Edwin Abbott irt egy nagyon aranyos kisregenyt Sikfold cimmel,
amiben felvazol egy 2D vilagot, persze nem tul szofisztikaltan,
de olvasmanyosan. A tortenet foszereploje egy negyzet, aki mar
szabad polgar, de meg a legalso kasztba tartozik. Minel tobb
szogu sikidom valaki, annal magasabb rangja van, legmagasabb
rangu a kor, amelyrol sejteni lehet, hogy valojaban egy nagyon
sok szogu poligon. Negyzet gyerekei mar otszogek lesznek, stb.

Egyszercsak Negyzet belebotlik egy korbe, aki rangja ellenere
szoba all Negyzettel, majd a sikfoldi leny nagy megdobbenesere
valtoztatni kezdi a meretet. Amikor Negyzet magahoz ter, a valtozo
kor mesel neki a 3D vilagrol es elarulja, hogy o valojaban Gomb.

Ezutan Negyzet elgondolkodik azon, hogy ha a nulla dimenzios pontot
az egydimenzios terben eltolja egysegnyi tavolsagra, akkor kap egy
szakaszt, ha a szakaszt a plusz egyedik dimenzio menten onmagaval
parhuzamosan eltolja egysegnyi tavolsagra, kap egy negyzetet, ha ezt
a plusz egyedik dimenzio menten onmagaval parhuzamosan ismet eltolja
egysegnyi tavolsagra, kap egy kockat. Gomb megdicseri, am Negyzet
folytatja: ha ezt a kockat a negyedik dimenzio menten onmagaval
parhuzamosan eltolja egysegnyi tavolsagra, akkor kap egy hiperkockat
stb stb. Gomb itt letorkolja: negyedik dimenzio nem letezik :-))))

A fenti osszefoglalot emlekezetbol irtam, kozben megneztem, a
MEK-bol letoltheto a konyv villamos formaja:

http://mek.oszk.hu/01900/01984/

>: EM hullámnak nincs nyugalmi állapota,
>: > de még csak sebesség-változtatásra sem kényszerítheto, igy nincs mód
>: > tömegét mérni.

>: Mi van, ha tukrot teszunk az EM hullam utjaba?

>Vagy olyan anyagot, aminek a hullam frekvenciajan a toresmutatoja nagyobb
>1-nel.

Ha esetleg 1-nél kisebb törésmutatóju anyagot talalunk, akkor meggyorsitani
is elehet :-)

Viccen kívül: kozmikus értelemben egy valaminek sincs nyugalmi allapota,
csak ket valaminek, és ezeknek is csak egymashoz kepest.

MJ.

1. Igaz. Ha ugyanis haladsz x sebesseggel és tudnál olyan y sebességű jelet 
kibocsátani, hogy x<c, y<c, de x+y=c, akkor  ha y helyett c sebességű jelet 
bocsátanál ki az se mehetne gyorsabban, mint az y jel, de akkor y=c 
ellenmondást kapnál. 

2. Ami a kioldó jeleket illeti azokat tudni fogod, hogy egyszerre érkeztek 
meg. Egyszerűen mert akárhol vagy is a kioldó jelek útjait azonos hosszúnak 
fogod látni, lévén azok csak az űrhajó sebességétől azaz megnyúlásától 
függnek, de mindig azonosak mindkét irányban. Azonos utakat meg azonos idő 
alatt tesz meg a fénysebességű kioldó jel. (S itt a fénysebességűn van a 
hangsúly, mert kisebb sebességnél starters válasza lépne érvénybe.) Azután 
tudni fogod, hogy elindult feléd mindlkét petárda jele. Az hogy egyszerre 
érnek el végül hozzád vagy sem, az csak attól függ hol helyezkedsz el a 
fénykupjukban, legyél bár az űrhajón vagy külső megfigyelő.

Ha már itt vagyunk nézzük meg a legelvontabb lehetőséget, ami a következő 
elérhetetlen határhelyzet: fénysebességű űrhajó végtelenül megnyúlna így ott 
egyszerre nem érkezne meg egyik végébe se a jel, hanem tulajdonképpen a 
kibocsátási helyén dekkolna. Elsőre ez igen furcsa egy fénysebességű 
űrhajóból nem lehet hátrafelé kivilágítani! Mivel nincs is hátrafelé - a 
végtelenül nyúlás miatt - ez még érhető is, de ha az űrhajóban elmegy a 
közvilágítás, akkor hátrafelé haladva nem ér semmit a zseblámpa. S előrefelé 
sem ér semmit. Ez utóbbi persze nem meglepő, mert ha a fénysebességgel mozgó 
zseblámpát valami elhagyná az gyorsabban mozogna, ami ellentmondás lenne; de 
hátrafelé úgy tűnhetne mintha kifuthatnánk a jel alól, ami így hátrafelé 
haladna, c-c=0.

Miért nem ez történik? 

Kvantummechanikai válasz:
Azért mert ami fénysebességgel mozog az önmaga antirészecskéje.Azaz az 
időirányt megfordítva nem szabad különbséget találni. Márpedig ha egyik 
irányba elmenne a jel - és csak az egyikbe - akkor ezt időben megfordítva a 
másik irányba menne el - azaz az űrhajós szempontából előre -, azaz a két 
eset között különbség lenne. 

(Spec.) relativitáselméleti válasz:
Az űrhajón a fénysebességgel való utazás idejére megáll az idő. Márpedig ha 0 
ideig akármerre világítunk az pont az, hogy semeddig világítunk, vagyis nem 
világítunk, így nem is kell csodálni, hogy semerre se megy jel.
Az oldalirányt nem is kell meggondolni, lévén a végtelen hosszúranyúlás 
végtelenül elvékonyodást is jelent. Oldalra kivilágítani meg megint csak az 
álló idő miatt nem lehet. Tulajdonképpen eszükbe se jutna mivel már ahhoz is 
telni kellene az időnek. Az egész egyetlen egy időpontbeli esemény,márpedig 
egyetlen egy időpont az statikus nem szoktak benne dolgok történni, nincs 
benne dinamika.

Pető Hunor

Jo pelda es gyors gondolkodas valaszodban, Markus.
De a 'radar' es 'sonar' nem cafolja,sot meg kedore sem venne az egy,
vagy multi domezios lato-kepsseget. Mint a bogarak eseten.

Sot tobb elolenyek rendelkeznek sonar-lehetosegeikkel,mint a dolphinok,
tobb balnak,sot meg a platapos is. Azoknak az mint 'fegyver' is
alkalmazva ,de meg  egymassal valo communikacios eszkoz  is.
De  mind az nagyon kerdeses ,ugy azon allatok eseten, mint a 'man-made'
-kisugarzas visszavodese eseten, s hogy egyenlonek vehetnenk a sajat
lato-dimenzionk altali ertelmet a Meszaros Laszlo soraiban irt elvre.

S teljesen mas kerde ,hogy lehetne azt hasonloan velni cosmology-ai
esetben mint photonok es neutrinok hullam-terjedeseinek eseten? Amire
Laszlo celzott.
Minden-esetre, a hajszalhasigatasok nelkul is ,erdemelsz egy
'baber-levelet'  a radar es sonar megjegyzesedert.

Kedves Jóska!

>lehet, hogy -reszben- szemantikai vitatok van a tomeggel. Van a 
>tomeg meg a nyugalmi tomeg. A vitatokban a tomeg az egyiknel ez, a 
>masiknal az ... 

Új álláspont szerint  csak nyugvó objektumnak van tömege.

>>EM hullámnak nincs nyugalmi állapota,  de még csak sebesség-
>>változtatásra sem kényszerítheto, igy nincs mód  tömegét mérni.

>Mi van, ha tukrot teszunk az EM hullam utjaba? Megvaltozik a 
>sebessege,

Sajnos elírás volt részemrol, a 'sebességváltoztatás'.
_Iram-változtatást_ kellett volna írnom. Ennyi az egész.

>> Amikor döntve megpörgetett, majd szabadon engedett ún. súlyos
>> pörgettyu felegyenesedik, a súlypontja emeléséhez valahonnan
>> energiát kell nyernie. Csakis saját mozgási energiájából csenhet
>> el ehhez valamennyit. 

Ez pedig amiatt volt hibás részemrol, mert az úgynevezett kínai 
pörgettyűre igaz ez a dolog.
Ez nem tucsapágyban pörög, hanem elkóricálhat a helyérol, s 
egyszercsak fejtetore állva pörög tovább.

Csak az nem téved, aki nem gondolkodik...

Zoli