Tisztelt FORUM levelezok!

A    FORUM #507-ben Pellionisz Andras "Hol van a tavalyi ho" cimmel
erdeklodik a KFKI sorsarol. Errol roviden a kovetkezoket mondhatom:

A KFKI  *nem* maradt meg  tavalyi allapotaban, januar 1-i datummal
jelentosen atszerveztek (amelynek elokeszitese  mar az egesz elmult
evben  folyt). Letrejott  a  KFKI, mint keretintezmeny, kereteben 5
db, penzugyekben is  onallo kutatointezet:

Anyagtudomanyi Kutato Intezet (igazgato: Gyulai Jozsef)
Atomenergia  Kutato Intezet (igazgato: Gado Janos)
Meres- es Szamitastechnikai Kutato Intezet (igazgato: Vajda Ferenc)
Reszecske- es Magfizikai Kutato Intezet (igazgato: Szego Karoly)
Szilardtestfizikai Kutato Intezet (igazgato: Kroo Norbert)

Aki ismerte az intezet regi  felepiteset, az ra fog ismerni a regi 5
un. "kis" intezetre, egyedul az Anyagtudomanyi Kutato Intezet neve
uj, ezt regebben Mikroelektronikai Kutato Intezetnek hivtak.

Az egyes intezetek azonban tovabbra is a KFKI-hoz tartoznak, tehat
nevuket pl. "KFKI RMKI" stb. formaban hasznaljak.

Az 5 intezet mellett -- ugyancsak a KFKI kereeten belul; -- mukodik
egy szolgaltato Kft, mely az infrastrukturat mukodteti. A
"profit"-jellegu tevekenysegek a KFKI Rt-ben, illetve Kft-kben
folynak.

 Vegul  KFKI nev alatt a kozponti szervezet mukodik, ide csak a
foigazgatosag, a konyvtar, es a Szamitogep Halozati Kozpont (ahol en
is dolgozom) tartozik. (Ennek megfeleloen mondhatom, hogy kb
50-edmagammal csak mi vagyunk "igazi" KFKI-sok, a tobbiek mas
szervezethez is tartoznak. Igy mindenesetre jogosan szerepel
szignomban az MTA KFKI.)

Az atszervezes soran jelentos letszam leepitesek voltak, sok volt az
onkentes, vagy nem is onkentes kilepes, korengedmenyes nyugdijazas stb.
Az intezet jelenlegi osszletszama (Rt nelkul, az 5 kis intezet +
kozpont + szolgaltato szervezet) tudomasom szerint nem sokkal tobb,
mint 1000 fo. 3 eve az intezet letszama 2000 fo folott volt.

Az intezetnek komoly penzugyi nehezsegei, adossagai voltak. Ezek egy
reszet az elmult evben sikerult megoldani, de penzugyi nehezsegek
jelenleg is maradtak. Szamokat nem mondanek, mert bizonytalan
megbizhatosagu adatokat nem akarok mondani.

Hat ennyit roviden.

Udvozlettel
Zimanyi Magda

Kedves Andras (Pellionisz) es Pali (Hidas)!

 Ugy veszem eszre, ti minden aron hungaro-centrikus iranyba huzzatok a vitat,
en pedig ugy erzem, hogy meg mindig van egy csomo mas amit elobb tisztaznunk
kellene. Szerintem, akkor terjunk ra Magyarorszag szerepere miutan kozos
nevezore jutottunk a "kulvilag" dolgaival kapcsolatban.

Nos, mi vonhato le az eddigi vitabol:

1. Scenario #1 tunik helyesnek - az amerikai kulpolitikai irany
gyorsan tisztul ebben az iranyban.

2. A korszellem kerdessel nem vegeztunk - vagy nem ertunk egyet,
vagy kulon-kulon malmainkban orlunk.  Probalom valamivel jobban
definialni en mit erzek korszellemnek.

  A (nagyobbara) lezarult korszakban, a nagy hatalmi tombok dominaltak.
Szovjetunio, Eszak Atlanti Kozosseg, Europai Kozosseg, s csak hogy nem a
Kozossegek Kozossege is megszuletett. A nepek, vagy azok nagy resze, az eletet
oriasi kozossegek keretein belul eltek  (vagy ez volt a szukseges a
politikai realitasok miatt). Szerintem, es nem vagyok biztos ebben, kerdem
tehat azert a vitazok cenzurazatlan velemenyet, lehet hogy a tombpolitika regi
korszelleme gyokeresen valtozoban van. A nemzeti fuggetlenseg koraba leptunk -
s az oriasi tombok csak arnyekok mar. En ezt neveznem a kulpolitikai
korszellemnek.

 Kerdes, mi a belpolitikai korszellem. Ezt is meg kellene vitatni, hiszen
ennek is lehetnek fontos hatasai a kulpolitikara, ez egesz nyilvanvalo volt a
szovjet-tipusu rendszer eseteben. Tehat kerdesem: a civilizalt nepeknel, pl.
europai, amerikai es japan, milyen lesz a belpolitikai korszellem ?  Liberalis,
Konzervativ vagy valami mas ?

Kedves Pali: azt mondod:

>Nezeteim Pannon Jozsiehoz allnak sokkal kozelebb, ugyanis en azt hiszem,
>hogy a korszellem a politikatol a gazdasag fele fordulas. Ha tehat el-
>kepzelhetonek, sot fontosnak tartok Magyarorszag szamara egy kozvetito
>szerepet, akkor ezt sokkal inkabb gazdasagilag ertem, mert poloitikai-
>lag a szuperhatalmak nagyon kozel allnak egymashoz.

 Szerintem ez egy "cop-out" :-). A gazdasag szerepe mindig is kulcskerdes, ez
nem vitathato. A politikai-gazdasagi kerdes azonban az szokott lenni, hogy a
tarsadalom melyik retege gazdagodik ? Peldaul, a gorenykorszakban a funkcik
gazdagodtak, a nep szegenyedett, s a belpolitika es a kulpolitika erre a celra
volt beallitva. Vajon a jovoben mire lesz a belpolitika korszelleme beallitva?

                                        Udv. Pista

u.i. Pali, leveledbol olvasom te az Agorara is kuldod irasaidat, miert nem
kuldod a Szalonba is ( legalabb lemeretszkedsz hogy atcsuszol-e a cenzuran)?
Apropos, felhatalmazlak, hogy az en irasaimbol nyugodtan kuldhetsz akarkinek -
nem is kell ezert engedelyt kerned. Azert gondolom, hogy erre szukseged lehet,
mert kulonben enyhen szolva furcsan erezhetik magukat akik csak a te
valaszaidat olvassak, anelkul, hogy tudnak milyen kerdesemre valaszolsz.

Tudtommal M.O.-n nem tervezik az alkotmany modositasat vagy uj
alkotmany kidolgozasat (legalabb is a kozeljovoben). Ennek azonban nem is
lenne tul sok ertelme, mivel az alkotmanymodositashoz 2/3-os tobbsegre lenne
szukseg, amit a kormanypartok nem tudnak biztositani. Az alkotmanybirosag
jatektere eppen az nehany szazalek, ami a kormanypartokat a 2/3-os tobbsegtol
elvalasztja. Az alkotmanybirosag donteset csak az alkotmany modositasaval
lehetne felulbiralni. Ezert eletkeptelen a Z.T.-torvenyjavaslat is. Az AB
alkotmanyellenesnek nyilvanitotta azt, hogy a politikai okokbol nem uldozott
gyilkossagok elevulesi idejet felfugesszek. Ez azt jelenti, hogy a
torvenyhozas csak ugy fogadtathatja el ezt a torvenyt, ha a fent emlitett elvet
az alkotmanyba foglalja. Hasonloan, mint ahogy azt a nemetek tettek 1969-ben,
amikor kimondtak, hogy a haborus bunok nem evulnek el. Az alkotmanymodositashoz
azonban a kormanypartok nem eleg erosek, ezt a politika nyelvere ugy lehetne
leforditani, hogy a valasztasokon bizalmat kaptak, de nem teljhatalmat a
torvenyhozasban.
	Az utobbi ket temakor az MTV es akademia ugye mar kisse jobban
osszefugg egymassal. A televizio eseteben ket dolog all egymassal szemben.
Egyreszt a tajekoztatasi szabadsag, masreszt a penzugyi fegyelem. Amikor
szabadsag es fegyelem all egymassal szemben, az gyakran konfliktus vezet -:).
Az MTV beveteleinek joreszet a koltsegvetestol illetve a nezoktol kapja. Miutan
itt az adofizetok illetve TV-dij fizetok penzerol van szo termeszetes es fontos
is, hogy legyen egy olyan szerv, intezmeny, amely szigoruan ellenorzi ezeknek a
penzeknek a helyes felhasznalasat. Eleg itt csak Kornai (Janos) jotanacsaira
emlekeztetni, amelyet a gazdasagi rendszervaltast szorgalmazo ropirataban tett
kozze. A kerdes, hogy ki is legyen ez aki   felelos modon sziven
viseli penzunk sorsat, de meg  a gyanu arnyeka sem merul fel azzal
kapcsolatban, hogy barmilyen politikai erovel rokonszenvez. Ha lenne is ilyen
ember az meglehetosen gyorsan szembekerulne azokkal a politikai erokkel,
amelyek erdekeit serti tevekenysege. Ez tortent a TV uj elnokhelyettese
eseteben is. Erdemes azonban elgondolkozni azon, hogy  valoban olyan
borzaszto modon tulpolitizalt lenne a televizio hazataja, vagy eppenseggel csak
egy rendhagyo musorszam tanui vagyunk.
	Az MTV berkeiben egyaltalan nem ujkeletu dolog az erdekszovetsegek,
klikkek kozotti harc. Csakhogy mig ma a csatarozasok SZDSZ MDF vagy eppen
nepies urbanus jelmezben folynak, addig korabban Berecz es Pozsgai hivei furtak
egymast. Az erdekkozossegek kozotti harc poziciok megszerzeseert folyik. Ebben
a harcban talalnak szovetsegesre a politikai partokban. Ezert hangzik szamomra
kisse hamisan, mikor egy-egy megtort veteran belesirja a mikrofonba vagy eppen
szivszagato tortenetet ir arrol valamelyik (termeszetesen vagy nepeies vagy
urbanus) lapban, hogy kibirhatatlan legkor uralkodik a TV-ben es itt az ideje a
TV depolitizalasanak. A politikai mezben folyo csatarozas nem oka a TV-beli
allapotoknak, hanem kovetkezmenye. Az erdekszovetsegek legfobb torekvese, hogy
minnel nagyobb szeletet szakitsanak le mind a koltsegvetesi penzekbol mind az
adasidobol, az ehhez hasznalt eszkoz pedig szent. Az erdekszovetsegekre,
ismeretsegekre alapozott struktura nyilvanvaloan a regi rendszer termeke.
Hankiss pedig ezen nem tudott valtoztatni. Kudarcat ugy probalja leplezni, hogy
minden felelosseget a kormanypartokra probal attolni, es eloadassorozatot tart
az USA-ban a sajtoszabadsag megserteserol. Egy olyan kozonseg elott, amely az
altala ta'lalt dolgokat nemigen tudja ellenorizni, illetve vitapartner
hianyaban aligha fogja megismerni a masik fel allaspontjat. Igazi Made in
Hungary, ha valamit rosszul csinaltal, tuntesd  fel azt, mint   politikai
ellenfeleid cselveteset.
	Es itt kellene nehany szot ejtenunk az MTA-rol. Ha valaki esetleg
olvasta a :
  NATURE 1992 februar 20.-i szamaban megjelent cikket:
Christopher Anderson: Hungarian science confronts its past.

akkor nyilvan feltunt neki, hogy a (feltehetoleg) amerikai iro szerint az
MTA a magyar tudomanyos elet rendszervaltasanak egyik legnagyobb kerekkotoje.
Ez nem is csoda, hiszen a magyar akademia bizony rendkivuli modon kulonbozik
(az Elbatol nyugatra levo) europai tarsaitol. A rengeteg akademikus, akiket meg
ma is a sztalini korszakot idezo privilegiumok sora illet meg, a voros
szonyegek, fekete limuzinok, valamint az az egeszsegtelenul nagy gazdasagi es
politikai hatalom, amely az akademiat jellemzi, bizony inkabb egy szoc.-real
filmbe illik, mint egy Europa fele halado demokraciaba. Az akademia legfobb
strukturalis hibaja eppen az, mint az MTV-je. A kutatasi penzekert folyo harc
az erdekszovetsegek harca. Regota kialakult megcsontosodott hatalmi strukturan
belul folyik a harc az anyagi eszkozokert. Aztan, ha valaki megkaparintotta a
zsakmanyt kesobb mar senkinek sem tartozik feleloseggel arrol, hogy mire
hasznalta fel. Nem az eredmeny szamit, hanem az, hogy ki milyen pozicioban volt
az osztozkodasnal. Nem hiszem, hogy ebben a strukturaban a toresvonal a volt
parttagok es partonkivuliek kozott huzodna. A partonkivulieknek ugyanugy meg
voltak az erdekszovetsegeik, mint a parttagoknak, sot valoszinuleg meg
erosebbek voltak, mivel a parttagok az MSZMP "intezmenyesitett vedoszarnyai"
alatt voltak, szamukra viszont kizarolag a rokoni, barati viszony johetett
szoba, mint segitseg. Mas kerdes, hogy a kadari aranykorban az egyebkent nem
kommunista kutatok is kenytelenek voltak az MSZMP-nel keresni menedeket vagy
eppen munkasor egyenruhat olteni ahhoz, hogy megfelelo pozicioba keruljenek az
osztoskodasnal. (Lelkunkre igy ul(t) ez az kor, ahogy Jozsef Attila mondana).
Ezen a helyzeten csakis egy teljesitmeny kenyszerre alapulo uj struktura
segithet.
	Egy tovabbi erdekes adat a cikkbol:bizonyos teruleteken a 20-30 eves
kutatok 30%-a dolgozik kulfoldon. Nagyon figyelemre melto, ti. pont a kulfoldon
tevekenykedo fiatalok azok, akik konnyen kivulrekedhetnek a jelenlegi
erdekszovetsegeken, hatalmi strukturan, ok azonban mar nem fognak azzal
foglalkozni, hogy politikai partok, szervezetek vedoszarnyai alatt keressenek
vedelmet, hanem egesz egyszeruen nem ternek vissza Magyarorszagra. Ez arra
figyelmeztet, hogy a jelenlegi stuktura (a nyitott hatarok kovetkezteben)
lenyegesen nagyobb kart okozhat ma, mint a mult rendszerben.

Szabo Kalman

Ugras a sotetbe?

Kedves Hollosi Jozsi?

Korantsem allt szandekomban johiszemunek tuno
kezdemenyezesedet - a SZALON-t - csirajaban
elvetni.

Pusztan arra probaltam folhivni a figyelmet,
hogy elmaradt egy elozetesen talan nem elhanyagol-
hato lepes, a konszenzusteremtes. (Vilagos, hogy
kerdeseimre addig nincs valasz, amig nincs konszen-
zus. Tehat kerdezhettem volna ezt is: "Lesz-e konszen-
zus a SZALON-ban?".) Ugyanis ha nincs konszenzus, akkor
a moderator szuksegkeppen tamadasok kozeppontjaba kerul.

Persze, lehet erre azt mondani, hogy a konszenzus
eppen most keszul a SZALON-ban. Azonban a FORUM-ot
ert szamtalan igaztalan biralat utan (tessek csak
figyelmesen olvasni pl. Talast, miket nem allit)
talan az is ertheto, ha fonntartasaink vannak az
un. "szecesszionistakkal" szemben. Ebben az ertelemben
nem kerulhetjuk meg a kerdest: a SZALON nem azert szu-
letik, hogy elszivja a FORUM elol a levegot?
(Ha a valasz igen, akkor eros a gyanum, hogy ez nem
lesz olyan egyszeru...)

Jo lenne, kedves Jozsi, ha Te is megfogalmaznad, hogy
mi is az a nagy baj a FORUM-mal, ami miatt szalonokba,
budoir-okba kellene vonulni? Neked, mint a SZALON kez-
demenyezojenek, biztosan kezzel foghato allaspontod van
errol.

Udvozlettel:                      Szekely Zoltan

Kedves Geza Bodor:

A minapi hasonlo cimu, Pellionisz Andrasnak cimzett uzeneted a csusztatas
remekmuve volt. Gratulalok!  Mivel Andras valoszinuleg reszletesebb,
es foleg jobb valaszt is ir mint en, ezert csak futtabol ragadok ki
uzenetedbol egy-ket "hogy-oda-ne-rohanjak"-ot ...

 >        A masik teny, amivel nem ertenek egyet, az az, hogy Te az AGORA-t
 >kovetkezetesen "cenzurazott" es "oncenzurazott" sajtonak nevezed. Ne
 >felejtsed el, hogy a "kinek az irasa, milyen tema, akarom-e olvasni" a
 >FORUM-on is felmerult. Talan meg mindig megvannak a documentum
 >gyujtemenyben a kulonbozo javaslatok hogyan lehet szuroprogramokat, DEL
 >billentyut es hasonlokat hasznalni a FORUM olvasasa kozben. Ennek ellenere
 >Te sem nevezned a FORUM-ot cenzurazottnak. Az AGORA csak annyit csinal,
 >hogy ezeket a szuroket operacios rendszertol es MAIL reader-tol figgetlenne
 >teszi. Mindenki sajat maga alkalmazhat szuroket, ha akar, egy tema vagy egy
 >iro ki- vagy be-iktatasara. Ez szerintem nem cenzura. Kar lenne az uj
 >olvasokat ezzel felrevezetni.

Megall az ember esze arra a gondolatra hogy valaki ne vegye eszre a
kulonbseget a ket modszer kozott!  Roviden:  a DEL billentyuk, stb.,
hasznalata a FORUMon egyedi, mig az AGORAN, ha egyszer beallitod a filteredet
egy bizonyos szemely kiszuresere, az automatikusan "lathatatlanna" teszi annak
az illetonek az osszes jovobeni uzenetet.  There is a difference!
De ennel meg rosszabb az, hogy a szurot a kimeno uzenetekre is lehet
alkalmazni, ami lehetove teszi azt hogy a kiszurt emberek hatamogott lehet
oket "megdumalni".

 >      A harmadik pont amit szeretnek tisztazni: irasod azt suggalja, hogy
 >az AGORA egy zartkoru tarsalgasi forum. Szeretnelek emlekeztetni, hogy ez
 >mar azert sem lehet igaz, mivel Fekete Zoli, az AGORA listavezetoje, azt it
 >is es mas szinteken is tobbszor bejelentette. Barki csatlakozhat az AGORA-
 >hoz, azt barki olvashatja, irhatja. Ha valaki NEM akar benne reszt venni az
 >NEM kizaras, az az illeto SZABAD valasztasa.

Igen, s amint en -- mondjuk -- belepnek, mar is szetroppenne a riado hogy
"a CSEPPSZ jelen van, szurot beallitani!".  Koszonom szepen.

 >        A Csorna Istvan altal idezett kivagasok az AGORA-bol egyebkent pont
 >az ellenkezojet bizonyitjak annak mint amire Te utalsz. Azok az idezetek
 >eppen azt bizonyitjak, hogy az AGORA-n nincs cenzura, hiszen a tagok
 >ellentetes velemenyeket fejtenek ki. A FORUM-bol kilepok es az ellenpartiak
 >nyiltan vitaznak egymassal a kilepes helyessegerol-helytelensegerol. Ez
 >egyebkent a toled idezett nyilt levelvaltas kapcsan is tisztan latszik:

Igen am, csakhogy ez egy afele "csaladon beluli" vita, ami azonnal megszunik
amint "a kulso ellenseg" (CSEPPSZ) jelenik meg a szinen.  Fo az egysegfront!

 >        Geza Bodor
 >
 >        BITNET: 
 >      INTERNET: 
 >                

Ezt csak ugy kivancsisagbol ...  Tulajdonkepen melyik a csaladi neved?
Ahogy alairod, abbol Gezara kovetkeztetni, viszont az e-mail cimeidbol
az ellenkezore.  Ha netan elfelejtetted volna, magyarban a csaladi nevet irjuk
eloszor.

 >=   I hope I stand for anti-bigotry, anti-Semitism, anti-racism.
=
 >=
=
 >=                               George Bush, President of the USA
=

Can you also tell us what the significance of the above quote might be?
(I mean what does that have to do with anything here?)

Udvozlettel,
Pannon Jozsef