Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1000
Copyright (C) HIX
2000-01-18
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
		
Kedves Tudosok,
Ahogy Feri is megjegyezte par sorral lennebb, ez a Tudomany ezredik
szama. Szeretettel udvozlok mindenkit ez alkalombol. 
Koszonet jar mindenkinek, aki turelmes es atgondolt hozzaszolasaival 
hozzajarult a Tudomany szinvonalanak emelesehez.
A tobbi moderator neveben is udvozlettel,
					Telegdy Attila
1 Teljes holdfogyatkozas januar 21-re virrado hajnalban (mind)  39 sor     (cikkei)
2 az elso ezer (mind)  2 sor     (cikkei)
3 Relativitas.. (mind)  82 sor     (cikkei)
4 Gravitacio... es Egely (mind)  48 sor     (cikkei)
5 Re: Idodilatacio, trafo, erovonalak #999 (mind)  62 sor     (cikkei)
6 G (mind)  33 sor     (cikkei)
7 Gravitacio 4. (mind)  31 sor     (cikkei)
8 Re: Relativitas.. (mind)  50 sor     (cikkei)
9 RE: Gravitacio 3. (mind)  28 sor     (cikkei)
10 Csoport levelezesi lista indult (mind)  22 sor     (cikkei)
11 idodilatacio (mind)  41 sor     (cikkei)
12 ionizator (mind)  66 sor     (cikkei)
13 Gravitacio (mind)  23 sor     (cikkei)
14 Osi leletek (mind)  88 sor     (cikkei)
15 Gravitacio (mind)  32 sor     (cikkei)

+ - Teljes holdfogyatkozas januar 21-re virrado hajnalban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Teljes holdfogyatkozás január 21-én hajnalban
                (A hírügynökségeknek ladott sajtóanyagunk)


A 2000. év rögtön egy látványos csillagászati eseménnyel kezdődik: január 
20-áról 21-ére virradó éjszaka egy teljes holdfogyatkozást figyelhetünk meg.
Égi kísérőnk hajnalban merült bele a Föld árnyékába, a telehold korongjának 
elsötétedése 4 órakor kezdődik. Nagyjából egy óra alatt a Hold egésze 
elsötétül, a teljes fogyatkozás 5 órakor kezdődik, és egy és egynegyed órán 
keresztül tart. A teljesség vége 6 óra 22 perckor már a hajnali derengésben 
következik be. A Holdról "levonuló" földárnyék utolsó érintését épp hogy 
megpillanthatjuk a kelő Nap fénysugaraiban, közel a nyugati látóhatárhoz.

A Hold a teljesség fázisa alatt sem sötétül el teljesen. Egy jellegzetes színű 
halvány, vöröses derengés marad a holdkorong "helyén", amelyben kivehetők 
halványan a Hold sötétebb színű síkságai ("tengerei"). A derengés oka a Föld 
légköre által megtört, szóródó fény: ha a Holdon állnánk, úgy látnánk, hogy 
a Napot eltakaró Földet egy hatalmas vörös fényglória veszi körül. 

A téli párás, ködös időjárás közepette szerencsésebbek lehetünk, ha a 
holdfogyatkozás megfigyelésére - lehetőségeink szerint - magasabb földrajzi
helyet választunk. A Magyar Csillagászati Egyesület tagjai, ha az időjárás 
úgy kívánja, a Mátra tetején gyönyörködnek a természeti jelenségben. 
A megfigyelésnek csupán esztétikai jelentősége van - egy kis kikapcsolódás 
a szürke hétköznapokból, tisztelettel adózás a természet színjátéka előtt.

                                 *********

A holdfogyatkozás időpont-adatai (közép-európai időben):

  03:02:52 - a Hold belép a félárnyékba (csak műszerekkel érzékelhető)
  04:01:26 - a Hold belép az árnyékba
  05:04:34 - a teljes fogyatkozás kezdete
  05:43:27 - a fogyatkozás maximuma
  06:22:20 - a teljes fogyatkozás vége
  07:25:26 - a Hold kilép a teljes árnyékból (közel a látóhatárhoz)

                                                     
                                                                   (Tepi)
+ - az elso ezer (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gratulalok az 1000. HIX Tudomanyhoz !
Feri
+ - Relativitas.. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

(megy a listara is)

Molnar Gyorgy irta:

>Csakhogy a Vilag nem "matematikai vakuum", mert az anyagnak valamilyen
>formaja mindenhol megtalalhato.
>Az ilyen terben valo haladas  a nagy sebesseggel halado testre ellenallast
>fejt ki.

Igen, ezt az elmeletet en is hallottam.
Konkretan Dr Korom GYula: Es megis van eter! c. konyveben.
Eleinte tetszett, de a relativitast eleg sok helyen hasznaljak ahhoz, hogy
feltunt volna szerintem, ha a tomeg nem az ismert keplet szerint növekedne.
Persze ettol meg a 'kozegellenallas' novekedese is tortenhet pont ilyen
pitagoraszos
fuggveny alapjan, de nem valoszinu.

Raadasul, akkor a tomeg alakjanak is szamitania kellene, nem?
Esetleg egy szelsebessegmero-kerekhez hasonloan, megfelelo formaju tomegek
felgyorsitva forogni kellene kezdeniuk. (Bar lehet, hogy forognanak, de
errol sosem hallottam me'g)

Na es mi a helyzet az idoeltolodassal? Meg a hosszkontraakcioval? Magyarul a
megrovidulessel?
Ezeket hogyan magyarazza a matematikai vakuum?
Egyebkent honnan tudjuk, hogy nem abban elunk?
Az eter (gondolom errol van szo) lete azota sem bizonyitott, de az
ellenkezoje sem.

A rovidulesre azota van egy otletem, de meg kicsit santit:

A mi kis 2D sikunkat minden iranyban noveljuk meg, es gobitsuk meg, es
legyen egy gombfelszin.
Tehat a mi altalunk tapasztalt vilagur, az egy 4D-s bolygo felszine. Nagy
tavolsagokon gorbul. A Foldet is laposnak hittek egy ideig.

Es az elozo cikkben emlitett rank (tobbnyire) meroleges vektor, ami
szerintem az ido reciproka, talan ez mutat a 4D bolygo kozepe fele, es
olyasmi, mint nalunk a gravitacios gyorsulas. A hagyomanyos newtoni g
szerint folyton gyorsulunk, de megsem megyunk arrebb. Lehet, hogy az ido is
igy telik?

Ez a 4D bolygo a legkozepen hordja a 'tomeget', vagy ami van neki.

A 4D-s 'bolygo'-felszin elkepzeles szerint: aminek nagysebesseg miatt a
kozeppontba mutato vektorkomponense rovidul, annak az
egesz kis vilaga kozelebb kerul a kozepponhoz (ahol lasabban telik az ido,
es ahol azonos szoghoz kisebb ivhossz is tartozik. Tehat kis sebessegeknel a
4D bolygo felszinen kozlekedunk, de amint gyorsulunk, akkor mar 'alacsonyabb
felszinen' haladunk.

A Földön ugyan felfelé csökken a g, lefele (egy ideig) no a g, de a 4D-s
modellben a befele mutato vektor az 'alsobb' szinteken rovidebb. Ez azert
van mert a reciprokat kell nezni. Tehat, nem azt, hogy milyen gyorsan telik
az
ido, hanem hogy mennyi ido jut egy esemenyre, es a ketto pont forditva
valtozik.
(Ha _lassan_ telik, akkor _sok_ idom jut vmire, es forditva)

A feny meg talan pont ugy utazik a zseblampatol a falig, hogy eleve nem is a
mi vilagunkban jar kel.
Tudjuk, hogy a fenyt csak akkor latjuk, ha a szemunkbe er. 'Oldalrol' nem.
A biztos, hogy az embernek az agyaban vannak dolgok, amik sebessege c-hez
kozelit, hiszen neha gyorsabbnak erezzuk az ido mulasat, neha meg nagyon
lassunak.


Me'g valami: a feny, vagy barmilyen radiohullamban egymasra meroleges az
elektomos es a magneses komponens. Es ott a 90 fok. Ez pont olyan, mintha
egy forgo vektornak a vetuletei lennenek. Sin es Cos, a ket jobarat. Ez is
azt mutatja, hogy az elektromagneses hullamoknak kell me'g egy dimenzio
legalabb.

Hogy a 4D bolygo kozepen mi van igaz, kg-ban merheto tomeg helyett, arra
me'g nincsen otletem.

Velemenyek?

Nagyon szeretnem, hogy ha errol vegre kialakulna bennem valamilyen minel
kevesebb dolognak ellentmondo kep.

Benyo
+ - Gravitacio... es Egely (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Dezso,

En tenyleg csak most jarom az egyetem elso evet, es nem tudok a
gravitronokrol, meg ilyenekrol, de nem lehetseges, hogy mar annyi munkat
belefektette'l ebbe, hogy magadnak sem akarod elismerni, hogy me'gis
tevedtel? Oszinten...

Tenyleg nem ertem.

Annyi minden kering a vilagurben, tobbek kozt sokezermilliard gigatonnas
kavicsok is.
Nem csak az apro muholdaknal es az urhajoknal szamoljak, hogy hol merre
milyen erovel hat gravitacios ero, hanem bolygok egymasrahatasanal.

Ezert lehetetlen, hogy nem tunt volna fel eddig, ha Newton tevedett, es pl.
a Fold es a Mars egymast kevesbe vonzana, mint eddig hittuk.

A lehet, hogy feltunt, es azota hadititok. Max ezt tudom elkepzelni.
Ha me'gis igazad van, akkor tenyleg nagyon sajnalom, hogy ilyen ertetlen a
kozeg, belertve termeszetesen magamat is.

MAS:

Tartod a kapcsolatot az Egely Gyorggyel?

Neha a SzivTV-ben meg Bp TV-ben nyilatkozik, hogy van neki valamilyen kis
kutatocsoportja.
Errol lehet tudni valamit, hogy van nekik barmi kezzel foghato eredmenyuk es
fejlesztenek, vagy pedig csak kiserletezgetnek es keresik azt a bizonyos
"effektust"?

Egy evvel ezelott olyasmit mondott az Egely a teveben, hogy honapok kerdese,
es eloallnak a nagy muvel..
Hat ugy latom meg nem sikerult.  En szurkolok nekik, csak mintha az Egely
tenyleg lejaratna magat azzal, hogy csak beszel, meg konyvet ir, de egy
zseblampaizzo nem sok, annyi energiat nem tud felmutatni.

Volt egy olyan riport is, ahol a Boday Arpad mutatott egy eleg gyanus
magneses keszuleket, es vilagitott az izzo.
Csak eppen a hatterben 3 db tapegyseg is be volt dugva a konnektorba, es
hogy meg murisabb legyen a dolog, 2 db 9V-os elem is volt az aramkorben.

Szoval mit tudsz a kutatasrol? Persze csak ha nem nagyon titkos :))

(En egyebkent inkognitoban vagyok itt Mo.-n, az igazi nevem Abdullah
Dabi-Buddlah, de pssszt.  !!!  : ))

Benyo
+ - Re: Idodilatacio, trafo, erovonalak #999 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Benyo

> MEGERTETTEM AZ IDO"DILA'TA'CIO'T !!
> Hip-hip hurra !!
Gratulalunk.
Erre szoktam en azt mondani, hogy a valosag erdekesebb, mint a paraizek meg
az ufók.

> Vagyis vegtelen sok ido van. Tehat a fotonok aztan raernek : ))
Persze az az ido csak nekunk vegtelen, nekik epp nulla.
Ezert mindegy nekik, hogy milyen messze utaznak, mindenhova nulla ido alatt
ernek oda.
(Ha meg nulla ido alatt ott vannak, akkor nincs is idejuk letezni,
de ezt csak annyira vedd komolyan, amennyire en :-)

> Ha jol latom, akkor is valaki erositsen meg a hitemben.
Minek ?
Bizz magadban !


Zoli,

> Amint a trafo primer tekercset arammal gerjesztjuk,
> akkor kezdenek az eredetileg vegtelen ritkan jelenlevo vonalak
> osszesurusodni a vas iranyaba.
> (mintha a vas szippantana ossze oket.)
> Ezen csapatosszevonas kozben persze kenytelenek a tekercseket metszeni.
> Ennyi.
Igy is lehet nezni.
De a fo baj, hogy az indukciohoz erosen kotik az oktatas soran az erovonalak
metszeset.
Holott az indukcio feltetele, hogy a fluxus valtozzon az idoben.
Egyaltalan nem fontos, hogy kivulrol surusodjon ossze.
Bar elismerem, hogy vonalak nelkul nehez elkepzelni.

> Az lehetne egy kerdes, hogy a virtualis vonalak
> milyen maximalis sebesseggel mozoghatnak a vasba bele,
> de miutan a valosagban a vonalak nem leteznek, igy
> valoszinuleg illetlenseg ilyen kerdest felvetni. :)
A vas nemigazan lenyeges elvi szempontbol.
A vonalak meg tenyleg nem leteznek.
Igy nincs is mit metszeni.

> Ha magasbol reszeleket hintunk a magnes feletti
> papirlapra, akkor a reszelek eloszlasat - azt hiszem -
> nem lehet a klasszikus mechanika matematikai apparatusaval
> elore szamitani, bar lehet, hogy ebben tevedek.
Szerintem tevedsz.
Egyszeruen arrol van szo, hogy a vas maga is magneses lesz a magneses
terben, osszetapad a szomszedjaival, ezzel együtt a vason kivul lecsokken a
magneses ter. Ezert a tovabbi odaszort vaspor is inkabb a mar osszetapadthoz
csatlakozik. A kialakult abra egyben a rendszer energiaminimumra valo
torekvesenek eredmenye is.
Folytonosan valtoztatva a vaspor szemcsemeretet, folytonosan valtozik az
erovonalkep.
Nincs kvantalas.

>O, ha tudta volna, hogy a hidrodinamikai analogia
> mennyivel kezenfekvobb. :)
Ld. vizfej?  :-)

Udv. Janos
+ - G (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Dezso

>(Vaskalap) Janos tovabbra is azt hiszi magarol,
>hogy a kezeben van a bolcsek kove:
Az nincs, de lassuk mit szolsz az elojelekhez.


>- Szeretnem, ha csak gravitaciorol irnal, vagy ha van valami
>szuper elmeletet a gravitacio es az elektromagnesseg
>kapcsolatarol, akkor azt ismertessed.
Semmi.
Mindossze azt irtam, hogy formalisan a torvenyek hasonlosaga miatt ugyanaz
miert ne lehetne igaz az elektrosztatikara.


>sajatenergia adodik. Eppen ez volt az elmeleti vizsgalat
>alapja: Egy test ismert gravitacios sajatenergiajanak
>kepletebol nem egyertelmu az ut visszafele a
>kolcsonhatasi torvenyre. Ezt leirtuk a sokat
>emlegetett dolgozatunkban.
Csak elrontottatok az elojelet, valamint a kovetkeztetesetek meg a rontott
elojelekkel is csak egy pontban igaz.


>(Meg egy koltoi kerdes, ki merne felvallalni a
>vilagon a Newton-i gravitacios torveny modositasanak
>kiserletet, akinek mar komoly allasa van egy jol fizeto
>nyugati egyetemen?)

Ki kapna egy jol fizeto allast egy hibasan megirt cikk
teves allitasaival a hata mogott ?

Janos
+ - Gravitacio 4. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gravitacio: negyedik hozzaszolas Sarkadi Dezsotol.
Sziasztok!

(Vaskalap) Janos Tudomany HIX januar15.-i kiadasaban
vegre jelezte, hogy kicsit reszletesebben elovasta a

http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hcomgr.doc

cikkunket. Ebben van az a ketsoros elmeleti bizonyitas,
amit idez es kijelenti rola, hogy hibas, rosszak az elojelek.
Hat ezt kellene fizikai szempontbol alaposan atgondolni, es
mindenki sajat maga donthet, hogy Janosnak van igaza,
vagy nekem.
(A levezetes logikaja ugyanaz, mint amikor az atommagok
kotesi energiajat szamoljuk, azaz az atommag teljes
kotesi energiajabol le kell vonnunk az alkoto reszek
kotesi energiait, ezert jogos a negativ elojel.)
Meg egy fontos megjegyzes a bizonyitasrol, hogy ott a ket
R sugaru tomeg-gombhejat annyira kozelitjuk meg egymashoz,
hogy a tomegkozeppontjaik R tavolsagba kerulnek.
Ez ugy kepzelheto el, hogy a ket gombhej peldaul gaz halmaz-
allapotu, tehat egymason atjarhato. A gombhej eloszlasu
tomegek ugy viselkednek R tavolsagon kivul, mintha a
tomegkozeppontjukba lenne egyesitve a teljes tomeguk.
Ennek felel meg a levezetesben feltetelezett legidealisabb
modell. A gyakorlatban olomteglakkal vegrehajtott
kiserletekben nyilvan csak azt lehet elerni, hogy a ket olomtegla
minel kozelebb keruljon egymashoz, ezert a kiserleteknel van
egy kimutathato maradek kolcsonhatas.

Dezso
+ - Re: Relativitas.. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

----- Original Message -----
From: Bence Miklós >
To: >
Cc: HIX TUDOMANY >

> Igen, ezt az elmeletet en is hallottam.
> Konkretan Dr Korom GYula: Es megis van eter! c. konyveben.
> Eleinte tetszett, de a relativitast eleg sok helyen hasznaljak ahhoz, hogy
> feltunt volna szerintem, ha a tomeg nem az ismert keplet szerint
növekedne.
> Persze ettol meg a 'kozegellenallas' novekedese is tortenhet pont ilyen
> pitagoraszos
> fuggveny alapjan, de nem valoszinu.
>
> Raadasul, akkor a tomeg alakjanak is szamitania kellene, nem?
> Esetleg egy szelsebessegmero-kerekhez hasonloan, megfelelo formaju tomegek
> felgyorsitva forogni kellene kezdeniuk. (Bar lehet, hogy forognanak, de
> errol sosem hallottam me'g)

Valahogy ugy mukodhet megis, mert a kozegellenallasra is csak nemreg
panaszkodunk.
Nem oly reg szaguldozunk 60km/h-nal gyorsabban. Egy urhajonak meg kesz
gyotrelem.

> Na es mi a helyzet az idoeltolodassal? Meg a hosszkontraakcioval? Magyarul
a
> megrovidulessel?
> Ezeket hogyan magyarazza a matematikai vakuum?
> Egyebkent honnan tudjuk, hogy nem abban elunk?
> Az eter (gondolom errol van szo) lete azota sem bizonyitott, de az
> ellenkezoje sem.

A vakuum talan bizonyitott ?
Annak joval kisebb az eselye, hogy tokeletes "matematikai vakuum" letezik !
(Szerintem nulla)

> A rovidulesre azota van egy otletem, de meg kicsit santit:
>
> Benyo

A rovidules csak latszolagos, a feny (informacio) terjedesenek veges volta
miatti jelenseg.
(Mondhatnam ugy is; optikai csalodas).
Einstein soha nem is mondott mast.

Vagy azt allitod, ha egy urhajo elhuz a Fold mellett 0,9 c-vel akkor a
Foldunk valoban osszemegy ?
O ugy latja. De a jo oreg Fold megiscsak megmarad labdanak.

                M.Gy.
+ - RE: Gravitacio 3. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> - A gravitacios allando pontossagarol:
> Az igaz, hogy egy-egy meres hibaja valoban
> nagyon kicsiny ertek, de a kulonbozo laboratoriumokban
> elvegzett meresek erosen elternek egymastol.
> Errol kerdezzetek meg gravitacios szakembereket,

Ez a "gravitacios szakember" tetszett, jot kacagtam rajta.
Szerinted hol tenyesznek ezek? Aki pl. geofizikuskent tanult
egypar evet Eotvos-ingak es Fold gravitacios tere temaban az
mar "gravitacios szakember"-nek szamit nalad?

A G erteke azert ismert csak viszonylag nagy hibaval
mert meresekben altalaban mindig egy GM szorzatot lehet csak
nagy pontossaggal kimerni. (Ezt a Fold eseteben vagy 8 jegyre
ismerjuk is) U.i. az F=GMm/r^2 erotorvenyben szereplo
mennyisegek kozul valamelyik tomegnek bohom nagynak kell
lennie ahhoz, hogy a tobbi tag egyarant pontosan merheto legyen.
A bohom nagy tomegeket (mondjuk egy hegy) pedig tipikusan
nem tudjuk kozvetlenul lemerni.

Az elmeleteddel ugy altalaban nem kivanok vitaba szallni, ekkora
blodseget reg olvastam itt: roviden annyi hogy a meresi precizitas
keves, egy elmeletnek nem illik ellentmondani sajat maganak, nem
illik kiserleti tenyekkel kapasbol cafolhato predikciokat tennie,
kulonosen nem illik primitiv levezetesi hibakra epulnie mint arra
mar Janos ramutatott.

udv: VAti
+ - Csoport levelezesi lista indult (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudomany listatagok! Uj levelezesi listat inditottam 
"csoport" neven.
A lista temaja az iskolai, munkahelyi csoportokban 
mutatkozo karos jelensegek, ugymint beilleszkedesi zavarok, 
kikozosites, klikkek, szemelyeskedes, stb. es ezek 
orvosolasa. Tanacsadas, problemak megtargyalasa.
Mitol sikeres es osztonzo egy csoport ? Mikor es hogyan 
tudunk feloldodni, baratokra lelni egy csoportban ?    
Tema tovabba a munkacsoport szervezes, munkatars 
kivalasztas, a szervezes es vezetes tudomanyanak kerdesei 
is. A lista eddig mar tobb mint 30 tagot szamlal.

feliratkozas: a   cimre 
kuldott ures levellel.

cikk kuldese ha mar feliratkoztal:  A 
lista weblapja:
http://www.onelist.com/community/csoport

Varlak benneteteket erre szuper listara!

Bela
+ - idodilatacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az idodilataciot egy igen egyszeru gondolatkiserleten keresztul 
is be lehet latni, amennyiben ismerjuk a feny aberraciojarol
szolo regi tapasztalati tenyt.

Hosszu tukorrel parhuzamosan halad egy pulzalo fenyforras. 
Mindig akkor kuld uj impulzust a tukorre merolegesen, amikor
az elozo pulzus epp visszaerkezett hozza.

fenyforras>........................     
      ______\/\/\/\/\/\/\/\/________
      tukor                               

 A pulzusok ritkabban erik a tukrot, mintha allna
 a fenyforras, tehat mukodik az idodilatacio.   
 A cikkcakkos terjedes a feny aberracioja
 miatt tapasztalhato. Az aberracio szoge a sebesseg fuggvenye.
 Fenysebesseggel mozgo fenyforrasnal a feny nem erne el 
 a tukrot, mert eppen parhuzamosan terjedne a tukor
 sikjaval.
                  
 Most ennek folyomanyakent par gondolatom tamadott:
 Mi van akkor, ha a tukor enyhe kodbe van burkolozva ? 
 
 Allo fenyforras eseten ez kevesebb oda-vissza-uti 
 veszteseget okozna, mint mozgo eseten, hiszen a mozgo fenyforras 
 fenye hosszabb utat jar be az oda-visszaverodeseknel.
 
 (Persze, ha a kod egyutt mozogna a fennyel, akkor kisebb
 lenne a veszteseg.)
 A fentiek alapjan majdnem kimondhato, hogy kaotikusan kavargo 
 kodokben nagyobb a feny vesztesege, mint allokban, 
 de a dolog ennel bonyolultabb, hiszen hullamhosszfuggo is
 lehet az athatolokepesseg, s ez ellenkezoleg -
 akar javithatja is az athatolast.

 A relative allo kod - ha apro vizcseppekbol
 all - az utazo fenyforras szempontjabol nezve 
 az ut iranyaban surubb, mintha egyutt mozognanak. 
 Ez a kod hosszusagkontrakciojabol kell adodjon.

Udv: zoli
+ - ionizator (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Tud valaki jot mondani az ionizatorokrol, illetve 
arrol, hogy mikent lehetne egy helyiseg levegojenek
ionkoncentraciojat merni ?

Allitolag a levego pozitiv-ion tartalma 
kedvezotlenul hat a koncentralokepessegre, es
az immunrendszerre.
( Pozitiv ionok szaraz, aramlo levegoben keletkeznek)

Regen keszitettem hazilag egy ionizatornak latszo 
targyat a Radiotechnika leirasa szerint, de
semmilyen hatasat nem tapasztaltam a szobaban,
ahol 1 evig hevert a szekreny tetejen.

15 fokozatu Delon-sokszorozo volt a lelke, mely
220V-rol mukodott.
Egy ido utan feltunt, hogy a feher halozati kabele
szurkeve, porossa valt, s ekkor arra gondoltam, hogy 
az ionok valoszinuleg a fold fele torekedven
rekombinalodnak a kabelen, illetve a mennyezeten es a
kozeli falon.
Igy nem sok ertelme lehetett a mukodesenek.

Az ionlevalas is roppant gyernek tunt.
( Az elektronika es a tu koze egy glim-lampat
iktattam be, hogy latni lehessen, hogy egyaltalan mukodik-e. )
A Glim csak akkor vilagitott intenziven, ha 
egy foldelt madzagot kozelitettem a nagyfesz csucshoz.
Ilyenkor szepen sziszegett, ill. szikrazott.
Azon filozgattam, hogy talan egy foldelt lemezt kellene
a csucs kozelebe tenni, es a keletkezo ionokat elfujni
egy ventillatorral.
Egyaltalan nem vagyok meggyozodve arrol, hogy ez 
jo lenne-e, hiszen lehet, hogy a ventillator
tobb pozitiv iont termelne, mit amennyi negativot
az elektronika.
Egyaltalan - mukodhet egy zart aramkor, ha
a tolteshordozoit eltavolitjuk messzire ?

Megoldhato lenne-e vajon, hogy egy ellenpolaritasu
szigetelt lemez feluleten felhalmozodo, felgyulemlo  ionokat
szallitsuk el nagyobb adagonkent ?
 
Egy ismerosom tanacsolta, ne hasznaljak ionizatort
mert a kis teljesitmenyu nem er semmit, a 
nagyteljesitmenyu pedig por-lerakodast okoz
a falakon.  
Tulajdonkeppen ez sem lenne rossz, hiszen tisztabb lenne
a levego, a falat meg ott egye meg a fene. :)

Lehet, hogy foldfuggetlen + es - nagyfeszt kellene
inkabb eloallitani, es a  szoba atellenes sarkaiban
elhelyezni a csucsokat ?
( A pozitiv nagyfeszt TV-aramkorrel is elo lehetne 
 allitani )

Ilyen esetben mi a garancia arra, hogy tobb negativ
ion lenne mint pozitiv ?

Esetleg a pozitiv feszultseg  ne csucsra keruljon, hanem
olyan feluletre, mely nem general tolteseket ?
Milyen felulet lenne optimalis ilyen celra ?

Udv: zoli
+ - Gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Sarkadi Dezso!

>vagy nezzetek meg peldaul Varga Peter cikket
>a Termeszet Vilaga folyoirat 1995/11. szamaban.
Azt hiszem, Hrasko Peter nyugodtan nevezheto a
gravitacio szakertojenek. Az o konyvebol (1997) vettem
a gravitacios allando erteket. Nem lehet, hogy
kozben fejlodott a tudomany? (Komolyan kerdem.)

Keresem a kovetkezo: oldd meg legyszi, a kovetkezo
peldat:
Ket test kering egymas korul ugy, hogy a koztuk levo
R tavolsag allando. Tomegek: m1, m2. A testek go:mb
alakuak, sugaruk r1, ill, r2, anyageloszlasuk homogen.
Mekkora a keringesi ido?
 
Meg egy kerdes: mi a helyzet az altalanos relativitassal?
Lehet, hogy mar az is meg tudja magyarazni a Bodonyi-fele
ingas kiserlet eredmenyet? Vegul is az altrel tobb jelenseget
megmagyaraz, mint Newton elmelete.

Udv:
Posztobanyi Kalman
+ - Osi leletek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

[Text 2937736 from COM]

Tema: Osi leletek

Nagy Andras ) irta:

> Maradjunk annyiban, hogy megoszlanak a velemenyek. Lehet, hogy az
> Australopithecus afarensis volt az a faj, ahonnan a Homo nemzetseg
> leagazott, de lehet, hogy egy meg korabbi, eddig feltaratlan fajbol.

Es az is lehet, hogy egyik sem szarmazott a masikbol. Ellentmondo
feltetelezesek leteznek, ezert ezt a verziot sem hagyhatjuk figyelmen kivul.

>> Kanapoinal, Kenyaban, tobb mint negymillio eves retegben anatomiailag
>> modern emberi felkarcsontot talaltak. Harom-negymillio eves, majdnem
>> hianytalan, fejlett emberi csontvazakra bukkantak az olaszorszagi
>> Castenedolonal es Savonanal.

> Ez erdekes. Cremo konyve nekem nem eleg referencia. Tudsz mas
> referenciakat is felmutatni ezekkel a leletekkel kapcsolatban? Igy sajnos
> nem hiszem el.

*Kanapoi felkarcsont*: 1965-ben Bryan Patterson es W.W. Howells talaltak egy
4,5 millio eves retegbol szarmazo felkarcsontot (humerus). Megjegyeztek,
hogy "emberi mintaink kozott vannak olyanok, amelyeknek a meretei szinte
teljes mertekben megegyeznek az 1. sz. kanapoi leletevel". (Patterson and
Howells, 1967: Hominid Humeral fragment from Early Pleistocen of
northwestern Kenya. Science, 156: 64-66.)
Megerosites a Kaliforniai Egyetem ket antropologusatol, Henry M. McHenrytol
es Robert S. Corruccinitol: "a kanapoi felkarcsont alig kulonboztetheto meg
egy modern Homotol... a legaprobb reszletekig egy Homo-szeru konyok korai
felbukkanasat mutatja." (Early hominid humerus from East Rudolf, Kenya.
Science, 180: 739-741.)

*Castenedoloi csontvaz*: Guiseppe Ragazzoni geologus talalta 3-4 millio
eves, erintetlen agyagretegben. (La collina di Castenedolo, solto il
rapporto antropologico, geologico ed agronomico. Commentari dell' Ateneo di
Brescia, 1880, April 4, pp. 120-128.)

> (Es azt sem hiszem, hogy csak ugy eltitkolnanak ilyen leleteket.)

Annak ellenere, hogy ezek a leletek osi Homo sapiens jelenletere utalnak,
nem kerulnek be a tankonyvekbe, mert nagymertekben ellentmondanak az
uralkodo hipoteziseknek. Nem csupan egy-ket ilyen lelet letezik, hanem
nagyon sok, tobb, mint amit az evolucio nezetenek alatamasztasara
hasznalnak. Kettos merce letezik: a prekoncepcionak megfelelo leleteket
"kanonizaljak", a rendhagyo leleteket pedig kiszurik, annak ellenere, hogy
gyakran eppolyan jol, vagy jobban dokumentaltak, mint a tobbi lelet. Ez nem
feltetlenul tudatos osszeeskuvest jelent, hanem a tudasszures minden korban,
minden tudomanyagban (tobbe-kevesbe) mukodo folyamatanak megnyilvanulasa.

> Minden emberfele vagy majomlelet szenzacios, mivel ritkan lehet talalni. A
> Rudapithecus leletek is szenzaciosak (nem csak nekunk, magyaroknak), noha
> mara kiderult, hogy nem tartoztak az ember fejlodesi vonalaba, hanem
> kihalt europai emberszabasu majomfaj volt.

Ahogy regebben irtam, vannak antropologusok, aki az "Australopithecust"
ugyancsak kihalt majomfajnak tartjak...

> Egyebkent toredekes csontok alapjan nehez rekonstrualni a teljes egyedet a
> mozaikevolucio miatt. Eszerint a csontok, szervek nem egyforma sebesseggel
> fejlodnek.

Ha igy lenne, akkor a hianyos leletekrol semmi biztosat nem mondhatnank,
mert nem tudjuk, milyen volt a tobbi csontjuk. Ennek ellenere latvanyos
rekonstrukciok keszulnek nehany csont alapjan, az evolucionista forgatokonyv
elvarasai szerint.

> Mi indokolta, hogy
> letezzenek valaha ilyen fajok?

Az en velemenyem szerint ugyanaz, mint a tobbi faj letezeset: bizonyos
tudatszintu lelkek szamara szolgaltak (szolgalnak) allomaskent a
lelekvandorlas folyamataban.

> Ma miert nem elnek ilyenek?

Nem mondanam biztosra, hogy nem elnek. Az elmult szaz-egynehany evben a
kutatok tekintelyes mennyisegu bizonyitekot talaltak, amelyek azt igazoljak,
hogy olyan teremtmenyek, amelyek hasonlitanak az un. Neander-volgyiekre, a
Homo erectusra stb., meg ma is bolyonganak a vilag vad teruletein. A tudosok
(1) megfigyeltek a vadembereket termeszetes kornyezetukben, (2) megfigyeltek
elve foglyul ejtett peldanyokat, (3) megvizsgaltak halott peldanyokat, és
(4) targyi bizonyitekokat gyujtottek, beleertve sokszaz labnyomot. A
kriptozoologia nevu tudomanyag foglalkozik e kerdessel.

Udvozlettel:
Isvara
+ - Gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

Van egy javaslatom az uj gravitacios torveny egy tetszetosebb alakban valo
felirasara. 
 Most a keplet igy nez ki: F = G * m(M-m) / R^2  

A fizikaban altalaban azok az elmeletek, es azok a kepletek szamitanak
szepnek, es legtobbszor jonak, amelyek szimmetrikusak. Dezso keplete nem
az, mivel tartalmaz egy rejtett logikai fuggveny, Min(a,b), ami
megmondja, hogy melyik a kisebb tomeg. 
 Ezert celszeru lenne egy olyan kepletet keresni, ami hasonlo eredmenyt
ad, mint a fenti, de matematikailag szimmetrikus a ket testre nezve, es
analitikusan is jobban kezelheto. 
 Tehat, az kell, hogy nagy tomegkulonbsegre a Newtoni torveny jojjon ki,
egyenlo tomegekre pedig a vonzoero nulla legyen. 
Pelda egy ilyen, viszonylag egyszeru kepletre:

	F = G * [ M*m / R^2 ]  * ( (M-m)/(M+m) )^2

Ez a keplet hasonloan viselkedik, mint a Dezsoe. A negyzet a vegere azert
kell, hogy elkeruljuk az abszolut ertek hasznalatat. 

 Az eddigi meresekbol, ha jol ertettem, csak az derult ki, hogy az egyenlo
tomegu testek eseten csokken a vonzero (vagy nincs). Pontosabb eredmenyek
birtokaban meg kellene vizsgalni, hogy melyik keplet irja le jobban a
mereseket. ( peldaul legkisebb negyzetes illesztessel)


Dezso hagyott meg egy megvalaszolatlan kerdest, amit Janos tett fel. 
Kicsit egyszerubben fogalmazva:
 Ha egyik kezemben van egy tegla, es a masikban ket feltegla,
akkor vajon vonzodni fog egymashoz a ket kez ?

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS