T. Tudosok !
Bar a klasszikus atommodell szamitogepes szimulaciojat meg csak
tervezgetem, azonban kozben egyre gondolkodom, hogy milyen eredmenyt
kaphatok. Most mar egyre inkabb bele tudom kepzelni magam az elektronok
helyebe. Igy mar a foton letrejottere is meg van az elmeleti hasonlatom.
Mondjuk a heliumnal a palyak elmeleti helyei paros csavarvonalat irnak
le paronkent, amelyek a de Broglie? palyaihoz hasonlithatnak talan
legjobban. (Fejbol nem emlekszem, hogy kell leirni.) A csavarvonalon van
az energia minimum, de ez nem jelent kotott palyat, csak azt a helyet,
amelyre az elektronok igyekeznek rakerulni. Ezeken a paros palyakon
egymassal szemben keringenek az elektronok. Az elektron par mas
alakzatban is letrejohet, peldaul a hidrogen molekulaban valoszinuleg
nyolcas alakzat alakul ki. A lenyeg a magneses momentum. Igy tudom
elkepzelni azt, hogy az elektron magneses dipolus nyomateka ki legyen
egyenlitve. Ez a magneses kiegyenlitettseg egy nagyon fontos rendezesi
elv. Valoszinuleg csak a vas, kobalt, es nikkel atomokban van az atomhoz
tartozo palyakon szabalytalansag ehhez az elvhez kepest, es ezert
magnesezhetok ezek az anyagok. Persze ebbol a szempontbol az is lenyeges
kerdes, hogy a kristalyracsban mennyire kotott a palyak helyzete.
Amikor az atom egy nagy pofont kap, akkor valamelyik elektron par egyik
elektronja meglodul, es atmenne a masik palyara. De mivel a magneses
momentuma kiegyenlitetlen lesz, ezert az elektronpar masik elektronjat
is magaval rantja, de nem egyszerre, hanem kesessel. A magaval rantott
elektron visszarantja, megallitja az elozo elektront, igy most
felcserelodik a ket elektron szerepe, a masik lesz az elore ranto, es az
egyik a visszaranto. Olyan ez, mint amikor egy fonallal osszekotott ket
golyo egyiket megutnenk. A kialakulo porgesben hol az egyik, hol a masik
golyo vegez elore halado mozgast. Nagy kulonbseg persze, hogy az
elektronok taszitjak egymas, nem pedig vonzak. Ennek a rezgesnek a
sugarzasa a fotont. Jelentos kulonbseg ezen elv alapjan a hagyomanyos,
vagy kvantummechanikai atommodellekhez kepest, hogy a fotonkibocsajtas
nem egy, hanem mindig egy elektronpar mindket elektronjat erinti, ezert
nem egy, hanem ket elektron kerul uj palyara. E miatt az elektron palyak
energia szintjeit is mas osszefugges szerint kell meghatarozni.
Az elektron parok kozponti szerepe mar a modern kemiaban is
kulcsfontossagu, igy eleg sok tapasztalatra lehet hivatkozni.
Sajnos a fizikusaink nagyobb resze valoban szabadsagra ment, ahogy
igerte, igy lehetseges, hogy csak Hidas Pali reagalt eddig e renitens
gondolatokra, amelyek ha beigazolodnak, akkor sok fizikus feltekint majd
a sirjabol. Ertheto, ha ilyen teljesen uj gondolatok, amelyek alaposan
atformalhatjak a fizikat, eloszor megrokonyodest keltenek.
A Bohr-fele atommodellt nem igazan ismerem, mivel a fizikakonyveim
mindegyike csak felszinesen foglalkozik vele. Igy nem is tudom, hogy
elipszis, vagy nem elipszis. Ebben lehet igazad. Azonban joforman az
osszes ellenvetesed a kvantummechanikai talajan nyugszik. Az en modellem
ilyen ertelemben nem igenyel kvantummechanikai alatamasztast. Egyedul az
a fontos, hogy az elvegzett kiserleteket meg lehet-e majd magyarazni a
modellemmel, illetve mukodni fog-e egyaltalan a modellem a szamitogepen.
A szimulaciohoz szukseges fizikai alapelvek lekorlatozhatok az elektomos
es gravitacios ero torvenyekre, es a spec. rel. torvenyeire. Az
elektromagneses hullamok es a toltesek egymasra hatasa szinten ismert.
Az erokbol mar ki lehet integralni a sebesseget, es az utvonalat. Az
altalanos relativitasra ilyen kis mereteknel valoszinuleg nem lesz
szukseg, bar kesobb ezt a kerdest is meg kell vizsgalni. Az elso
foton-atom cikkemben emlitettem, hogy a fenyelhajlashoz meg kell
vizsgalni az elektromos ter, es az elektromagneses hullamok egymasra
hatasat is, ami legalabbis szamomra teljesen homalyos, viszont az
elhajlas magyarazataban megis felhasznaltam. A magneses dipolus
tudtommal szerves resze a klasszikus fizikanak. Orvenyaramoknak is
nevezik oket, es a magnesesseg magyarazataul szolgalnak. A keringo
elektron az egy orvenyaram a maga teljes valojaban. A palya, megegyszer
felhivnam a figyelmet, nem egy vasuti sin, amelyrol nem lehet leterni,
csak egy elmeleti gorbe, amely zavaro hatasok nelkul ervenyes. Akar mint
a Kepler-fele elipszisnel, a bolygo leter errol a palyarol, ha egy hold
is kerul a bolygo korul, vagy egy nagyobb egitest becsapodik.
Az atomnal allandoak a zavaro hatasok. Peldaul homozgas, asszimetrikus
molekulak, kemiai reakciok, kristalyracs, fotonok beerkezese, stb.
Nehany kvantummechanikabol ismert dolognak azonban meg kell hogy jelenie
ebben a modelben is. Igy peldaul az ellentetes spinnel rendelkezo
elektronok, valoszinuleg az eletronparoknak felelnek meg az en
modellemben. Ugyan igy az atomok altal kibocsajtott fotonok spektrumanak
is egyeznie kell, es szamos ezzel kapcsolatba hozhato osszefuggesnek is.
A hatarozatlansagi relacio szerepe egesz mas lesz. Csak azt fogja
jelenteni, hogy a szamitogepen beallitott peremfelteteleket a valosagban
nem tudjuk beallitani pontosan. Es merni sem tudjuk olyan pontosan az
eredmenyt, ahogy kiszamolhatjuk azt az egzakt modelllel. A
kvantummechanika mint mereskiertekelesi, es kutatasi modszer tovabbra is
fontos eszkoz marad. Ezt az is bizonyitja, hogy mind az atomrol, mind az
atommagrol is nagyon sokat megtudtunk altala. Mindezt annak ellenere,
hogy a fogalmaink sokszor ertelmezhetetlenek voltak.
Gondolom nem nagyon kell kulon bizonygatnom, hogy meg vagyok rola
gyozodve, hogy barmely altalunk megvizsgalhato dolog elobb, vagy utobb
pontosan leirhato fogalom lesz, igy a valoszinusegi kozelitest nem
szabad abszolut ervenyuve tenni, bar az mindekepp bizonyitotta
eletrevalosagat.
Meg eszembe jutott, hogy az alagut-effektusrol is akartam irni, amely a
kvantummechanika kivaltsagakent van emlegetve. Meggyozodesem, hogy ahol
ez fellep, ott a hatterben tobb mennyiseg atlagos hatasa huzodik meg.
Peldaul a klasszikus fizikaban ilyen alagut-effektus a parolgas. A
folyadek homerseklete meg a forraspont alatt van, de a homerseklet az
atomok atlagos mozgasi sebessegevel van kapcsolatban. Egyes atomok ezt
tetemesen tullephetik, es ha ez a folyadek felszinen tortenik, akkor az
atom kilep a folyadekbol. Nyilvan valo, hogy barmely ilyen ujabban
felmerult alagut-effektust produklalo jelenseg mogott vizsgalni kell,
milyen mennyisegek atlagos hatasarol beszelhetunk.
Udv: Takacs Feri
|
> Felado : Takacs Ferenc
> Amit pedig egy szamitogepes szimulacio eredmenyetol elvarok, azok nem
> ekzakt elektron palyak, mivel ugy gondolom, hogy az elektronok palyaja
> csak bizonyos fokig kotott,. Az elmeleti palya vonalarol allandoan
> kulso, vagy belso erok elmozditjak. Amikor az elmozdito erok olyan
> nagyok lesznek, hogy az elektron nem tud visszaterni az elmeleti palya
Nem latom tisztan, hogyan kepzeled el a szimulaciot. A leirasodbol mintha
az tunne ki, hogy a szimulacioban nem a kvantummechanika egyenleteibol
akarnal kiindulni. (Vagy megis? De akkor vegul is mit szimulalnal?
Valoszinusegeket, hullamfuggvenyt? Nem tudom elkepzelni, milyen tobbletet
adhatna...) Ha viszont nem a kvantummechanika posztulatumai szerint
akarnal szimulalni, akkor mi alapjan? A klasszikus mechanika egyenletei
nem mukodnek, vegul is ezert kellett kvantummechanikat csinalni...
Egyaltalan nem mukodnek, pl. klasszikusan az elektron barmelyik palyan
sugarozna, a spinje gyaltalan nem ertelmezheto es igy tovabb.
Akkor viszont az elektron milyen tulajdonsagait tetelezed fel, amiket a
szimulacional hasznalhatnal?
Udvozlettel
Jozsef
|
On Thu, 11 Jun 1998, Nagy Tibor wrote:
> ha az nem egesz hatvanya a 2-nek. Na akkor meg egyszer: az FFT
> CSAK(!) 2 egesz hatvanyaira megy. Ez az algoritmus termeszetebol
> adodik. Ez annyira alapveto, hogy meg sehol sem lattam FFT rutin-
> ban ellenorzest. A zero padding-rol pedig kulon elfilozofal a konyv.
Haliho!
Ezt azert mar nem allhatom meg szo nelkul: rengeteg FFT algoritmus van,
ebbol egy a "radix-two", ami a neve alapjan is csak 2 hatvanyaira mukodik.
Ha az NR csak ezt hasznalja, es ezzel azt a latszatot kelti, hogy FFT
csak 2 hatvanyaira letezik, akkor igenis becsapja a kedves olvasot.
A mar emlegetett Winograd urnak van pl. egy 1008 pontos FFT-je, ami
feleannyi muveletet (szorzas, osszeadas) igenyel, mint a hozza
legkozelebbi 2 hatvany (=1024). Ugyancsak elterjedt a PFA (Prime Factor)
FFT, ami n prim felbontasan alapul.
Ha valakit erdekel, nehany lelkes ember kb. 3 tucat (nagyreszt free) FFT
csomagot hasonlitott ossze kulonbozo gepeken, lasd:
http://theory.lcs.mit.edu/~benchfft/
Akit pedig az algoritmusok mukodese erdekel, azoknak ajanlom Blahut: Fast
algorithms for digital signal processing cimu konyvet.
udv,
fl
|
