1. |
agent provocatuer =vagymi= (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
2. |
Bocsanat keres Korosi Gabortol -- Balogh S. (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
3. |
Le a polgazddal (mind) |
99 sor |
(cikkei) |
4. |
Deficit-csokkentes (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
5. |
Kupa (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
|
+ - | agent provocatuer =vagymi= (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kovetkezik egy --nem csak latszolag-- laikus kerdes.
Elsosorban a valasz erdekelne. (Persze azert mindenkepp
uditoleg hatna, ha atharapnatok picit egymas torkat is.)
Szoval arrol lenne szo, hogy pontosan mikor es ki
pottyantotta bele a magyar alomkeptudatba a koreai, indonez
vagy akarmilyen tipusu gzadasagi palya, hogynemondjam
ujfele azsiai termelesi mod mintajat? (Vagy ez is csak ugy
begyuruzott hozzank, amikor az egesz vilaggazdasag hirtelen
eszrevette, hogy azoknak ottan lenn a jobb also sarokban
milyen jol kezd menni?) E'l-e me'g az a va`gya`lom a
koztudatban, hogy piff-puff lekoppintjuk, par ev alatt
behozzuk a to"ke't, letelepitjuk a hightech-et es olcso
munkaerovel aluligerunk a vilagpiacnak, satobbi, ihaj
(kesobb esetleg csuhaj is). Volt-e, van-e a magyar
gazdasagiranyitasban olyan torekves, konkret lepes, amely
ebben az iranyban hatna? Es egyaltalan: hol all ez a kep a
gazdasagrol gondolkodok es foleg gazdasagot iranyito'k
tudataban ma? Lehetne egy ilyesfajta palyanak realitasa
minalunk? Ennek a gazdasagi modnak a sikere vajon mennyire
fugg ossze a keleti ember vilagkepevel, elet- es
munkastilusaval, termeleshez es fogyasztashoz valo
viszonyaval? Elore is koszi a valaszokat. (Es persze
remelem, lehet majd tunkolni is.)
__o
__o -\<,
-\<, __________O / O
__Gabor____O / O
|
+ - | Bocsanat keres Korosi Gabortol -- Balogh S. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gabor!
Mikor olvastam a Salont, akkor vettem eszre, hogy
levelemet rosszul cimeztem. Az Kalman Laszlonak szolt, es nem
neked. Ha megbantottalak, bocsanat.
Balogh Sandor
|
+ - | Le a polgazddal (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves (Korosi) Gabor!
Picit meglepett mai, EG-nek cimzett Schumpeter-dicshimnuszod
bevezeto bekezdese. Igy irsz:
> Nem volt ve'letlen a Capitalism, Socialism and Democracy-ra vonatkozo'
> utala'som. A legto~bb politikai gazdasa'gtanos (ami nyugaton a gazdasa'gtan
> egy megleheto"sen szu"k szegmense, azok, akik a gazdasa'gtant csak politikai
> [=ideolo'giai] ce'lokra haszna'lja'k), csak ezt ismeri. (Most rosszma'ju'
> leszek: politikai gazdasa'gtannal 95%-ban ugyanu'gy csak azok foglalkoznak,
akik
> ke'ptelenek mege'rteni (megtanulni) a modern ko~zgazdasa'gtanhoz szu~kse'ges
> matematika't, mint akik komparati'v gazdasa'gtannal, vagyis ha't
szocializmus-
> kutata'ssal foglalkoztak volt.)
Sem polgazd-, sem pedig komparativ kozgazdasagtan-ugyben nem vagyok
kulonosebben erintve, de azert picit meglepne, ha a vilag a Te
szovegedben megjeleno vulgaris dichotomiakba lenne rendezve. E
bekezdesed szerint (most az al-statisztikai zsargont elhagyva) vannak,
akik meg birjak tanulni a "modern ko~zgazdasa'gtanhoz szu~kse'ges
matematika't", masreszt, akik nem, s az utobbiakbol lesznek azok, akik
ugy irjak le a tudomanyukat, hogy "political economy." (Ez a "meg
birjak tanulni" egyebkent emlekeztet a par evvel ezelott, talan meg a
Faliujsagon lezajlott, aldott emleku kisded bolcsesz-szidalmazasi
jatekhoz, ahol kb. az mondatott ki, hogy hat ugye bolcsesznek mar
eleve azok mennek, akik nem tudjak megtanulni a matekot, es ezert
lenyegeben alacsonyabbrendu allatfajnak lehet oket tekinteni. Eme,
mely es magas gondolatot az akkori vita bolcseszbantalmazoi, a
Dzsungel konyvenek -- ja, bocs, az bolcseszet, vissza az egesz! --
majmaihoz hasonlo, sajatos bizonyitasi modszerrel azzal "tamasztottak
ala", hogy mindannyian ugyanezt hajtogattak. Az en szamomra sajnos ez
onmagaban nem elegendo bizonyitek.) Erdekelne az is, hogy miert
gondolod eleve nehezebbnek a matematika nyelvenek elsajatitasat, mint
pl. a tortenelem vagy a politikai hatalom nyelveet. Mas keszsegek
kellenek hozza, egy picit masfele logika, stb. De hogy ezek kozott
valami eleve adott, altalanos ertekhierarchia volna -- ketlem.
Szoval, en valahogy ugy erzem, az Altalad vazoltnal talan egy picit
bonyolultabb a vilag. Hogy mast ne mondjak, engem pl. a kozgazdasagtan
allitolagos objektiv, kvantitativ-modellezhetosegerol szolo, Altalad
az iment elovezetett csusztatassorozat ut sziven mint valami
meglehetosen ideologizalt es atpolitizalt retorika. (Egy, a
bolsevizmustol eluto, masfajta politikai ideologia,
persze, de attol meg nem lesz valami kevesbe ideologikus es politikai
ugyebar, hogy nem bolsevik. Mas iranybol: a bolsevik atpolitizalas es
atideologizalas csak egyike a sokfele letezo atpolitizalasnak es
atideologizalasnak.) Halas lennek, ha volnal szives jelezni, Szerinted
mitol kevesbe ideologikus es atpolitizalt az, ha azt mondja valaki:
"the demand curve looks like this", mintha azt mondja valaki: "az
elmaradottsag folytan oroklott politikai szerkezetek hatnak a
gazdasagfejlodesre". Az elobbi a szamok, az utobbi pedig egy
termeszetesnyelvi metaforarendszer alapjan "modellezi" a valosagot.
Mindketto a valosag komplexitasanak egy jelentos reszet kihagyja, s
ennek "aran" probal egy masik aspektusra alaposabban ramutatni.
Bonyolult tudasszociologiai es ismeretelmeleti problemak ezek, es
valami tiltakozik bennem azellen, hogy ilyen szep, elegans, fekete-
feher mezbe oltoztessuk a valosag bonyolult osszefuggeseit. Ha nagyon
gondolkodom a dolgon, a szamok metaforajanak az a nagy "elonye", hogy
oly hihetetlen mertekig primitiv, kvantitativ viszonyrendszert tukroz.
Emiatt, kulonosen egy eroteljesen monetizalt, piaci ideologia altal
vezerelt gazdasagban van nemi letjogosultsaga. De sajnos ettol meg nem
birom elfogadni a "minel primitivebb, annal jobb" elvet, legalabbis AB
OVO nem. A szamok-nemszamok aldatlan vitajaban a lenyeg az, hogy
milyen tipusu kerdesre keresunk valaszt. Van, amire a szamtan-mertan,
s van, amire a diskurziv torteneti-szociologiai-politikai-
irodalomkritikai-stb. elemzes ad "adekvatabb" valaszt. Neadjisten
esetleg meg a polgazdnak is szorithatunk egy kis helyet.
Ha esetleg azzal kivannal ervelni, mint mar korabban, mas
osszefuggesben voltal szives, hogy nyilvan azert mondom, amit mondok,
mert ugye lenyegeben nem tartozom az Altalad elfogadott 25 magyar
kozgazdasz felkent koreibe, s csak ugy (nyolckeruletiesen szolva) a
taccsvonalrol beleugatok a nagyok dolgaba, akkor szives figyelmedbe
ajanlanam Donald McCloskey munkassagat, kulonos tekintettel a
_Rhetoric of Economics_ cimu konyvere, illetve a "Why I Am No Longer A
Positivist" cimu, udito kis irasara. (Igaz persze, hogy McCloskey sem
magyar kozgazdasz, tehat nem relevans. Tovabba, e ket mu sajnos nem a
szamok nyelven van irva, tehat ugye nyilvan a polgazd szintjen mozog,
vagyis komcsi armany.)
Marmost, az kulonosen erdekes problema, hogy a komparativ
kozgazdasagtan az (1) azok foglalatossaga volna, akik keptelenek
megtanulni a szamtan-mertant, illetve (2) lenyegeben egyenerteku az
allamszocializmus-kutatassal. Kerdesem csupan az, hogy vajon mivel
tudnad alatamasztani ezt a picinyket sommas kijelentest? Illetve: nem
lehetne, hogy esetleg talalnal, ha nagyon-nagyon nyitott szemmel
keresgelnel, egyetlen osszehasonlito kozgazdaszt, aki tudja a szamtan-
mertant? Vagy, aki nem valami altalad persze jol latott, sanda
politikai szandekbol foglalkozik az allamszocializmussal, hanem pl.
azert, mert mondjuk az is resze az emberiseg elmult par evtizedes
tortenetenek?
Varom szives valaszodat, az erdeklodesen tul ideologia-szociologiai
okbol is.
Szia, jozsef
|
+ - | Deficit-csokkentes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Be'la!
Ele'g sze'les ska'la'n volt tavaly ko~ltse'gcso~kkente's, miniszte'riumokban is.
Csak azt Te nyilva'n nem vetted e'szre, mi'g a kutato'inte'zetekro"l hosszasan
lamenta'ltunk itt is. E'n is butasa'gnak tartom ezt cso~kkenteni, ra'ada'sul
olyan keveset ko~lt erre az orsza'g, hogy sokat nem is lehet. Ezt viszonylag
ko~nnyu", mi senkinek sem fa'junk. Csak ismert pe'ldake'nt hi'vtam fel ra' a
figyelmed.
Egyszeru" ko~ltse'gcso~kkente'ssel nem lehet a ko~ltse'gvete'st rendbehozni,
mert azzal csak azt e'red el, hogy semmi sem mu"ko~dik, mert nincs ra' pe'nz.
Ido"nke'nt ma'r kezd az a'llamigazgata's is itt tartani: pl. a miniszte'riumok
re'szben aze'rt csina'lnak annyi ostobasa'got, aze'rt szu~letnek szakmailag
elfogadhatatlan korma'nyhata'rozatok, to~rve'nyek, mert nem tudja'k megfizetni
a jo' szakembereket, legala'bbis a gazdasa'gi miniszte'riumokban biztos nem.
E'rdemi szerkezeti va'ltoza'sra lenne szu~kse'g, el kell do~nteni, mire van
pe'nz, e's mire nincs. Bizonyos jeleto"s kiada'sokat esetleg teljesen to~ro~lni
kell. Ezt viszont a korma'ny nem va'llalja, mert nagyon fa'jdalmas dolgokat
kellene csina'lni. (Lehetse'ges pl. az akade'miai kutato'inte'zetek
finanszi'roza'sa'nak teljes megszu~ntete'se is. Nyilva'n nem o~ru~lne'k neki.
De ez is egy ve'dheto" do~nte's: az orsza'g nem engedheti meg maga'nak ezt a
luxust.) Nem mernek e'rdemben va'ltoztatni. Ami'g ezeket a fa'jdalmas dolgokat
nem csina'lja'k meg, addig marad a deficit, ami magasan tartja a kamatokat,
ami viszont lehetetlenne' teszi az u~zleti beruha'za'sokat. Ra'ada'sul a
ko~ltse'gvete's is sze'tfolyik, elpocse'kolo'dik a pe'nz ahelyett, hogy
beruha'zna'k. Az orsza'gnak hosszu' ta'von nincs haszna a deficitbo"l, csak
ka'ra.
Ma's ke'rde's, hogy elfogadna'nk-e etto"l a korma'nyto'l e'rdemi va'ltoztata'-
sokat, van-e ira'ntuk ehhez ele'g bizalom. Valo'szi'nu"leg ma'r nincs.
De ennek e'vekkel ezelo"tt kellett volna nekikezdeni. Amikor megi'ge'rte Kupa.
Ko"ro~si Ga'bor
|
+ - | Kupa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Ka'lma'n!
Abba, ami tavaly a magyar ko~ltse'gvete'ssel, ko~ru~l to~rte'nt, illik, hogy
egy norma'lisan mu"ko~do" demokra'cia'ban belebukjon a pe'nzu~gyminiszter.
Kupa csak azt kapja, amit mege'rdemelt. E's ez akkor is igaz, ha nem vagyok
meggyo"zo"dve, hogy eze'rt kellett mennie, e's annak ellene're is, hogy Szabo'
Iva'n katasztro'fagyanu's. Kupa megbukott, mint ko~ltse'gvete'si miniszter,
mert a ko~ltse'gvete'se o~sszeomlott (to~bbek ko~zt aze'rt, mert nem csina'lta
meg az a'ltala bei'ge'rt a'llamha'ztarta'si reformokat), e's megbukott, mint
gazdasa'gpolitikus, mert mi sem lett a Kupa-programbo'l. Ve'gu~lis hivatalosan
o" volt a gazdasa'gpolitika lete'teme'nyese.
Ez teljesen fu~ggetlen atto'l, milyen szakember, mennyire szimpatikus.
Kupa jo'l ke'pzett, tehetse'ges pe'nzu~gyes. Ez azonban nem kive'teles a magyar
pe'nzu~gyminiszterekne'l. Medgyessy e's Be'kesi is jo'l ke'pzett pe'nzu~gyesek
voltak. Hete'nyi, a La'za'r-korma'ny pe'nzu~gyminisztere mindha'rmukna'l
mu"veltebb e's felke'szu~ltebb volt. Csak e'ppen nem volt mo'dja olyasmiket
csina'lni, mint mondjuk Kupa'nak. So"t, me'g Medgyessyne'l is o~sszehasonli't-
hatatlanul kisebb mozga'stere volt. 20 e'vvel ezelo"tt a pe'nzu~gyminiszter
gazdasa'gpolitikai, do~nte'shozo'i szerepe rendki'vu~l korla'tozott volt.
Medgyessy gya'va volt, mindig megpro'ba'lta ma'sra ha'ri'tani a felelo"sse'get.
Kupa is i'gy va'lt ko~zismertte': elva'llalta, hogy megcsina'lja azt a munka't,
(a vezete'se'vel kidolgozott ado'reform "elada'sa't"), ami a miniszter feladata
lett volna, mert o" volt politikailag felelo"s e'rte. Egy ilyen jelento"se'gu"
ado'reform alapveto"en nyilva'nvalo'an politikai e's nem szakmai do~nte's volt.
Kupa, mint illete'kes fo"oszta'lyvezeto", csak aze'rt volt felelo"s, hogy ezt a
politikai do~nte'st szakmailag jo'l hajtsa ve'gre. (Amit meg is tett.) E's ez
csak egy ko~zismert pe'lda Medgyessy gya'vasa'ga'ra. Ami azt jelenti, hogy rossz
politikus, rossz miniszter volt.
Ma's a helyzet Be'kesivel. Nem ege'szen e'rtem, milyen sikerpropaganda't
szolga'lt ki. Emle'keim szerint pe'nzu~gyminiszterke'nt aze'rt o~rvendett
a'ltala'nos ko~zu'ta'latnak, mert o" volt az, aki keme'nyen ve'gigvitte a
dota'cio'k felsza'mola'sa't, aki konfliktusokat is va'llalva egyensu'lyba hozta
a ko~ltse'gvete'st. (Vagyis rosszabb politikai felte'telek ko~zt megcsina'lta
azt, amire Kupa ke'ptelen volt.) Az Antall-korma'ny rendezett pe'nzu~gyeket
vett a't to"le, elhanyagolhato' deficittel, jelento"s ko~ltse'gvete'si
tartale'kokkal. E'pp hogy megcsina'lta a piszkos munka't az elso" demokratikus
korma'ny sza'ma'ra.
Kupa e'rte'kele'se'ne'l nem szabad elfeledkezni arro'l, hogy szingula'ris
leheto"se'ge lett volna e'rdemi va'ltoza'sok keresztu~lvitele're. Amiket
megi'ge'rt, de nem teljesi'tett. O~ssze sem lehet Kupa szabadsa'ga't,
mozga'stere't hasonli'tani aka'r me'g Be'kesie'vel sem. (A nyilva'nvalo'
politikai korla'tok mellett ma'r csak aze'rt sem, mert a gazdasa'gpolitika
kora'bban nem a PM, hanem az OT hata'sko~re'be tartozott!!) Azt gondolom, az
ese'lyt jo're'szt elszalasztotta, elja'tszotta. Nem tudom felmenteni a ra'
ha'rulo' felelo"sse'g alo'l. Fu~ggetlenu~l atto'l, mennyivel jobb miniszter
volt ko~zvetlen elo"dje'ne'l, vagy leendo" uto'dja'na'l.
Ko"ro~si Ga'bor
|
|