Tisztelt SZALON, kedves Balogh Maria!

Gondolom, a subject lattan mar gorcsbe randul a szemed, mert valami ledorongot
varsz. Ha nem igy van, annak orulok, ha igy, akkor elore kijelentem: SZALON
366-ba Farkas Floriannak cimzett gondolataiddal szinte maradektalanul
egyetertek.

Csupan az utolso bekezdeshez szeretnek hozzatenni. Floriantol ezt idezted,
majd valaszoltad:

>>Kovetkeztetes: az informacios kor kuszoben a vilag gazdasagi, politikai,
>>kulturalis folyamatait nem lehet XIX. szazadi fogalmakkal leirni. Kulonallo
>>nemzetallamokat, homogen nemzeteket, egyseges kulturat, egy nyelvet
>>beszelo lakossagot feltetelezve biza erthetetlen a huszadik szazad vege.
>
>Probald erthetove tenni azt az integralt szep uj vilagot, ahol a csalad, a
>haza, az Isten fogalma a tortenelmi ideak muzeumaba  kerulnek, ahol az
>anyanyelvnek sincs ertelme, hiszen a szobeli kommunikaciohoz szukseges
>500 angol szot mindenki megtanulja, a kommunikacio nagy resze computer
>generalt kepeken keresztul tortenik, es a minden kotottsegtol felszabadult
>biologiai robotok gyartjak, csak gyartjak az arukat, az autokat, a VCR-kat,
>es az eretnek "Miert?" kerdest senki sem teszi fel.

Az az erzesem, hogy itt azert kisse felreertetted Florian irasat (nem volt
nehez). Magam is azt vallom, amit az altalad idezett bekezdes sugall: a XX.
szazad vegen nem lehet a XIX szazadi fogalmakkal operalni. De ez meg nem
jelenti azt, hogy az altalad felsoroltak fontossagat tagadnank. Azzal, hogy
ezeket a fogalmakat nem allitjuk a XX. szazad vege tarsadalmi eletet meg-
hatarozo legfobb fogalomkorebe meg nem jelenti azt, hogy muzeumba kivannank,
mint ocskasagot. Csakis azt jelenti ez a gondolat, hogy a mai tarsadalmi
eletet mozgato foerok nem ezek. A "MIERT" kerdest igenis fol kell tenni es
nem 500 angol szot makogo robotoknak, hanem erzo, erto embereknek.

Hogy miert? Remekul vezetted le irasod elso reszeben az okokat. A lenyeg az,
hogy a mai tarsadalom ismeretszintje messze meghaladja a XIX szazadet, amikor
a nemzet fogalom annyira fontossa valt. A masik, hogy a gazdasag (ahogy helye-
sen irtad) atnyulik minden nemzeti kereten es a maga nyers erdekei szerint
rombol, epit, ahogy vesszuk. A harmadik, hogy a kultura viszont kissebb hato-
sugaru, mint egy nyelvhasznalate. Jol neznenk ki, ha valamennyi angol nyelvu
tarsadalom kulturaja azonos lenne. Meg a mai homogenizacio koraban is iszonyu
nagyok az elteresek - es ez igy jo! A negyedik, hogy az informacios rendszer
messze atnyulik minden nemzeti hataron es a hatart informacios szempontbol
ertelmetlenne tette. Hogy ez mennyire jo, vagy rossz, azon lehet vitatkozni,
de azon, hogy igy van, aligha. Most egy megnovekedett szellemi ismereti szin-
ten, egy az egesz vilagot atfogo informacios halozat (TV, radio, computer)
birtokaban izolalt nemzeti kulturakat kialakitani es a tobbitol vedeni egy-
szeruen lehetetlen. Ez a realitas. Az ember marpedig csak olyan, hogy afele
a kultura fele fordul, amibol nagyobb pszichikai haszonra szamitha, ami neki
jobban "fekszik". Ebben megakadalyozni ma mar lehetetlen. Ezt jelenti az, hogy
a XX. szazad vege a XIX. szazadi nemzeti szemlelettel nem ertheto.

Igazad van abban, hogy mind a nemzeti kozoseg erdekeit, mind a sajatos kultu-
ralis variaciojat a nemzeti kozossegnek maganak kell megvedenie, amennyire
lehetseges. Ebben az allamvezetesnek is oroszlanresze lehet. No meg a kisebb
kozossegeknek: a csaladnak, az egyesuletekenek, munkakozossegeknek, hitkozos-
segeknek es meg sorolhatnam. Egyutt es egyenkent. De sajnos, az egy azonos
nyelvet beszelok kozosegenek mar lenyegesen kisebb a szerepe ebben, a hatasa
meg annal is alarendeltebb. A nemzet kisebb is, meg nagyobb is, mint a kultu-
ralis illetve gazdasagi egyseg. Ezert tulhalodott es karos az eroltetese (l.
kedves szomszedainknal!!!). Az altalad felsorolt ertekeket vedeni kell es arra
a kozssegnek kell megtalalni a modjat. Esetleg a NEMZETET alkoto tobb kozos-
segnek egyutt es egymas mellett es egymastol esetleg fuggetlenul.

Simanyi Nanditol ezt kerded:

>Melyik part, melyik politikus veti fel ezeket a problemakat a valasztasi
>harcban? Van otthon olyan felelossegteljes es hozzaerto magyar politikus, aki
>kepes az orszag vezetesere ebben a kritikus helyzetben?

A valasz egyszeru: valojaban egyik sem. A valasztasi harc nem a nep erdekeben,
hanem az egyes partok partpolitikaja, a hatalom megszerzese erdekeben folyik.
Ki-ki annyit es akkorat hazudik, amekkorara kepes, amit meg meg lehet etetni
a valasztoival. Sajnos.

>Faj olvasni soraidat:
>
>> ....... Hazankat remenytelenul gyarmati
>>sorba csuszonak latom, ha nem tesz semmit az alavetettseg meg-
>>szuntetesere.
>
>Mire valok a valasztasok? Hozzatok be olyan politikusakat, akik legalabb
>megprobalnak valamit tenni az orszag erdekeben!

Igy van, faj olvasni ezeket, de meg jobban faj rajonni, hogy a vezetes meg
annyit sem tett meg ennek megakadalyozasa erdekeben, amit valojaban megtehe-
tett volna. Masfel eve irtam hazai tapasztalataimrol a magyar tudomany akkori
helyzetevel kapcsolatban - amivel sikerult is Pungor Erno miniszter urat kisse
lenduletbe hoznom - de a helyzet azota sem javult, csak romlott. A tarsadalom
egy resze merhetetlenul gazdagodik azon, hogy az egeszet a sarba tiporja,
gyarmati sorba zulleszti. Ez a tendencia leginkabb a tudomany, az oktatas mer-
tektelen szetejtesen, lezullesztesen at latszik. Sajnos, megvan az egesz vona-
lon. De ez is az erdek problemakorebe tartozik.

Jo tipp: >hozzatok be olyan politikusokat, akik legalabb megprobalnak valamit
tenni az orszag erdekeben! Hat latod, ez a gond!<

Demagogiaban nincs hiany. Ha netan Csurka urra es kompaniajara gondolsz, akkor
surgosen vesd el. Nekik is csak a sajat agycicajuk a fontos, elvekben es nem
konkret erdekekben politizalnak. Jo lenne tudni, hogy kinek van olyan prog-
ramja, ami ebben remenyt nyujt.

>>Mas, allam es egyhaz szetvalasztasa: Tenyleg, miert kell, hogy
>>szet legyenek valasztva?? Mi a racionalis indoka? Felreertes ne essek,
>>nem allamvallast propagalok. Mi lenne, ha egyik vallastol sem lenne
>>szetvalasztva?
>
>Talan megis van remeny! Jo volt olvasni soraidat. Megis csak vannak
>otthon akik kepesek fuggetlen gondolkodasra!

Nem ertem ez utobbi valaszodat. Nandinak en csak azt tudom valaszolni az
utolso mondatara, hogy MINDEN vallas, ami Europaban mukodik kizarolagossagot
hirdet. Mindegyiknek sajat egyhaza van (szervezete), amelyik akciokat hajlando
masokkal egyutt lefolytatni, ha erdekeik egybeesnek, de a dogmaja kizarolagos
es abbol nem enged. A politika viszont erdekekre epulhet csak - ahogy Maria
tenyleg jol kifejtetted - ezert a dogmaktol el kell valasztani. Hit, vallas
maganugy, megha egy kozosseg 99%-anak azonos is a hite, vallasa, akkor is. Nem
terjesztheto ki egy orszagnyi emberre. Az allam politikai eleteben nincs helye
vallasnak, hitnek, dogmanak es ezek szervezeteinek. Ezeknek a tarsadalmi elet
mas szintjen kell mukodniuk.

Abban messzemenoen egyetertek, hogy vannak otthon, akik kepesek fuggetlen
gondolkodasra, esetleg akkor is, ha az allam es az egyhazak osszefonodasat nem
is helyeslik, sot, uram bocsa', esetleg tiltakoznak is ellene. Abban is, hogy
ilyet olvasni jo erzes.

Udvozlettel: Cser Ferenc

Kedves Balogh Maria!

Ne vedd unneprontasnak, ha a 366-os SZALON-ban megjelent meghatoan szep  
soraidra nem (csak) egyetertoleg reagalok. Hidd el, hogy mindannyian 
ugyanazokert a dolgokert aggodunk, csak esetleg maskepp tartjuk oket 
megvalosithatonak.

> Kovetkeztetes: az egyes nemzeteknek, allamoknak allamferfiakra van szukseguk,
> akik a helyi lakossag erdekeit, emberhez melto eletet vedik a nemzetkozi toke
> szemelytelen kizsakmanyolasa ellen.
Latin-Amerikarol csak annyit, hogy nem vagyok meggyozodve arrol, hogy
az allamferfiak  hazaszereteteben van ott hiany. Persze, biztos van
korrupcio, meg ilyesmi, de az alapveto baj, hogy ezek az orszagok
szegenyek, es persze, hogy senkinek se erdeke, hogy sokkal gazdagabbak
legyenek. De nem hiszem, hogy ha gerillak vagy mas "hazafiak" atvennek
a hatalmat egy-egy ilyen orszagban, olyan nagyon segiteni tudnanak a
szegenysegen, akar kiebrudaljak az amerikai toket, akar nem (ld. Kuba, nem
tudom, ott jartal-e).

> Es ugyan miert erdekelne a bankokat, hogy a kolcson hogy lesz felhasznalva?
En  nem tudom, az en bankomat erdekli. Nem adna nekem akarmire kolcsont.
Lehet, hogy a toke meg a bankok szivtelenek, de az mindenkeppen erdekuk,
hogy a kamatokat megkapjak, es ha en tonkremegyek, akkor bizony azt se
fogjak megkapni.

> Probald erthetove tenni azt az integralt szep uj vilagot, ahol a csalad, a
> haza, az Isten fogalma a tortenelmi ideak muzeumaba  kerulnek, ahol az
> anyanyelvnek sincs ertelme, hiszen a szobeli kommunikaciohoz szukseges
> 500 angol szot mindenki megtanulja, a kommunikacio nagy resze computer
> generalt kepeken keresztul tortenik, es a minden kotottsegtol felszabadult
> biologiai robotok gyartjak, csak gyartjak az arukat, az autokat, a VCR-kat,
> es az eretnek "Miert?" kerdest senki sem teszi fel.
Nem tudom,  kinek tulajdonitsam ezt az  elkepzelest, amit itt felvazolsz.
Itt a SZALON-on biztos senki se mondott ilyet. De ha mar itt tartunk, a
csalad, a haza es az Isten igen kulonbozo jellegu ertekek (nem beszelve a
tobbirol, ami ebben a bekezdesben szerepel), es en visszautasitom az
arukapcsolast (mint tokes csokevenyt). A csaladrol most nem vitatkozom,
de a haza definiciojan igen, es arra is kivancsi lennek, hogy kinek az
Istenerol beszelsz. Olyan sokfele ember van, olyan sokfele Istennel!
Nekem peldaul semmifele fundamentalistaknak az Istene nem kell, es meg
sok mas embernek az Istene se, azok csak menjenek a muzeumba.

> Melyik part, melyik politikus veti fel ezeket a problemakat a valasztasi
> harcban? Van otthon olyan felelossegteljes es hozzaerto magyar politikus, aki
> kepes az orszag vezetesere ebben a kritikus helyzetben?
Termeszetesen a Magyar Ut es Torgyan vetik fel ezeket a problemakat, de
ez meg nem bizonyitja a szamomra, hogy ezek a felelossegteljes es hozzaerto
magyar politikusok. Szerintem a magyar valasztokat nem szabad hulyenek
nezni, majd eldontik.

> >Sajnos, ha a liberalisok (libertarianusok, szabadosak?) altal
> >egekig dicsoitett piaci elvek vilagmertekben ervenyesulnek,
> >akkor egyes regiok menthetetlenul leszakadnak mas regiok javara.
En nem hinnem, hogy ez a leszakadas barkinek is az erdeke lenne, meg
a "szabadosoknak" sem. Ezzel szemben nem lattam, hogy a "nem-szabadosak"
(konzervativok? maradiak? szemellenzosok?) tettek volna valamit pl.
Szabolcs-Szatmar leszakadasa ellen az utobbi evekben, vagy akar, hogy
valami elkepzelest vazoltak volna, hogy hogy lehet majd visszacsinalni.

> Talan megis van remeny! Jo volt olvasni soraidat. Megis csak vannak
> otthon akik kepesek fuggetlen gondolkodasra!
Bocsanat, nem akadekoskodni akarok, de: MITOL "fuggetlen"?

Udvozlettel -- Kalman Laszlo