Ma lekestem egy nuszt, ezert helyette atfutottam tizenvalahany VITAt,
es csak ugy, kiszedtem par reszletet:

------Paal Gyorgy---vita 8-------------
> Emmellett azt is, hogy egyre tobb ember Nyugaton
> nincs megelegedve az anyagi jolettel, hanem valami tobbet, mast keresnek
> az eletukben. A tobbseguk rosszfele keres, es ezert rendkivul komikusnak
> hat, de legalabb keresnek, es nincsenek megelegedve a sorukkel es a
> TV-nezessel.
------Czigany Zsolt----vita 8--------------
> Eleg elszomorito latvany, ahogy a
>20. szazad embere, aki "bekeidoben", elvezve a kenyelmes eletkorulmenyeit,
>karosszekebol magasabbrendu kivulallokent biralja a primitiv, barbar vilagot,
>hogyan vetkozik ki sajat "20. szazadisagabol"(megint hangsulyozom, nem mind).
>De ha jobban belegondolunk, ugyanazt csinalja, mint a civil eletben, csak egy
>kielezettebb helyzetben szelsosegesebbek a reakciok is.
-------Pinter Istvan-----vita 13---------
> Szerintem a legfobb problema a tulnepesedes es az azzal
>jaro psziches tulterheles. (osszezart patkanyok esete, mar bocs a hasonlatert)
> -------------------------------------------------------------------
Ezekkel mind egyetertek, de erdekelne tobb reszlet is, foleg Paal Gyorgytol, 
mert ugy erzem messzire vezet.
Hogy valamit mondjak, megjegyzes  Vegh LAszlonak:


Nem allitom, hogy nagyon alaposan elolvastam a 600+ sorodat, de:
a kriteriumod masodik fele az onsz. tars.-ra, a kornyezettel valo kolcsonhatas,
az alkalmazkodo kepesseg. Az is szobakerult (itt fentebb idezve), hogy az 
utobbi 2-500 000 evben fennallt szituacio, amikor is (tulzasok kovetkeznek) a 
Foldet a termeszet 'boritotta be' amelyben, szinte elszigetelt foltokkent le-
teztek a tarsadalmak, addig ebben az evszazadban, az utobbi par evtizedben, ez
az arany kezd megfordulni, meghozza nagyon gyorsan: a Foldet kezdi beboritani 
egy -inhomogen- 'tarsadalom' es  elszigetelt foltokkent van jelen a 
termeszet --> az onszervezodo tarsadalomnak a 'termeszetes' kornyezetet,
jelenleg mar, mas onszervezodo tarsadalmak jelentik... 

                  .....a termeszet pedig alkalmazkodik hozzank: az uj virusok
(HIVatlan vendegek) kvazi egyfajta Le Chatelier-Braun elven mukodo visszauto
valasza a fuldoklo termeszetnek, a tarsadalom terjeszkedese ellen.
 
Mindekozben a tarsadalmak maguk is, a fent jelzett termeszeti kornyezet 
-gyakorlatilag- hianya miatt, maguk szimulaljak a kornyezet ilyen aspektusait
is: civilizacios betegsegek stb.      

				  :-l

					  Andras

Nem akarok senkit untatni a szam-misztikaval, meg a mar-mar agyonragott Pi-vel,
de az NEM LEHET VELETLEN, hogy a sci.math csoportban eppen most, tehat a HIX
vitajaval teljesen egyidejuleg es egymastol fuggetlenul folyik az azonos vita.

Ha ez a parhuzamossag nem bizonyitek Isten letezesere, hat akkor mi?!

Idemasolom a nehany nappal ezelotti cikket, teljes egeszeben.
Udvozlettel,  Gabor

P.S. Torok Peter, egy csiko't a Hiaba trilogiaert! (III Richard utan, szabadon)

       -------       -------       -------

In article >,  (Jerry
Kuch) says:

>In article >  (Mr Bill) writes:
>>
>> I also suggest that you read Carl Sagan's book "Contact".  Basically Pi
>> was the number choosen by the creator of the universe.  It was believed
>> that the numbers following the decimal point are random 0-9, but in fact
>> if you go far enough out there is actually a message encoded in the
>> numbers.  This of course would verify the existence of God.
>
> I know someone who recently pointed out jokingly that the
> 999,999,998th, 999,999,999th and 1,000,000,000th digits of Pi are
> "519," the area code for Southern Ontario.  Off the top of my head,
> I'm not sure whether this is a message from the Creator, or whether
> the fact that Bell is about to change the area code will have any dire
> consequences for the human race or the part of it that lives in Southern
> Ontario.  :-)
>

 As Pi is infinite and nonrepeating, if you go far enough surely you're bound
 to get something which looks like any given message you may care to look for?
 Particularly if, as I believe (my memory may be faulty) Sagan suggested, you
 don't restrict yourself to base 10.

Eloszor Dini kerdezte, Hogy:

"Kerdes: hova tunik a feny, ha lekapcsolom a villanyt?"

	Utana (Ellmann) Gabor novelte a realitasok altal begerjedt lelkivilagunk
izgalmat, kerdezven:

"Engem meg az izgatott nagyon sokaig, hogy a fenycso egy darabig villog,
amikor felkapcsoljak, de AZONNAL elalszik, amikor lekapcsoljak ;-)
Persze, ez egy egeszen mas kerdes."

	Szerencsere tudom a valaszt, amely MINDKET kerdesre azonos (vagy talan
csak hasonlo):

	A feny MINDIG ott van -- aka'r fel, aka'r le kapcsolod a kapcsolot,
csak neha nem latszik. Ha az u.n. "tudomanyos beallitottsaguak" ketelkednenek
a fenti allitas igazsagaban, ajanlom a kovetkezo kiserletet. Mielott a kapcso-
lot operalnad, hunyd be a szemed es gondolj EROSEN a fenyre. Ugye igazam van?
(Zarojelben megjegyzem, hogy nagyon erosen kell gondolni a fenyre. Ha ebben
hibazol, nem sikerul a kiserlet.)

	F. Miki

Az eRNS problemai
mint mar az elozo reszben leirtam, redukalo korulmenyek kozott nagy
nyomason es homersekleten semmi akadalya annak, hogy letrejojjenek
RNS-ek. Az RNS kepes feltekeredni a bazis parosodas szabalyainak
megfeleloen, ez letrejohet a molekulan belul, de molekulak kozott is,
illetve mindketto egyszerre. Az ilyen kettos szalu RNS meglehetosen
stabil, ha valami, illetve valaki nem emeszti meg.
Enzimatikus aktivitassal rendelkezo RNS-ek most is vannak, tavaly (sajnos
neveket nem tudok irni) Nobel dijjal jutalmaztak megtalalasukat. A
jelenleg mukodo eRNS-ek tobbsege szekvencia specifikus RNS bontasra
szakosodott -ezt jegyezzetek meg, mert a kesobbiekben erre meg visszaterek.
Mindenesetre kello szamu varians meglete eseten letrejohetnek olyan
eRNS-ek is, amelyek egeszen szeles spektrumu enzimatikus funkciot
lathatnak el.
Mivel az osocean egy szoszerinti tejjel mezzel folyo Kanaan volt, hiszen
tele volt egyszeru es kisebb szamu osszetett szerves molekulakkal, a
lebonto es ezzel energiat termelo eRNS-eknek "teritett asztal" allt a
rendelkezesukre. Ha az ilyen molekulak osszealltak olyan eRNS-sel, amely
kepes volt uj RNS szal szinteziseben resztvenni, akkor maris letrejott az
elso komplex, tobb funkciot is ellato, onmagat lemasolni kepes egyseg.
(tudom, hogy most tobben felkapjak a fejuket, hogy mi alapjan
feltetelezek ilyen kapcsolta letrejottet, nos bizony, talan ennek az
elmeletnek tekinthetjuk ezt az elso nem megvalaszolhato problemajanak. Ha
veletlenul lenne valami biomatematikus a vonalban, esetleg levezethetne a
kapcsolat letrejottenek szuksegesseget. Hogy az ilyen egymasra talalasok
egyaltalan nem egyedulalloak, arra meg lesz pelda. Az elmelet
helyessegebe vetett hitem az ilyen egzakt tudomannyal nem bizonyithato,
legfeljebb modellezheto reszeknel nekem is megrendul. Hunorral
ellentetben viszont en ketelkedhetem.)
A masik problema a masolas helyessege. A jelenleg hasznalatos,
nylivanvaloan a masolas helyessegere kiszelektalodott DNS polimerazok
pontossaga 10E-5, tehat minden 10.000-dik bazis statisztikusan rosszul
epul be. A kezdeti masolasok egeszen biztosan sokkal nagyobb hibaval
tortentek. Ez ellen mar akkoris rogton fellep egy szelekcios nyomas; a
pontatlanul masolok eltunnek, masreszt viszont a pontatlan masolas uj
tipusu RNS-eket hozhat letre, amelyek uj funkciok betoltesere adhatnak
lehetoseget, es mindenkeppen a sokfeleseg iranyaba hat, ami mar onmagaban
is evolucios tenyezo.
A csak eRNS-en alapulo elet persze a genetikai kodot is egyertelmuen 1
bazisossa teszi.
Ujabb homalyos lepes az RNS es feherje kapcsolatanak kialakulasa. Ami
egeszen biztos, hogy aminosavak nagy mennyisegben voltak jelen, mert a
feltetelezett os legkorben az elektromos kisulesek hatasara biztosan
letrejottek. Az RNS-ekhez hasonloan az aminosavak is osszeallhattak
feherje molekulakka. Szemelyes velemenyem szerint a kapcsolat
kialakulasakor a feherjeket mint ragacsos kolloid molekulakat hasznalta
fel az os eRNS komplex, szinte minden legprimivebbnek tekintett tarsulasi
forma egy ragacsos gelt jelent, ami egybetartja az alkoto egysegeket. Az
ilyen ragacs raadasul vedelmet is jelent. Ilyen mikroszkopikus meretu
"mikrogomboket" mar a Fold legidosebbnek tekintett felszini kozeteibol ki
lehetett mutatni, ennek kora kb. 3,6 milliard ev. (aki nem hiszi, az
nezze meg David Attenborough sorozatait, valamelyiknek az elejen be is
mutatjak.) Szerintem a feherjek szintezise kezdetben teljesen
veletlenszeruen ment vegbe. A riboszomak, mint a feherje szintezis
katalizatora (egyebkent mino erdekesseg a Fold osszes elolenyeben hasonlo
struktura, kezdve a bacikkal, mitokondriumokkal, bezarva a
szarvasmarhakkal es pazsitfuvekkel (mint evoluciosan legfejlettebb
csoportokkal)) nagyreszt RNS-eket tartalmaz. A "tudatos", szekvencia
specifikus feherje szintezise megintcsak egy eleg homalyos pont, mondjuk
ugy, hogy az elmelet 2. szamu nagy buktatoja.
Most igy vegig gondolva az egeszet, szerintem a DNS belepese a buliba,
meg e lepes elott be kellett, hogy kovetkezzen. A DNS, mivel stabilabb,
alkalmasabb egy nagyszamu, kulonbozo eRNS csoportosulas informaciojanak
tarolasara, egy stabil kozosseg kialakulasahoz szukseg volt "kialakitani"
egy adatbankot. A DNS "passziv" szerepet mutatja egyebkent az is, hogy a
DNS replikaciojahoz egy RNS darab kell. Az, hogy RNS-rol DNS irodjon at,
mindennapos jelenseg az RNS virusok eleteben.
A DNS azutan mar hosszu szalba osszeepulve stabilizalta az eRNS-ek
egyutteleset. Sot, mivel nincs meretebeli limitje (van, de errol kesobb)
lehetove valik, hogy feherjek szekvenciajanak kodjat is rogzitse.
A genetikai kod a kezdeti lepesben 2 betus volt. Ez 4 bazis kombinacioit
figyelembe veve 16 (4^2) aminosavat jelent. Nos, van egy bakterium
csoport, amit Archeobacter nevvel illetnek, amelyek csak 16 aminosavat
hasznalnak, az altalanosan hasznalt 20-szal szemben. Hogy egy kicsit el
is rontsam ezt, ezek a bacik is 3 betus kodot hasznalnak. A 3 betus kod
eseteben persze 64 fele kombinacio adodik, visszaterve a 20 aminosavra,
plusz stop kodonra ez azt jelenti, hogy egy aminosav tobb kod is jelol,
tehat a genetikai kod degeneralt. A kod kozepso eleme a legfontosabb, ez
kijeloli, hogy milyen tipusu aminosav (savas, bazisos, neutralis) lesz,
az elso elem pontosit, a 3. elem altalaban barmi lehet, ezert ezt
lotyogonek is hivjak.
Termeszetesen felmerul a kovetkezo kerdes, hogy mi lehet a kod
univerzalitasanak az oka. Belathato, hogy ha van valami, ami nagy
gazdasagi, energetikai haszonnal jar, akkor egymastol elszigetelt
rendszerekben is veletlenszeruen tobb helyen is kialakul. A papirt
hasznaltak Kinaban, Egyiptomban es hasznaltak a mayak is, mas-mas
anyagbol, de hasonlokeppen eloallitva. Hogy a kulonbozo kulturakbol
melyik marad fenn az nagyreszt a veletlen muve, evolucio biologiaban a
genetikai sodrodas szakkifejezest hasznaljak ra. Ugyanakkor szelekcio
indul meg az egysegesites iranyaba is. A "primitivnek" tekintett
bakterialis rendszerek, amelyek egy erosen valtozo vilagban elnek erosen
szelsoseges korulmenyek kozott szivesen felvesznek idegen DNS darabot. Ha
szerencsejuk van, akkor olyan tulajdonsaggal ruhazza fel oket, amely
lehetove teszi a valtozo korulmenyek ellenere is a tulelest. Belathato,
hogy az elet hajnalan tengodo "osoknek" sem volt mas lehetoseguk. Ha
minden szomszedos torzs mas kodot hasznal, akkor nem lehet felhasznalni
az abban a kozossegben kifejlodott, egyebkent elonyos uj tulajdonsagot.
folyt kov.
ef