1. |
Alternativ gyogymodok (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
2. |
piramisok titka (mind) |
121 sor |
(cikkei) |
3. |
Akos, Bobe (mind) |
57 sor |
(cikkei) |
4. |
Ganti-konyv (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Alternativ gyogymodok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv mindenkinek!
SziA irta:
>Most el tudom kepzelni magamban, hogy a levelem vegigolvasasa utan hogy
>habzik Buborek Zoli, Ceyra, Kalla meg Feri szaja.
Csak azert reagalok, mert engem is megemlitettel:
- Csak teged minosit, hogy ilyen minositessel illeted azokat, akiknek nem
egyezik
a velemenye, a szemlelete a tieddel.
- Az en szam speciel nem habzik, csak nagyon sajnallak, amiert bortonbe zarod
a gondolkodasodat. Meg a masoket, mar ha hagyjak...
>Nem baj, gyerekek, majd csak kibirjatok ezt is valahogy.
Persze. De _te_ ki fogod-e birni, hogy a vilag nem arra halad, amerre te
mondod neki?
>Ezeknek a gyogymodoknak
>legalabb a 90 szazaleka minden bizonnyal hatastalan, ill. veszelyes, de 10
>szazalekuk talan valoban mukodokepes,
Magad irtad, hogy nincs megfelelo szamu, objektiv kutatasi eredmeny a
homeopatiarol es az alternativ gyogyitasi modokrol. Akkor mi alapjan jelented
ki ex chatedra, hogy 90%-a hatastalan?
Csak emlekeztetoul:
>A termeszetgyogyaszati
>modszerek tulnyomo reszet meg egyaltalan nem vizsgaltak tudomanyos
>modszerrel, ennelfogva nem lehet tudni objektiven, hogy valoban mukodnek-e
>es biztonsagosak-e vagy sem.
Itt teljesen ellentmondasz sajat magadnak, nem gondolod?
Kalla
|
+ - | piramisok titka (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Az egyiptomi piramisok (magyarul peremesek) titka.
Dennis Sugar y Frank.
Csoda’lkozva olvasom a rengeteg hozza’szola’st, amelyet
az olvaso’k ku¨ldenek. Legto¨bbje szere´nyen azzal kezdi: “ nem
vagyok szakerto”” es uta´na to¨rtenelemi, nyelve´szeti, matematikai
ke´pze´s ne´lku¨l e´s alapos tudatlansa´ggal, a
leghajramereszto¨bb elme´leteket ta’laja’k elénk.
E sorok iroja a South Californiai egyetem egyiptologia
fakulta´sa´n kezdte tanulma´nyait, ezzel nem volt megele´gedett,
Rosicrucian ( AMORC), magyarul Ro´zsakerestes lett, hogy
megismerkedjen az nem re´g papirra vetett titkos tradicioval es
legenda´kkal. Ugyancsak tanulma´nyozta a Szabadko”mivesek egyitomi
vonatkoza´su ira´sait, majd olvasta to¨bb mint 10.000 erro¨l a
tema’rol irt ko¨nyvek es tanulma´nyok egy kis re´sze´t.
Ezek a tanulma´nyok megengedte´k neki, hogy Szokrateszt
parafra´za´lja (ide´zze): “ e´n vagyok a legnagyobb,
legtudo´sabb egyiptologus, mert e´n legala´bb tudom, hogy nem
tudok semmit, mig a to¨bbi egyiptologus meg ezt sem tudja”.
A fo”kerdes a piramisokkat illeto”en :ż ki vagy kik e´pitette´k?
He erre a ke´rde´sre van a felelet, jo¨hetnek a to¨bbi,
szinte´n alapveto” ke´rde´sek: żHonnan vette´k az epito”k a
ko”sza’lita’si e´s e´pitkeze´si technika´jukat, honnan meritettek
fo¨ldrajzi, matematikai e´s csillaga´szati tudoma´nyukat? Majd
felmeru¨l a ke´rde´s: żmikor e´pitette´k ezeket, menyyi ideig
tartott az e´pitkeze´s, e´s mi is volt ennek a ce´lja?
Az egyptologusok sza´z elme´lelet terjesztettek az Akade´mia´k
e´s ma´s tudos ta´rsasagok ele´, ane´lku¨l hogy ba´rmelyik
elme´let minden ko”rben elfogadott lenne, noha egyes apro
re´szletben egyete’rtenek.
Ezt a problemasorozatot tala´n legjobban Maqrizi arab
to¨rte´ne´sz és poe´ta ( A.H 655 vagy A.D.1257) irja le
ko¨nyve´nek “Piramis” cimu” fejezete´ben, amelynek ime a
fordita´sa:
“żVajon egy hivo” epitette, hogy hite mellett ez tanusa´g
legyen?
Vagy egyik ba´lva´nya tisztelete´re e´pitette?
“Avagy az e´pito” hitte-e, hogy a Le´lek visszate´r
A testben, amelyet a hala’llakor hagyott el?
Es aze’rt e’pitette, hogy, hogy hulla’jat , kincseit ott o”rizze?
żSirja legyen olyan, amely áteli az Ozo¨nvizet?
ż Vagy csillagvizsga’lo’ mu”ve volt, kit a Plane’ta’k forga’sa
e´rdekel
żEze’rt va’lasztotta a legjobb helyet, amely engedi
A csillagok go¨rbe utja´t sza’mitani,
Mint ezt ugyancsak sza´mitotta´k a Perzsa’k e’s a Go¨ro¨gök?.
żVajon a piramisok felu¨lete’re volt ro’va minden tudoma´nyuk?
Ezek a bosszanto’ ke’rdesek gyo¨trik lelkemet.”
Azt hiszem, a piramissal kapocsolatos ke´rde´seket nem lehet
jobban megfogalmazni, mint ezt az arab poe´ta tette to¨bb mint
he´tszáz e´vvel ezelo¨tt.
Megproba´lok egyes ke´rde´sekre felelet tala´lni.
II.
A piramisok kora´t a ku¨lo¨nbo¨zo¨ szerzo”k 6000 és 25.000
évre érte´kelik. Szerintu¨nk ez 12-15.000 e´ves lehet, itt nem
akarunk bövebben kite´rni erre, hiszen ez csak ma´sodrangu´
fontosságú. Elfogadva akár a 6.000, 12.000 vagy 25.000
éves kort, itt a´llunk az elso” miszte´rium elött. E keltet
megelo”zo”en nincs semmi nyom nemcsak egy kora´bbi civilizációra,
de me´g valami emberi le´teze´sro”l sem. Ugy néz ki, mintha
hirtelen a semmibo”l egy olyan technikai civiliza´co´ju´ ne´p
le´p elo”, mint amilyennel nem tala´lkozunk a 20. sza´zad
ma´sodik fele elo¨tt.
Az egyetlen lehetse´ges elme´let, hogy egy idegenbo”l e´rkezo”
nagy kulturájú gyarmatosió nép e´rkezett a Nilus vo¨lgye´be. Ezek
lehettek a felte´telezett Gondawa, Mu vagy Atlantisz elsu¨lyedt
földrésze lako´i. Ma´s szo´val egy to¨rte´nelmi titkot egy ma´sik
titokkal oldunk meg. Bevalljuk tudatlansa´gunkat.
Az o”skori civilizacio´kmind a nagy folyok vo¨lgyeiben
szu¨lettek,Sumeria a Tigris es Eufratusz, volgyében, q Mohandzso
Daro a nagy idiai folyamok volgyeben, a kinai civilizacio a
Yang-Tze-Kiang volgyeben. Erdekes osszehasonlitani két térke´pet,
amelye´k az o¨skori civiliza´cio´kat e´s a 16-18. szazadbeli
gyarmatosita´st mutatja be. Az angol, spanyol, holland es portugál
gyarmatositok e´ppen ugy a nagy folyamok vo¨lgyeiben hatoltak be
Amerika, Afrika e´s A´zsia szive´be,mint az o”skori
felte´telezett gyarmatosito´k. Ezek az o”s- gyarmatositók
magukkal hozta´k a Nap-valla´st, a piramisok e´pite´se´mek
technikáját, matematikát e´s csillagászatot, amelyekbo”l ered
egyre´szt a napta´r ke´szite´se es az ido” fogalma, ma´sre´szt a
ku¨lo¨nbo¨zo” babona´k, mint az asztrologia, a numerologia, a
kabala.
A piramisok masik titka, a sza´mokban rejto¨zik. A piramisok
me´rte´ke´t piramis ko¨nyo¨kkel e´s hu¨vellyel fejezik ki. Az
elo¨bbi a Fo¨ld a´tméro”je´nek 1/ 100.000.000 re´sze =0.63566
me´ter, az utobbi a Fo¨ld egyenlito”i keru¨lete´nek
1/500.000.000 re´sze, me´terben: 0.0254264. E sza´mok
segitse´ge´vel a megtudjuk, hogy a nagy piramis alaphosszusaga
hu¨velyben kifejezve megfelel
a tropikus e´v napjainak
4x 9.131.05/100=365.242.
A nagy piramis magassaga, akar egyiptomi me´rte´kkel, aka´r
meterrrel mérve 146.7 mt, amely a Fo¨ld-Nap tavolsag 1/100.000.000
resze.
A Föld sulya ( átlagsuly 5.62 kgs 1000cm3-ke´nt) a piramis
sulyanak egyezer millionyija. A piramisban talalhato Kiralyi
Kamraban levo” ko”la´da megtoltve 20ş os vizzel, ennek sulya egy
piramisi tonna, ezt az egyseget alkalmazva, azt talaljuk hogy:
a Fo¨ld sulya :5,273,000,000,000,000,000,000 tonna
a piramis sulya: 5,273,834 tonna.
Itt a´lljunk meg. Noha folytathatna´nk a Pi ( 3.1416923) es a Fi
( aranyszabaly ) e´rte´ke:1.618 bemutatasaval a piramis oldalai
e´s szo¨gein keresztu¨l, inkabb gondolkoztatni szeretnem az
olvasot, mint adat to¨meggel terhelni az agyát. ( Sajnos nem
lehet gorog betuket irni a Wordpadban,igy irom Pi es Fi).
|
+ - | Akos, Bobe (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Somogyi:
> Nem lett volna egyszerubb azt irni, hogy:
>
> nem ertem, mirol irt a szerzo?
Nem, ugyanis tokeletesen ertem, hogy mirol irt a szerzo. Annyira primitiv
az egesz, hogy nem kell valami magas IQ a megertesehez, sot, a benyomasom
az, hogy a szerzo kifejezetten az alacsonyabb IQ-ju kozonseget celozta
meg, azokat, akik nem gondolkodnak, csak kritikatlanul beszopnak minden
hulyeseget.
Bobe:
> En liszterzekeny voltam, es kb. 6 eves koromtol 14 eves
> koromig kiserleti nyul voltam az orvosok szamara.
...
> rajottek, hogy a betegseg, amiben szenvedek nem
> gyogyithato, ugyhogy szigoru dietat kellett betartanom, ami
> ugyan megszokhato, es egyutt lehet vele elni, de nem
> egyszeru.
> Tobb mint 10 even dietaztam, es aztan
> meggyogyitottak.
Kar, hogy egy arva szot sem irtal arrol, hogy ki es milyen modszerrel
gyogyitott meg.
Sajnos meg kell kerdeznem: biztos vagy benne, hogy meggyogyultal? Az
orvosok azt mondjak, most mar batran ehetsz lisztes eteleket, nem kell
glutenmentes dietat tartanod?
Tajekozodtam kicsit a liszterzekenysegrol. A dieta hatasara a
belnyalkahartya regeneralodik, es sok esetben nehany evi dieta utan a
beteg mar elkezdhet lisztes eteleket enni, mert meggyogyult. Ezert is
hivjak a betegseget gyermekkori liszterzekenysegnek. Fel sem vetodik
benned, hogy a gyogyulasodat a dietanak koszonheted?
Masfelol viszont sok esetben a belnyalkahartya helyreallasa nem jelent
gyogyultsagot. A betegnek tovabbra is glutenmentes dietat kell folytatnia,
meg akkor is, ha a liszt fogyasztasa nem okoz nala tuneteket. A gluten
ugyanis folyamatosan karositja a szervezetet, es egy ido mulva a
belnyalkahartya ujra tonkremegy, ujra jelentkeznek a tunetek. Konnyen
lehet tehat, hogy nem gyogyultal meg, es most alapozod meg a betegseged
ujabb kialakulasat azzal, hogy a dietat beszuntetve ujra lisztes eteleket
eszel. A kerdes: mit mond az orvos?
Szoval en a helyedben nem lennek olyan biztos benne, hogy meggyogyultam,
de ha megis meggyogyultam, akkor nem lennek olyan biztos benne, hogy az a
valaki gyogyitott meg, akit emlitesz, hanem inkabb a dietanak tudnam be a
gyogyulast.
Megertem persze, hogy aki megszabadult egy komoly betegsegtol, az erosen
elfogult, es felreteszi a kritikai erzeket, csakhogy ez bizony
veszelyekkel is jarhat.
Udv:
Andras
|
+ - | Ganti-konyv (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Graff Zoli:
> Kaptam viszont egy konyvet: Ga'nti Tibor: Eltuno szigetek (Natura
> 1983). Ebben a szerzo (akademikus) egy fejezetet szentelt a
> varzsvesszos vizkeresesnek. Sajat tapasztalatait es
> kovetkezteteseit irja le, valamit azt is, mennyire ellenallt a
> legtobb tudos meg annak is, hogy egyaltalan megnezze, hogy mi
> tortenik. Minek is, amikor ugysem lehet igaz (szerencsere azert nem
> minden tudos ilyen - mint pl. a szerzo). Az iras eleg megyozonek
> tunik, a szerzo szemleletmodja pedig szerintem tanitani valo. Ajanlom
> a konyvet (tobbi resze is eleg erdekes) mindenkinek. Kivancsi lennek
> pl. Szia ertekelesere :-)))
A konyvet ugyan meg nem olvastam, de annyit azert erdemes leirnom, hogy a
varazsvesszos vizkereses egeszen mas teszta, mint a foldsugarzasokat,
Hartmann-zonakat, stb. keresgelo radiesztezia, amely raadasul
betegsegekkel hozza osszefuggesbe a rejtelyes sugarzasokat.
Azt nem tudom, hogy varazsvesszovel lehet-e vizet keresni, de teny, hogy
vannak olyan tudomanyos vizsgalatok, amelyek alapjan ugy tunik, hogy
lehet, sot, nemcsak vizet, hanem pl. barlangokat es mas geologiai
kepzodmenyeket is. Ennek a legvaloszinubb magyarazata a foldmagneses ter
erzekelese lehet, ugyanis az ilyen geologiai kepzodmenyek magnetometriaval
is kimutathatoan megvaltoztatjak a foldmagneses teret az adott helyen, es
egyes anatomiai adatok es elettani kiserletek szerint az emberenek talan
vannak magnetoreceptorai. En tehat nem zarom ki, hogy ezen a modon tenyleg
mukodik a dolog, de azert meg tobb kutatasra volna szukseg. Ajanlom a
kovetkezo cikket:
http://www-sop.inria.fr/agos-sophia/sis/dowsing/dowsdean.html
valamint Hans-Dieter Betznek a Journal of Scientific Exploration-ben
megjelent cikket (http://www.jse.com/betz_toc.html), melyben szaraz,
afrikai teruleteken vegzett varazsvesszos kiserleteirol szamol be, es bar
a munkat tobb ponton kritizaltak, mindenkeppen figyelemre melto.
Persze azert a Ganti-konyvet majd megnezem, ha hozzajutok, kosz a
javaslatot.
Udv:
SziA
|
|