Kedves Gabor!

(Mostanaban eleg ritkan jutok terminalhoz, igy csak most olvastam valaszod, meg
egy ujabb irasodat is,ugyhogy a kettore egyutt probalok reagalni.)

Az "Inkvizicio" cimmel megjelent valaszodra az elso reakciom az volt, hogy egy
picit elszegyelltem magam. Mert vegul is ugyanarrol beszel(t)unk, ha mas oldal-
rol nezzuk is a dolgokat. Te - mint az egyeb irasaidbol is kiderult - az Egyhaz
hivekent (ennel jobb megfogalmazast nem tudok, semmifele taborba sorolast nem
akarok ezzel vegezni, ugymint "klerikalis" vagy barmi ilyen marhasag), en pedig
az Egyhazon - lenyegeben barmelyik egyhazon - kivul allva. Ebbol kifolyolag
egy csomo mindent maskent latunk es maskent fogalmazunk meg, ezzel pedig 
hajlamosak vagyunk felrevezetni magunkat. Legalabbis en - nem muszaj magadra
venned. Ra kellett jonnom, hogy tulreagaltam egyes reszleteket az ominozus
irasodban. Orulok, hogy engedtel erre raebredni es nem vagtal vissza.
Az szurheto le az egesz polemiabol, hogy az egyhaz akkor tavolodott el leginkabb
 az eredeti uzenet szellemetol, amikor szellemi hatalmat a vilagban is ervenye-
siteni kivanta, vagyis vilagi hatalomma valt. Ezzel ugyanis elvesztette az
eredeti utat es egy masik utra tert ra, amelynek mindazon szornyusegek lettek a
kovetkezmenyei, amirol szo volt korabban. De az a pillanat, amikor ez megtortent
, nem allapithato meg egyertelmuen. Husz Janos elitelesekor mar egyertelmuen 
nem csupan vallasi vitakrol volt szo -  a niceai zsinaton Zsigmond nemet-romai
csaszar elnokolt, ha emlekeim nem csalnak. Es oneki ugyanolyan fontos volt a
huszita eretnekseg megfekezese (ha nem jobban), mint az egyhaznak, mert az 
birodalmat fenyegette meglehetosen kommunisztikus jellegu tanaival. Ugyhogy
Husz maglyara kuldese inkabb politikai, mint vallasi dontes volt. (Az is eszem-
be jutott kozben, hogy Husz csak azert ment el Niceaba, mert Zsigmond kezeske-
dett erte, hogy nem esik bantodasa.) Korabban, a guelf-ghibellin haboruk, a 
Canossa-jaras is mind egy vilagi hatalom tortenete. Vagyis a dolog mar joval
korabban elkezdodhetett. Az en velemenyem szerint akkor, amikor Nagy Konstantin
allamvallassa tette a keresztenyseget. Mert akkortol kezdve az egyhaznak
hatalma volt. Es a hatalom csak keves embert hagy erintetlenul. Ahogy no a hata-
lom, ugy no a csabitas annak sajat celra valo hasznalatara. A kozepkori egyhazi
hatalmassagok kozul kevesen voltak kepesek ellenallni.
Persze, azt is hozza kell tenni, hogy ha az egyhaz megmaradt volna annak a
pusztan szellemi hatalomnak, aminek indult, valoszinuleg nem marad meg maig. 
Vagy legalabbis joval kevesebb befolyassal rendelkezne, mint manapsag. 
A mai egyhaz, az egyhazferfiak es hivok jo resze reszben ugy el, ahogy Jezus
tanitotta. Egyben igen, masban nem. Ezzel egyutt keresztenynek valljak
magukat. Ha valamilyen modon ki lehetne valasztani azokat, akik tenyleg keresz-
tenyek, nagyon kevesen volnanak. Annyira kevesen, es annyira tavol a kozemberek
szintjetol, a mi szintunktol, hogy oda se nagyon figyelnenk rajuk.
Minden vallas, minden szellemi forradalom, minden uj aramlat ezt az utat jarja
vegig. Eloszor jon valaki, egy megvilagosodott ember, az alapito, aki hirdeti
tanait a kore gyuloknek. Halala utan maradnak a leghusegesebb tanitvanyok, akik
leginkabb reszesultek az o lelkebol, hogy tovabbvigyek a tant. Amint ok is,
egyik a masik utan, meghalnak, a Tan ertelme kezd elhomalyosodni, elveszni:
leirjak hat a Mester tanitasait, ahogy rajuk emlekeznek addigra. Azutan, mint-
hogy a szemelyes emberi kapcsolat egyre inkabb elveszik, mert egyre kevesebben
es egyre kevesebbet kapnak az eredeti Lelekbol, a leirt tanitasok szerepe
megno, kanonizalodnak, egyre alapvetobbekke valnak es lassan az egyeduli
forrasava a Tannak. Ezutan a Tan sorsa mar csak azon mulik, feltunnek-e idorol
idore olyan szentek, akik kepesek ujra elove tenni a papiron olvashato holt
szavakat. Ha van ilyen valaki - a Tan el. Ha nincs - a Tan halott. 
Ebbol meg az a kovetkeztetes is levonhato (persze nem muszaj elfogadnod), hogy
a keresztenyseg eseteben sem csak az egyhazon keresztul lehet kapcsolatban allni
 Istennel. Sot, kivanatosabb lehet nem a parancsolatokra, a szavakra figyelni,
hanem a Lelekre, amely megnyilatkozik - vagy nem. Es amely bennunk is ott van,
tehat mi kozvetlenul is szolhatunk Istenhez es hallhatjuk Ot - anelkul, hogy
fel kellene oldanunk azt a gordiuszi csomot, amelynek neve: az Egyhaz es a Hit
viszonya.
Azt hiszem, ez nem annyira vitairat, mint inkabb magyarazat kivan lenni egy
parbeszedben, amely kozottunk elkezdodott. Jot tenne neki egy kis csiszolas, de
nincs ra ido, igy marad. Remelem, igy is keves felreertheto dolog maradt benne.

                               Udv, Peter

SZALON filozofia
Kedves Gabor (H) !
Marx az altalad leirt idezetben azt nem vette eszre (mint sok kereszteny), 
hogy a Biblia szerint is a cel a mennyorszag FOLDRE hozatala, megvalositasa.
A meterialistak ugyanugy HISZNEK abban, hogy az anyag 'ertelmes', azaz
hordozza a matematika altal rendszerbe foglalhato kolcsonhatasokat, es
'hu', azaz kulonleges esemenyeket kiveve a fizikai torvenyek nem 
valtoznak,  mint ahogy a keresztenyek hisznek Istenben. 
Marx nem hitte, hogy az anyag 'jo', es a tarsadalmi kolcsonhatasnak 
es igazsagossagnak a szeretetre kene epulnie, nem a fegyveres erore. 
A szocialista gazdasag ezzel szemben egy szeretet eszmenyre epult, hogy 
az emberek a szomszedjukert is dolgoznak es nem csak a sajat dolgaikra 
vigyaznak. A kapitalizmus ezzel szemben azert mukodik, mert termeszetes 
es valoszeru, olyan, mint az emberek, kapzsi. 
Szia, E

Szeretnem megkosszonni neked a vitat amit elinditottal. En nem
regen olvasok SZALONt igy nem emlekszem ilyenre. Tobben mondtak, hogy 
regebben is voltak hasonlo a napi politikahoz nem kotodo vitak. Mit mondjak
felemelo erzes olvasni. Biztatnalak ne hagyd abba (irtad ugyanis, hogy ennyi
egyelore eleg). En szivesen olvasom amit irsz es a valaszokat is. Nekem ugy
tunik sokkal jobban probaljatok egymas mondandojat megerteni mint a politika
vitak alkalmaval.
	Egy-ket dologhoz en is hozza szolnek. Tobbszor is felmerult Gallilei
neve es pere. Ugy tudom eleg nehez volt rehabilitalni. Nem is ertem. hogy
sikerult. Ha valaki tudja a reszleteket megirhatna. En a kovetkezoket olvastam:
	1. Galilei bune nem az volt, hogy helytelen nezeteket vallott es
hirdetett. Nem. A nezeteket ugyan az egyhaz nem tartotta, jonak, de errol az
egyhazon belul lehetett vitatkozni. A kesobbiekben az egyhazon beluli kotelhu-
zasban is Galilei egyik fo celja volt elerni azt, hogy hivatalos vita legyen
a Fold-Nap rendszerrol (most olyan butasagokkal nem foglalkoznek, hogy a Fold
lapos. Sajnos vannak akik ezt hiszik a Galilei per targyanak). Ezt a celt
ketszer el is erte. Kezdetben meg ez sem kellet. "Siman" lehetett vitatkozni
a temarol.
	2. Az elso vita, vagy "per" azzal zarult, hogy a kerdes teljes rende-
zeseig Galilei nem hirdeti nyilvanosan e tanokat. Ezt Galilei is (irasban) 
elfogadta.
	3. X ev utan Galilei egyre nyiltabban hirdette a kopernikuszi rendszert.
Ezt Y ev utan az egyhazi vezetes megunta. Sok huzakodas utan, mivel Galilei
csak folytatta a dolgot elovettek. A per targya a kovetkezo volt. Galilei
vallalta, hogy nem hirdeti ezeket az eszmeket. O ezt nem tartotta be. Ezert
vettek elo, es ezert iteltek el.
	A lenyeg, amit sokan a per targyanak velnek, vegig a hatterben maradt.
Az egyhaz velemenye persze az volt, hogy a Fold mozdulatlan, de ezt egyhazi
belso berkekben lehetett vitatni. Ha Galilei kilep az egyhazbol akkor nem valo
szinu, hogy eljartak volna ellene. Persze akkor az egyhazi egyetemeken nem ok-
tathatott volna, de valoszinu, hogy Italiaban se maradhatott volna egy nem egy-
haz tag polgar. Viszont Nemetalfoldon vagy egyebutt nem uldozte volna senki,
mint ahogy nem uldoztek peldaul Cartesiust sem.
	A kerdes tehat az, hogy rehabilitaltak Galileit, ha amiert eliteltek
azt elkovette (megszegte irasos igeretet). 

Cserzo Miklos irja:
"legelebb is ket dolgot vilagosan meg kell kulonboztetni: a filozofiat es
az ideologiat. A filozofia celja a vilag osszefugeseinek feltarasa es
logikai redszerbe foglalasa. Tehat alapvetoen passziv dolog. Az ideologia
viszont kivalaszt egy filozofiat, ennek oszzefugges rendszeret igaznak
fogadja el, es ennek segitsegevel a vilagot meg akarja valtoztani. Vagyis
a filozofiat rendeltetesevel teljesen ellentetes dologra hasznalja."

	Ennek fenyeben Miklos, megkerdeznem hogyan latod Hegel filozofiai
rendszeret. A Te meghatarozasod alapjan nem tunik ideologianak?
	Masutt ezt irod:
"Ugy tudom - es most provokalni szeretnem a SZALON psichiatreit
- , hogy a szazad elejen valamikor elt egy tag, aki kolegaival
ellentetben, az EGESZSEGES ember lelki vilagat probalta meg leirni. Azt
talallta, hogy az embernek termeszetes igenye a vilag "megertese". Pl
ezert "kivancsi". Persze a vilagot eleg nehez megerteni (ha egyaltalan
lehetseges). Viszont olyan eros az igeny, hogy az ember inkabb elfogad
majdnem barmit, csak legyen valami magyarazat. Ezert pl. feltetelezi egy
vilagszellem letet, holott erre nincs kozvetlen bizonyiteka ("Hiszem,
mert lehetetlen!")."

Sejtem kire gondolsz, de nem mondanad meg, hol irta ezt. Ugyanis mostanaba
tole fuggetlenul en is eljutottam hasonlo kovetkeztetesekre. Vagy
legalabb is arra, hogy ezek a gondolatok, bizonyos ertelemben ugyanugy
cafolhatatlanok es nem vitathatoak, mint az a kijelentes, hogy:
hiszek Istenben.
	Egyelore en is beerem ennyivel
					     Horvath Pista

Kedves (Kalman) Laci,

azt irod, Bakunyinrol, hogy 

"a vallasossagot artalmas dolognak tartotta, a haza fogalmat pedig
komikusnak es haszontalannak. (Ezekben egyebkent melyen egyetertek
vele.)"
 
En meg egyebkent ugy gondolom, hogy aki szereti Mozartot, annak nincsen
fantaziaja, aki elfogadja a kivalasztasi axiomat, az istenhivo, es 
aki meg birja enni a kinaiak budos daralt rakbol keszult szoszat, annak az 
izlelobimboi anatomiai elvaltozason kellett, hogy atessenek.

 Gondolom, ezek is intuitive nyilvanvalo dolgok, ugyhogy en se indokolok.

			Barati udvozlettel: Gabor

Kedves Gabor!
> En meg egyebkent ugy gondolom, hogy aki szereti Mozartot, annak nincsen
> fantaziaja, aki elfogadja a kivalasztasi axiomat, az istenhivo, es 
> aki meg birja enni a kinaiak budos daralt rakbol keszult szoszat, annak az 
> izlelobimboi anatomiai elvaltozason kellett, hogy atessenek.
Melyen egyetertek!

>  Gondolom, ezek is intuitive nyilvanvalo dolgok, ugyhogy en se indokolok.
Bocsanatot kerek, de gondoltam, hogy ismertek mar annyira, hogy ne
kelljen indoklasba bonyolodnom. Meg aztan nem eleg, hogy Bakunyin
megindokolta? Minek plagizaljak, vitatkozzatok vele.

Komolyra forditva: nem akartam senkit se provokalni, ha gondolod,
hosszasabban is kifejtem. A lenyeg az, hogy ilyen tomoren fogalmazva
persze nincs feltetlenul igaza Bakunyinnak, de mind a vallasossag,
mind a haza sok-sok-ertelmu dolgok, es bizonyos ertelemben, azt
hiszem, Bakunyinnak nagyon is igaza van.

Udvozlettel -- Kalman L.