at $30,500.  The appointment will commence as soon as 
>possible. 
>        
>Please send resume by fax or e-mail, including the names of three 
>references, as soon as possible, to: 
>        
>Gerald Walter, Project Director, Department of Economics, University of 
>Victoria,  Fax: 1-250-721-6214,  e-mail ). 
>        
>        
>Dr. Gerald R. Walter, Professor 
>Department of Economics, Unversity of Victoria 
>PO Box 1700, Victoria, BC, Canada, V8W 2Y2 
>tel. 250-721 8538, fax 250 721 6214. 
>        
>
+ - cassini hazardjatek, napocska vagy plutonium az asz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Barna Laszlo,

Szeretnem elore tisztani, hogy nekem nem all megfelelo mennyisegu
informacio a rendelkezesemre ahhoz, hogy egyertelmuen szelsoges allast
foglaljak el a Cassini ugyben, de szeretnek nehany adalekot a dologhoz
hozzadni.

>a meghajtoraketak kiloves utani meghibasodasa egy zart, nagyon veszelyes
dobozt
>pottyantana vissza az oceanba. Az a tengeralattjaro robot, amit a
>Titanic-filmekrol
>ismerunk, az horgaszna vissza a reaktort.

Az en tudomasom szerint a NASA nem csak azt vizsgalta meg, hogy az
altalad emlitett doboz a tengerbe hullik, hanem arra is van lehetoseg,
hogy az a doboz szarazfoldre esik.
De a Cassini radiaoktiv reaktorral valo felszereleset ellenzoknek a legfobb
problemaja nem a kiloves biztonsaga korul van. Az urszonda megfelelo
sebessegre valo gyorsitasahoz az eszkoz 1999-ben a Venusrol visszateroben a
fold gravitacios teret hasznalva fog lenduletet venni, es a tervek szerint
500 km magassagban fog elszallni (ezt lehet, hogy mar biztonsagi okokbol
megnoveltek), mintegy 68000 km/h sebesseggel. Ilyen sebesseggel meg nem
kozlekedett ember altal keszitett eszkoz a fold kozeleben. Az ellenzok
szerint, meg a NASA szerint is, hibak tomkelege lehetseges, amikbol csak
nehanyat emlitek a veszelyekkel egyutt.
1. hiba csuszik a szamitasokba,
2. a szonda utkozik valamilyen targgyal az urben (es megserul a
reaktordoboz)
  Ennek kovetkezteben ilyen sebesseggel belep a legterbe. Ennel a
sebessegnel az egesz eszkoz ugy felizzik, hogy egyes reszei elegnek. 
 Es ha akkor a radiaoktiv toltet nagy resze a levegobe
kerulhet. Ha pedig szarazfoldre, esetleg
lakott teruletre csapodik be, akkor a foldon is szetszorodhat a
radioaktiv anyag.
Vagy ha nem sikerul a lenduletvetel, es fold koruli palyara kerul es
csak kesobb csapodik be.
Nem kell hozza tul nagy kepzeloero, hogy meg milyen
egyeb veszelyes altarnativak lehetsegesek.
Tehat foleg erre alapozzak tiltakozasukat az ellenzok.

A NASA analizalta a fenti hibak lehetoseget, es vegzett tobb
kornyezetvedelmi tanulmanyt az ilyen hibas lepottyanas esetere.
Lattam reszleteket ebbol a kornyezetvedelmi hatasfelmeresbol, es engem a
szamitasok nem gyoztek meg, ugyanakkor lattam ellenszamolasokat, es
azokkal sem tudtam teljes mertekben azonosulni. A dolog termeszetebol
adodik, hogy nem is lehet egzakt. Hogy megvilagitsam milyen problemak
lehetsegesek, itt van egy pelda emlekezetbol.

A NASA szamitasai szerint a reaktor anyaga csak kicsi, valoszinuleg jol
behatarolt teruleten szorodna szet  mig az egyik ellenzo fizikus ugy
gondolja, hogy messzire menne el. A fizikus arra hivatkozik, hogy a NASA
nem vette figyelembe a szelmozgasokat, mig a NASA azt allitja, hogy a
plutonium dioxid ami a reaktorban van, olyan szilard anyag, hogy nem
lehet belole finom por, meg a magas homersekleten valo elegessel sem.
Ezert a szel elhanyagolhato faktor.

Miutan a NASA-nak erdekeltsege van abban, hogy a project haladjon,
szerintem mindenkepp fenntartasokkal kell kezelni a szamitasaikat.


>Nem tudom, vegul is mi lett vele, de az amerikaiak nagyon ajanlgattak,
>hogy >ok szivesen segitenek a kikotrasban. Az oroszok meg Nem, nem,
>koszonjuk, >magunk is elbanunk velee Mindenesetre Bolivia koszoni >szepen,
jol van, >kicsit megijedt (en be is ...tam volna), de a >reaktor plutoniuma
NEM >szorodott szet!

Kivancsi lennek, hogy mi az informacio forrasod arra, hogy a plutonium
vagy annak egy resze nem szorodott szet. Az en altalam olvasott hirek
szerint, nem tudjak, hogy szetszorodott-e, es az oroszok nem tagadtak
(bar nem is allitjak) hogy a plutonium szetszorodott.

A radioaktiv reaktorok urhajokban valo alkalmazasanak veszelyes mivoltat a
NASA is elismeri.
A napokban hallottam egy radios vitaban, hogy a NASA egyik magasrangu
kepviseloje elismerte, ha a Cosmos 954 reaktora nem Kanada lakatlan
teruletei folott, hanem lakott terulet korul szorodott volna szet, akkor az
olyan kataszrofahoz vezetett volna, ami miatt az urkutatast hosszu idore
leallitottak volna az egesz vilagon.


>Na, es a napcella az valoban kivalo szerkezet, de az a hibaja, hogy kell
hozza
>a napocska! A "deep space" az attol "deep", hogy kozel-tavol semmi, es
olyan >deep, hogy az mar tul sotet egy napelemhez.
>Azon lehet vitatkozni, hogy kell-e nekunk ilyen urkutatas. De ha igen,
akkor >az ilyen reaktorokkal jar egyutt.

>Nekem mar csak egyetlen kerdesem maradt hatra: Hogyan lehet ilyen >kontar
>modon vedeni a kornyezetunket? Ez nem kornyezetvedelem, hanem >annak
>lejaratasa!

Ugy gondolom, hogy ennyire nem kellene hulyenek nezni az ugyben veled
ellentetes allaspontot kepviseloket. A vita lenyege eppen az, hogy van
mar ilyen technika.
A minap a fent emlitett radiomusorban a Cassini project egyik felelose,
lehet, hogy a vezetoje elismerte, hogy a szamitasaik szerint ezt meg lehet
oldani, (a saturnusznal a napsugarzas csak kb 1 %-a annak, ami a fold korul
van) de akkor nagyobb lenne az egesz szonda tomege. Nem emlitette a pofa,
hogy ez miert olyan nagy baj, de gondolom, akkor az egesz tervezest elolrol
kellene kezdeni, a tervezoasztaltol. Csakhogy mar tobb mint egymilliard
dollart beleoltek a projectbe!!!!!!!! Es ujabb 5-10 ev kellene hozza.

Tehat a Cassini vita nem azon folyik, hogy kell-e napocska a napelem
mukodesehez, hanem azon, hogy erdemes-e penzt kolteni a szonda tovabbi
biztonsagossa tetelere, fejlesztesere, vagy pedig az urkutatas torteneteben
a legnagyobb radioaktiv reaktor kilovesevel jaro kockazat valamint az ezt a
reaktort hordozo eszkoznek a fold korul valo "meglengetese" olyan
sebesseggel, amilyennel meg ember altal alkotott eszkoz nem kozlekedett,
tehat az ezekkel jaro kockazat eleg kicsi-e ahhoz, hogy a visszaszamlalas
meg az iden osszel megkezdodjon. .

Remelem, hogy sikerult egy kicsit osszezavarnom benneteket.
Ha van valaki, aki tud segiteni a tisztabb latasban, ragadjon
billentyuzetet,

Urge Laci
+ - Szetszorodott plutonium (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> 
> Nem birom szo nelkul!

 EN SEM ! 
> 
> THE CASSINI GAMBLE
> > Caldicott, the founder of Physicians for Social
> >Responsibility adds that just one pound of the probe's plutonium, if
> >uniformly dusted around the planet by an explosion, "could hypothetically
> >induce lung cancer in every person on Earth."
> Mindez azert, mert a plutonium
>  "is so toxic that less than one-millionth of a gram, an invisible particle, 
is
> >a carcinogenic dose."
> 
> Az utobbi allitas igaz, de egy font az valami 435 gramm, mig ha megszamoljuk
> "every person on Earth" egy nagysagrend hianyzik. Felmilliard ember is 
> eppen eleg, de mineek ekkorat csusztatni?

Peldaul azert, mert az inkorporalodott plutonium altal leadott belso 
sugardozis carcinogen kockazatanak becsleseben boven van ennyi 
bizonytalansag.
 
> a meghajtoraketak kiloves utani meghibasodasa egy zart, nagyon veszelyes dobo
zt
> pottyantana vissza az oceanba. Az a tengeralattjaro robot, amit a
> Titanic-filmekrol
> ismerunk, az horgaszna vissza a reaktort.

Ahogy az a nagykonyvben le van irva, igaz ? Az ilyen dolgok mar csak igy 
szoktak sikerulni..

> >Last November, an errant Soviet probe burned up over Bolivia, distributing
> >44 pounds of deadly plutonium-238 among the populace there.
> Nem tudom, vegul is mi lett vele, de az amerikaiak nagyon ajanlgattak, hogy
> ok szivesen segitenek a kikotrasban. Az oroszok meg Nem, nem, koszonjuk, 
> magunk is elbanunk velee Mindenesetre Bolivia koszoni szepen, jol van,
> kicsit megijedt (en be is ...tam volna), de a reaktor plutoniuma NEM
> szorodott szet!

Kb. 15 evvel ezelott Kanadaban eleg tisztessegesen szetszorodott egy adag.
 egy szovjet kemhold lezuhanasa utan.
>
>  thermal generators will generate
> >enough power to light only half a dozen 120-watt light bulbs.

> Gyerekek! Hetvenket font plutonium nem ad le annyi teljesitmenyt, amennyi
> egy gyengecske hajszarito uzemeltetesehez kellene?

Igen, mivelhogy nem hasadasi reaktorrol, hanem nagy koncentracioju 
radioaktiv izotop bomlasi hojevel mukodo termoelem-sorrol van szo. Ebben 
az a plane, hogy igen sokaig mukodik viszonylag kis teljesitmennyel es 
pofonegyszeru a szerkezete, a vezerlese -merthogy szinte nincs is neki, 
mert a radioaktiv bomlas a hasadassal ellentetben nem vezerelheto. A 
Pioneer, majd Voyager szondakhoz hasznaltak oket eloszor. A "deep sky" 
szondaknal termeszetesen csak a fellovesnel van riziko.
A nagy teljesitmenyu reaktorokat az aktiv kemmuholdakhoz hasznaljak, a 
radarok igenyelnek igen nagy teljesitmenyt. Es ezek itt koroznek a 
fejunk felett. De mar a televizios muholdak 
szepen elboldogulnak napenergiaval is -es barki nezheti sajat parabolaval 
is. 

> Na, es a napcella az valoban kivalo szerkezet, de az a hibaja, hogy kell hozz
a
> a napocska! A "deep space" az attol "deep", hogy kozel-tavol semmi, es olyan
> deep, hogy az mar tul sotet egy napelemhez.
> Azon lehet vitatkozni, hogy kell-e nekunk ilyen urkutatas. De ha igen, akkor
> az ilyen reaktorokkal jar egyutt.

Az aktiv radarokkal vegzett urkemkedes, az urhadviseles fajtai 
feltetlenul. A tobbire viszont eleg lehet a napenergia ,
 az uzemanyag-cellak a Naprendszeren belul.  

> >Alan Kohn, a veteran NASA safety officer whose job was to protect space
> >center workers...recently told... "If I had my family there, I'd get the hell 
> >out of there before that launch."
> Egy sajtoszovivo meg azt mondta, hogy az egesz csaladjaval ott lesz a 
> kilovesnel.
> 
> Nekem mar csak egyetlen kerdesem maradt hatra: Hogyan lehet ilyen kontar
> modon vedeni a kornyezetunket? Ez nem kornyezetvedelem, hanem annak
> lejaratasa!
> 
Szerintem viszont csak felvetese egy komoly problemanak, amelyrol az 
illetekesek jol ismert, sunyi modon hallgattak eddig a laikusok elott .
Ugyanis dontoen a katonai hirszerzes szferait erintette.

                                        Kobor Jozsef
+ - Re: Nadas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Me'sza'ros La'szl'o i'rta:

> A nad mint szennyviztisztito jo otlet, tobb helyen hasznaljak.

Sajnos ki kell mindenkit abrandmtani, a nadas nem is annyira jo szuro. 
Ugyanis igazabol a nad szereti am a vizet, de nem onnan veszi fol a
tapanyagokat, (hanem a talajbol) es mivel jo arnyeka van, az algak
elpusztulnak a nadasban, csak bacik elnek meg. Ennek eredmenyekepp a
szennyezo anyagok ugyan lebomlanak, de nem tunnek el, hanem szepen
tovabbfolynak a bomlastermekek.  A legjobb forras szerintem (magyarul): 
http://www.blki.hu/vercsi/kisbalv.html . Nem Nok Lapja cikk, de nagyon
erdemes atragni magat az embernek, nemcsak a Balatonra vonatkozo dolgok
vannak benne (es szerintem olvasmanyos is). Egy regebbi (1995) HIX cikk is
van a Kisbalcsirol a http://www.blki.hu/vercsi/hixletter.html helyen, ez
inkabb olyan bevezeto (es egy kicsit eljart az ido felette). Mindketto
Istvanovics Vera tollabol, aki szerintem azon kevesek emberek egyike, aki
_tenyleg_ tudja mi is megy ott.

> Sajat nadas telepiteset azonban fontoljatok meg, mert rengeteg szunyog  
> kel ki majd belole. Tudom, bioszunyog, de megis...

Ez teljesen igaz, sajat boromon tapasztaltam nemegyszer ;-)

Szilva

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS