> Felado :  [Hungary]
> Temakor: ReReRendorsegi tolmacs elvtars ( 17 sor )

Ez a level egyszeruen undorito, erre mar nem lehet mast mondani.
Nevtelen levelekben mocskolodni nyilvanos ujsagban - nem talalok mas
jelzot. Ez a stilus a szerzot minositi.

Recski Anna

Sziasztok!

Sajnalatos modon a gepen levo Inbox az enyeszette lett.:-( Kerem, hogy akik
az elmult egy-ket hetben irtak nekem, es meg tartozom a valasszal, kuldjek
ujra a leveleiket. (A regebbiek masik gepen megvannak, rovidesen eljutok a
valaszhoz.)

Udv, Odette

SZILVI
>Altalad leirt mondatot meg soha nem lattam helytelenul, vagy nem is ertettem
>egyaltalan nehany nyelven, de most megvagy! :-))) A fentit ki kell
>javitanom: "Ezt mo:g hunnan vo:szo:d? Sose' to:ttu:nk mink ilyet."

AGNI
>Ez igen! Szekely tajszolas! Le a kalappal Attila, ilyet meg
>en sem tudok, pedig A Szekelyfold nincs messze a
>szulovarosomtol.

  Nu, gyerokok, mostan dutsetek ee, gyol tajszottam vagy nem szottam gyol
taj, me en csak firkaatam par szaut oszt kesz. Ha esszekely, logyon. Ha
palauc, logyon. Nekom nyoc, a palinkas joreggelit a kiskesinek.

AGNI
>Eppen ez az hogy nehezemre esik csak ugy visszakerni:-
>(((..tudom, hulye vagyok:-((

  Mit szeretnel, milyen iranyba forgassam a fejemet? Kulonben nem akarasnak
nyoges a vege, meglasd, a szomszedasszony is addig jar a kutra, mig el nem
torik, aztan megtanulja, hogy tobb nap, mint kolbasz, egyszer hopp, masszor
kopp. Mehet, amerre lat, mind a vizig szarazon.

Martine csak fél háromig foglalkozhatott a legnagyobb problémával, ami
minden idegszálán ott lógott, mint valami középkori kínzóeszköz. Délutános
volt, s az intenzív osztály teljes összpontosítást, egész embert igényel.
Így hát azt mondta magának: akármit teszek, attól Sophie körül most semmi se
változik -- és hősiesen bement a kórházba.
    A parkolóban összeakadt Muller doktornővel, ő is akkor jött be. Míg
üdvözölte, tekintete egy pillanatra megpihent a doktornő fehér Citroënjén.
Hát itt van egy. Meg ott túlnan, a gazdasági igazgatónak is az van. Hány
lehet vajon az országban, hány lehetett tizennégy évvel ezelőtt? Tízezer?
Egymillió? Hánynak lehetett ezek közül negyvenöt körüli férfi a tulajdonosa?
Minden tizediknek? Minden ötszázadiknak? A rendőrségen nyilvántartást
vezetnek az autókról, benne van a szín és nyilván a tulajdonos születési éve
is. Biztos már az egészet komputerre tették, egy pillanat alatt ki tudják
válogatni. Vajon hányat lehetne végigkérdezni? Néhány tucatot biztosan, de
ha mondjuk ezren volnának, már aligha.
    A liftben már rájött, hogy nem menne a dolog. A rendőrségi nyilvántartót
csak a jelenlegi helyzet érdekli, őket nem izgatja, kinek milyen kocsija
volt másfél évtizeddel ezelőtt. Ha eladta a kocsit, kitörölték a
nyilvántartásból. De azért érdemes lenne rákérdezni, hátha mégis lenne ott
valami használható. Beszél majd madame Dupeyronnal. Martine, Martine, rótta
meg magát, inkább azon kellene gondolkodnod, honnan kerítsd elő azt a bolond
kölyköt, mielőtt valami baja esik.

    Állítólag Avignon kisváros. Hát ehhez képest villámgyorsasággal sikerült
eltévedniük, még a helybelieket se kérdezhetik meg, mert nem tudják az utca
nevét. Őrület. -- És most merre?
    -- Szerintem arra -- mutatta François Charvel. -- Van egy villanegyed,
hátha ott lakik a barátnője.
    Rábámult értetlenül. Lehet, hogy François ismeri ezt a várost? Náluk a
faluban meg bent Lorient-ban is gyakran megfordult. Hány helyre járhat
vajon?
    -- Gyakran... jár ebben a városban?
    -- Nem, csak egyszer-kétszer egy évben.
    Náluk három-négy havonta szokott megjelenni az árujával. Rengeteget
lehet úton. Kicsit olyan, mint az apja lehetett annak idején, az is biztos
folyton üzleti ügyben utazott, csak ő vezető lehetett, valamilyen nagy
cégnél volt fontos beosztása, különben nem kellett volna anyától távol
töltenie az ünnepeket. Talán ha együtt vannak akkor is, másképp alakulhatott
volna minden. Vagyis nem. Aki együtt jár egy lánnyal és megcsalja egy
másikkal, az akkor is megcsalná, ha együtt karácsonyozik és szilveszterezik
vele. Pukkadjon meg.
    Egy kis utcán haladtak éppen, ódon házak között. Pár lépéssel a sarok
előtt jártak, amikor közvetlenül előttük kinyílt egy üvegajtó, kilépett egy
lány és ránevetett. -- No lám csak, kispofám, hogy találtál ide?
    Nat hangján beszélt, de semmiben sem emlékeztetett rá. Barna haja volt,
vállig érő, teljesen más, mint a tegnapi vörös. Nem volt aranykarika a
fülében, csak egy egészen egyszerű piros fülbevaló. És nem bőrdzsekit
viselt, hanem kék munkaruhát. Egy teljesen idegen nő.
    -- Mi... én...
    -- Csak egy óra múlva végzek, addig ülj le, ha akarsz... -- ránézett
François Charvelre, látva, hogy együtt érkeztek -- ha akarnak. -- Kezet
nyújtott. -- Nat Lamont.
    Tényleg ő az... de hát...
    -- François Charvel -- biccentett a férfi esetlenül, sután megfogta a
kezét, de nyomban el is eresztette. -- Mi... tudja, Bretagne-ból ismerjük
egymást.
    Nat kérdőn nézett Sophie-ra. Az biccentett. -- François tud mindent, Nat.
    -- Remek. Beszéltem egy haverral, elég jó gógyija van. Ellépett, de mire
végzek, jön és hozza az ötletet...
    Úgy látszik, Natnál csak addig tartott az értelmes, hétköznapi beszéd,
amíg meg volt lepve az ő váratlan érkezése miatt, de már visszaváltott
lehetetlen nyelvére. De hiába, mert ezt most pont mind érti. A baj csak az,
hogy neki magának is jó gógyija van, meg Martine-nak és Jean-Pierre-nek is,
talán még Natnak is, bár ezt eddig nem nagyon tudta megítélni -- és mégse
tudott egyikük se kitalálni semmit. Az ész önmagában nem elég. Watt se azért
találta fel a gőzgépet, mert ő volt a legokosabb ember abban az időben. Neki
jutott eszébe.
    -- Hahó!
    Felrezzent. Most ébredt csak rá, hogy Nat még beszél hozzá.
    -- Itt akarsz gyökeret ereszteni és virágba borulni? Moccanj meg, csibém,
engem várnak odabent.
    -- Igen... bocsánat...
    -- Bejössz végre?
    -- Szabad?...
    -- A könyvtár nyilvános, észkombájn!
    Könyvtár? Felbámult a bejárat fölötti feliratra. Tényleg. Nat
könyvtárban dolgozik? Könyvtáros?! Ez volt a legeslegutolsó foglalkozás,
amit el tudott róla képzelni, amikor meglátta abban a szögekkel kivert
bőrdzsekiben, szanaszét meredő vörös hajjal. Biztos ez neki a vasárnapi
kikapcsolódás, hét közben nyilván nem mutatkozhat így, ha olyan szolid
helyen dolgozik, mint egy könyvtár. Odabent a polcok ismerősen sorakoztak,
akár Lorient-ban, ez tényleg könyvtár. Elképesztő. A szobája is tele van
könyvekkel, itt is azok veszik körül, közben meg az étteremben úgy nézett
ki, mint egy csöves.

    -- Michel.
    Ezt bökte oda nekik foghegyről Nat jó gógyijú haverja, amikor betrappolt
a villába. Pontosan úgy nézett ki, mint a hétvégén Nat, csak nem vörös volt
a haja, hanem valami elég ronda szürkésbarna árnyalat. De volt fülbevalója
is, a bőrdzsekiről nem is beszélve. Itt várták meg, nem a könyvtárban, Nat
kettőkor röpke sziát dobott a kolléganőjének és már el is suhantak. Három
után jött a köpcös, nagy orrú srác.
    -- François Charvel.
    -- Sophie Vaudrois. Igaz, hogy neked jó gógyid van?
    -- Aszongyák -- mondta Michel és megvakarta az orrát. Lecsüccsent egy
fotelba és olyan tekintettel bámult a szemközti állólámpára, mintha azt
próbálná eldönteni, társalgást kezdeményezzen-e vele. Csönd volt egy percig.
    -- Na -- mondta aztán --, muti azt a listát.
    Sophie kicsit bizalmatlanul adta oda neki.
    -- Aha -- dörmögte --, kafa. Csupa föstő, mi?
    Tessék, ez se tud beszélni. Ha sokáig marad itt, fel kell bérelnie egy
tolmácsot.
    -- Jó szét vannak. Claude-nak kéne szóni, aottvan. Párizsba. Mekkeresné
űket, aszt beszéne velük.
    -- Akkor megtalálnak.
    -- Nyavalát talának. Gondulod, hogy egész nap ott dekkol hetven zsernyák
a föstőid aataja elütt? Téged keresnek, nem akármi ipsét, aki becsönget
hezzájuk.
    A nyelvi nehézségeket leszámítva ez nagyjából elfogadható, csak nem
igaz. Próbálta elmagyarázni.
    -- Hüleség. Odakűdöm Claude-ot, megládd, mén, gyün, senki nem üti bele a
heftijit.
    Oda is küldte. Claude, akiről Sophie sose tudta meg, kije Michelnek, pár
perc alatt megértette a feladatot, s azt mondta, még aznap este elmegy az
első címre.
    -- Talán... -- kezdte François Charvel, mikor Michel elment -- talán mi 
is
próbálhatnánk... valami hasonlót... mit gondol, mademoiselle Natalie?...
    Natalie! Ezt jelenti a Nat! De nagy szamár volt, hogy ez eddig nem
jutott eszébe. Persze náluk senkit se hívnak így.
    -- Én hétköznap nem mehetek sehova, dolgozom -- mondta Nat meglepő módon
közönséges francia nyelven.
    -- Igen... nem... persze, nem is... de... nekem is van egy-két
ismerősöm... Strasbourg-ban például... meg Lyon közelében is... mi van még a
listán?
    -- Marseille.
    -- Talán ott is tudok valakit... majd meglátjuk. Tudja, én... ahogy
utazgatok... sokfelé ismerek embereket.

Haliho!

**Anna Frank haz**
>>Befejezodott az Anna Frank muemlekhaz felujitasa
>Ne haragudj, Amsterdamrol van szo?
Igen, ezt kifelejtettem, az Anna Frank haz Amsterdamban 
van. Evekkel ezelott jartam ott, nekem nagyon tetszett.  Ha 
lesz ra lehetosegem meg fogom nezni felujitva is. Egy 
eltolhato konyvespolc mogott vezetett fel egy lepcsosor, 
onnan lehetett bejutni azokba a szobakba, ahol a zsido 
uldozes miatt bujkaltak. Napkozben lepkednik sem volt 
szabad, nehogy meghalljak oket. WC-re sem szabadott menni. 
Olyan WC volt, hogy a cseszeje nem feher, hanem feher 
porcelan kek mintakkal. :o) A lenyeg azert megmaradt 
bennem, ugye? :o)

**korhaz**
Attila, nagyon tetszett a leirasod. Ha nem lettem volna 
sokat korhazban kiskoromban (persze messze nem annyit, mint 
Te lehettel),  es ha nem lenne ma is szornyu erzesem, ha be 
kell menni egy korhazba es vegig kell menni egy folyoson, 
akar csak latogatoba, akkor nevettem is volna. Igy csak 
kirazott a hideg. Annyira "valodi" amit irtal.

Byte,
Krisztina

Mivel sokan reklamaltak mar ,hogy nem mutatkoztam  be, ezert
egy kicsit tobbet irok magamrol. 
A kukuccska  egy nagy allat, regies szohasznalattal  barom.
Letet Micsurin gondatlansaganak koszonheti, aki tevedesbol
a majmot egy gorennyel keresztezte. Az uj fajtanak  ket 
kulonges ismertetojele jele van.  Konnyu felismerni oket
jellegzetes alakjukrol , ami leginkabb a novenyvilagbol 
ismert bunkora emlekeztet. Nepdalaink is megorokitettek  a 
kukuccskat , kulonsosen a "hej te bunkocska, te draga"
mutatja be elethuen egyszeru  egyeniseget. A masik
ismertetojele a goreny oseitol szarmazik, veszely eseten
buzos folyadekot lovell ki magabol. Ez a kukuccskanal azon
nem a farokmirigybol , hanem  az ujja hegyebol szarmazik,
es ujrahasznosithato elektronokbol  konvertalodik.
Taplalkozasara  is rendkivul egyedi, legszivesebben ferfi
ondosejtekkel taplalkozik, amelyet ket ujjaval tol fel a 
megfelelo bemeneten.
Nemi szervei teljesen csupaszok, nemi szorzete nincsen, 
ezert nyilvanos  furdozes eseten muhajbol ragaszt egyet 
maganak. Nem tarsas leny, elhagyott  bombatolcserekben 
lakik. A csaladi melegseget  neki az okorhugyozas  jelenti.

Es hogy ne legyunk annyira tudomanyosak ,itt egy vicc is :

Kukuccska  ul az erdo szelen, hata egy fanak dontve es 
reszelgeti a kormet. Odamegy hozza a farkas:
F:-Mit csinalsz Kukuccska?
K:-Tudod Farkas, rossz napom van,irtak nekem az Otthonban,
ugyhogy csak reszelgetem a kormom, aztan elmegyek,  
szettepem az Oroszlant es felfalom.
A farkas megijed, mert nagyon komolynak latszik a 
Kukuccska  es elrohan.
Talakozik a medvevel.
M:-Hova rohansz Farkas?
F:-Ott ul az erdo szelen a Kukuccska es rettento rossz 
kedve van. Azt mondta, hogy szet fogja tepni az oroszlant.
No, gondolja a Medve, ezt megnezi maganak. Odamegy a 
Kukuccskahoz.
M:-Mit csinalsz Kukuccska?
K:-Tudod Medve, rossz napom van,levelet kaptam az Otthonbol,
ugyhogy csak reszelgetem a kormom,
aztan elmegyek , szettepem az Oroszlant es felfalom.
Megijed a Medve is, elrohan. Talakozik az Oroszlannal.
O:-Hova rohansz Medve?
M:-Ott ul az erdo szelen a Kukuccska es rettento rossz 
kedve van. Azt  mondta, hogy szet fog tepni teged.
No, gondolja a Oroszlan, ezt megnezi maganak. Odamegy a 
Kukuccskahoz.
O:-Mit csinalsz Kukuccska?
K:-Tudod Oroszlan, rossz napom van, ugyhogy csak 
reszelgetem a kormom, es  irok az Otthonba .....

bertold