Udv mindenkinek!

SziA irta:

>Most el tudom kepzelni magamban, hogy a levelem vegigolvasasa utan hogy
>habzik Buborek Zoli, Ceyra, Kalla meg Feri szaja. 

Csak azert reagalok, mert engem is megemlitettel: 
- Csak teged minosit, hogy ilyen minositessel illeted azokat, akiknek nem 
egyezik
  a velemenye, a szemlelete a tieddel.
- Az en szam speciel nem habzik, csak nagyon sajnallak, amiert bortonbe zarod
  a gondolkodasodat. Meg a masoket, mar ha hagyjak...

>Nem baj, gyerekek, majd csak kibirjatok ezt is valahogy.

Persze. De _te_ ki fogod-e birni, hogy a vilag nem arra halad, amerre te 
mondod neki?

>Ezeknek a gyogymodoknak
>legalabb a 90 szazaleka minden bizonnyal hatastalan, ill. veszelyes, de 10
>szazalekuk talan valoban mukodokepes,

Magad irtad, hogy nincs megfelelo szamu, objektiv kutatasi eredmeny a 
homeopatiarol es az alternativ gyogyitasi modokrol. Akkor mi alapjan jelented
ki ex chatedra, hogy 90%-a hatastalan?
Csak emlekeztetoul:

>A termeszetgyogyaszati
>modszerek tulnyomo reszet meg egyaltalan nem vizsgaltak tudomanyos
>modszerrel, ennelfogva nem lehet tudni objektiven, hogy valoban mukodnek-e
>es biztonsagosak-e vagy sem.

Itt teljesen ellentmondasz sajat magadnak, nem gondolod?


Kalla

Az  egyiptomi  piramisok (magyarul peremesek) titka.
     Dennis  Sugar  y  Frank.

 Csoda’lkozva  olvasom  a  rengeteg  hozza’szola’st,  amelyet
az  olvaso’k  ku¨ldenek. Legto¨bbje  szere´nyen  azzal kezdi: “ nem
vagyok  szakerto”” es  uta´na to¨rtenelemi,  nyelve´szeti, matematikai
ke´pze´s  ne´lku¨l  e´s  alapos  tudatlansa´ggal, a
leghajramereszto¨bb  elme´leteket ta’laja’k  elénk.

 E  sorok  iroja  a  South  Californiai  egyetem  egyiptologia
fakulta´sa´n  kezdte  tanulma´nyait,  ezzel  nem  volt  megele´gedett,
Rosicrucian ( AMORC), magyarul  Ro´zsakerestes  lett, hogy
megismerkedjen  az nem  re´g  papirra  vetett  titkos  tradicioval  es
legenda´kkal.  Ugyancsak  tanulma´nyozta  a  Szabadko”mivesek  egyitomi
vonatkoza´su  ira´sait, majd olvasta  to¨bb mint 10.000 erro¨l  a
tema’rol  irt  ko¨nyvek  es  tanulma´nyok  egy kis re´sze´t.

Ezek  a  tanulma´nyok megengedte´k neki, hogy  Szokrateszt
parafra´za´lja  (ide´zze):  “  e´n  vagyok  a  legnagyobb,
legtudo´sabb  egyiptologus,  mert  e´n  legala´bb  tudom,  hogy  nem
tudok  semmit, mig a  to¨bbi  egyiptologus  meg  ezt  sem  tudja”.

A  fo”kerdes  a  piramisokkat  illeto”en :ż ki  vagy  kik e´pitette´k?
He  erre  a ke´rde´sre   van  a  felelet, jo¨hetnek  a  to¨bbi,
szinte´n alapveto”  ke´rde´sek: żHonnan  vette´k  az  epito”k  a
ko”sza’lita’si  e´s  e´pitkeze´si  technika´jukat,  honnan  meritettek
fo¨ldrajzi, matematikai  e´s  csillaga´szati  tudoma´nyukat? Majd
felmeru¨l  a  ke´rde´s: żmikor e´pitette´k ezeket,  menyyi  ideig
tartott  az  e´pitkeze´s,  e´s mi is  volt  ennek  a ce´lja?

 Az  egyptologusok sza´z  elme´lelet  terjesztettek  az  Akade´mia´k
e´s ma´s  tudos  ta´rsasagok  ele´,  ane´lku¨l  hogy  ba´rmelyik
elme´let  minden  ko”rben  elfogadott lenne,  noha  egyes  apro
re´szletben   egyete’rtenek.

 Ezt  a problemasorozatot  tala´n  legjobban Maqrizi  arab
to¨rte´ne´sz  és  poe´ta ( A.H 655 vagy  A.D.1257) irja  le
ko¨nyve´nek  “Piramis”  cimu”  fejezete´ben,  amelynek  ime  a
fordita´sa:

 “żVajon  egy  hivo” epitette,  hogy hite  mellett  ez  tanusa´g
legyen?
 Vagy   egyik  ba´lva´nya  tisztelete´re  e´pitette?
 “Avagy  az  e´pito” hitte-e,  hogy  a Le´lek  visszate´r
A   testben,  amelyet  a hala’llakor  hagyott el?
Es  aze’rt  e’pitette,  hogy,  hogy  hulla’jat , kincseit ott o”rizze?
 żSirja  legyen  olyan,  amely  áteli  az  Ozo¨nvizet?
ż Vagy  csillagvizsga’lo’  mu”ve  volt, kit a Plane’ta’k  forga’sa
e´rdekel
żEze’rt  va’lasztotta  a  legjobb  helyet, amely  engedi
A csillagok  go¨rbe  utja´t  sza’mitani,
Mint ezt  ugyancsak  sza´mitotta´k   a  Perzsa’k  e’s a Go¨ro¨gök?.
żVajon a piramisok  felu¨lete’re volt  ro’va minden tudoma´nyuk?
Ezek  a  bosszanto’ ke’rdesek  gyo¨trik  lelkemet.”

 Azt  hiszem,  a  piramissal  kapocsolatos  ke´rde´seket  nem lehet
jobban  megfogalmazni, mint  ezt  az  arab  poe´ta  tette  to¨bb mint
he´tszáz  e´vvel  ezelo¨tt.

 Megproba´lok  egyes  ke´rde´sekre  felelet tala´lni.

     II.

    A  piramisok kora´t  a  ku¨lo¨nbo¨zo¨ szerzo”k 6000  és  25.000
évre  érte´kelik.  Szerintu¨nk ez 12-15.000  e´ves  lehet,  itt  nem
akarunk  bövebben  kite´rni  erre, hiszen  ez  csak ma´sodrangu´
fontosságú. Elfogadva  akár  a  6.000,  12.000 vagy  25.000
éves  kort, itt  a´llunk  az  elso” miszte´rium  elött. E keltet
megelo”zo”en  nincs  semmi  nyom nemcsak  egy  kora´bbi  civilizációra,
de me´g  valami  emberi  le´teze´sro”l   sem.  Ugy  néz ki, mintha
hirtelen  a semmibo”l  egy  olyan  technikai  civiliza´co´ju´  ne´p
le´p  elo”,  mint  amilyennel    nem  tala´lkozunk  a  20. sza´zad
ma´sodik  fele  elo¨tt.

 Az  egyetlen  lehetse´ges  elme´let, hogy  egy  idegenbo”l  e´rkezo”
nagy  kulturájú  gyarmatosió   nép e´rkezett  a  Nilus  vo¨lgye´be. Ezek
lehettek  a  felte´telezett  Gondawa,  Mu  vagy  Atlantisz  elsu¨lyedt
földrésze  lako´i. Ma´s szo´val  egy  to¨rte´nelmi  titkot  egy  ma´sik
titokkal  oldunk  meg.  Bevalljuk  tudatlansa´gunkat.

 Az  o”skori  civilizacio´kmind  a  nagy  folyok  vo¨lgyeiben
szu¨lettek,Sumeria  a  Tigris  es  Eufratusz, volgyében, q Mohandzso
Daro  a nagy  idiai  folyamok  volgyeben,  a  kinai  civilizacio  a
Yang-Tze-Kiang  volgyeben.  Erdekes  osszehasonlitani   két  térke´pet,
amelye´k  az  o¨skori  civiliza´cio´kat e´s  a  16-18. szazadbeli
gyarmatosita´st mutatja  be.  Az angol, spanyol, holland  es  portugál
gyarmatositok  e´ppen  ugy  a  nagy  folyamok  vo¨lgyeiben  hatoltak  be
Amerika, Afrika  e´s A´zsia   szive´be,mint  az  o”skori
felte´telezett  gyarmatosito´k.  Ezek  az  o”s-  gyarmatositók
magukkal  hozta´k a  Nap-valla´st,  a  piramisok  e´pite´se´mek
technikáját,  matematikát  e´s  csillagászatot,  amelyekbo”l  ered
egyre´szt  a  napta´r ke´szite´se  es  az  ido”  fogalma, ma´sre´szt  a
ku¨lo¨nbo¨zo”  babona´k,  mint  az  asztrologia,  a  numerologia,  a
kabala.

 A  piramisok masik  titka,  a sza´mokban  rejto¨zik.  A  piramisok
me´rte´ke´t   piramis  ko¨nyo¨kkel  e´s  hu¨vellyel  fejezik ki.  Az
elo¨bbi  a Fo¨ld  a´tméro”je´nek  1/ 100.000.000 re´sze =0.63566
me´ter,  az  utobbi  a  Fo¨ld   egyenlito”i  keru¨lete´nek
1/500.000.000  re´sze,  me´terben: 0.0254264.  E  sza´mok
segitse´ge´vel  a  megtudjuk,  hogy  a  nagy  piramis  alaphosszusaga
hu¨velyben kifejezve  megfelel
a  tropikus  e´v  napjainak
 4x 9.131.05/100=365.242.

 A  nagy  piramis  magassaga,  akar  egyiptomi  me´rte´kkel,  aka´r
meterrrel mérve 146.7 mt,  amely  a  Fo¨ld-Nap  tavolsag  1/100.000.000
resze.

   A  Föld  sulya ( átlagsuly  5.62  kgs  1000cm3-ke´nt)  a  piramis
sulyanak  egyezer  millionyija.  A  piramisban  talalhato  Kiralyi
Kamraban  levo” ko”la´da  megtoltve  20ş os  vizzel,  ennek  sulya  egy
piramisi  tonna, ezt  az  egyseget  alkalmazva, azt talaljuk  hogy:
 a  Fo¨ld  sulya :5,273,000,000,000,000,000,000  tonna
        a  piramis sulya:      5,273,834  tonna.

 Itt  a´lljunk meg. Noha  folytathatna´nk a  Pi  ( 3.1416923)  es  a  Fi
( aranyszabaly ) e´rte´ke:1.618  bemutatasaval    a  piramis oldalai
e´s  szo¨gein  keresztu¨l, inkabb  gondolkoztatni  szeretnem  az
olvasot, mint  adat  to¨meggel  terhelni  az  agyát. (  Sajnos  nem
lehet  gorog  betuket irni  a  Wordpadban,igy  irom  Pi  es  Fi).

Somogyi:

> Nem lett volna egyszerubb azt irni, hogy:
> 
>           nem ertem,  mirol irt a szerzo?

Nem, ugyanis tokeletesen ertem, hogy mirol irt a szerzo. Annyira primitiv
az egesz, hogy nem kell valami magas IQ a megertesehez, sot, a benyomasom
az, hogy a szerzo kifejezetten az alacsonyabb IQ-ju kozonseget celozta
meg, azokat, akik nem gondolkodnak, csak kritikatlanul beszopnak minden
hulyeseget.

Bobe:

> En liszterzekeny voltam, es kb. 6 eves koromtol 14 eves
> koromig kiserleti nyul voltam az orvosok szamara.
 ...
> rajottek, hogy a betegseg, amiben szenvedek nem
> gyogyithato, ugyhogy szigoru dietat kellett betartanom, ami
> ugyan megszokhato, es egyutt lehet vele elni, de nem
> egyszeru.
> Tobb mint 10 even dietaztam, es aztan
> meggyogyitottak.

Kar, hogy egy arva szot sem irtal arrol, hogy ki es milyen modszerrel
gyogyitott meg.

Sajnos meg kell kerdeznem: biztos vagy benne, hogy meggyogyultal? Az
orvosok azt mondjak, most mar batran ehetsz lisztes eteleket, nem kell
glutenmentes dietat tartanod?

Tajekozodtam kicsit a liszterzekenysegrol. A dieta hatasara a
belnyalkahartya regeneralodik, es sok esetben nehany evi dieta utan a
beteg mar elkezdhet lisztes eteleket enni, mert meggyogyult. Ezert is
hivjak a betegseget gyermekkori liszterzekenysegnek. Fel sem vetodik
benned, hogy a gyogyulasodat a dietanak koszonheted?

Masfelol viszont sok esetben a belnyalkahartya helyreallasa nem jelent
gyogyultsagot. A betegnek tovabbra is glutenmentes dietat kell folytatnia,
meg akkor is, ha a liszt fogyasztasa nem okoz nala tuneteket. A gluten
ugyanis folyamatosan karositja a szervezetet, es egy ido mulva a
belnyalkahartya ujra tonkremegy, ujra jelentkeznek a tunetek. Konnyen
lehet tehat, hogy nem gyogyultal meg, es most alapozod meg a betegseged
ujabb kialakulasat azzal, hogy a dietat beszuntetve ujra lisztes eteleket
eszel. A kerdes: mit mond az orvos?

Szoval en a helyedben nem lennek olyan biztos benne, hogy meggyogyultam,
de ha megis meggyogyultam, akkor nem lennek olyan biztos benne, hogy az a
valaki gyogyitott meg, akit emlitesz, hanem inkabb a dietanak tudnam be a
gyogyulast.

Megertem persze, hogy aki megszabadult egy komoly betegsegtol, az erosen
elfogult, es felreteszi a kritikai erzeket, csakhogy ez bizony
veszelyekkel is jarhat.

Udv:
Andras

Graff Zoli:

> Kaptam viszont egy konyvet: Ga'nti Tibor: Eltuno szigetek (Natura
> 1983). Ebben a szerzo (akademikus) egy fejezetet szentelt a
> varzsvesszos vizkeresesnek. Sajat tapasztalatait es
> kovetkezteteseit irja le, valamit azt is, mennyire ellenallt a
> legtobb tudos meg annak is, hogy egyaltalan megnezze, hogy mi
> tortenik. Minek is, amikor ugysem lehet igaz (szerencsere azert nem
> minden tudos ilyen - mint pl. a szerzo). Az iras eleg megyozonek
> tunik, a szerzo szemleletmodja pedig szerintem tanitani valo. Ajanlom
> a konyvet (tobbi resze is eleg erdekes) mindenkinek. Kivancsi lennek
> pl. Szia ertekelesere :-)))

A konyvet ugyan meg nem olvastam, de annyit azert erdemes leirnom, hogy a
varazsvesszos vizkereses egeszen mas teszta, mint a foldsugarzasokat,
Hartmann-zonakat, stb. keresgelo radiesztezia, amely raadasul
betegsegekkel hozza osszefuggesbe a rejtelyes sugarzasokat.

Azt nem tudom, hogy varazsvesszovel lehet-e vizet keresni, de teny, hogy
vannak olyan tudomanyos vizsgalatok, amelyek alapjan ugy tunik, hogy
lehet, sot, nemcsak vizet, hanem pl. barlangokat es mas geologiai
kepzodmenyeket is. Ennek a legvaloszinubb magyarazata a foldmagneses ter
erzekelese lehet, ugyanis az ilyen geologiai kepzodmenyek magnetometriaval
is kimutathatoan megvaltoztatjak a foldmagneses teret az adott helyen, es
egyes anatomiai adatok es elettani kiserletek szerint az emberenek talan
vannak magnetoreceptorai. En tehat nem zarom ki, hogy ezen a modon tenyleg
mukodik a dolog, de azert meg tobb kutatasra volna szukseg. Ajanlom a
kovetkezo cikket: 
http://www-sop.inria.fr/agos-sophia/sis/dowsing/dowsdean.html

valamint Hans-Dieter Betznek a Journal of Scientific Exploration-ben
megjelent cikket (http://www.jse.com/betz_toc.html), melyben szaraz,
afrikai teruleteken vegzett varazsvesszos kiserleteirol szamol be, es bar
a munkat tobb ponton kritizaltak, mindenkeppen figyelemre melto.

Persze azert a Ganti-konyvet majd megnezem, ha hozzajutok, kosz a
javaslatot.

Udv:
SziA