Szekely Zoltan idezi Borocz Jozsefet es Kalman Laszlot (Borocz csak
idez Tokestol, olyasmit, amit valamennyien /azt hiszem/ helyeslunk,
Kalman enyhen karhoztatja, en is ugy erzem, hogy egyetert a Tokest
kemenyen elitelokkel, csak nem mondja ki egyertelmuen).
Kesobb Szekely Zoli:
>Miert van az, hogy amig egyik oldalon kial-
>lasa tetszik, addig hoskent allittatik be,
>amint azonban ugyanez az ontudatos kiallas
>bizonyos erdekeket sert, rogton a vilagtor-
>tenelem egyik legnegativabb vallasi figura-
>javal kevertetik ossze?
Szerintem a kerdes nagyon jo, es nagyon jogos.
(1) A stilusbol vilagos, hogy Zoltan karhoztatja ezt a magatartast.
Egyetertek vele. Ez a legnagyobb esztelenseg, sajat magunkat csapjuk
be. Olyan vilagmagyarazatra van szukseg, amibe mindket Tokes Laszlo
belefer, es a nemszeretem tettei nem akadalyozzak meg, hogy tisztel-
juk, szeressuk, csodaljuk, vagy buszkek legyunk ra mas tettei alapjan.
(Nyelveszek kedveert helyesebben: nem akadalyoznak meg minket/bennunket
abban, hogy...)
(2) Tisztelettel jelentem (elsosorban Szekely Zoltannak), hogy itthon
akkor hordul fol a magyar kozvelemeny egy resze (nem csak az ertelmi-
seg!), amikor Tokes a magyar belpolitikaban vesz reszt. Termeszetesen
nem azert, mert reszt vesz benne, hanem ahogyan reszt vesz benne. Tehat
paizsra emeltetett, amikor az erdelyi magyarsag ugyeben batran helytallt,
de azonnal megosztotta a magyar kozvelemenyt, amikor a valasztasi kampany
alatt szerepelt, es most is megosztja a kozvelemenyt, amikor a TV-rol
nyilatkozik.
En errol azt gondolom, hogy Tokesnek, mint az erdelyi magyarsag kiemelkedo
kepviselojenek joga van reszt venni a magyar belpolitikaban. Masreszt a
magyar belpolitika belso resztvevoinek (partoknak, szemelyeknek) koteles-
seguk volna Tokest NEM FELHASZNALNI sajat belpolitikai celjaik erdekeben.
Nyilvanvalo ugyanis, hogy Tokes egyszerre magyar belso es erdelyi es roman
ugyekben politizal. Egyaltalan nem biztos, hogy Tokes Laszlo minden meg-
mozdulasa kedvezo az erdelyi magyarsagra, vagy a romaniai demokraciara
nezve (a legnagyobb elkotelezettseg, muveltseg es tehetseg mellett is).
Minden politikai mozdulat vita targya lehet. Tokes eseteben kulon gondot
okoz, hogy a harom porondon kulonbozo erdekek es celok neha utkoznek, es
a Magyar Koztarsasag erdekei NEM MINDIG esnek egybe a masik kettovel.
Kedves Zoli,
ez most kifejezetten Neked szol:
Ezt irod:
>Az elitista ertelmiseg kirekeszto fonnhejaza-
>sa (amely meg emberszamba sem akarja venni a
>"csocseleket" - jelen esetben tenyleg a pesti
>emberek tobbseget - egyszeruen azert, mert ne-
>hezsegei vannak a metrobol valo leszallasnal)
>bizony melyen elgondolkodtato.
Nem tudhatod, milyen volt a tomeg a metro-kijaratnal! Nem voltal ott.
Lehet (bar nem biztos), hogy eppen ott, valoban olyan csoportosulas
allt, amelyik nem torodott masokkal, masok biztonsagaval, stb. Borocz
irasa csalodottan keseru es gunyos volt. Borocz csalodott a Vilagtalalkozo
szervezeseben es az ott alkalmazott stilusban, hangutesben. Ilyen hangulatban
tortent az emlitett affer, ami csak novelte Borocz kiabrandultsagat. Ez helyen
volt az irasban, es ez meg nem a tomeg lenezese.
Udv
Edo
|
Kedves (Szabo') Ka'lma'n!
Olyasmiro"l ta'rsalgunk, amiro"l nekem csak ma'sodlagos informa'cio'im vannak,
e's amennyire tudom, Neked is. Eze'rt ma'sodlagos informa'cio't: ide'zetet
fogok haszna'lni e'rvele's ko~zben, i'gy a ko~zveti'to"la'ncot legala'bb egy
szemmel ro~vidi'tve.
Azt hiszem, kicsit fe'lree'rted a helyzetet, amikor u'gy e'rte'keled: volt
ke't tu~ntete's, az egyik korma'nypa'rti, a ma'sik ellenze'ki. E's mindketto"n
sze'lso"se'gesek is voltak.
Formailag a fenti ke't a'lli'ta's ko~zu~l az elso" la'tszo'lag igaz: az elso"t
jelento"s re'szben korma'nypa'rti ke'pviselo"k szervezte'k, a ma'sodik
szerveze'se't az MSZP e's az SZDSZ finanszi'rozta. Mielo"tt erro"l elmondom
ve'leme'nyem, elo"szo~r me'gis a ma'sodik a'lli'ta'ssal foglalkozom.
Tala'n kicsit befolya'solt Te'ged Ga'spa'r Miklo's (KDNP) HVG-ben megjelent
interju'ja:
"K: Ti'z napja egy szombati tu~ntete'sen egyu~tt vonult Zacsek Gyula'val,
Ze'te'nyi Zsolttal, Pongra'tz Gergellyel. Azo'ta jo~tt a csu~to~rto~ki ma'sik
felvonula's. Va'ltoztak ne'zetei?
V: Ugyanu'gy e'rzek, mint azon a napon. Akik a csu~to~rto~ki tu~ntete'st
ta'mogatta'k, azokat nem tekintem demokrata'knak. Utalhatok a ta'mogato'k
ko~zt felsorolt Ma'jus 1 Ta'rsasa'gra, az Anarchista'kra... Az embereket
beszervezte'k. Az igazi demokrata'k nem mennek egyu~tt ilyenekkel."
Ezek szerint Ga'spa'r u'r egyete'rtett mindazokkal, akik azt a szombati
tu~ntete'st ta'mogatta'k. A tu~ntete'sen hangoskodo' petrasovitsista'kkal, a
skinheadekkel, meg a szentkorona'sokkal is. Hiszen mindezek azt a tu~ntete'st
ta'mogatta'k...
Ugyanerro"l Konra'd Gyo~rgy a DC demonsta'cio' este'je'n ezt mondta:
"K: E'rdekes, hogy a korma'nypa'rtok, illetve a Csurka-fe'le kezdeme'nyeze's
mo~go~tt a jobboldalt e'rzi felsorakozni. Ugyanakkor elhangzanak olyan
va'dak, hogy a Demokratikus Charta perife'ria'ja'n, sze'le'n, megjelennek
sze'lso"baloldali mozgalmak.
V: Nem tudom, mindenki ott volt, aki akart. Ha az MDF ott lett volna,
boldogan fogadtuk volna. Hogy ki, mennyire o"szinte'n gondolja, amit mond,
az egy hazugsa'gjelzo" detektornak a feladata. e's nem egy ilyen, forma'lis
elvek alapja'n szervezo"do" ta'rsadalmi mozgalome', mint a Charta. Egy ilyen
te'rre az jo~n el, aki akar, e's aki a ta'rsadalmi illemszaba'lyokat
megtartja. Egye'bke'nt ezekre a szervezetekre azt mondhatna'm, hogy ha ezek
lenne'nek hatalmon, akkor e'n minden bizonnyal mindazokkal, akik szombaton
egyu~tt tu~ntettek, egyu~tt tu~ntetne'k ezek ellen. De most nem o"k vannak
hatalmon. Mindig az e'ppen jelentkezo" u'j bara'tsa'gtalan arcok azok,
amelyek esetleges fenyegeto" tekintete'vel szembe kell ne'zni."
Ele'g sok mindenkito"l olvastam a csu~to~rto~ki demonstra'cio'ro'l, de arro'l
senki sem tudo'si'tott, hogy ott sze'lso"se'ges megnyilva'nula'sok lettek
volna. "Aja'nde'k volt ez a nap, amikor a Demokratikus Charta e's csatolt
szervezetei felhi'va'sa'ra megjelent Budapest belva'rosa'ban az a deru"s,
be'ke's e's rokonszenves emberto~meg, az a'llampolga'rok szeli'd sokasa'ga,
akik mindenfe'le hangoskoda's, jelszavak harsoga'sa ne'lku~l, vira'gok magasba
emele'se'vel tettek hitet a demokra'cia mellett." i'rja a korma'nypa'rti Pesti
Hirlapban az a Bencsik Andra's, aki nemre'g Csurka hata'sa'ra le'pett be az
MDF-be. Igaz, ke'so"bb tala'l aze'rt ne'ha'ny szeplo"t, a legnagyobbat Kere'nyi
Imre MDF alapi'to' tag szereple'se'ben, akit csala'ssal e's hazugsa'ggal va'dol.
Nem voltak sze'lso"se'gesek a DC felvonula'son. Ellenze'ki volt-e?
[A ke'tse'gki'vu~l libera'lisok fele' hu'zo'] Fencsik Flo'ra azt i'rja:
"Ha e'n demokrata politikus lenne'k - szabad, vagy fiatal, vagy szocialista,
vagy nemzeti demokrata -, most azta'n halade'ktalanul az o~sszefoga'st
keresne'm! Sutba dobna'm a bal-jobb cimke'ket, e's egyelo"re csak egyetlen
va'laszto'vonalat fogadne'k el: demokrata-e vagy diktatu'ra't akar.
Mert ez a sze'p csu~to~rto~k este hatalmas fordulat lehet a magyar
politika'ban. A mere'szen meghirdetett utcai ne'pszavaza's egye'rtelmu"
gyo"zelemmel ve'gzo"do~tt. A csurkizmus demokratikus u'ton aligha gyo"zhet,
csak a szabad va'laszta'st megkeru~lve juthat(na) hatalomra. Ero"szakkal,
puccsal. Csu~to~rto~k o'ta hiszem, hogy lenne ero", amely - a'ltala'nos
sztra'jkkal? dia'ksztra'jkkal? - u'tja't a'llna'.
De csak akkor, ha a demokratikus ero"k o~sszefognak. ..."
E's ez volt a demonstra'cio' ce'lja. Nem a korma'ny ellen - az ellen ba'rki
sokkal nagyobb e's vadabb tu~ntete'st szervezhetett volna az infla'cio't,
e'letszi'nvonalat, munkane'lku~lise'get felemlegetve - hanem Csurka'e'k ellen.
E's ezt a ce'lja't ele'rte, abban az e'rtelemben is, hogy nem volt ellenze'ki,
mert hiszen Csurka nem a korma'ny. Ellenze'ki szinezetet legfeljebb a korma'ny
tu~nteto" ta'volmarada'sa adott neki. De a demonstra'cio' szervezo"i
"ero"teljesen hangsu'lyozta'k: a csu~to~rto~ki megmozdula's nem volt sem
baloldali, sem ellenze'ki tu~ntete's. Olyan e'rte'keket hirdettek, amelyeket
nem utasi'that el, aki ige'nyli a demokrata jelzo"t. ...
Tegnap este az utca'ra ment a tolerancia. Jo' lenne, ha az utcai politiza'la's
ezentu'l csak ilyen lenne Magyarorsza'gon, ha soha to~bbe' nem nevezne' ki
maga't egy gyu"le's sem ne'pnek, nemzetnek, ha mindenu~tt helyeselne'k, amikor
a szo'nok kijelenti: egyetlen magyar a'llampolga'rt sem tart idegenszi'vu"nek.
Ez lehetne a pe'ldaado', euro'pai e's magyar u't. Hasonlo' ahhoz, amilyen
tegnap ke'so" este az orsza'gha'z elo"tti te'r volt, gyertya'kkal, sok-sok
vira'ggal, tu~relmes jo'kedvvel. Sze'p is lenne!" (Miklo's Ga'bor NSZ)
Kimondatlanul ugyan, de ellenze'ki volt viszont a szombati Csurka-fe'le
tu~ntete's. Csurka most le'nyege'ben azt csina'lja, amit ma'r egy jo' e've
Torgya'n csina'lt: a koali'cio'n belu~l ta'mada'st indi'tott a korma'nyhatalom
megszerze'se're. Nyilva'nvalo'an nem korma'nypa'rti egy tu~ntete's, amelyen az
MDF egyik alelno~ke (Furmann) e's sajto'-felelo"se (Debreczeni) legala'bb annyi
a'tkot kapott, mint Go~ncz. E's Csurka a tu~ntete'sen (Torgya'nhoz hasonlo'an)
nagyon is e'pi'tett azokra a korma'nyellenes indulatokra, amikre a DC nem. De ez
neki csak egy eszko~z volt a harcban. A fontos dolgok egyelo"re a pa'rton belu~l
zajlanak. Mivel azonban most u'gy ne'z ki, hogy ez nem jo~n o~ssze: ugyan nagyon
lassan indult, de a pa'rton belu~l komoly lendu~letet kapott az ellena'lla's,
Csurka valamennyire elszigetelo"do~tt, eze'rt mellesleg pa'rtot alapi't,
egyelo"re alapi'tva'ny ne'ven. Ami egyre'szt nyoma's az MDF-re, ma'sre'szt
viszont felke'szu~le's az esetleges verese'gre. A szombati tu~ntete'sen
le'nyege'ben ezt a pa'rtot alapi'totta'k meg. A pa'rtnak ma'r van neve
(Magyar U't), szervezete, aktivista'i, bemutatta'k a ta'mogato' to~megeket,
gyu"jtik a pe'nzt. Van ma'r sajto'ja is, igaz, az MDF-appara'tus ellenta'mada'sa
ko~vetkezte'ben egy kicsit most megte'pa'zo'dott: megvan ugyan a Magyar Fo'rum,
de az U'j Magyarorsza'gbo'l, Vasa'rnapi U'jsa'gbo'l, TV Hi'rado'bo'l, He'tbo"l
kiso~po~rte'k a csurkista'kat, e's a Panora'ma'na'l is ez fenyeget. (Vegyu~k
e'szre, hogy mindegyik az MDF keze'ben maradt! E's azt is vegyu~k e'szre,
hogy Hankiss ma'r a meghallgata'son megmondta, Chrudina'kot e's Pa'lfi G-t csak
aze'rt nem ru'gta me'g ki, mert Antall megtiltotta neki. Az, hogy most me'gis
ku~lo~no~sebb vihar ne'lku~l ki lehetett ru'gni Pa'lfi G-t, egye'rtelmu"en azt
jelenti, hogy erre Hankiss most engede'lyt kapott. E's nyilva'nvalo'an
ugyanez igaz a Vasa'rnapi U'jsa'gra e's Gyo"ri Be'la'ra is.)
Nyugodtan elmehetett volna teha't Antall a DC tu~ntete'sre, hiszen ellenfele
ellen vonultak fel. Azzal, hogy nem ment el, csak ro~vidla'ta'sa't bizonyi'tja.
Ha u'gy tetszik, te'nyleg volt egy ellenze'ki e's egy korma'nypa'rti tu~ntete's,
csak e'pp fordi'tott sorrendben: Csurka volt az ellenze'k, e's a DC le'pett
fel vele szemben a demokra'cia, e's ezzel egyu~tt a demokratikusnak elfogadott
korma'ny ve'delme'ben.
Azt mondod, nem tu~ntetni kellett volna, hanem mondjuk o~kumenikus
istentiszteletet tartani. Azt gondolom azonban, hogy az az o~kumenikus
istentisztelet csak akkor nem lett volna a Te elke'pzele'sed szerint
korma'ny-ellenes, ha azon Antall e's korma'nya is re'sztvesz. Sza'momra nem
nyilva'nvalo', hogy re'sztvett volna. Van azonban ezzel komolyabb baj is.
Az istentiszteleten re'szt vehetnek persze nem hi'vo"k is, de rendeznie az
egyha'zaknak kell. E's a DC tu~ntete's egyik szo'noka lelke'sz ugyan (Dona'th),
de u'gy tu"nik, a nagy egyha'zak vezeto"i nem ki'va'nnak ez u~gyben a'lla'st
foglalni. Pedig katolikus e'rtelmise'gi csoportok pl. isme'telten su~rgettek
a'lla'sfoglala'st. E's az egyha'zak az uto'bbi ido"ben to~bbszo~r nagyon
hata'rozottan ve'leme'nyt nyilva'ni'tottak, amikor az egyha'zak e's a
ta'rsadalom kapcsolata keru~lt szo'ba. Most hallgatnak. Pedig a kereszte'ny
nemzeti gondolat az egyha'zak szerepe't alapveto"en e'rinti. E's nem tala'lnak
benne kivetnivalo't. Hogy lehetne akkor (aka'r o~kumenikus) istentisztelet?
Azt mondod, nem demonstra'lni kell, mert ott nem va'logathatja meg az ember,
kikkel megy egy sorban. Ugyanezt mondtad az Erde'ly, a Dunaszaurusz, stb.
tu~ntete'sekre is? Minden csoportnak meg kell szerveznie a maga kis ku~lo~n
felvonula'sa't, akkor is, ha azokon le'nyege'ben ugyanarro'l van szo', csak
e'pp ma's ke'rde'sekben nem e'rtenek egyet, mint 1990. szerencse'tlen ma'rcius
15-e'je'n, amikor a va'laszta'si kampa'ny indulatai sze'tverte'k az u~nnepet?
E's mie'rt ne lehetne egy tu~ntete's ugyanolyan jo', mint egy istentisztelet?
Arro'l, kell-e tu~ntetni, Konra'd azt mondta:
"K: Nem ke'ptelense'g, hogy o~n, aki gondolataival, szelleme'vel szokott
harcba sza'llni, most arra ke'nyszeru~l, hogy demonstra'cio't szervezzen
vagy ahhoz a neve't adja e's odamenjen?
V: Sok kiva'lo' e'rtelmise'gi tette ezt ma'r szerte a vila'gon.
K: Ve'szhelyzetben.
V: Nem csupa'n. E'n azt szeretne'm gondolni, hogy mindaz a politikai
terme'szetu" mozgalom, amiben e'n eddig re'szt vettem, ero"szakmentes,
ero"szakellenes mozgalom volt. Ha tetszik, gandhista ti'pusu' mozgalmak. ...
Ez a szellemise'g egybeva'g a magyar polga'rsa'g tu'lnyomo' re'sze'nek az
ige'nye'vel: az ero"szak keru~le'se'vel, e's a hiszte'ria keru~le'se'vel. Ez
megmutatkozhat egy be'ke's se'ta'ban, megmutatkozhat o~sszejo~vetelekben,
megmutatkozhat olvaso'i levelekben, vagy egy ilyen este'n, mint ahol most
vagyunk. Jelezni kell, hogy ez az orsza'g nincs lezu~llo"ben."
Ko"ro~si Ga'bor
|
