------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ From contacts@phoenix.Princeton.EDU Fri Jan 25 06:18:00 1991 Received: by gargoyle.uchicago.edu from Princeton.EDU (4.0/1.14) id AA19594; Fri, 25 Jan 91 06:18:00 CST Received: from phoenix.Princeton.EDU by Princeton.EDU (5.61++/2.62/princeton) id AA11346; Fri, 25 Jan 91 07:04:40 -0500 Received: by phoenix.princeton.edu (4.1/1.107) id AA22233; Thu, 24 Jan 91 22:48:29 EST Date: Thu, 24 Jan 91 22:48:29 EST From: (*XMAIL*) Message-Id: <9101250348.AA22233@phoenix.princeton.edu> To: contacts@phoenix.Princeton.EDU Subject: F O R U M #122 =============================================== Felado : aronatas@ucsd.edu Beerkezett: Wed Jan 23 23:48:46 EST 1991 Temakor : ??? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Gabor ! Mielott belesodrodnek egy olyan lehetetlen helyzetbe, ahol a nyugati demokracia iranti preferenciam vedelmeben egy sor olyan dolgot kellene megvedenem, igazolnom, vagy legalabbis elkerulhetetlennek belyegeznem, amely szamomra sem nem vedendo, sem nem igazolando, es amelyet meg elkerulhetetlennek se latok, sot!, amely ellen magam is tiltakozom, nos mielott ebbe a lehetetlen helyzetbe kerulnek, ket gondolkodasbeli csapdara szeretnem felhivni a figyelmedet: az egyiket nevezzuk tota1l-csapdanak es a masikat hivjuk cso2rcsil-csapdanak (a la Sir Winston). Elobb ezekbol kell kihatralni. Total-csapdanak nevezem azt, amikor azt feltetelezzuk, hogy minden mindennel osszefugg. Azert hivom 'total'-nak ezt a csapdat, mert mogotte az a gondolat all, hogy a vilag egy misztikus egesz, egy totalitas, ahol viszonylag egyszeru kapcsolatok fuzik egybe a reszeket. Ennek egyik alfaja a konspiracios tezis, amely ezt a totalitast tudatosan szamito hatalmak osszeeskuvesekent ertelmezi. A Pravda hires fordulataval elve: "Nem veletlen....". Azt irod: > Hazudni lehet az idozitessel is: epp akkor kaptak fel a mediak egy Izraelbe >szokott amerikai gyilkos ugyet, amikor az USA es Izrael viszonya epp feszultte >valt (amikor Baker megadta a State Department telefonszamat Izraelnek). >Az ugy maga tobbeve huzodott: a gyilkos a megszallt teruletekre menekult es >az USA ragaszkodott hozza, hogy az izraeli rendorseg ne ott kapja el az ille- >tot, mivel az USA nem ismeri el Izrael fennhatosagat a teruleteken. Izrael >viszont nem volt hajlando a pasast izraeli teruletre csalni (az USA szerint >pl. katonai behivoval megtehette volna ezt), csak arra mutatkozott kesznek, >hogy ott fogja el a tettest ahol lakik. Az ember ohatatlanul manipulaciot >sejt amogott, amikor egy ilyen regota huzodo bonyolult jogi vita epp a >"megfelelo idoben" uti fel a fejet tobb helyen a mediakban. Termeszetesen fogalmunk sincs arrol, hogy miert eppen most szedtek elo ezt a valoban zavaros ugyet. Elvben persze utanajarhatnank, de erre nincs praktikus lehetoseg. (No, es kedvunk sincs ilyesmire pazarolni az idonket.) Ezert, javaslok egy pot-megoldast: Vegezz el egy gondolat-kiserletet, ahol eppen az ellenkezojet kell megmagyaraznod, ugyanazokkal a motivumokkal. Tehat: Izrael es az USA viszonya feszult, a gyilkos ugye nem kerul a sajtoba. Eltekintve attol a problematol, hogy esemeny-e, ha valami NEM tortenik, szamos konspiracios elmeletet lehet ideotleni. Az olvasokat nem kivanom farasztani, ezert csak egyetlen, fantazia-szegeny valtozatot irok ide: a gyilkos ugye tovabb mergesitette volna a feszult viszonyt, ezert kellett eltussolni. Tovabbi segitseget nyujt, ha megengedjuk, hogy a konspiracio alanya valtozzon (pl. a zsido-lobby es nem az adminisztracio egesze stb.). Masik pelda: ketsegtelen teny, hogy ha az amerikai hadi technikai uzletnek jol jon az Obol-beli haboru, felteve, hogy a csodafegyverek nem fuccsolnak be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azert van haboru, mert ok ezt akartak. A konspiracios elmeletek szivesen keverik ossze az okozot es a haszonhuzot. Am a total-csapdanak nem szukseges gonosz es celtudatos osszeeskuvest teteleznie. Erre pelda a demokracia es a korrupcio altalad ujbol felvetett osszefuggese. Megint megnezhetnenk az eseti tenyallasokat, de maradjunk megint csak a gondolat-kiserletnel: nem tudnank-e eppen olyan meggyozoen ervelni amellett, hogy a korrupcio eppen a demokracia hianyanak a jele, es ha a kepviseloket jobban porazra fognak valasztoik es a nyilvanossag, akkor nem lenne korrupcio ? Bar az sem kizart dolog, hogy a korrupcio letezese teljesen fuggetlen a demokratikus intezmenyek letezesetol, es csak formaja alkalmazkodik ahhoz, milyen politikai intezmenyek vannak eppen. Miert szeretunk total-csapdaba esni ? Mert az ember gondolkodo leny es nehezen viseli azt, hogy valaminek az okat, ertelmet NEM HISZI, hogy tudja. Ez a hit ugyanis meg a legkiszolgaltatotabb helyzetben is a vilag folotti rendelkezes illuziojat nyujtja. Es mert az ember korlatolt leny, es csak nagyon kicsiny komplexitas-fokkal tud dolgozni. Ezert van szuksege ezekre az egyszeru kapcsolatokra, amelyek szamara a vilagnak szovetet ad. Lassuk a csorcsil-csapdat. A csorcsil-csapda lenyege, hogy az ember marginalisan gondolkodik, vagyis nem az abszolut erteket nezi, hanem annak valtozasat, es mindig a mar meglevohoz viszonyit. Azert hivom csorcsil-csapdanak, mert a problema ugyis megfogalmazhato: mihez kepest. A Hollosi Jozsi peldaja a kulonbozo kozlekedesi eszkozokrol pontosan mutatja, mirol van szo. Ha az embernek BMW-je van es defektet kap az nagyon bosszanto. De en inkabb valasztanek egy defektes BMW-t mint egy egeszseges, joeroben levo csacsit, jollehet csacsi ritkan kap defektet. A csapda itt abban all, hogy a defekt nagyon bosszanto AHHOZ KEPEST, hogy BMW-d van. Lehet, hogy mas ragaszkodna a csacsihoz, arra dolog forditva igaz: az inkabb akar egy santa csacsit mint egy BMWt. Az alapveto ertekvalasztas tehat megkerulhetetlen. Ennek azonban az itt leirt mechanizmushoz semmi koze. A csapda azutan mukodik, hogy eldontotted, sietsz vagy nem sietsz, vagyis eldontotted mik a preferenciaid. A Borocz Joska altal dokumentalt ferditesei az amerikai sajtonak igen rondak, AHHOZ KEPEST, hogy itt szabad sajto van, es lehetne sokkal jobb. En speciel nem nezek TV-t, a National Public Radio-t hallgatom es a New York Times-t olvasom, es bar ezek is onmagukhoz kepest lehetnenek jobbak, barmelyik mas sajtoorganummal, a Le Monde-ot es a Der Spiegel-t is beleertve, kialljak a versenyt. A csorcsil-csapda nem akkor kattan, amikor valamit onmagaban kifogasolunk, hanem akkor, amikor panaszunk jogossagat igazolando, allapotunkat valamely mas, letezo allapothoz hasonlitjuk. A csorcsil-csapdabol jonnek aztan azok a suletlensegek, hogy Izrael olyan fasiszta mint a naci Nemetorszag, hogy Amerikaban eppen ugy manipulaljak a sajtot, mint a kommunista allamokban es igy tovabb. Izrael demokratikus berendezkedesevel valoban osszeferhetetlen az, ahogy a palesztinokkal banik. Am az elobbi mondat azt is kimondja, mihez viszonyitunk. (Az ertekek relativitasa azert nem merul fel problemakent, mert vilagos, hogy az osszehasonlito hisz az emberi jogokban.) Miert szokasunk csorcsil-csapdaba esni ? Azert, mert ketsegtelen teny, hogy BMW- nk defektje jobban faj, mint a hipotetikus csacsi valamennyi hipotetikus baja egyuttveve. Ez igy helyes, minket ne az bosszantson, hogy a kinai, vagy hogy egy kevesbe hajanal elorangatott peldat mondjak, a mexikoi olvasokat felrevezetik, hanem az, hogy minket probalnak felrevezetni az itteni sajto ugyes szoviragaival. Mi magyarok se annak orvendezzunk, hogy a romanokhoz kepest, meg mindig jobb nalunk, az albanokrol nem is beszelve. De azert lassuk a kulonbseget. A kritikai magatartas, amely szamomra alapvetoen fontos, mindig az aktualis helyzetet tekinti adottnak, hiszen mindig az adott helyzetbol kovetkezik az, hogy mi a teendo. De ha kifogasainkat igazolando mas letezo helyzeteket hozunk elo, ne veszitsunk merteket. Ebbol kovetkezik, hogy az ember egyszerre haragudhat az amerikai demokracia osszes hibaira, es haragudhat meg inkabb az argentin vagy kubai vagy iraki diktaturakra. Ha nem tudunk kikaszalodni a csorcsil-csapdabol, akkor arra leszunk itelve, hogy olyan gyogymodokat agyaljunk ki bajokra, amelyek meg a betegsegnel is rosszabbak. Ha tehat nem minden fugg ossze mindennel, es ha celszeru -- sajat ertekvalasztasunkhoz kepest -- nem merteket veszteni kritikankban, akkor hogyan allunk a haboruval es a demokraciaval ? Gozom sincs. Akos =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Beerkezett: Thu Jan 24 00:01:39 EST 1991 Temakor : Hirek a USENET-rol - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ma sajnos nagyon keves uj konkretum erkezett. A legtobb level a talk.politics.soviet -en az 50 es 100 rubelesek bevonasaval foglalkozott. Meg Moszkvabol is erkezett egy duhos, rossz angolsagu level nevvel, cimmel. Eszerint tobb neni ma meghalt sorbaallas kozben. Egy masik levelbol az derult ki, hogy valamikor az otvenes evekben, amikor szinten tul sok volt a rubel, leosztottak a bankszamlakat 10-zel. Azota sokan otthon tartjak a penzuket, es most poruljarnak. A sved kulugyminiszter ma tagadta a tegnapi incidenst a szovjet nagykovettel. Lettorszagban -kompromisszumkent -nepszavazast rendeznek a fuggetlensegrol. Hasonlo nepszavazas sikeres volt Litvaniaban nemreg. Ruutel eszt elnok viszont nem hajlando nepszavazast tartani az elszakadasrol mivel 1940-ben se nepszavaztattak a csatlakozasrol. Szovjet csapatok elfoglaltak Litvania fo papir es nyomdaeszkoz raktarat. Eroszak nem tortent. Landsbergis tiltakozott, valaszul a szokasos duma: szovjet tulajdon vedelme. A jugoszlav hadsereg azzal fenyegette meg a horvat kormanyt, hogy tovabb fo- kozza a harckeszultseget, ha nem szolgaltatjak be a fegyvereket. Nemzetkozi jogi szempotbol oriasi jelentosegu lehet, hogy a NATO_jogaszok szerint egy Toroko. elleni Iraki tamadas eseten a NATO nem koteles kozbelepni. (Felfedeztek, hogy bar egy tag elleni tamadas az osszes tobbi elleni tamadas- nak is minosul, pontatlan a 49-es szerzodes abban, hogy es akkor mi a teendo. Nekem ez ugy hangzik mint egy "felhivas a tancra" Gorbinak) Elnezest, hogy nem irok tobbet, de szeretnem, ha meg elerne a levelem a mai Forum-ot. Udvozlettel: H.G. =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Beerkezett: Thu Jan 24 01:02:20 EST 1991 Temakor : Hirek a USENET-rol 2 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Mivel az ijedtsegem korai volt (feltem, hogy lekesem a Forumot), nehany ujabb ujsag: Gondosabban atolvasva a Torokorszaggal foglalkozo cikket az derul ki, hogy szvjet tamadas esetenn letezik egy Nyugat-europai Unio is, amelynek a valla- lasai konkretabbak. A cikkbol az is kiderul, valoszinuleg azert Torokorszagot is megvedene a Nato egy Iraki tamadas eseten, csak jogilag nem vilagos, hogy kotelesek-e. A nemetek igyekezenek gyorsitani a szovjet kivonulast. Ennek jegyeben szeret- nek elerni, hogy ha a lengyelek nem engedik at a szovjet csapatokat, akkor azok hajon kezdhessek meg a kivonulast. Ha mar a nemeteknel tarok, ket Obol-haboruval kapcsolatos hir: 1.) Nemeto. humanitarius segelyt keszul nyujtani Izraelnek (Nyomas nehezedett a nemetekre kivulrol, hogy tobbet aldozzanak anyagilag, ugyanakkor erosek a haboruellenes erzelmek Nemetorszagban - a dontes jo kompromisszumnak tunik.) 2.) Gyilkossagi kiserletkent fogjak kezelni es akar evtizedes bortonbuntetes- sel is fogjak sujtani az irak elleni embargo barmely megszegeset Nemeto.-ban. Az uj bulgar miniszterelnok, Dimiter Popov kozolte, hogy "elkerulhetetlenek a nepszerutlen intezkedese" [a gazdasagban] Az okok: szocialista orokseg, a KGST bomlasa, Bulgaria kulkereskedelmenek hirtelen csokkenese, es az Obol-val- sag. Az orszagban gyakorlatilag nincs uzemanyag, ami elosztasi zavarokat, aramkimaradasokat okoz. A munkanelkuliseg 250-300.000 fo (19%) korul varhato. 10 napos keszlet van cukorbol, 30 napos etolajbol, 45 napos zoldsegbol. Kuladossag: 11 milliard$. Popov gazdasagi reformokat igert. A japanok es a szovjetek elkezdtek egy a 2. vh-t lezaro bekeszerzodes kimun- kalasan faradozni. Meg tegnap kimaradt a hireimbol, hogy Del-Korea 3 milliard $-os hitelt ad a SZU-nak, mely szakertok szerint inkabb politikai, mint gazda- sagi dontes Del-Korea reszerol. A szovjetek szerettek volna 5 milliardot kapni, de Del-Korea -sajat romlo fizetesi merlegere hivatkozva- ezt nem merte val- lalni. =============================================== Felado : bela@videoton.hu Beerkezett: Thu Jan 24 07:22:12 EST 1991 Temakor : amerikai csaj, no war for oil, - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - =============================================== Felado : roboz%sprlc.span@star.stanford.edu Beerkezett: Thu Jan 24 14:53:37 EST 1991 Temakor : kerdes - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kivancsian kerdezem az eltokelt haboru-ellenzoktol: ------------------------------------------------------------- Hogyan kezelnetek ti azt a tenyt, hogy Irak bevonult Kuwaitba? ------------------------------------------------------------- Milyen valasznak nem orulnek: 'give the sanctions a chance' Majd ma ejszaka azt probalom almodni, hogy Szaddamot (elnezest: President Husseint) ugy meghatja nepenek ehezese, hogy azonnyomban szalad kifele. Kerlek, gondoljatok vegig a tortenelem sikeres es sikertelen blokadjait: mikor sikerult egy blokad, es mikor nem? Attol tartok, a valaszokbol vegeredmenyben az fog kiderulni, hogy a vilag GNP-jenek 90%-at termelo fejlettek akkor tennek jol, ha kb. olyan modon tiltakoznanak, mint 56-ban. Most bizonyara nagy haboru-partinak tunok. Nagyon rossz a lelkiismeretem. Roboz Andras