Egyik valasz (bocsanat, a szerzot nem tudom idezni, mert veletlenul
letoroltem azt a szamot) nem hagy nyugodni: miszerint hogy a (Venusz?) 
elete soren tobbszor megvaltoztatta a forgasiranyat. Hat ez meg hogy
lehetseges? Ki fekezi le es ki porgeti meg ismet? Az igazan erdekes kerdes
talan nem is az, hogy honnen van erre fekezesi ero es gyorsitasi energia
(tenyleg: honnen van?) hanem az, hogy mikent megy ez vegbe. 

Es Yeti: Legyel szives meseld el a Titus-Bodet.

Koszi.

                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

Sziokak!

Olyan muszert keresunk ami nem szobahofokon tud viszkozitast merni. ( 
kb 80 celsius es 130 celsius kozott hasznalhato), termosztalhato.

Polietilen olvadek viszkozitasat szeretnenk merni adott hofokon, 
illetve kulonbozo hofokokon. 

Pl. olajfurdo, benne femcseszeben a granulatum, ami megomlik. Kis 
motor ami keveri es merjuk pl. az aramfelvetelt.

Nem high-tech kutatashoz, csak megis tudjuk a kulonbsegeket mutatni 
kulonfele polietilenek kozott.

Ha valaki tud ilyen olcso kis muszert az kerem irjon! Fontos!
Koszi
Jozsi

Szia Jozsi,
A TVK-nal laborban sokfele merest vegeztek polietilenen. Most kerdeztem
anyukamat, ott dolgozott jopar evig. Az egyik fontos meres: szakitogepen
felvettek egy probadarab ero/megnyulas diagramjat egeszen a szakadasig.
A masik fontos meres a viszkozitas volt, de azt nem motorral kevergetve,
mert a PE nagyon suru. A muszer egy termosztalt kocsog, jellemzoen 190
fokon zajlott a meres. A kocsogben levo olvadekot egy 2 kg koruli suly
nyomta lefele. A viszkozitasmeres pedig ugy zajlott, hogy amikor mar 
egyenletesen folyt a kocsog aljan levo nyilason az olvadek, akkor meg
kellett merni, hogy valamekkora ido (x perc) alatt hany gramm folyik ki.
Ez a folyas nagyon lassu volt, en ugy lattam, a 2-3 mm-es nyilason par
centis darabok logtak, ezt mertek meg utana egy merlegen. A folyasindex
kiszamitasanak modja a mult kodebe vesz, de ha csupan par mintat kell
osszehasonlitanod, a reprodukalhato kornyezet fontosabb.
Udv///Laci

Kedves Hidvegi Jozsi,

Bocs, hogy belepofazok, de ugy erzem, hogy nehany igaz allitas utan
eltersz a lenyegtol.
> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: NeRemeny ( 69 sor )
> 
> 0. (egy alapveto feltetel) allandosult allapotokrol beszelunk, es nem
> arrol, hogy egy szerkezettel osszegyujtunk egy halom energiat a szelbol,
> maj rovid ido alatt felhasznaljuk. Maskulonben akar a fenysebesseget is meg
> lehet elvileg akarmerre akarmilyen kis sebessegu es osszevissza fujo szel
> energiajabol kozeliteni, csak eleg hosszu ido es elegendo energiasurusegu
> tarolo kell. Tehat ezt zarjuk ki. A pillanatnyi teljesitmenyek es
> vesztesegek legyenek azonosak.
Bizony! Szogezzuk le, hogy ez nagyon lenyeges, mert amit Varga Joska irt
az elozo leveleben, hogy ti. "akarmennyi energiat ki lehet nyerni a v
sebessegu szelbol, ha eleget varunk", erzesem szerint komolytalanna teszi
az egeszet.

> 1. Fogadjuk el, hogy nem tudunk orokmozgot csinalni. Kulonben go
> .
> --> **nem lehet** olyan jarmuvet szerkeszteni, amit ha meglokunk allo
> levegoben, a mozgastol keletkezo szembeszelbol akarmivel nyert
> teljesitmenybol mozgasban marad. Allando mozgasban!
Fogadjuk el, bar sok osszefuggest nem latok az eredeti problemaval
kapcsolatban.

> 2. Ha az 1. szerinti eset azzal modosul, hogy a szerkezet egyiranyban megy
> a hatszellel (aminek v sebessege van), es neki pedig V>v, akkor az a
> teljesitmeny, amit a szeltol kap = P = P(V-v), vagyis a hozza kepesti
> (szembe)szelsebessegtol fugg. Gondolatkiserletunkben az 1. es a 2. eset
Ketsegtelen, hogy fugg attol is, de ne felejtsd el, hogy a vitorla
(propeller, stb) nagysaga, alakja nincs megkotve, marpedig nagyobb
vitorlaval gyorsabban lehet menni. A kerdes nem ez volt, hanem, hogy
tudunk-e valamilyen ertelmes also korlatot adni a v szelsebessegre,
amelyben teoretice lehetetlen 100 km/h-s, a foldhoz (vizhez, jeghez)
viszonyitott sebesseggel vitorlazni. Hasonlokeppen, tudunk-e ertelmes 
felso korlatot adni szellel hajtott jarmu sebessegere.

> egyezzen meg abban, hogy a kocsihoz kepesti szelsebessegek azonosak: (V-v)
> = V(meglokott) = Vm
Itt kezdesz elterni az eredeti problematol, szerintem ennek semmi
jelentosege nincs, mint ahogyan annak sem, ami ezutan kovetkezik.

> Ezzel szerintem be van bizonyítva a
> - hatszellel egyiranyu,
> - a szelnel nagyobb sebesseggel torteno
> - allandosult allapotu haladas lehetetlensege.
A hatszel egyaltalan nem volt feltetel, es az sem, hogy a szelnel
feltetlenul gyorsabban kell haladni (bar ez utobbi teljesulni fog). Az
"allandosult allapotu haladas" viszont szerintem is lenyeges.

Ha egy kicsit raerek, fontolkodom majd az energiamerlegesdin. Ilyen
problemaim vannak, hogy ugye ahhoz, hogy egy m tomegu testet v sebessegre
felgyorsitsunk, minimum m*v**2 energiat kell kozolnunk vele, plusz a
surlodas elleneben is kell munkat vegeznunk (de azt nem tudjuk, mennyit:
aramvonalasabb testeken kevesebbet, stb). 
Az u sebessegu szelbol kellene ennyi energiat kinyerni zaros hataridon
belul, de, hogy mennyit tudunk kinyerni, nyilvan fugg a test alakjatol,
ami nincs megkotve (a hatasfokot is vehetjuk 100%-nak, hacsak nincs jobb
otleted, szigoruan teoretice). Aerodinamikusok vannak-e a vonalban?

Udv, MF

Szia! 
Eloszor is a hideg es a meleg nem ket kulon allapot. A hideg a meleg hianya.
Ha jol tudom a meleg vagyis a ho az anyag belso energiajabol, tehat az
anyagon beluli molekularis illetve atomi mozgasabol szarmazik.
A szel mozgasa nem atomi. A szelet azert erzed hidegnek, mert a borod
kozvetlen kornyezeteben van egy reteg levego, amit a borod melege melegen
tart. A szel pont ezt a meleg reteget fujja el igy a borod erintkezik
kozvetlenul a hideg levegovel. Fel kell azt melegitenie, es ekozben elvonja
a hot a testedtol es ezt erzed hidegnek.
Hat ennyit tudtam a dologrol. 

           __
    	__/_|\_ Klem Krisztian ** 
         ** 
      _(_)__(_)_*************

> Egyik valasz nem hagy nyugodni: miszerint hogy a (Venusz?) elete soran
> tobbszor megvaltoztatta a forgasiranyat. Hat ez meg hogy lehetseges?
> Ki fekezi le es ki porgeti meg ismet? 

Venusz ugye holgy volt, es "az asszony ingatag..."

Komolyabban: a tengelyforgas iranyanak megvaltozasara ket modszer van,
az egyik, amit teljes joggal keptlelensegnek tartasz (megallitani es
felporgetni). A masik alternativa, hogy a forgastengely ide-oda billegese
kozben akar teljesen fejre is allhatott. A Marssal kapcsolatban is vannak
hasonlo feltetelezesek. Udv///Laci

Hello!
 
 Nemreg vettem eszre a kovetkezo erdekes dolgot. Amikor feltepek egy olyan 
boritekot ami 'ontapados', a ragaszto a szetvalas helyen vilagit, igaz csak 
tizedmasodpercekig. Sotetben szepen lehet latni a csikot, ahol eppen valik el 
a ragasztas. Az elso veletlen eszrevetel ota tobb boritekot is sotetben 
nyitottam ki es minden esetben ugyanezt tapasztaltam. Van ennek valami 
jelentosege vagy csak veletlenul sikerult ilyenre a ragaszto? Egyaltalan, 
mibol van a ragaszto? Szerves vagy szervetlen anyag?
 Viszlat!
 
          Barna Janos

Oveges professzor hires konyveben ("Szines fizikai kiserletek a semmibol")
tobb olyan anyagot is emlit, amely spontan vagy indukalt utanvilagitasra
hajlamos; legkozonsegesebb a konyhaso. Esetleg probalkozz meg azzal, hogy
a boritekot nehany percig erosen megvilagitod a sotetben feltepes elott,
vagy radiatoron megmelegited, vagy hutoszekrenyben lehutod stb. Udv///Laci

Szervusztok!
Van valaki pszichologus vagy fiziologus a vonalban? Szerintetek mi 
befolyasolja az idoerzekelest az embernel?

Az kozhely, hogy ha valami erdekes tortenik velunk, akkor eszre sem
vesszuk az ido mulasat, unalmas periodusban pedig minden hosszunak
tunik.

Miert van ez szerintetetek?

1. azert, mert az elmult idot a befogadott informaciomennyiseggel 
valamilyen aranyban erzekeljuk

vagy
2. az idot az agyunk atlagos aktivitasa hatarozza meg. Ha valami 
nagyon erdel, akkor agyunk megfelelo kozpontja aktiv mikozben a kornyezo
kozpontok legatlodnak es igy az atlagos aktivitas csokkenhet, vagyis
az idot rovidebbnek erzekeljuk.

vagy 
3. a stresszhatas alatt megvaltozott hormonszintek megvaltoztatjak az
idoerzekelesi kozpont mukodeset (ha van egyaltalan ilyen)

vagy
4. mind a harom 

vagy
5. valami egeszen mas

Erdekes dolgot figyeltem meg magamon:
Ka've'iva's utani nehany perc mulva inditott lift nagyon gyorsan feler
a hetedik emeletre. Eszre sem veszem es mar fent vagyok. :)
Ugyanez kave nelkul hosszunak tunik. 

Kerdes: azert rovid kaveval az ido, mert agyam gondolkodo resze
bekapcsolt
es a tobbi kikapcsolt (2-es pont) vagy inkabb a 3-as?
Ha a kave mindenfele idegi aktivitast elenkit 
(a hatasideje alatt), akkor a kavehatas alatt befogadott
informaciomennyisegnek
novekednie kellene es ha az 1-es pont igaz, akkor az erzekelt idonek nem 
csokkennie, hanem novekednie kellene.

A koffein persze nem altalanos elenkito, mert kozvetlenul (tudtommal)
csak
a faradtsagerzetet okozo adenozin receptorait blokkolja, tehat a fenti 
feltetelezesek nem ilyen tisztan mukodnek a valosagban.

Mas kabitoszert (alkoholon kivul) sajnos nem probaltam ki. Erdekelne
megis, hogy ezeknek milyen hatasuk van.

Udvozlettel,
Attila

Apropo ragaszto nyelvek...
Csak annyit fuznek a rokonaghoz hogy a baszk-magyar genetikai allomany
kozott nem sikerult kulonbseget kimutatni.

Henrik