(A moderator megkert, hogy ezt inkabb a SZALON-na kuldjem a VITA helyett.)

 irta:

>Semmit sem tartottam olyan visszataszitonak mikor a
>magyar
>tortenelmi egyhazak kulonbozo fegyveres testuletek zaszlait megaldottak,
>vagy
>felszenteltek. Az egyhaz szenteljen fel korhazat, iskolat ,arvahazat,
>felolem 
>akar autopalyat is (bar ez egy kicsit fura es nevetseges azert), de ne
>szenteljen meg
>hadilobogokat. Egyszer reszt vettem egy holland vendeggel egyutt(kemeny
>kalvinista
>volt) egy ilyen ceremonian , es az illeto csak annyit jegyzett meg: ilyet  a
>fasiszta Spanyolorszagban latott  eddig csak eleteben.

Az egyhaznak igenis kotelesseg felszentelni a hadizaszlokat, mivel a
hadizaszlok a nemzet onvedelmi jogat jelkepezik. 

Hat, en eleg jol ismerem Spanyolorszagot. A fasiszta Spanyolorszag egy igen
melyen hivo kereszteny demokratikus tarsadalom volt. Ott az allamhatalom
elsorendu feladata a tarsadalom erdekvedelme volt. Az allam nem volt
semleges a Jo es a Rossz harcaban, hanem igenis aktivan tamogatta a Jot, s
uldozte a Rosszat. S az allamhatalom az erkolcs es a keresztenyseg evezredes
ertekein alapult. Termeszetesen nem volt ott liberalis ugynevezett
demokracia, de az nem is hianyzott gyakorlatilag senkinek sem.

S egyebkent a "fasiszta" szo csak Olaszorszagra alkalmazando. Franco
generalisszimusz rendszere tenyleg hasonlitott az olaszra, de azert sok
kulonbseg is volt. Pl. csak arra kell gondolni, hogy mig Franco melyen hivo
katolikus volt, addig Mussolini ateista volt. Ez nyomot hagyott a rendszeren
is. Mig pl. Mussolini vegulis a 30-as evek vegen a nacizmus hatasa ala
kerult, addig Franco - kereszteny hite miatt - sosem fogadta el a naci
ideologiat. (Csak erdemes pl. visszaemlekezni arra, hogy sok zsido eppen
Spanyolorszagba menekult a haboru alatt. Nekem pl. vannak szemelyes
ismeroseim, akik 1944-ben Magyarorszagrol menekultek Spanyolorszagba.)

T. Szalon, meg nehany szo az 1%-rol a SZALON #1288 leveleihez:
 
Brendel Matyas ) irta:
 
BM>  Azt az allitast vitatnam, hogy az 1% erkolcstelen akkor, ha az
BM> allam igy akarja felmerni, hogy hogy osztana el az orszag az adot,
BM> es ezt figyelembe venni a koltsegtervezetben. Miert baj az, ha
BM> figyelembe veszik a nep akaratat? Ez hogy ugy mondjam, ha nem is
BM> teljes, de lehetoseg a szavazasra, a nep akarata ervenyesulesenek
BM> ujabb eszkoze, bar nem valami tokeletes, de jobb, mint, ha ez sem
BM> volna.
 
Tisztelettel, az nem lenne baj, ha "figyelembe veszik a nep akaratat". 
Ehhez meg azt is mondhatnam, hogy ez igazan kellemes valtozatossagot
jelentene mostanaban :-).  A baj ott kezdodik, hogy ahhoz, hogy a nep
akaratat figyelembe vehessek, a kerdeseket is jol kell feltenni. 
Kulonben a kapott valaszok nem lesznek ertekelhetok.  Itt az a baj --
es ezert tiltakozott a katolikus egyhaz is -- hogy a kerdes ugy van
felteve: milyen jotekonycelu, kulturalis, stb.  intezmenyt akartok
tamogatni: amire tobb tizezerfele valasz erkezhet es valoszinuleg fog
is erkezni.  Ha most a valaszokat viszont arra hasznaljuk, hogy
ezekbol a tamogathato intezmenyek egy szukebb korenek -- az
egyhazaknak -- a tamogatottsagara kovetkeztetunk, a valasz
szuksegkeppen torz lesz. 
 
BM> Kulonosen nem ertek egyet azzal, hogy az egyhazak elzarkoznak ettol
BM> a felmerestol.  Jo, kar lenne, ha a HIT sokat kapna, a katolikus
BM> egyhaz meg kevesebbet, de miert baj megintcsak az, ha az egyhazakat
BM> ugy akarja a kormany tamogatni, ahogy a nep szeretne?
 
Ha a kormany (parlament, APEH, stb.) azt akarna megtudni, hogy a nep
hogy szeretne tamogatni az egyhazakat, akkor azt kellene megkerdeznie. 
Jelenleg viszont nem ezt kerdezte.  Masreszt: "nep"  az a nyugdijas,
munkanelkuli, egyetemista, vagy kiskeresetu ember is, aki nem fizet
szemelyi jovedelemadot, vagy olyan keveset fizet, hogy abbol nem tud
utalni.  Az o velemenyuk nem derul ki a mostani 1%-bol.  Viszont: aki,
mondjuk felmillio Ft jovedelemadot fizet, annak az 1%-a 5000 Ft: az o
"szavazata" tehat eppen tizszer annyit er, mint a "nep"  azon masik
tagjanak a "szavazata", akinel az szja 1%-a csak 500 Ft.  Tehat nem a
"nep"  hanyada derul ki, hanem a forintoke -- mint ahogy azt a HVG-nek
is irtam. 
 
Meg egy: A mostani sulyos szocialis problemak idejen nagyon sokan,
akik rendelkeznek az 1%-rol, valamilyen szocialis celra fogjak azt
fordittatni.  Sokan olyan celra, amelyben valamilyen modon szemelyesen
is erdekeltek: gyermekuk iskolajara, munkahelyuk sportegyesuletere,
varosuk, szukebb patriajuk valamilyen intezmenyenek tamogatasara, stb. 
Ezt nagyon helyesnek is tartom:  ebbol azonban megint nem kovetkezik,
hogy mindezek az emberek nyilvanvaloan erdektelenek az egyhazak
tamogatasaban.  Csak eppen a felkinalt tobb tizezer lehetoseg kozul
most mast valasztottak. 
 
Tehat ebbol az 1%-bol nehany dolog kiderul.  Egy dolog azonban
*biztosan nem*: hogy a "nep" mit szeretne az egyhazak tamogatasaval
kapcsolatban. 
 
BM> Attol fel az egyhaz, hogy kiderul, igazabol nincs szuksege ra a
BM> nepnek?
 
Azt hiszem, az egyhaz ennel okosabb: o tudja, hogy ebbol az 1%-bol
ez biztosan nem derulhet ki.  Azt azonban valoszinuleg nem szeretne,
ha valakik megis erre szeretnek felhasznalni a kapott szamokat.
 
Wolf Gyuri ) irja:
 
WG> Az egyszazalekos torveny egyebkent nem csak magyar talalmany.
WG> tudtommal Nemetorszagban az egyhaz tamogatasat ugynevezett egyhazi
WG> adoval oldjak meg (persze nem 1 szazalekrol van ott szo.)  [...]
WG> utana ezt az adot automatikusan vonjak le a fizetesedbol.
WG> [...]  Nehany eve olvastam, hogy az Olaszoknal nagy hajciho
WG> mert egy hasonlo egyhazi adot az allam szabadon eldonthetove tett,
WG> azaz az adozo sajat maga donthetett a jaruleka sorsarol.  (aki nem
WG> dontott annak a penzet automatikusan az egyhaz kapta.)  Ha
WG> Nemetorszag nem is, Olaszorszag biztosan egy kereszteny allam.  Ha
WG> ott az egyhaz es az allam (meg azt hiszem a kereszteny demokratak
WG> idejen) belemegy egy ilyen megoldasba, akkor nem ertem, hogy
WG> Magyarorszagon ez miert szamit egyhaz ellenes osszeeskuvesnek.
 
A Magyar Nemzetben nemreg volt egy cikk (Schanda Balazstol), amelyben
reszletesen leirta, hogy miben kulonbozik a magyar "rendszer" a nemet,
olasz rendszertol.  Ha lesz egy kis idom, bescannelem a cikket (a
Magyar Nemzet Web-jen, sajnos, tudtommal meg mindig nincs archivum). 
Nehany lenyeges kulonbseg: Nemetorszagban valoban egyhazi ado van,
mely a jovedelemado %-aban van meghatarozva -- a pontos szamot most
nem tudom, de utananezek -- s ezt az allam beszedi, mindaddig, mig
valaki hivatalosan be nem jelenti, hogy kilep az egyhazabol. 
 
Az olasz rendszerben a jovedelemado 8 ezrelekerol kell dontenie az
adozonak.  Itt azonban nem tobb tizezer -- mint Magyarorszagon --
hanem osszesen csak 4 celt lehet megjelolni: 3 nagy egyhaz, (a
katolikus es meg 2 egyhaz) celjara, vagy szocialis celra.  Meg egy
lenyeges kulonbseg: ott az ember nem *sajat* adojanak 8 ezrelekerol
dont, hanem a nyilatkozatok aranyaban osztjak el az *osszes* befolyt
jovedelemado 8 ezreleket.  Azaz, hiaba fizet valaki 10-szer, 20-szor
tobb jovedelemadot, az o nyilatkozata sem er tobbet, mint aze, aki
keves adot fizet (nem ugy, mint nalunk).  Olaszorszagban egyebkent
az adozok kb. 80%-a nyilatkozik, s a 8 ezreleket az o nyilatkozataik
aranyaban osztjak fel az egyhazak, ill. szocialis celok kozott.  A
megoldas tehat lenyegesen kulonbozik a mostani magyar "megoldas"-tol.
 
Vagyis, sajnos, az egyszazalekos torveny -- ebben a kisse torz
formajaban -- bizony, magyar talalmany.  Mivelhogy a masutt valahogy
mukodo rendszereket kisse eltorzitott modon sikerult atvenni...
 
WG> Azt hiszem, hogy a katolikus egyhaz egyszeruen felt, hogy kiderul
WG> milyen a tamogatottsaga a tarsadalmon belul.
 
Azt hiszem, ez nem ilyen egyszeru.  Es kisse meglep, hogy tobben is
milyen gyorsan erre a kovetkeztetesre jutnak, mintha ez lenne a
legkezenfekvobb magyarazat.  Elvileg termeszetesen lehetne, hogy a
katolikus egyhaz fel, hogy kiderul, milyen a tamogatottsaga a
tarsadalmon belul.  Bar, azt hiszem, az egyhaznak is hasznos, ha
vilagosan ismeri sajat tamogatottsagat.  Itt azonban nem errol van
szo: az egyhaz azt nem fogadja el, hogy olyan szamokat hasznaljanak
fel az o tamogatottsaganak meresere, amely szamok egy egeszen mas
kerdesre adott valaszbol keletkeztek. 
 
Udvozlettel
Zimanyi Magda
 
 Magdolna Zimanyi                         
 KFKI Research Institute for Particle  Phone: +36-1-395-9242
 and Nuclear Physics                   FAX:   +36-1-395-9151
 Computer Networking Center            E-mail: 
 H-1525 Budapest 114, POB. 49, Hungary URL: http://www.kfki.hu/~mzimanyi

Tisztelt Szalon!

Egy evvel ezelott dontott az Alkotmanybirosag egy part beadvanyarol,
amely azt serelmezte, hogy az Orszaggyules nem irta ki a nepszavazast
Magyarorszag NATO-tagsagaval kapcsolatban annak ellenere, hogy 180 ezer
alairas gyult ossze a kezdemenyezes tamogatasara.

A part nevet azert nem irom le, mert nem akarom, hogy egyesek azzal
vadoljanak meg, hogy direkt politikai propagandat fejtek ki. :-))

Az Alkotmanybirosag eleg furcsa modon ugy dontott, hogy nem dont, mert
"nem illetekes dontest hozni az ugyben". Magyarul: az Orszaggyules
hozhat olyan egyedi donteseket, amelyek sertik a torvenyeket, sertik az
alkotmanyt, de az Alkotmanybirosag, az alkotmanyossag ore nem illetekes
az ugyben dontest hozni. Ezutan  mar jogilag is kimondhato, hogy
Magyarorszagon nem letezik a jogallam. Az Orszaggyules ellopott 180 ezer
szavazatot, amivel a szavazokat megakadalyozta azon alktomanyos
jogukban, hogy orszagos jelentosegu ugyben kozvetlenul gyakoroljak
hatalmukat. Ezt akar egy nemzetkozi vizsgalat is megallapithatja, ha az
Europai Semlegessegi Mozgalom elindit egy ilyen vizsgalatot.

Az Orszaggyules (benne minden parlamenti part) a kormany javaslatara
utasitotta el a nepszavazas kiirasat arra hivatkozva, hogy az meg nem
idoszeru. Nos, 1997 elso feleben Szlovakiaban es lehet, hogy
Lengyelorszagban is nepszavazast tartanak a NATO-tagsagrol. Vajon hogyan
lehet az , hogy amig nalunk nem idoszeru a dontes, addig mas, hozzank
hasonlo helyzetben levo orszagokban  mar most dontenek ebben a
kerdesben? Lehet, hogy Szlovakiaban es Lengyelorszagban mar eleget
tudnak a NATO-tagsag elonyeirol es hatranyairol? Lehet, hogy a szlovakok
mar most tudnak donteni arrol, hogy akarnak-e idegen katonai bazisokat
hazajuk teruleten, illetve egyetertenek-e nuklearis fegyverek
telepitesevel?

Horn Gyula mai sajtotajekoztatojan azt allitotta, hogy a
kormanyprogramban szerepel a nepszavazas. (Valoszinuleg ugy, mint az
ingyenes oktatas, az alanyi jogon jaro GYES es a korrupcio
visszaszoritasa.) A kormany es az Orszaggyules valojaban fel
nepszavazast tartani, mert nem biztosak abban, hogy az a nekik megfelelo
eredmenyt hozna. A kormany es az Orszaggyules nem a szavazok akaratat
akarja ervenyesiteni, hanem a sajat allaspontjat akarja jovahagyatni
egy, a csatlakozas utan megtartott nepszavazason.

Ehhez tudni kell, hogy a jelenlegi torvenyek szerint nem lehet
nepszavazas utjan ervenyes nemzetkozi szerzodeseket visszavonatni, igy,
ha az Orszaggyules ratifikalja a csatlakozast, akkor hiaba szavaz nemmel
a tobbseg, az nem valtoztat semmit a dolgon.

Az egyetlen helyes megoldas az lenne, ha meg a juliusi NATO-csucs elott
(mondjuk majus 4-en) megtartanak a nepszavazast. Az "uraknak" nincs mit
felniuk, hiszen - allitolag - a szavazok 52 szazaleka tamogatja a
csatlakozast. :-))

Vajnai Attila