Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX VITA 183
Copyright (C) HIX
1995-02-08
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 HIX BULI Scandinavia (mind)  12 sor     (cikkei)
2 Lorinczy Andinak (mind)  75 sor     (cikkei)
3 Re: sok VITA (Varga Joska, Olorin, Vegh Laszlo) (mind)  122 sor     (cikkei)

+ - HIX BULI Scandinavia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> =====================================================
Kedves eszaki HIXtarsak!

Miutan a HIX BULI ilyen nepszeru lett es terjed mint a bolondgomba,
felteszem a kerdest, mi a te velemenyed a fenti otletrol? Kuldj egy
postat (meg ma) az alabbi cimre, es ennek alapjan folytattjuk az 
essetleges szervezest.

Udv.
Karoly


+ - Lorinczy Andinak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Andi !

Elorebocsatom, hogy nem vagyok se nogyulolo, se ferfisoviniszta, sot ellenkezol
eg; epp ez inditott arra, hogy foltegyem a kerdest: miert nincsenek Koztetek, n
ok kozott zeneszerzok
[pedig lehetnenek, hisz Ti semmivel se vagytok rosszabbak, mint mi].
Azt is elorebocsatom, hogy a feminizmus Altalad nem erintett masik sarkkoverol:
 a szexualitasrol itt most nem szolok.
Ez kulon tema, aminek inkabb a RANDIban a helye.

Szerintem kerdesfeltevesed: "miert a no az, aki a napi 8 ora munka utan a hatar
a veszi a hazi teendoket" - alapvetoen helytelen.
Inkabb ugy kene kerdezni, hogy mi inditja a not arra, hogy a csalad, gyerek mel
lett meg munkat is vallaljon.
(Kerlek, most ne hagyd abba az olvasast, ha mar idaig eljutottal !)

Ennek nyilvan tortenelmi okai vannak. A kozepkorban nem voltak feminista mozgal
mak.
Miert ? Mert nemcsak feminizmus, hanem munkaido, fizetes, szaxervezet stb. sem 
volt.
A nok es ferfiak valami jol kialakult munkamegosztasban eltek es dolgoztak egym
as mellett.
Es voltak amellett "karriert csinalo" nok - Zrinyi Ilona, Szilagyi Erzsebet, sz
amos kiralyne es -no -, akik ugyanakkor jo felesegek/anyak is voltak !
A noknek eszuk agaban se volt lazadozni, mert ebben a munkamegosztasban jol ere
ztek magukat.
Aztan jottek a gaz kapitalistak (nem vicc, tenyleg gazok voltak), kialakult a m
unkaido, a fizetes, a szabadido fogalma stb.
A noket is munkaba fogtak (a gyerekeket eppugy).
Nem csoda, sot ertheto, hogy a nok a munka melle' ezert eppolyen jogokat kovete
ltek magukank, mint a ferfiak.
Egyenlo munkaert egyenlo bert, valasztojogot. Es mit ertek el ?
A vilag elfogadta azt, hogy ok is reszt kernek a ferfiak munkajabol es abbol a 
megbecsulesbol, amit a ferfiak ezert kapnak.
Hat megkaptak...!
De amellett megmaradt nekik a csalad is, mert ugyan kire maradjon, ha nem rajuk
 .
Az eletszinvonal emelkedese, az un. "progresszio" pedig nem a nok felszabadulas
at hozta el, mert a nok _minden_ u'jbo'l reszt akartak kerni (persze erthetoen)
 - es elobb-utobb kaptak is.

Persze leginkabb mindig utobb, ezert maradtak mindig elegedetlenek.

Es Andi, mondd, miert van az, hogy ma Mo-n a ferfiak varhato eletkora, ha jol e
mlexem, 63 ev [!]; ugyan a no"ke' se tul magas, de ennel azert joval magasabb ?
 Hidd el: a ferfiak is eppugy megszenvedik az eletet, mint a no"k.
Lehet, hogy a nokre marad a gyerek, a csalad (BTW a gyerexules kepessege NEM os
zton kerdese, erre csak Ti vagytok alkalmasak ;-), de a hozzavalo anyagiak megt
eremtese, a hazepites, az ugyek megalazo intezese a ferfiak dolga.
Es ez legalabb olyan megterhelo, raadasul a gyerek halas mosolya sincs ott juta
lomkeppen.

Igaza volt ezert biciglis Gabornak Stefinek adott valaszaban abban, hogy egy ig
azi feminista program valojaban szocialis (azaz humanista, hogy Olorin is szobe
keruljon) program, ami megteremti a noknek azokat a felteteleket, hogy tudjanak
 valasztani karrier es csalad kozt, esetleg a ketto valamilyen egeszseges elegy
et valositsak meg; esetleg, hogy e valasztas egyaltalan szo'ba se kerulhessen.
A masik gond az, hogy sajnos a vilag csak olyan ertekeket ismer el, amelyek a k
arrierhez kotodnek.
A tarsadalmi megbecsules, a boritek vastagsaga es igy az egyen megelegedettsege
 merheto szamoktol fugg: hogy hany lakast/Amway-kotyvalekot adott el, mekkora a
 cikkeinek az idezettsege, hany %ot kapott a valasztasokon stb.
Azt a not, aki arra a lebuszkebb, hogy mondjuk o:t gyereket folnevelt, legjobb 
esetben is csak megmosolyogjak a hata mogott.

Masreszt, kedves Andi, hidd el, hogy mi, ferfiak nemcsak a nok sikereire vagyun
k feltekenyek, mi feltekenyek vagyunk egymasra is: idos a fiatalra es viszont, 
videki a varosira es viszont, bennszulott a bevandorlora es viszont, szoke a ba
rnara stb.
Es Ti is eppugy feltekenyek vagytok egymasra, mint mi, ha nem jobban ;-].


Varom valaszod.

Kezcsokom		Feri 8-)>
+ - Re: sok VITA (Varga Joska, Olorin, Vegh Laszlo) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves VITAzo Barataim !

Csak most tudtam idot szakitani arra, hogy a VITA legutobbi szamait atnezzem.
Igy egy hosszabb hozzaszolasban reflektalok sok korabbi irasotokra.

**** Varga Joskanak (Re: VITA 173)
	Most mar kezdem kapisgalni, mit is akarsz mondani...
Ha elfogadjuk a qlturak, eszmek evoluciojaval, szelekciojaval kapcsolatos gondo
latokat, mivel magyarazod azt, hogy napjainkban az Ostobasag, az Eroszak, a Hat
alomvagy es mas olyan eszmek valtak uralkodokka, amelyek - ahogy egyre nyilvanv
alobb - egesz qlturank vesztet okozhatjak ? Vagy epp egy zsakutcaban vagyunk, e
s uj
tulelesre kepes eszmek csak most vannak szuletoben; vagy az evolucios torveny m
ar ervenyet vesztette; vagy az "erosebb (=Eroszak, Hatalom stb.) a tulelo" elv 
ervenyesul, es az emberi fajert, qlturaert valo aggodas csak szentimentalis oml
enges ?

Vegulis mit is mond ki a szelekcios torveny: azt, hogy az a tulelo, aki/ami kep
es (alkalmasabb) a tulelesre ? Ez igy nem hangzik valami nagy gondolatnak, szin
te tiszta tautologia. En azt hiszem,
Dawkins leglenyegesebb gondolata az volt, hogy _nem_ a faj vagy az egyen, hanem
 a _gen_ torexik a tulelesre, a reprodukciora.
A gondolat persze alkalmazhato gondolatokra, eszmekre, de az eredmeny talan nem
 igazan relevans, annak ellenere, hogy vegiggondolasa egy adott esetben erdekes
 eredmenyre vezethet (pl. rajovunk arra, miert bujnak el a noi zeneszerzok :-).

Ami a lanyokat illeti: mondd meg oszinten, Joska, nem kaptal felhaborodott maga
nleveleket sertodott lanyoktol a "ferfi zeneszerzos" hozzaszolasod utan ;-]?!
A nok csukott, a ferfiak nyitott konyv volta eppugy resze a szerelem feltalasan
ak (a nok reszerol) es a nokert valo versengesnek (a ferfiak reszerol), mint ba
rmi mas. Talakoztal mar nyitottkonyv-nokkel ?
Igen ? Es vonzonak talaltad oket...?! Nem ? Ha't errol van szo.

Ami a nok csaladalapitasi stb. osztonet illeti: lehet, hogy a gen tuleleserol v
an szo, de magyarazd meg ezt Mari neninek !
O azt mondja, hogy mindent a csaladjaert tesz.

**** Olorinnak (Re: humanizmus)
	Kedves Olorin, tobbszor is elolvastam az irasaid, de megmondom oszinten, nem t
udom, mire akarsz kilukadni. Valoban: az Olorin-expressz igen gyorsan robog.
Anelkul, hogy megkiserelnem irasaid ertelmezni, megprobalok valaszolni ket leny
eges kerdesedre.
1. Mi a humanizmus ? A humanizmus a reneszansz ideologiaja (ez lehetne egy lexi
kon-szocikk reszlete is). A reneszansz elott az individuum nem letezett igazan.
 Az ember sokkal inkabb volt resze a  vilagmindensegnek.
A reneszansszal kezdodott (folytatodott ?) az a rendkivul ellentmondasos folyam
at, amelynek a legfobb allomasai a nagy foldrajzi felfedezesek, a hoditasok, az
 Egyhaz hatalmanak a gyengulese, a tudomanyok fejlodese, a reformacio, az ipari
 forradalom, a felvilagosodas, a materializmus, a Nagy Francia Forradalom, a ma
rxizmus voltak.
A romantika egy pillanatnyi megrettenes-viszahuzodas volt csupan, hogy a folyam
at tovabb folytatodjon a modern fizika szazadeleji kialakulasaval, a tudomanyos
-technikai forradalommal, a modern penzvilag kialakulasaval, az Internet letrej
ottevel (:-) es folytathatnam.
Most ugy tunik, ismet egy megrettenesi periodusban vagyunk, amit az altudomanyo
s nezetek megjelenese, a New Age, a vallas bizonyos foku reneszansza jelez.
Hogy ezek utan mi is a humanizmus ? A humanizmus is resze ennek a folyamatnak. 
A humanizmus kiszakitja az embert a vilagbol es ot, ertsd: az individuumot hely
ezi a kozpontba.
(Gondolj csak bele: biztos voltak a reneszansz elott is onfelaldozo, embertarsu
kat segito emberek, megsem neveztek oket "humanistanak" - talan mert ok Isten n
agyobb dicsosegere cselekedtek, vagy Jezusra hivetkoztak, aki minden embert tes
tverenek tekintett !)
S mar hallom is felhaborodastokat: ez az o"rult eliteli a humanizmust !
Errol szo sincs.  _Ma_, miutan egyre nyilvanvalobba valnak a fent leirt folyama
t negativ hatasai, a humanizmus batortalan, de rendkivul ho"sies es ezert tiszt
eletremelto - es kovetendo ! - kuzdelem arra, hogy a megbomlott harmoniat helyr
eallitsuk. Ugy is mondhatnam, az egyetlen lehetseges alternativa a vilag szerve
s egeszebol kiszakitott ember reszere.
Es ez, bizony, csak ugy lehet, ha az ember nem onmagat (az individuumot), hanem
 a masikat helyezi kozeppontba, ahogy Te, kedves Olorin is irod.
2. Hogy meddig, mennyire igaz, hogy minden dolog merteke az ember ? A valasz eg
yenesen kovetkezik a fenti eszmefuttatasbol, ugyhogy nem is fejtem ki.
Nekem mindenesetre jobban tetszik a Jozsef Attila-i "A mindenseggel me'rd magad
 !" programja, mert ez visszahelyezi az embert oda, ahova valo.

Nem tudom, kedves Olorin, hogy valaszoltam-e a kerdeseidre, mindenesetre varom 
velemenyedet.

**** Vegh Laszlonak a nepek koherens viselkedeserol (Re: VITA 176)
	Szerintem a nepek a kovetkezo esetekben viselkednek koherensen:
1. Van egy nagyon eros, a mindennapi eletet szinte kordaban tarto hagyomany (va
llas, eros nemzeti erzes),
ami egy adott kulso hatasra mindenkibol ugyanazt a reakciot valtja ki (szerbek,
 vallasi fanatikus haboruk stb.).
Ennek lehet jo, de lehet rossz (gonosz) megnyilvanulasa is.
2. A fenti ellenkezoje: A hagyomany szetrombolasa, elsorvasztasa,
erozioja elbizonytalanitja az embereket, kiszakitja abbol a biztonsagbol, lete'
riti arrol az utrol, amit a hagyomany jelentett neki.
Ha ebben a kozegben megjelenik egy Nagy Testver, egy szuggesztiv szemelyiseg, a
ki az u"rt be tudja tolteni; ekkor mindenki (vagy legalabbis sokan) o"t koveti(
k).
3. Nagy sz*rban vagyunk: de olyan nagyban, ami nem csak az orrunkat facsarja, h
anem mar nyakig er es egyre foljebb emelkedik.
Ekkor minden remeny a megoldasra kivaltja az emberek egyontetu reakciojat. Leny
egeben a lo"poroshordo-szituaciok is ide sorolhatok (forradalmak).
Ilyenkor a szikra keszteti az embereket koherens viselkedesre.

Kedves Laszlo, en attol tartok, a fenti feltetelek egyike se all fenn a vilagot
 fenyegeto globais bajok eseteben.
A globalis katasztrofak _me'g_ nem annyira fenyegetoek az _egyes_ embereknek, h
ogy ez valami egybahangolt cselekvesre inditsa o"ket.
Ugyanakkor a vilagban uralkodo eszmek igen sokat tettek a hagyomanyok lerombola
sa es az individualizmus elterjesztese erdekeben, tovabb hatraltatva az osszhan
g letrejottet.
Arrol nem is szolva, hogy a vilag tulsagosan szettagolt; az egesz vilagra szett
erjedo koherens viselkedes, amit a globalis baj igenyelne, szinte elkepzelhetet
len szamomra.

Hogy mi a megoldas ? "Think global, act local !" - mivel _csak_ lokalisan tudsz
 cselekedni. Mast mi nem tehetunk.

A koherencia kulonben is csak addig marad meg, amig a cel meg tavoli.
Aztan jonnek az ellentetek. Gondolj csak a '89-es romaniai esemenyekre, a magya
r "rendszervaltasra" vagy akar a Nagy Francia Forradalomra.

Oszinten szeretnem, ha meggyoznetek, hogy megsincs igazam.

(Kedves Laszlo, egyebkent nagyon tetszenek az irasaid !)


Udvozlet mindenkinek, varom velemenyeteket	Feri 8-)>

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS