Kedves Szekely Zoltan!

En is nagyon fontosnak tartanam megismerni a mondanivalodat a "regi tema"-ban.
Emellett szinten kivancsi lennek a valaszaidra azokban a problemakorokben,
a neked ird valaszaimban folvetettem:

    demokracia      -   csak egy lehetseges politikai alternativa;
    nemzeti erdek   -   szavak es tettek;
    keresztenyseg   -   szavak es tettek.

Tovabba erdekelne az, miert vagy annyira biztos abban, hogy a nemzeti
erdekeket csak az altalad preferalt politikai iranyzat kepviseli.
Mi, szerinted, a nemzeti erdek definicioja? Magyarorszag jelenlegi hatarain
belul tobb mint 10 millio ember el kulonbozo velemenyekkel, ertekvalasztassal
es erdekekkel. Azt hiszem meg kene probalkoznod valaszolni arra, hogyan
viszonyul az az erdek, amit te nemzetinek tekintesz, az erdekeknek ahhoz a
szeles - sokszor egymasnak ellentmondo - korehez, amit ez a tobb mint 10
millio ember a magaenek tekint.

      udvozlettel                       Rubin Gyorgy

Kedves Szekely Zoltan!
Zarkozz el nyugodtan a vita folytatasatol!
Udvozlettel, Naday Istvan

Liberalis gondolatok a hazarol es a nemzetrol, amit a
kommunistak(?) nem tanitottak meg nekunk(?), kivertek
belolunk(??), aleszmekkel(?) tomtek(?) tele(?) naiv(?)
fejeinket.

"Az emberek nem valtoznak alapvetoen meg eletuk soran."

Mondta egy nagy bolcs akinek nevet, szerenysegbol csak a
monogramjaval jelzem (PS).
Megfogadtam -mint annyi mast- hogy nem irok a FORUMra, mert
minek.
Megszegem ezt -mint annyi mast- bar most sem hiszem, hogy
ertelme lenne. Egyszeruen ilyenem lett, majd gyogyul.
A provokacio a haza es nemzet kerdes-felelet formajaban ert.
Maga a kerdes-felelet tortenet kisertetiesen emlekeztet az
ismert viccre:
Szin: Allatkertben setal papa(P), mama(M) es a gyerek(Gy).
Szin: Oroszlan ketrec elott.
Gy: Apuka mi ez?
P: Tudja a rosseb.
Szin: Elefant ketrec.
Gy: Apuka mi ez?
P: Tudja a rosseb.
Szin a meselore bizva: ... ketrec elott.
Gy: Apuka mi ez?
P: Tudja a rosseb.
M: Kisfiam hagyd ma apadat nem latod hogy idegesited.
P: Ugyan annyuk hadd kerdezzen, hisz ugy tanul a gyerek.
Ezek utan roviden arrol mi nekem a nemzet, a haza. Csak
emlekeztetoul 35 evig Magyarorszagon eltem, koromra valo
tekintettel (szul.:1949, vo. alkotmany) az atkosban nottem
fel, neveltek, tanitottak, tanultam(?).
A haza bennem n darabbol allo mozaik kep, egy emberi leny
kolcsonhatasarol kornyezetevel. A mozaik idoben es terben
meglehetosen erdekesen oszlik el, en egesz jol latom. Benne
van almaimban, meglatszik a viselkedesemen, olvashato az
irasaimban, latszik az arcomon, hallatszik a hangomon, resze
mindennapi eletemnek.
Nehany kep a mozaikbol, ami nekem "haza".
Kut a haz elott, vas izu, hideg vizzel. A veget nem ero
rohangalasok utan itt lehetett tudogyulladast szerezni.
Csiko frizura. Kardos urnak, a kornyek borbely mesterenek
egyetlen elkepzelese 1 es 16 ev kozott levo fiu gyermekek
hajviseleterol.
A ket utca kertjei kozott huzodo, elhagyott csoszjarat.
Jatekok, bujkalasok, csapdak, leskelodesek es
gyumolcslopasok paradicsoma.
Nagyanyam szilvalekvar fozese rezustben, ami kozben a
kavaras felelossegteljes es veszelyes feladatanak elnyerese
a nagyfiusag ketsegbevonhatatlan bizonyiteka.
Fejeles(strand szabalyok szerint), focizas es bigezes
vegkimerulesig.
Verekedesek, kis szerelmek, az utca bolondjanak csufolasa.
Biciklizes elengedettel az iskolaba, a profik (pl. PS) a
reggelit (kakao es kifli) is kepesek voltak az uton
elfogyasztani es ezzel ferkozni kozelebb azokhoz a
titokzatos szoknyas lenyekhez, akiknek a kozhiedelemmel
ellenteben nem a szivuk volt vagyaink netovabbja.
Nagyapa feltve orzott Toldi tipusu biciklijenek
eltulajdonitasa (kolcsonvetele) es az altala termelt
(renkivul savanyu bor) lopotokkel torteno kiszivasa a
hordobol.
Nyari kirandulasok Hencidara, tiz kilometer gyalog akar a
konyari, akar az esztari allomasrol.
Furdes a Berettyoban, a csere erdo alatt, u.i. ott orvenyes.
Bivalyszeker, ahogy a bivalyok a vizbe rohannak. Nagybatyam,
akit a vilag legerosebb emberenek tartottam a szamba
spriceli a tehen togyebol a tejet. A parajta kert, ahol a
meg akkor is kek kotenyt hordo Boka Jozsi bacsi meselt a
vilagrol, politikarol. Szarkatojas a fa tetejen amit foggal
kell feltorni es tartalmat a helyszinen kiszivni.
Kirandulasok, a Duna atuszasa, az utana kapott pofonok.
Apam, aki nagyon okos volt, megis meg kellett verni sakkban.
Anyam, aki olyan szep volt, ahogy a kis feljarati teraszon
napozott, hogy szemem le nem tudtam venni rola. Meg
csavarogni sem volt kedvem, egy ideig.
Egy katona a haz elott puskaval, a kapufat kepezo juharfanak
tamaszkodva. Rendorok kutyaval, gumibot utes a konyokomon,
ahogy rohanunk el az elso szabadteri rockkoncertrol.
Az iskolak. Errol kesobb, ha egyaltalan mert kozelit a
sorhatar. A mozaik darbok szama vegtelen, a kep Sanyikaista
stilusa szamomra meghato.
A nemzet, pedig mindazok akik a mozaikokon felismerhetoen
vagy felismerthetetlenul rajta vannak es sokan masok akik
valamilyen okbol lemaradtak.
Magyarorszagon pedig sajnos nincs demokracia es ahogy en
latom kialakulasara -jelenleg- nincs is sok esely.
"Der Weg der Neuern Bildung geht
 Von Humanitat
 Durch Nationalitat
 Zur Bestialitat"  Grillparzer.
San Francisco, 1992 julius 24.         Papp Sandor

Tisztelt SZALONozok!

Csanyi Gabor kerdezte: mi a nemzet, mi a haza.
Szekyely Zoltan - akihez a kerdest intezte -  mellebeszelt.
Mielott megkiserelnek a kerdesre valaszt adni, alozetesen engedjetek
meg egy hatter informaciot, ime:

************** $$$$$$$$$$$ *************** $$$$$$$$$$ ****************

Negyedo'ra a magyar o"sto~"rte'netro"l

Magyar E'let (Melbourne) 1992 ju'lius 23, 16. oldal

   Re'gi tervei, fogalmazva'nyai ko~zo~tt keresge'lve i'rja La'szlo' Gyula:
   "...elo"ada'sok e's ko~nyvtervek ve'gela'thatatlanul e's va'ratlanul buk-
   kantak fo~l. Soksszor o~nke'nytelenu~l elkezdtem olvasgatni o"ket, s i'gy
   a'llt o~ssze ez a tallo'za's. Olyan feljegyze'sekbo"l, tervekbo"l, ame-
   lyeket kidolgozni ma'r nincs ido"m, de sajn'lna'm, ha elkallo'dna'nak." A
   nevezett tallo'za's a Magyarok ci'mu" folyo'irat legfrissebb sza'ma'ban
   olvashato'.

Negyed o'ra alatt ti'zezer e'vro"l sza'mot adni nem irigyle'sre me'lto' fela-
dat, ku~lo~no~sen, akkor, ha a mu'lt tele van ke'rdo"jelekkel. Ma'rpedig a
finnugor ne'pek o"sto~rte'nete'ben legala'bb annyi a ke'rdo"jel, mint az in-
doeuro'pai-indogerma'n ne'peke'ben.

Kezdju~k azzal, hogy nem tudjuk, hol alakult ki az urali-finnugor ne'pcsoport,
mint ahogyan a mai napig is vitatkoznak az indoeuro'pai o"shaza helye'ro"l (a
ke't ke'rde's kapcsolo'dik is egyma'shoz). A finnugorokra vonatkozo'lag ke't
ellente'tes felfoga's alakult ki: az egyik szerint az o"shaza az Ura'l hegyse'-
gen innen, a ma'sik szerint pedig azon tu'l, E'szak-Szibe'ria'ban lett volna.
Beleszo'lnak ebbe a ke'rde'sbe az embertan tanulsa'gai is, ugyanis a finnugo-
rok nagy re'sze - az obi-ugorok e's a szamoje'dok kive'tele'vel - europoid al-
katu', e's ilyen a magyarsa'g is.

Mivel minket most a magyarsa'g o"sto~rte'nete e'rdekel, hagyjuk figyelmen ki'-
vu~l a szibe'riai a'gat. Nem egyse'ges ugyanis a nyelve'szek, re'ge'szek, em-
bertan-kutato'k ve'leme'nye a szempontokbo'l sem, hogy Kelet-Euro'pa milyen
te'rse'ge'ben volt az "o"shaza". Re'gebben azt tani'totta'k, hogy mivel ura'li
nyelveken megvan mind az euro'pai lomboserdo" ne'ha'ny faja'nak neve, mind pe-
dig a tajga ne'ha'ny faja'e', az o"shaza'nak ott kell lennie, ahol ez a ke't
erdo"fajta tala'lkozik. Ez pedig csalk egy helyen van meg: a Ka'ma mente'n.
Nemre'gen azonban kideru~lt, hogy az o"skorban ez a ke't erdo"fajta me'g nem
e'rintkezett, me'g igen messze voltak egyma'sto'l. I'gy teha't az emli'tett
elme'let kiindulo'pontja hiba's. Magam - to~prenge'seim sora'n - arra az e-
redme'nyre jutottam, hogy lego"sibb szavaink nagyja'bo'l azt az erdo"fajta't
i'rja'k le, mely a Kr. e. 8-10 000 e'vben a mai Ko~ze'p-Lengyelorsza'g e's az
Ura'l hegyse'g ko~zo~tt tenye'szett, itt lett volna teha't a finnugor-ura'li
o"shaza (fe'lree'rte's ne esse'k: az "ura'li" kifejeze's itt nem fo~ldrajzi
fogalom, hanem csak jelke'pe annak a kornak, amikor me'g a finnugor e's a sza-
moje'd ne'pek elo"dei egyu~tt e'ltek). Ez a kelet-euro'pai sa'v megfelel egy
e'ppen abbol a korbo'l sza'rmazo' mu"veltse'gnek, amelyet egy kis lengyel pa-
tak neve'vel szvide'ri mu"veltse'g (Swiderien) nevezzu~k. Ez nagyja'bo'l Kr.e.
5000 ta'ja'ig tartott, s meg lehet figyelni, hogy e mu"veltse'g uto'dai lassan
e'szak fele' hu'zo'dnak, azokra a teru!letekre, amelyeken azo'ta is finnugor
ne'pek e'lnek.

U'gy la'tszik, hogy ez a ko~zo~s alapmu"veltse'g - a szvide'ri - de'li sza'r-
maza'su', az ukrajnai sztyeppe'ken akkorta'jt uralkodo', u'gynevezett "keleti
gravetti" mu"veltse'g egyik a'ga. Ezt jegyezzu~k meg, mert a "keleti gravetti"
hordozo'i felteheto"en indoeuro'pai ne'pek voltak, szo'ba sem jo~het teha't az
ra'li e's az indoeuro'pai ne'pek o"srokonsa'ga, mit sza'mos nyelvtudo's felve-
tett ma'r.

A szvide'ri mu"veltse'g emberei - mint o"smu"veltse'ge' - hala'szok, vada'szok
voltak, tavak partja'n, homokha'takon e'ltek. Uto'daik e'szakra vonula'suk fo-
lyama'n megismerik az ede'nyke'szi'te's tudoma'nya't, majd az u'j ko"kor-bronz-
kor folyama'n a fo~ldmu"vele'st. A ke'so" szvide'ri mu"veltse'gnek egyik Oka
menti a'ga a sztyeppe fele' hu'zo'dott e's ma'r igen kora'n a fo~ldmi'vele's
mellett az a'llattenye'szte'st is megtanulta. Felteve'sem szerint ezek lenne'-
nek - azaz az u'gynevezett volossovoi mu"veltse'g ne'pei - a magyar ne'p o"sei.

Sok szellemes ko~vetkeztete'sre, sok e'les vita'ra adott alkalmat a rokon finn-
ugor nyelvek sze'tva'la'sa. Voltak, akik u'gy ve'lte'k, hogy az o"sne'p valahol
a De'l-Ura'lban alakult ki, s onnan va'ndorolt - mindig egy-egy to~rzsto~rede'-
ket ha'trahagyva - mind nyugatabbra, mi'g ve'gu~l is a finnek e's e'sztek el-
e'rte'k a Balti-tengert. Ma'sok e'ppen fordi'tva ke'pzelte'k el az egyma'sto'l
valo' elszakada'st: arra gondoltak, hogy a finnugorok o"seuro'paiak, e's nyu-
gatro'l va'ndoroltak fel e'szakra, ko~vetve a je'g visszahu'zo'da'sa't e's nyo-
ma'ban a no~ve'ny- e's 'llatvila'g e'szakra hatola'sa't. Nyugat-Euro'pa'bo'l
jo"ve ne'pesi'tette'k volna be a le-leszakado' to~rzseikkel a mai orosz erdo"s
teru~leteket, ele'rve e's a't is le'pve az Ura'l hegyse'get. Isme't ma'sok
de'li sza'rmaza'su'nak ve'lik az o"smu"veltse'get, amely ko~ze'pu~tt hatolt
volna fel e'szaknak, e's ott ke't a'gra szakadva terjedt volna a Baltikumig e's
az Ura'lig. Minket most ezek az elme'letek nem e'rdekelnek, csak annyiban, hogy
a finnugor telepu~le'si e's rokoni la'ncban a kialakulo' magyarsa'g helye az
obi-ugorok e's a permiek ko~zt lehetett, teha't e'ppen ott (az Oka folyo' e's
a Volga ko~zo~tt), ahova re'ge'szeti e's e'letmo'dbeli (fo~ldmi'vele's, a'llat-
tenye'szte's) alapja'n mi is tettu~k. Nagyja'bo'l ezen a helyen tala'lta meg
o"ket IV. Be''la kira'ly kutato'csoportja, amint erro"l Julianus bara't el-
besze'le'se alapja'n a Ricardus-szerkesztette jelente's besza'mol.

A magyarsa'g o~na'llo' e'lete a Kr. e. II. e'vezredben kezdo"do~tt volna. A
kezdet uta'n nyilva'n egyik re'szese volt a pompa's bronzairo'l hi'res anajinoi
mu"veltse'g (Kr. e. VII-III. sza'zad) megalkoto'inak. "Nem sokkal" ezuta'n, a
Kr. u. 800-as e'vek ve'ge'n, a magyarsa'g ma'r bele'pett az i'rott to~rte'ne-
lembe e's mind a mohameda'n, mind a biza'nci, mind pedig a nyugati forra'sok
nagy ereju" katonane'pro"l i'rnak ro'la.

Hogy a ta'rsadalmunk mike'nt alakult az o"skorban, arro'l nyelvu~nk szavai a'-
rulkodnak, meg a feltett o"shaza ta'je'ka'n a re'ge'szeti mu"veltse'gek. Fo-
lyo'k torkolata ko~ze' e'pi'tett hatalmas fo~ldva'rakban e'ltu~nk e's fejlett
fo~ldmi'vele'su~nk, a'llattenye'szte'su~nk volt ma'r a Kr.e. I. e'vezredben.
Nagy faha'zaink - s re'szben temetkeze'seink - arra vallanak, hogy "nagycsa-
la'dokban" e'ltu~nk, azaz ko~zo~s nemzetse'gi vagyonnal gazda'lkodtunk. Ma'r
ekkor kiemelkedett egy nagy ero"t ke'pviselo" harcos re'teg, s fo"ke'nt ennek
veze're, akit az anajinoi ido"kben ma'r ba'tran nevezhettu~k fejedelemnek,
mert uralma - u'gy la'tszik - messze tu'lterjedt nemzetse'ge'nek hata'rain.
Nagyja'ban, ege'sze'ben teha't a mi o"skorunk is u'gy alakult, mint a to~bbi
o"skori ne'peke', pe'lda'ul a germa'nok elo"deie'.

Hosszu' ideig to~rte'nettudoma'nyunk nagy ke'rde'se volt, hogy vada'sz-hala'sz
le'tu~nkre hogyan va'lhattunk ero"s katonanemzette', mint amilyenke'nt az
arab e's biza'nci forra'sokban megjelenu~nk. Egy ideig u'gy ve'lte'k, hogy
valamely to~ro~k lovasne'p ho'di'totta volna meg e's szervezte volna lovas-
ne'ppe' a magyarok elo"deit. De ennek a felteve'snek ellentmond, hogy e'ppen
az erre vonatkozo' szavak hia'nyoznak az egye'bke'nt gazdag magyar-to~ro~k
szo'kincsu~nkbo"l. Az a'talakula'st belso" ero"k ide'zte'k elo": la'ttuk, hogy
a sztyeppe pereme're keru~lt magyarsa'g ma'r az o"skorban fo~ldmi'vesse' e's
a'llattenye'szto"ve' va'lt, s ezzel egyido"ben megero"so~do~tt a pa'sztor e's
harcos re'teg.

Hogy hogyan e's mie'rt va'ltunk ki a finnugor ko~zo~sse'gbo"l, arra felelni
nem tudunk. Mindenesetre elo"tte is, uta'na is sza'mos ma's ne'ppel, ne'pto~-
rede'kkel is o~tvo~zo"dtu~nk. A honfoglalo' magyarsa'g embertani ke'pe leg-
ala'bb olyan va'ltozatos, mint a maie', e's semmike'ppen nem A'zsia'ra mutat,
hanem Euro'pa kelete're. Ha az embertant hi'vjuk segi'tse'gu~l rokonaink fel-
kutata'sa'ban, akkor ege'sz Ko~ze'p- e's Kelet-Euro'pa rokonunk, ha pedig a
nyelve'szeket, akkor sem szu"ku~l a rokonsa'gunk a finnugorokra, hanem a to~-
ro~ko~k, az ira'niak fele' is kinyi'lik, so"t, a honfoglala's uta'ni szla'v
kapcsolataink is tu'lle'pik az egyszeru" "mu"veltse'g hata'ra't" e's az o~tvo~-
zo"de's ke'pzeteit keltik bennu~nk, de hiszen minden ne'pne'l hasonlo' je-
lense'get figyelhetu~nk meg.

Ele'gedju~nk meg most azzal, hogy valahol a Volga vide'ke'n alakult ki to~bb
to~rzs (to~bb ne'p?) egybeolvada'sa'bo'l az a ne'pegye'ni'se'g, amelyet mind
a mai napig magyarnak nevezu~nk. Hogy ez a magyar ne'p egy hulla'mban foglal-
ta-e el a Ka'rpa'tok medence'je't (896), vagy ketto"ben (amint e'n felteszem,
teha't 670-80 e's 896), vagy to~bben (amint az embertan ke'pviselo"i sejtik),
azt ilyen ro~vid a'tteki'nte's sora'n ta'rgyalni nem tudjuk. Annyi mindene-
setre bizonyosnak la'tszik, hogy A'rpa'd fejedelem magyarjai (896) a Ka'rpa't
medence erdo"s pereme'n szla'vokat, a si'k teru~leten ke'so"-avarokat (magya-
rokat sze'kelyeket, tarja'nokat, va'rkonyokat), a Duna'ntu'l nyugati fele'ben
bajor telepeseket tala'ltak. A Tisza'ntu'l e's Erde'ly bolga'r ke'zben volt
ekkor. Ma's ne'pro"l hitelt e'rdemlo" forra's nem tud.

A'rpa'd ne'pe re'szben harcokban, re'szben szerzo"de'sekkel, re'szben dinasz-
tikus kapcsolatokkal jutott a Ka'rpa't-medence birtoka'ba, s az elso" 40-50
e'vben egyma's uta'n vezette hadja'ratait Nyugatra. U'jabban deru~lt ki, hogy
ezek a hadja'ratok ("kalandoza'sok") nagyre'szt a nyugatinak egyik a ma'sik
elleni szo~vetse'ge'ben zajlott, teha't majdnemhogy hi'va'sra zajlott le. Me'-
reteik meg sem ko~zeli'tik az egykoru' norman e's arab puszti'to' hadja'rato-
kat, vagy aka'r a novgorodi e's kijevi ruszok hadja'ratait. 995-ben a magyar
kalandozo'k a Lech mezeje'n do~nto" verese'get szenvedtek, s etto"l kezdve
be'ke's kapcsolatok e'pu~ltek ki Nyugattal e's Biza'nccal. A magyar fejede-
lemse'g a X. sza'zad ve'ge're olyan szila'rd hatalomma' va'lt, hogy amikor
Ge'za fejedelmu~nk (+997) fia'nak, a ke'so"bbi Szent Istva'nnak felese'get
keresett, a ne'met-ro'mai csa'sza'r unokahu'ga't, a regensburgi Gizelle't
nyerte el menye'u~l. Ez aze'rt feljegyze'sre me'lto', mert a csa'sza'ri ha'z
a la'nyait csak egyenrangu' fejedelmekhez adta no"u~l. Ekkor kapcsolo'dott
bele Magyarorsza'g a kereszte'ny vila'gba, megkezdo"do~tt az egyha'zszerveze's,
pe'nzvere's, az ero"s kira'lyi hadsereg kie'pi'te'se, a megyerendszer kiala-
ki'ta'sa, egyszo'val a to~rte'nelmi Magyarorsza'g megalapoza'sa.

Bege'pelte (engede'ly ne'lku~l):  Cser Ferenc