Kedves KULTUR-lenyek !

A 65-os KULTURA rendkivul izgalmas volt, koszonet erte
mindenkinek, aki irt bele ! Be kell valljam: az effele
kerdeseket nem csak azert teszem fol, mert erdekelnek
(utana tudnek nezni talan konyvekben is), hanem azert,
mert ilyen jo kis eszmecsere kerekedik ki beloluk ! :))
""""""""""""""""""""""""""""""""""
>Felado :  [Hungary]

>Disszonans kvartok: Feri, mar megint egy "miert"... :-)))
>
>Valaszom: A jo franc tudja! (Azert ne feledd, hogy "csak" a ketszolamu
>ellenpontban volt tilos.)

???? En meg ugy tudom, hogy a tobbszolamuban (is ?)....

>Tehat a
>kerdest ugy is fel lehet tenni: miert valtozik az emberek (zenei)
>izlese. Erre viszont - szerintem - nincs valasz. Vagy szerinted van?

Egyertelmu valasz talan nincs. De az izles valtozasa mindenkep osszefugg
a tortenelmi-tarsadalmi-technikai valtozasokkal. Meg az is kozrejatszik,
hogy egy bizonyos kompozicios elv (stilus vagy nevezzuk akarhogy)
elobb-utobb kimeriti a lehetosegeit.
"""""""""""""""""""""""""""""""""
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: Disszonans kvartok ??! ( 35 sor )

>Nem vagyok szakerto, de ugy velem, a titok nyitja abban
>lehet, hogy ahol disszonancianak szamitott, ott a nepzene-
>ben sem volt hagyomanya. 

Ez erdekes...de hozzaszolni nem tudok.
""""""""""""""""""""""""""""""""""
>Felado :  [Hungary]

>Ertetlenul allok en is: mi a konszonancia elfogadott elmelete?
>(mar a zeneszerzest tekintve, s nem a hangtant)

A zeneszerzesben nincs ilyen (egyseges) elmelet, csupan
a hangtanban, bar a ketto nyilvan nem valaszthato el.

>Amde a mult szazad nagy teoretikusai "erkolcsi keptelenseg"-nek
>tartottak, hogy valamikori oseik kedveltek volna a kvartot.

Ez erdekes. Irnal errol bovebben ?

>Nem magukat a hangkozoket hallgatva dol el, melyik konszonans,
>melyik disszonans. Sokkal inkabb a korszakoktol fugg, megpedig
>ugy, hogy a surun hasznalt hangkozok konszonansak, a ritkan
>hasznaltak disszonansak lesznek.

Ezzel azert kicsit vitaba szallnek. Vannak a hallas fiziologiajabol
kovetkezo objektiv torvenyek. A szekundot mindenki (leszamitva a
botfulueket :)) erdesebbnek ("disszonansabbnak") tartja, mint a kvintet.
Az mar viszont tenyleg zenetorteneti hagyomany, szokas, szabaly,
hogy egy bizonyos hangkozt hova sorolunk. Szamomra a volt a 
meglepo, hogy a kvartot _amellett_ tartottak disszonansnak, hogy
kozben a terce mar konszonans volt ! A kerdesem foleg erre iranyult.

>az oktav vagy a kvint igy jarjon valaha is. De arrol se feled-
>kezzunk meg, milyen szigoruan tiltottak a szolamok egyideju
>oktav- vagy kvintparhuzamban valo mozgasat.

Ennek is megvan az objektiv oka: a szolamok onallosaganak az elve
(persze a szabalyok arra valok, hogy megszegjek oket...:)). Erdekes,
hogy a klasszikus osszhangzattanban a kvartparhuzmot mar nem tiltjak.
Ez lehet valamifele hagyomany a disszonansan kezelt kvart alapjan,
de ha belegondoltok: a kvartparhuzam tilalmat is figyelembe veve
mar nagyon nehezze valna a tobbszolamu harmonizalas...vagyis:
megint mestersegesen huztak egy hatart, ezuttal a kvart es a kvint
(-parhuzamok tilalma) kozott valamilyen mas elv ervenyesulese
erdekeben.

>Kicsit elkanyarodva a kvart kerdesetol, az igazi kerdes az europai
>zenetortenetben az, hogy a kisterc es a nagyterc szembenallasa
>miert allitodott kozeppontba (moll es dur).
>---
>Ezert legjobb nem osszemosni (terc-terc), hanem csak annyinak tudni
>be a kozos terc nevet, ami.(3 hang)

Igaz, igaz !! Nagyon fontos !!! Valojaban a dur hangkeszletet le lehet
vezetni mint az I, IV es V fokokra epitett durharmasok egyesitett
hangkeszletet, es az egesz tonalitas erre epul, a mollnal mar csalni
kell: az V fok tercebol nagytercet kell csinalni (ami a skalara
is hatassal van), hogy meglegyen az I fokra vezeto vezetohang...
valoszinuleg a moll azert valasztodott ki a modalis hangkzozkbol, mert
ebben kellett a legkevesebben csalni ahhoz, hogy a tonalis szabalyok
ervenyesulhessenek. (Mielott Varga Gyorgy belem kotne :)): en ezt
nem ugy kepzelem, hogy hat zeneszerzobol meg ket akusztikusbol allo
bizottsag ezt eldontotte, hanem valamifele szerves fejlodes/kivalasztodas
utan alakult ki, ami aztan tankonyvek (Rameau) formajaban rogzult. Lasd
meg a VITA-ban korabban megjelent irasomat a hangrendszerek kialakulasarol.
Ez egy onreklam volt. :)))

>Kisse tudalekos lett ez a szoveg. Abban remenykedem, akad benne
>szamos vitatni valo pont.

Erre pl. ez a level is bizonyitek. :))

Udviozlet mindenkinek, es meg egyszer koszonet az erdekes irasokert:

Feri

Tud-e valaki informaciot arrol, hogy ha valakinek az az alma, hogy 
gyerekfilmekben szinkronhangkent szerepeljen, milyen lehetosegei vannak 
erre? 

    Kosz,               Foldvari Gyorgy

Kedves HFeri,

> litjuk ossze! Ha a fejlodesi tendenciat tekintjuk, mondhatnank,
> hogy a nyugatiak meglehetosen keson ertek utol a Balkant! :-)))

Mit ertesz ezen?

-------
Kedves Toth Andras,

> Ugy hirlik, a 900 koruli idokben nemcsak parhuzamos oktavokban,
> kvintekben, hanem kvartokban is enekeltek a gregorian dallamokat.

A hir igaz, lasd: Musica Enchiriadis.

> Hasonlokeppen az "alacsony" szinten megrekedt nepzenekben, ahol
> igen kedvelt a kvartparhuzam a Balkantol a Tavol-Keletig.

Nepzeneben elofordul me'g terc-, szext-, sot szekundparhuzam is.

> az oktav vagy a kvint igy jarjon valaha is. De arrol se feled-
> kezzunk meg, milyen szigoruan tiltottak a szolamok egyideju
> oktav- vagy kvintparhuzamban valo mozgasat.
> (Jusson eszunkbe Corelli vagy eppen Bach esete.)

Nem a legjobb pelda. Gondolj a d-moll toccata es fuga legelejere, 
ahol oktavparhuzam leledzik. (Igaz, ez nem is Bach muve. :))
A fenti tilalom az un. Palestrina-stilusra vonatkozik.

> Nos. Ahogy divatossa valtak a tercek es a szeksztek, szuksegkeppen
> hatterbe szorult a kvart. Meg az se menti, hogy neve "tiszta kvart"
> (mert ugye rola van szo, s nem a bovitett kvartrol, masneven a
> tritonuszrol), annal is inkabb, hiszen parja, a tiszta kvint,
> mint lattuk, szinten alaposan visszaszorult.

Nem errol van szo. _Ketszolamu_ ellenpontrol beszelunk, s itt a 
kvinttel semmi baj. Harom- es tobbszolamu ellenpontban me'g a tritonus 
is megengedett.

> Kicsit elkanyarodva a kvart kerdesetol, az igazi kerdes az europai
> zenetortenetben az, hogy a kisterc es a nagyterc szembenallasa
> miert allitodott kozeppontba (moll es dur).

Az egyik magyarazat:
Azert, mert alphang + kisterc eseten az alaphang 5. felhangja (vagyis 
nagyterce) surlodik a kisterccel.

A masik magyarazat:
A C-rol indulo felhangsorban a durharmas (C-E-G) hangjai a
4-5-6. helyet foglaljak el. Ez a szamharmas oly tokeletes, hogy 
bizonnyal isteni eredetu, hiszen: harom szomszedos hang; kozel van az 
alaphanghoz (ertsd: a 4 kozel van az 1-hez); az alaphangra (C-re) 
epul; C-E es C-G kulon-kulon is konszonansak. (A mollharmasrol
(E-G-H) mindez nem mondhato el). Ennelfogva a durharmas nem mas, mint 
a Szentharomsag zenei jelkepe.

Lehet valasztani. ;-)

> Ha sikerult megvilagitanom, mi modon disszonans a kvart a XVI.sz.-ban,
> legyen szabad azt is elmondanom, mennyire otthon van ebben a zeneben,
> elsosorban angliai hatasra. A faux bourdon technikara gondolok,
> ez egy haromszolamu szovet, ismert tema alul a tenorban, a folso
> ekesitett es gyors szolam, melyet a kottaban ki nem irt szolam,
> a faux bourdon (a.m. a hamis basszus modjan) KVARTparhuzamban kiser.
> [Az elnevezes magaert beszel.]

Bocs, nem akarom a KULTURAT zenei szaklappa tenni, de a fenti 
bekezdes elegge zurzavaros. Eloszor is, volt az angol 14-15. szazadi 
improvizacios gyakorlat, melynek neve: faburden. Ez tkp. egy ismert 
e'nek kidiszitese, meghozza ugy, hogy az e'nek a kozepso szolamban 
van, ehhez jon folulre kvartparhuzamban egy masik, a harmadik pedig 
alul mozog parhuzamos tercekben, olykor kvintekben. Az eredmeny (mai 
terminologiaval!!!) tulnyomoreszt szextakkordok sorozata.

A masik a kontintentalis fauxbourdon, Dufay es generaciojanak 
ujitasa. Itt az enek a folso szolamban talalhato, az also szolam 
hol parhuzamosan mozog vele, hol punctus contra punctumban (ez tehat 
pont a forditottja a korabbi tenor-discantus semanak), mig a kozepso 
szolam a felsovel parhuzamosan mozog kvarttavolsagban. Ez a szerkezet 
megintcsak egy rakas szextakkordot eredmenyez.

Tehat a lenyeg: egyik esetben sincs az egyhazi enek a tenorban (vagyis 
legalul)! Epp ez volt a fauxbourdon es a faburden nagy ujdonsaga, mar 
eltekintve persze a szextektol.

Megeccer elnezest, tenyleg nem kotekedni szandekoztam, s tobbe nem is 
teszek ilyet.

Varga Gyorgy

PS Feri, ugy tunik, lesz valasz a disszonans kvartok kerdesere. Csak 
turelem. :-)

>Felado :  [Hungary]
>
>Csak nagyon roviden: Nagy Gergely papanak semmi koze a gregorianhoz.
>Az o szerepe: legenda, s mar csak azert sem gyujthetett ossze
>dallamokat, mert akkoriban a dallamnak me'g semmifele lejegyzese nem
>letezett, azaz kizarolag szajhagyomany utjan terjedt. A _legelso_
>neumak a 9. szazadbol valok!

	Nagy Szent Gergely papanak igenis sok koze volt a gregorian 
letrejottehez. Ugyanis oszervezte meg azt az enekesiskolst (ma kantor-
kepzonek hivnank), ahonnan egesz Europaban elterjesztettek az egyseges 
egyhazi zenekulturat. Termeszetesen hallas utjan. Azert volt szukseg 
egy kozponti iskolara, hogy amit a szajhagyomany "eltorzit", azt egy 
allando etalonhoz lehessen mindig merni. Az valoban igaz, hogy nem o 
gyujtote ossze a enekeket.

	Ehhez az iskolahoz egy apro adalek, hogy megalakulasa utan nem 
sokkal kitiltottak a noket innen. Ez vezetett a kozepkor, de meg a 
barokk elejen is viragzo fiu enekelteteshez, es a meglehetosen brutalis 
beavatkozast igenylo kasztralashoz. Bar ez utobbiaknak allitolag csoda-
latosan szep hangjuk volt. A kisfiuszopran hangot mindenki ismerheti; 
na most ezt a hangszint kell elkepzelni felnott enekesekkel. Valoban 
csodalatos lehetett. Kar, hogy ilyen nagy ara van. Egyebkent, hogy to-
cabb fuzzem a gondolatot a zene felol a film fele: nem regen jatszottak 
a magyar mozikban a Farinelli, a kasztralt cimu filmet. Egeszen remek 
film. Pontosan megvilagitja a kasztralas problemajat, es a kasztralt 
enekes hangjat egeszen remekul imitaljak egy kontratenor es egy szop-
ran enekes hangjabol osszevagva. Vegig ferfi jellegu a hang, de a ma-
gassagok is megvannak. (A kontratenorok legfeljebb a mezzoszopran ma-
gassagaig tudnak felmenni, mivek ok "nem kikapcsolt" ferfiak.)



					Gyorgy Ur

turnezik, egy magyar vonosnegyes es egy zongorista kisereteben.
Van szerencsem reszt venni e turaban, ha valaki el szeretne jonni valamelyik
showt meghallgatni, keressen meg, vagy e-mailen szombatig, vagy a helyszinen.
Az utiterv:
szept 17 Edmonton
18 Calgary
19 Winnipeg
21 Toronto
23 Moncton
24 Halifaz
26 Quebec City
28 Ottawa
29 montreal.

Udv
Stefi
Fenyo Kati

Udv a kulturalodoknak!

Mar indulasa ota jaratom a Kulturat, es nagyon tetszik. Eddig nem
nagyon szoltam bele a dologokba, mert leginkabb zenerol volt szo, amit
en nagyon szeretek, legyen az "komoly" klasszikus, vagy "konnyu",
(mindegy, csak jo legyen), tanultam is valamikor, zongoraztam is, de
azt a melyseget, amit itt tapasztalok nem ertem el, igy csak
erdeklodessel olvastam a cikkeket. A lista viszont a Kultura cimet
viseli, es ugy erzem, hogy egyelore a zene van tulsulyban. Ezen
szeretnek egy kicsit modositani, ha lehet. Szivesen olvasnek pl.
irodalmi elmenyekrol (regeny, vers, stb...) velemenyeket, kritikakat.
Azert ezzel kezdem, mert a zene es az irodalom az a ket muveszet, ami
mindenki altal elerheto. A festmenyek, szobrok, kiallitasok, szinhaz
kisse kemenyebb dio, hisz az eredetit megnezni csak az adott helyen
lehet, arra meg nagyon keves embernek van lehetosege, hogy mindenhova
eljusson. A reprodukcio meg nem ugyan az az elmeny (bar kozelit). A
film (korunk nagy vivmanya) sajnos szamomra keves igazan nagy alkotast
produkal. Lehet, hogy en vagyok tul igenyes, de nagyon keves
hozzaferheto es igazan jo filmet tudnek felsorolni.

Tehat irodalom.
Sajnos manapsag egyre kevesebb az irodalom a konyvesboltokban, csak
elvetve lehet a sok "akcio", "szerelmes konyv", "orvosregeny" kozott
KONYV-et talani, ha ertitek, mire gondolok. Tudom, ez az "uzlet" miatt
lett ilyen. Kar erte (ertunk). Kerem, ha valaki olyan irodalmi muvet
talal, amirol ugy erzi erdemes megosztani masokkal az elmenyt, kozoljon
rola akar csak nehany figyelemfelkelto sort, ha van kedve akkor esetleg
egy rovid kritikat. Sajna en nem beszelek egyetlen idegen nyelvet sem
olyan szinten, hogy irodalmi alkotasokat elvezhetnek pl angolul (ezt
szakmai szintemen legalabb ertem), ezert engem a magyarul elerheto
irodalom erdekel igazan. Nem ragaszkodom a legfrisebb alkotasokhoz,
hisz lehet, hogy valami regen megjelent, csak elkerulte a figyelmemet,
vagy esetleg az "en idom" elottrol valo. Az, hogy most egyes szam elso
szemelyben irok, ne zavarjon meg senkit, azert teszem, mert nem tudom,
van-e mas is, akit az otletem erdekel. Ha igen, akkor tobbes szamra
valtunk. Lehet tehat idegennyelvu irodalom is, de kerem, hogy inkabb a
magyar kiadvanyokrol beszeljunk, hisz azt biztos mindenki erti a
listan.

El is kezdenem a sort mindjart.

Olvasta-e valaki Orson Scott Card, Ender's Game , magyarul megjelent
1991-ben a Galaktika fantasztikus sorozatban, Ve'gja'te'k cimmel.

Nem akarom a tortenetet elmeselni, mert akkor lelonem az egeszet
olyanok elol, akik meg nem olvastak. Az, hogy a fantasztikus irodalom
kereteiben jelent meg, ne tevesszen meg senkit, es ne riassza az ilyen
konyveket nem szeretoket se el. Igazabol szerintem az emberrol szol,
(mint a jo fantasztikus konyvek altalaban, lasd Lem, Asimov,
A.C.Clarke, Bradbury ....) az emberi helytallasrol, onzesrol,
hosiessegrol, onfelaldozasrol es a "neveles" modszereirol. Itt inkabb
manipulaciot kellene irni, de az sem fedi teljesen a valosagot. Keves
olyan konyv van, amirol ugy erzem sokszor elolvasnam meg. Ez ilyen.
Eddig is tobbszor elovettem, es elolvasa utan mindig melyen
megrenditett. Napokig csak ez jart a fejemben, ekorul forogtak a
gondolataim. A konyv befejezesekor viszont orakra kiurult az agyam,
annyira megfogott a tortenet. Ritka jo konyvnek tartom, nagyon keves
dolog van, ami ennyire melyen hat ram. Ez egy trilogia elso resze.
Erdekes bontasban jelent meg magyarul: A vegjatek-ot a Mora adta ki, a
masodik reszt a Valhalla 2 kotetben (A holtak szoszoloja), a harmadik
resz forditasa allitolag folyamatban. A masodik resz szerintem kozel
sem olyan nagy hatasu, mint az elso. Kivancsian varom a harmadikat. Ha
valaki esetleg olvasta (magyarra Fajirta's cimmel forditjak, ha igaz),
kerem jelezze, hogy milyen (bar izlesek es pofonok...)!

Ennyit inditonak. Ha valakinek tetszik az otletem, ne kimeljen meg
minket irodalmi elmenyeitol! Ha valami rossz, attol se. Ha esetleg nem
tetszik az ilyen jellegu "kritikai" megnyilvanulasok kozlese a listan,
az is jelezzen, mert nem szeretnem senkire sem raeroltetni magam.

Koszonom, hogy kibirtatok               SaGa
> ---------------------------------------------------------------
  
  SANDOR Gabor, member of the TeamOS/2 Hungary
> ---------------------------------------------------------------